Biztonságpolitika

“Nagyon sokat teszünk azért országosan, hogy megjelenítsük és mutassuk a körülöttünk élő emberek számára, hogy a bíróság értük van, azért, hogy a jogvitáikat megoldja” – fogalmazott az OBH elnöke.

Handó közölte: ezért is kezdték el az ügyfélközpontok kialakítását, amelyek olyanok lesznek, mint a kormányablakok.

“Szeretnénk, ha gyorsan és kényelmesen tudnák ott intézni ügyeiket a polgárok” – hangoztatta, majd az ügyfélbarát digitális bíróságok kialakításának fontosságát is hangsúlyozta.

Az OBH elnöke szerint bíróságok munkáját bemutató tájékoztatók és kisfilmek különös jelentőséggel bírnak a közigazgatási és munkaügyi bíróságok tevékenységének közérthetővé tételében, majd emlékeztetett arra, hogy eddig kétszer szervezték át az érintett ügyszakokat, amelyek újabb nagy átalakítás előtt állnak.

Handó rámutatott, hogy míg 2012 végén 15 ezer közigazgatási ügy volt folyamatban, addig tavaly év végén már csak 10 894. Prognózisa szerint idén újabb 4 százalékkal csökken az ügyhátralék a bíróságokon, majd kitért arra is, hogy a munkaügyi ügyek érkezése rendkívüli módon csökkent.

Az OBH elnöke jelezte azt is, hogy a közigazgatási ügyeket illetően a magyar bíróságok a leggyorsabbak a 28 európai uniós tagállam között. Az egy lakosra jutó folyamatban lévő elsőfokú közigazgatási ügyek száma Magyarországon a második a legalacsonyabb, a fogyasztóvédelmi ügyek bírósági felülvizsgálata pedig hazánkban a második leggyorsabb az EU-ban – sorolta.

A jelenleg 12 bíróval dolgozó, 33 fős összlétszámú Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra idén október végéig 948 ügy érkezett, amiből 743 volt közigazgatási ügy. Az országosan is alacsony átlag 7 százalékhoz képet Pécsett mindössze 3,7 százalék az egy éven túli ügyek aránya – ismertette Handó, megköszönve az eredményeket.

Rendeki Ágnes, a Pécsi Törvényszék elnöke az eseményen a többi között felidézte a magyar munkaügyi ítélkezés országos és azon belül pécsi gyakorlatának történetét 1945-től kezdődően, egyúttal méltatta a baranyai megyeszékhelyen megvalósult beruházást.

Sipos Balázs, a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a pécsi postapalota mögött található akadálymentesített épületben hét tárgyalótermet, valamint gyermekmeghallgató szobát is kialakítottak. A dél-dunántúli illetékességi körrel rendelkező bíróság új épülete, annak belvárosi elhelyezkedése miatt a szomszédos megyékből érkezők számára – akár közösségi közlekedéssel is – könnyen megközelíthető – mondta.

– Az elmúlt öt esztendőre visszatekintve, milyen fejlődési utat járt be az Országos Polgárőr Szövetség?
– Ebben az időszakban a polgárőrség az aranykorát élte Magyarországon. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy 2012 és 2017 között több területen is megújult a polgárőrség, és olyan kormányzati támogatásban részesült, amely példa nélküli a korábbi időszakhoz képest. A megújulás elsősorban két területen érhető tetten. A jogi környezetet illetően 2012-ben lépett hatályba a polgárőrség működését szabályozó törvény (2011. évi CLXV. törvény a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól – a szerk.), amely monopolhelyzetbe hozta az OPSZ-t, és minden más civil szervezetet kitiltott az ilyen irányú közterületi tevékenységből. Ennek kapcsán két feltételnek kell az OPSZ-nek megfelelnie: az egyik az, hogy a polgárőr egyesületeknek OPSZ-tagsággal kell rendelkezniük, a másik pedig a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás. A megújulást bizonyítja, hogy az említett jogszabály rendelkezik a szövetség költségvetési támogatásáról, egyben az OPSZ-t köztestületté is nyilvánította. A jogszabály a tekintetben is hiánypótló volt, hogy pontosította a polgárőri tevékenység kereteit. A polgárőrség eközben technikai megújuláson is átesett: öt év alatt 570 vadonatúj terepjáróhoz jutottak hozzá az egyesületek, ezzel teljesen megújult a járműparkunk, ami önmagában is javítja a hatékonyságot. Az utóbbi öt esztendőben a költségvetési támogatásunk összességében elérte az ötmilliárd forintot.

– Mindehhez azért eredményeket is fel kellett mutatnia az OPSZ-nek…
– Évente átlagosan 8-9 millió szolgálati órát teljesítenek a polgárőreink, ami önmagában is jelentős hozzájárulás ahhoz, hogy kevesebb legyen a közterületeken a jogsértés. Mindemellett olyan szakmai programokat is indítottunk, amelyek közvetetten is hozzájárultak a közbiztonság javulásához. Itt kell megemlítenem a 300×100-as mintaprogramunkat. Kiválasztottunk háromszáz települést, ahol a polgárőr egyesületek számára egy bűnmegelőzési mintaprogramot készítettünk a helyi sajátosságok figyelembevételével, valamint anyagi, eszköz- és rendészetpolitikai támogatást is biztosítottunk számukra. A végeredményeket 2017 őszén értékeltük, ezek alapján az általános megállapítás az, hogy jelentős mértékben javult a lakosság biztonságérzete, és 25-30 százalékkal csökkent a bűncselekmények és jogsértések száma az érintett településeken. Ez a polgárőrség 25 éves történetének egyik legsikeresebb szakmai projektje volt, ezért belügyminiszteri felhatalmazással a programot 2018-ban is folytatjuk.

– Milyen visszajelzéseik vannak arról, hogy miként változott a polgárőrség társadalmi elfogadottsága?
– A kistelepüléseken, falvakban, községekben, kisebb és közepes városokban a polgárőrség közbiztonsági és bűnmegelőzési tevékenysége nélkülözhetetlen. A nagyvárosokban és Budapesten az egyesületeink a közbiztonságban hozzáadott értékként jelennek meg. A polgárőrség szinte valamennyi megyében olyan társadalmi kohéziós erőként jelenik meg, amely döntően befolyásolja helyileg a rendészeti párbeszédet és a rendészetpolitikai együttműködést. A polgárőrség szakmai és szabadidős rendezvényein a teljes helyi rendészeti, politikai és gazdasági elit megjelenik. Ilyen erő sehol másutt nem látható. Az OPSZ a Belügyminisztériumon keresztül rendelt meg egy közvélemény-kutatást, amely mintegy háromszáz önkormányzat megkérdezésével zajlott 2017-ben. Arra a kérdésre, hogy a polgárőrség elősegítette-e a település közbiztonságának javulását, 96 százalékban pozitív, megerősítő válasz érkezett. A polgárőrség komoly rendészeti tényezővé vált a településeken, igaz, a nagyvárosok és a vidéki területek között jelentős eltérések vannak a helyi adottságokból fakadóan.

– Melyek azok a szervezeti együttműködések, amelyek alapvetően meghatározzák az OPSZ munkáját?
– A kormány stratégiai partnerséget ajánlott az OPSZ-nek, ennek a dokumentumnak az aláírása jelenleg előkészítés alatt van. A polgárőrségnek már most is vannak stratégiai partnerei: a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A rendőrséggel ápolt stratégiai partnerség a mindennapok gyakorlatában is érvényesül, persze alaptétel, hogy e nélkül nem is működhetne a polgárőrség. A rendőrség „felügyeli” az OPSZ-t, de ezt a hatáskört úgy alkalmazza, hogy mindez nem zavarja meg a polgárőrség önkormányzatiságát. A rendőrség ténylegesen szakmai partnerként kezeli a szövetséget: az ORFK részt vesz a polgárőrök képzésében és felkészítésében. Emellett a rendőrség közvetlenül információval is ellátja a polgárőr egyesületeket az egyes körzetek közbiztonságát illetően. A rendőrség és a polgárőrség között felhőtlen és kimondottan szakmai kapcsolat áll fenn. Az országos rendőr-főkapitány, Papp Károly altábornagy pedig kiemelten szívén viseli a polgárőrség működését és támogatását.

– Hogyan összegezné a polgárőrök képzésének helyzetét, valamint az utánpótlás biztosítását?
– A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen megteremtettük a polgárőr vezetők képzésének keretrendszerét, amikor létrehoztuk a Polgárőr Akadémiát. Már több mint háromszázan végezték el az akadémiát, évente három-négy ilyen kurzust indítunk. Az utóbbi években sikerült stabilizálni a polgárőrség létszámát, amely korábban igencsak hektikusan változott. Jelenleg 61 ezer polgárőr teljesít szolgálatot országszerte, évente 1000-1500 fővel nő a létszám minden különösebb toborzás nélkül. Nagyon magas a polgárőrök átlagéletkora, a fiatalok főleg az egzisztenciájukkal vannak elfoglalva, körükben nem kimondottan népszerű az önkéntes közösségi munka. A polgárőrtörvény egyik módosítása lehetővé teszi a 14–18 évesek számára, hogy ifjú polgárőrként dolgozzanak. Az elmúlt két évben 1200 ifjú polgárőr teljesített szolgálatot az országban.

– Mire a legbüszkébb az elmúlt esztendő eredményei közül?
– Egy évvel ezelőtt megalakult a polgárőrség határvédelmi tagozata, amely Magyarország déli határa mentén dolgozik. Ez a tagozat több mint ötven egyesületet és ezer polgárőrt tömörít, akik közvetlenül is részt vesznek a migráció kezelésében, illetve segítik a rendőrség és a honvédség ez irányú tevékenységét. A jelentős helyismerettel rendelkező polgárőrök mindeddig több mint ezer jelzést adtak a hatóságoknak a migrációval összefüggésben. Ebben a munkában főként olyan polgárőrök vesznek részt, akik korábban a határőrségnél teljesítettek szolgálatot, vagyis kiképzett szakembereknek nevezhetjük őket.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

“Az ötlet túl messzire megy Hollandia számára” – jelentette ki Rutte egy hágai kabinetülést követően arra utalva, hogy az elmúlt napokban Emmanuel Macron és Angela Merkel is “egy valódi európai hadsereg” szükségességét emlegette.

A holland miniszterelnök beszélt az Egyesült Királyság európai uniós kiválásának feltételeire vonatkozó megállapodástervezetről is, és rendkívül valószínűtlennek nevezte, hogy a bennmaradó tagállamok hajlandóak lennének lényegi módosításokra, még akkor sem, ha a brit parlament elutasítja a szerződés jelenlegi szövegét.

“Nagyon régóta tárgyalunk, mindenki komolyan részt vett benne. Áttekintjük a javaslatot, de jelentősebb változtatások szerintem nem valószínűek” – mondta.

A szóvivő elmondta, a statisztika alapján valószínűsíthető, hogy az utolsó másfél hónapban még több mint százan meghalnak az utakon.

A halálos balesetek száma az elmúlt évekkel összehasonlítva stagnál. A személyi sérüléssel járó balesetek száma évente eléri a tizenötezret – fűzte hozzá.

A balesetek leggyakoribb okaként a szóvivő a gyorshajtást nevezte meg, az elsőbbség megadásának elmulasztását és a kanyarodás vagy irányváltoztatás szabályainak megsértését.

– Mi volt a legújabb, legkockázatosabb jelenség az élelmiszer-biztonság területén 2017-ben?
– Szerencsére az utóbbi években nem találkoztunk hazánkat is érintő, eddig ismeretlen, újonnan felmerülő veszéllyel az élelmiszerlánc-biztonság területén. A biztonsági kihívásokat régóta ismert veszélyek, illetve jelenségek adják, amelyek kivédése, csökkentése jelentős erőfeszítéseket igényel.

A szűkebb élelmiszer-biztonság területén három jelenség okozza a fő kockázatot. Egyrészt a globális élelmiszer-kereskedelemben a termékkel kapcsolatos, az élelmiszer biztonságosságát meghatározó vagy befolyásoló információk (eredet, előállítás, szállítás, tárolás körülményei) hiánya, illetve azok megszerzésének és nyomon követésének nehézségei. Másrészt az elektronikus élelmiszer-kereskedelem ellenőrzését, illetve a hatósági intézkedéseket korlátozó tényezők. Harmadrészt pedig a közösségi médiában terjesztett, élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő információk, például a kockázatos receptek vagy az alaptalan rémhírek. Mindezek mellett egyre gyakoribbak a felismert élelmiszercsalások, élelmiszer-hamisítások, amelyek – jellegükből fakadóan – egyben ismeretlen mértékű kockázatokat is magukban hordoznak.

Fontos téma továbbra is a fogyasztók szemléletének formálása. A hivatalos statisztikákban megjelenő számok is azt mutatják, hogy ezek az okok állnak a megbetegedéssel járó események többségének hátterében. A háztartások ma kevesebb időt szánnak az otthoni ételkészítésre, tálalásra, mint évtizedekkel ezelőtt, így a gyerekeknek sem könnyű ezeket a praktikákat otthon, biztonságosan elsajátítani. Ugyancsak fokozódó aggodalommal tölthet el minket az interneten kapható, csodát ígérő szerek terjedése. Ezek mögött – ahogy arra a Nébih legfrissebb vizsgálatai is rámutatnak – gyakran olyan személyek állnak, akik sem élelmiszeripari, sem gyógyszergyártási tapasztalatokkal nem rendelkeznek, és a termékek általában hatástalanok, sőt sok esetben illegális szereket – például állatgyógyászati készítményeket, emberi fogyasztásra nem engedélyezett szereket és szennyezőanyagokat – tartalmaznak.

Az élelmiszerlánc-biztonság egyéb területein is komoly gazdasági kockázatot jelenthetnek külföldről behurcolt fertőzések, amelyek – bár a szakma számára ismertek, de – Magyarországon eddig nem voltak jelen. Ehhez – sok más tényező mellett – kulcsfontosságú a folyamatos kockázatelemzés és -értékelés, valamint a fogyasztói tudatosság emelése. Ennek megfelelően e feladatok megjelennek a Nébih munkájának alapjául szolgáló, 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában is. A sikeres megvalósításhoz pedig egy idén júliusban elfogadott kormányhatározat nyújt újabb eszközöket számunkra.

– Mi volt a 2017-es év slágertémája Magyarországon?
– Az élelmiszer-biztonság területén a tojásokban és tojástermékekben, illetve a baromfihúsban kimutatott fipronil nevű rovarirtószer-maradék jelentette a legjelentősebb eseményt. Itt az élelmiszer-termelő állatoknál nem használható állatgyógyászati szer széles körű alkalmazására derült fény. A tojástermelő gazdaságok egy része csalás áldozata volt, mások viszont feltehetően tudatosan alkalmazták a tiltott szert. Ennek a gyakorlatnak a megszüntetése komoly gazdasági veszteségekkel járt, ugyanakkor a tiltott szer maradványait tartalmazó élelmiszerek – a határozott intézkedések eredményeként – csak nagyon kis egészségügyi kockázatot jelentettek a fogyasztók számára.

Szintén kiemelt kockázatot jelentenek a webáruházak által forgalmazott étrend-kiegészítők is. Ezek fokozott vizsgálatát azért szervezte meg az Európai Unió Bizottsága, mert az utóbbi öt évben megduplázódott az étrend-kiegészítőkre vonatkozó RASFF-értesítések száma. A tapasztalatok szerint ebben a termékkörben az interneten számos, engedély nélküli, úgynevezett új élelmiszert és új élelmiszer-összetevőt kínálnak értékesítésre az Európai Unió fogyasztói számára. Bizonyos étrend-kiegészítő típusok pedig (potencianövelők, testtömegcsökkentők) – gyakran illegálisan – gyógyszerhatóanyagot is tartalmaznak, valamint gyakran a tisztességes tájékoztatásra vonatkozó szabályokkal ellentétes, egészségre vonatkozó állításokkal forgalmazzák őket. Az étrend-kiegészítők kiemelt ellenőrzése a Nébih, valamint a megyei kormányhivatalok részéről 2016 első negyedévében kezdődött el. A neten forgalmazott termékeknél is elsősorban jelölési hiányosságok merültek fel, de a készítmények negyede élelmiszer-minőségi, egynegyede élelmiszer-biztonsági problémát is mutatott, valamint egynegyedénél ezek mellett az élelmiszer-hamisítás esete is fennállt. Az interneten hatóságilag megmintázott termékek 40 százalékát vontuk ki végül a forgalomból.

Az állategészségügy területén kiemelhető a vadmadarak által terjesztett madárinfluenza-járvány, ami a vízi szárnyasoknál okozott komoly fertőzéseket és ezzel jelentős gazdasági károkat. Szintén fontos megemlíteni az afrikai sertéspestis (ASP) fertőzés behurcolásának kockázatát, különösen mivel ez a betegség eddig még sohasem jelent meg Magyarországon.

A növényegészségügy területén is jelentős anyagi kárt okozhat egy-egy – hazánkban újnak számító – károsító megjelenése. A Xylella fastidiosa baktérium rohamos terjedése komoly fenyegetést jelent a szőlőinkre, a gyümölcsfáinkra és a dísznövényeinkre is. Az utóbbi években Magyarországon is megjelent a kabócák által terjesztett aranyszínű sárgaság karantén betegség (Flavescence dorée), valamint az Észak-Amerikából származó, az utóbbi néhány évben a Dunántúl délnyugati részén jelentős mértékben terjedőben lévő dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa).

– Mekkora kockázatot jelentenek a bio-, a mentes és az allergéneket tartalmazó élelmiszerek?
– Az ellenőrzések tapasztalatai alapján az élelmiszergyártók nem minden esetben ismerik, illetve figyelmen kívül hagyják a bizonyos összetevőktől (tápanyagoktól) való mentesség feltüntetésének jogszabály által előírt feltételeit. Az élelmiszerek jelölésén leggyakrabban talán a „gluténmentes” és a „laktózmentes” feliratokkal találkozunk. Napjainkban egyre több embert érint az allergia valamelyik típusa is, éppen ezért az élelmiszerek jelölésén kötelező feltüntetni minden olyan, allergiát vagy intoleranciát okozó anyagot, amely a késztermékben jelen van, akár megváltozott formában is. Hivatalunk egyébként az úgynevezett éves monitoring terv részeként rendszeresen vizsgálja az allergének jelenlétét különböző élelmiszerekben, olyan esetekben is, amikor nincs az összetevők között feltüntetve allergén összetevő felhasználása. Ellenőrzési tapasztalataink alapján előfordul, hogy olyan kis mennyiségben jelen levő allergén anyagot mutatunk ki, amely nem szerepel az összetevők között, illetve a keresztszennyeződések között sem. Vannak sajnos súlyosabb esetek is, amikor például egy gluténmentesként jelölt termék esetén a gluténtartalom meghaladja az előírt maximum 20 mg/kg értéket. Ezeket a jogsértéseket a Földművelésügyi Minisztérium és a Nébih honlapján is nyilvánosságra hozzuk. A bioélelmiszerekre gyakorlatilag ugyanazok az élelmiszer-biztonsági szabályok vonatkoznak, mint a konvencionális termékekre, fontos azonban, hogy ezeken felül további követelményeknek is meg kell felelniük.

– A Szupermenta teszt mennyiben javította a vásárlói tudatosságot?
– A Nébih 2014 novemberében a vásárlói tudatosság növelése érdekében indította el szemléletformáló kampányát, a Szupermentát. A program célja, hogy a minőség kérdéskörére fókuszálva terméktesztek formájában segítsen a vásárlóknak az élelmiszerek, élelmiszerlánchoz kapcsolódó termékek tudatos kiválasztásában. A vizsgálatsorozat eredményei bárki számára megismerhetők a Szupermenta honlapon (www.szupermenta.hu).

A program eddigi három éve alatt negyven termékkört vizsgáltak a szakembereink. 1029 terméken mintegy húszezer laboratóriumi mérést végeztek. A kedveltségi kóstolásokon ezernél is többen vettek részt. A terméktesztprogram azonban nemcsak a vásárlóknak, hanem az előállítóknak és a forgalmazóknak is szól, hogy ezáltal valós párbeszéd alakuljon ki a fogyasztók, a szakmai és szakmaközi szervezetek, az előállítók, a forgalmazók és a hatóság között. Ezt szolgálják a kedveltségi vizsgálatok köré szervezett kerekasztal-beszélgetések is. A Szupermenta embléma használatát 2015 novembere óta kérhetik a vizsgált termékcsoportok dobogós helyezettjei. 2017 novemberéig 18 alkalommal éltek a gyártók, forgalmazók ezzel a lehetőséggel, így egy évig használhatják a Szupermenta emblémát a termékek csomagolásán vagy reklámfelületeiken.

– Vannak-e új módszerek az élelmiszer-biztonság növelésére?
– Manapság az információ minden korábbinál nagyobb hatalom, ugyanakkor annyira telítettek a fogyasztók receptorai, hogy az üzenetek átadására sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk, mint eddig. A fogyasztói magatartás fejlesztéséhez a sajtóval való együttműködésre különösen nagy hangsúlyt helyezünk, és minden jelentős problémát saját kampányokkal is megcélzunk, példaként említhetem az élelmiszer-biztonsági tárgyú „Ételt csak okosan!”, az élelmiszer-minőséggel foglalkozó „Szupermenta”, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását célul kitűző „Maradék nélkül”, a felelős állattartást érintő „Szabad a gazdi” vagy éppen a veszettségmentesítéssel foglalkozó „Ne habozz!”, valamint az erdőtűz-megelőzési programjainkat.

Ki szeretném emelni a hivatalosan 2018-ban induló iskolai programjainkat, amelyekben – a pedagógusokkal együttműködve – a gyerekeket célozzuk meg néhány játékos, könnyen elsajátítható ismeretanyaggal. Meggyőződésünk, hogy 10-15 éven belül beérik ennek az erőfeszítésnek is a gyümölcse, és hozzájárulhatunk egy tudatosabb, figyelmesebb és felelősségteljesebb vásárlói kultúra kifejlődéséhez.

Eddigi eredményeinkre más országokban is felfigyeltek, így nemrégiben meghívást kaptunk egy nemzetközi Horizont 2020 kutatási projektbe, amelyben a kockázatkommunikáció eredményesebbé tételét tűztük ki célul. A Nébih feladata ebben a hatósági eszköztár jó gyakorlatára vonatkozó európai ajánlás kidolgozása. Szakmai oldalról is törekszünk a folyamatos fejlődésre, fejlesztésre. A Nébih professzionális, az országban egyedülálló laboratóriumi hálózatának folyamatos fejlesztése elengedhetetlen, hogy meg tudjunk felelni a kihívásoknak. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj tíz százalékát minden évben kötelezően a laboratóriumokhoz kötődő beruházásokra fordítjuk. Ennek köszönhetően újult meg például az idén a debreceni állat-egészségügyi diagnosztikai laborunk, lehetővé téve, hogy a minta beérkezésétől csupán öt óra alatt eljussunk a vizsgálati eredmény kinyomtatásáig, ami európai viszonylatban is kiemelkedő eredménynek számít. De említhetném a borászati termékek vagy épp a mézek vizsgálata terén végzett fejlesztéseket is. Célunk, hogy ezt a folyamatos fejlődést a jövőben is fenntarthassuk.

A RASFF értesítés
Az EU-tagországokban működő, az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszer (RASFF, Rapid Alert System for Food and Feed) létrehozását a 178/2002/EK rendelet írta elő. A RASFF rendszerében a beérkező bejelentések az élelmiszer-biztonsági kockázat mértéke alapján több kategóriába sorolhatók.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Ibolya Tibor közleménye szerint a bűncselekményekkel gyanúsítható személyek elfogására kedden kilenc helyszínen hajtottak végre összehangolt akciót budapesti nyomozó ügyészek a Készenléti Rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, valamint a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársaival közösen.

A megalapozott gyanú szerint a gyanúsítottak idős vagy szellemileg leépült emberek bizalmába férkőztek, hogy megtévesztésükkel életjáradéki vagy tartási szerződést kössenek velük, és ezáltal csalárd módon megszerezzék ingatlanjaik tulajdonjogát. A szerződések megkötésében közreműködő ügyvédek “ügyvédi kötelességüket megszegve” működtek közre a szerződések megkötésében – írta a főügyész, hozzátéve, hogy a nyomozás tárgyát jelenleg négy – 12 és 21 millió forint közötti értékű – ingatlan képezi.

A közlemény szerint a házkutatások során egyes gyanúsítottak ingatlanán (a ház udvarán felállított sufniszerű épületben, egy másik helyszínen pedig az épület pincéjében) emberhez nem méltó körülmények között több időskorú, kiszolgáltatott embert találtak.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség eddig tíz gyanúsítottat hallgatott ki az ügyben. A megalapozott gyanú velük szemben “több rendbeli, jelentős kárt okozó, idős vagy fogyatékosságánál fogva a bűncselekmény felismerésére korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás bűntette, illetve kísérlete”. Az ügyvédekkel szemben “ügyvédi visszaélés bűntette” a megalapozott gyanú. A nyomozó ügyészek további bűncselekmények gyanúját is vizsgálják – közölte Ibolya.

Az áldozatok számára a Fővárosi Kormányhivatal áldozatsegítő szakemberei teljes körű tájékoztatást nyújtottak az igénybe vehető áldozatsegítő, valamint jogi segítségnyújtási szolgáltatásokról. Az áldozatok pszichológusi segítséget is kaptak. Ketten védett szálláson kértek elhelyezést, ahol folyamatosan megkapnak minden további segítséget a társadalomba történő sikeres visszailleszkedés érdekében – olvasható a főügyész közleményében.

A gyanúsítottak ellen – akik a gyerekek szülei és azok barátai – november 9-én emeltek vádat. Az öt férfit előzetes letartóztatásba, a nőket rendőri felügyelet alá helyezték. A bourges-i vádhatóság a legidősebb fiú születésétől, 2009-től 2017-ig terjedő időszakot vizsgálja, amikor is a gyerekeket a közoktatási intézmények kérésére elvették a szüleiktől.

Az ügyész szerint az első jelzések bántalmazási gyanú miatt érkeztek a közoktatásból. Miután a gyerekek elkerültek otthonról és védelemben érezték magukat, kezdtek el beszélni. A 2018 januárban indított vizsgálat megállapította, hogy a gyerekek ellen a megye kis településein található otthonaikban általuk jól ismert személyek követtek el rendszeresen erőszakos cselekményeket.

A 25 és 48 év közötti gyanúsítottak között szerepelnek a sértettek – egy 4 és 8 éves fiútestvérpár és egy 4 és 9 éves fiútestvérpár – szülei is.

A gyanúsítottak ellen csaknem hetven címen indult eljárás, többek között 15 év alatti kiskorú gyerek sérelmére elkövetett nemi erőszak, vérfertőzés, súlyos szexuális agresszió, súlyos bántalmazás, élelmezéstől való megfogyasztás gyanújával.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint Macedóniába 30, Szerbiába 15 rendőr utazik, aki járőrszolgálatot lát majd el a jogellenes határátlépések megelőzéséért és felderítéséért, illetve közreműködik az embercsempészek és az illegális migránsok előállításában. A szakértők nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem mélységi területeken is.

Mindkét kontingens terepjáró szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel, kézi hőkamerákkal, a Macedóniába utazó kontingens mobil hőkamerával is támogatja az érintett határszakasz védelmét.

A Macedóniában és Szerbiában eljáró magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a macedón, illetve szerb fél irányítása, felügyelete mellett gyakorolják.

A macedón-görög és a szerb-bolgár határ megerősítésére kiutazó magyar rendőri kontingensek tagjait Halmosi Zsolt rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központi objektumában – olvasható a közleményben.

A Monostori erőd 1850 és 1871 között épült Észak-Komárom védelmére és a Duna hajóforgalmának ellenőrzésére. A komáromi erődrendszer másodikként épült tagját elkerülték a fegyveres összecsapások. Elsősorban sorozási, kiképzési és raktározási célokat szolgált egészen 1990-ig. A ma már hadtörténeti műemlék erőd falai között több kiállítást is berendeztek, de a hatalmas udvar egyik sarkában is akad látnivaló tüzérségi, légvédelmi és rádiótechnikai eszközök formájában.

Jobbról balra haladva, a sort egy szovjet második világháborús, 57 mm-es 1943M páncéltörő ágyú nyitja. Páncélátütő képessége 500 méteren belül 145 mm volt. Az ötvenes évek elején a Néphadsereg több mint száz ilyen ágyúval rendelkezett.

A 100 mm-es MT-12 típusú páncéltörő ágyú hatfős kezelőszemélyzete 8500 méterig adhatott le lövést – percenként legfeljebb hatot. Az ágyú páncélátütő képessége 406 mm-ben van megadva, de ehhez az kellett, hogy a célpont 500 méteren belül legyen.

Az MT-12-esen függőlegesen -10/+20 fok, vízszintesen 27 fok volt az irányzási szöghatár.

A 82 mm-es automata aknavető a 2K21 rendszer része lehetett volna, de a rendszeresítésig nem jutott el. 

A 122 mm-es 38/68M tarackot 1952-től Diósgyőrben is gyártották. A percenként 5-6 lövésre és legfeljebb 11 km lőtávolságra képes fegyver 7 fő kezelőt igényelt.

A felsorolt fegyverek sora.

A sort a D-20-as ágyútarack folytatja. Mögötte sorakoznak a csöves légvédelmi fegyverek és a lokátorok.

Ez az öt és fél tonnás szerkezet, a 152 mm-es D-20-as ágyútarack napjainkban is rendszerben van a Magyar Honvédségnél.

A 14,5 mm-es ZU-2 ikercsövű légvédelmi géppuska a 2000 méter alatt repülő célok ellen volt hatásos.

A kétcsövű, 23 mm-es, ZU-23-2 légvédelmi gépágyút a fél világ használta és használja. Például a lengyelek, akik modernizálták és ZUR-23-2kg jelzéssel tartják rendszerben.

A második világháborúban zsákmányolt német légvédelmi gépágyúk alapján tervezték az 57 mm-es Sz-60-ast, amelyet légi és páncélozott földi célok ellen is használhattak. 50-60 lövés leadására volt képes percenként, optikai irányzékkal 4000 méteren, lokátoros célzással 6000 méteren belül. Ezt a fegyvert is gyártották Diósgyőrben. 

A magyar fejlesztésű PSZH-t vagyis a D-944-es páncélozott szállító harcjárművet a honvédségen kívül a rendőrség is használta. Fő fegyvere egy 14,5 mm-es géppuska volt.

Az Sz-60-as légvédelmi gépágyú kiszolgálására használt RPK-1-es tűzvezető lokátor. Az Ural-375-ös alvázra telepített eszköz a tíz kilométeren belüli célokat követte.

A Zil-157-es járművön lévő P-15-ös lokátort kis magasságú légi célok felderítésére optimalizálták. A NATO-ban Flat Face A kódnevet kapott radar antennái hat fordulatot tettek meg percenként.

A Kraz-255B alvázra telepített PRV-16A magasságmérő lokátor feladata volt, hogy az oldalszög és távolság adatok mellé magasság adatokat is szolgáltasson a célról. Településkor a járművet elöl és hátul egy-egy, kétoldalt szintén egy-egy talppal lehetett rögzíteni, a szükséges elektromos energiát egy áramfejlesztő utánfutóból kapta.

A három lokátoros jármű még ebben a lepusztult állapotban is impozáns látvány.

Az erőd falain kívül, a Dunai bástya előtti kikötőhöz vezető út mellett állítottak ki egy T-55-ös harckocsit. A negyventonnás jármű vasúti beton talpfákon pihen. A 100 mm-es harckocsi ágyúval felszerelt T-55-öst a hatvanas évek közepén kapta meg a Néphadsereg, majd a rendszerváltás után nem sokkal a típust kivonták a hadrendből.

Ugyancsak az erődön kívül, a bejárathoz vezető sétány közelében áll a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárában épült aknásznaszád, az AN-2-es. Az alumíniumtestű hajóból az ötvenes évek első felében 53 darab készült. A hajó köré telepített facsemeték néhány év múlva elrejtik majd az AN-2-est – feltéve, ha az a jelenlegi helyén marad.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A hovaszkojei temetőben az összecsapás az intézmény irányításában meghatározó észak-kaukázusi csoport, valamint az azt támogató Egészséges Nemzet társadalmi mozgalom “sportolói”, illetve a sírokat gondozó közép-ázsiai férfiak között tört ki. A tömegverekedésben, amelyben legalább kétszázan vettek részt, hárman életüket vesztették – egy embert agyonlőttek, kettőt pedig halálra gázoltak – és mintegy harmincan megsebesültek.

A rendőrség több mint száz embert vett őrizetbe a helyszínen. Többek ellen nemzetközi elfogató parancsot adtak ki.

Jurij Csabujev, a temető volt igazgatójára 11, Alekszand Bocsarnyikov ügyvédre, az Egészséges Nemzet társadalmi szervezet alapítójára pedig 9 évi fegyházbüntetést rótt ki szerdán a bíróság. Elbek Valujev, aki a verekedés két részvevőjét szándékosan halálra gázolta, 11 és fél évet kapott. Szergej Olhin vádlott, aki együttműködött a nyomozó hatóságokkal és a többiek ellen vallott, 3 és fél évet kapott.

A közép-ázsiai vendégmunkások szerint Csabujev és Bocsarnyikov az Egészséges Nemzet támogatásával arra próbálta meg rákényszeríteni őket, hogy a temető gondozásából származó jövedelmük 50-90 százalékát “adózzák le” neki, ők azonban erre nem voltak hajlandók. A “sportolók” ezzel szemben azt vallották, hogy az igazgató kérésére, a “társadalmi ellenőrzés” jegyében járőröztek a síroknál és azt akarták ellenőrizni, hogy a migránsok iratai rendben vannak-e.

Tavaly decemberben egy másik moszkvai bíróság öt közép-ázsiai férfit három-háromévi börtönbüntetésre ítélt a verekedés miatt.

Maruzs Roland, a kötet szerzője elmondta: a “Nagy Háború” befejezésének századik évfordulójára megjelentetett kötet azokról a nevesebb katonákról, magyar hősökről szól, akik bizonyítottan megkapták az Arany Vitézségi Érmet.

A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum alezredese elmondta: az Arany Vitézségi Érem az egyik legmagasabb kitüntetés, amit a legénységi, altiszti állomány tagjai az első világháborúban megkaphattak. A kitüntetést 1789-ben alapította II. József, a “kalapos király”, azt csaknem 130 éven át, 1918-ig adományozták.

Az első világháborúban csaknem 4800-an kapták meg az Osztrák-Magyar Monarchia katonái közül. Maruzs kutatásának alapját az osztrák hadtörténész Jörg C. Steiner könyve jelentette, amelyben mind a 4738 Arany Vitézségi Érmes katonát felsorolta. Maruzs közülük a magyar honosságú katonák történeteit dolgozta fel most megjelent kötetében.

Mint elmondta: bizonyítottan majd 1600-an, összesen 1568 magyar honosságú katona kapta meg az Arany Vitézségi Érmet. Ez – mint kiemelte – azt jelenti, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia összes kitüntetettje, mintegy harminc százaléka magyar volt. “Ez mutatja a magyar katonai erényeket, hogy a magyar katona milyen jól teljesített a világháborúban” – fogalmazott az alezredes, megjegyezve: ez azért is kiemelendő, mert a magyar ezredeket mindig a “legkeményebb” helyeken vetették be a háborúban.

Maruzs kiemelte: ebben a kötetben azok szerepelnek, akik bizonyítottan megkapták az elismerést. A kötet végén viszont egy külön névjegyzékben az a több mint háromszáz katona neve is fel van sorolva, akik bármilyen más könyvészeti forrásban szerepelnek Arany Vitézségi Érmesként.

Mint kifejtette: többek között levéltári források felhasználásával, valamint több család megkeresésével kutatta azoknak a körét, akik bizonyítottan megkapták az Arany Vitézségi Érmet, feltüntetve azt is, hogy melyik fronton, hadműveleti területen harcoltak, és milyen haditettel érdemelték ki az elismerést. A könyvben mintegy száz ilyen “fegyvertény” leírása szerepel. A kötetben emellett számos dokumentumot, zömmel kitüntetési javaslatokat, s valamennyi elismerés forrásainak felsorolását is tartalmazza. A könyv végén pedig mintegy kétszáz portréfotó is található az Arany Vitézségi Érmes katonákról.

Maruzs azt mondta: nagyon sok érdekes történet van. Van olyan aki egyedül 17 orosz katonát “küzdött le” közelharcban, más a román fronton egy tiszttársa megmentésére 22 román katonát fegyverzett le, de olyan kitüntetett is van, aki szanitécként az olasz fronton számos bajtársát mentette ki az ellenséges tüzérségi tűzből.

Az alezredes azt is elmondta: az Arany Vitézségi Érem adományozásának nagyon szigorú feltételei voltak. Az akkori jegyzőkönyvekből kiderül többek között, hogy több tanúval kellett igazolni az elismerést illető fegyvertényt.

Kiemelte: három magyar háromszor is megkapta az Arany Vitézségi Érmet. A legidősebb kitüntetett 61 éves volt.

Az Arany Vitézségi Éremnek a háború alatt, majd a két világháború között is nagyon magas presztízse volt. Károlyi Imre 1917-ben alapítványt is létrehozott a vitézségi érmesek megsegítésére.

Emellett az államtól a 20-as évek közepéig havi díjat is kaptak, ami majd a válságot követően a ’30-as évektől havi húsz pengőt jelentett. Az érmeseknek külön igazolványuk is volt, mellyel például a MÁV járatain kedvezményesen utazhattak.

Az alezredes elmondta: a kitüntettek közül ugyanakkor később sokaknak számkivetés lett sorsa. Példaként említette: az első világháborúban Arany Vitézségi Érmes Vén Zoltánt, aki a második világháború végén már ezredesként szolgált, s azon nyolc Arany Vitézségi Érmes katona közé tartozik, aki aranysarkanytyús vitéz is lett. 1945 után viszont őt is kitelepítették, és segédmunkásként élte le életét.

Maruzs elmondása szerint a soproni B.H.N. Kft. kiadásában megjelent, mintegy négyszáz oldalas kötet összeállítása majd három évbe telt. Az említett Steiner könyv mellett számos más könyvet, továbbá levéltári anyagot dolgozott fel. A levéltári anyagok kapcsán kiemelte: a Hadtörténeti Múzeum parancsnoksága 1942-ben az országos napilapokban tett közzé felhívást, kérve az első világháborús Arany Vitézségi Érmesek jelentkezését. Erre sok fotó, levél, köztük saját visszaemlékezés érkezett a múzeumhoz. Erre a felhívásra jelentkezett Házi Jenő is, aki a soproni levéltár főlevéltárnoka volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki szintén Arany Vitézségi Érmes katona volt. A könyvben az általa írt levél is szerepel. Házi Jenő levelét azzal zárta: “sok mindenben megváltozhattam, de egy biztos, virtus dolgában még töretlen vagyok”. Erről kapta címét Maruzs kötete.

Az alezredes azt is elmondta, már a 2. pontosított, bővített kiadáshoz gyűjti az anyagokat. Ezért várja a leszármazottaktól a további adatokat, fotókat, történeteket – közölte Maruzs, akinek további tervei között szerepel, hogy a kitüntetés teljes történetét, 1789-től feldolgozza, kitekintve a második világháború legénységi Arany Vitézségi Érmeseire is.

Liberman pártja, a Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) frakciója számára összehívott rendkívüli értekezleten jelentette be lemondását, amely két nap múlva lép érvénybe.

“Ha Liberman valóban lemond, akkor elkerülhetetlen a kneszet feloszlatása” – közölte a koalíció egyik képviselője a Jediót Ahronót című újság honlapjával, a ynettel még a bejelentés előtt. Az izraeli törvények szerint a miniszter lemondásával Benjámin Netanjahu miniszterelnökhöz kerül vissza a védelmi tárca irányítása.

“A tegnap történtek, a Hamásszal folytatott egyezkedés a terrornak való behódolással ér fel. Nincs erre semmiféle más meghatározás, nincs ennek semmiféle más jelentése”- indokolta lépését a médiának Liberman.

“Jelenleg csak rövid távra vásárolunk nyugalmat annak árán, hogy hosszú távon súlyos csapás éri nemzetünk biztonságát”- tette hozzá élesen bírálva a Hamásszal előző napon kötött megállapodást. Az izraeli biztonsági kabinet keddi üléséről beszámoló sajtójelentések szerint ugyanakkor az ülésen Liberman nem szállt síkra a készülő fegyverszünet ellen, amikor a vita összegzésekor Netanjahu bejelentette.

Liberman távozásával várhatóan Szofa Landver, a bevándorlók ügyeivel foglalkozó miniszter is távozik hivatalából.

A Zsidó Otthon (Bájt Hajehudi) nevű jobboldali nacionalista párt belső köreiből származó információ szerint a pártot vezető Naftali Bennet csak azzal a feltétellel hajlandó bennmaradni a kormányban, ha ő kapja meg a védelmi tárca irányítását.

A tisztségviselő megerősítette az osztrák média értesülését, miszerint a brit hírszerzés hívta fel az osztrák hatóságok figyelmét arra a nyugalmazott osztrák ezredesre, akit azóta Oroszországnak való kémkedéssel gyanúsítanak. A brit hírszerzés úgy jutott az osztrák-orosz kapcsolat nyomára, hogy a Szkripal-ügy miatt az unió tagországai intenzív információgyűjtésbe kezdtek az EU területén tevékenykedő orosz hírszerzőkről. A nyilatkozó tisztségviselő szerint az orosz ügynökökről megszerzett információk Ausztria számára is rendelkezésre álltak, de nem használta őket. Ausztria azon kevés EU-tagországok közé tartozik, amelyek nem utasítottak ki oroszokat szolidaritásból Nagy-Britanniával a Szkripal-ügy miatt. Bécs a Buzzfeed szerint arra hivatkozott, hogy Ausztria semleges ország.

Ez zavarba ejtő volt – mondta a NATO-tisztségviselő – és szerinte tetézte ezt, hogy a britek hívták fel az osztrákok figyelmét a kémkedő főtisztre.

“Ausztria mindenki szemében gondot jelent. A jelenlegi kormánynak mély ideológiai és gazdasági kapcsolatai vannak a Putyin vezette hatalommal, próbál az EU szilárd tagja és Putyin barátja is lenni egyszerre, de ez nem fog menni a Szkripal-ügy után” – jelentette ki.

A BuzzFeed News emlékeztetett: Ausztria a hidegháború idejéből eredő semlegességével indokolta, hogy nem utasított ki oroszokat.

A meg nem nevezett, nyugalmazott osztrák ezredest múlt pénteken vették őrizetbe. Az osztrák sajtó úgy tudja, hajlandó együttműködni a nyomozókkal. A bíróság nem hagyta jóvá őrizetben tartását, de felügyelet alá helyeztette: az útlevelét bevonták, és naponta jelentkeznie kell a rendőrségen. Az osztrák ügyészség szerint a férfi 1992 óta állam- és katonai titkokat adott át Oroszországnak.

A tájékoztatás szerint a Szombathely felé tartók a szelestei csomópontnál hajthatnak le a gyorsforgalmi útról a 86-os főútra, majd a váti felhajtón térhetnek vissza az M86-osra. A Győr felé haladók a gyakorlat idején csak a külső sávot használhatják, ahol óránkénti 70 kilométeres sebességkorlátozás lesz érvényben.

Hozzátették: a gyakorlat során a katasztrófavédelem szakemberei az autóutat középen elválasztó szalagkorlátot az úgynevezett “üzemi átjáróban” részlegesen elbontják, a gyakorlat végén pedig helyreállítják.

A közleményben azt ajánlják az autósoknak, hogy szombat reggel indulás előtt tájékozódjanak az aktuális forgalmi helyzetről a közútkezelő Útinform szolgálatánál, illetve a www.utinform.hu weboldalon, vagy használjanak navigációs, közösségi autós alkalmazást útvonalukat megtervezéséhez.

Az initio szó jelentése: kezdet. A névválasztás nem véletlen, hiszen mostantól az Initio kamerák töltik be a belépő modell szerepét az Intellio kínálatában. A négy megapixel felbontású dóm és cső kivitelben elérhető Initio kamerák 2,8 mm-es fix-, és 2,8 – 12 mm között, az IVS4 szoftverből állítható, motoros objektívvel kerülnek az Intellio partnerekhez. Mindegyik modell 120 dB WDR-t kínál, és az akár hatvan méterig hatékony, beépített infra megvilágításuknak köszönhetően, az Intelliotól megszokott és elvárt tökéletes minőségű képet biztosítják, akár éjszaka is.

Az új kamerák az IP67 és IK10 védettségi szintet egyaránt teljesítik, a motoros objektívvel szerelt verziók audio- és alarm, ki- és bemeneti portokkal is rendelkeznek. Az alapvető fedélzeti intelligenciák, mint a vonalátlépés detektor, vagy a behatolásjelzés, megtalálhatóak az Initio sorozat tagjaiban is.

„Az Intellio prémium gyártóként, magas hozzáadott értékű műszaki megoldásokat szállít. Az új Initio kamerákat komplex megoldásként elsősorban meglévő IVS4 szoftverhez (illetve új szoftverrel együtt) értékesítjük. A piaci elvárásokra reagálva az Initio modellekre három év garanciát vállalunk” – nyilatkozta Wolf Richárd, az Intellio Technologies Zrt. értékesítési vezetője.

A gázai egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint két palesztin meghalt, hárman pedig megsebesültek. Egészségügyi források szerint hárman haltak meg.

Az izraeli tízes kereskedelmi tévé tájékoztatása szerint egy gázai gránát eltalált egy buszt Izraelben, egy tizenéves utas súlyosan megsebesült. Izrael déli részén a tengerparthoz közeli területektől egészen a Holt-tenger térségéig sorra megszólaltak a légvédelmi szirénák.

A hétfő délután fellángolt konfliktus közvetlen előzménye, hogy előző éjjel izraeli kommandósok civil ruhában és járművel behatoltak a Gázai övezetbe, hogy ott titkos küldetést hajtsanak végre. Az akció kudarcba fulladt, tűzharc tört ki, amelyben hét palesztin életét vesztette, köztük a Hamász katonai szárnyának egyik parancsnoka, izraeli oldalon pedig egy alezredes. Az izraeli katonák kimenekítésekor az izraeli légierő számos rakétát lőtt ki gázai célpontokra.

A tízes tévé jelentése szerint még a Holt-tenger mellett lévő Ein Gediben is működésbe léptek hétfő délután a légvédelmi eszközök, noha ilyen ott soha nem fordult elő egyik eddigi gázai háború idején sem. A vaskupola védelmi rendszer megsemmisítette a lakott területre irányzott lövedékek jelentős részét, de négy rakéta lakóövezetben csapódott be, tízen sebesültek meg, jellemzően srapnelektől, és több helyen tűz ütött ki.

Az övezet melletti Szderót és Netivot városokban szinte folyamatosan szóltak a szirénák, de a Gázától jóval távolabbi, több tíz kilométerre lévő Asdód és Beér Seva lakót is felszólította a polgári védelem, hogy tartózkodjanak az 1992 óta épített lakásokban a beépített, biztonságot nyújtó betonszobák vagy a régebbi lakások esetén az óvóhelyek közelében.

Az izraeli tévé szakértői szerint a Hamász vezérkarában délelőtt határozhattak az éjszakai izraeli akció megbosszulására indított támadásról, miután eldöntötték, hogy az előrehaladott tűzszüneti tárgyalások folytatása helyett a fegyverek bevetésével próbálják rákényszeríteni Izraelt helyzetük javítására. A hétfői rakétatámadásért a Hamász és a nála kisebb, de szélsőségesebb Iszlám Dzsihád szervezet vállalta a felelősséget.

A vasárnapi hét palesztin áldozat eltemetése után hétfőn a Hamász vezetői rejtekhelyeikre vonultak, és kiürítették a szervezet erődítményeit is. Ezért az izraeli ellentámadás lehetőségei korlátozottak a tévé szerint, nincsenek “minőségi célpontok”.

Benjámin Netanjahu, Avigdor Liberman védelmi miniszter és Gadi Ejzenkot vezérkari főnök rendkívüli értekezletet tartott a helyzet értékelésére és a további lépések meghatározására. Izrael déli részén megtiltották a sok ember részvételével tervezett rendezvények, köztük a sportmérkőzések megrendezését.

A vasárnap éjszakai incidens előtt viszonylag békés napok voltak a Gázai övezetben és környékén, nem voltak határ menti tömegtüntetések, és tüzeket okozó eszközöket sem eregettek Izraelbe. Múlt csütörtökön Mohamed al-Emadi, a katariak küldöttje jelentős pénzügyi támogatást nyújtott át a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet vezetőinek, és az izraeli katonai rádió beszámolója szerint azonnal megkezdték a pénz szétosztását a fizetésüket hónapok óta nélkülöző közalkalmazottak körében.

A katari segítségnek köszönhetően voltak olyan helyek az övezetben, ahol napi húsz órán át működött az áramszolgáltatás, ami az elmúlt évtizedben soha nem fordult elő.

Beszámolója szerint Putyinnak csak “pár szót” sikerült váltania Trumppal Párizsban, az első világháborút lezáró fegyvernyugvás 100. évfordulóján megrendezett vasárnapi megemlékezésen.

“Azt mondták (egymásnak), hogy van miről beszélniük és hogy beszélniük kell az INF-szerződésről.” Megállapodtak, hogy Argentínára, a +huszakra+ próbálják időzíteni tárgyalásaikat – mondta a szóvivő.

Az orosz és az amerikai vezető között eddig csak júliusban, Helsinkiben jött létre külön csúcstalálkozó. Putyin és Trump korábban 2017 júliusában a G20 csoport németországi, tavaly pedig az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) vietnami csúcstalálkozóján is csak futólag találkozott egymással.

Peszkov közölte, hogy Putyin a francia fővárosban 10-15 percig tárgyalt Benjámin Netanjahuval “a kétoldalú viszony folyamatban lévő ügyeiről”. Oroszország és Izrael között kiéleződött a viszony, miután a szíriai légvédelem szeptember 17-én lelőtt egy orosz felderítő gépet, amiért Moszkva az arab országban éppen Hezbollah-célpontokat bombázó izraeli légierőt tette felelőssé. Moszkva erre hivatkozva Sz-300-as légvédelmi rendszert szállított Damaszkusznak. Egy Putyin-Netanjahu különtalálkozót a feleknek azóta sem sikerült tető alá hozniuk.

Peszkov kijelentette, hogy az orosz elnöknek nem volt lehetősége Párizsban szót váltania ukrán hivatali partnerével, Petro Porosenkóval sem. Orosz sajtóértesülések szerint egyébként Moszkvában nem is terveztek ilyen találkozót.

Az orosz elnöki szóvivő úgy vélekedett, nincsenek meg a feltételei annak, hogy találkozzanak az ukrajnai rendezésről tárgyaló “normadiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – vezetői, mint ahogy arra sincsen remény, hogy egy ilyen egyeztetés eredménnyel járjon.

Ezt azzal kapcsolatban mondta el, hogy Porosenko – a centenárium megemlékezést kihasználva – újabb megbeszélést folytatott Angela Merkelel és Emmanuel Macronnal. Peszkov közölte, hogy Putyin részvételével ezen a találkozón eleve nem számoltak, mert, mint fogalmazott, a “normandiai négyek” keretében folytatott párbeszéd “lehetetlenné vált”. A szóvivő ismételten azzal vádolta meg Kijevet, hogy nem hajtja végre a rendezésről kötött minszki megállapodásokat.

Mint mondta, a Kreml megértéssel viszonyul a délkelet-ukrajnai szakadár területeken vasárnap megtartott választásokhoz, mert azok szükségesek voltak a két “népköztársaság” túléléséhez és a szociális biztonság fenntartásához. A donyecki és a luhanszki szavazás megerősítette pozícióikban a két terület hivatalban lévő vezetőit, Gyenyisz Pusilint és Leonyid Paszecsnyiket.

Megerősítette Peszkov azt a sajtóértesülést, amely szerint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt december 7-re Moszkvába várják. A két ország kapcsolatában júliusban feszültség lépett fel, miután görög sajtóértesülés szerint Oroszország beavatkozott a görög belügyekbe és az ország biztonságát aláásó tevékenységet folytatott. A felek akkor kölcsönösen kiutasítottak két-két diplomatát.

Putyin egyébként a szóvivő bejelentése szerint keddtől csütörtökig Szingapúrban tartózkodik majd, ahol találkozni fog a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) vezetőivel, szerdán pedig részt vesz majd a kelet-ázsiai országok csúcstalálkozóján.

Peszkov az orosz védelmi minisztérium illetékességébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy vajon Oroszország a NATO október vége óta zajló Trident Juncture kódnevű hadgyakorlata idején valóban zavarta-e a GPS műholdas navigációs rendszer működését. A szóvivő szerint a Kremlnek az incidensről nincsen tudomása. A jelzavarásra vonatkozó gyanúról finn és norvég sajtóforrások számoltak be az elmúlt napokban. Juha Sipila finn kormányfő közölte, hogy az ügyet ki fogják vizsgálni.

A gyanúsítottak között van többek mellett két ezredes, két alezredes, hat őrnagy, 14 százados, 21 főhadnagy és hét hadnagy is. A katonák állítólag telefonon keresztül kommunikáltak egymással a gülenista mozgalom belső ügyeiről.

A pénteki rendőrségi művelet központja Isztambul, de a fellépés még további 31 tartományra kiterjed. A beszámoló szerint 74 érintettet már előállítottak a hatóságok.

A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért. A hivatalos álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderőbe is.

Törökországban az elmúlt több mint két év alatt legalább 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, illetve 38 ezret felfüggesztettek munkaköréből, mintegy 159 ezer embert őrizetbe vettek, 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Eddig – 150 tábornokot és több mint 4630 tisztet beleértve – a haderő legkevesebb 8570 tagját menesztették állásából a gülenista mozgalommal összefüggésben.

A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtják, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is. Az Európai Unió számos vezető politikusa úgy véli, hogy a hatalomátvételi kísérletre adott török válasz túlzó, és az ország egyre inkább távolodik az európai értékektől.

– Egy prémium szolgáltatásokat (is) nyújtó vagyonvédelmi vállalkozás tulajdonosaként, valamint az IBSSA (International Bodyguard and Security Services Association) magyar szekciójának egykori vezetőjeként hogyan értékeli a hazai piacon az elmúlt években elkezdődött folyamatokat?
– Az elmúlt években megindult a piac átalakulása, immár a Belügyminisztérium határozza meg a közbeszerzéseknél alkalmazott minimális vállalási díjakat, ami növekvő tendenciát mutat a piacon. Emellett ugyanakkor megjelent a munkaerőhiány is. A vagyonvédelmi vállalkozások nagy része a magánszférából érkező megrendelések esetében csak nehezen tudja érvényesíteni a közbeszerzéseknél előírt vállalási díjakat. Miközben Szlovákiában 12-13, Nyugat-Európában pedig 18–25 euró körül vannak az átlagos vállalási díjak, és a vagyonőri bérezés is ezeknek megfelelően alakul, Magyarországon a cégek életét még mindig a szürkegazdaságból való kiverekedés szándéka és nehézségei határozzák meg. Ma itthon a magánszférában 30-40 százalékkal alacsonyabbak az óradíjak az említett szintekhez képest, miközben például Ausztriában vagy Svédországban a biztonsági vállalkozások közfeladatot ellátó magánszervezetként működnek, sőt még a határőrizetet is ilyen cégek látják el.

– Mindezek kihatnak a szakma magyarországi fejlődésére is…
– Ez határozza meg a szakma fejlődését! A cégek nem tudják biztosítani a képzéseket, a nyugati átlagtól és a hazai elvárásoktól is elmaradó vállalási díjak így egy másfajta természetes szelekciót eredményeznek, és ebben változásra van szükség. Míg Magyarországon ahhoz, hogy valaki vagyonőr-igazolványt szerezzen, egy 280 órás OKJ-s tanfolyamhoz ragaszkodunk, külföldön van, ahol 80 órás belső céges képzés keretében zajlik mindez. Arról nem beszélve, hogy az elvándorlás ebben a szakmában is érezhető: a munkaerő megindult Anglia, Franciaország, Németország irányába, Ausztriában terület- és objektumőrzésre már akár nyelvtudás nélkül is felvesznek embereket.

– Hány magyar dolgozhat külföldön a vagyonvédelemben?
– Az Ausztriában dolgozó vagyonőrök száma 5–10 ezer között mozoghat. A probléma abból adódik, hogy a radikális béremeléseket a cégek itthon nem képesek kigazdálkodni, mivel vállalási díjaik olyan alacsonyak, hogy szinte kivétel nélkül a fennmaradásukért küzdenek.

– Mit lehet tenni a helyzet javítása érdekében?
– Az alvállalkozók jelenléte továbbra is meghatározó a piacon. A vállalási óradíjakat tekintve a jelenlegivel szemben nagyjából 3600 forintos rezsióradíj volna reális, ezzel már ki lehetne kerülni a szürkegazdaságból. Mindehhez egy sztenderdváltásra lenne szükség mind az állam, mind a megbízók részéről. Látni kell azt is, hogy a multinacionális cégek úgy indítanak tendereket, hogy azokon a legolcsóbb ár nyer, nem pedig az ajánlott szolgáltatás ár-érték aránya a legfontosabb. Ha egy adott szint felett szeretne egy szolgáltató díjat emelni, akkor a megbízó inkább saját portást vagy recepcióst vesz fel, mivel ez a tevékenység már nem köthető vagyonőr-igazolványokhoz. Ebből következik az a tendencia, hogy a vagyonvédelmi cégek nem vagyonőröket, hanem ügyfélirányítókat, portásokat, recepciósokat foglalkoztatnak. Ha valamilyen incidens történik, akkor persze megkövetelik a papírokat, de erre nincs felelősségbiztosításuk, mert az csak vagyonvédelmi tevékenységre köthető. Ha a sztenderdeken változtatunk, akkor a biztonsági szakma a társadalom megbecsült része lehetne. A rendszerváltás után, a „vadkapitalizmus” időszakában normális és természetes kiválasztódás indult el a piacon, mostanra az óradíjak a szolgáltatási minőséget rombolják.

– A Power Shield Zrt. történetében milyen évként tartják majd számon 2017-et?
– Bár a légi közlekedésben mások a vállalási árak, mint a piacon általában, de a nyugati árszínvonaltól ezek is elmaradnak. Nem titok, hogy a Power Shield a legmagasabban árazók közé tartozik a piacon, azonban a légi közlekedésben megszerzett előnyöket nehezen tudjuk érvényesíteni más területeken. Az elmúlt évben a vagyonvédelmi területen minimális fejlődést sikerült elérni, de le kell szögezni, hogy 2013-ban a kaszinóipar megszűnése miatt komoly bevételkiesés következett be. Az akkori bevételi szintet mostanra tíz százalékkal sikerült meghaladni, 2017 volt az első év, amely ehhez képest már forgalomnövekedést hozott. Éppen ezért cégünk több lábon áll, bevételeink a légi közlekedés mellett oktatási és vagyonvédelmi tevékenységből származnak, noha a költségeink is jelentősen növekedtek.

– A piaci folyamatok, trendek alól a Power Shield sem tudja kihúzni magát…
– Ha a jelenlegi magyarországi realitásokat nézzük, az állam 10-15 százalékos minimálbér-emelést diktál, és a piac tisztulása miatt még ezután is sok ember tűnik el a vagyonvédelmi piacról. A szolgáltatók is kénytelenek emelni, azonban az árváltozások nem az inflációhoz, hanem a minimálbér-emeléshez kötődnek. Bár 2016-ban 5–10, 2017-ben pedig 10-11 százalékos emeléseket lehetett elérni, sok cég még mindig ezer forintos óradíjjal is vállal megbízásokat. A realitások talaján maradva jelenleg 2150–3500 forintnak kellene lennie a vállalási díjak alsó határának. Hozzáteszem, az egész magyarországi szolgáltatóipar megszenvedi ezeket a folyamatokat, a kereskedelemben és szolgáltatóiparban is ez okoz gondokat. A jelenlegi helyzet a rendszerváltás óta felhalmozódott problémák végeredménye, az azóta eltelt időszakban ugyanis elfeledkeztek a kis- és középvállalkozásokról, amit most próbálnak több-kevesebb sikerrel helyrehozni.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Angela Merkel beszédében hangsúlyozta, egy európai hadsereg nem a NATO ellenében jönne létre, hanem azzal együttműködve tevékenykedhetne. Létrehozása azt biztosítaná, hogy soha többet ne lehessen háború – húzta alá.

Arra emlékeztetett, hogy a védelemre vonatkozó döntéshozatal meggyorsítása érdekében a tagországok részvételével egy európai biztonsági tanács létrehozására tett javaslatot, amelynek feladatai között lenne a fegyverrendszerek közös fejlesztése és a közös fegyverexport-politika kiépítése is az egységes fellépés érdekében.

“Saját kezünkbe kell venni sorsunkat, ha egységes közösségként fent akarunk maradni” – fogalmazott a német kancellár. Kiemelte, Európa erejének alapját a gazdasági siker adja, ez a feltétele annak, hogy hangját meghallják a világban. “Ha gazdaságilag nem vagyunk erősek, akkor politikailag sem tudunk befolyást gyakorolni” – fogalmazott.

Merkel beszédében kiemelte, a szolidaritás és a tolerancia Európa lelke. A toleranciára épülő szolidaritás feltétele minden működőképes közösségnek, köztük az Európai Uniónak, “a szolidaritás pedig mindig azt jelenti, hogy leküzdjük a nemzeti egoizmusokat”. A nemzeti szintű döntések ugyanis mindig kihatnak az egész közösségre, ezért a szolidaritás csak a mindenki iránt kifejezett felelősséggel járhat együtt.

“Csak úgy lehetünk európaiak, ha a teljes közösség értékeit és érdekeit megértjük és saját szükségleteinkkel azonos értékűnek tartjuk” – húzta alá.

Aki a jogállamiság elveit kiüresíti a saját országában, aki csorbítja a civil társadalom jogait, csorbítja a sajtószabadságot, az nem csak a saját országában veszélyezteti a jogállamiságot, hanem egész Európában. Európa ugyanis csak jogállamiságon alapuló közösségként tud működni, amelyben mindenki ugyanúgy tiszteletben tartja a jogszabályokat – húzta alá a német kancellár.

Merkel kiemelte, a migráció tekintetben Európa nem annyira egységes, mint amennyire szeretné. Véleménye szerint, minden Európainak haszna van abból, ha a tagországok segítik azokat a tagállamokat, amelyeket különösen érint a migrációs válság. Noha az egyes tagállamok történelmi tapasztalata befolyásolja a menekültek befogadásának politikáját, a szolidaritás jegyében mindent meg kell tenni a közös út megtalálása érdekében.

Kijelentette szükség van egy közös európai határvédelemre, egy ellenőrzési mechanizmus kiépítésére, hogy tudni lehessen, ki tartózkodik az unió területén és ki hagyta már el Európát. Helyes a közösség határvédelmi ügynöksége, a Frontex fejlesztése, és hatékonysága érdekében bizonyos nemzeti hatáskörökről le kell mondani. Nem lehet ugyanis, hogy egyes tagországok a migráció tekintetében másként döntsenek – mondta.

“Közös mércéket kell kialakítani, különben nem tudjuk a feladatokat megoldani. A tolerancia és a szolidaritás az, amelyek a közös jövőt szavatolhatják, csak ezért érdemes dolgozni és harcolni. Meggyőződésem, hogy Európa az legjobb esélyünk a tartós jólétre, a tartós békére és a biztos jövőre” – tette hozzá a német kancellár.