Le conflit entre Israël, les États-Unis et l'Iran transforme le détroit d'Ormuz en zone à haut risque. Le trafic maritime y chute fortement, tandis que les primes d'assurance explosent. Puissance majeure du transport maritime mondial, la Grèce voit sa flotte directement exposée aux tensions.
- Le fil de l'Info / Une - Diaporama, Une - Diaporama - En premier, Courrier des Balkans, Grèce, Economie, Relations internationalesLa guerre dans le golfe Persique provoque une forte hausse des prix du pétrole et du gaz sur les marchés mondiaux. Dans les Balkans, les premiers effets se font déjà sentir : carburants plus chers, craintes d'inflation et mesures d'urgence envisagées par les gouvernements.
- Le fil de l'Info / Radio Slobodna Evropa, Bosnie-Herzégovine, Croatie, Kosovo, Monténégro, Serbie, Economie, Une - DiaporamaAz éppen 35 éve lezajlott Sivatagi Vihar (Desert Storm) hadművelet során a bevetéseket végrehajtó hajózószemélyzetekre nem csak az ellenséges légtérben leselkedett veszély – olykor a technika ördöge is kihívás elé állította a pilótákat. A pilótafülkében nekik kellett helytállni, de bizonyos helyzetekben, külső segítség nélkül nem lett volna esélyük a sikerre. Így történt az 1991-es öbölháború egyik napján, a USS Midway repülőgép-hordozó pilótájával és tengerészeivel is.
Az öbölháború idején az amerikai haditengerészet (US Navy) legrégebbi repülőgép-hordozója a USS Midway volt. Az építésekor új osztályt képviselő hajó, a második világháború idején készült, majd az ötvenes években végzett átépítés során szögfedélzetet kapott. A hetvenes években ismét modernizálták, a katapultok számát háromról kettőre csökkentették, és a repülőfedélzet méretét megnövelték. A hajó méretein az átépítéssel lényegesen nem lehetett változtatni. Szemben az újabb hordozók négyköteles rendszerével, a Midwayen három kötél volt és a fedélzet kis mérete miatt a pilótáknak minimális hibázási lehetőségük sem volt: egy kissé megsüllyedve a fedélzet végének ütközhettek, egy kissé magasan közelítve fékhorguk garantáltan elvétette a fékezőkötelek egyikét. Mindezek tetejébe Midway eredetileg cirkálónak készült, ahhoz optimalizált, 33 csomós (61 km/h) sebességet biztosító hajótesttel. Az átépítéskor erre a testre került a később még meg is növelt felületű repülőfedélzet, magasra helyezve a hajó súlypontját. Emiatt erősebb hullámzásnál a hordozó nagyon instabil lett, akár 20-25 fokra is megdőlhetett, ami erőteljes bólintó mozgással is párosult. Mindezek extra kihívás elé állították a Midway fedélzetén települő nyolc repülőszázad személyzetét. Az öbölháború során három F/A-18 Hornet vadászbombázó század, két A-6 Intruder közepes bombázószázad, egy-egy EA-6B Prowler elektronikai hadviselési és E-2C Hawkeye légtérellenőrző és korai előrejelző század valamint egy SH-3 Sea Kinggel repülő helikopterszázad, összesen hatvan repülőeszköz kapott helyet a fedélzeten. A korszak nagyjai közül az F-14 Tomcat az S-3 Viking üzemeltetésére a Midway nem volt alkalmas.
This contribution to the Korean Development Institute's Knowledge Brief series contextualises and analyses the German Federal Ministry for Economic Co-Operation and Development's reform plan, as published in January 2026.
This chapter traces the evolution of bus rapid transit (BRT) and examines its implications for urban mobility policymaking, particularly in cities in the Global South. It reviews BRT’s historical origins and global diffusion, its socio-economic and environmental impacts, as well as the distinct political dynamics that characterize the system’s implementation and operations. The chapter posits that BRT has undergone three key transformations since the 1960s-70s. The system originally emerged as a cost-effective alternative to urban rail projects, in the 2000s it then reinvented itself as a tool for sustainable urban development, and most recently it has started to reinvent itself yet again as a planning instrument for transportation formalization. Despite these changes in the policy objectives underpinning BRT initiatives, the system’s core innovation has remained unchanged: its modular flexibility. This flexibility has enabled the system’s widespread adoption and adaptation. The chapter argues that BRT offers policymakers an instructive case of how context-sensitive transit planning can help cities build more efficient, inclusive, and sustainable urban mobility systems.