Biztonságpolitika

Az izraeli hadsereg már a harmadik olyan alagutat találta meg kedden, amely libanoni területről vezet át Izraelbe, és amelyet a Hezbollah Síita szervezet ásott támadó akciókra – jelentette a ynet.

Az izraeli hadsereg egy héttel ezelőtt indította meg Északi Pajzs fedőnevű hadműveletét, amelyben a gázai határszakasznál újonnan kifejlesztett eszközök segítségével feltárja és megsemmisíti a Libanonból izraeli területre átnyúló föld alatti járatokat.

A katonai szóvivő bejelentése szerint ellenőrzésük alá vonták a harmadik alagutat is, amely nem jelent közvetlen veszélyt az ország északi határán élő lakosságra. Robbanóeszközöket helyeztek el benne, amelyek veszélyeztetnek mindenkit, aki a libanoni oldalról megpróbál behatolni a vágatba.

“Ez az alagút is nyilvánvaló megsértése az ENSZ 1701-es határozatának és az izraeli szuverenitásnak” – hangsúlyozta a hadsereg képviselője.

“Az egységek az előzetesen jóváhagyott tervnek megfelelően tovább dolgoznak a Hezbollah terrorszervezet alagútjainak feltárásán” – tette hozzá. Korábban Michel Aun libanoni elnök kijelentette, hogy szerinte az alagutak felszámolására indított hadművelet nem veszélyezteti a térség békéjét.

“Valóban komolyan vesszük a határon lévő alagutakat. Izrael az Egyesült Államokon keresztül arról tájékoztatott, hogy nincsenek agresszív szándékai, és tovább fog dolgozni a területén” – közölte Aun egy keddi sajtótájékoztatón. Hozzátette, “Nekünk sincsenek agresszív szándékaink, tehát ez a hadművelet nem jelent veszélyt a békére”.

Tatjana Bobnart bízta meg a szlovén kormány kedden az országos rendőr-főkapitányság vezetésével, személyében először tölti be nő ezt a tisztséget Szlovéniában – jelentette a helyi sajtó. A múlt hónapban a szlovén hadsereg vezérkari főnökévé is nőt neveztek ki.

Szlovénia azon kevés országok egyike, ahol nők vezetik a fegyveres erőket – írták a helyi lapok. Bobnar korábban rendőrfőkapitány-helyettes volt, mostani megbízása öt évre szól. Kinevezése egyike a júniusi választások után megalakult, Marjan Sarec vezette balközép kisebbségi kormány intézkedéseinek.

Bobnar 1969-ben született, a rendőrség kötelékébe 1993-ban bűnügyi nyomozóként lépett be. A ljubljanai jogi egyetemen végzett, tanít a rendőrtiszti főiskolán, és tagja a rendőrakadémia, valamint a biztonsági tanulmányok tanszéke programtanácsának. A ljubljanai kormány novemberben Alenka Ermenc vezérőrnagyot nevezte ki a szlovén hadsereg vezérkari főnökévé, személyében szintén először tölti be nő e tisztséget.

A szlovén miniszterelnök az STA szlovén hírügynökségnek nemrégiben adott interjújában azt mondta: büszke arra, hogy mindkét fegyveres erőt nő vezeti. “Mindketten rendkívül tehetségesek és elkötelezettek a munkájuk iránt, és csak ez számít” – hangsúlyozta Sarec.

Bevezetés

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájának hallgatóiként 2018 nyarán azzal a szándékkal látogattunk el Koszovóba, hogy a viharos múltú, jelenleg is vitatott jogállású államról szerzett elméleti ismereteinket gyakorlati tapasztalatokkal egészítsük ki, illetve vizsgáljuk felül, valamint a lehetőségek szerint képekben is dokumentáljuk az aktuális állapotokat.

Belépési engedélyt kaptunk egy rövid látogatásra a Koszovóban szolgáló magyar KFOR kontingensnél a Novo Selo-i táborba, illetve a misszió parancsnokságának helyet adó pristinai Film Citybe is. Három napos programunkban továbbá három koszovói nagyváros, Pristina (Prishtinë/Priština), Prizren (Prizrend/Prizren) és Ipek (Peja/Peć)[1], valamint utóbbi környékének bejárása kapott helyet.

Cikkünk a meglátogatott helyszínekhez kapcsolódóan foglalja össze a szakterületünk szempontjából leglényegesebbnek, illetve legérdekesebbnek ítélt tapasztalatainkat. 

KFOR

Miután első reggelünkön tanulságos sétát tettünk a pristinai piacon (amely a zöldségek és dohányáruk tömkelege mellett olyan „csemegékkel” is szolgált, mint a Koszovói Felszabadítási Hadsereges (Ushtria Çlirimtare e Kosovës – UÇK) felvarrók, boxerek és egyéb fegyvernek látszó eszközök), két magyar katona kíséretében, a KFOR járművével elindultunk a Novo Selo-i táborba (amely hivatalosan a Camp Maréchal de Lattre de Tassigny nevet viseli). A Pristinától északnyugati irányba vezető főút és környéke bőven kínált érdekességeket, a Rigómezei csata emlékére emelt Gazimestan emlékműtől a szénásszekéren heverészve utazó helybéli földművesen át a múlt évezred végi történések köztiszteletben álló szereplőit megidéző utcanévtáblákig (pl. Toni Bler, Robin Kuk). Magyar kísérőink útközben készséggel meséltek, egyebek mellett a koszovói tartózkodásukat megelőzően hat hónapig tartó felkészítésükről, nem hagyva kétséget afelől, hogy feladataik ellátásához meglehetősen korrekt, objektív előismereteket szereztek, különösen a jelenlegi állapotokra vonatkozóan, de a szerb-albán konfliktus gyökereit is érintve. Napjaink Koszovójával kapcsolatban a legnagyobb problémaként a korrupciót és a pénzmosást említették, amit meggyőzően támasztottak alá az utunk mentén sorjázó, nyilvánvalóan kihasználatlan wellness-hotelek és autómosó telepek.

A szigorú beléptetésnél várakozva megtudtuk, hogy a Novo Selo-i táborhoz körülbelül a jelenleg a KFOR-ban szolgáló katonák negyede, továbbá több száz, az üzemeltetést végző civil alkalmazott tartozik. A misszióban alapvetően minden nemzet a saját ellátásáért felel. A nemzetek közti együttműködést minden megkérdezett (a nagyon eltérő feltételek ellenére is) megfelelőnek és hasznosnak ítélte. A kulturális különbségek nem kerülnek felszínre, a kommunikáció angol nyelven folyik, az eltérő nemzetiségű katonák pedig a feladatok ellátásán túl jellemzően nem töltenek egymás társaságában hosszabb időt. A nemzeti ünnepek mindemellett jó alkalmat nyújtanak a kultúrák közötti közeledésre.

A tábor területén Horváth Sándor alezredes, a MH KFOR kontingens 18. váltásának parancsnoka fogadott minket, aki számos hasznos, főként gyakorlati jellegű információval szolgált számunkra.

A Koszovóban tartózkodó magyar katonák többsége Novo Seloban teljesít szolgálatot, a KFOR Harcászati Tartalék Zászlóalj állományánál főleg járőrözéssel, tömegkezeléssel kapcsolatos, valamint lövész feladatokat látnak el. A kiutazókat a küldő alakulatok készítik fel, a MH KFOR kontingens 18. váltása esetében ez a tatai 25. Klapka György Lövészdandár volt. Egy váltás körülbelül hét hónapot tölt el a misszióban, ezt követően a teljes állományt lecserélik (jelen sorok írásakor, 2018. október elején már a 19. váltás szolgál Koszovóban).[1] A hazatérők tapasztalatait szervezett formában értékelik és figyelembe veszik a későbbi váltások állományainak felkészítése során.

A tábori élet ritmusa erősen szabályozott, úgy napi szinten, mint az egy váltás által kinn töltött időszakot tekintve. Az állandó feladatokat a KFOR parancsnoka határozza meg, havi munkatervek biztosítják ennek a keretét. Horváth alezredes úr kiemelte a sportolási, illetve rekreációs lehetőségek jelentőségét a lelkileg megterhelő missziós szolgálat során. (Ezt kísérőink is hangsúlyozták, a tábori lelkész tevékenységének méltatásával együtt.) A nagyságrendileg fél éves időszak alatt egy katona mindössze tíz szabadnapot vehet igénybe, egyszerre az állomány legfeljebb 10%-a lehet távol. Hetente egy pihenőnap jár, ebből havonta egynek vasárnapra kell esnie. A hazaiakkal való kapcsolattartás nincs korlátozva, ennek anyagi vonzatai, illetve a technikai feltételei össze sem hasonlíthatóak a korábbi missziók sanyarúbb viszonyaival.

A tábor telephelye kiválasztásának, elrendezésének elveire vonatkozó kérdésünk kapcsán megtudtuk, hogy a francia elnevezés nem véletlen: a területet eredetileg a francia KFOR használta. (A mezőgazdasági földekkel övezett tábort egyébként Novo Selo néven nehéz megtalálni: a szerb elnevezés Újfalut jelent és meglehetősen gyakori a Balkánon.) A lakó-, a gépjárművek és egyéb technikai eszközök elhelyezését szolgáló, egészségügyi és egyéb funkciók térben praktikusan elkülönítve kaptak helyet. A katonák egészségügyi ellátása több lépcsős: a táborban rendelkezésre áll magyar orvos, Film City táborban a nemzetek közösen tartanak fenn életmentésre szakosodott egészségügyi intézményt. Indokolt esetben a táboron kívüli egészségügyi intézménybe szállítják a beteget. Amennyiben szükséges, a katona hazai kórházba kerül evakuálásra. A konténerépületek falain figyelmeztető táblák jelzik, hogy a tábori körülmények között az egészségügyi problémák jelentős részét a calici vírusok közé tartozó ún. norovírus jelenléte okozza, amely gyakorlatilag kiirthatatlan és csak a higiénés előírások szigorú betartásával tartható kordában.[2] (Koszovóra nem igazán jellemző a hulladékkezelés európai normarendszere, amint azt a bázis biztonsági kapuját őrző, higiéniára és köztisztaságra láthatóan érzékeny dán tiszthelyettes lakonikusan megjegyezte, hulladékkezelési stratégiájuk abban merül ki, hogy a helyiek megpróbálják a szemetet egyenletesen szétteríteni az országban.)

A szerbek és albánok viszonyával kapcsolatban Horváth alezredes úr megjegyezte, hogy meglátása szerint alapvetően mindkét fél tanult a múlt hibáiból és szeretné elkerülni az újabb konfliktust. Céljuk, hogy a „Nyugathoz” tartozzanak, az albánok esetében ezt a nagy lélekszámú svájci, német, egyesült királyságbeli, stb. diaszpóra tapasztalatai is erősítik. A törékeny békére ugyanakkor veszélyt jelenthet a (szerbek irányába) növekvő orosz, illetve az erőteljesebb (török és szaúdi támogatású) iszlám befolyás, ennek a lehetséges érintettek megfigyelésével, ellenőrzésével igyekeznek gátat szabni. Érdekes tény, hogy a szerb köztudatban különválik a NATO és a KFOR megítélése. Előbbit élesen elítélik a múlt évezred végi bombázások miatt, míg utóbbi a koszovói szerbek védelmezőjeként nagy elismerésnek örvend.

A KFOR nagy hangsúlyt helyez a helyiekkel való kapcsolattartásra és a katonai döntéshozók naprakész tájékoztatását szolgáló információk gyűjtésére – napjainkban ezt a célt szolgálja a három ún. Összevont Regionális Parancsnokság (Joint Regional Detachment; JRD).[3]

A beszélgetést követően rövid sétát tehettünk a tábor területén, majd átszállítottak minket a Pristinához tartozó Film City táborba, az egykori jugoszláv filmgyár területére, amely ma a KFOR főparancsnokságának ad helyet.

A „magyar ház” klubhelyiségében Csombók János dandártábornok fogadott bennünket, aki 2017 októberétől ez év októberéig a KFOR parancsnokhelyetteseként szolgált, második magyar főtisztként betöltve ezt a magas pozíciót. (Elődje, Korom Ferenc dandártábornok 2005 és 2006 között szolgált parancsnokhelyettesként Koszovóban.) Csombók dandártábornokkal a NATO koszovói szerepvállalásáról, a régió stabilitását meghatározó tényezőkről, szereplőkről, aktuális történésekről beszélgettünk.

A NATO koszovói misszióját napjainkban 28 nemzet[4] körülbelül 4000 katonája alkotja. A magas beosztásokat a nemzeti hozzájárulások arányára figyelemmel töltik be, ugyanakkor az ebben élenjáró Amerikai Egyesült Államok nem tart igényt a parancsnoki pozícióra. A sorban következő legjelentősebb hozzájáruló nemzet az olasz. Utóbbiaknak földrajzi közelségük miatt erős nemzeti érdekük a térség stabilitásának fenntartása – a KFOR parancsnoka ennek megfelelően immár ötödik éve olasz, ott jártunkkor ezt a pozíciót Salvatore Cuoci vezérőrnagy töltötte be (őt november 28-án honfitársa, Lorenzo D’Addario váltotta). Őket követi Magyarország és Ausztria (nagyon hasonló arányban), ezért az elmúlt években a második legmagasabb vezetőt hazánk és nyugati szomszédunk felváltva biztosítja (Csombók Jánostól 2018. október 4-én az osztrák Reinhard Ruckenstuhl dandártábornok vette át a parancsnokhelyettesi pozíciót).[5]

Magyarország a kezdetektől jelentős szerepet vállal a KFOR-ban, ez a Magyar Honvédség legnagyobb lélekszámú missziója. A Balkán történelmének ismeretében könnyen belátható a térség stabilitásának kiemelt jelentősége hazánk, Közép-Európa, sőt az egész kontinens stabilitására nézve. A misszió időtartama nem előre meghatározott, a NATO erői akkor fogják elhagyni Koszovót, ha a helyi biztonsági szint ezt megnyugtatóan lehetővé teszi.

A Koszovói Köztársaság napjainkban nem rendelkezik saját haderővel. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának az 1998-1999-es koszovói háborút lezáró 1244. számú határozata Koszovó területén kizárólag nemzetközi haderő jelenlétét engedélyezte. Bár a koszovói albánok erős ambíciókat táplálnak az iránt, hogy a könnyű fegyverzetű egyenruhásokból álló Koszovói Biztonsági Erőket (Forca e Sigurisë së Kosovës/Kosovo Security Forces) Koszovói Fegyveres Erővé (Forcat e Armatosura të Kosovës/Kosovo Armed Forces) alakítsák (ami egyben lehetővé tenné a KFOR erőinek további csökkentését), ennek feltételei még nem adottak, a kérdéskör neuralgikus pont a 2011 óta folyó, az EU által ösztönzött Belgrád-Pristina párbeszédben is. A nemzetközi közösség számára az átalakítás csak alkotmánymódosítás eredményeképp lenne elfogadható, amelyhez valamennyi koszovói kisebbség hozzájárulását kellene adja. A közelmúltban azonban koszovói politikusok több alkalommal is kísérletet tettek ennek megkerülésére. Október óta ismét felerősödtek azok a hangok, amelyek év végére már elképzelhetőnek tartják az önálló koszovói hadsereg felállítását, a Koszovói Biztonsági Erők hatáskörének bővítésével.[6]

Napjaink egyik legnagyobb biztonsági kihívása a koszovói albánok (a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egykori parancsnokai) háborús bűntetteinek kivizsgálásához kötődik. A KFOR, mint jelenleg a helyzet eszkalálódása esetén a Koszovói Rendőrséget és az EULEX rendőrséget követő harmadik reagáló erő, élénk figyelemmel kíséri a folyamatot. A Koszovói Alkotmány 2015-ös módosítása tette lehetővé az ún. Különleges Törvényszék és Különleges Ügyészség (Specialist Chambers and the Specialist Prosecutor’s Office) felállítását, amely nemzetközi összetételű személyzettel, de a koszovói igazságszolgáltatási rendszer részeként végzi munkáját. (Ugyanakkor tanúvédelmi megfontolásokból a törvény lehetővé teszi az eljárások külföldön történő lefolytatását.)[7] A súlyos vádak kivizsgálása lassan két évtizede húzódik, a helyzetet különlegesen érzékennyé teszi, hogy az egykori szabadságharcosok – nem kis részt a nemzetközi közösség támogatásának köszönhetően – mára a koszovói politikai élvonalába emelkedtek. Miközben az első vádemelések időpontja egyre későbbre tolódik, az érintett politikusok mindent elkövetnek az általuk diszkriminatívnak tartott vonatkozó törvény visszavonása érdekében.[8]

A mintegy 30 ezer főt tömörítő Háborús Veteránok Szervezetét (Organizata e Veteranëve të Luftës/War Veterans’Organisation) szintén jelentős biztonsági kockázatként tartják számon, hiszen létszámánál fogva magában hordozza a lehetőséget arra, hogy jelentős katonai képességé fejlődjön.

A radikális iszlám nézeteket valló, esetenként külföldön harcoló személyek megfigyelése elsősorban a Koszovói Hírszerző Ügynökség, illetve a Koszovói Rendőrség hatáskörébe tartozik. (Létszámukat tekintve az Iszlám Állam támogatói nincsenek sokan Koszovóban, de az összlakossághoz viszonyított arányuk itt a legmagasabb a Nyugat-Balkánon.) A visszatérő harcosok számára jól működő programot dolgoztak ki. 2-3 év börtönbüntetést követően pszichológus szakértők bevonásával döntenek arról, hogy az illető visszaintegrálható-e a koszovói társadalomba.

Koszovói látogatásunk idején még igen kedvező kilátások mutatkoztak Szerbia és Koszovó viszonyának esetleges normalizálására 2018 őszén. (Aleksandar Vučić szerb államfő és Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének személyes politikai ambíciói is érezhetően a történelmi jelentőségű folyamat elősegítése irányába hatottak.) Előremutató lépésként volt értékelhető, hogy egy 2017 végén tető alá hozott megállapodással (legalább is elméletileg) sikerült integrálni Koszovó északi, szerbek lakta megyéinek igazságszolgáltatását a koszovói igazságszolgáltatási rendszerbe. Az alapprobléma megoldására – miszerint Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, ennek megfelelően a többségében szerbek lakta koszovói területek Szerbiához tartozónak tekintik magukat – két megoldási lehetőség merül fel újra és újra. Az egyik a 2013-as, a szerb-koszovói kapcsolatok normalizálása tekintetében mérföldkőnek tekintett brüsszeli megállapodás szerinti, széles körű jogosítványokkal rendelkező Szerb Többségű Önkormányzatok Szövetségének létrehozása (ennek finanszírozásához Szerbia továbbra is hozzájárulhatna),[9] a másik a 2018-ban a két fél által komolyan fontolóra vett (ám a nemzetközi közösség által nem támogatott) területcsere: az észak-koszovói területekért cserébe a dél-szerbiai, többségében albánok lakta Presevo-völgy lehetne a cserealap. (Utóbbi megoldás teljesen ellentétes a Koszovó függetlenségének kikiáltásakor elfogadott elvekkel,[10] amelyek kizárják a területcsere lehetőségét, valamint egy többnemzetiségű társadalom létrehozását ösztönzik.)

A Szerbiával való megegyezést, illetve határmegállapodást nagyban befolyásolhatja Észak-Koszovó ásványvagyona is. A Mitrovicától (Mitrovicë/Kosovska Mitrovica) északra fekvő híres trepcsai (Trepça/Trepča) bányászati komplexum pl. komoly lehetőségeket rejtő hatalmas vasérc, ólom, cink, ezüst telepeken létesült. A gazivodei (Gazivoda/Gazivode) vízerőmű stratégiai jelentősége felől a 2018. szeptember végi események sem hagytak kétséget, amikor is Szerbia a koszovói szerbek elleni provokációként értékelte Hashim Thaçi koszovói elnöknek a szerb-koszovói határon fekvő, a koszovói főváros víz- és áramellátása szempontjából egyaránt kulcsfontosságú mesterséges tónál tett látogatását.

A villamosenergia-termelés Koszovóban egyébként javarészt két elavult, a környezetet erősen szennyező lignittüzelésű erőművön alapul, amelyek Pristina határától mindössze pár kilométerre helyezkednek el. (A KFOR Film City táborában egészségügyi megfontolásból nagyméretű kijelző tájékoztatja a katonákat a légszennyezettség aktuális mértékéről.) Egy amerikai cég által (a Koszovóban valaha látott legnagyobb beruházás keretében), a Világbank támogatásával folyamatban van egy korszerűbb, de szintén a nagy mennyiségben rendelkezésre álló lignitre épülő erőmű építése.

Koszovó Jugoszlávián belül a legszegényebb régiónak számított, gazdasága ma is rendkívül fejletlen (2017-ben az egy főre jutó GDP 10900 dollár volt, a munkanélküliség 33%, a fiatalok körében csaknem 60%).[11] Bevételei jelentős részét a diaszpórában élő koszovóiak hazautalt, illetve nyáron hazahozott jövedelme biztosítja. Ezzel együtt kérdéses, hogy mennyire lenne életképes a koszovói állam a nemzetközi szervezetek hathatós támogatása hiányában. (2015-ben pl. az ország GDP-jének nagyjából harmada érkezett Nyugatról: 15-16% segélyek, 18% a diaszpórában élő koszovóiak hazautalásai formájában.)[12]

A KFOR mindenkori parancsnokhelyettesének feladatai közé tartozik a részvétel a Koszovóban jelen lévő nemzetközi szervezetek (ENSZ, illetve UNMIK – az ENSZ Koszovói Missziója; EU, illetve EULEX [Európai Unió Jogállamiság Missziója Koszovóban]; Európa Tanács; Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ill. KFOR) rendszeres heti egyeztetésein, amelyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy minden résztvevő a saját szervezete nézőpontjából értékelje az aktuális történéseket.

A Balkán a NATO és az Európai Unió együttműködésének kiemelten fontos terepe. A KFOR egyes képességei a 2003-as Berlin Plusz megállapodás értelmében (valamint a NATO „stabilitás kiterjesztése” koncepciója érdekében) nem csak Koszovóban, hanem az EUFOR Althea misszió[13] műveleti területén, Bosznia-Hercegovinában is alkalmazásra kerülhetnek. 2018-ban egyébként az a ritka helyzet állt elő, hogy a két szorosan együttműködő katonai műveletben egyszerre töltöttek be felsővezetői szerepkört magyar katonák: az EUFOR Althea törzsfőnöki beosztását 2018. április végétől Horváth Gábor dandártábornok látja el.[14]

A civil társadalommal való kapcsolattartás a békefenntartó missziók fontos eleme. Lényeges cél, hogy a KFOR jelenléte mind az albán, mind a szerb (és egyéb kisebbségi) lakosság biztonságérzetét erősítse, egyben visszatartó hatást gyakoroljon a békét, illetve stabilitást veszélyeztető elemekre. Hasonlóképp fontos, hogy a katonák tisztában legyenek a jelenlegi biztonsági helyzetet befolyásoló tényezőkkel, illetve folyamatokkal. A koszovói népesség közel 93%-át alkotó albánok[15] számára például napjainkban is különlegesen nagy jelentősége van a családi kötelékeknek. Nem ritka, hogy több generáció egyetlen hatalmas házban lakik együtt, vagy a fiútestvérek egymás szomszédságában maradva, egyforma házakban élnek saját családjaikkal. Részben az összezártság miatt nagyon gyakori a családon belüli erőszak, de a társadalom felépítése, működése például a koszovói albánok háborús bűneinek kivizsgálását is erősen befolyásolja (az erős családi és klánsági kötelékekre épülő közösségekben nehéz olyan személyt találni, aki a saját honfitársa ellen vall).

Csombók János dandártábornokkal. (Fotó: KFOR)

A szakmai jellegű beszélgetést követően a KFOR-nál tett látogatásunk a Csombók János dandártábornokkal közösen elköltött ebéddel zárult, melynek során megismerhettük kiemelkedően sikeres katonai életpályájának legfontosabb állomásait is.

Pristina

A körülbelül kétszázezer lakost számláló főváros sok értelemben cáfolta a Koszovóval kapcsolatos előítéleteinket. A szegénység, illetve magas munkanélküliség következményei – valószínűleg a társadalom berendezkedéséből, a családok összetartásából fakadóan – nem jelennek meg látványosan az utcákon. (Kevés hagyományos értelemben vett koldussal találkoztunk, a jelzőlámpáknál diót áruló, jól öltözött gyerekek képe inkább kedves közjátékként maradt meg bennünk.) Koszovó egyébként nem csak a függetlensége kikiáltásának időpontját tekintve, de a népesség átlagéletkora (29,6 év) szempontjából is Európa legfiatalabb állama. A nyári estéken megszokott látvány, hogy sokgyerekes családok töltik meg Pristina főutcáját és zsúfolásig telnek velük az – egyébként magyar szemmel nagyon baráti árakkal dolgozó – belvárosi éttermek is. Ez persze csalóka is lehet: a rengeteg nyugati rendszámú autó is jelezte, hogy augusztusban sok külföldön dolgozó koszovói tölti a szabadságát hazájában. (A lakosság diaszpórával való élő kapcsolatára utalnak a speciális telefontarifák hirdetései, valamint egyes nemzetközi pénzátutaló rendszerek helyi kirendeltségei is.)

Az albánok, ezzel együtt Koszovó lakosságának többsége muzulmán vallású, hitüket azonban meglehetősen kevesen gyakorolják, főleg a nagyvárosokban. A fővárosban csak elvétve lehet találkozni a konzervatív iszlám előírásainak megfelelően öltözött hívekkel, az alkoholfogyasztás tilalmát sem veszik szigorúan. (Ilyen előismereteket, illetve tapasztalatokat követően igazán meglepő volt számunkra, amikor a repülőtéren a Mekkába (a Háddzs-ra) induló, a zarándokok hagyományos fehér lepleit viselő albán férfiak tömegébe futottunk bele.)

Pristina – más nagyvárosokhoz hasonlóan – nagyon eltérő karakterű városrészekből áll, belvárosában a rendezett sétálóutcától az egészen eklektikus épületegyüttesekig sok minden megtalálható, míg külvárosi részein modern lakóparkok és számtalan toronydaru jelzi a dinamikus fejlődést.

Pristina. Dinamikus a fejlődés. (Fotó: Lángné Petruska Szidónia)

A városképnek meghatározó elemei a mecsetek és dzsámik. A főváros központi részén azonban helyet kapott egy katolikus székesegyház is, amelyet a koszovói albán származású (prizreni felmenőkkel rendelkező) Kalkuttai Szent Teréz tiszteletére emeltek és 2017. szeptember 5-én szenteltek fel.[1] (Erre az a tény ad magyarázatot, hogy a mindössze 2,2%-nyi római katolikus hitű koszovói[2] szinte kivétel nélkül albán nemzetiségű.)

Az albán zászló – piros mezőben fekete, kétfejű sas – Koszovó-szerte megkerülhetetlen jelkép, a 2008-ban bevezetett, hat csillagával a hat legnépesebb koszovói etnikumra utaló hivatalos nemzeti lobogó népszerűsége meg sem közelíti.[3] De nem csupán ez utal arra, hogy a nemzetközi közösség multietnikus Koszovóról szóló víziója komoly kihívásokkal kénytelen szembesülni. Az etnikumok együttélését talán segíthetné a „jugoszláv múlt” kellemes emlékei iránti közös nosztalgia, a kialakulóban lévő koszovói nemzeti identitás azonban ezt az időszakot érezhetően tudatosan mellőzi, míg alappilléreinek az albánok területi igényét „alátámasztó” illír (dardán) múltat, illetve a múlt évezred végi koszovói háborúban a tartomány függetlenségéért életüket is feláldozni kész albán szabadságharcosok hősiességét tekinti. Mindez tetten érhető a Koszovói Nemzeti Múzeumban – ahol az illír-kori leletek és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg emléktárgyai mellett kis túlzással csak Teréz anyára vetül némi figyelem, illetve ott jártunkkor egy időszaki kiállítás mutatta be a néhai dr. Ibrahim Rugova elnök életútját. A közterületek, középületek elnevezései, valamint a város emlékművei is jellemzően az (enyhén szólva felemás megítélésű) gerilláknak (pl. Adem Jashari, Luan Haradinaj) és nemzetközi, különösképpen amerikai szövetségeseiknek állítanak emléket (pl. Bill Clinton, Madeleine Albright).

A koszovói szerb kisebbség létszámáról nem áll rendelkezésre aktuális és megbízható adat. (A CIA World Factbook a 2011-es népszámlálás adatai alapján 1,5% körülire becsüli az arányukat, megjegyezve, hogy a cenzus nem terjedt ki a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóra, illetve hogy azt a délebbi területeken élő szerbek és romák részben bojkottálták.)[4] Hasonlóképp csak ellentmondásos adatok lelhetőek fel a napjainkban Pristinában élő szerbekkel kapcsolatban. Koszovói utazásunk legelszomorítóbb pillanatait a pristinai szerb temetőben éltük meg, ahol az egykor nagy műgonddal elkészített ortodox síremlékek egy része megrongáltan, más része „csupán” derékig érő gyomok közt árválkodott, a temetőhöz tartozó kápolna állapota pedig a nyilvános illemhelyekre emlékeztetett, dacára annak, hogy fizetett őr vigyázza. Az idősödő úr a temető állapotával kapcsolatos kérdéseink hallatán egyszerűen sírva fakadt. (Utunk során albán és szerb személyek esetében is tapasztaltuk, hogy a konfliktusok, illetve a háború emlékének közelsége milyen érzelmi terhet jelent még ma is a lakosság számára.)

Pristina. Lakópark az elhanyagolt szerb temető szomszédságában. (Fotó: Lángné Petruska Szidónia)

Mindennek ellenére az ellenségeskedés továbbra sem szűnt meg. A szerb nemzeti öntudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű Rigómező, illetve az 1389-es Rigómezei csata emlékét idéző Gazimestan emlékmű a fővárostól mindössze negyedórányi autóútra található. Hosszú ideig egyike volt azoknak az objektumoknak, amelyek a KFOR védelme alatt álltak, ma a tudatosan többnemzetiségűvé szervezett Koszovói Rendőrség szerb egyenruhásai őrzik. Sokatmondó, hogy albán taxisofőrünk még 2018 nyarán is fontosnak tartotta megjegyezni: „Semmi nem igaz abból, ami ott ki van írva!”

Ipek és Decsáni (Deçan/Dečani)

Ipek Nyugat-Koszovóban, az Albán-Alpok (Prokletije) lábánál fekvő körülbelül 60 ezer lakosú város, amely a 13. századtól a középkori szerb állam egyházi központjának szerepét töltötte be. (A jugoszláv időkben Koszovó tartomány eredetileg a Koszovó és Metóhija nevet viselte, utóbbi elnevezés a nyugati területekre utal és „templomok földjét” jelent.)

Az Ipeki Patriarchátus Kolostor az egyik legrégebbi, ma is működő szerb kolostor, az UNESCO Világörökség része.[5] A 13-14. századi, terrakotta színű, három kupolás épületegyüttes a szomszédságában lévő modernebb lakóépületekben élő ortodox apácák gondozásában áll. Kertjében megtekinthetőek egy másik régi kolostor romjai, valamint az elhunyt apácák síremlékei. Bár eredeti lakóépületei 1981-ben szándékos gyújtogatás áldozatai lettek, a kolostor végül jelentősebb károk nélkül átvészelte a múlt évezred végi konfliktusokat, s ma is a környék – jelenkori viszonylatban jelentős – szerb lakosságának fontos kulturális központja. (Szuvenír boltjában – ahogy egyéb, többségében szerbek lakta területeken is szokás Koszovóban – az euró mellett szerb dinárban is feltüntetésre kerülnek az árak.)

Az Ipeki Patriarchátus Kolostor. (Fotó: Lángné Petruska Szidónia)

A kolostor védelmét – a szerb kisebbség és műemlékei kárára az albánok által elkövetett támadásokra, illetve rongálásokra tekintettel – hosszú ideig a KFOR látta el. Ma már a Koszovói Rendőrség őrzi (lehetőség szerint szerb nemzetiségű rendőrök), de továbbra is csak iratellenőrzést követően látogatható.

Ipektől 12 kilométerre található a szerb ortodox egyház egy másik kiemelt vallási és kulturális értéket képviselő szent helye, a szintén az UNESCO Világörökség részét képező (Viszoki) Decsáni ((Deçan/Dečani) kolostor, amely ma már az egyetlen, a KFOR védelme alatt álló műemlék Koszovóban. Tankcsapdákkal övezett, forgalomlassító akadályokkal ellátott erdei úton közelíthető meg, őrzését hagyományosan olasz katonák látják el. Az iratellenőrzés mellett itt nagy hangsúlyt helyeznek arra is, hogy a látogatók ne vihessenek be magukkal veszélyes tárgyakat, minden holmit le kellett tennünk a bejáratnál (a kolostor területén csak okostelefonnal szabad fényképezni). A látogatásunk idején őrt álló olasz katona elmondása szerint egyéb megelőző intézkedésekre nincs felhatalmazásuk. Az óvatosság nem véletlen: legutóbb 2016-ban hiúsított meg a KFOR és a Koszovói Rendőrség egy iszlám radikálisok által a kolostor ellen tervezett merényletet.[6]

A (Viszoki) Decsáni kolostor a 14. században épült, ez a legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt középkori szerb templom, fontos zarándokhely.[7] A kezdetektől napjainkig szerzetesek viselik gondját (jelenleg 24-en), akik a spirituális feladatok mellett ma az élelmiszertermeléstől a kolostor honlapjának üzemeltetéséig változatos feladatokat látnak el. Szükséghelyzetekben aktív szerepet töltöttek be az üldözött szerb családok megsegítésében. Különös tapasztalat volt az egyik szerzetessel a kolostor szuvenír boltjában – egy alkalmi tolmács segítségével – a szerb-albán konfliktusról beszélgetni és átérezni, milyen nagy reményeket fűz ahhoz, hogy egyszer az Európai Unióba való belépéssel a két nép területi vitája el fogja veszíteni a súlyát.

Decsáni település az 1998-1999-es koszovói háború gerilláinak fontos emlékhelye, márvány emlékmű és hatalmas katonaszobrok emlékeztetnek a szabadságharcosok hősiességére Az egyik ilyen szobor a jelenlegi miniszterelnök, az egy Decsánihoz közeli településről származó Ramush Haradinaj Luan nevű öccsének állít emléket, akit 1997-ben egy fegyvercsempész-akció során gyilkoltak meg – és aki az idők során a legendás hősök sorába emelkedett.

Luan Haradinaj hősi szobra. (Fotó: Józsa Borbála)

Prizren

A Dél-Koszovóban, a Sár-hegység (Malet e Sharrit/Šar Planina) lábánál fekvő Prizren az ország második legnépesebb települése, a turisták kedvelt úti célja. A város feletti dombon, bizánci alapokra épült középkori erődből festői kilátás nyílik Prizren történelmi városközpontjának leghíresebb látványosságaira: Sinan pasa 17. századi mecsetjére (és tucatnyi társára), illetve a Bisztrica (Lumbardhi/Bistrica) folyón átívelő 15. századi kőhídra.

A város különleges jelentőséggel bír az albán nemzet öntudatra ébredése szempontjából. 1878-ban itt alapították meg az ún. Prizreni Ligát, amely három évig harcolt az albánok lakta vilajetek Oszmán Birodalomtól való elszakadásáért és önálló Albánia létrehozásáért. Később, a kommunista időkben is az albán nacionalista mozgalmak egyik központjául szolgált. Prizrent – a környező településekhez mérten – kevés kár érte a múlt évezred végi fegyveres konfliktusok során, de a szerbeknek gondja volt rá, hogy az albánok egyik legfontosabb kulturális emlékhelyét, a Prizreni Liga épületét elpusztítsák (helyén ma a liga történetét bemutató múzeum működik).[8] A szerb pusztításra mintegy válaszul, kontrasztként látható a prizreni fellegvárhoz vezető szerpentines hegyi út egyik teraszán található 16. századi Szent Megváltó szerb ortodox templom tető nélkül árválkodó romos épülete.

Prizren. Kilátás az erődből. (Fotó: Lángné Petruska Szidónia)

Koszovó területén a prizreni körzetben a legmagasabb a török nemzetiségű lakosok aránya, körülbelül 5% (a teljes lakosságon belül az arány 1,1%), erre tekintettel itt a török is hivatalos nyelvnek számít.[9] Pristinával szemben, ahol a törökök aránya az országos átlagéhoz közelít, Prizrenben nem megy ritkaságszámba az iszlám előírásoknak megfelelő öltözetet viselő helyiek látványa. A török hatás az üzletek választékára is rányomja a bélyegét: az ajándékboltokban jól megférnek egymás mellett a hagyományos albán fejfedők (a qeleshe-ek), az UÇK-s felvarrók és az „Allah szeme” amulettek. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy Prizren belvárosában a KFOR körülbelül 300 fős török kontingensének katonáit láttuk járőrözni.

Összegzés

Koszovó a tíz éves fennállását ünneplő ifjú állam, illetve az európai nemzetközi rendszerbe való vitatott integrálódását, helyét és önazonosságát kereső nemzet minden pozitív és negatív kortünetét, jellemző vonását magán hordozza, kiegészülve a lelkek mélyén lapuló kölcsönös gyanakvással, (nem ritkán elfojtott gyűlölettel), amely nyilvánvaló és sajnálatos módon teljesen más hétköznapokat eredményezne Koszovóban a rendre, békére és biztonságra felügyelő nemzetközi erők vigyázó tekintete nélkül.

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretnénk megköszönni Szenes Zoltán vezérezredes úr támogató segítségét koszovói tanulmányutunk megszervezésében. Továbbá köszönjük Csombók János dandártábornok úrnak és Horváth Sándor alezredes úrnak, hogy számos teendőjük mellett rendelkezésünkre álltak, feltehettük nekik kérdéseinket és ezek kapcsán rengeteg hasznos és aktuális információhoz juthattunk témánkban.

Ugyancsak hálásak vagyunk a kíséretünket biztosító magyar katonáknak, valamint a velünk kapcsolatba kerülő valamennyi albán és szerb nemzetiségű koszovóinak, hogy tartalmassá és feledhetetlenné tették számunkra ezt a három napot.

Végül, de nem utolsó sorban köszönjük valamennyi magyar katonának a térség, és ezáltal hazánk biztonságának érdekében végzett szolgálatát.

[1] First cathedral for Mother Teresa is consecrated in Kosovo. Forrás: https://religionnews.com/2017/09/05/first-cathedral-for-mother-teresa-is-consecrated-in-kosovo/ (A letöltés dátuma: 2018. 10. 11.)

[2] Kosovo. CIA – The World Factbook. Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kv.html (A letöltés dátuma: 2018. 10. 03.)

[3] Smith, Whitney: Flag of Kosovo.Forrás: https://www.britannica.com/topic/flag-of-Kosovo (A letöltés dátuma: 2018. 10. 03.)

[4] Kosovo. CIA – The World Factbook. Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kv.html (A letöltés dátuma: 2018. 10. 03.)

[5] Experts’ reports on sites visited. Byzantine/Orthodox architectural monuments. Forrás: http://portal.unesco.org/en/files/20057/10826459831Pages_15-50_KOSOVO_report_distilled.pdf/Pages+15-50+KOSOVO_report_distilled.pdf (A letöltés dátuma: 2018. 10. 08.)

[6] Kosovo, Islamic extremists arrested in Decani monastery. Forrás: http://www.ansamed.info/nuova_europa/en/news/countries/kosovo/2016/02/01/kosovo-islamic-extremists-arrested-in-decani-monastery_7b8d28c6-802e-4233-91c6-d107434ac213.html (A letöltés dátuma: 2018. 10. 08.)

[7]Visoki Decani Serbian Orthodox Monastery. Forrás: http://www.kosovo.net/edecani.html (A letöltés dátuma: 2018. 10. 08.)

[8] Building of the League of Prizren. Forrás: https://dtk.rks-gov.net/tkk_objekti_en.aspx?id=8765 (A letöltés dátuma: 2018. 10. 08.)

[9] Community profiles: Turkish community. European Centre for Minority Issues in Kosovo. Forrás: http://www.ecmikosovo.org/uploads/Turkishcommunity1.pdf (A letöltés dátuma: 2018. 10. 08.)

[1] Kozák Piroska százados: Átadás-átvétel Koszovóban. Forrás: https://honvedelem.hu/cikk/112513_atadas_atvetel_koszovoban (A letöltés dátuma: 2018. 09. 25.)

[2] Lallanilla, Marc – Rettner, Rachael: What Is Norovirus? Forrás: https://www.livescience.com/42944-what-is-norovirus.html (A letöltés dátuma: 2018. 09. 25.)

[3] Vogel Dávid: NATO’s Kosovo Force Mission in transition: Fifteen years after the deployment – Past experiences, future perspectives. Defence Review, 2015, Vol.143, Special Issue, pp.33-46.

[4] 2018 októberében Montenegró a 29. nemzetként csatlakozott a KFOR-hoz.

[5] KFOR Deputy Commander Transfer of Authority. Forrás: https://jfcnaples.nato.int/kfor/media-center/archive/news/2018/kfor-deputy-commander-transfer-of-authority (A letöltés dátuma: 2018. 10. 06.)

[6] Hadsereggé alakítják át a koszovói fegyveres erőket. Forrás: http://www.orientpress.hu/cikk/2018-10-18_hadseregge-alakitjak-at-a-koszovoi-fegyveres-eroket (A letöltés dátuma: 2018. 12. 01.)

[7] Kosovo Specialist Chambers & Specialist Prosecutor’s Office. Forrás: https://www.scp-ks.org/en (A letöltés dátuma: 2018. 05. 27.)

[8] Bejelentette lemondását a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges ügyész. Forrás: http://www.origo.hu/nagyvilag/20180215-bejelentette-lemondasat-a-koszovoi-haborus-bunoket-vizsgalo-ugyesz.html (A letöltés dátuma: 2018. 05. 22.)

[9] Orosz Anna: Újabb áttörés a Koszovó és Szerbia között folyó tárgyalásokban? Forrás: http://kki.hu/hu/szakmai-anyagok/kki-elemzesek/ujabb-attores-a-koszovo-es-szerbia-kozott-folyo-targyalasokban/155 (A letöltés dátuma: 2018. 10. 03.)

[10] Comprehensive Proposal For the Kosovo Status Settlement Forrás: https://www.kuvendikosoves.org/common/docs/Comprehensive%20Proposal%20.pdf (A letöltés dátuma: 2018. 10. 03.)

[11] Kosovo. CIA – The World Factbook. Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kv.html (A letöltés dátuma: 2018. 10. 03.)

[12] Kiss Brigitta: Mi folyik Koszovóban? Forrás:http://mandiner.hu/cikk/20150226_mi_folyik_koszovoban (A letöltés dátuma: 2018. 12. 01.)

[13] Az Európai Unió bosznia-hercegovinai katonai missziója

[14] Horváth Gábor hadnagy: Magyar tábornokok a Balkánon Forrás: https://honvedelem.hu/cikk/110658_magyar_tabornokok_a_balkanon (A letöltés dátuma: 2018. 08. 15.)

[15] Kosovo. CIA – The World Factbook. Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kv.html (A letöltés dátuma: 2018. 10. 03.)

[1] A földrajzi neveket magyarul közöljük, első említésükkor zárójelben megadva az albán és szerb névalakokat is.

Felhasznált irodalom

Bejelentette lemondását a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges ügyész. Forrás: http://www.origo.hu/nagyvilag/20180215-bejelentette-lemondasat-a-koszovoi-haborus-bunoket-vizsgalo-ugyesz.html (A letöltés dátuma: 2018. 05. 22.)

Building of the League of Prizren. Forrás: https://dtk.rks-gov.net/tkk_objekti_en.aspx?id=8765 (A letöltés dátuma: 2018. 10. 08.)

Community profiles: Turkish community. European Centre for Minority Issues in Kosovo. Forrás: http://www.ecmikosovo.org/uploads/Turkishcommunity1.pdf (A letöltés dátuma: 2018. 10. 08.)

Comprehensive Proposal For the Kosovo Status Settlement Forrás: https://www.kuvendikosoves.org/common/docs/Comprehensive%20Proposal%20.pdf (A letöltés dátuma: 2018. 10. 03.)

Experts’ reports on sites visited. Byzantine/Orthodox architectural monuments. Forrás: http://portal.unesco.org/en/files/20057/10826459831Pages_15-50_KOSOVO_report_distilled.pdf/Pages+15-50+KOSOVO_report_distilled.pdf (A letöltés dátuma: 2018. 10. 08.)

First cathedral for Mother Teresa is consecrated in Kosovo. Forrás:  https://religionnews.com/2017/09/05/first-cathedral-for-mother-teresa-is-consecrated-in-kosovo/ (A letöltés dátuma: 2018. 10. 11.)

Hadsereggé alakítják át a koszovói fegyveres erőket. Forrás: http://www.orientpress.hu/cikk/2018-10-18_hadseregge-alakitjak-at-a-koszovoi-fegyveres-eroket (A letöltés dátuma: 2018. 12. 01.)

Horváth Gábor hadnagy: Magyar tábornokok a Balkánon Forrás: https://honvedelem.hu/cikk/110658_magyar_tabornokok_a_balkanon (A letöltés dátuma: 2018. 08. 15.)

KFOR Deputy Commander Transfer of Authority. Forrás: https://jfcnaples.nato.int/kfor/media-center/archive/news/2018/kfor-deputy-commander-transfer-of-authority (A letöltés dátuma: 2018. 10. 06.)

Kiss Brigitta: Mi folyik Koszovóban? Forrás:http://mandiner.hu/cikk/20150226_mi_folyik_koszovoban (A letöltés dátuma: 2018. 12. 01.)

Kosovo Specialist Chambers & Specialist Prosecutor’s Office. Forrás: https://www.scp-ks.org/en (A letöltés dátuma: 2018. 05. 27.)

Kosovo, Islamic extremists arrested in Decani monastery. Forrás: http://www.ansamed.info/nuova_europa/en/news/countries/kosovo/2016/02/01/kosovo-islamic-extremists-arrested-in-decani-monastery_7b8d28c6-802e-4233-91c6-d107434ac213.html (A letöltés dátuma: 2018. 10. 08.)

Kosovo. CIA – The World Factbook. Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kv.html (A letöltés dátuma: 2018. 10. 03.)

Kozák Piroska százados: Átadás-átvétel Koszovóban. Forrás: https://honvedelem.hu/cikk/112513_atadas_atvetel_koszovoban (A letöltés dátuma: 2018. 09. 25.)

Lallanilla, Marc – Rettner, Rachael: What Is Norovirus? Forrás: Forrás: https://www.livescience.com/42944-what-is-norovirus.html (A letöltés dátuma: 2018. 09. 25.)

Orosz Anna: Újabb áttörés a Koszovó és Szerbia között folyó tárgyalásokban? Forrás: http://kki.hu/hu/szakmai-anyagok/kki-elemzesek/ujabb-attores-a-koszovo-es-szerbia-kozott-folyo-targyalasokban/155 (A letöltés dátuma: 2018. 10. 03.)

Smith, Whitney: Flag of Kosovo. Forrás: https://www.britannica.com/topic/flag-of-Kosovo (A letöltés dátuma: 2018. 10. 03.)

Visoki Decani Serbian Orthodox Monastery. Forrás: http://www.kosovo.net/edecani.html (A letöltés dátuma: 2018. 10. 08.)

Vogel Dávid: NATO’s Kosovo Force Mission in transition: Fifteen years after the deployment – Past experiences, future perspectives. Defence Review, 2015, Vol.143, Special Issue, pp.33-46.

Tájékoztatta az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB) az orosz igazságügyi minisztérium arról, hogy a Kercsi-szoros közelében történt incidens során elfogott 24 ukrán haditengerész és elhárító jogi segítségnyújtásban részesül – közölte kedden a moszkvai szaktárca az Interfax hírügynökséggel.

Az EJEB a minisztériumtól tájékoztatást kapott a három sebesült állapotáról, a számukra biztosított egészségügyi ellátásáról, valamint arról, hogy a fogva tartottaknak nincsenek panaszai. Az elfogott 24 ukrán állampolgár sorsának alakulását a Krím és Oroszország emberi jogi biztosa folyamatosan figyelemmel kíséri.

Az európai bírói testülettel azt is közölték, hogy az elfogott ukránok ellen az orosz büntető törvénykönyv 3. fejezete 322. cikke alapján, az orosz államhatár csoportosan, előzetes összeesküvés alapján vagy szervezett csoportban, erő alkalmazása vagy erővel való fenyegetés mellett történt tiltott átlépése címén emeltek vádat.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek sértették meg Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A történtek miatt harminc napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezettek be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi “provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Petro Porosenko ukrán elnök számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.

Az Interfax orosz hírügynökség az ukrán határőrizetre hivatkozva kedden azt írta, hogy a hadiállapot bevezetése óta 1020, Ukrajna területére belépni kívánó orosz állampolgárt fordítottak vissza.

Letartóztatott a Békéscsabai Járásbíróság négy dombegyházi férfit, akik novemberben hamis papírpénzeket készítettek, majd több üzletben azokkal fizettek – közölte a Békés megyei főügyészhelyettes.

Berg Márta a közleményben azt írta, a 27, a 26, a 19 és a 18 éves férfi novemberben nyomtatót vásárolt festékpatronnal és papírral, hogy előzetes megállapodásuk szerint bankjegyeket hamisítsanak és hozzanak forgalomba. Az egyelőre ismeretlen mennyiségű, különböző címletű hamisított bankjegyeket szkenneléssel és nyomtatással készítették, majd azokkal Békés megyei kisebb üzletekben fizettek – ismertette.

A négy férfi letartóztatását a Békés Megyei Főügyészség kezdeményezte bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt. A kezdeményezésre a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés veszélye miatt volt szükség, valamint azért, mert a gyanúsítottak szabadlábon feltehetően nehezítenék a bizonyítást – olvasható a közleményben.

Autóba rejtett bomba robbant december 6-án, az Irán déli részén fekvő Csabahar kikötővárosban. A merénylő a helyi rendőrség épületének közelében hajtotta végre az akciót, a robbanásban két rendőr életét vesztette, a sebesültek száma pedig 42-48 fő körül mozog, melyek között négy gyerek és egy terhes anyuka is van. A merénylet hátterében az Anszár al-Furkán nevű szervezet áll, mely elsősorban radikalizmusáról és arab szeparatizmusáról ismert. Az utóbbi hónapokban Iránban komoly aktivitást mutatnak azok a csoportok, amelyek a Teherántól való elszakadást hangoztatják. Ez főként a többségében arabok lakta déli tartományokra, Khuzisztánra, valamint Szisztán és Beludzisztán területeire jellemző. A szeparatista csoportok első idei fegyveres akciója a khuzisztáni, Ahváz városában történt, melyet szeptember 22-re, az iraki–iráni háború kitörésének dátumára időzítettek (Irán számos városában ekkor katonai felvonulásokat tartottak). A támadás körülményei több ponton hasonlóságot mutatnak a jelenlegi csabahari esettel.

Teherán számára kiemelten fontos a kapcsolat az ország déli tartományaival. Ennek elsődleges oka az, hogy itt találhatóak a legnagyobb kőolajlelőhelyek, amelyek az iráni gazdaság alapjának számító olajszektort látják el, illetve ezeknek a területeknek az ellenőrzése által tudják felügyelni a tengeri kereskedelem biztonságát. Az elszakadáspárti politikai és félkatonai tömörülések 1979-től az erős centralizációval kezdődően erőteljesebb tevékenységet fejtettek ki, mivel korábban a sah rendszerében széleskörű gazdasági autonómiát élveztek.

Kikötő a gazdasági frontvonalban

Csabahar stratégiai szerepe és gazdasági fontossága sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint az első látszatra kirajzolódik. 2016-től Narendra Modi, indiai elnök kormánya mintegy 500 millió dollárt fordított a kikötő fejlesztésére, ami hozzájárult Teherán és Új-Delhi kapcsolatának a szorosabbra fűzéséhez. India csabahari fejlesztése mögött Kína nagyhatalmi, stratégiai törekvései állnak. A 2015-ben meghirdetett ,,egy övezet, egy út’’ program keretén belül egy Ázsiát Európával összekötő, szárazföldi és tengeri útvonalakból álló kereskedelmi hálózat kiépítése lett megcélozva. Az Új Selyemút program kialakításában kulcsszerepet kap Pakisztán és annak Gwadara kikötővárosa. Kína ennek köszönhetően meg tudja erősíteni pozícióit a térségben, a kereskedelmi útvonalak biztosítása érdekében akár a flottáját is indokoltan állomásoztathatja India felségvizeinek közvetlen közelében. Ennek tükrében nem meglepő Delhi lépése, ugyanis Csabahar kézben tartásával jelen tud lenni a Hormuzi-szoros partjainál és az Ománi-öbölben, valamint be tudja vonni Afganisztánt is mint szövetségest a tengeri kereskedelembe, ellensúlyozva ezzel Kína előretörését.

Forrás: Tasnim News.

A kialakult regionális gazdasági és geostratégiai törésvonalaknak Irán csak élvezője. Ugyan a bandar-abbászi kikötőt tekintik a perzsa állam legfontosabb tengeri kereskedelmi és tengerészeti központjának, viszont ott csak 100 ezer tonnás hajók tudnak kikötni, míg Csabahar 250 ezer tonnás hajók befogadására is alkalmas, ami azért fontos, mivel a tengeri árukereskedelmet az utóbbi típusú szállítóhajókon bonyolítják. Azzal, hogy Irán ilyen kapacitású mélytengeri kikötővel rendelkezik, jelentős profitkiesést tud megakadályozni, ugyanis Bandar-Abbászban csak átrakodás útján tudják az árut leszállítani, ami időveszteséggel és jelentős anyagi ráfordítással jár.

A Dél-Iránban bekövetkezett támadások Teherán szempontjából a biztonsági veszély mellett komoly gazdasági kockázattal járhatnak, melyet felerősítenek az Egyesült Államok által bevezetett gazdasági szankciók. Ebből kifolyólag Khuzisztán, valamint Szisztán és Beludzsisztán tartományok belső stabilitása stratégiai fontosságú a Hormuzi-szoros és Csabahar miatt is, hiszen az iráni exportútvonalak szinte kizárólag itt haladnak át. Nem véletlen, hogy a térséget Arany Kapuként is emlegetik. Ugyanakkor a jelenlegi kereskedelmi partnerekben is aggodalmat válthat ki a déli tartományok instabilitása, mely ismételten felszítja az etnikai és vallási, azaz a síita–szunnita ellentétet.

Amerikai sajtóértesülések szerint Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és fehér házi tanácsadója tanácsokat adott Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek a Hasogdzsi-gyilkosság után.

Az elnök veje folyamatosan magánbeszélgetéseket folytatott a szaúdi koronaherceggel azt követően is, hogy Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán meggyilkolták Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírót.

A The New York Times című napilap hétvégi számában közölt értesülések szerint Kushner tanácsokat adott Szalmán hercegnek arra, hogyan kezelje a gyilkosság utáni válsághelyzetet.

A lap meg nem nevezett volt kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva azt állította, hogy a Fehér Ház kabinetfőnöke – aggódva, hogy a politikailag tapasztalatlan Kushner manipuláció áldozata is lehet – visszaállította azt a régi szokást, mely szerint külföldi vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetésekkor a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársainak is jelen kell lenniük. A 37 éves Kushner és a 33 éves Szalmán herceg azonban e szigorítás ellenére is folyamatosan telefonkapcsolatban állt egymással, illetve sms-üzeneteket küldtek egymásnak. Erről a The New York Times szerint a Fehér Ház három volt tisztségviselője és két további, a szaúdi udvar által tájékoztatott kormányzati munkatárs számolt be a lapnak.

Kushner és bin Szalmán két év óta rendszeres kapcsolatban áll egymással – írta a lap.

A lap felidézte, hogy Szaúd-Arábia már Trump elnökké választása után – de még a beiktatás előtt – felvette a kapcsolatot az új adminisztráció képviselőivel, annak érdekében, hogy a térség legfontosabb amerikai szövetségeseként pozicionálják Rijádot. 2016 novemberében szaúdi küldöttség látogatott az Egyesült Államokba, és a The New York Times szaúdi dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy Rijád az elnök vejét, Kushnert szemelte ki legfőbb kapcsolatának. “(Trump) belső körei üzletemberekből állnak, akik nem nagyon otthonosak a politikai szokásokban, nem ismerik mélyen az intézményeket, és támogatják Kushnert” – idézte a The New York Times a szaúdiak elemzését, amelynek dokumentumait a libanoni Al-Akhbar című lap hozta nyilvánosságra. A szaúdi delegáció elemzése szerint egyébként Kushner nem ismeri az amerikai-szaúdi kapcsolatok történetét.

“Kushner (szaúdi) körüludvarlása sikeres volt” – állapította meg a The New York Times, amely részletekbe menően elemezte a Trump-kormányzat és Szaúd-Arábia viszonyát és kapcsolatrendszerét is.

A Fehér Ház nem kívánta kommentálni a Kushner és Mohamed bin Szalmán közötti kapcsolatokat.

Az európai zsidók körülbelül 90 százaléka úgy látja, hogy hazájában erősödött az antiszemitizmus az elmúlt öt évben – derült ki az Európai Unió alapjogi ügynökségének (FRA) hétfőn bemutatott felméréséből.

A csaknem 16 400 megkérdezett több mint egynegyede számolt be arról, hogy az elmúlt évben legalább egyszer érte zaklatás, nagyjából tíz százalékuk pedig azt mondta, hogy hátrányos megkülönböztetés sújtotta a foglalkoztatás, az oktatás, a lakhatás vagy épp az egészségügyi ellátás terén. Konkrét fizikai támadás a felmérésben részt vevők 3 százalékát érte származása miatt az utóbbi öt évben.

A válaszadók 85 százaléka az antiszemitizmust nevezte hazája legfőbb társadalmi-politikai problémájának, s túlnyomó többségük úgy vélekedett, hogy a helyzet az online térben a legrosszabb. Közel negyven százalékuk elgondolkozott már az emigráción, mert nem érzi magát biztonságban, 34 százalékuk pedig kerüli a zsidó rendezvények, helyszínek látogatását.

A megkérdezett zsidók hetven százaléka szerint nem hatékony az EU tagállamainak antiszemitizmus elleni fellépése.

A bevándorlást Magyarországon nevezték messze a legkevesebben problémának, szemben a korrupcióval. Az antiszemitizmus esetén az ország a középmezőnyben van 77 százalékkal, a legrosszabb adat Franciaországból érkezett (95 százalék).

Az előző, hat évvel ezelőtti felmérés óta 12 százalékponttal csökkent azon magyarországi zsidók aránya, akik problémának látják az antiszemitizmust. Belgiumban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Svédországban ezzel szemben jelentésen nőtt ez az arány.

Magyarországon a megkérdezettek hetven százaléka szerint nőtt az antiszemitizmus az utóbbi öt évben, 2012-ben még 91 százalék mondta ezt. A korábbi értékhez képest jelentős növekedés volt például Dániában és Nagy-Britanniában is. Az ellenséges utcai megnyilvánulásokat a legtöbben Franciaországban és Belgiumban látták problémásnak, a legkevesebben Lengyelországban és Magyarországon.

A legtöbben Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban kerülik legalábbis időnként elővigyázatosságból a zsidó rendezvényeket, a legkevesebben Olaszországban, Magyarországon és Ausztriában. A kivándorlást fontolgatók aránya Olaszországban és Spanyolországban a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Magyarországon Belgiumban és Franciaországban.

“Mélységes aggodalommal tölt el az antiszemitizmus növekedése. Elengedhetetlen az erőteljes és közös fellépés ezen veszedelem ellen. A zsidó közösségnek otthon, biztonságban kell magát éreznie Európában. Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor Európa megszűnik Európa lenni” – közölte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

Újságírói kérdésre válaszolva Timmermans azon véleményének adott hangot, hogy a magyar kormányzati kampány egy része, főképpen a Soros György elleni hirdetések és plakátok “nyilvánvalóan erősen antiszemita reakciókhoz vezettek a társadalomban”. Felszólította ezért Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy kerüljön mindenfajta, “bújtatott antiszemita üzenetként értelmezhető” kampányolást — írja az MTI.

Vera Jourová uniós igazságügyi biztos hangsúlyozta, hogy a bizottság együttműködik a tagországok kormányaival az antiszemitizmus erősödése, a holokauszttagadás elleni küzdelemben, illetve azért, hogy a zsidók teljes biztonságban érezhessék magukat.

A felmérést az európai zsidóság 96 százalékának otthont adó tizenkét tagállamban végezték, köztük Magyarországon.

A Donald Trump volt ügyvédje, Michael Cohen elleni ügyészségi dokumentumok arra engednek következtetni, hogy bizonyítékok vannak az amerikai elnök ellen is – fejtette ki a Trump egyik bizalmasaként ismert Chris Christie, New Jersey volt republikánus kormányzója.

Azokról a dokumentumokról van szó, amelyek péntek este kerültek nyilvánosságra, és a Cohenra kért börtönbüntetésről, illetve ennek indoklásáról szólnak.

Christie az ABC televízió Ez a hét című, vasárnapi heti politikai vitaműsorának adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a feljegyzés nyelvezete más, mint az eddigi jogi dokumentumoké. “Az egyetlen dolog, ami miatt aggódnék, ha az elnök munkatársa volnék, az a börtönbüntetésről szóló feljegyzés nyelvezete. Nagyon határozottnak látszik” -fogalmazott. Hozzátette: ő például kíváncsi lenne rá, az ügyészeknek milyen bizonyítékok állnak rendelkezésükre.

Christie megjegyezte, hogy Michael Cohen korábban elismerte ugyan, hogy megsértette a kampányfinanszírozási törvényt, és azt állította, hogy ezt Donald Trump tudtával tette, de – ahogyan Christie fogalmazott – “mindenki tudja, hogy Cohen nem a leghatékonyabb vagy a legmegbízhatóbb tanú”. Vagyis – érvelt a republikánus politikus – ha az ügyészek “mégis ilyen határozott kijelentést tesznek, az azt jelenti, hogy több mint egy tanújuk van”.

A volt kormányzó kitartott álláspontja mellett, amely szerint Michael Cohen sokkal veszélyesebb a Fehér Házra, mint Robert Mueller, aki a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején történt esetleges összejátszást vizsgálja Trump kampánycsapatának munkatársai és oroszok között.

“Nem volt összejátszás Oroszországgal, nincs bizonyíték az összejátszásra, és szerintem nem is lesz” – mondta Christie.

A vasárnap délelőtti politikai vitaműsorok fő témája a pénteken nyilvánosságra került ügyészi dokumentumok tartalma volt.

Adam Schiff kaliforniai demokrata párti képviselő a CBS televízió Szemben a nemzettel című műsorában úgy vélekedett: nagy az esélye annak, hogy ha Trump távozik a hivatalából, az igazságügyi minisztérium vádat emelhet ellene. “Börtönbüntetéssel nézhet szembe” – fogalmazott Schiff. Jerrold Nadler New York-i demokrata párti képviselő a CNN hírtelevízióban azt hangoztatta: ha Trump bizonyíthatóan törvényellenes kifizetésekre adott utasítást, és ezek az összegek jelentősek voltak, akkor ez elégséges alap lehet az elnök elleni alkotmányos felmentési eljárás megindításához.

Rand Paul kentucky republikánus szenátor az NBC televízióban kisebbítette annak jelentőségét, hogy Trump esetleg megsérthette a kampányfinanszírozási törvényt. Mint mondta: több ezernyi szabályozás van érvényben, a törvény szerinte “hihetetlenül bonyolult”. Leszögezte: ha valaki “tévesen töltötte ki a finanszírozásról szóló papírokat, vagy nem korrekten, kampánypénzből történt finanszírozásként jelölt meg egy adott összeget, azt nem börtönnel, hanem pénzbüntetéssel kell sújtani”. A kentuckyi szenátor elutasította azt a feltételezést, hogy Trump bűnt követett volna el azzal, hogy arra utasította Cohent, fizessen pénzt két nőnek azért, hogy hallgassanak a korábbi viszonyukról Trumppal. Paul utalt John Edwards demokrata párti politikus hasonló esetére, akit 2008-ban hasonló ügyben fogtak perbe, sikertelenül.

“Trump szörnyű hibát követne el, ha elnöki kegyelemben részesítené Paul Manafortot” – ezt már Marco Rubio floridai republikánus szenátor mondta a CNN televíziónak adott interjújában. Szerinte ez nem csupán “helytelen” lenne, hanem “óriási politikai hiba” is. Manafort Trump elnökválasztási kampányának első menedzsere volt, adó- és banki csalások, valamint a hatóság félrevezetése miatt emeltek vádat ellene. Az ítélethirdetés még nem történt meg.

Huszonötezer embert telepítettek ki ideiglenesen otthonából vasárnap reggel Police északnyugat-lengyelországi városban egy 250 kilogrammos, a második világháborús bomba miatt – közölte a lengyel média.

A légibombára találtak rá építészeti munkák közben. Vasárnap délelőtt a tűzszerészek kiemelték, a közeli katonai gyakorlóterepre vitték, ahol hatástalanítják. A bomba 1,5 kilométeres hatósugarában fekvő területről evakuálták a lakosságot, valamint kiürítettek egy kórházat is.

A hatóságok közleménye szerint a bomba kiemelése és az evakuáció zökkenőmentesen zajlott, a lakosok délután térhetnek vissza otthonukba.

Lengyelországban mindmáig találnak második világháborúból megmaradt bombákat. A hatástalanításukhoz szükséges nagyobb kitelepítést legutóbb tavaly nyáron kellett végrehajtani a kelet-lengyelországi Bialystokban, ott 10 ezer embert irányítottak biztonságos helyekre. Ugyanezen okból idén több lengyel községben zajlott már 2-3 ezer lakost érintő evakuáció.

Jogerősen nyolc és fél év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla egy jánoshalmi férfit, aki tavaly februárban egy konyhakéssel leszúrta a saját fiát.

A táblabíróság emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a hatvanéves férfit. Döntésével az ítélőtábla enyhítette az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék által kiszabott tíz év börtönbüntetést. Álláspontja szerint – tekintettel a vádlotti közrehatásra, a korábbi családi konfliktusokra, amelyeknek az apa elszenvedő alanya volt – az első fokon eljáró bíróság eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki.

A 29 éves sértett 2017. február 15-én délelőtt a barátnőjével és az ismerőseivel borozott a Bács-Kiskun megyei városban található házukban, ahol a szüleivel és két testvérével lakott. Több liter bor elfogyott, amikorra – már szintén ittas – apja hazaért a munkából. Ebéd után a fiú – aki napközben kábítószert is fogyasztott – elment borért, majd folytatták az italozást. Délután négykor már csak az apa, a fia és egy ismerősük maradt a házban.

Az apa és fia között vita alakult ki, az idősebb férfi a konyhaasztalról felkapott egy kést és azzal a kezében ment ki a házból, közben folyamatosan dulakodtak. Az udvaron a fiú arcon ütötte és megrúgta az apját. Erre a vádlott a konyhakéssel mellkason szúrta fiát, aki néhány lépést hátrált, majd összeesett és elvesztette az eszméletét.

A fiúhoz mentőt hívtak, de nem tudták megmenteni az életét. A vádlott beismerte bűnösségét, de azzal védekezett, hogy a fia támadásától próbálta megvédeni magát.

A Zsaru magazinban az ügyről megjelent cikk szerint a családban korábban is történt egy erőszakos haláleset. 2016 szeptemberében az áldozat 16 éves öccse egy léccel olyan súlyosan bántalmazta 27 esztendős fivérét, hogy a férfi decemberben – több műtét után – meghalt. Néhány hónappal korábban, márciusban a vádlottat a 33 esztendős fia szúrta meg, életveszélyes sérüléseket okozva neki.

A Budaörsi úti Petőfi laktanyában megrendezett ceremónián ma hivatalosan átadták az újrainduló magyar kézifegyvergyártás első termékeit a felhasználónak, az MH Katonai Rendészeti Központ katonáinak. Az CZ-től vásárolt licensz alapján, először cseh alkatrészekből magyar (HM Arzenál) összeszerelés révén létrehozott, később növekvő hányadban hazánkban gyártott maroklőfegyverekről (P-07, 09), géppisztolyokról (Scorpion EVO3) és gépkarbélyokról (Bren 2) van szó. Mint arról a légierőblogger korábban beszámolt, a stratégiai fejlesztés helyszíne a Kiskunfélegyházán létrehozott fegyvergyár.

 

Jelképes átadás:  Kránicz Roland, a HM Arzenál vezérigazgatója Böröndi Gábor altábornagy vkfh-nak nyújtja át az egyik Scorpion EVO3 A1-est.

Zord

Az emberi jogoknak a hadiállapot ukrajnai bevezetése nyomán történő megsértésére hívta fel Oroszország az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európa Tanács és más nemzetközi szervezetek figyelmét – jelentette be Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

“Ugyancsak figyelmeztetjük a(z Ukrajnát támogató) pártfogókat (Petro) Porosenko (ukrán elnök) elgondolásának rendkívüli veszélyére, aki a hatalom megtartására irányuló kétségbeesett igyekezetében újabb kalandorságba rántja bele országát, amely katasztrofális következményekkel járhat mind magára Ukrajnára, mind pedig az európai biztonság egészére nézve” – fogalmazott Zaharova.

A szóvivő felhívta a figyelmet a hadiállapot bevezetésének szelektív jellegére, az intézkedés ugyanis elsősorban olyan körzeteket érint, amelyekben az orosz ajkú lakosság van többségben, és amelyek a közvélemény-kutatások szerint ellenzik a jelenlegi ukrán vezetés politikáját. Mint mondta, Oroszország attól tart, hogy az ukrán belső konfliktus az erőszakszervezetek rendkívüli jogkörökkel való felruházása, az erő előzetes törvényi eljárás nélküli alkalmazása miatt az ország egész területére ki fog terjedni.

Az orosz déli hadseregcsoport pénteki közlése szerint az év végéig a Pancir-Sz típusú rövid hatótávolságú légvédelmi rendszer újabb egységét telepítik majd a Krímbe. A félszigeten, az ukrán határ közelében található Dzsankojéban hadrendbe állították az Sz-400-as, “Triumf” típusú légvédelmi rakétarendszer negyedik harccsoportját.

Amerikai sajtóértesülések szerint Donald Trump Mark Milley tábornokot szemelte ki a vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének.

Az információt először a The New York Times című lap jelentette az internetes oldalán, majd a Politico Milley két közeli munkatársára hivatkozva megerősítette az értesülést.

Trump pénteken, amikor bejelentette, hogy kit jelöl az igazságügyi tárca élére, valamint ENSZ-nagykövetnek, közölte azt is, hogy szombaton újabb személyi döntést hoz nyilvánosságra, amely ezúttal a vezérkari főnökök egyesített bizottságát érinti majd. “A haditengerészet és a szárazföldi hadsereg csapatainak labdarúgó mérkőzésén jelentem majd be. Annyit elárulhatok, hogy köze van a vezérkari főnökök egyesített bizottságához” – fogalmazott az elnök.

A bejelentés, ha valóban megtörténik, hónapokkal előzi meg az időszerű kinevezést. A vezérkari főnökök egyesített bizottságának jelenlegi vezetőjének, Joseph Dunford tábornoknak a megbízatása ugyanis csupán alig tíz hónap múlva jár le.

A hatvanéves Milley 2015 óta az amerikai hadsereg vezérkari főnöke, hivatalos elnevezéssel: a haderő szárazföldi haderőnemének a vezetője. Négycsillagos tábornok, azaz a legmagasabb amerikai tábornoki rendfokozat viselője. Az amerikai sajtóban az ország egyik legokosabb stratégiai gondolkodójaként említik.

A Politico szerint Trump két héttel ezelőtt találkozott és hosszan beszélgetett vele.

Ebben a spotter albumban egy tizenkét évvel ezelőtti decembert idézek fel. 2006. december 9-én a 2-es terminál teraszáról, december 15-én pedig a patakpartról fotóztam, mindkét napon a reggeli-délelőtti órákban. A teraszon egy ragyogó téli napban volt részem, egy héttel később maradt a hideg, de a napsütésnek nyoma sem volt már. 

A Malév HA-LOA lajstromjelű, felszálló Boeing 737-ese már volt egyszer nyitókép ezen a blogon. Akkor a légiforgalmi irányításról készült cikket illusztráltam ezzel a képpel.

An-26, civilben. A Cityline Hungary teherszállítója a 2-es terminál előtt gurul a 13L pálya felé.

A Lufthansa Technik hangárja előtt álló Il-76TD és Falcon 900-as egyaránt magyar lajstrommal repült. 

Cseh B737-500-as az 1993 és 2007 között használt festéssel. 

Ugyanaz a Boeing a jégtelenítő kocsik sora mögött. 

A Malév B737-600-asa a hátratolás közben.

A pályán a Cityline An-26-osa kezdi meg a nekifutást. Az imént hátratolt HA-LOE is a pálya felé gurul.

A Swiss Avro RJ100-asa a 13R pályáról gurul a 2-es terminálra. A gép 2018 eleje óta a Fülöp-szigeteken repül. 

A Lufthansa Regional CRJ-200-asa hagyományos Lufthansa festéssel.

A Lufthansa Regional egy másik CRJ-200-asát az állóhelyre állítják be. A gépet az Eurowings üzemeltette.

Az Aeroflot Tu-154-ese mögött a UPS Airbus A300-asának hajtóművén dolgoznak a szerelők.

Röviddel a fotó készítése után a RA-85638 is megkapta az újabb Aeroflot festést.

A gép az emelkedő A3-as guruló megmászása után a 2-es terminál előterére vezető gurulóútra fordul.

*

Az ukrán Aerosvit Boeing 737-400-asa száll le a 31R pályára. A cég 2013 elején állt le, ezt a gépet teherszállítóvá alakították, és bolgár cégnél repül tovább.

A cseh nemzeti légitársaság, a ČSA 80 éves évfordulójára készült festéssel 2003 és 2007 között repült az OK-DGL lajstromú B737-500-as. A gépre egy cseh gyártású biplán, az A.14-es sziluettjét festették. Ilyen gépekkel repülték be a húszas években a leendő ČSA-útvonalakat, majd postát és néha egy-egy utast is szállítottak velük.

Egy érkező DHL Boeing 757-es.

A 31R pálya fénysora a reggeli félhomályba veszik, ahogyan pillanatokon belül a 757-es is. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Előzetes letartóztatásban marad Costa Ricán Elena Udrea és Alina Bica mindaddig, amíg a hatóságok döntést hoznak a kiadatási kérelmük ügyében – mondta ki hétfőn egy Costa Rica-i bíróság az ameliarueda.com portál szerint.

A Costa Rica-i legfőbb ügyészség közölte az említett portállal, hogy Pavas kerület büntetőjogi törvényszéke meghosszabbította az előzetes letartóztatás idejét Udrea és Bica esetében, akik október 3-a óta a Vilma Curling női börtönben vannak. Az előzetes letartóztatás meghosszabbítását a helyi ügyészség kérte.

Ha a Costa Rica-i igazságszolgáltatás a kiadatásuk mellett dönt, akkor a román hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy a román állam költségén hazaszállítsák a volt turisztikai minisztert és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) volt vezetőjét – írja az említett honlap.

Udreát és Bicát Costa Ricán tartóztatták le, miután az Interpol nemzetközi körözésbe kezdett ellenük. A volt turisztikai minisztert, Udreát vesztegetés elfogadása és pénzmosás miatt ítélték el, a tettek a 2009-es államelnök-választási kampány finanszírozásával kapcsolatosak, amikor Traian Basescu újabb államfői mandátumot kapott.

A DIICOT volt vezetője, Bica hat hónapig előzetes letartóztatásban volt Romániában, miután két ítélet is született ellene vesztegetés elfogadása miatt, az egyik 4, a másik 3 évre szól. Bica fellebbezett és a legfelső bíróság ítéletére vár. Ugyanakkor hivatali visszaéléssel is vádolják — írja az AGERPRESS.

Michael Flynn (képünkön), Donald Trump kormányzatának első nemzetbiztonsági tanácsadója “lényegi” információkkal szolgált az Oroszországgal kapcsolatos vizsgálatokat végző, Robert Mueller vezette bizottságnak, ezért Mueller nem javasolja börtönbüntetés kiszabását – olvasható a bizottság jelentésében.

A jelentés szerint a volt nemzetbiztonsági tanácsadó lényeges segítséget nyújtott a vizsgálatot végzőknek azokról a kapcsolatokról, amelyek a 2016-os elnökválasztás idején a Trump-kampány munkatársai és oroszok között léteztek, ezért Mueller enyhébb büntetést javasolt kiszabni Flynn-nek.

A Mueller-bizottság azt vizsgálja, hogy a két évvel ezelőtti elnökválasztás idején a Trump-kampány munkatársai és oroszok között volt-e bármiféle összejátszás. Flynn – aki Trump elnöki beiktatása után csupán három hétig volt nemzetbiztonsági tanácsadó – már korábban bűnösnek vallotta magát abban, hogy hazudott a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársainak, később pedig együttműködött mind az FBI-jal, mind a Mueller-bizottsággal.

“Az alperes első kézből származó információkat nyújtott az átmenetet bonyolító munkatársak és orosz kormányzati tisztségviselők közötti kapcsolatok tartalmáról és körülményeiről” – olvasható a kedden este benyújtott jelentésben, amelynek részletei azonnal nyilvánosságra is kerültek az amerikai sajtóban. A jelentés szövegéből az derül ki, hogy a Flynn által elmondottak nem a 2016-os választási kampány idejére, hanem a Trump megválasztása utáni időszakra és a hatalomátadást bonyolító, úgynevezett átmeneti csapat kapcsolatfelvételeire vonatkoznak.

A Mueller-jelentés leszögezte: Flynn “bizalmat érdemel”, mert vállalta a felelősséget.

A memorandumból kiderül: Flynnt 19 alkalommal hallgatták meg a Mueller-bizottság munkatársai és az igazságügyi minisztérium más ügyvédjei. A dokumentum azonban nem részletezi, hogy konkrétan mit is tudtak meg tőle, csupán úgy fogalmaz, hogy a volt nemzetbiztonsági tanácsadó “dokumentumokról és kapcsolatfelvételekről” számolt be. A jelentés egyik függeléke ugyanakkor megjegyzi: Flynn “több más, folyamatban lévő vizsgálatot is segített”.

A jelentés részleteinek nyilvánosságra kerülése után, kedd este, Rudolph Giuliani, Trump ügyvédje interjút adott a Fox televíziónak, és azt hangoztatta, hogy a jelentésben semmi nem sugalmazza a Trump munkatársai és oroszok közötti összejátszást. Giuliani a Mueller-bizottság tagjait “a túlbuzgó média által ösztökélt ügyészeknek” és “bábfiguráknak” nevezte.

Flynnt, aki évtizedeken keresztül az amerikai hadsereg altábornagya volt, nemzetbiztonsági tanácsadói kinevezése után pár héttel lemondásra késztette Trump, mert kiderült, hogy az elnökválasztási kampány idején lobbistaként is tevékenykedett a török kormány javára.

Gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vádat 11 fiatallal – fiúkkal és egy lánnyal – szemben a Budakörnyéki Járási Ügyészség – közölte a vádhatóság.

A Pest megyei középiskolások olyan pornográf felvételeket osztottak meg az interneten, amelyek az egyik vádlott volt barátnőjéről, a bűnügy sértettjéről készültek – tartalmazza a közlemény. A felvételeket egy fiú készítette a lányról a telefonjával, illetve a lány, aki bízott abban, hogy a felvételek nem kerülnek illetéktelen kezekbe, maga is küldött a fiúnak intim fotókat.

Végül 2017 nyarán a fiatalok szakítottak, ám a fiú, aki haragudott a lányra, a felvételeket egy közösségi oldalon elküldte az egyik barátjának. Utóbbi pedig egy ismerősének továbbította a képeket.

A fiú, néhány nap múlva megbánta, hogy elküldte a képeket és arra kérte a barátját, hogy törölje az átküldött felvételeket, azonban addigra már a felvételek a bűnügy további vádlottjaihoz is eljutottak. Ők letöltötték, elmentették, tárolták, majd egymás között és további ismerőseik között megosztották a felvételeket.

A vádlottak olyan csoportokba is feltöltötték a pornográf felvételeket, ahol több százan megtekinthették azokat – ismertette az ügyészség. A közlemény szerint “aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről pornográf felvételt készít, megszerez, tart, átad, más vagy a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűncselekményt követ el”.

Ezért emelt vádat a Budakörnyéki Járási Ügyészség gyermekpornográfia bűntette miatt a 11 fiatallal szemben – közölte a vádhatóság.

Elfogták a macedón titkosszolgálat egykori vezetőjét, mert a gyanú szerint ő volt az ötletgazdája és fő szervezője a szkopjei parlament elleni tavaly áprilisi támadásnak – közölte a macedón sajtó.

Vladimir Atanaszovszkit azt követően fogták el, hogy kedden a bíróságon ketten is azt állították, hogy ő volt a parlament elleni támadás fő szervezője. A férfi az államügyészség kérésére harminc napos elzárást kapott, mert fennáll annak a lehetősége, hogy megszökik az országból.

Elfogása előrelépést hozhat a parlament elleni támadás utáni nyomozásban, eddig ugyanis nem sikerült kideríteni, ki volt az akció fő szervezője. Atanaszovszki másfél éven át vezette a titkosszolgálatot 2016-tól 2017 júniusáig, azt követően, hogy elődje, Szaso Mijalkov lemondott.

Mijalkovot november 21-én vették őrizetbe, mert a hatóságok szerint fennállt annak a veszélye, hogy megszökhet az országból. A volt titkosszolgálati vezető ellen azért folyik eljárás, mert 2006 és 2016 között, napokban Magyarországra menekült Nikola Gruevszki kormányzása idején tömegesen hallgatta le politikusok és közéleti szereplők telefonhívásait.

A jobboldalt támogató tüntetők azt követően törtek be a macedón parlamentbe 2017. április 27-én, hogy a szociáldemokraták és az albán kisebbségi pártok új házelnököt választottak meg anélkül, hogy erre felhatalmazást kaptak volna. A tüntetők székekkel dobálták meg a képviselőket, egy kisebb verekedés során legalább nyolc képviselő megsérült, a kisebbségi Albánok Szövetsége nevű párt képviselője, Zijadin Sela pedig súlyosan megsebesült, eszméletlen állapotban szállították kórházba, ahol több hétig ápolták, mert agykárosodást szenvedett és amnéziás volt.

A jobboldali tüntetőket az háborította fel, hogy albán házelnököt választott meg a parlament, amit elfogadhatatlannak neveztek. Az albán kisebbségi pártokkal történő kiegyezés viszont az első lépés volt az új kormány megalakítása felé. A 2016 decemberében tartott előrehozott parlamenti választást hiába nyerte meg a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), az albán kisebbségi képviselők támogatása nélkül nem tudott kormányt alakítani, a második helyen végző Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) viszont megegyezett az albán kisebbségiekkel, és megszerezte támogatásukat a sikeres kormányalakításhoz. A szociáldemokrata Zoran Zaev tavaly május óta vezeti a macedón kormányt.

Az idei év márciusában harminc olyan ember ellen emeltek vádat terrorizmusért, aki részt vett a parlament elleni támadásban, a VMRO-DPMNE több képviselője is a vádlottak között van. Júliusban pedig gyilkossági kísérlet vádjával összesen 81 év letöltendő börtönbüntetésre ítélt első fokon a szkopjei bíróság hét férfit, aki súlyos sérüléseket okozott a parlamenti képviselőnek

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjszabását érintő érzékeny információk megosztásáért 247 millió lejes (17 milliárd forint) bírságot szabott ki kedden a román versenyhivatal kilenc biztosítótársaságra és a romániai biztosítók országos szövetségére (UNSAR).

A hatóság szerint a 160 ezer lejre bírságolt UNSAR 2012 és 2016 között – a jogos szakmai megbeszéléseken kívül – olyan üzleti titkok megosztásában is közvetített, amelyek megosztása torzítja a piaci versenyt.

A versenytanács a legnagyobb, 43 millió lejes bírsággal az Allianz-Tiriac SA-t sújtotta, ugyanakkor a hivatal megjegyzi, hogy az Euroins SA azért kapott mindössze 6,3 millió lejes bírságot, mert elismerte a konkurenciaellenes magatartást és ezt igazoló dokumentumokkal segítette a nyomozást.

A kgfb rohamos drágulása miatt 2016-ban több ízben rendeztek nagyszabású tüntetéseket a romániai fuvarozók, akik járműveikkel vonultak a bukaresti kormány székháza elé, több nagyváros körgyűrűjén pedig forgalomlassítással demonstráltak. A válságot látszólag a kgfb-piac két legnagyobb szereplőjének, az Astrának és a Carpaticának a csődje robbantotta ki, de a fuvarozók már akkor azzal vádolták a biztosítókat, hogy összebeszéltek, és az indokoltnál jóval nagyobb – átlagosan a korábbi másfélszeresére rúgó – áremeléssel nyereségüket növelték, hiszen a tönkrement biztosítók károsultjait egyébként az állami garanciaalapból kárpótolták.

Romániában 2016-ban sürgősségi kormányrendelettel ideiglenesen befagyasztották a kgfb-k árát, majd új törvényben szabályozták a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat. A tavaly kihirdetett jogszabály referenciaárakat vezet be, amelyeket az utolsó öt év javítási költségei és előfordulási gyakoriságuk átlagából számítanak ki. A díjtételeket a biztosítók egyedileg megszabott kedvezményekkel, illetve pótdíjakkal igazíthatják ki az összevont pénzügyi felügyelet által meghatározott bonus-malus szabályok szerint, annak függvényében, hogy okozott-e balesetet a gépjárművezető.

A törvény megszabja, hogy a biztosító nem számíthat fel 25 százaléknál nagyobb kezelési költségeket.