Biztonságpolitika

Emmanuel Macron és Angela Merkel újra letették névjegyüket a közös európai hadsereg mellett. A közös európai hadsereg koncepciója már régóta egy folyamatosan visszatérő elképzelés. Az első próbálkozás még az 1950-es évekhez köthető, amikor is Charles de Gaulle állt elő az ötlettel, azonban ez  sikertelenségbe fulladt, mivel az európai nemzetek nagy része megelégedett pusztán a NATO-tagsággal és az azzal járó kollektív védelemmel, valamint nukleáris elrettentéssel. 2015-től azonban változás következett be. Az európai nemzetek lépéskényszerbe kerültek az orosz agresszió miatt, s folyamatosan születnek meg a védelmi együttműködést előmozdító intézkedések, programok.

Folyamatosan feltűnt időről időre az egységes hadsereg gondolata, ám számottevő történések az üggyel kapcsolatban csak a 2015-ös évtől történtek. Ekkor ugyanis az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker kijelentette – a krími és kelet-ukrajnai válság követkeményeként –, hogy az EU-nak igenis szüksége van egy saját hadseregre és védelmi képességeinek fejlesztésére az Oroszország jelentette fenyegetés miatt. Nem várt módon a konzervatív és euroszkeptikus szereplők is támogatták az európai hadsereg célkitűzését.

Biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási terv

Az Európai Tanács 2016 decemberében jóváhagyta a biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási tervet. A végrehajtási terv meghatározza az uniós biztonság- és védelempolitika jövőbeli alakításának lépéseit.

Az EU globális stratégiájára építve a végrehajtási terv középpontjában az alábbi három stratégiai prioritás áll:

1. Válaszadás a külső konfliktusokra és válságokra
2. A partnerek kapacitásainak kiépítése
3. Az EU és az uniós polgárok védelme

Az e célok megvalósítására irányuló konkrét intézkedések az alábbiakra terjednek ki:

• Koordinált éves védelmi szemle (CARD) bevezetése a tagállamok közötti védelmi együttműködés szorosabbra fűzése érdekében
• Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC) létrehozása a válságkezelési struktúrák javítása céljából
• Állandó strukturált együttműködés (PESCO) kialakítása a védelmi együttműködés erősítése érdekében azon tagállamok között, amelyek készek előbbre lépni ezen együttműködésben
• Az EU gyorsreagálási eszközeinek – köztük az uniós harccsoportoknak és a polgári képességeknek – a megerősítése

Koordinált éves védelmi szemle (CARD)

A koordinált éves védelmi szemlék (CARD) révén uniós szinten áttekinthetőbbé válnának a védelmi kiadások, a nemzeti szintű beruházások és a kutatási tevékenységek. A szemlék nagyobb átláthatóságot és politikai ismertséget biztosítanának az európai szinten rendelkezésre álló védelmi képességek tekintetében. Valamint hasznosnak bizonyulnak még a hiányosságok pontosabb feltérképezése, szorosabb védelmi együttműködés és a megfelelőbb és összehangoltabb megközelítés a védelmi kiadások tervezése terén.

A Tanács 2018. június 25-én jóváhagyta a 2018. évi eredménykatalógust, amely értékeli a képességek tekintetében fennálló hiányosságokat és az elérendő célokat.

Európai Védelmi Alap (EDF)

2017. június 7-én az Európai Bizottság útjára indította az Európai Védelmi Alapot, azzal a céllal, hogy segítse a tagállamokat hatékonyabban elkölteni az adófizetők pénzét, visszaszorítani a kiadások megkettőzését és javítani az ár-érték arányt. A kezdeményezés mellett erős gazdasági érvek sorakoztak fel. A tagállamok együttműködésének elmaradása védelem és biztonság területén a becslések szerint éves szinten 25-100 milliárd euró többletköltséggel jár. A közbeszerzések 80%-a, valamint a kutatási, fejlesztési tevékenységek pedig több mint 90%-a nemzeti alapon működik. A beszerzések összevonásával az éves védelmi kiadások akár 30%-a megtakarítható lenne. A védelmi képességek töredezettsége ezenkívül szükségtelen átfedésekhez vezet és hatással van a védelemi erők együttes hatékony bevethetőségére. Az EU-ban 178 különböző fegyverrendszer létezik (USA 30), 17 féle különböző alapharckocsit használnak (USA 1), Európában egyes helikopterprogramokban pedig több helikoptertípus szerepel, mint amennyi kormány van, amely helikoptert vásárolna. Ez a fajta fragmentáltság nagyban megnehezíti az egységesítési folyamatot.

Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot (MPCC)

A Tanács a 2017. június 8-án elfogadott jogszabályok révén lehetővé tette, hogy az Európai Unió Katonai Törzsén (EUKT) belül létrejöjjön a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC).

Az MPCC létrehozása az európai védelem megerősítését célzó nagyon fontos operatív döntés. Az MPCC hozzájárul majd a nem végrehajtási jellegű európai missziók hatékonyabbá tételéhez, a partnerországokbeli katonák kiképzésének javításához, valamint a béke és a biztonság szavatolásához. Ez nemcsak a partnereink számára, hanem az Európai Unió biztonsága tekintetében is fontos, valamint javítani fogja az EU válságkezelési struktúráit is.

Állandó strukturált együttműködés (PESCO)

Donald Trumpnak az európai nemzetek védelmi képességeinek kritizálása, valamint az újabb orosz  katonai műveleteknek köszönhetően az európai államok 2017. december 11-én elindították a PESCO programot, melynek az egyik fő célja, hogy összehangolja a tagországok katonai kapacitását és erőforrásait, valamint hogy jobban összedolgozzanak a védelem és a biztonság terén. A tagállamok önkéntes alapon vesznek részt az együttműködésben, ám ha a csatlakozás mellet döntenek, akkor vállalásokat kell tenniük, melyeket ha nem tartanak meg az államok, akkor tagságukat felfüggesztik. Közös célokat és projekteket határoznak meg – mint például új katonai eszközök fejlesztése, vagy logisztika összehangolása –, majd ezek megvalósítására nemzeti terveket dolgoznak ki.

Merre tovább?

Az utóbbi hónapok állóvizét Emmanuel Macron, francia elnök 2018. november 6-ai kijelentése kavarta fel, miszerint Európának szüksége van egy saját hadseregre, amellyel meg tudja védeni magát Kína, Oroszország és az USA ellen. Az USA megemlítése számos helyen nagy vízhangot eredményezett. Donald Trump, amerikai elnök egyik tweetjében rendkívül gúnyosan reagált az imént megemlített kijelentésre. Trump szerint a franciáknak inkább azzal kéne foglalkozniuk, hogy a NATO-ban teljesítsék a 2%-os elvárt szintet.

Macron szavait széndákosan, vagy nem szándékosan, de félreértelmezték. Macron nem a NATO ellenében gondolja végrehajtani az európai hadsereget és védelmi fejlesztéseket, hanem a NATO-t kiegészítve. A francia elnök hangsúlyozta, hogy szükségünk van egy olyan Európára, mely jobban meg tudja védeni önmagát, és amely hatékonyabban tudja érvényesíteni érdekeit a világban – az Egyesült Államoktól függetlenül, szuverén módon. Ez a szuverén autonómia egyszerűen arra utal, hogy Európának képesnek kell lennie  kollektíven kis léptékű katonai műveletekre, amelyekbe a NATO nem feltétlenül menne bele. Azonban vita folyik arról, hogy az európaiak a védelmi fejlesztéseiket és kiadásaikat úgy tervezik-e meg, hogy az európai gyártókat támogatják az amerikaiak rovására, ami némi feszültséget szülhet a szövetségen belül. Avagy a fejlesztéseket az amerikai lobbyt kiszolgálva hajtják végre, ezzel pedig maga az autonómia mögötti elképzelés kissé elveszti a hitelét. Ez egy elég érdekes dilemmát szülhet a jövőben.

Angela Merkel, Németország kancellárja is beállt Macron célkitűzése mögé. Az Európai Parlament elött tartott beszédében Merkel bíztatta az európaiakat, hogy össze kell fognunk, jobban meg kell bíznunk egymásban az érdekeink védelme során. Sokan a német kancellár hagyatékának értékelik ezt a beszédet.

Egy televíziós beszédében a német kancellár megerősítette Macron elképzelését, miszerint azok a napok, amikor feltétel nélkül támaszkodhatunk másokra, jelen esetben az USA-ra, eltűnnek, Európának saját kezébe kell vennie a sorsát. Az európai hadsereg elgondolása mögött Merkel egy ideologikus gondolatot is megfogalmazott. A kancellár szerint, ha létrejönne egy egységes európai hadsereg, az egyfajta zálogot jelentene, hogy európai nemzetek soha többé nem háborúznának. Külön kiemelte azt is, hogy ez a hadsereg nem a „NATO-val szemben” jönne létre, hanem annak kiegészítésére szolgálna. Merkel megpedzegette az Európai Biztonsági Tanács létrehozását, mely gyors döntéseket tudna hozni a külpolitikai kérdésekben anélkül, hogy egyhangú szavazásra lenne szükség, ezzel felgyorsítva a döntéshozatalt. A Tanács tagjait pedig rotációs jelleggel biztosítanák a tagállamok.

A kérdés azonban nyitott marad továbbra is, ugyanis az európai közös hadsereg alapvetően egy merész hosszútávú jövőkép, számos körülmény nehezíti a létrejöttét. A politikai hatalom és legitimitás, hogy a katonákat harcba szállítsák, továbbra is határozottan a nemzeti parlamentek hatásköre, egy európai hadsereget meg kell szervezni, azt vezetni és irányítani kell, a finanszírozásról nem is beszélve – annak fényében, hogy sok ország még csak a GDP 2%-át sem fekteti a védelmi kiadásokba.

A 2010-es évek közepéig a védelmi szférát maradékelvű finanszírozás jellemezte, folyamatosan csökkentek a védelmi kiadások, azonban az orosz agresszió hatására 2015-től változást vehetünk észre ezen a területen. Az európai védelmi szféra strukturális problémái  viszont megoldatlanok maradtak. Az európai haderők létszáma harmadával csökkent az ezredforduló után, valamint a területvédelmi és válságkezelési feladatokat ugyanazzal az állománnyal és eszközparkkal kívánják megoldani. A védelmi kiadásokon belül 50% feletti arányt birtokolnak a személyes kiadások (bérek, juttatások), a K+F elől számos forrást elvonva. Az európai védelmi ipari bázis, valamint a beszerzések nagy része (80%-a) ma is döntően nemzeti alapú, fragmentált az európai védelmi ipar.

A State Department (külügyminisztérium) szóvivője hangsúlyozta: az amerikai kormányzat azt szeretné, ha az európai országok többet tennének Ukrajnáért a Krím-félszigetért Oroszország ellen folytatott küzdelmében, és ennek egyik módja lenne, ha szigorúbban betartatnák a már érvényben lévő szankciókat Moszkva ellen.

Nauert leszögezte: sok európai kormányzat hozott büntető intézkedéseket Oroszország ellen a Krím bekebelezése és ukrajnai cselekedetei miatt, de – mint fogalmazott – “nem valamennyi szankciót hajtották végre teljes mértékben”. Hozzátette, hogy az amerikai álláspont szerint az európai országok ez ügyben többet is tehetnének.

A külügyi szóvivő szerint a segítség másik módja az lenne, ha az európai országok felülvizsgálnák az Északi Áramlat 2 gázvezeték eddigi támogatását. Ezzel kapcsolatosan azonban nem mondott részleteket.

A mintegy 9,5 milliárd euró értékű beruházás keretében megvalósuló Északi Áramlat 2 európai projekt, amelynek segítségével évi 55 milliárd köbmétert szállítani képes vezetékkel bővülhet a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat gázvezeték. Az Északi Áramlat 2 kiindulási pontja az oroszországi Viborg, végpontja pedig a németországi Greifswald, a vezeték orosz, finn, svéd, dán és német területi vizeken halad majd keresztül. Kiépítésével megkerülhető lesz Ukrajna, mint tranzitország, bár Vlagyimir Putyin az idén augusztusban Angela Merkel német kancellárral tárgyalva azt állította, hogy az orosz földgáz ukrajnai tranzitja az Északi Áramlat 2 kiépítése után is megmarad.

Donald Trump a júliusban tartott brüsszeli NATO-csúcs előtt bírálta Németországot az Északi Áramlat 2 megépítéséért, azt hangsúlyozva, hogy ezzel Németország Oroszország “túsza” lesz.

A munkahelyek biztonságát növelő innovációk közül az egyik legfontosabbat nem a tervezőasztalokon, az új műszaki magoldások között kell keresni, sokkal inkább a fejekben, egészen pontosan a munkahelyek irányítását, kultúráját formáló döntéshozók fejében – véli Géczi Rudolf vállalati munka- és környezetvédelem- szakértő, a Budapesti Műszaki Egyetem munkavédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzésének tanára. Egy, a motivációra, a szakirány választására vonatkozó rögtönzött kutatás a munkavédelmet tanuló, jellemzően harminc év feletti hallgatók körében azt a megdöbbentő eredményt hozta, hogy jelentős részük csupán azért tanul itt, mert „küldték” őket. Ez sajnos egy régi, „átkos” beidegződés túlélését mutatja, vagyis a megfelelni akaró, esetleg még útkereső kollégákból próbálnak „munkavédelmist” faragni – magyarázza a szakmai kommunikációt tanító szakember.

E megközelítés már eleve magában hordozza a kontraszelekció lehetőségét. Nyilván többségük nem érzi a szakma vonzerejét, nem alakul ki bennük valódi hivatástudat. A kisebbséget viszont, akik elkötelezetten foglalkoznak a munkahelyek biztonságával, akik képezik magukat, hamar kudarcélmények érik, mivel sokszor lehetetlennek érzik összeegyeztetni a munkavédelmi elvárásokat az adott üzletmenet kihívásaival, és túl gyakran kell szemlesütve nézniük, ahogyan döntéseket hoznak a fejük felett. Géczi szerint mindez a vállalatokon belül az EHS-terület (munkahelyi egészség, biztonság- és környezetvédelem) ellehetetlenüléséhez, majd a munkahelyi eredetű balesetek, megbetegedések számának növekedéséhez vezet.

Megoldás pedig volna. Először is szakítani kell a jogszabályok „szajkózásának”, illetve azok sablonos számonkérésének gyakorlatával. – Nem vitatom, hogy a szabályok ismerete alapvető fontosságú – hangsúlyozza Géczi –, de a munkavédelem vállalati optimumát a szervezet vezetőjének elkötelezettsége, egy erős vállalatirányítási rendszer, egy hiteles, jól képzett munkavédelmi vezető együttműködése tudja csak megtalálni és megőrizni. A munkavédelmi szakembernek meg kell ismernie a szervezet minden egyes területét és folyamatát, ami csak a vállalati „vérkeringésbe” kapcsolva lehetséges. Ezt viszont segíthetik olyan informatikai alkalmazások, amelyek képesek a jelentős ráfordítások árán beszerzett és működtetett vállalatirányítási rendszereken belül kezelni a biztonsági folyamatokat, feladatokat. Vagyis – hangsúlyozza a szakértő – még ha a technikai háttér adott is, akkor is szükség van egy olyan szakemberre, aki elkötelezetten, értő módon működteti azt, vagyis nem azért, mert odatették vagy küldték.

A felkészültség, az innovatív, rendszerszemléletű gondolkodás fontossága létkérdés. A munkahelyi egészség-, biztonság- és környezetvédelem szakemberei és eszközrendszere – ágazattól függetlenül – kénytelenek lépést tartani az alapanyagok, a technológiák és az informatikai, termelésirányítási rendszerek fejlődésével. Joggal merül fel a kérdés, hogy milyen módon alkalmazhatók a korszerű munkavédelmi ismeretek és a XXI. század high-tech fejlesztései, hiszen a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az e-learning eszközök, a drónok vagy éppen a viselhető okos technológiák már rendelkezésünkre állnak – veti fel Rogányi Zoltán, az Alemona Hungary Kft. munkavédelmi szakértője.

Gondoljunk csak a gépkocsikba, gépekbe épített szenzorokra, rendszerekre, amelyek képesek jelezni, ha egy folyamat nem működik megfelelően, sőt egyes esetekben be is tudnak avatkozni, például korlátozzák vagy letiltják a működést. Innen már csupán néhány lépés az automatikus gépi tanulás és az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia, amelyek újraértelmezték a gyártóüzemek működésének termelésszervezési és felügyeleti lehetőségeit is. Egy ilyen rendszer képes egészen kicsi vagy éppen emberi beavatkozás nélkül hatékonyan közreműködni a hibák észlelésében. Például az eszköz képes bármilyen nem megfelelő folyamatot észlelni, túlmelegedést, alkatrésztörést, -meghibásodást, anyagelakadást, ami lehetővé teszi a megelőző karbantartások és javítások hatékonyabb, költségkímélőbb, biztonságosabb megvalósíthatóságát.

A szakértő kiemelte, hogy a meghibásodások kiküszöbölésével és a robotika felhasználásával a gépek biztonságos használatának fejlesztése mellett a dolgozók alaposabb képzése is nagymértékben hozzájárul mindehhez. Modern, technológiai szempontból fejlett e-learning eszközök használatával a munkáltató minden esetben biztosíthatja a napi tevékenységbe rugalmasan illeszthető, megfelelő képzési modult a munkavállalók számára.

Ha már a munkavállalókat említettük, érdemes kitérni a viselhető eszközökben rejlő lehetőségekre is. Rogányi azt tapasztalja, hogy a hétköznapokban használatos viselhető eszközök előretörése feltartóztathatatlan, fejlettségük a népszerűségükkel együtt növekszik. Könnyedén elérhetők már olyan eszközök, amelyek képesek valós időben felügyelni a munkaterületeket, monitorozni a dolgozók tartózkodási helyét és az esetleges kvázi- és tényleges baleseteket, közben a különböző projekttel vagy munkavédelemmel kapcsolatos értesítéseket küldeni a koordinációt ellátó vezetőknek. Előkészületben vannak olyan rendszerek is, amelyek valamilyen adattároló és -továbbító technológia segítségével képesek magasban történő munkavégzésnél a kikötési pontokat is ellenőrizni, a biztonsági és egészségvédelmi terv alapján szabálytalan munkavégzést azonosítani, ezen adatokat elemezni, kiértékelni és erről a megfelelő szervezeti egység számára adatokat, riasztásokat küldeni. Az építőipari kivitelezések ellenőrzése a dróntechnológia alkalmazásával és az optimális emberi erőforrás felhasználása mellett ellenőrizhetővé válik.

Persze a technológiák önmagukban csupán lehetőséget biztosítanak arra, hogy termelékenyebbé és biztonságosabbá tegyék a munkahelyeinket. Az igények pontos felmérése, a megfelelő program kiválasztása, a rendszerek összehangolása nagy szakértelmet igénylő feladat, de elengedhetetlen feltétele annak, hogy ezek a jövőbe mutató eszközök a munkavégzés valóban hatásos kiegészítőivé váljanak.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

“Bázisra természetesen szükség van, ez egyértelmű. Azért, mert másképp hosszú távon nem tudjuk teljes értékűen szavatolni biztonságunkat az Oroszországi Föderáció politikája miatt” – jelentette ki Vinnyik a lapnak.

A képviselő szerint a kérdéséről tárgyalások folynak az amerikai féllel, figyelembe véve azt, hogy országát milyen katonai fenyegetések érhetik. Éppen ezért a bázisnak a keleti határ vagy a Krím közelében kellene lennie – mondta.

A lappal egy névtelenül nyilatkozó ukrán informátor azt közölte, Ukrajnában figyelemmel kísérik azokat a tárgyalásokat, amelyeket Lengyelország folytat az Egyesült Államokkal arról, hogy a területén amerikai támaszpontot hozzanak létre. Varsó ezt az igényét az orosz katonai fenyegetéssel indokolta meg. Az ukrán forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnának sokkal hosszabb határa van Oroszországgal, ezért Kijevben úgy gondolják, hogy ukrán területen is szükség lenne egy amerikai bázisra.

Az Izvesztyija úgy értesült. hogy a kérdésről még csak nem hivatalos tárgyalások folynak. A lap amerikai politikai körökből kapott tájékoztatásra hivatkozva azt írta, hogy Washington egyelőre nem akar hivatalos ígéreteket tenni Kijevnek, mert egy ilyen lépés még jobban kiélezné az ellentéteket Moszkvával.

Szvjatoszlav Ceholko, az elnök sajtótitkára a Facebookon arról számolt be, hogy Porosenko és Stoltenberg megállapodtak: a Kercsi-szorosnál történt incidens miatt rendkívüli ülésre hívják össze a NATO-Ukrajna Bizottságot.

Ceholko szavai szerint az ukrán elnök tájékoztatta a NATO főtitkárát az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett súlyos agressziós cselekményről a fekete- és azovi-tengeri térségben, továbbá a Kijev által tett válaszlépésekről, köztük a hadiállapot bevezetéséről.

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azt javasolta, hogy hatvan napra bevezessenek be hadiállapotot, amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot. A javaslattal Porosenko egyetértett. Hétfő délutánra rendkívüli ülésre hívták össze az ukrán parlamentet, hogy döntsön a hadiállapot bevezetéséről. Az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint a kormánypártokon kívül az ellenzéki Önsegély párt frakciója is támogatja az indítványt, a többiek egyelőre nem adtak egyértelmű választ.

Steffen Seibert tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Oroszországnak szabadon kell engednie a Kercsi-szorosban elfogott ukrán tengerészeket, vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának az elfoglalt hajókat és biztosítania kell a tengerszoros szabad átjárhatóságát.

Azzal kapcsolatban, hogy az incidens a Krím félszigetet az oroszországi Krasznodar régióval összekötő híd térségében történt, aláhúzta, hogy a német kormány nemcsak az ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolását tartja ellentétesnek a nemzetközi joggal, hanem a félszigetet Oroszországgal összekötő híd felépítését is.

Hozzátette, hogy az incidens “súlyos kérdéseket” vet fel, mindenekelőtt azt, hogy indokolt volt-e a katonai erő alkalmazása Oroszország részéről. Kiemelte, hogy a feleknek mielőbb meg kell kezdeniük a történtek közös “feldolgozását”.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a német kormány mindkét féllel folyamatosan kapcsolatban van. A külügyminisztérium szóvivője, Rainer Breul hozzátette: hétfőn Berlinben magas szintű diplomáciai megbeszélést tartanak az úgynevezett normandiai formátumban, Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország képviselőjének részvételével.

A találkozó a kelet-ukrajnai válság politikai rendezését célzó folyamatba illeszkedik, már korábban megszervezték, de alkalmat kínál a kercsi incidens megtárgyalására is – mondta a külügyi szóvivő.

Az ukrán haditengerészet vasárnap este közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál, és az orosz különleges egységek elfoglaltak három ukrán hajót. A támadásban az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült. A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el a lépés jogosságát.

“Meg kell állítani a feszültség fokozódását, el kell kerülni, hogy a konfliktus kiterjedjen, és az övezet számára veszélyes intenzitásszintet érjen el” – mondta a politikus. Hangsúlyozta: támogatják Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által támasztott két feltételt, nevezetesen, hogy Oroszország engedje szabadon a foglyokat és tegye lehetővé a szabad közlekedést az Azovi-tengeren.

“Nekünk európaiaknak közösen kell cselekednünk, feltétlenül szükséges, hogy összehangoltan a főképviselővel, és, hogy mindenki által támogatott követelményeket határozzunk meg Oroszország felé” – jelentette ki.

Az ukrán haditengerészet vasárnap este közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál, és az orosz különleges egységek elfoglaltak három ukrán hajót, és ukrán tengerészeket ejtettek foglyul, közülük többen meg is sebesültek.

Az FSZB szerint viszont az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és a visszafordulásra való felszólításokat figyelmen kívül hagyva tovább haladtak a szoros felé, ahol viszont az áthajózáshoz orosz engedélyre van szükség.

„Nem lesz könnyű dolguk. Az ellenség jól képzett, jól felszerelt és harcedzett. Elszántan fog harcolni” – jósolta Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges erők főparancsnoka a normandiai partraszállásra és az azt követő harcokra készülő katonákhoz, repülőkhöz és tengerészekhez intézett beszédében. Katonai temetők sora bizonyítja, hogy a tábornok nem túlzott. Normandiai sorozatomat két temető bemutatásával zárom. Az egyikben amerikai, a másikban német katonák, többségükben fiatalon elesett harcosok nyugszanak. A legtöbb elhunytról pontos adatok maradtak fent, de van olyan ismeretlen katona is „akinek nevét csak Isten tudja”.

*

Amerikai katonai temető

Colleville-sur-Mer

Az amerikai hadsereg az Omaha-part feletti magaslaton már két nappal a partraszállás után létrehozta első, ideiglenes temetőjét, amelynek helyén létesült 1956-ban a ma látható temető, 9380 amerikai katona végső nyughelye. A temetőt az amerikai háborús emlékművekkel foglalkozó szervezet, az American Battle Monuments Comission gondozza.

A félkör alakú oszlopcsarnok két oldalán hatalmas térképek és hozzájuk tartozó szöveg magyarázza a partraszállást és a Nyugat-Európában lezajlott műveleteket. A normandiai harcokban eltűnt 1557 katona nevét is az épület egyik falán tüntették fel, külön megjelölve azokat, akiknek maradványait azóta megtalálták és azonosították.   

Az oszlopcsarnokkal átellenes oldalon, négy parcella találkozásánál áll egy kör alakú kápolna. 

Asztaltábla a partraszállási helyszínekkel, külön megjelölve, hogy melyik partszakaszon melyik alakulat szállt partra, vagy ért földet ejtőernyővel. Az asztal szélén körben elhelyezett nyilak az egyes városok, falvak felé mutatnak, a félkör alakú felirat a település nevét és a parttól mért távolságát mutatja. Odalent a Csatorna hullámi ostromolják az Omaha-partot.

*

Német katonai temető

La Cambe

A háborút követő években a németek hadisírokkal foglalkozó bizottsága, a Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge, az amerikai, francia és nemzetközösségi hadisír gondozó szervezetekkel egyeztetve hat normandiai német katonai temető létesítéséről döntött. Ezek egyike a Le Cambe-i temető, amely eredetileg német-amerikai közös katonai temető volt, ahol a normandiai harcokban elesett egykori ellenfeleket külön parcellában temették el. Az amerikaiak röviddel a háború vége után elszállították innen a halottaikat, többségüket haza, az Egyesült Államokba, a többit a Colleville-sur-Mer-i temetőjükbe. Az ötvenes évek közepétől a partraszállás térségében fellelt 1400 ideiglenes sírból összesen 12 000 német katona földi maradványait szállították ide. Többségük 1944. június 6. és augusztus 20. között esett el. Az 1961-ben megnyitott temetőben ma valamivel több, mint 21 000 katona nyugszik. Az amerikai katonai temetővel ellentétben, a német hadisír gondozó szervezet többnyire adományokból működik. Sajnos a sírrongálás nem ismeretlen itt sem; a híres SS páncélos parancsnok, Michael Wittman sírját jelző táblát több ízben ellopták. 

Adományozók jóvoltából a temetőhöz vezető út mellett több mint ezer fát ültettek.

A temetőbe ezen az épületen át lehet bejutni. A közepén átvezető folyosó két oldalán egy-egy helyiség nyílik.

A német katonák nyughelyére emlékeztető kétnyelvű felirat alatt koszorúkat lehet elhelyezni az egyik helyiségben.  

A másik helyiség falán a temető alaprajza és a 49 parcella elrendezése látható.

A temetőben emelt mesterséges domb alatt 207 ismeretlen és 89 azonosított katona nyugszik. A domb tetején két szobrot és egy öt méter magas bazalt keresztet állítottak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A cseh külügyminisztérium közleményében a nemzetközi jog durva megsértésének minősítette a Kercsi-szoros Oroszország által bevezetett blokádját és felszólította Moszkvát, hogy engedje szabadon az elfogott ukrán hajókat és tengerészeket.

“Nagyon nyugtalanítanak az Azovi-tengeren történtek, ahol a Kercsi-szorosban fegyveres incidens történt. Határozottan követeljük a feszültség csökkentését. Ahogy elfogadhatatlan számunkra az ukrajnai Krím félsziget orosz elfoglalása, úgy elfogadhatatlan az Azovi-tenger elfoglalása is” – írta Petrícek a Twitteren hétfőn megjelent bejegyzésében.

A cseh külügyminisztérium közleményben bírálta Moszkvát. “A szabad hajózás akadályoztatását a Kercsi-szorosban a nemzetközi jog durva megsértésének tartjuk” – olvasható a dokumentumban. Csehország felszólította Oroszországot, hogy engedélyezze a szabad hajózást az Azovi-tengeren, tartsa tiszteletben Ukrajna területi épségét és szuverenitását, és azonnal engedje szabadon az elfogott tengerészeket és hajókat. “Mindkét felet önmérsékletre szólítjuk fel” – szögezte le a cseh diplomácia.

Petrícek a Twitteren azt is közölte: ha az Európai Unió szankciókat fogadna el az incidenssel kapcsolatban, Csehország támogatná azokat.

Az amerikai ENSZ-nagykövet leszögezte: a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie ezt az orosz “arrogáns cselekedetet”.

Haley közölte: Washington fenntartja az Oroszország ellen a Krím-félsziget bekebelezése miatt meghozott büntető intézkedéseket. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy “az ilyen jellegű további orosz terjeszkedés csak ront a helyzeten”.

Haley hangsúlyozta: jóllehet, Donald Trump többször is elmondta, hogy Washington kedvezően áll hozzá az Oroszországgal fenntartott normális viszonyhoz, de – mint az ENSZ-nagykövet fogalmazott – “az ilyen törvénytelen akciók ezt lehetetlenné teszik”.

Volodimir Jelcsenko, Ukrajna ENSZ-nagykövete az ülésszakon arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy foganatosítson újabb szankciókat Oroszországgal szemben, “beleértve Oroszország Azovi-tengeri kikötőit”. Az ukrán diplomata szerint a jelenlegi feszültségen enyhíthet az Oroszországra gyakorolt nyomás. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: Kijev “készen áll arra, hogy minden elérhető eszközt igénybe vegyen az önvédelemhez”.

Az ENSZ BT rendkívüli ülését orosz és ukrán kérésre hívták össze. Oroszország azzal a hivatkozással kérte az ülés összehívását, hogy Ukrajna szerepvállalását vitassák meg. Oroszország szerint ugyanis “Ukrajna sértette meg az Orosz Föderáció határait”. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország azonban – a BT-tagok többségével együtt – leszavazta az orosz javaslatot.

Trump amerikai elnök nyilvánosan még nem kommentálta a kercsi incidenst, az amerikai kormányzat Ukrajnával foglalkozó különmegbízottja, Kurt Volker azonban Twitter-bejegyzést tett közzé. “Oroszország nekihajt egy ukrajnai hajónak, amely békésen halad egy ukrajnai kikötő felé. Oroszország foglyul ejti az ukrán hajókat és legénységüket, és aztán provokációval vádolja Ukrajnát” – jellemezte így az orosz magatartást Volker.

Megszavazta az ukrán parlament a hadiállapot bevezetését
Megszavazta az ukrán parlament hétfő este a hadiállapot bevezetését azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be. Az előterjesztést 276 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint a hadiállapotot az Oroszországgal és a Moldovához tartozó, Ukrajna által el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal határos megyékben vezetik be szerda reggeltől 30 napos időtartamra.

A férfiak két domaszéki tanyán kannabiszt termesztettek, a fiatalabb, 43 éves férfi gondozta a növényeket, és árusította a leszüretelt anyagot. A KR NNI munkatársai a férfit éppen kábítószer értékesítése közben érték tetten szegedi lakása előtt, a nyomozóka férfi otthonában több csomagban, előre kiporciózott kábítószergyanús anyagot találtak, és a férfi ruházatából is előkerült három – növényi törmeléket tartalmazó – alufólia-csomag.

A rendőrök az idősebb, 61 éves férfi otthonában 350 gramm marihuánát, a domaszéki tanyákon kialakított drogültetvényen 98 tő kannabisz növényt találtak, emellett több kilogramm szárított növényrészt foglaltak le. A kábítószerkereskedéssel foglalkozó férfi vásárlói körében fiatalkorú is volt, akinek több alkalommal adott el kábítószert – áll a közleményben.

A Huawei közleménye szerint a Wall Street Journal cikke az Egyesült Államok kormányzatának Kína ellen indított kereskedelmi háborúja jegyében született meg, és az amerikai termékek számára próbál piacot teremteni a kínai cégek kiszorításával az amerikai és a nyugat-európai piacokról.

A Wall Street Journal csütörtöki beszámolója szerint Washington a Huawei Technologies kínai mobil távközlési berendezés gyártó vállalat termékeinek a kerülésére igyekszik rávenni szövetségeseit. A meg nem nevezett forrásokra hivatkozó cikk azt állítja, hogy az amerikai hatóságok gyanúja szerint a Huawei termékeit a kínai kormány kémkedésre tudja felhasználni, így nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek a befogadó ország számára.

Az Egyesült Államok már megtiltotta állami szervezeteknek és beszállítóiknak a Huawei mobil távközlési hálózati berendezéseinek használatát. Legutóbb Ausztrália zárta ki a kínai céget az ötödik generációs mobil hálózati berendezések szállítói közül.

A WSJ értesülése szerint Washington a Huawei mobil hálózati berendezéseit már széles körben használó szövetségeseit kívánja rávenni a telepített rendszerek által szerinte okozott kiberbiztonsági kockázatok kiküszöbölésére. A lap által idézett “jól értesült” források tájékoztatása szerint Washington pénzügyi támogatást is kilátásba helyezett távközlési hálózati fejlesztések finanszírozásához az amerikai katonai támaszpontoknak otthont adó országok, így többek között Németország, Olaszország és Japán számára.

A Huawei közleménye leszögezi: a megbízhatóság mindig is elsődleges fontosságot jelentett a vállalat számára és számos igazoltan biztonságos terméket és megoldást szállított már világszerte több százmillió fogyasztónak. Ennek köszönhetően a Huawei már a világ 170 országában nyerte el a kormányzatok és a végfelhasználók bizalmát, termékeit és megoldásait a legnagyobb hálózati szolgáltatók mellett a Fortune 500 lista vállalatai is használják. A következő, ötödik generációs mobil távközlési hálózat kiépítését pedig eddig már 22 távközlési szolgáltató bízta a Huaweire.

A közlemény kiemeli, hogy a Huawei teljes egészében az alkalmazottai tulajdonában van, az általa gyártott termékek pedig hetven százalékban külföldi beszállítók komponenseiből készülnek.

A televízió szerint a tengeralattjáró parancsnoka azt hitte, hogy terrorista férfiak utaznak a Tripoliból kihajózó személyszállító hajón, és ezért két torpedóval felrobbantotta, és elsüllyesztette azt. A hajó azonban Libanonból a háború elől menekülő ötvenhat civilt szállított, köztük külföldieket, nőket és gyermekeket is.

Az 1982 júniusában megtörtént tragikus tévedés ügyében a kilencvenes évek végén a hadsereg három évig tartó belső vizsgálatot indított, amelynek végén a haditengerészet vezetője úgy határozott, hogy nem történt bűnügyi eljárást követelő mulasztás.

A hajó elsüllyesztésének ügyében korábban hírzárlatot rendeltek el, a tízes tévé a legfelsőbb bírósághoz fordult az eset nyilvánosságra hozása érdekében, és ennek határozata alapján készülhetett el róla a beszámoló. A beszámoló szerint az izraeli tengeralattjáró a végzetes torpedók kilövése után elhagyta a libanoni partokat, és Libanonban a mai napig nem tudták, hogy mi okozta a civileket szállító hajó felrobbanását.

– Milyen eredményeket ért el az OPSZ az elmúlt öt esztendőben?
– Az utóbbi öt évben az OPSZ működését és gazdálkodását is a stabilitás jellemezte. A szövetség évi 1,050 milliárd forint támogatást kap a Belügyminisztériumtól. Ebből az összegből finanszírozzuk az országban működő 2074 polgárőr egyesületet, valamint húsz területi szövetségünk működését. Bár a polgárőrök által használt eszközök tekintetében a szövetség önmagában csak minimálisan támogatja az egyesületeket, az viszont rendkívül fontos, hogy országos szinten 570 gépjárművet kaptunk, és mintegy négymilliárdos eszközbeszerzést is meg tudtunk valósítani. A 2013–2015 közötti időszakban a tanyaprogramunk miniszteri támogatásban részesült. Mindezeken felül több mint 1140 új kerékpárt, 88 motorkerékpárt is kapott a szövetség az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) segítségével, továbbá ötvenmillió forintos eszköz-hozzájárulást is az ORFK-tól a lovas szolgálat támogatására. Jellemző, hogy néhány évente használt gépjárműveket kap az OPSZ, 2017-ben pedig tíz motorkerékpárhoz is hozzájutott a szervezet.

– Hogyan tudja még az országos szövetség támogatni a polgárőrök munkáját?
– Fontos megjegyezni, hogy az eszközigényekre a kormánytól és a társszervezettől (ORFK) érkező támogatások jelentenek megoldást. A polgárőrök Magyarországon éppúgy, ahogy a világon bárhol, önként, szabadidejükben és ellenszolgáltatás nélkül végzik a munkájukat. Költségtérítést persze biztosítunk részükre, ha saját gépjárművel látják el szolgálatot, de ez inkább 20-25 évvel ezelőtt volt igazán jellemző. Ma már az OPSZ országosan több mint ezer gépjárművel és négyszáz lóval rendelkezik, a szövetség „állományában” több mint ezer lovas található. Mindezen túl megemlíteném, hogy két évvel ezelőtt 200 millió forintos céltámogatást kapott az OPSZ formaruhák és fényvisszaverő mellények beszerzésére. Ebben az eljárásban összesen 32 ezer mellényt vettünk, ami a teljes, 62 ezres létszámhoz viszonyítva azt jelenti, hogy a polgárőrök több mint fele, az egyéb beszerzésekkel együtt kétharmada rendelkezik új típusú szolgálati mellénnyel. Reményeink szerint a közeljövőben lesz még lehetőség további beszerzésre is. Fontos látni azt is, hogy a jelenlegi eszközpark elégséges a szolgálat ellátásához, noha az utóbbi öt év e tekintetben egyfajta dimenzióugrást is jelentett az OPSZ életében, hiszen 2010 előtt a jelenlegivel össze sem hasonlítható támogatásban részesültünk, ha egyáltalán volt efféle támogatás. Kijelenthetjük, hogy mára nem csupán a jogszabályi háttér segíti a polgárőröket, hogy ellássák a szolgálatot, de az eszközoldalon is megfelelő a szervezet támogatottsága.

– A következő években milyen területen kívánják tovább javítani az OPSZ működését, esetleg társadalmi támogatottságát?
– Leszögezhetjük, hogy az OPSZ a közösségi rendészet szerves részét képezi, mint ahogy az állampolgároknak, a cégeknek, a szervezeteknek, a polgárőrségnek kiemelt szerepük van a közbiztonságban. Magyarországon ugyanakkor a civil szervezetek pénzügyileg nem élveznek kiemelt figyelmet a lakosság és a cégek részéről. Az OPSZ-nél úgy gondoljuk, hogy a polgárőrség is egy termék, amelyet el kellene kezdeni értékesíteni. Tegyük hozzá, valamennyi civil szervezet sajátos jogi helyzetben van hazánkban. Az Budapesti Polgárőr Szövetség 2017 tavaszán tartott konferenciáján többek között arra kerestük a választ, hogy a polgárőrség miért nem jelenik meg tudatilag jobban a céges és a lakossági finanszírozásban, e téren ugyanis még komoly lehetőségek vannak. Ha az egyszázalékos adófelajánlásokat tekintjük, a 2074 tagegyesület – a már említett önkormányzati és állami támogatások mellett – mindössze néhány millió forintos juttatást kap. Ez annak a bizonyítéka, hogy a polgárőrség nem jelenik meg a lakossági köztudatban, az embereknek eszükbe sem jut, hogy ilyen célra is lehetne áldozni. Különösen elenyésző az egy százalékokból befolyó támogatás az 1,5-2 milliárd forintos önkormányzati és állami hozzájárulásokhoz mérten. Mindez számunkra azt jelenti, hogy szükség van az aktív kommunikációra, fel kell hívnunk a vállalkozások figyelmét arra, hogy akár a társasági adó (tao) kiterjesztésével is lehetne növelni a polgárőrség támogatottságát. Angliában például azzal is segítik a polgárőrséget, hogy havonta egy napot jóváírnak a munkahelyükön, ha ilyen jellegű munkát végeznek a dolgozók. Számos eszköz, lehetőség volna a cégek motiválására, mert van értelme a polgárőrségre áldozni.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A német főváros lapjai pénteki beszámolóikban erődítményként jellemzik a Berlin egyik leghíresebb karácsonyi piaca körül telepített építmények összességét. A városvezetés bő 2,6 millió eurót (845 millió forint) fordít a három vonalból álló védelmi rendszer kiépítésére, a terror elleni védekezés “mintaprojektjének” szánja a beruházást.

A belváros nyugati részének központjában álló Vilmos császár-emléktemplom körül elterülő térhez vezető utakat a Truckbloc nevű acélszerkezettel zárják le, amely a német gyártó tájékoztatása szerint akár 18 tonnás, az akadálynak óránkénti nyolcvan kilométeres sebességgel ütköző teherautókat is megállít.

A második védelmi vonal építőeleme a Terrablock nevű torlasz, amelyet a 2012-es londoni olimpiára fejlesztett ki a brit gyártó. Az acélhuzalból készült, homokzsákokkal töltött hatalmas kosarak nemcsak járművektől nyújtanak védelmet, hanem fegyveres támadásoknál is fedezéket adnak. Hasonló rendszert használnak a brit hadsereg legnagyobb afganisztáni támaszpontja, a Camp Bastion védelmére is.

A legbelső vonal cement alapra rögzített kerítéselemekből áll. Ez a Publifor nevű kordon, egy belga cég fejlesztése. A kerítésbe helyenként kapukat építettek, amelyeket az úgynevezett pánikzár révén gyorsan meg lehet nyitni, ha rendkívüli esemény miatt pánik törne ki a vásáron.

Mindhárom megoldás új Berlinben, és ha beválnak, más tömegrendezvényeken is alkalmazzák majd őket – számolt be a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság.

Hozzátették, hogy a karácsonyi piacok biztosítása továbbra is a rendezők feladata, és a költségeket is nekik kell viselniük. A Breitscheid tér védelmi hálózatának kiépítését a városvezetés kivételesen vállalta át, hogy kipróbálják az új módszereket.

A vásáron 2016. december 19-én történt merénylet, az elkövető egy elutasított tunéziai menedékkérő, Anis Amri volt. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet nevében gyilkoló szélsőséges iszlamista egy elrabolt kamionnal behajtott a téren szórakozó tömegbe. A támadásban 12 ember meghalt, több mint hetven ember megsebesült. Anis Amri a merénylet után elmenekült az országból, és néhány nappal később meghalt az olaszországi Milánó egyik elővárosában rendőrökkel folytatott tűzharcban. Ez volt az utóbbi évek legsúlyosabb németországi terrortámadása. Az ügyben folytatott vizsgálatok kimutatták, hogy a hatóságok megakadályozhatták volna a pusztítást, és ez sorozatos mulasztásaik miatt nem sikerült.

Takács Péter közleménye szerint a 65 éves nő a költségvetést károsító bűncselekménnyel mintegy 13 millió 705 ezer forintra tett szert. A vádlott édesanyja 1997 őszén halt meg, de a nő a nyugdíjfolyósító hatóság felé ezt nem jelezte.

A 2017 tavaszáig folyósított nyugdíjat a vádlott minden esetben felvette, emellett 2001-ben egy, a nyugdíj folyósításával kapcsolatos adatközlő lapot is kitöltött és aláírt édesanyja helyett. Az elkövetés 2017 tavaszán, az anyakönyvi adatokkal történt hatósági egyeztetést követően derült ki.

A nyugdíjfolyósító hatóság öt évre visszamenőleg mintegy 4 millió 804 ezer forint erejéig kötelezte a vádlottat az ellátás visszafizetésére, az ügyészség pedig a fennmaradó 8 millió 901 ezer forint kárra vagyonelkobzást indítványozott.

A vétség büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés.

A közleményből nem derült ki, hogy pontosan hol történt az incidens. A tárca tájékoztatása szerint az ukrán haditengerészet három hajója – két páncélozott tüzérségi kishajó és egy vontatóhajó – a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötőjébe tartott. A hajók útját a nemzetközi normáknak megfelelően előre bejelentették – szögezték le a közleményben.

Az ukrán fél tájékoztatása szerint az egyik orosz határőrhajó nekiment az ukrán vontatóhajónak, amelynek megsérült a főhajtóműve, a korlátja és elvesztette a mentőcsónakját. A legénység tagjai közül senki sem sérült meg.

Az incidenst Kijev nyílt provokációnak minősítette Oroszország részéről. Az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy megteszi a szükséges diplomáciai és nemzetközi jogi válaszlépéseket.

A tárca által kiadott közlemény szerint Oroszország provokációi a Fekete- és az Azovi-tengeren “átlépték a határvonalat és agresszívakká váltak”. “Oroszország hajói megsértve a közlekedés szabadságát, jogellenes erőszakot alkalmaztak az ukrán haditengerészet hajói ellen” – szögezte le a külügyminisztérium hozzátéve, hogy haladéktalanul tájékoztatják Ukrajna partnereit az orosz félnek az Azovi-tengeren folytatott agresszív tevékenységéről.

“Az efféle cselekmények emellett biztonsági kockázatot jelentenek a fekete-tengeri régió minden országára, ezért a nemzetközi közösségnek egyértelmű választ kell adnia rájuk” – közölte a minisztérium.

Új hatalmi tömb kialakítását célozta meg az Egyesült Államok a Közel-Keleten: a szövetséget mint szunnita politikai és katonai közösséget határozzák meg, a Fehér Házban csak az arab NATO-ként emlegetik.

2017-ben Donald Trump, amerikai elnök Szaúd-Arábiában tett látogatása alkalmával került napirendre egy együttműködési tervezet, mely főként az Öböl-menti monarchiákat, első sorban az Öböl Menti Együttműködési Tanács országait; Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, Bahreint, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket és Ománt tömörítené. Helyet kapna még Jordánia és Egyiptom is, mely Washington egyik legközelebbi szövetségese a térségben. A Fehér Ház elsődleges célja a szövetségi rendszer létrehozásával a Közel-Kelet stabilitásának megteremtése, valamint a térségben kialakult konfliktusokra való gyors reagálás. Az elképzelés nem újkeletű, korábban az Obama-adminisztráció is próbált lépéseket tenni az irányba, hogy egy érdeközösségbe tömörítse az Öböl-menti partnereit. A jelenlegi törekvés mellett érvként áll az amerikai elnök “America first” politikája, így az Egyesült Államok minimalizálná a katonai beavatkozásokat a régióban, viszont nem adná fel pozícióit, mitöbb, megerősítené azt, hiszen egy hozzá szorosan kapcsolódó védelmi szövetségen keresztül fenn tudná tartani a befolyását.

Szunnita államok, de ki ellen?

Az elmúlt időszakban Szaúd-Arábia katonai és politikai vállalkozásai a kudarc irányába mutatnak, jelentősen meggyengült Rijád hatásköre és befolyása Irakban, Libanonban, és Szíriában is, csak mint másodvonalbeli aktor tud beleszólni a folyamatokba. A már közel három éve kialakult jemeni konflktusban is csupán a katonai kiadásait növelte, stratégiai előrelépést nem tudott felmutatni. Politikai befolyásának csökkenése mögött komoly szerepet játszik a teheráni vezetés aktivitása, egyes vélemények szerint Irán Teherán mellett négy fővárosra terjesztette ki befolyását: Bagdadra, Damaszkuszra, Bejrútra és Szanaára. Irán ugyan nem minden gócponton avatkozik be közvetlenül a lokális folyamatokba, viszont igen komoly támogatást nyújt anyagilag és katonailag a hozzá közeli, főként síita összetétetlű miliciáknak. Ez kulcstényező nemcsak a kibontakozott konfliktusban, de az amerikai törekvésekben is, hiszen a szunnita egység révén a síita expanziós tervekkel szemben határozzák meg a tervezett szövetséget. Mindemelett komoly szerepe van a kőolajkereskedelemnek is; 2018 nyarának végén Irán jelentős csapatösszevonást hajtott végre a Hormuzi-szorosnál, ezzel egyidőben pedig Jemenben is sikerült az általa támogatott húszi lázadóknak az ellenőrzésük alá vonni a Báb-el-Mandeb-szorost a Vörös-tenger kijáratánál, ahol a világ kőolajexportjának jelentős részét bonyolítják. Ekkorra több híradás Roháni elnököt a szorosok uraként nevezte meg.

Az iráni terjeszkedésre mind Szaúd-Arábia, mind Bahrein aggodalommal tekint, amellyel fel kell venni a harcot. A szaúdi és a bahreini külügyminiszterek Manámában tartott védelmi értekezleten hangsúlyozták, hogy az Öböl-menti országoknak kulcsszerepük van a térség biztonságának és stabilitásának a fenntartásában. A szaúdi külügyminiszter Teherán politikáját a “sötétség víziójának” nevezte, mely a vallási ellentéteket kihasználva próbál előretörni. Mint kifejtette, nem az a kérdés, hogy legyőzhető-e Irán, hanem az, hogy hogyan, mivel. “A fény mindig diadalmaskodik a sötétségen”, fogalmazott a külügyminiszter.

Közel-keleti Stratégiai Szövetség

A kialakítás előtt álló politikai együttműködés Közel-keleti Stratégiai Szövetség néven került a tárgyaló felek elé; azonban számos kérdést és akadályt vet fel a megállapodás. Az egyik fő kérdés, hogy képesek lesznek-e a társuló államok katonailag erőt felmutatni a teheráni vezetéssel szemben. Ennek a kérdésnek a megalapozottsága a jemeni konfliktus eseménytörténetében keresendő, ahol egy jóval erősebb reguláris hadsereget fel tud tartóztatni egy sokkal kisebb, Irán által támogatott katonai szervezet. A másik kérdéskör, mely – annak ellenére, hogy a közvélemény már rég elfelejtette – komoly gátat szabhat a szövetségnek, a korábban Katar körül kialakult válság. Katar ugyan tagja az Öböl Menti Együttműködési Tanácsnak, de a szomszédos monarchiák blokád alá vonták a sivatagi királyságot, a globális terrorizmus támogatásával vádolva a dohai vezetést. Végül külön kategóriát jelent Törökország helyzete, mely NATO-tag, így Amerika közvetlen szövetségese a térségben, azonban szíriai ambíciói egyedi megítélésbe helyezik.

A fenti nehézségeket figyelembe véve az együttműködési terv létrejötte egy elhúzódó folyamat kezdetének tűnik, melynek megvalósulása azonban igen távolinak látszik.

A merényletet 2017. május 22-én, Ariana Grande amerikai popénekesnő koncertje után követte el az észak-angliai nagyváros 21 ezer fős rendezvénycsarnokában, a Manchester Arenában a 22 éves Salman Abedi, aki nagy erejű pokolgépet robbantott fel az előadásról távozó tömeg közepén.

A merényletben 22-en meghaltak, köztük hét gyermek. A legfiatalabb áldozat egy nyolcéves kislány volt. A sérültek számáról máig sincs pontos adat, de a Scotland Yard becslése szerint valószínűleg meghaladta a nyolcszázat.

Ez volt a legsúlyosabb merénylet Nagy-Britanniában a 2005 júliusában elkövetett londoni merényletsorozat óta. Abban a támadásban négy öngyilkos merénylő robbantott pokolgépeket három londoni metrószerelvényen és egy emeletes városi buszon, 52 utast megölve és több mint hétszázat megsebesítve.

Az alsóházi bizottság csütörtökön ismertetett jelentése szerint az MI5 úgy döntött, hogy nem figyeli és nem is korlátozza a líbiai származású, de nagy-britanniai születésű Salman Abedi mozgását. Ez lehetővé tette, hogy Abedi, aki előzőleg Líbiába utazott, a merénylet előtt néhány nappal visszatérhetett Nagy-Britanniába, anélkül, hogy az elhárítás ezt észlelte volna.

A brit hatóságok gyanúja szerint Abedit líbiai tartózkodása alatt képezték ki robbanószerkezetek összeállítására, és a manchesteri merényletben felrobbantott pokolgépet is maga készítette lakásán.

Az alsóházi bizottság vizsgálati jelentése szerint az MI5 elismerte, hogy a már akkoriban is rendelkezésére álló információk alapján ellenőriznie és korlátoznia kellett volna Abedi utazásait.

A vizsgálat során kiderült az is, hogy Abedi megfigyelésének ügyét az elhárítás már kijelölte további felülvizsgálatra, ám az MI5 belső rendszerei “túl lassan mozdultak”, és e felülvizsgálat a merénylet elkövetéséig nem történt meg.

A bizottsági jelentés szerint Abedi ügyében számos egyéb hiba is történt, köztük egy olyan, amelyet nemzetbiztonsági szempontból “kényes” mivolta miatt nem is lehet nyilvánosságra hozni.

Jóllehet nem lehetséges annak utólagos tényszerű kijelentése, hogy e hibák nélkül el lehetett volna kerülni a tavaly májusi manchesteri merényletet, az a következtetés azonban levonható, hogy e hibák következményeként olyan lehetőségek maradtak kihasználatlanul, amelyek potenciálisan alkalmasak lettek volna a terrortámadás kivédésére – fogalmaz a vizsgálati jelentés.

A bizottság megállapította azt is, hogy a pokolgépek készítéséhez szükséges vegyszerek forgalmazásának ellenőrzési rendszere “reménytelenül elavult”, és a távközlési cégek továbbra sem ellenőrzik kellően az online felületeiken megjelenő olyan tartalmakat, amelyek terrorcselekmények előkészületeire utalnak.

A merénylet körülményeiről már készült az év elején egy előzetes, kormányzati vizsgálati jelentés is, amely megállapította, hogy Abedit 2014 nyara és 2015 októbere között az MI5 figyelte. A szolgálat kapott is hírszerzési adatokat Abediről, de úgy ítélte meg, hogy ezek az információk nem kötődnek terrortevékenységhez.

A kormányzati jelentés szerint azonban visszatekintve már látszik, hogy ezek az adatok “nagy jelentőségűek” voltak a manchesteri merénylet szempontjából, és “a körülmények szerencsésebb alakulása esetén” a támadás megakadályozható lett volna.

– Melyek voltak az utóbbi öt esztendő legfontosabb eseményei az MRTT életében?
– Sokkal teljesebb lesz a kép, ha időben távolabbról indulunk. A társaság 2004-es megalakulásakor közzétettük a hitvallásunkat, amely máig nem veszített frissességéből. Az akkor megfogalmazott céljaink közül már sok teljesült, mindenekelőtt azt emelném ki, hogy a társaság kezdeményezésére megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Rendészettudományi Albizottsága. Létrejött a rendészeti felsőoktatási terület, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) megalakulásával a rendészeti tisztképzés egyetemi rangra emelkedett. Hatalmas lendülettel újította meg tevékenységét a Belügyi Tudományos Tanács. Megalakulhatott a Rendészettudományi Doktori Iskola, és valódi kapcsolattá erősödött a Magyar Hadtudományi Társaság és az MRTT közötti együttműködés.

Társaságunknak sok olyan tagja van, akik tudományos tevékenységüket valamely együttműködő tudományos vagy oktatási partner szervezeti keretei között fejtik ki, így talán nem szerénytelenség, ha ezeknek az intézményeknek a sikereit – illő visszafogottsággal – az MRTT eredményének is tekinthetjük. Az elmúlt öt év tendenciái közül kiemelném, hogy társaságunk egyre inkább az „ernyőszervezeti” szerepét erősítette, jelentős sikerekkel. Példaként említem a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal, az MRTT Migrációs Tagozat közreműködésével kialakított rendkívül aktív és színvonalas tudományos együttműködésünket, vagy a Polgárőrség Tudományos Tanácsának – amely egyúttal az MRTT Tagozata is – felfelé ívelő szakmai-tudományos tevékenységét.

Rendkívül fontos, ezért külön dicsérettel kell szólnom a magánbiztonsági terület folyamatosan emelkedő színvonalú tudományos munkájáról. Ugyanakkor két területen nem sikerült előbbre lépnünk. Nem tudtuk – a kedvezőtlen pénzügyi feltételek miatt – erősíteni nemzetközi szerepünket, és továbbra is várat magára a Rendészettudományi Kutató Intézet létrehozása. Változatlanul nehezíti munkánkat egy állandó, tagjainkat kiszolgálni képes iroda- és klubhelyiség hiánya. Így bőven maradt még tennivalónk a következő évekre is.

– A Nemzeti Közszolgálati Egyetem működésének öt éve alatt melyek voltak a belső fejlődés mérföldkövei?
– A tartalmi fejlődés jelentős eseményeivel illene kezdenem a felsorolást, mégis első helyen említem a Magyarország Kormánya által jóváhagyott Ludovika I. Projekt infrastrukturális eredményeit. Megújult a Ludovika központi épülete, felépült az Orczy-park Üllői úti oldalán az új kollégium, az új központi oktatási épület. A Diószegi utcában – a parkhoz kapcsolódóan – a Rendészettudományi Kar elfoglalhatta új speciális kiképzési épületét és új, 600 fős kollégiumát. Hamarosan megkezdi működését az új sportcentrum, a lőtér, a lovarda, a lakossági sport- és szabadidőpálya-együttes, minden részletében felújították a parkot is. 2018 első félévében ezért megkezdődhetnek a Ludovika II. Projekt munkálatai, amelyeknek része lesz egy új Katasztrófavédelmi Oktatási Központ megépítése is.

Az elmúlt öt évben a korábbi három karral működő NKE további két karral bővült: létrejött a Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kara, valamint a Víztudományi Kar. A korábbi Közigazgatás-tudományi Kar Államtudományi Karrá alakult, megkezdődött az ötéves, osztatlan államtudományi képzés, tartalmi szempontból megújult a rendészettudományi képzés is. Új, négyéves képzési rendet alakítottunk ki, létrejött a tisztjelölti jogviszony, a kar „szolgálati” szerveként megalakult a Rendvédelmi Tagozat. Nagyobb óraszámot kaptak a gyakorlati ismeretek, kialakultak a négyes követelményrendszer módszertani elemei, így érvényesíteni tudjuk az oktatás, a nevelés, a képzés és a kiképzés egymásra épülő, egymást átfonó elemeit. Új mesterképzéseket és szakirányú továbbképzési szakot indítottunk. Nőtt a tudományos fokozattal rendelkező oktatóink száma, erősödött a kutatási és publikációs aktivitás és a hallgatóink tudományos diákköri tevékenysége. A demográfiai gondokra tekintettel nagy eredménynek tartom, hogy alig csökkent a tisztképzésre jelentkezők száma, a magánbiztonsági képzésre jelentkezőké pedig növekedett.

– Az új épület birtokbavétele mennyire adott új lehetőségeket, új lendületet az intézménynek?
– Az egyetem egy telephelyre történő centralizációja megteremti a lehetőségét – a korábbi szétszórt elhelyezkedésből adódó nehézségekkel szemben – az észszerűbb működési feltételek kialakításának. Ezek a változások már folyamatban vannak, de végső formájukat értelemszerűen csak a tapasztalatok figyelembevételével alakítjuk ki. Az új kollégium például megteremtette annak lehetőségét, hogy a tiszti szocializációs és nevelési folyamat erősítése céljából az elsőéves tisztjelölt hallgatók kötelező bentlakásos körülmények között, teljes ellátás mellett teljesítsék első tanévüket. A speciális kiképzési épületünk lehetőséget ad a képzéshez kapcsolódó laboratóriumok kialakításához, taktikai lőtér üzemeltetéséhez, kondíciós gyakorlásokhoz, a kényszerintézkedések készségszintű elsajátításához, az informatikai, kommunikációs és nyelvi tudás fejlesztéséhez.

– Milyen változásokat terveznek a következő években?
– Az első és legfontosabb feladatunknak azt tartom, hogy az új elhelyezési, tartalmi és szervezési lehetőségeinket „beüzemeljük”, és stabilizáljuk az eddigi eredményeinket. A növekedési fázisból lépjünk át a fejlődési fázisba, a mennyiségi és a minőségi követelményeket egymással szimbiózisban érvényesítsük. A rendvédelmi szervek „korfáinak” ismeretében a következő években nem kényszerülünk soron kívüli képzések indítására, ezért a minőségi jegyek fejlesztésére koncentrálhatunk. Miközben megőrizzük a generalista, „értelmiségi” jellegű alapozó képzés minden fontos elemét, nagyobb figyelmet kell fordítanunk a gyakorlati ismeretek oktatására, a készségek és jártasságok elsajátítására. Továbbra is fejlődő, meghatározó tantárgyak maradnak a jogtudományi és az államtudományi ismeretek, de a technológiai fejlődés egyre több informatikai és műszaki ismeret oktatását követeli meg.

Erősíteni kívánjuk tisztjelöltjeink parancsnoki kompetenciáit, vezetési készségeit, valamint gazdálkodási és logisztikai jártasságát. A magánbiztonság területén elindítjuk a mesterképzést és növeljük a költségtérítéses képzésre felvehető hallgatók számát. A polgári nemzetbiztonsági területen is bevezetjük a mesterképzést, illetve specializációkat indítunk. A Katasztrófavédelmi Intézetünk dolgozik a tűzoltómérnök-képzés feltételeinek kialakításán, valamint a polgári védelmi képzés erősítésén. A Víztudományi Karunk Baján, a korábbi Eötvös József Főiskolán folyó vízügyi képzés jogutódjaként minden részterületen fejleszteni fogja képzési kapacitásait. Minden jövőbeli képzésünkkel szemben a minőségi elvárásokat érvényesítjük első helyen, ideértve a nemzetközi szerepünk erősítését is. Ezt fogjuk megkövetelni az egyre emelkedő színvonalú képzést nyújtó magánbiztonsági szakjainktól és szakirányainktól is. A trend eddig pozitív, ezért köszönettel tartozunk a munkánkat támogató piaci szereplőknek, elkötelezett oktatóinknak, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szigorú elvárásokat megfogalmazó, de minket jó szándékkal támogató vezetőinek.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)