Biztonságpolitika

2003 késő őszén híre ment, hogy a Goldtimer Alapítvány a motoros repülés 100 éves évfordulójának tiszteletére, száz repülőgép részvételével emlékrepülést szervez. Eredetileg az ország egyetlen PC-6-osát szerettük volna benevezni a kötelékbe, a gép azonban a jeles napon is dolgozott – mint mindig. Ezért átnyergeltünk egy L-410-esre, megtöltöttük a barátainkkal, az ő barátaikkal és egy 15 évvel ezelőtti délelőttön, azon éltük át közösen az emlékrepülés élményét.

A jelentkezőket gépük utazósebessége alapján négy, A, B, C és D jelű kötelékbe szervezték. Az Alfa kötelék utazósebessége 60 csomó, a Bravo köteléké 80, a Charlie-é 100, a Deltáé 140 csomó volt. A kötelékek magassági elkülönítése 500 láb volt, legmagasabban, 2500 lábon a Delta repült. A kötelék útvonala tököli felszállással a ferihegyi CTR egyik belépőpontja, a Molnár-pont, majd Ferihegy, Dunakeszi, Bicske, Budaörs és ismét Tököl volt.

2003. december 17. fagyos reggele. A két pilótával Ferihegyen kezdtük a napot, hogy az I-es terminálon parkoló géppel átrepüljünk Budaörsre. 

Matrica formájában felkerül a két évszám, az 1903-as és a 2003-as a HA-LAO-ra. Ez már a Budaörsi Repülőtér, ahol az utasok beszálltak. 

Ferihegy és Budaörs után immár egy harmadik reptéren, Tökölön áll a HA-LAO. Ez a repülőtér volt az emlékrepülés kiinduló és érkező reptere.

A tököli felszállás után rendeződik a kötelék. A D köteléket vezető Li-2-est balról kísértük, mellettünk a jobb kísérő, a légifotózásra specializált L-410FG repült. Az orr kialakítása miatt a HA-YFC orrfutója nem volt behúzható.

Jobbról Besenyei Péter lopakodik közelebb Extra 330-asával. 

A D kötelékben - amelynek minimális sebességét 230, a maximálist 310 km/h-ban határozták meg - a gyorsabb egy- és kétmotorosok kaptak helyet. A távolban a Pilis látszik.

Egy behúzható futós Piper PA-46 Malibu, a HA-APR.

A már részben kibővített ferihegyi 2-es terminál 2500 láb magasból.

Li-2-es, Extrával.

A HA-LIX fedélzetéről készült az MTI fotója L-410-esünkről és a többiekről, amint egy bal fordulóban követik a Li-2-est. 

A repülést követő tököli ebéd után a Li-2-essel szoros kötelékben tértünk vissza Budaörsre.

Az emlékrepülés szépen sikerült logója mögött a Wright Flyer I. sziluettje látható, amellyel a Wright testvérek 1903. december 17-én, az Észak-Karolina állambeli Kitty Hawk Kill Devil Hill nevű helyén, egy mindössze 12 perces szárnyalással berepülték magukat a géprepülés történetébe.

* * *
Fotó: Szórád Tamás

A gyilkossági ügy a múlt évszázad kilencvenes éveire, a Rusko politikai karrierjét megelőző időszakra nyúlik vissza. Rusko – aki később egy liberális párt, az ANO elnökeként a második Dzurinda-kormány gazdasági minisztériumát vezette – a gyilkosság idején az első és máig legnagyobbnak számító szlovák kereskedelmi televízió, a Markíza vezérigazgatója és résztulajdonosa volt.

A szlovák nyomozó hatóság azzal gyanúsítja Ruskót, hogy ő rendelhette meg volt üzlettársa, Silvia Volzová meggyilkolását. Az eljárásnak most zárult le a nyomozati szakasza, amelynek megállapításai szerint a volt tévévezér a szlovák alvilág akkori legfőbb főnökének tartott Mikulás Cernákot bízta meg üzlettársa meggyilkolásával. Cernák – akinek a neve szinte az ezredforduló környékén elkövetett minden jelentősebb, szervezett bűnözéssel összefüggő szlovákiai bűncselekménynél felmerült – életfogytiglani börtönbüntetését tölti, amelyet különböző gyilkossági ügyek miatt szabtak ki rá.

Rusko volt üzlettársa meggyilkolásának ügyében a szlovák rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint négy személy ellen tettek vádemelési javaslatot. Ezekről az indítványokról az ügyészség dönt. A vizsgálat megállapításai szerint a gyilkosság ügyében az akkori szlovák alvilág több olyan “oszlopos tagja” is érintett, akit korábban már sokéves szabadságvesztésre ítéltek más ügyekben.

Rusko ellen a Markíza televízióban elkövetett gazdasági bűncselekmény ügyében is eljárásik, amely már a bírósági szakaszában van. Ez utóbbi ügy másik érintettje egy szintén közismert szlovákiai nagyvállalkozó, Marián Kocner is. A vizsgálati fogságban lévő Kocner neve más nagy horderejű bűnügyek kapcsán is felmerült, a pozsonyi sajtó egy ideig a februárban meggyilkolt fiatal újságíróval, Ján Kuciakkal kapcsolatban is emlegette.

Tim Colehan, a szervezet külső kapcsolatok osztályának helyettes vezetője a legfrissebb adatokat ismertetve azt mondta, 2017-ben 8731 esetet jelentettek, amikor az utasok nem engedelmeskedtek, verbálisan, fizikailag bántalmazták a hajózó személyzet valamelyik tagját. Ez 1106 esettel kevesebb, mint egy évvel korábban. Minden ezer járatonként volt hasonló incidens, ami 11 százalékos csökkenésnek felel meg.

Verbális agresszió volt az estek 86 százaléka, fizikai inzultus tíz százalékban fordult elő, szemben a 2016-os 87, illetve 12 százalékkal. Egy százalékról azonban három százalékra emelkedett az életet veszélyeztető támadások száma és ötven esetben szabotázsszerű, a pilótafülke és a pilóták biztonságát veszélyeztető támadást is megkíséreltek az utasok.

A leggyakoribb ok az IATA adatai szerint az alkoholos befolyásoltság, háromezer támadás írható ennek számlájára, ezért a szervezet a repülőterekkel összefogva kampányt indított, hogy az utasok ne igyanak felszállás előtt és repülés közben.

A légiutas-kísérőkkel az utasok az esetek 49 százalékában azért kerülnek összetűzésbe, mert utóbbiak nem tartja be a biztonsági szabályokat, 27 százalékuk szeszes ital fogyasztása, 24 százalékok dohányzás miatt veszekedett a hajózó személyzettel.

Gilberto Lopez Meyer, az IATA biztonsági alelnöke a 2018-as baleseti adatokról beszélt. Elmondása szerint június végéig 32 baleset történt, amelyből 5 volt halálos, ezekben 301-en vesztették életüket. Bár még nem sorolták őket be, de azóta újabb 6 baleset történt, köztük a Lion Air november végi lezuhanása, a katasztrófákban 218-an vesztették életüket, így ebben az évben eddig 517 áldozatot követeltek a repülőgép-szerencsétlenségek.

Az alelnök ismertetése szerint az első fél évben egymillió felszállásra 0,77 baleset jutott átlagosan, míg tavaly az első fél évben ez a mutató 0,5 volt. A statisztika a még besorolásra és vizsgálatra váró balesetekkel tovább romlik.

Szlovákia a 14 repülőgépért, illetve a velük együtt járó fegyverzetért és kiképzésért több mint 1,6 milliárd eurót fizet majd, ami a legmagasabb összeg, amelyet Szlovákia eddigi történetében a légierő modernizálására fordítottak. A beszerzést idén júliusban hagyta jóvá a szlovák kormány.

Az amerikai vadászgépek a szlovák hadsereg jelenleg használatban lévő MiG-29-es típusú, orosz gépeit váltják majd fel. A 14 repülőgépből 12 egyszemélyes, kettő pedig kétszemélyes, ez utóbbiak kiképzési célokat szolgálnak majd. A vonatkozó dokumentumok szerint a gyártó 2022-ig négy gépet szállít le Szlovákiának, a fennmaradó tízet pedig 2023-ban.

“Szlovákia ezzel (a lépéssel) igazodik ahhoz a vállalásához, hogy növelni fogja védelmi kiadásait, annak érdekében, hogy elérje a vele szembeni – a GDP két százalékában megállapított – elvárásokat” – mondta a beszerzésről Peter Pellegrini, szlovák miniszterelnök, hozzátéve: a beszerzéssel egyértelmű üzenetet küldtek arról is, hogy Szlovákia a NATO-ban és az EU-ban akar “lehorgonyozni.” Peter Gajdos, a beszerzésről szóló dokumentumok aláírása után azt hangsúlyozta, hogy az új vadászgépekkel teljesen kompatibilissé válik a szlovák hadsereg a NATO és az EU országainak haderejével.

Az amerikai vadászgépek megvásárlásáról szóló dokumentumok aláírása egy több éve nyitott kérdést zárt le. Az elmúlt években ugyanis több lehetőség is felmerült a tekintetben, hogyan lehetne helyettesíteni a még hadrendben álló MiG-eket, köztük az is, hogy Szlovákia svéd Gripeneket vásárolt vagy bérelt volna. A kérdés még az év elején is megválaszolatlan volt, a jelenlegi kormány előző védelmi minisztere idején még a svéd JAS-39 C/D típusú gépek megvásárlása tűnt a valószínűbbnek.

A beszerzésről szóló nyári szlovák kormánydöntés után Peter Pellegrini azt mondta: gazdaságilag a legkedvezőbb és műszakilag a legjobb megoldást választották. Kifejtette: bár az F-16-osok beszerzési költsége néhány száz millió euróval magasabb, mint a Gripeneké, a gépek tervezett 30 éves üzemeltetési költségei az amerikai gépek esetében 8 százalékkal alacsonyabbak, mint a svéd gépek esetében.

A hadseregben és a rendőrségben egyaránt a megkérdezettek 67 százaléka bízik, míg az egyházakban mindössze 25 százalék. Aránylag alacsony a civil szervezetekbe, a sajtóba és az internetbe vetett lakossági bizalom is. A rendőrségbe vetett bizalom a felmérések 1994-es kezdete óta most a legmagasabb. Magas, 58 százalékos a bíróságokba vetett bizalom is.

A televízióba, rádióba, az írott sajtóba és az internetbe vetett korábbi magas bizalom 2011 óta mérsékelten, ingadozásokkal, de folyamatosan csökken. A rádiónak a megkérdezettek 48 százaléka, a televíziónak 40 százalék, míg az írott sajtónak 38 százalék hisz. Az internetet az emberek 39 százaléka kezeli hiteles forrásként.

Az egyházakba vetett bizalom már hagyományosan nagyon alacsony, jelenleg 25 százalékos. A CVVM elemzése szerint ez az utóbbi években valószínűleg összefügg az egyházi kárpótlással is, amelyet a csehek 75 százaléka ellenez.

A civil szervezeteknek a csehek 37 százaléka hisz, míg 53 százalék szerint ezek a szervezetek nem megbízhatóak. A CVVM úgy véli, hogy a bizalmatlanság növekedése összefüggésben van a szervezeteknek az utóbbi évek migrációs válságában játszott szerepével, amelyet a cseh lakosság bizalmatlansággal és aggodalommal szemlél.

A konferencián a házigazda francia és német külügyminiszteren kívül európai uniós ország részéről csak a Magyarországot képviselő Szijjártó vett részt, valamint a nyugat-balkáni országokat képviselő miniszterek.

Magyarország a Nyugat-Balkán közvetlen szomszédja lévén nagyon jól tudja, mi a különbség a térségben a stabilitás és a bizonytalanság között. És azt is tudja, mekkora jelentősége van annak, hogy a nyugat-balkáni országok gátat tudnak szabni a veszélyes áramlatoknak, fejleményeknek, és lényegében védelmi vonalat alkotnak az Európai Unió számára – tette hozzá a magyar miniszter.

“A terrorfenyegetettség soha nem volt olyan nagy Európában, mint most, és nekünk alkalmazkodnunk kell ehhez a kihíváshoz, arra kell koncentrálnunk, hogy visszaadjuk az európai emberek biztonságérzetét. Napirenden kell tartanunk a Nyugat-Balkán biztonságát és stabilitását, hiszen ez erős befolyással van egész Európa biztonságára” – mondta.

“Meggyőződésünk, hogy a Nyugat-Balkán biztonságának és stabilitásának fenntartására hosszú távon a legjobb eszköz az itt képviselt országok euroatlanti integrációjának felgyorsítása. Éppen ezért üdvözöljük, hogy Macedónia már nagyon közel van ahhoz, hogy felvegyék a NATO-ba. Ezenkívül sürgetjük az Európai Uniót, hogy már jövő nyáron kezdje el a csatlakozási tárgyalásokat Macedóniával és Albániával. Örömmel értesültünk arról, hogy Bosznia-Hercegovina hamarosan benyújtja első éves nemzeti programját a NATO tagsági akcióterve keretében. A magyar kormány nevében gratulálok Szerbiának és Montenegrónak ahhoz, hogy tegnap új fejezeteket nyitottak meg az uniós csatlakozási tárgyalásokon, és ezzel közelebb kerültek gyors felvételükhöz” – tette hozzá.

Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is megad minden politikai és gyakorlati segítséget a nyugat-balkáni országoknak a fegyvercsempészet elleni küzdelemben és a biztonság fenntartásában. Magyarország 160 katonát állomásoztat Boszniában az EU békefenntartó művelete keretében, Koszovóban pedig 392-t (a NATO-vezetésű KFOR zászlaja alatt). Ez utóbbi erő létszámát 60-nal növelik, és Magyarország pályázik a kontingens parancsnokságára. Minden olyan ország kormányánál, amelynek képviselője jelen van a párizsi konferencián, Magyarországnak van delegált EU-csatlakozási szakértője. A magyar kormány támogatja a nyugat-balkáni országok határvédelmi intézkedéseit. Magyarország határőröket küldött segítségként Macedónia déli határára, de segít Szerbiának is a határvédelemben, nem csak az illegális bevándorlás feltartóztatása érdekében, hanem a kézifegyverek csempészete ellen is. Szijjártó Péter biztosította a konferencia résztvevőit afelől, hogy Magyarország továbbra is fenntartja koordinációs szerepét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten belül, például támogat egy montenegrói fegyvermentesítési programot, egy szerbiai programot a felhalmozott hagyományos lőszerek kezelésére, valamint egy macedóniai programot a kézifegyverek és lőszerek elterjedése kockázatának csökkentésére.

Ibolya Tibor közleménye szerint a négy férfi 2014 szeptembere és 2015 februárja között Budapesten és Pest megyei településeken több mint harminc betöréses lopást követett el, többnyire dohányboltokat fosztottak ki.

A széfet, készpénzt, dohányárut vittek el, összesen több mint 45 millió forint kárt okoztak. Ebből csaknem harmincmillió forint értékű volt a dohányáru, amelyet egy ötödik vádlottnak mint orgazdának adtak el, általában a kereskedelmi ár feléért.

A vádlottak 2014 őszén állapodtak meg abban, hogy betörésekkel szereznek pénzt és egyéb értékeket. Vettek egy személygépkocsit, amelyre különböző lopott rendszámokat szereltek fel, azzal mentek a helyszínekre. Az autót egy gyömrői tanyán tárolták, ahol a betörések előtt találkoztak. Itt egy lakókocsiban átöltöztek terepszínű vagy sötét ruhába, csuklyát és maszkot, valamint kesztyűt húztak, majd szerszámokat vettek magukhoz. Összehegesztett szögek is voltak náluk, előfordult, hogy ezeket a bűncselekmény helyszínén szórták szét, hogy az üldözésüket megnehezítsék.

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség a négy férfi ellen több rendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra, ötödik társukat orgazdasággal vádolták.

A bíróság a négy vádlottat öt és hét év közötti fegyházbüntetésre ítélte, egyúttal kizárta őket a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. Orgazdasággal vádolt társuk két év letöltendő börtönbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős, a kerületi ügyészség súlyosításért fellebbezett – olvasható a közleményben.

A közlekedési társaság a zalatajkiado.hu információját megerősítve azt közölte, hogy vasárnap, nem sokkal 22 óra előtt, Zalaegerszegről engedély nélkül indították el a Zalaszentivánig közlekedő személyvonatot.

Haladása közben a vonat több váltót megrongált. A biztosítóberendezés megfelelően működött, így a hibát érzékelve az ellenkező irányból érkező Göcsej Intercity részére megtiltotta a továbbhaladást az állomásra. A két vonat egymástól 500 méter távolságban, biztonságosan megállt.

A két szerelvényen utazó 30-35 utas nem volt veszélyben. A helyzet tisztázását követően, fél óra elteltével érkezett meg az állomásra az intercity.

A megrongálódott váltókat hétfőn éjjel, fél kettő előtt helyreállították. A MÁV közölte azt is: szakértők bevonásával vizsgálják az esetet.

Peszkov a Bild című német bulvárlap írására reagált, amely szerint a Stasi drezdai archívumában Putyin nevére kiállított igazolványt találtak. Az orosz vezető a Kreml hivatalos honlapján közzétett adatok szerint 1985 és 1990 között szolgált az NDK-ban a szovjet külföldi hírszerzés kötelékében.

A Bild szerint Putyin őrnagyi rangban volt, amikor 1985. december 31-én átvette az általa saját kezűleg aláírt igazolványt, amelynek érvényességét 1989 végéig negyedévenként meghosszabbították. Konrad Felber, a drezdai Stasi-arcívum feldolgozásának vezetője a lapnak elmondta, hogy az okmány birtokában Putyinnak szabad bejárása volt az NDK állambiztonsági szolgálatának intézményeibe, és nem kellett felfednie, hogy a szovjet hírszerzésnek dolgozik. A szakértő úgy vélekedett, hogy az igazolvány birtoklása megkönnyíthette tulajdonosának az ügynökök beszervezését.

Az orosz elnöki szóvivő azt javasolta a kérdés iránt érdeklődőknek, hogy forduljanak az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálathoz (SZVR) felvilágosításért.

Őrizetbe vett a rendőrség egy behatolót kedd délután a londoni parlament parkjában. A férfi átmászott a kerítésen és beugrott a parlament körüli védett park belterületére, de a hatalmas épületegyüttest védő rendőri egységek azonnal a helyszínen voltak, és elektromos sokkolót alkalmaztak a behatolóval szemben. A földre került férfit ezután megbilincselték, majd elvezették.

A Scotland Yard rövid tájékoztatása szerint az illetőt védett objektum területén elkövetett birtokháborítás gyanújával vették őrizetbe, az incidens véget ért, körülményeinek vizsgálata megkezdődött. A környéket nem zárták le, és a parlamenti ülést sem szakították félbe.

A rendőrségi közleményben nem szerepel, hogy az őrizetbe vett férfit terrorizmushoz köthető bűncselekménnyel is gyanúsítják-e, sem az, hogy volt-e nála bármilyen fegyver.

Tavaly egy szélsőséges iszlamista merénylő a parlament mellett ívelő Westminster hídon a járdán közlekedő gyalogosok közé hajtott, majd furgonjából kiszállva a parlamenthez rohant, amelynek kerítésénél késsel megölt egy rendőrt. A támadót a parlament fegyveres őrsége agyonlőtte.

A tavalyi merényletben az elkövetőn kívül öten vesztették életüket.

A szövetségi legfőbb ügyészség közleménye szerint a német állampolgár rendszeres kapcsolatban volt egy Szíriában élő nővel, aki feltételezhetően az Iszlám Állam tagja, és egy társával merényletet tervezett egy németországi tömegrendezvényen.

A terv szerint a támadás végrehajtására kiszemelt férfiaknak embercsempészek közreműködésével el kell jutniuk Németországba, és ott kell megvárniuk a további utasításokat. A feltűnés elkerülése céljából az ügybe beavatott nőknél kell elhelyezni őket, és az így összeállított pároknak házasságot kell kötniük.

A közleményben Songül G. néven azonosított gyanúsított az állam elleni súlyos bűncselekmények ügyében illetékes hatóság szerint 2016 szeptemberében felajánlotta, hogy befogadja az egyik potenciális merénylőt és összeházasodik vele.

Szíriai cinkosai 2016 novemberében el is indítottak két embert, hogy végrehajtsák a közelebbről nem meghatározható németországi helyszínen tervezett merényletet, de nem sikerült kijuttatni őket a polgárháború sújtotta közel-keleti arab országból.

Zolotov, aki korábban párbajra hívta ki Navalnijt, egymillió rubeles (mintegy 4,3 millió forintos) kártérítést követel becsületének és üzleti hírnevének megsértéséért amiatt, hogy az aktivista Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa korrupcióval vádolta meg az általa irányított fegyveres testületet és őt magát is.

Az ellenzéki vlogger még augusztusban azt állította, hogy a Roszgvargyija messze a piaci ár felett szerzi be élelmezését – a monopolbeszállító szerinte egy Dmitrij Medvegyev miniszterelnök által kijelölt krími húsüzem, a Druzsba Narodov -, és hogy a gárdaparancsnoknak 3,5 milliárd rubeles ingatlanvagyona van.

Zolotov és Navalnij küzdelmének különös hangsúlyt adott, hogy az RBK gazdasági napilap hétfői közlése szerint a Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat eljárást indított a Druzsba Narodov ellen. A lap úgy értesült, hogy a szolgálat a katonai ügyészséggel közösen augusztus óta vizsgálódott a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kezdeményezésére. A gyanú szerint a húsüzem túlszámlázta a gárdának szállított virsli és szafaládét.

Sajtóértesülések szerint Zolotov személyesen kérte meg Vlagyimir Putyin elnököt – akinek 13 éven át testőre volt – hogy a Druzsba Narodov legyen a nemzeti gárda kivételes szállítója. A húsüzem tulajdonosa Borisz Kantyemirov, az egykori belügyi csapatok – ezek bázisán hozták létre 2016-ban a nemzeti gárdát – központi archívumának volt vezetője.

A maga részéről a Druzsba Narodov moszkvai választottbírósághoz fordult Navalnij ellen, állításainak megcáfolását követelve tőle.

Zolotov ügyvédje kedden közölte, hogy ügyfele, ha megnyeri a pert, a kártérítést egy árvaháznak fogja felajánlani. A nemzeti gárda parancsnoka szeptemberben hívta ki párbajra Navalnijt, és kilátásba helyezte, hogy a ringben vagy a tatamin alaposan ki fogja klopfolni. Az ellenzéki aktivista a kihívást elfogadta, de leszögezte, hogy a párviadalnak szópárbaj formájában kell megtörténnie valamelyik állami tévécsatornán.

A rendőrök a speciális egységek utcai, pályaudvari vagy munkahelyi razziái során ügyelnek arra, hogy ne történhessen törvénysértés a hadseregbe történő bevonulást megtagadókkal szemben. Csak Ungváron hat sorköteles ellen indult büntető – és 250 esetben közigazgatási eljárás – adta hírül kedden a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

A munkácsi Sirius tévécsatorna keddi riportműsorának beszámolója szerint a hadkiegészítő parancsnokságok speciális egységei valósággal vadásznak a sorköteles korú fiúkra, akiket az utcáról, pályaudvarról vagy munkahelyről egyenesen a sorozóbizottság elé visznek. A megszólaltatott hozzátartozók felháborodásuknak adtak hangot, amiért a fivérüket vagy fiukat a munkahelyükről vitték el, és orvosi vizsgálat nélkül azonnal besorozták a hadseregbe. Egy anya elmondta, hogy a katonaorvosi vizsgálatra beidézett 22 éves, súlyosan látássérült fiát nem engedték haza a hadkiegészítő parancsnokságról, hanem vonattal útnak indították a számára kijelölt katonai egységhez, és vele már csak a vasútállomás peronján tudott néhány szót váltani.

Inesza Manzulics-Ivanova, a Kárpátalja megyei rendőrség szóvivője a tévécsatornának nyilatkozva elmondta, hogy a rendőröknek jogukban áll ellenőrizni a sorköteles korú fiatalok személyi okmányait, és előállítani a behívó elől bujkálókat a hadkiegészítő parancsnokságokra.

Ukrajnában országos probléma, hogy a sorköteles fiatalok nem tesznek eleget a bevonulási kötelezettségüknek. Ezért a hatóságok úgy próbálják feltölteni a hadsereg személyi állományát, hogy utcán, tömegközlekedési eszközökön, szórakozóhelyeken, pályaudvarokon és munkahelyeken vadásznak a sorköteles korban lévő fiatalokra.

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői tanácsülésén a holland kormány javaslatot terjesztett elő a jogszabály megalkotására, és ezt egyik résztvevő sem ellenezte, a brit, a francia és a német tárcavezető pedig kifejezetten támogatta, így megkezdődhet a munka a tervezet alapján – írta az EUobserver.

Holland lapértesülések szerint Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője lesz a felelős a kidolgozásért. A kezdeményezés neve hivatalosan nem Magnyitszkij-törvény, hanem “Európai uniós emberi jogi szankciós rezsim” lesz.

Egyesek szerint ugyanis megnehezíthetné az elfogadást, ha a szöveg közvetlenül utalna Oroszországra.

Stef Blok holland külügyminiszter a Politico brüsszeli hírportálnak adott interjújában rámutatott, hogy ezen büntetőintézkedések jóval gyorsabban elrendelhetőek lennének, mint a jelenlegi, ország alapú szankciók. Hozzátette, reményei szerint még a jövő májusi európai választások előtt érvénybe léphet az új szabályozás.

A törvény értelmében beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújthatnák az emberi jogok megsértésében érintett személyeket bárhol a világon.

Eddig hat ország – az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, valamint Észtország, Lettország és Litvánia – vezette be a jogszabályt, amelynek alapján sokakat büntetőintézkedésekkel sújtottak Dél-Szudánban, Mianmarban, Nicaraguában, Oroszországban, Szaúd-Arábiában és máshol.

Az Európai Parlament már többször felszólított az EU-szintű Magnyitszkij-törvény bevezetésére, az uniós tagállamok kormányainak tanácsa azonban eddig nem lépett.

Az Egyesült Államokban 2012-ben, Barack Obama hivatali idejében lépett életbe a Magnyitszkij-törvény, amely orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és a velük szembeni utazási tilalomról rendelkezett. Az eredeti feketelistán szereplő embereknek közük volt az állami visszaéléseket vizsgáló Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es halálához. Washington több tucatnyi orosz állampolgárral szemben alkalmazta a törvényt, később pedig az egész világra kiterjesztette az eredetileg csak Oroszországra korlátozott jogszabály hatáskörét. Szergej Magnyitszkij belügyi vezetőket leplezett le Oroszországban, akik 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak el a költségvetésből. Ennek ellenére Magnyitszkij ellen indult eljárás, előzetes letartóztatásba is került, ahol 2009-ben tisztázatlan körülmények között meghalt.

A HM és az Airbus Helicopters ma aláírta a szerződést 16 darab H225M többfunkciós, HForce generikus fegyverrendszerrel felszerelt helikopter beszerzéséről a honvédség részére.

A HForce tesztelésére szolgáló céges H225M. (Fotó: Airbus Helicopters)

Zord

Szijjártó elmondta: két francia cég, köztük egy állami tulajdonú vállalat komoly megbízásokat kapott a jelenlegi paksi atomerőmű működtetésében és a leendő új paksi erőmű turbináinak építésében, a magyar honvédség pedig húsz Airbus típusú helikoptert rendelt Franciaországtól.

“Tovább erősítjük azt a francia-magyar szövetséget, amely a nukleáris energia békés célú felhasználása mentén már körvonalazódott, hiszen Franciaország és Magyarország is azt az elvet vallja, hogy a nemzeti energiamixnek az összetétele nemzeti hatáskörben kell, hogy maradjon” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője. “A nukleáris energia egyenlő szintű kezelésében és hátrányos megkülönböztetésének kiküszöbölésében a jövőben is együtt fog működni a két ország” – tette hozzá.

A helikoptervásárlás a NATO-n belüli és az Európán belüli magyar-francia védelmi ipari együttműködést is magasabb szintre emeli, az autóipar területén pedig a Peugeot francia autógyár komoly szerepet szánt Szentgotthárdnak az új, innovatív korszak kihívásaira történő válaszadásban – mondta a miniszter.

“Vannak olyan politikai kérdések, amelyekben nem értünk egyet (Franciaországgal). Abban viszont egyetértettünk, hogy időpocsékolás lenne csak azokat megvitatni, ezért inkább a valódi kérdésekről, az emberek számára is fontos gazdasági kérdésekről fogunk a jövőben többet beszélni, és azokra helyezzük a hangsúlyt” – fogalmazott Szijjártó.

A tárcavezető a Nyugat-Balkáni kézi-és könnyűfegyverekkel kapcsolatos francia-német koordinációs kezdeményezés magas szintű találkozójára érkezett Párizsba, ahol találkozott Heiko Maas német külügyminiszterrel is, akivel az európai energiabiztonság helyzetét tekintették át.

Szijjártó hozzátette, Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több forrásból minél több útvonalon tudja beszerezni az energiaellátáshoz szükséges gázmennyiséget. Ennek érdekében a szomszédos országokkal is tárgyal alternatív gázforrásokról, és Oroszországgal is egyeztet a hosszút távú gázvásárlási megállapodás lejártát követő időszak vonatkozásában.

A tisztségviselő szavai szerint az ukrán kikötőkbe tartó hajók közül az orosz fél mindkét irányba csak naponta néhány hajót enged át. Az orosz kikötőkbe tartó hajók viszont akadálytalanul közlekedhetnek a szoroson keresztül – tette hozzá. Szlobogyan szerint ily módon próbál Oroszország politikai és gazdasági nyomást gyakorolni Ukrajnára, holott – mint mondta – nincs semmilyen joga arra, hogy szabályozza a Kercsi-szoroson való áthaladást.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra – december 26-ig – hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája.

Bartalné Mentes Judit az előzményeket felidézve közölte: a vádlott 2017 nyarán szerelmi kapcsolatba került a sértett feleségével, a nő hozzá és a férfi másodrendű vádlottként szereplő édesanyjához költözött. A két férfi között emiatt feszült viszony alakult ki, a vádlott korábbi nézeteltérésük miatt háza felgyújtásával is megfenyegette a sértettet.

Egy napon a férj az ismerőseit vitte kocsival, amikor megpillantotta felesége szeretőjét az út szélén. Megállt, hogy szóvá tegye fenyegető üzeneteit, ez a szóváltás pedig dulakodásig fajult. Amikor a férj visszaült a kocsiba és elindult, a vádlott anyja téglával betörte az autó szélvédőjét, veszélyeztetve ezzel a bent ülők testi épségét.

A sértett a kocsiból kiszállva visszaindult az asszonyhoz. A nő fia ekkor egy baseballütővel úgy fejbe ütötte haragosát, hogy az az árokba esett, és felkelni már nem tudott, életveszélyes nyílt koponyatörést szenvedett.

A bíróság előtt a vádlottak azt állították, hogy nem ők okozták a sérülést, hanem egy akkor éppen náluk tartózkodó ismerősük. Az asszony arra is rávette kiskorú gyermekét, hogy hazudjon a bíróságnak, vallja azt, hogy ő hajította a kocsi után a téglát.

Az anyjához hasonlóan büntetett előéletű férfira életveszélyt okozó testi sértés, kétrendbeli hamis vád, valamint zaklatás miatt hat év börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Anyját közlekedés biztonsága elleni bűntett, hamis vád, továbbá kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt másfél év, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Julian King az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a biztonsági unióról készült jelentést ismertetve elmondta, az online terrorista tartalmak elleni küzdelemre vonatkozóan az uniós bizottság készen áll megállapodásra jutni az Európai Parlamenttel.

Mint elmondta, a következő napokban a bizottság véglegesíti a bűnüldözési adatbázisok korszerűsítéséről szóló megállapodást, ezen túlmenően fokozza a közös erőfeszítéseket a félretájékoztatás és a közelgő európai választásokat fenyegető más veszélyek vonatkozásában.

“A biztonsági unió kiépítése kiemelt feladat” – húzta alá.

“Nem tűr halasztást az EU biztonsági, migrációs és határigazgatási információs rendszereinek összekapcsolása, de az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítésére, valamint a terrorista internetes tartalmak eltávolítására és az elektronikus bizonyítékokhoz való határon átnyúló hozzáférés javítása sem” – közölte King.

Az uniós bizottság felszólította a tagállamokat, hogy sürgősen ültessék át jogrendjükbe az utas-nyilvántartás adatállományára, a terrorizmus elleni küzdelemre, a kiberbiztonságra, a fegyverekhez való hozzáférésre, a pénzmosás elleni küzdelemre, valamint az adatvédelemre vonatkozó uniós szabályokat.

Az uniós biztos elmondta, a bizottság 5 millió eurót bocsátott rendelkezésre a Belső Biztonsági Alap (c) keretében, hogy mozgósítsa a helyi közösségeket és a fiatalokat a radikalizálódással szemben, valamint 12 millió eurót a civil társadalom szerepvállalását támogató program keretében a terrorizmus elleni online propaganda megerősítése céljából.

A honvédelmi törvény módosítása kapcsán tartottak ma a tárcavezető részvételével rendkívüli állománygyűlést Szolnokon, ahol a személyügyi és szervezeti változásokkal párhuzamosan a haditechnikai fejlesztések eddig megtett és jövőben tervezett lépéseiről is szó esett. És persze statikus és dinamikus bemutatót, melyen szélesebb körű nyilvánosság előtt először szerepeltek a "halottaiból feltámasztott" Mi-24-esek - a SOF-ra épülő forgatókönyvből akár a típus hazai feladatrendszerének változó hangsúlyaira is következtethetünk. 

Füstöl az ellenséges jármű...a Mi-24-esek a SOF csoport be- és kijuttatásában éppúgy szerepet játszottak, mint légi támogatásában.

Zord