Biztonságpolitika

Vádat emeltek egy külföldi férfi ellen, aki 2010-ben mintegy 15 kilogramm heroint hozott be Magyarországra, majd elmenekült – közölte a Pest Megyei Főügyészség.

Szabó Ferenc főügyész azt írta, a vádlott 2010 májusában egy kamionnal Gyulánál lépett be Magyarországra. Szigetszentmiklósnál egy parkolóban közvetlenül a társai autója mellé állt, és – miközben egyikük a járművek körül sétált – átrakott két, heroint tartalmazó táskát.

A közlemény szerint a vádlott két társát a rendőrök Vasad külterületén ellenőrizték, és megtalálták náluk a kábítószert. Emiatt 2013-ban kábítószerrel visszaélés bűntette miatt szabadságvesztésre ítélték őket. A harmadik gyanúsított azonban elmenekült, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellene, de csak idén márciusban, Azerbajdzsánban fogták el.

A letartóztatásban lévő férfi ellen a megyei főügyészség kábítószer-kereskedelem bűntette miatt vádat emelt, és fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.

Előzetes bejelentéshez kötik az orosz hatóságok az észak-sarkvidéki hajózási útvonal igénybe vételét 2019-től a külföldi hadihajók számára – jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes, az orosz katonai tárca honvédelmi nemzeti központjának vezetője egy pénteki moszkvai szaktanácskozáson.

“Az északi hajózási útvonal használatával kapcsolatos jogi vákuum megszüntetése érdekében tárcaközi munka kezdődött az orosz törvényhozás területén, amelynek eredménye az lesz, hogy a hajózás az idegen hadihajók számára bejelentésköteles természetű lesz. A munka a 2019-es hajózási szezon kezdetéig lezárul” – fogalmazott a tábornok.

Az Izvesztyija című napilap szeptember 11-én írt arról, hogy az orosz Északi Flotta korszerűsíti a partvédelmi rakétarendszert az Új-szibériai szigeteken az északi hajózási útvonal hatékony ellenőrzése és védelme érdekében.

“Az Északi Flotta több éve tervszerűen dolgozik a katonai infrastruktúra fejlesztésén az északi sarkvidéken, ami lehetővé teszi, hogy kiterjesszük az Oroszországi Föderáció nemzeti érdekvédelmi képességeit ebben a térségben” – idézte a lap akkor Nyikolaj Jevmenov tengernagyot, az Északi Flotta parancsnokát.

A globális felmelegedés által megnyitott – de az év nagy részében még mindig atomjégtörőkkel üzemben tartott – északi hajózási útvonalon elvileg akár két héttel rövidebb idő alatt is eljuthatnak a rakományok a Távol-Keletről Nyugat-Európába, mint a déli, a Szuezi-csatornán át vezető úton. A Koppenhágai Üzleti Egyetem két évvel ezelőtt tanulmányt jelentetett meg, amely szerint 2040-től már kifizetődőbb lesz a sarkvidék felé navigálni, ha ott a jég a jelenlegi ütemben fogyatkozik. A jelenlegi útvonal mellett a klímán kívül a kereslet, a kereskedési szokások és a kikötők szólnak.

A RIA Novosztyi hírügynökség elemzése szerint tavaly a Szuezi-csatornán 1 041 milliárd tonna rakomány hajózott át, mintegy ötezerszer annyi, mint az északi tengeri útvonalon.

BREXIT

Az Európai Unió Tanácsának (50.cikk) 2018. novemberben tartott ülésein rendkívül fontos, a brexittel kapcsolatos témák és kérdések is felmerültek. A november 12-ei, Brüsszelben tartott ülésen a bizottsági tárgyalóküldöttség vezetője, Michel Barnier tájékoztatta az EU27-eket az elmúlt hetek brexittel kapcsolatos tárgyalásairól, valamint a kialakult helyzetről. Annak ellenére, hogy a megállapodás sikertelen volt, a megegyezés iránti törekvések fennálltak. „A tárgyalások e végső szakaszában a miniszterek a mai napon is tanúságot tettek arról, hogy rendületlenül kiállnak a huszonhetek egységéért. Ismét megerősítettük, hogy bízunk a főtárgyalónkban. Támogatjuk a megállapodást célzó kitartó erőfeszítéseit.” – nyilatkozott Gernot Blümel, Ausztria Európai Unióért felelős, valamint művészeti, kulturális és médiaügyi minisztere.

A november 15-én megtartott találkozón Michel Barnier már a brexitről szóló megállapodás szövegtervezetét nyújtotta át Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, ezzel rendkívüli előrelépést téve az ügyben. Donald Tusk már akkor azt javasolta, hogy a szövegtervezet rendkívüli csúcstalálkozón kerül véglegesítésre és formalizálásra, 2018. november 25-én.

A november 19-én, az Általános Ügyek Tanácsának (50.cikk) ülésén a november 25-re tervezett rendkívüli ülés előkészítése zajlott. Az EU27 miniszterei megállapodtak a kilépésről szóló megállapodás tervezetéről, valamint megvitatták a brexitet követően az Egyesült Királyság és az EU között kialakuló politikai viszonyrendszert. Gernot Blümel szerint „az uniós és a brit tárgyalók az Egyesült Királyság kilépésének valamennyi aspektusában megállapodásra jutottak, ideértve az állampolgárok jogainak biztosítását is. Az elért megállapodás általánosságban véve méltányos kompromisszum, mivel mindkét fél engedményeket tett a másik irányába. Az elválás sohasem könnyű, de ha mégis megtörténik, mindig jobb azt barátsággal tenni. Szintén ez a módja annak, hogy a jövőre nézve jó viszonyt sikerüljön kialakítani a felek között. Mi továbbra is azt szeretnénk, ha az Egyesült Királyság még hosszú évekig valamennyi területen az EU fontos partnere maradna.” 

November 22-én diplomáciai szinten a tárgyaló felek elfogadták az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatáról szóló kilépési megállapodást. A tervezetet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megküldte jóváhagyásra az EU27 tagállamainak. Ezután az Európai Tanács (50.cikk) rendkívüli ülését hívta össze a megállapodás tervezetének megtárgyalásához.

A 2018. november 25-én tartott rendkívüli ülésen a tagállamok vezetői jóváhagyták az 599 oldalas Kilépési Megállapodást és az azt kísérő politikai nyilatkozatot.

Ezzel véget ért az 524 napig tartó tárgyalássorozat a két fél között. Az Egyesült Királyság a megállapodás értelmében lép ki az Európai Unióból és az Európai Atomenergia Közösségből 2019. március 29-én. Az Európai Tanács köszönetét fejezi ki Michel Barniernek, az uniós tárgyalóküldöttség vezetőjeként végzett áldozatos munkájáért. „Még előttünk áll a ratifikálás nehéz folyamata, és további tárgyalások várnak ránk. Egy dolog azonban a végkimeneteltől függetlenül is teljesen biztos: barátok maradunk az idők végezetéig, sőt, még azon túl is.” – nyilatkozta Donald Tusk az ülést követően.

http://biztonsagpolitika.hu/wp-content/uploads/2018/12/380403d8-2502-d879-24d8-07baf84d80ca.mp4

Az EU27-ek vezetői 2018. november 25-én hivatalosan is elfogadták az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséről rendelkező megállapodást. Forrás: consilium.europa.eu

Az EU27-ek vezetői az ülést követően Theresa May miniszterelnökkel találkoztak, hogy megvitassák a következő lépéseket. A két következő lépés a nemzeti parlamentek ratifikációja és az Európai Parlament szavazása a megállapodásról. Ezek közül egyedül a brit parlament beleegyezése lehet nehézkes.

A brit képviselők december 11-én fognak szavazni a Brexit-megállapodásról. Theresa May miniszterelnöknek komoly munkára lesz szüksége, hogy meggyőzze a brit parlamentet a megállapodás elfogadásáról.  Az EU bejelentése szerint ugyanis, ha nem fogadja el a brit törvényhozás, akkor nem lesz újratárgyalva a megállapodás. Több lehetőség is van az Egyesült Királyság előtt, ha a törvényhozás nem fogadja el a tervezetet: újra szavazhatnak a megállapodásról, újabb brexit-népszavazást írhatnak ki, általános parlamenti választásokat tarthatnak, leváltják a kormányfőt és új kormányfővel próbálnak új megállapodást letárgyalni, vagy megállapodás megkötése nélkül lép ki a szigetország az Unióból.

A megállapodás két részből áll: a rövidtávú megoldásokból és a hosszútávú iránymutatásokból.

Rövidtávon egy átmeneti időszak követi a kilépést 2020. december végéig. Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyságban érvényesek maradnak az EU szabályai, viszont elveszíti a tagságát az uniós intézményekben – azaz nem lesz brit biztos, brit EU parlamenti képviselő, valamint a két Tanácsban is elveszti a szavazati jogát. Az átmeneti időszakot egyszer meghosszabbíthatják a felek, legtovább 2022 végéig.

Az átmeneti időszak végéig érkező brit és uniós állampolgárok ugyanazokat a jogokat élvezik az országokban, mint korábban és 5 év után folyamodhatnak állandó lakhatásért. Az Egyesült Királyságnak nagyságrendileg 39 milliárd fontot kell folyósítani az uniós intézményeknek a korábban megállapodottak alapján. Az ír határok kérdése még nem megoldott, további tárgyalást igényel, de egy tartalékmegállapodásnak köszönhetően, ha az átmeneti időszak végére sem sikerül megegyezni a hosszútávú kereskedelmi kapcsolatokról, akkor fennmarad a vámunió mindaddig, amíg elfogadható megállapodás kerül elfogadásra.  A halászat kapcsán még meg kell egyeznie egy külön megállapodásban a feleknek. Ameddig az átmeneti időszak tart, az Egyesült Királyságra kiterjed az Európai Unió Bíróságának joghatósága is, és egy különbizottságban fogják elbírálni a vitás kérdéseket.

Általános intézményi hírek

November 12-én Brüsszelben megtartották a minden évben megrendezésre kerülő EU-India Terrorellenes Politikai Párbeszédet. Az egyeztetés fő témája az európai, dél-ázsiai és közel-keleti terrorfenyegetettség volt. A résztvevő felek egyetértettek abban, hogy erősíteni kell bilaterális együttműködésüket számos területen, például az extrémizmus, a radikalizmus és a tömegpusztító fegyverek okozta fenyegetés csökkentésében. Az Europol és India szintén kooperációról határozott.

November 13-án Canberrában megrendezésre került a 2017-ben aláírt EU-Ausztrália Keretegyezmény által létrehozott vegyesbizottság első ülése. A megállapodás célja a kétoldalú kapcsolatok mélyítésének elősegítése volt. A találkozón a két fél bilaterális együttműködési lehetőségeket vitatott meg, például a kiberfenyegetések, a terrorellenes küzdelem, a krízismenedzsment, és a migráció területén. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a jövőben is együttműködnek majd a klímaváltozásról szóló párizsi egyezmény végrehajtásában és az ázsiai és óceániai országok fejlesztésében. Emellett kiemelték, hogy a következő időszakban tovább növelik a kooperációt a kutatás területén.

A november 25-i kercsi-szorosi incidensre reagálva az Európai Unió közleményt bocsátott ki Külügyi Szolgálatán keresztül. Ebben hangsúlyozták, hogy a nemzetközi együttműködés alapvető szabályainak figyelmen kívül hagyásával fokozódik a feszültség és a destabilizáció a térségben. Emellett a közlemény megfogalmazta, hogy a nemrégiben átadott kercsi-szorosi híd Ukrajna hozzájárulása nélkül épült, és ezzel megsértették az ország területi integritását. Az EU kifejezte reményét, hogy Oroszország a szigorítások után visszaállítja a szabad áthaladást a Kercsi-szoroson, mely által a hajók eljuthatnának az ukrán kikötőkbe. A közlemény ugyanakkor leszögezi, hogy az EU soha nem fogja elismerni a Krím-félsziget jogszerűtlen elcsatolását és megszállását.

Az incidensről bővebben: http://biztonsagpolitika.hu/egyeb/haboru-a-lathataron-nincs-megbekeles-a-ket-orszag-kozt

Szankciók

Angela Merkel, német kancellár kijelentette a Kijevben tartott november 1-jei Petro Porosenko ukrán elnökkel tartott közös tárgyalása után, hogy Németország továbbra is támogatja az Oroszországgal szembeni uniós gazdasági szankciók meghosszabbítását. Sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodás megsértésé és figyelmen kívül hagyása a szankciók további fennmaradását vonja maga után Moszkvával szemben.

A kercsi incidens miatt több német politikus is újabb szankciók bevezetését sürgette a német alsóházban (Bundestag). „Számunkra a legfontosabb a Kercsi-szorosnál kialakult szituáció mielőbbi enyhítése és a fogságba esett ukrán tengerészeknek való gyors segítségnyújtás.”– jelentette ki a német kormányszóvivő, aki hozzátette, hogy az esetnek az EU-n belül is következményei lesznek. Az ukrán-német nagykövet, Andrij Melnyk egységes olaj- és földgázszankciók elfogadását sürgette.

Szomszédságpolitika

November 27-én tartotta első ülését az EU–Örményország közös bizottság az EU–Örményország átfogó és megerősített partnerségi megállapodás (CEPA) keretében. Az EU-delegáció ismételten támogatta az örmény kormány reformpolitikáját valamint kiemelték, hogy a CEPA végrehajtása elengedhetetlen az uniós befektetések bevonzásához. A CEPA előirányozza, hogy Örményország az elkövetkező években harmonizálja jogszabályait a megállapodásban említett uniós jogszabályokkal. Az EU és Örményország megállapodtak, hogy továbbra is előmozdítják a polgárok mobilitását vízumkönnyítési és visszafogadási egyezmények segítségével. Ha ezen egyezmények megfelelően valósulnak meg, illetve ha a mobilitás biztonságos, akkor megkezdődhet a vízumliberációs párbeszéd.

November 27-én egy uniós küldöttség érkezett Moldovába, hogy biztosítsa az ország polgárait az EU elkötelezettségéről az országnak nyújtandó támogatásokat illetően. A látogatás a jogállamiság és a demokrácia folyamatosan romló helyzete miatt volt szükséges. A látogatás során a küldöttség találkozott Igor Dodon moldovai elnökkel, Pavel Filip miniszterelnökkel, valamint az ellenzéki pártok és civil szervezetek képviselőivel is. A jogállamiság romlása miatt az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a Moldovának nyújtott támogatásokat újraszámolják és olyan projektekbe irányítják át, melyek az ország lakosságának javát szolgálják. Az EU elvárja az ország hatóságaitól, hogy sürgősen tegyenek lépéseket a helyzet orvoslására.

November 28-án az Európai Unió közleményt bocsátott ki reagálva a hónap során végrehajtott két kivégzésre Fehéroroszországban. Az országban idén 4 kivégzés történt, valamint két elítélt a halálsoron várja az ítélet végrehajtását. Az EU megerősítette, hogy minden körülmények között ellenzi a halálbüntetést, mivel az ellenkezik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglaltakkal. A közlemény első lépésként a halálbüntetések végrehajtásának felfüggesztését irányozza elő. Fehéroroszország lépései az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása felé továbbra is meghatározzák az EU Fehéroroszország felé gyakorolt politikájának alakulását – zárul a közlemény.

Federica Mogherini megjelenései, nyilatkozatai a MENA-térséggel kapcsolatban

 Az olaszországi Palermóban november 11.-12- között megrendezésre került egy – a líbiai helyzetre való megoldás keresése jegyében – nemzetközi konferencia, amelyen többek között Federica Mogherini is megjelent. A déli szomszédságpolitika jegyében az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, hogy „az előző éveknek megfelelően, továbbra is támogatja az Unió a líbiai barátainkat nemcsak politikai, illetve biztonsági együttműködéssel, hanem 370 millió euróval is, melynek célja a líbiai emberek megsegítése. Továbbá, az integráció támogatja az ENSZ mediációs munkáját egy mindenki számára elfogadható politikai megoldás keresésében. Ez rendkívül fontos, hiszen az ország biztonsági helyzete továbbra is kockázatos, bármikor elfajulhat, egy esetleges katonai beavatkozást vonva maga után, így tovább rontva nemcsak Líbia, hanem a térség helyzetét is.  Ennek elkerülése érdekében, az EU teljes politikai súlyával és erőforrásaival kiáll az ENSZ munkája mellett és támogatja a párbeszéd elmélyítését.”

Mindemellett, Brüsszelben Mogherini találkozott a palesztin külügyminiszterrel, Dr. Riyad Al Malkival és látogatást tett Algériában is. A belga fővárosban Federica Mogherini elmondta, hogy az Unió továbbra is támogatja a palesztinokat és az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatalát (UNRWA). Továbbá megerősítette az EU megingathatatlan elkötelezettségét a kétállami megoldás mellett, ami az egyetlen járható út a palesztin–izraeli konfliktus lezárásához. Emellett ösztönözte a Palesztin Hatóságot a gázai humanitárius helyzet megoldására való kísérletek folytatásában, megelőzve ezzel egy újabb eszkalációs folyamatot, illetve elősegíteni Ciszjordánia és a Gázai övezet egyesítését egy közös Palesztin Hatóság irányítása alatt. Az Algírban zajló, a terrorizmus elleni harcról és regionális biztonságról szóló magas szintű párbeszéden Mogherini elmondta, hogy az EU-nak és Algériának „azonosak a céljai a regionális stabilitás és biztonság területén, hiszen a biztonsági kihívások nem ismernek államhatárokat”.

Algéria–EU találkozó az energetikai partnerség megerősítése érdekében

November 20-án az EU éghajlatpolitikáért és energiaügyért felelős biztosa, Miguel Arias Cañete Algériába látogatott, hogy megerősítse a két ország közötti energetikai partnerséget. A párbeszéd kiterjed a megújuló energiaforrásokra, a földgázra és az energiahatékonyságot is magában foglalja. Az EU célja egyértelműen a területet lefedő, átfogó jogi és szabályozási keret létrehozása, illetve az Unió gázellátásának biztosítása.

Kéményseprőnek adják ki magukat csalók Jász-Nagykun-Szolnok megyében és pénzt kérnek az ellenőrzésért – közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője.

Németh Ádám tájékoztatása szerint az “álkéményseprőknek” nincs megfelelő szaktudásuk egy égéstermék-elvezető ellenőrzéséhez, megtéveszthetik az embereket és tevékenységükkel hamis biztonságérzetet kelthetnek.

Azt kérte, ha bárki megtud valamit a csalókról, haladéktalanul értesítse a rendőrséget a 112-es segélyhívó számon.

Kiemelte: az egész megyében a katasztrófavédelem kéményseprői végzik a lakossági kémények ellenőrzését és tisztítását. A kéményseprés a magánszemélyek számára ingyenes, csak a gazdálkodó szervezeteknek kell fizetniük. A katasztrófavédelem kéményseprői minden esetben fényképes igazolványt mutatnak és kéményseprő feliratú egyenruhát viselnek.

Ez év január elsejétől a kéményseprők időpont-egyeztetés után keresik fel a családi házakat. Időpontot lehet egyeztetni a 1818-as, ingyenesen hívható telefonszámon vagy a www.kemenysepres.katasztrofavedelem.hu honlapon. A társasházakban élőknek nem kell időpontot foglalniuk, hozzájuk automatikusan érkezik a kéményseprő, hogy elvégezze az ingyenes ellenőrzést – fűzte hozzá a szóvivő.

Ha a biztonságtechnikában egy vállalkozás több mint másfél évtizedes múltat tudhat maga mögött, ráadásul egy saját fejlesztésű videóelemző és mérésadatgyűjtő rendszerével a nemzetközi piacon is egyre jelentősebb eredményeket ér el, akkor ott tudnak valamit. Kovács Györgyöt, a Justice Security Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

– Ha visszatekint a Justice elmúlt öt évére, mi az, amit nem hagyna ki a cég történetéből?
– Az utóbbi öt évben közel másfélszeresére növekedett a csapat létszáma, többek között ezért is változtattunk telephelyet három éve, egy korszerű, igazán szép irodaházba költöztünk, és ezek mindenképpen a fontos események közé tartoznak. Eredményeink között felsorolhatnék kisebb-nagyobb hazai tendereket, de az elmúlt öt évet igazából az foglalja keretbe, hogy sikerrel vettük a nemzetközi piacon történő megmérettetés kihívásait. A POSeidon pénztárellenőrző rendszerünk pozícióit megerősítettük, ezzel a termékkel hosszabb távra is tervezhetünk. A lényeges dolgok közé sorolnám még az állandó tanulást, és a folyamatos szervezetfejlesztést is nagybetűkkel írnám be a képzeletbeli hajónaplóba.

– Mikor kezdődött a POSeidon nemzetközi karrierje?
– Az európai piacokon valójában már sokkal régebben megjelentünk. A történet az egyik IKEA áruházban kezdődött, még 2007-ben. Abból a projektből halmoztunk fel olyan sajátos tudást, ami később a saját fejlesztésű POSeidon rendszerrel ötvözve egyedi, már akkor is nagyon piacképes know-how lett. Azóta pedig még aktuálisabbak azok a funkciók és szolgáltatások, amiket a rendszerünk tud – ma már egyértelműen látjuk, hogy évekkel megelőztük a konkurenciát. Időközben ugyanis egy Európa-szerte ismert kiskereskedelmi lánc is felfigyelt a termékünkre. Mivel egyre komolyabb volt az érdeklődés, 2011-ben Romániában, Marosvásárhelyen alapítottunk leányvállalatot, 2013-ban pedig már Franciaországban is elkezdtünk dolgozni ugyanannak az üzletláncnak, ahol egyébként 1500 áruházat működtet a cég. Azóta megjelentünk Németország és Anglia boltjaiban is, és tudni kell, hogy ez óriási lehetőség, mivel Európában tízezer üzlet fölött világít az áruházlánc emblémája.

– Mennyire erős a konkurencia ebben a szegmensben?
– Itthon és Európában is sokan kínálnak a kiskereskedelemben alkalmazható pénztárellenőrző rendszereket, de rajtunk kívül nincs még egy olyan cég, amelynek a rendszere olyan gazdag funkcionalitást, rugalmasságot, bővíthetőséget és háttérszolgáltatást nyújtana a felhasználóknak, mint mi a POSeidonnal. Nincs ebben semmi meglepő, sok emberévnyi munka testesül meg ebben a rendszerben. Az eltelt tíz év alatt a szakembereink kiskereskedelmi-logisztikai specialisták lettek, az évek során sikerült „kireszelni” a kezdeti hibákat, ma már a versenytársainknak akkora hendikepjük van, amit szinte lehetetlen behozni, ha mi is fejlesztünk, ha mi is megyünk előre. Márpedig megyünk előre, így a lépéselőnyünk megmarad…

– Milyen fejlesztési irányokban gondolkodik a Justice?
– Azt látjuk a „jövőbe néző varázsgömbben”, hogy a világ az ipari forradalom 4.0, az emberi erőforrások csökkenése és drasztikus drágulása, az emberi munka kiváltása felé halad – ez az, amit a mi szakmánkban „élőerős” tevékenységnek neveznek. Minden kutatás és elemzés azt mutatja, hogy a technológia, azon belül az informatikai rendszerek és a célszoftverek fejlesztése jelenti a jövőt. E gondolat jegyében nyitunk egy szoftverfejlesztési üzletágat, mert úgy véljük, hogy olyan megoldásokat kell találni – mert azok lesznek piacképesek –, amelyek a jövőben kevesebb humán erőforrással nyújtanak magasabb szintű szolgáltatásokat. Ez pedig akkor lehetséges, ha a már létező intelligens vagyonvédelmi-informatikai-képrögzítő rendszereket összekapcsolják. Ennek az lesz az eredménye, hogy ha a POSeidont integráljuk a már létező, meghatározott célú rendszerek együttesébe, akkor sokkal magasabb minőségű, sokkal komplexebben elemezhető információkat kaphatunk annál, mintha az egyes rendszereket önállóan működtetnénk, és külön-külön kellene elemezni az elszigetelt rendszerekből érkező adatokat. Megjelentek például az online kasszák és terjednek az önkiszolgáló kasszák is, ahol már nincs pénztáros, a célzottan figyelő videókamerákhoz illesztett automata kassza dolgozza fel a képi és egyéb információkat. De ezekből az alapadatokból megfelelő elemzéssel nagyon részletes és nagyon izgalmas, a kereskedők számára pedig kifejezetten hasznos eredmények és következtetések is származtathatók. Ha nem alkalmazkodnánk az új elvárásokhoz, akkor jelentős piacvesztést kellene elszenvednünk.

– Ez azzal is jár, hogy a Justice a klasszikus vagyonvédelmi, őrző-védő biztonsági tevékenységektől eltávolodik, és a mesterséges intelligencia felé nyit?
– A klasszikus őrző-védő profilt megtartjuk, de a közeljövő fejlesztési terveiben már szerepel, hogy legyen szoftveres csapatunk is, amelynek tagjai alkalmazott szoftvereket, a biztonsági ágazat egyedi problémáit megoldó és azokat kiszolgáló termékeket hoznak létre.

– Fehérgalléros fejlesztők lesznek egyenruhás vagyonőrök helyett?
– Nem, nem, az alapprofil marad. Hangsúlyozom, hogy a hagyományos őrző-védő tevékenységet nem adjuk fel, de például a POSeidon rendszerből érkező adatok elemzésére is képes szakemberekkel bővítjük majd a csapatot. Ezen a projekten a Kürt Akadémiával dolgozunk együtt. A cél, hogy új alapokra helyezzük az élőerő, informatika, intelligens eszközök, képfeldolgozás együttműködését. Ez volt az elmúlt év legnagyobb projektje, és ezt a meggyőződésünket kívánjuk megvalósítani 2018-ban is. Átalakítjuk a céget, megújítjuk a szervezeti felépítésünket, az agilis módszertan mellett bevezetjük a LEAN minőségközpontú módszert is a szoftverfejlesztésben, és az élőerős szolgáltatásunkban is ugyanez a teljesen új megközelítés fogja áthatni a folyamatokat.

– Mit látnak majd ebből az ügyfelek?
– Egy nagyon sok szolgáltatást felkínáló, ugyanakkor egyedileg testre szabható, tudásában, szolgáltatásaiban is teljesen megújuló POSeidon rendszerrel jelenünk meg, amiben minden olyan funkció elérhető, amire a megrendelőnek szüksége van vagy lehet. Ezen túlmenően a rendszer alkalmazásának hatékonyságát modulárisan felépített szolgáltatáscsomaggal támogatjuk, amiből az ügyfél válogatja össze a számára szükséges funkciókat, szolgáltatásokat.

– Véleménye szerint a biztonsági ágazatban történt változások közül melyek a legfontosabbak?
– Szerintem új helyzet állt elő azzal, hogy az őrző-védő szakmát is elérte a munkaerőhiány. Tudomásul kell venni, hogy humánerőforrás-szinten válság van a vagyonvédelemben is, ami nagyrészt az alacsony bérekkel kapcsolatos. A kötelező rezsióradíj, a 2018-ban ismét megemelt kötelező minimálbér és a garantált bérminimum alapvetően jó irány, végre anyagilag is helyére kerülhet a szakma megbecsülése. Ezért nem látok problémát abban, hogy mindezek következtében felmennek a szolgáltatási díjak – csakhogy szerintem mást kellene szolgáltatni. Túlhaladott állapot, hogy például egy élelmiszer-áruházban egyszerre három vagyonőr dolgozzon. A költségek növekedésével a megrendelői oldal egészen biztosan nem tudja majd elviselni a humán erőforrással kapcsolatos költségek emelkedését. Többek között ezért kell új szolgáltatásformákat kialakítani, mégpedig úgy, hogy az ár-érték arány és a védelmi szint egyensúlya megmaradjon. A POSeidon tökéletes példa lehet erre, ráadásul sokkal szélesebb körű funkcionalitást kínál, mint a klasszikus őrző-védő szolgáltatások.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A rossz idő ellenére 2018. október 27-én immáron második alkalommal került megrendezésre Biztonságpolitikai Szakkollégium a Válságkörzetek a 21. században ­– kérdések és válaszok biztonságpolitikai szemmel című konferenciája az NKE Orczy Úti Kollégium épületében, mely egy aktuális témákkal, konfliktusokkal foglalkozó tudományos összejövetel, ahol a témában jártas személyektől szerezhetünk naprakész tudást. Az előadássorozat 3 panelbe rendezve 9 előadásból állt. A megnyitóban Dr. Kaló József, a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke kijelentette, hogy ezen konferenciával mára hagyományt teremtett a szervezet.

Az első szekcióban, melynek fókuszában Líbia és Szíria állt, Bak Pál, Halasi Gábor és Ibrahim Imre előadásait lehetett meghallgatni.

Bak Pál Líbia 2014-2018: a nyitott kapuk „politikája” címmel tartott egy rövid áttekintő előadást arról, hogy mi vezetett az észak-afrikai ország jelenlegi helyzetéhez, és pontosan milyen faktorok is játszottak közre ezen folyamatban. Miután bemutatta azon tényt, hogy az ex-diktátor, Kaddáfi végső időszakában már egyértelműen lehetett érezni bukásának közelségét (pl. ENSZ embargó, törzsi ellenállások, egyéb külső és belső feszültségek), rátért arra, hogy ugyanakkor az ország egyáltalán nem állt arra készen, hogy határozott választ adjon a kialakult hatalmi vákuumra, melyet számtalan mennyiségű személy és szervezet kívánt betölteni, és melyen nem segített az impotens külföldi „segítségnyújtás” sem (León és Kobler próbálkozásai). A kialakult káoszban a dzsihadisták és az iszlamisták is jelentős hatalomhoz jutottak (pl. Szirt városa), mely tovább taszította az országot a végső összeomlásba. A kialakult zűrzavarból azonban lassan két vezető emelkedett ki, melyek közül az egyik a még a Kaddáfi alatt szolgált tábornagy, Khalifa Haftár, a másik pedig a szkhíráti egyezménnyel létrejött, külföldön is elismert kormány vezetője, Fájez esz-Szarrádzs. Váratlan faktorként a migráció is megjelent a kaotikus országban, ugyanis kihasználva az állam teljes megosztottságát, az afrikai bevándorlók ezen országon keresztül kezdték megközelíteni Európát, mellyel kontinensünk fókuszába került ismét Líbia. A líbiai migráció témájában talán leginkább érdekelt Olaszország minden kísérlete kudarcba fulladt a migráció megakadályozására, vagy legalább korlátozására (pl. Hermes 2011, Mare Nostrum, Triton, stb.), így egy nemzetközi összefogás kellett ahhoz, hogy az észak-afrikai országgal megoldást dolgozzanak ki a kialakult krízisre. A legsikeresebbnek tűnő megoldás végül az lett, mikor is az olasz kormány leült tárgyalni 60 dél-líbiai klánnal, hogy őket támogassák a kontinens belsejéből jövő migráció megállításában, szemben a nagyobb líbiai vezetőkkel. Megoldatlan probléma maradt azonban – mind a mai napig – a GNA (nemzeti egységkormány) és a Haftár közötti konfliktus. Igaz, a Putyin–Haftár találkozó után a líbiai tábornagy nyíltabb lett a tárgyalásokra, de a Macron, francia elnök segítségével létrejött megállapodások (2018-as választások, közvetlenül az új választási törvény és az alkotmányozás után) így sem valósultak meg, mely által továbbra is kérdőjeles Líbia jövője.

A második előadás Halasi Gábor Jelenetek a líbiai káoszból c. ismertetője volt, mely lényegében a folytatása volt az előző előadásnak. Rögtön az előadás elején vita alakult ki a fellépő felek közt Bernadino León szerepét illetően, hogy politikája racionális volt-e vagy sem. Korruptságát egyik vitázó fél sem kérdőjelezte meg. Halasi Gábor történetét az európai segítséggel létrejövő politikai megállapodással kezdte, mely segített abban, hogy az országban egy átmeneti hatalmi rend álljon fel, melyben minden fél helyet kap (kivéve Haftár, de erre később ki is tért). Bemutatta, hogy ezen politikai megállapodás mennyire alkalmatlan egy állandó rend fenntartására, ugyanis az állam vezetésébe beemelt felek továbbra is egymás ellen használják fel pozícióikat ahelyett, hogy egy összefogó erőt képezvén hoznának létre államrendet (pl. a Képviselőház és a kormány konfliktusai). Ekkor jött el az a pillanat, hogy Haftár is megmutatta saját képességeit és bizonyította azt a tényt, hogy ő is egy olyan politikai faktor, akivel foglalkozni kell. 2017 decemberében a tábornagy kijelentette, hogy a líbiai megállapodás lejárt, és követelni kezdte egy új választás kiírását, majd egy interjúban elszólta magát, hogy „a líbiaiak nem állnak készen a demokráciára”. Mindeközben a biztonsági helyzet egyre romlott Líbiában – az Európa által sürgetett megállapodás pedig csak azóta is húzódik. A jelenlegi helyzet Halasi Gábor szerint is bizonytalan. Ugyan a líbiai párbeszédnek lett eredménye, és kitűztek 2019 nyarára egy választást, de hogy ez meg fog-e úgy valósulni – mint ahogy nem valósult meg a 2018 őszi –, azt senki se tudja megmondani.

A blokk harmadik előadását Ibrahim Imre tartotta Szíria – nagyhatalmi érdekérvényesítések címen, mely a polgárháborútól szenvedő ország jövőjéről és kilátásairól szólt. Miután pontos adatokban mutatta meg a polgárháború Szíriára gyakorolt negatív hatásait (pl. lakosságcsökkenés, GDP, infláció, stb.), felsorolta a helyzet kialakulásának főbb okait. Az előadó a biztonsági kihívások (pl. proliferáció, radikalizmus, menekültválság, stb.) után rátért a határmenti táborokra, azok jellemzésére, és magára a menekültválságra. Ugyanakkor a polgárháború legsúlyosabb következményének a közoktatás tönkretételét nevezte meg, ugyanis mint megjegyezte „egy generáció teljes analfabétaként nő fel, ám percek alatt szét tudnak szedni és újra összerakni egy Kalasnyikovot, mely jelentős biztonsági kockázat”. Részletesen beszélt arról is, hogy a politikai rend visszaállításában továbbra is gátló tényező a nagyhatalmi felek érdekeinek szembenállása. Az érdekek központi témája Imre szerint pedig nem más, mint a földgáz. Míg az oroszok az iráni gázt vezetnék keresztül Szírián, addig az amerikaiak a katarit, mely fenntartja a konfliktust. Oroszországnak pedig továbbra is érdeke a hozzájuk hű Aszad-rezsim hatalomban tartása, ugyanis így meg tudnák tartani belépőjüket a Földközi-tengerhez. 2018 októberében Macron, Merkel, Putyin és Erdogan csúcstalálkozót tartott Szíria ügyében, ahol azonban nem sikerült megállapodásra jutni, így a jövő továbbra is bizonytalan.

Az első blokk előadói: Halasi Gábor, Bak Pál és Ibrahim Imre.

A második blokkban a jelenlévők Tóth Zoltán Balázs, Lázin Áron és Biró István előadásait hallgathatták meg. Előadásaik középpontjában Irán és Jemen álltak.

Tóth Zoltán Balázs előadása az Irán közel-keleti befolyásának változása a szíriai polgárháború nyomán címet viselte, és az Irán, illetve Szíria közötti kapcsolatokról kívánt értekezni. Miután az előadó röviden ismertetett pár általános infót Iránról, rá is tért a központi témájára, a szíriai–iráni diplomáciai viszony alakulására. Az összegyűltek megismerhették az „elutasítók tengelyének” 2 oszlopos tagját, és hogy miképp találtak egymásra, illetve Irán miképp szerzett befolyást a polgárháborús Szíriában. Ennek kapcsán ismertetésre került az a módszer, mellyel Irán befolyást tud szerezni a többi országban, és mely által mára a perzsa ország számos országban igen aktívan jelen van a régiójában (pl. Libanon, Irak). Előadása végén egyfajta zárásként kitért az iráni–izraeli szembenállás jelenlegi fejezetére is, összegezvén a térség egyik legnagyobb ideológiai konfliktusát.

A második blokk második előadása Lázin Ároné volt, mely az Irán új stratégiai helyzete: mit hoz Nyugat-Szahara és Jemen? címet viselte. Miután második előadónk is gondosan felvázolta Irán történelmi és aktuálpolitikai szerepét, frappánsan kijelentette, hogy „mára Iránnak 4 fővárosa van: Teherán, Szanaa, Bejrút és Damaszkusz”. Előadása ezután Jemen irányába indult. Miután ismertette az ország történelmi helyzetét röviden, bemutatásra került a helyi polgárháború kialakulása is, és Irán szerepe ezen konfliktusban. Áron előadásának második fele Nyugat-Szahara helyzetére és a helyi iráni befolyásra koncentrált. A nyugat-szaharai kép áttekintéséhez ismertette a nézőközönséggel a de facto ország gyarmati múltját, konfliktusát Marokkóval és az ország függetlenségéért küzdő Polisario Front működését. Kilátásba helyezte már itt Irán befolyását, ugyanis a Polisario fő támogatója a Hezbollah volt, mely egyértelműen teheráni pénzből gazdálkodik. Áron feltette a kérdést is, hogy vajon miért kíván Irán energiát és pénzt ölni ezen projektbe? A válasz sokrétű volt. Elsőszámú faktorként az Egyesült Államokkal való szembenállást nevezte meg, akiknek a helyi hídfője egyértelműen Marokkó. További célként jelölte meg az atlanti-óceáni kijárat megkaparintását, illetve a helyi erőforrásokat és ásványkincseket (mint a foszfát és az urán). Előadása végén iráni távlatként állapította meg továbbá a hőn áhított siíta terjeszkedés kiteljesedését is, melyre például a nyugat-szaharai konfliktus tökéletes lehet.

A második panel utolsó előadója Bíró István volt, aki A válságövezetek kezelésének hatékony módjai a dhofari konfliktus példája alapján című előadásában az Ománban dúló dhofari konfliktust, illetve az ehhez kapcsolódó brit válságkezelési módszert mutatta be. Az előadó kérdésfeltevéssel kezdte meg előadását: minden országban ugyanaz a víz, ugyanaz a levegő van, tehát mégis mi az a dolog, ami alapján létre jönnek a határok? Mi az, ami miatt két szomszédos ország közül az egyik stabil, míg a „vonal” másik oldalán egy veszélyesnek ítélt államalakult fekszik? Ezt tapasztalhatjuk Jemen és Omán esetében is. A két állam történelme nagyon hasonló, mégis van egy pont, ahol különböző irányt vesz. Ez a pont a dhofari konfliktus 1970-ben. Az előadó elsőként a felkelés kronológiájára, majd a válságkezelésre tért ki. Az előadásból megtudtuk, hogy az Omán délnyugati kormányzóságát érintő felkelés oka elsősorban a sok, a szultáni hatalmat el nem ismerő törzsi frakcióban gyökerezik. Ezeknek alapvetően két főbb iránya volt: az első az arab nacionalizmushoz kapcsolódik, míg a másik Jemenhez, ezen belül is a baloldali gerillamozgalmakhoz. Istvántól megtudhattuk, hogy az uralkodó hatalma 1970 júliusára annyira meggyengült, hogy a fővárosba szorult vissza, majd feladta az országot. Utóda a mai napig hatalmon lévő Qaboos, aki számos, a lakosság körében népszerű intézkedést hoz. A felkelés döntő eseménye mégis a Malajziából visszatérő britek beavatkozása volt, melynek során az előadó megjegyezte, hogy nem a reguláris hadsereget, hanem az SAS-t vetette be a szigetország. Megkezdődött a britek többszintű stratégiája, amelynek kidolgozása John Wattshoz kötődik, s fő célja a lázadók népszerűtlenné tétele volt. Az előadó ismertette az ehhez vezető, főbb elveit a britek konfliktuskezelésének: elsőként egy hírszerzőhálózat megszervezése, amely segít a kommunisták legyőzésében, majd a kormánypropagandát népszerűsítő helyi információs szerv megalakítása, a törzsek életkörülményeinek javítása, és végül a felkelők ellen harcoló milícia létrehozása. István kitért a stratégia egyik legfontosabb pontjára, egy állatorvosi-hálózat létrehozására, amelynek hatására rengeteg borjú született, javítva az élelmezésen. Végül, az előadó összefoglalta a mai és az ománihoz hasonló, XX. századi konfliktusok közötti különbséget: ekkor még érdekében állt legalább egy nagyhatalomnak, illetve a környező országoknak az állam stabilitása, míg ma ez nem így van. Továbbá, a britek tisztelték az ománi hagyományokat, ezzel szemben ma a demokráciaépítés kényszere figyelhető meg.

Biró István és Lázin Áron.

A harmadik – és egyben utolsó – panellel zárult a konferencia.  Nagy Bianka, Fodor Márk Joszipovics és Edl András előadásait hallgathattuk meg.

A harmadik panel előadói: Nagy Bianka, Fodor Márk Joszipovics és Edl András.

A harmadik panel keretében, elsőként Nagy Bianka Az információ a hatalom új eszköze című előadását hallgathatta meg a közönség. Kezdésként Bianka megjegyezte, hogy ezúttal más vizekre evezünk, de nem távolra: egy új hadviselési elméletet mutat be, amelynek tökéletes táptalaja a belső társadalmi konfliktus, ellentét. Ez a hibrid hadviselés, a hatalom új eszköze. Előadása során kitért a hibrid hadviselés szükségességének miértjére, kialakulásának történetére, illetve az ellene való fellépés lehetséges módjaira. Bianka elmondta, hogy a hibrid hadviselés elsősorban az Oroszországi Föderáció fő fegyvere, mellyel igyekszik biztosítani magát az őt érintő kihívások ellen, illetve elfedni gyengébb katonai és gazdasági potenciálját az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével szemben. A nem-lineáris hadviselés vizsgálatakor a kiindulópont a hadviselési generációk váltakozása, illetve a keleti és nyugati elvek különbözősége. Míg a nyugati nézőpont alapvetően a társadalmi változásokból eredezteti a váltakozást, a keleti a technológiai alapú fejlődésre, fejlettségre alapozva mutatja be azt. Az előadó ennek kapcsán megjegyezte, hogy az angolszász világ már a negyedik hadviselési generációnál jár, azonban a fejletlen államok is igyekeznek felvenni a versenyt, azonban gyengébb gazdasági potenciáljukkal kell alkalmazkodni a hadviseléshez, így ezeknél az országoknál egy vegyes rendszer figyelhető meg, amely többnyire a negyedik és második generáció ötvözése. Kialakulásával kapcsolatban az előadó azt ismertette, hogy az irreguláris hadviselés adaptációja a hibrid hadviselés, s létrejöttéhez hozzájárul az USA fölénye, hiszen Oroszország igyekszik megtalálni a sebezhető pontjait. Ezen állam által nem korlátozott a kontaktnélküli hadviselés során, a nem állami szereplők szerepe megnő, így a nyugati hadseregek kénytelenek újragondolni a saját értékeiket. Bianka továbbá kifejtette ezen új hadviselési forma jellemzőit. Elsőként, hogy miért nehéz felismerni őket: az első két fázis általában teljesen jogszerű diplomáciai lépés, amelynek során megtörténik a célország feltérképezése. Ezt követően a külső hatalom belső konfliktust generál, amely elvezet a végcélhoz: az állam belsejének a megbontásához. Tökéletesítéséhez Gerasimov köthető, aki doktrínájában megfogalmazta, hogy a hagyományos hadviselést mára felváltotta az információs és a pszichológiai hadviselés, illetve a társadalom manipulálása és dezinformálása elengedhetetlen ahhoz, hogy mind a katona, mind az állampolgár támogassa a beavatkozót, így az adott ország fegyveres küzdelem nélkül veszi felügyelete alá az adott térséget. Ez a folyamat a 2014-es krími válságban is felfedezhető. Az előadó zárásként kifejtette, hogy rendkívül nehéz az ilyen támadások elleni védelem, hiszen nincs hatályos nemzetközi szabályozás a hadviselés ezen módja ellen. Azonban, a fiatalok tudatos nevelésével, figyelemfelhívásával az infokommunikációs eszközök használatának veszélyére, a folyamatos és nyílt kommunikációval és a nemzetállami szintű felderítő és hírszerző szervezetek fölényével a perifériára szorult államok is védekezhetnek valamelyest.

A konferencia Fodor Márk Joszipovics A Suwalki-folyosó hatása Északkelet-Európa biztonságára című előadásával folytatódott, amelynek során bemutatta a térség geostratégiai jelentőségét. Az előadó elsőként Oroszország helyzetét kívánta ismertetni, amelyet Brzezinski 1999-es gondolatával nyitott, miszerint Oroszország az USA világrendjéhez stabilan és biztonságosan csatlakozhat. Továbbá kifejtette, hogy az orosz–amerikai kapcsolatok alapja egy félreértés, amelyet az USA követett el, hiszen félreértelmezte a Szovjetunió romjain újjáépülő Oroszországot és vesztesként kezelte azt. Ennek nyomán a kezdeti orosz kompromisszumkereső külpolitika egyre aktívabbá és agresszívebbé vált napjainkra. Ezt követően az előadó bemutatta a Suwalki-folyosó jelentőségét. Ez a 64 kilométeres földsáv a lengyel–litván határon fekszik, nehezen járható terep és infrastrukturálisan is fejletlen. Azonban geostratégiailag jelentős: a NATO-nak az egyetlen földi összeköttetést jelenti a Baltikummal, míg az oroszok számára azért fontos e sáv, mert a kalinyingrádi exklávét választja el Fehéroroszországtól, s ebből a hídfőállásból tudnak európai műveleteket biztosítani. Ezért Oroszországnak érdekében állhat a térség társadalmi–politikai alapokon nyugvó destabilizálása, hiszen így a NATO elveszthetné hitelességét. Erre számos forgatókönyv létezik: egyrészt az orosz kisebbség rendezetlen helyzetének felhasználása, a kalinyingrádi lakosság erős katonai kötődése, illetve az asztraveci erőmű rendkívül közeli földrajzi helyzete Vilnius-hoz, amely működését egy információs művelettel megzavarva elérhető még Vilnius evakuálása is, légüres teret hagyva az orosz erőknek. Joszipovics meglátása szerint, egy fegyveres konfliktus sem az Észak-atlanti Szövetségnek, sem Oroszországnak nem érné meg. Azonban, hibrid műveletek területe lehet a Baltikum, amelynek célja a NATO hiteltelenítse és a létjogosultságának megkérdőjelezése, amely az Oroszországi Föderáció számára egy eszköz lehet a billegő államokban. Az előadó befejezésként reflektált az előző előadásra, miszerint a megoldás ez esetben is a térség problémáinak megoldása lehetne.

Az esemény zárásaként Edl András a Vallási elemek a konfliktusok szolgálatában című előadását hallgathatta meg a közönség. András előadását a világ vallásait bemutató földtérképpel nyitotta, azonban jelezte, hogy az ateizmus és materializmus nem szerepel rajta. Ebből következett az a kérdés, hogy vajon mi tekinthető vallásnak? A kérdés megválaszolására a közönség bevonásával szerepjáték következett, amelyből azt a megállapítást vonta le az előadó, hogy az utánzás csökkenti a feszültséget, így a vallások is redukálják a stresszt, valamint segítenek megérteni környezetünket. Továbbá, valláspolitikai vetületből is megvizsgálta a vallás fogalmát. Ezután Eric Voegelin és Raymond Aron álláspontjait ismertette András, miszerint nem létezik teljesen vallástalan világnézet, hiszen még az ateisták is elfogadnak néhány tényt – amelyet ők maguk nem tapasztaltak meg –, csak azért mert tekintélyes személy vallja. Majd ezeket az előadó pápua új-guineai történésekkel igyekezett alátámasztani, hiszen ez a terület egyszerre archaikus és modern. Az ország egyik autonóm szigete Bougainville, ahol egy nagyvállalat elkezdte a hatalmas mértékű rézkitermelést, elvétve azt a hibát, hogy nem vette figyelembe a helyiek érdekeit. Így a szigetlakosok felkelést indítottak, amelynek során megjelent a Mária-kultusz, lemodellezve Bougainville jövőjét vallási alapon. A Mária-kultusz annyira erőssé vált, hogy megmaradt a felkelés után is és a mai napig gyakorolják az akkor kialakult rituálékat, például a harcosok tisztasági fogadalmát. A későbbiekben a bougainville-i minta zajlik Hela tartományban is: 2018. március 6-án földrengés volt, amivel a helyiek a kitermelést végző vállalatot okolták, s a szellemek büntetéseként fogták fel. A helaiak szent háborúja sikeres, ennek ellenére beleegyeztek a kitermelés folytatásába, amelynek feltételeit a helyiek szabták meg és magában foglalta a kibékítendő helyi szellemek akaratát is. Ezután a tibeti viszonyokat ismerteti az előadó: a kínai kormány szándékosan telepíttet be ide kínaiakat, hiszen az etnosz és a vallás Kínában rendkívül összefügg. Továbbá, a dalai láma személyét is igyekszik a kínai vezetés a lehető legnagyobb mértékben befolyásolni. Az előadás zárásaként András ismertette a vallás azon szerepét, miszerint az orientál, berendezi az emberi viszonyokat, összetartja a közösséget, és egy komoly kérdést vet fel: ugyanolyan-e a vallás, mint egy teljesen másik meggyőződés? Sok tekintetben igen, de hatalmas a törés az archaikus és a modern elgondolás között: a társadalom morális–vallásos elemekkel védekezett attól, hogy a pénz és az anyagi világ vegye át a hatalmat, azonban a nyugati világban ez teljesen megfordult.

Edl András előadását egy szerepjátékkal kezdte.

Írták: Mészáros Kinga és Gönczi Róbert

Képek: Ármás Julianna

Új gépjárművédelmi technológiai megoldást dolgozott ki az Antenna Hungária Zrt. és a P.T.B. Pajzs Kft. az autólopások visszaszorítására, a nem blokkolható rendszer a dolgok internete hálózatát (IoT) használva egyszerre több titkosítási kulcsot alkalmaz – jelentették be a fejlesztő cégek sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Árki Zsolt, az Antenna Hungária műszaki igazgatója elmondta: több százmillió forintos beruházással építették ki a saját IoT hálózatukat, amit a Pajzs autókba helyezett nyomkövető rendszeréhez használ. Az Antenna Hungária országszerte több mint 200 telephelyen biztosít vezeték nélküli szolgáltatásokat, az IoT-vel 2015-ben kezdtek el foglalkozni, okosmérőrendszereket üzemeltetnek különböző szolgáltatóknak. A hálózat folyamatosan bővül, jelenleg a lakosság közel 60 százalékát érik el több mint 500 településen – mondta.

Tímár László, a P.T.B. Pajzs Kft. tulajdonos-ügyvezetője arról számolt be, hogy az új, komplex távfelügyeleti rendszer négy elemből épül fel. Az MTI kérdésére közölte: a technológia kifejlesztésére közel 50 millió forintot fordítottak.

Árki ismertette: az úgynevezett Lorawan hálózat – mint az új autóvédelmi megoldás egyik fő eleme – energiahatékony, akár 5-10 éves élettartamot tesz lehetővé, hálózatfüggetlen elemes tápellátással. A hálózathoz nem szükséges SIM kártya. Az adatok titkosítottan futnak a hálózatban, csak előre regisztrált eszközök kapcsolódhatnak, az adatok az AH saját szerverére kerülnek, külföldre nem kerül adat. A cég az IoT-ban vezető szerepet szeretne betölteni, a hálózat bővítése mellett komplex okos város és okos mérés szolgáltatások piacra vitelét tervezik.

Tímár arról számolt be, hogy az új távfelügyeleti rendszer négy elemből épül fel: az autót felügyelő alacsony fogyasztású kommunikátor egységből, a Lorawan hálózatból, felügyeleti szerverből, és a webes felületből, illetve mobiltelefonos alkalmazásból. A cég 17 éve van jelen a saját fejlesztésű gépjárművédelmi rendszerrel, ilyennel ellátott autót a működése óta még nem loptak el – mondta. Az új megoldást idén június óta tesztelték, az meghatározza a jármű pozícióját, sebességét, külső hőmérsékletét. Az autó használata távolról is blokkolható. Előnye, hogy nem lehet leárnyékolni, energiafogyasztása alacsony, azt akár motor nélküli járműbe is be lehet építeni. A szolgáltatás nem igényel élőmunkát, automatikusan működtethető. A védett eszköz bármi lehet, elkezdődtek a fejlesztések, és a jövőben személykövetésre is fel lehet majd használni a technológiát – ismertette. A szolgáltatás díja jelenleg nagyjából egy zenei applikáció havidíjának felel meg.

A következő tíz évben több mint 500 ezer felhasználóra számítanak az eszközvédelem területén.

Vádat emeltek a egy oroszlányi házaspár ellen, mert éveken át uzsorakölcsönöket adott hajléktalanoknak – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség.

A közleményben azt írták: a házaspár 2014 és 2017 között egy hónapra, havi százszázalékos kamatra adott kölcsönt – alkalmanként húsz-harmincezer forintot – három hajléktalannak, valamint egy negyedik embernek, aki később, a kölcsönök törlesztése miatt vált hajléktalanná. A vádlottak a kölcsönzést követő hónap elején az alapkölcsön kétszeresét követelték, majd annak egy részét visszaadták, ismét havi százszázalékos kamatra.

A vádlottak meghatalmazást írattak alá két hajléktalannal szociális juttatásaik felvételére. A sértettek a bankkártyájukat is átadták nekik tartozásaik biztosítékául, ezekről a házaspár több esetben vett le pénz. Emellett két sértett nyugdíját többször is elvették, közvetlenül a nyugdíjfelvétel után. Az így elvett nyugdíj és szociális járadék összegéből adtak kölcsönt a sértetteknek, ismételten százszázalékos kamatra.

A Tatabányai Járási és Nyomozó Ügyészség a vádlottakat, akik tagadják a bűncselekmények elkövetését, háromrendbeli, üzletszerűen elkövetett uzsora bűntettével és egyrendbeli uzsora bűntettével vádolja.

Oroszország gyakorlatilag blokád alatt alá vonta az Azovi-tenger partján fekvő bergyanszki és mariupoli kikötőt, és nem engedi sem be-, sem kihajózni onnan a kereskedelmi hajókat – írta az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál Olekszandr Kucra, a donyecki adminisztráció vezetőjére hivatkozva.

Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter arról tájékoztatta a hírportált, hogy a szerda esti adatok alapján összesen 35 hajó kényszerül várakozni. Közülük 18 az Azovi-tengerre való bejutásra vár: 4 Bergyanszkba, 14 Mariupolba tart. Tizenhét hajó vár az Azovi-tengerről a Fekete-tengerre való kijutásra, közülük 3 Bergyanszk kikötőjében vesztegel, 6 Mariupolban, 8 pedig más kikötőhelyeken kényszerül várakozni.

“A közlekedés csak az orosz kikötők felé biztosított az Azovi-tengeren, azaz Oroszország blokkolta az ukrán kikötőket” – közölte a miniszter. Szavai szerint az orosz fél ez irányú tevékenysége arról tanúskodik, hogy szándékosan élezi a helyzetet az Azovi-tengeren, és destabilizálja a térséget.

“A cél nyilvánvaló: az azovi-tengeri ukrán kikötők munkájának blokkolása és Ukrajna fokozatos kiszorítása törvényes, a nemzetközi jogban rögzített felségvizeiről” – fűzte hozzá a miniszter.

Az Azovi-tenger térsége – benne a Kercsi-szorossal – egy 2003-as orosz-ukrán-megállapodás értelmében a két ország közös használatú belvize, ami azt jelenti, hogy nincs felosztva a két ország között határvizekre, így értelemszerűen tengeri határok sincsenek kijelölve benne.

Petro Porosenko ukrán elnök szerdán kifejtette azon meggyőződését, miszerint az ukrán hadihajók elleni múlt vasárnapi agressziós cselekményt azért hajtotta végre Oroszország, mert el akarja foglalni az Azovi-tengert. Már korábban is több ízben hangoztatta, hogy a Kercsi-szorosnál történt incidens szerinte csak a kezdet volt, amit nagyszabású támadás fog követni.

Porosenko kifejtette: Oroszország veszélyhelyzetet igyekszik teremteni a két azovi-tengerparti ukrán ipari központ, Bergyanszk és Mariupol számára, a hajóközlekedés nehezítésével akadályozva az exportot, ezáltal elérve, hogy az ottani emberek elveszítsék munkahelyüket. “Végül (Oroszország) katonai művelettel egyesíteni akarja az általa már megszállt Krím félszigetet az úgyszintén megszállt Donyec-medencével” – tette hozzá az elnök.

Kreml: nem korlátozzuk az ukrán hajók átkelését
Továbbra is nyitva áll a hajózás előtt a Kercsi-szoros, egyebek között az ukrán tengeri járművek előtt is – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak. Úgy tudjuk, hogy a Kercsi-szoros a megszokott munkarendben üzemel. Tudják, időnként az időjárási viszonyok miatt a szabályozás szerepét ellátó kercsi kikötő döntéseket hozhat a hajózás szabályozásáról – mondta a szóvivő.

A gyermek jogellenes elvitele miatt folyó eljárásban a bíróságnak lehetőség szerint a felek által felajánlott összes bizonyítási eszközt igénybe kell vennie, hogy egyértelműen megállapítható legyen a kiskorú érdeke – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab).

Az olyan eljárás, amely ellehetetleníti a gyermek érdekeinek kiderítését, nem felel meg a tisztességes eljárás alaptörvényi követelményének – szögezte le a testület.

A konkrét ügyben a részben Spanyolországban, részben Magyarországon élő szülők házassága megromlott, és a magyar anya úgy döntött, hogy négyéves fiával és kétéves lányával Magyarországon akar élni. Az olasz származású apa azonban eljárást indított az anya ellen gyermek jogellenes elvitele miatt. A magyar bíróságok úgy döntöttek, hogy az anya jogellenesen hozta el Spanyolországból a gyermekeket.

Az anya ekkor fordult az Ab-hez alkotmányjogi panasszal, amelyben a tisztességes eljáráshoz való alapjog sérelmére hivatkozott. Álláspontja szerint a bíróság ellehetetlenítette számára a bizonyítást például azzal, hogy nem rendelt ki igazságügyi pszichológus szakértőt, nem adott helyt az idősebb gyermek meghallgatására irányuló kérelemnek, tévesen állapította meg az idősebb gyermek szokásos tartózkodási helyét, és azt sem vizsgálta, hogy a gyermekek megfelelő környezetbe kerülnének-e Spanyolországban.

Az Ab-nek vizsgálnia kellett, hogy az egyes eljárási hibák összességében sértették-e a tisztességes bírósági eljáráshoz való alkotmányos jogot, figyelemmel a gyermekek érdekeire is.

A Magyarország által is kihirdetett, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló hágai egyezmény szerint az ilyen bizonyításnak arra is ki kell terjednie, hogy a visszavitel a gyermeknek testi vagy lelki károsodást okoz-e vagy bármi más módon elviselhetetlen helyzetet teremtene-e számára. A gyermeknek a testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát az alaptörvény is rögzíti.

Az Ab határozata szerint a konkrét ügyben a bíróságok a szakértő kirendelésére irányuló indítványt értelmezhető indokolás nélkül utasították el, ezzel az anyát lényegében az egyetlen lehetséges bizonyítási eszköz igénybevételétől fosztották meg. A bíróságok részletesen megvizsgálták azokat a körülményeket – így például a szokásos tartózkodási helyet vagy az elvitel jogellenességét -, amelyeket a nemzetközi és a hazai szabályozás megkíván. Nem vizsgálták azonban kellő alapossággal azt, hogy a visszavitel a gyermekek számára milyen pszichés vagy testi következményekkel járhat. Ez sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogot, ezért az Ab megsemmisítette a támadott bírósági határozatokat.

Az Ab döntésében 13 alkotmánybíró vett részt, közülük hat – Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla és Salamon László – különvéleményt fogalmazott meg.

Ma már nem jelenthető ki, hogy Európa stabil pont ebben a felfordult világban, ennek eredményeként az Európai Unió vezetőinek újra kell fogalmazniuk a biztonsággal kapcsolatos feladatokat, és meg kell tenniük a szükséges és aktív intézkedéseket. Horváth József biztonságpolitikai szakértőt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat korábbi főigazgató-helyettesét az elmúlt évek legfontosabb fejleményeiről kérdeztük.

– Az utóbbi öt esztendő eseményei alapján hogyan értékelhető a jelenlegi európai biztonsági helyzet?
– Az elmúlt években viharos változások történtek Európában. Ha öt évvel ezelőtt azt kérdezi valaki, hogy a terrorizmussal a mindennapok szintjén együtt kell-e élni a világban, akkor azt mondtam volna: a világ más területein – a Közel-Kelettől Észak-Afrikán át Oroszország kaukázusi régiójáig – sajnos lehet, hogy igen, de ehhez képest Európa a béke szigete. Korábban egy stabil pontnak gondoltuk Európát ebben a felfordult világban, sajnálatos módon azonban biztonsági szempontból itt vált a legkritikusabbá és legbizonytalanabbá a helyzet. Nem mintha a titkosszolgálatok, biztonsági szervezetek, rendőrségek elfelejtették volna a szakmájukat vagy beszüntették volna a munkát: a világ az utóbbi években túllépett rajtuk. Ezek a szervezetek – jelenlegi eszköztárukat tekintve – gyakorlatilag megoldhatatlannak tűnő feladatokkal szembesülnek, ennek pedig az a szomorú eredménye, hogy hiába akadályoznak meg száz- vagy ezerszámra terrorakciókat, mégis egy sikeres támadás után azt az egyet fogják számon kérni rajtuk. Eközben a politika Nyugat-Európában nem volt képes vagy elég bátor, hogy újrafogalmazza a biztonsággal mint európai értékkel kapcsolatos feladatokat, és megtegye a szükséges aktív intézkedéseket.

– Ön szerint számíthatunk-e jelentősebb javulásra a közeljövőben?
– Sajnos ki kell mondanunk, hogy valami elveszett – egyrészt biztonsági szempontból, másrészt az európai életforma, harmadrészt pedig az emberi jogok vonatkozásában. Az elmúlt évek egyik nagyon szomorú jelensége, hogy miután a női egyenjogúságáért vívott küzdelmek sikeresek voltak, a nők jogai mostanában jelentősen csorbultak és visszaszorultak. Elveszett a hétköznapi élet biztonsága is Európában: tömegek változtatják meg alapvetően a szokásaikat, esténként nem ülnek ki egy kávéra, süteményre a családdal vagy egy női társaság nem megy el szórakozni, mert attól fél, hogy valami történik velük az éjszakában. Itt nem csak a terrorizmusra kell gondolni, hanem a szervezett bűnözés megerősödésére is. Úgy gondolom, a nemzetközi bűnszervezeteknél elindult egy váltás: agresszívabb, gátlástalanabb nemzeti és vallási alapon szerveződő bűnözői csoportok kezdik átvenni a hatalmat ebben az „iparágban” Európában. Ez nagyon súlyos következménnyel járhat a következő években.

– Van mégis bármilyen okunk az optimizmusra?
– Az, hogy a visegrádi országokban, így Magyarországon is sikerült „biztonsági cölöpöket” leverni és ezeket megvédeni az utóbbi években, az már komoly sikernek számít. Gondoljunk itt a kötelező betelepítés elutasítására. Magyarországot eközben számtalan támadás érte az elmúlt években, rengeteg szólaltak fel amiatt, hogy bontsák le a kerítést, de a kvótakérdés kapcsán is éles viták folytak. Azt azonban, véleményem szerint, sikerként könyvelhetjük el, hogy mindennek a kiállásnak van egyfajta kisugárzása Európa többi része felé is.

– Sokan a külső határvédelem egyik fontos tétjének nevezik a schengeni vívmányok megőrzését. Ön szerint veszélybe kerülhetnek azok az előnyök, amiket az EU-ban a belső határőrizet megszüntetése jelent?
– Ezt a kérdést inkább gazdasági oldalról közelíteném meg. Az EU belső, egységes gazdasági piaca az egyik legnagyobb vívmány: nincsenek vámok, biztosított az áruk szabad áramlása. Ha Schengen elkezd töredezni, akkor ez a vívmány vész el legelőször. A különböző iparágakban mára rendkívül szorosan egymásra épültek a multinacionális cégek és ezek logisztikai rendszerei, amelyek egyébként sikeresen működtetik és hajtják előre Európát. Véleményem szerint a schengeni kérdést erről az oldalról kell megközelíteni, hiszen mindez hatással van az emberek életszínvonalára és az egyes országok GDP-jére, ami pedig meghatározza, hogy egy-egy ország mennyit tud gazdasági, védelmi, szociális intézkedésekre fordítani.

– Megítélése szerint mennyiben változott Magyarország kitettsége a nemzetközi biztonsági folyamatok tekintetében?
– Magyarországon jelenleg az elmúlt négy év intézkedéseinek gyümölcseit élvezzük. Azonban nem feltétlenül csak Schengenen kívülről kell fenyegetéssel számolniuk a szolgálatoknak, illetve a Terrorelhárítási Központnak, hanem az övezeten belülről is. Franciaország tájékoztatása szerint ott mintegy 18 ezer iszlamistát tartanak számon, amelyből legfeljebb négyezret tudnak ellenőrizni. Ki kell tehát mondani: nincs oltásunk ez ellen. Magyarországnak a következő években is arra kell berendezkednie, hogy – hasonló intenzitással és szakmaisággal – megőrizze a vívmányokat, ami persze nem garantálja azt, hogy hazánkban nem történhet kísérlet valamilyen támadásra, hiszen mi is Európában élünk.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Nem a balkáni migrációs helyzet miatt gyakorlatozik a honvédség a szerb határszakasznál, korábban megtervezett műveletről van szó – jelentette ki Korom Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke.

Az altábornagy elmondta: korábban megterveztek egy készenléti rendszert, a gyakorlaton azt tesztelik, hogy az elmélet a gyakorlatban hogyan működik. A művelet lényege a készenlét fokozása, amely az értesítésen alapul. Az azonnali reagálású katonáknak 6 órán, a gyors reagálásúaknak 12 órán belül kell megkezdeniük a feladat végrehajtását.

Korom Ferenc kijelentette: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a katonák szükség esetén képesek és készek részt venni a határellenőrzésben Magyarországon.

A Magyar Honvédség 72 órás készenlét-ellenőrzési gyakorlatot tart szerda óta a déli határszakaszon.

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt hat embert illegális cigarettagyártás miatt a Budapest Környéki Törvényszék szerdán.

A bíróság közleménye szerint a vádlottak Szigethalmon és Tökölön gyártottak illegálisan cigarettát. Az elsőrendű vádlott vette bérbe a telephelyet. A raktárakban megfelelő berendezésekkel, gépekkel ipari mennyiségben állították elő a cigarettát elsősorban a Moldovából és Romániából toborzott munkások.

A törvényszék az elsőrendű vádlottat nem jogerősen két év – öt évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, a többi, nem magyar állampolgárságú vádlott egy év hat hónap és egy év tíz hónap közötti – két-három évre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott, és kiutasították őket Magyarországról.

A szigetszentmiklósi rendőrök 2016 áprilisában érték tetten a munkásokat. Ott 1,2 milliárd forint, Tökölön pedig 2,1 milliárd forint értékben foglaltak le összesen 120 millió szál cigarettát és egyéb dohányárut. Egy teherautón 26 zsák, összesen 534 kilogramm dohánytörmeléket is találtak.

Az elsőrendű vádlott ítéletével kapcsolatban az ügyész súlyosításért, a védő enyhítésért fellebbezett, a vádlott három nap gondolkodási időt kért. A többi vádlott büntetését minden érintett tudomásul vette.

Lakónegyedre zuhant egy Bell UH-1 típusú katonai helikopter hétfőn Isztambulban. A balesetben négy katona meghalt, egy pedig súlyosan megsebesült – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A tragédia a török metropolisz ázsiai oldalán fekvő Sancaktepe körzetben történt. A beszámoló szerint a helikopter leszállás közben meghibásodott, majd először egy négyszintes ház tetejének, aztán a járdának csapódott. A balesetnek civil áldozata nincs, miután nem tartózkodott az utcán senki.

Az Anadolu Isztambul tartomány kormányzójának, Ali Yerlikayának a szavait idézve azt írta, hogy a helikopter oktatóhelikopter volt, és egyelőre ismeretlen okból zuhant le.

A hatóságok rendőröket, mentőket és tűzoltókat vezényeltek a szerencsétlenül járt helikopterhez. A sebesült katonát kórházba szállították. A nap folyamán Hulusi Akar török védelmi miniszter személyesen is megtekinti a helyszínt.

Washington szeretné meggyőzni Európát arról, hogy Moszkva megsértette a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről kötött szerződést (INF) – jelentette ki az amerikai hírszerzés csúcsvezetője, Dan Coats.

Coats, aki az amerikai hírszerző szerveket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője, a NATO-tagállamok tanácskozásán vesz részt. Coats az újságíróknak azt hangoztatta, hogy az amerikai kormány ki akar vonulni az 1987-ben megkötött INF-szerződésből, csak eddig nem született pontos dátum a kilépésről, mert Washington egyeztetni szeretne európai partnereivel.

“Az amerikai hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország létrehozott, kipróbált és telepített is olyan rakétákat, amelyek nagyobb hatótávolságúak, mint amit a szerződés lehetővé tesz” – fogalmazott a DNI vezetője. Hozzátette, hogy ezeket a rakétakísérleteket Moszkva egy, a nemzetközi szerződések által engedélyezett rakétaprogram álcája alatt végezte el. Coats részletekbe nem bocsátkozott, de annyit elmondott, hogy Oroszország 2018 végére több olyan 9M729 elnevezésű rakétazászlóaljjal rendelkezik, amely közvetlen fenyegetést jelent nagyrészt Európára, de Ázsia bizonyos vidékeire is.

A hírszerzési igazgató hangsúlyozta: ahhoz, hogy Washington változtasson az álláspontján és ne mondja fel az INF-szerződést, Oroszországnak először – ahogyan fogalmazott – “el kellene ismernie, hogy csalt”, majd meg kellene semmisítenie a szóban forgó fegyverzetet. Coats azonban úgy látja, hogy Moszkva erre semmiféle hajlandóságot nem mutat.

Donald Trump október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kivonul az INF-szerződésből. Ezt a megállapodást 1987-ben az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan és az akkori Szovjetunió vezetője, Mihail Gorbacsov írta alá Washingtonban. A katonai egyezmény a közepes és rövid hatótávolságú rakéták, egészen pontosan a földi indítású, hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelhető ballisztikus rakéták felszámolásáról rendelkezett. 

Trump döntése megosztja a NATO-szövetségeseket, és az Európai Unió is azt kérte a felektől, hogy őrizzék meg ezt a nemzetközi biztonság szempontjából fontos szerződést.

Az „unokázás” ma már nem ismeretlen fogalom, egész Európában elterjedt jelenségről van szó: 2015 óta létező bűncselekmény, amelyben jóhiszemű idős emberektől csalnak ki hatalmas összegeket családtagjuk megsegítésére hivatkozva. Az ORFK Bűnügyi Főosztályát kerestük meg, hogy megtudjuk, mi változott az elkövetést és a felderítést illetően ennél a csalástípusnál.

Egy biztos: nincs könnyű dolguk a nyomozóknak, amennyiben minden ilyen ügyet szeretnének felderíteni, ugyanis még ma is sokan próbálkoznak az idősek lehúzásával, könnyű prédának tartva őket. Időről időre fontos visszatérni erre a témára, mert elképzelhető, hogy az elítéltek a szabadulásuk után is elkövetik ezt a bűncselekményt.

Szelei Pál rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztályának vezetője elmondta, hogy 2016-ban több mint 1300 ilyen bűncselekmény esetén indult eljárás Budapesten, 2017-ben pedig ez a szám már nem éri el a 600-at, és az elkövetők számában is tapasztalható visszaesés, ám a jelenség egyelőre nem szűnt meg teljesen.

Néhány jellemző magatartási mód alakult ki ezzel a bűncselekménnyel kapcsolatban – avat be a részletekbe az ezredes. Az egyik ilyen, hogy az idő emberek jóhiszeműségét kihasználva követik el a csalásokat – ezáltal alakult ki és terjedt el az „unokázás” fogalma. A legtipikusabb eset, amikor valaki felhívja a sértettet és azt mondja, hogy az unokája balesetet szenvedett, mentőt kellett hívni hozzá, súlyos állapotban van, orvosi ellátásra szorul, de szüksége van pénzre, hogy az adott szituációból kikeveredjen, és néhány perc múlva az idős embernél meg is jelenik egy küldönc, aki azért jött, hogy az unokának szánt pénzt elvigye. A történet szerint itt a sértett unokájának balesete az az ürügy, amiért ő maga nem tud jelentkezni. A másik lehetőség, amikor az idős emberek rossz hallását, a telefon hangtorzító hatását kihasználva halkan, suttogva, rekedtes hangon éjszaka hívják fel, hogy ne tudja beazonosítani az elkövető hangját, aki unokaként jelentkezik be, és azt mondja, hogy balesetet szenvedett, de nem hagyhatja el a helyszínt, ezért elküldi a barátját, hogy pár százezer forintot küldjön a nagyszülő, amivel az unoka szabadulni tud a helyzetből. Itt az is előfordulhat, hogy az unoka közvetlen ismerőseként mutatkozik be az illető, és szintén hasonló történetet ad elő, ami a szeretett unoka pillanatnyi akadályoztatásáról szól. Ezek tehát a legtipikusabb jegyek, amelyek szinte mindegyik ilyen ügyön végigvonulnak, és amelyekben olyan szituációt teremt a bűnöző, hogy ne tűnjön fel, miért nem személyesen megy az unoka a pénzért. Jellemzően 100-200-300 ezer forintot kértek a sértettektől. Előfordult azonban hárommillió forintos összeg is, amiből egymilliót a nagymama át is adott, mivel annyi készpénze volt otthon.

A sértett ilyen bűncselekmény esetén mindig kiszolgáltatott helyzetben van, nem készül az adott szituációra, nem gondolhatja végig logikusan minden lépését. Az idős embereknél ráadásul az unokával kapcsolatban van egyfajta naivság és a feltétlen szeretet, ami megkönnyíti az elkövetők helyzetét. Arról nem beszélve, nem ritka, hogy az idős ember már rosszul hall, lassabban reagál, különösen, ha álmából verik fel, nem tudja térben és időben elhelyezni a szituációt, és ha tőle kérnek segítséget, azonnal segíteni akar.

2016-ban Budapesten húsz ember ellen indult eljárás, két elkövető összesen 67 esetben tudott megtéveszteni idős embereket, ám az ügyek egy részében ismeretlen tettes ellen fel kellett függeszteni az eljárást.

Ahhoz, hogy sikeres legyen a nyomozás, megfelelő bizonyítékokra van szükség – hívja fel a figyelmet a rendőr ezredes: a leghatékonyabb és legerősebb bizonyító ereje a tettenérésnek van, amikor az idős embernél bekopogtat az unoka nevében megjelenő személy, de nagy lélekjelenlét kell ahhoz, hogy az idős ember álmából felébredve ilyenkor a rendőrséget hívja.

Szelei szerint fontos kiemelni, hogy azokban az ügyekben, amelyek a rendőrség látókörébe kerültek, nem volt olyan eset, hogy úgymond előzetesen figyelték volna a sértettet, és korábban megszerzett adatok alapján hívták volna fel őt. Egyszerűen a telefonkönyvből kiírtak néhány telefonszámot, és füllentettek az unoka nevét vagy nemét illetően, mégis sikerült becsapni az idős embereket. Nem ritka, hogy fiúunokára hivatkoztak, de a nagyszülőnek lányunokája van, ilyenkor bontották a vonalat, ezáltal kísérleti szakban maradt a bűncselekmény, mivel nem valósult meg a kontaktus.

A 2016-os kommunikációs kampányban alkalmazott szórólapok, nyugdíjasklubokban tartott tájékoztatók, tévéinterjúk stb. jól láthatóan hozzájárultak az ilyen bűncselekmények visszaszorulásához. Bár az ilyen típusú elkövetések száma csökkenő tendenciát mutat, soha nem lehet azt mondani, hogy megszűnnek. Előfordulhat, hogy ez is a klasszikus elkövetési magatartások közé fog tartozni. A látencia az elkövetőket támogatja, ezért lenne fontos, hogy mindenki, akit ilyen jellegű támadás ér, tegye meg a feljelentést, mert sokszor a kis mozaikdarabokból lehet összerakni az elkövetési sorozatot – teszi hozzá a szakember.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A román külügyminisztérium “mélységes aggodalmát” fejezte ki hétfőn az Azovi-tengeren, illetve a Kercsi-szorosban történtek miatt, és úgy ítéli meg, hogy az “agresszió” és a nemzetközi jog megsértése aláássa az egész térség biztonságát.

A tárca Twitteren közzétett állásfoglalása csak utal arra, hogy Oroszországot tartja felelősnek az incidensért. A bukaresti külügy ugyanis az eset kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Románia határozottan kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása, illetve azon joga mellett, hogy “nemzetközi vizeit” használhassa.

A bukaresti külügyminisztérium aggodalmát a média is osztja: a román hírtelevíziók vezető témája volt hétfőn a Bukaresttől 800 kilométernyire lévő Kercsi-szorosban történt orosz-ukrán tengeri incidens, amelyet a Fekete-tenger egész térségét fenyegető biztonsági kockázatnak tartanak. A Románia és Oroszország közötti, amúgy is hűvös viszony még fagyosabbá vált, amióta 2016-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök “célpontnak” nevezte Romániát, az ország déli részén, az olténiai Deveselun hadrendbe állított amerikai rakétaelfogó rendszer ütegei miatt.

Az ukrán haditengerészet vasárnap este arról adott hírt, hogy Oroszország tüzet nyitott hajóira a Kercsi-szorosnál, majd az orosz különleges egységek három ukrán hajót elfoglaltak. A hadihajók az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötőjébe tartottak. Az incidensben Kijev szerint hat ukrán tengerész megsebesült. Kicsivel korábban egy orosz határőrhajó állítólag szándékosan nekiment egy ukrán hadihajónak Odessza és Mariupol között.

Életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék azt a férfit, aki különös kegyetlenséggel megölte fogyatékos szállásadóját Örkényben. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható – közölte a bíróság.

A vádlott a bűncselekmény időszakában alkalmi munkából élt, gyakran fogyasztott alkoholt, viselkedése agresszív, kötekedő volt. A sértettnél lakott albérletben, aki számos súlyos betegségben szenvedett.

2016. szeptember 2-án a vádlott ittasan összekülönbözött a testvérével és unokaöccsével, majd a vasútállomáson verekedett össze több emberrel. Miután hazament, többször megütötte az ágyban fekvő szállásadóját, majd megrugdosta, megtaposta. A vádlott ezek után átment munkaadójához, és elmondta, hogy megölte a sértettet.

A bíróság a Pest Megyei Főügyészség tényállásával és indítványával egyezően a vádlottat különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek.

A közlemény szerint a törvényszék a két minősítő körülményt a sérülések helyére, jellegére és az ütések, rúgások számára figyelemmel állapította meg. A bíró leszögezte: a három csapás elvét kellett alkalmazni, ezért nem volt lehetőség határozott tartamú szabadságvesztés kiszabására.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője a tényállás és a minősítés miatt enyhítésért jelentett be fellebbezést. A bíróság a vádlott előzetes letartóztatását fenntartotta a másodfokú eljárás befejezéséig. Az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

Az orosz–ukrán konfliktus újabb felvonása

A 2014 óta tartó konfliktus egy újabb mérföldkőhöz érkezett, ugyanis eddig még nem történt olyan esemény, amikor a két ország fegyveres ereje összetűzésbe keveredett volna. Ez az állapot egészen 2018. november 25-ig tartott, miután az orosz parti őrség három hadihajója rálőtt az ukrán haditengerészet három – Odesszából Mariupolba tartó – hadihajójára. A hadihajók elfogása után az orosz különleges erők átszálltak az ukrán hajók fedélzetére, és elfogták az ukrán haditengerészet matrózait, altisztjeit és egy hadnagyát. Ukrajna szerint az utat a nemzetközi jognak megfelelően bejelentették, ennek ellenére a – stratégiailag rendkívül fontos, a két tengert összekötő – Kercsi-szoros felett átívelő híd hajózható átjárójában egy orosz felségjelzésű tankerhajó állt keresztbe. Ezzel meggátolta, hogy bármilyen kereskedelmi vagy hadihajó bejusson a Fekete-tengerről az Azovi-tengerre, így az orosz haditengerészet képes ellenőrizni a térség gazdaságát is. Az ukrán haditengerészeket az oroszok Szimferopolba szállították, ahol az FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) emberei megkezdték a kihallgatásukat. A tengerészek ellen az orosz bíróság csoportosan elkövetett, tiltott, erőszakos vagy erőszakkal fenyegető határátlépés jogcímén emeltek vádat ellenük, aminek hatására akár hat év szabadságvesztésre is ítélhetik őket.

Ukrán válasz és ENSZ BT ülése

Az incidens után azonnal összeült az ukrán nemzetbiztonsági tanács (RNBO), ahol szorgalmazták, hogy vezessék be a hadiállapotot Ukrajnában. Petro Porosenko, Ukrajna miniszterelnöke kijelentette, hogy a jogrendváltozás nem azért van, hogy háborúba kezdjenek Oroszországgal, hanem pusztán védelmi célú. Porosenko meglátása talán egy újabb fegyveres összecsapás eszkalálódását akadályozta meg a két ország között, mivel felismerte, hogy az ukrán haderő nem lenne képes megvívni Oroszországgal egy klasszikus konvencionális háborút, mivel sem haditechnikai felszereltségben, sem személyi állományban nem képes felvenni a versenyt vele.

A hadiállapotról szóló javaslatot a parlament november 26-án megszavazta, de ezt csak az ország azon megyéire terjesztették ki, amik határosak a Dnyeszter Menti Köztársasággal, valamint a Fekete- és Azovi-tenger partján fekvő területekre. A hadiállapot harminc napig fog tartani, ez alatt csak akkor sérülhetnek az ukrán állampolgárok jogai, ha az orosz beavatkozás megtörténik.

Szintén november 26-án összeült New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassák a Kercsi-szorosban kialakult incidens válaszreakcióit. Az ENSZ természetesen elítélte az orosz agressziót, és felszólította az oroszokat, hogy engedjék el az elfogott haditengerészeket. Az oroszok a tanács ülésén bejelentették, hogy az egész nem volt más, mint egy előre eltervezett provokáció a Nyugat segítségével. A francia képviselő felszólította Oroszországot, hogy biztosítsa a szabad átjárást a Kercsi-szorosban (korábban az Azovi-tengerről kijutni a Fekete-tengerre egy nap volt, míg az incidens után akár ez több napos vagy egy hetes is lehet a folyamatos ellenőrzések miatt). Az amerikai képviselő véleménye szerint a november 25-i események egyáltalán nem állnak a konfliktus rendezésének érdekében, valamint Moszkva súlyosan megsérti a nemzetközi jogot. Az ukrán küldött kérte az újabb embargók bevezetését Oroszországgal szemben, de érdemi szankciót nem sikerült tető alá hozni.

Franciaországban tavaly 109 nőt ölt meg a párja vagy a volt társa, azaz majdnem minden harmadik nap így hal meg egy nő, 2016-ban 123 ilyen esetet regisztráltak – közölte hétfőn a francia kormány egy nappal azelőtt, hogy elindul egy internetes oldal, ahol bárki bejelenthet szexista vagy szexuális erőszakot.

A 109 nőn kívül 25 gyerek is életét vesztette tavaly a szülei közötti erőszak miatt – derül ki a francia belügyminisztérium nyilvántartásából. Christophe Castaner belügyminiszter és Marlene Schiappa, a férfiak és nők közötti egyenjogúságért felelős államtitkár közös közleménye szerint a családi problémák miatti öngyilkosságban, illetve emberölésben tavaly összesen 247-en haltak meg.

A tárcavezetők Nicole Belloubet igazságügyi miniszterrel együtt mutatják be kedden azt az új, a hét minden napján 24 órában működő internetes oldalt, amelyen a szexista és szexuális erőszak áldozatai csetprogramokon keresztül kommunikálhatnak a terület szakértőinek számító rendőrökkel és csendőrökkel.

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából szombaton a szervezők csaknem ötvenezren vonultak utcára mintegy ötven francia városban, közülük harmincezren Párizsban (a rendőrség szerint 12 ezren voltak). Franciaországban évente 220 ezer bőt bántalmaz a párja vagy a volt társa, s naponta 250 nőt erőszakolnak meg. A francia nők harmadát pedig már legalább egyszer érte szexuális bántalmazás a munkahelyén.