Biztonságpolitika

Kolumbiai drogok nyugat-európai terjesztéséből befolyó milliárdos összegeket mosott tisztára az ügyészség szerint az a több tucatnyi vádlott, akinek a büntetőpere hétfőn kezdődött el a Fővárosi Törvényszéken.

Az első előkészítő ülésen ismertetett vádirat szerint a 2010-es évek első felében Nyugat-Európából Magyarországra szállították a drogeladásból származó készpénzt, majd innen különböző számlákra utalták el. Egy kolumbiai drogkartellel együttműködő vietnami férfi megbízásából az elsőrendű vádlott, egy itt élő egyiptomi férfi és néhány társa szervezte meg a pénz rendszeres összegyűjtését, ide hozatalát, majd magyarországi és szlovákiai bankokból kínai, hongkongi bankszámlákra utalását.

A többtucatnyi futár közül mindig ketten mentek Németországba, Hollandiába, Belgiumba és Spanyolországba, hogy átvegyék a szervezet helyi tagjaitól a százezer és négyszázezer euró közötti készpénzt, és autójuk rejtekhelyére dugva Magyarországra hozzák. A futárok egy-egy útért harminc-hetvenezer forintot kaptak. Az első- és a másodrendű vádlottnak – az egyiptomi férfinak és feleségének – százmilliós, a harmad- és a negyedrendű vádlottnak tízmillió forintos nagyságrendű haszna származott a cselekménysorozatból.

Az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlott összesen több mint 18 milliárd forintnyi, bűncselekményből származó pénz tisztára mosásában vett részt. A vádirat kitér arra is, hogy a vádlottaknak egyértelműen tudniuk kellett, hogy a pénz bűncselekményből származik és ők bűnszervezetben vesznek részt. Egy másik vádpont szerint a 35 vádlott közül néhányan sok száz milliós cigarettacsempészésben is részt vettek és ebből százmilliós haszonra tettek szert.

Sajtóinformációk szerint a vietnami férfit az Egyesült Államok hatóságai vonják felelősségre.

A hétfői előkészítő tárgyaláson Molnár Csaba, az elsőrendű vádlott védője az eljárás megszüntetését indítványozta, azzal érvelve, hogy pénzmosás előbűncselekménye, a drogkereskedelem – amelyből a tisztára mosott pénz származott – nem kellően alátámasztott, e nélkül pedig a pénzmosás sem állapítható meg. A bíró azonban elutasította az ügyvéd indítványát azzal, hogy a bírói gyakorlat szerint elegendő, ha megalapozottan feltehető az előcselekmény, ráadásul a bizonyítás részeként még vizsgálni fogják ezt a kérdést is.

Hétfőn megkezdődött a vádlottak meghallgatása, ők többnyire tagadták bűnösségüket és jelezték, hogy egyelőre nem akarnak vallomást tenni. A büntetőperben várhatóan még több előkészítő ülést tart a Fővárosi Törvényszék, mielőtt az érdemi tárgyalást, a bizonyítást megkezdi.

A Nyugat elvesztette az afganisztáni háborút, az amerikai és a NATO-jelenlét alatt a közép-ázsiai országban a válság súlyosbodott – jelentette ki Zamir Kabulov, az orosz elnök afganisztáni különmegbízottja újságíróknak hétfőn Moszkvában.

Kabulov a múlt heti moszkvai nemzetközi Afganisztán-konferenciának a tanulságait összegezte, ezen a térségben található államok – Kína, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – külügyminiszter-helyettesi szinten, más országok pedig – köztük az Egyesült Államok – különleges képviselőkkel vagy megfigyelők szintjén képviseltették magukat. A pénteki tanácskozáson Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet Afganisztánt hídfőállásként akarja felhasználni a terjeszkedéséhez, ami ellen nemzetközi összefogást sürgetett.

Az orosz elnöki különmegbízott hétfőn kijelentette, hogy a konferencia, amelyen mind az afgán kormány, mind az ellene harcoló tálibok képviselői részt vettek, kísérlet volt arra, hogy megtegyék az első lépést a teljes körű béketárgyalások felé. Mint mondta, Moszkva a békefolyamat támogatásával nem az amerikai erőfeszítéseket kívánja aláásni. Rámutatott, hogy Oroszországnak és közép-ázsiai szövetségeseinek a nemzeti érdekeit kockáztatják a közvetlen közelükben folyó harcok.

“Nem nézhetjük közömbösen, hogy mi történik. Az Egyesült Államok értésére adtuk, hogy nem megy nekik a rendezés. Ezzel kapcsolatban az afgán probléma megoldásának regionális megközelítését támogatjuk” – fogalmazott Kabulov, hozzátéve, hogy Moszkva üdvözölné, ha ehhez a térségen kívüli országok “őszinte és konstruktív támogatást nyújtanának”.

A diplomata szerint az amerikai és a NATO-jelenlétnek nemhogy nem sikerült megoldania a problémát, hanem még ki is szélesítette azt. Rámutatott, hogy a kormányellenes, szélsőséges tálibok folyamatosan növelik jelenlétüket, amely 2001 óta a semmiről az ország területének 60 százalékára nőtt.

“A Nyugat elvesztette a háborút Afganisztánban, de vonakodik ezt a nyilvánvaló tényt elismerni. Továbbra is az erőre támaszkodik, ami csak további áldozatok ezreihez és az ország az ország további pusztulásához vezethet” – hangoztatta.

Úgy vélte, hogy a régió olyan hatalmai, mint Oroszország, Kína, Pakisztán és Irán, erősen érdekeltek a konfliktus lezárásában, és ezért abban az eddiginél nagyobb szerepet kell játszaniuk. Kabulov közölte, hogy Zalmay Khalilzad amerikai Afganisztán-ügyi elnöki különmegbízott várhatóan december elején Moszkvába utazik.

A moszkvai megbeszélésen egyébként a tálibok megerősítették korábbi álláspontjukat, hogy a 17 éve tartó háború lezárásáról nem az általuk amerikai bábnak tekintett afgán kormánnyal, hanem közvetlenül az Egyesült Államokkal kívánnak tárgyalni.

Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint nehezíti a rendvédelmi szervek munkáját, hogy a tervezett terrortámadások előtt nem mindig van lehetőségük a beavatkozásra.

A szakértő az ausztráliai késeléssel kapcsolatban elmondta, hogy a titkosszolgálat már korábban is figyelte az elkövetőt, akitől elvették az útlevelét, amikor csatlakozni akart a Szíriában harcoló Iszlám Állam alakulataihoz.

Arról is beszélt, hogy az elkövető nem használt illegális fegyvereket, gázpalackkal és késsel támadt.

Horváth kitért arra is, hogy a három évvel ezelőtti párizsi terrortámadás után a rendvédelmi szervek kutatómunkába kezdtek, és ennek köszönhetően sikerül megelőzniük több hasonló támadást.

Úgy vélte, Nyugat-Európának, az Európai Unió vezetésének még nem sikerült érdemben szembenéznie az új biztonsági kihívással, amelyet szerinte döntő részben az illegális migráció generált az elmúlt években.

Pénteken Melbourne-ben egy szomáliai férfi nekivezette a gázpalackokkal megrakott autóját egy bevásárlóközpontnak, majd az utcán megkéselt több embert, egyiküket halálosan. A támadó nekirontott a rendőröknek is, akik rálőttek, később a kórházban meghalt. A támadást az Iszlám Állam vállalta magára.

A biztonság Bauer Zsuzsa számára anyagi, egészségi és érzelmi téren egyaránt fontos, és amennyire csak lehet, a családjában is igyekszik a jövőt bebiztosítani.

„A férjemmel mindketten dolgozunk, nincs hitelünk, viszont van félretett pénzünk. Próbálunk okosan bánni a pénzzel, befektetéseink és lakáskasszánk is van. A gyerekeink tanulmányaira és a saját nyugdíjas éveinkre is gondolunk, ezért már most előtakarékoskodunk. Soha nem költünk többet, mint amennyi pénzünk van, és úgy osztjuk be, hogy mindenre jusson, amire kell.”

A pénzügyeken túl az egészséges életmódot is elengedhetetlennek tartják. „Odafigyelünk arra, hogy minden évben elmenjünk szűrővizsgálatokra: megnézetjük a vérképünket, elmegyünk fogorvoshoz, tüdőszűrésre, én mammográfiai vizsgálatra, hasi ultrahangra és nőgyógyászati szűrésre is járok, a férjem pedig kap a cégétől menedzserszűrést. A nagyobbik fiam, Bendegúz (15 éves) már gimnazista, őt is elküldöm fogorvoshoz, a kisebbik, Boldizsár (13 éves) iskolai szervezésben jár évente szűrésre.”

Az érzelmi biztonság szintén kiemelt helyen áll Bauerék életében: úgy érzik, ezt a család, a szülők és a barátok teremtik meg körülöttük. „Különös gondot fordítunk arra, hogy ápoljuk ezeket a kapcsolatokat, mert tisztában vagyunk vele, hogy azért, hogy ez működjön, tenni kell. A munkahelyen is fontos, hogy jó legyen a légkör. A gyerekeknek pedig azt tanítjuk, ha problémájuk van, nyugodtan mondják el, mert együtt sokkal könnyebben megoldjuk a gondokat. Egyikünknek sem kérdés, hogy számíthatunk egymásra.”

Családos anyukaként a hétköznapok biztonságáról is gondoskodni kell, és Bauer Zsuzsa számára ez sem elhanyagolható. „Olyan autót veszünk, amelynek erős karosszériája van, légzsákkal, ABS-szel felszerelt, és rendszeresen szervizeljük. Van rajta casco, és biztonságosan vezetünk, nem száguldozunk őrült módjára. Van lakásbiztosításunk, riasztónk, mindig lehúzzuk éjszakára a redőnyöket, s még nyáron sem alszunk nyitott ablaknál, nehogy valaki meglepetést okozzon. Van kutyánk is, ami – amellett, hogy a család kedvence – szintén növeli a biztonságérzetünket. A fiúkat pedig, ha egyedül jönnek haza, arra nevelem, hogy a saját életük és testi épségük a legfontosabb, így ha az utcán valaki beléjük köt, inkább adják oda a pénzüket, a telefont, ne ellenkezzenek, és fussanak olyan helyre, ahol sokan vannak, kiabáljanak segítségért, vagy menjenek oda egy felnőtthöz segítséget kérni. Előfordul, hogy én magam is késő este egyedül megyek haza, de még nem volt ebből komolyabb problémám. A férjem bármikor szívesen értem jön autóval, ilyenkor azért ő is nyugodtabb.”

Újságírói hivatása Bauer Zsuzsától gyakran megköveteli az otthontól távoli munkavégzést, és a családdal is gyakran utaznak. „A bankkártyához van utasbiztosításunk, rendelkezünk EU-s egészségügyi kártyával, és gondosan megválogatjuk azt is, mi legyen az úti cél. Noha az utóbbi időben a terrorizmus kicsit beárnyékolja a külföldi útjainkat, napi szinten nem befolyásolja az életünket.”

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A halott katona már nem ellenség, nyugodjon bárhol a világban, mindenütt megérdemli, hogy megemlékezzünk róla – mondta a honvédelmi miniszter Debrecenben, a Hősök temetőjében, az első világháborúban hősi halált halt katonák felújított hadisírjainak ünnepélyes átadásán.

Benkő Tibor hozzátette: a felújított debreceni honvédtemető méltó emlékhely az emlékezésre és az emlékeztetésre. Felidézte, hogy a temetőben nyugszanak az 1849. augusztus 2.-ai debreceni nagy csata áldozatai: névtelen honvédek, katonák, akik hazájuk függetlenségéért, szabadságáért áldozták életüket. Ugyancsak nyugszanak a honvédtemetőben az első, illetve a második világháborúban elesett katonák.

“Ezért méltó az az elnevezés, hogy honvéd temető, és a hősök temetője” – mondta Benkő Tibor hozzátéve: “hősök, áldozatok, elesettek együtt nyugszanak itt a földben, együtt a magyar katonák azokkal, akik akkor ellenségek voltak”.

Benkő szavai szerint sokaknak, akik háborúba indultak és háborúban estek el, nem adatott meg, hogy hazájukban szeretteik mellett nyugodhassanak.

Nem azért lettek katonák, hogy hősök legyenek, azért indultak háborúba, mert győzni akartak: nagyapák, apák, fiatal emberek, akik szeretteiket hagyták otthon – mondta a honvédelmi miniszter, hozzátéve: “tisztelet mindenkinek, akikre emlékezünk a hősök kertjében, az ország bármelyik pontján”.

Benkő kiemelte: “mutassunk példát abban is, hogy számunkra fontosak azok a katonák is, akik Magyarországon veszítették életüket”. “Legyen ez példaértékű és példamutató minden ország és minden nemzet számára, ahogy mi tiszteletet adunk és megbecsüljük a Magyarország földjén elhunyt katonákat, az emléküket. Ezt kérjük és ezt várjuk más nemzetektől is” – fűzte hozzá.

Benkő végezetül arról beszélt, hogy a magyar embereknek rendkívül fontos, hogy béke legyen az országban, Európában. Kérte a katonákat, hogy esküjükhöz híven, legjobb tudásuk szerint szolgálják Magyarország, a magyar emberek biztonságát, a békét.

Felfüggesztett börtön büntetésre ítéltek egy lett férfit, aki lefejelt egy rendőrt – közölte az ügyészség.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közleménye szerint a lett férfi hétfőn érkezett repülővel a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.

Még a gépen – landolás közben – összeverekedett egy utastársával. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság állományába tartozó rendőrök a repülőgép fedélzetén intézkedés alá vonták a két ittas állapotban lévő fiatal férfit, s felszólították őket személyazonosságuk igazolására. A vádlott ennek nem tett eleget, és lábával az egyik rendőr felé rúgott, majd a másik rendőrt állkapcsánál lefejelte. A főtörzsőrmester nyolc napon belül gyógyuló, zúzódásos sérülést szenvedett.

Miután a verekedésért bíróság elé állított elkövetőket garázdaság vétsége miatt jogerősen elítélték, a rendőrökre támadó férfit a KNYF őrizetbe vette. A lett férfit gyorsított eljárásban, hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt is bíróság elé állították.

Az ügyészség indítványa alapján a bíróság a vádlottat egy év börtönbüntetésre ítélte, amelynek a végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős.

Az első világháború mindenkihez szigorú figyelmeztetésként szól, hogy utasítsuk el a háború kultúráját és minden törvényes eszközzel vessünk véget a világ számos részét még ma is vérrel szennyező konfliktusoknak – mondta Ferenc pápa.

A katolikus egyházfő az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény századik évfordulóján tartott beszédében hozzátette: úgy tűnik, az emberiség nem tanul a történelemből.

“Miközben az (első világháború) hatalmas tragédiájának összes áldozatáért imádkozunk, mondjuk ki erőteljesen, a békébe, ne a háborúba fektessünk be!”- hangoztatta Ferenc pápa.

Emlékeztetett az első világháború alatti pápa, XV. Benedek szavaira, aki “felesleges mészárlásnak” nevezte az 1918-ban lezárult konfliktust. A szegényeket oltalmazó Szent Márton november 11. ünnepnapjára emlékeztetve Ferenc pápa azt mondta, az emberi szolidaritás mutassa meg a béke útját az embereknek.

Nekünk a Mi-24-es a legjobb ellenség! - jegyezte meg egy magyar lérakos a tavalyi csehországi TOLY gyakorlat alkalmával azzal kapcsolatban, hogy a célrepülések résztvevői közül melyik biztosítja számukra a leginkább megfelelő kiképzési lehetőséget. Mint minden kijelentés, nyilván ez is szubjektív. De ettől még tény, hogy mintegy hat évnyi kihagyás után a napokban a győriek visszakapták nagyrabecsült régi partnerüket: az egyik frissen nagyjavított "krakagyila" tiszteletét tette a kubosok és a mistralosok megsemmisítési zónájában. Arról nem is beszélve, hogy ez a lérak-forgószárnyas (és persze merevszárnyas) kiképzési szinergia példaértékű lehet a honvédelmi színtér összes szereplője számára...

A 720-as Likócs fölött.

SzURN és egy M3-as gyakorló rakétával megrakott SzPU várja áldozatát.

Zord

Európának saját védelmet kell kiépítenie amerikai gyártású fegyverek beszerzése helyett – mondta Emmanuel Macron francia államfő a CNN amerikai hírtelevíziónak.

“Nem szeretném, ha az európai országok amerikai vagy más fegyverek, illetve az önök iparából származó eszközök megvásárlásához emelnék a védelmi költségvetéseiket” – fogalmazott angolul a francia elnök a szombaton felvett interjúban, amelyből a francia hírtelevíziók sugároztak részleteket. “Azért emeljük a költségvetésünket, hogy az autonómiánkat megteremtsük” – tette hozzá.

Macron és Donald Trump szombati megbeszélésén a francia elnöki hivatalban láthatón el kívánták oszlatni azt a polémiát, amely azután robbant ki a médiában, hogy az amerikai elnök péntek este, miután megérkezett a francia fővárosba, “sértőnek” nevezte a Twitteren Macronnak az önálló európai hadsereg létrehozására tett javaslatát.

A francia elnök a CNN-nek adott interjúban megerősítette, hogy olyan Európára tett javaslatokat amerikai kollégájának, amely jobban ki tudja venni részét a NATO-ban a közös terhekből.

“Egyetértek, és tekintettel a terhek jobb megosztására, mindannyiunknak erősebb Európára van szüksége” – hangsúlyozta a francia köztársasági elnök.

Macron egy keddi rádióinterjúban beszélt arról, hogy Európának saját haderőre lenne szüksége.

“Nem védjük meg az európaiakat, ha nem döntünk arról, hogy hozzunk létre egy valódi európai hadsereget” – hangoztatta a francia elnök, amire válaszként azt írta a Twitteren Trump: “Macron francia elnök azt javasolja, hogy Európa állítson fel saját haderőt, hogy megvédje magát Amerikától, Kínától és Oroszországtól. Ez nagyon sértő, de talán Európa jobban tenné, ha kivenné méltó részét a NATO finanszírozásából, amelyet jelenleg jórészt Amerika áll!”

Szombat reggel a francia elnöki hivatal a félreértések eloszlatására azt közölte, hogy Emmanuel Macron javaslata az európai hadseregről semmi esetre sem az Egyesült Államok ellen irányult, jóllehet a francia elnök másfél évvel ezelőtti megválasztása óta folyamatosan szorgalmazza a közös európai védelem megerősítését, amelyet elsősorban a Trump nyilatkozatai miatti amerikai stratégiai bizonytalansággal és kiszámíthatatlansággal indokol.

A CNN kérdésére Macron nem kívánta kommentálni az üzenetet. “Nem az én dolgom kommentálni (Trump) tweetjét. Mindig jobban szerettem a közvetlen tárgyalásokat vagy válaszokat a kérdésekre, mint tweeteken keresztül intézni a diplomáciát” – mondta a francia elnök.

Az elmúlt évtizedben megjelent kiberfenyegetések új hadszínteret hoztak létre. Az olyan kritikusnak számító ágazatnak, mint a repülésbiztonság, többrétegű védelemre van szüksége. A Hungarocontrol Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. nemzetközi, illetve regionális viszonylatban is élen jár e tekintetben, azonban a kiberbiztonság egy folyamat, amely állandó figyelmet, fejlődést és készenlétet igényel – mondta a Biztonságpiacnak Nagy Róbert, a társaság vállalati IKT-szolgáltatásokért felelős vezetője.

– A légiforgalmi irányítással kapcsolatban igaz az a mondás, hogy akkor működik jól, ha nincs róla szó a médiában. Igaz ez a Hungarocontrolnál az infokommunikációs technológiák (IKT) területére is?
– Abszolút így van: ha a szolgáltatás jól működik, stabilak a légiforgalmi irányítást kiszolgáló rendszerek, akkor nincs hír. Biztonsági szempontból viszont több tényezőt kell figyelembe venni. A Hungarocontrol fő terméke a repülésbiztonság és ennek felügyelete. A cég repülésbiztonsági és kockázatmenedzsment kultúrája érett és jól működik, ez persze az egész iparágra jellemző. A kiberbiztonság kapcsán mostanra egy teljesen új korszakba érkeztünk, a repülésbiztonság pedig nem létezhet nélküle. Míg a világban a repülésbiztonság kultúrájának történelme van, addig a kiberbiztonság egy teljesen új kultúra megteremtését jelenti.

– Az informatikai eszközök és rendszerek sokfélesége miatt az IKT-szolgáltatónak rendkívül komplex feladata van a légi irányításban. Minden bizonnyal a védelmi stratégia is hasonlóképpen összetett…
– Egy komplex környezetre, a változó világ változó hatásaira úgy kell reagálnunk, hogy többrétegű védelmet építünk fel. Természetesen a védelem is rendkívül komplex, kritikus infrastruktúra lévén pedig végső soron emberéletek múlnak ezen a munkán is. Bár a kockázatelemzés egyik régi, természetes eleme az iparágnak, ennek ma már ki kell egészülnie a kiberbiztonságot érintő elemek kockázati szempontú értékelésével is. Mindezekből pedig egy rétegelt védelmi rendszert kell felépíteni, amely három fő elemből áll: a technológia mellett a folyamatoknak is kiemelt szerepük van és a sokat hangoztatott legfontosabb tényező, az ember. Az alkalmazott megoldások rendszere, ezek volumene annak alapján mérhető, hogy a repülésbiztonság kritikus infrastruktúrának számít.

– Ezek szerint a védelmi stratégia is új szemléletmódot követelt.
– El kellett jutni ahhoz a felismeréshez, ami világviszonylatban új megközelítést követel: az elmúlt tíz évben nagyságrendileg megnőtt a kibertérből érkező fenyegetések száma. Már arra is számos példa volt a világban, hogy kritikus infrastruktúrákat bénítottak meg a támadók vagy avatkoztak be a működésébe. A különféle infrastruktúrák elleni célzott vagy járulékos támadások voltaképpen egy új hadszínteret hoztak létre, ahol folyamatosan zajlanak az események, ezekkel pedig foglalkoznunk kell. A Hungarocontrol is eljutott erre a felismerésre, évekkel ezelőtt megszületett a vállalat kiberstratégiája, amelynek megvalósításán folyamatosan dolgozunk. Ezt egy fejlődési programként kell elképzelni, amelyet nap mint nap aktualizálni kell, mivel a kiberbiztonság egy folyamat. A kibertér rendkívül komplex, az iparágban használt eszközök és rendszerek kimondottan hosszú életciklussal rendelkeznek. Évtizedekig használunk például radarrendszereket, amelyek tervezésekor korábban még csak a funkcionalitást tartották szem előtt, a kiberbiztonságra nem fordítottak figyelmet. Emiatt olyan védelmet kell e rendszerek köré építeni, hogy az eszközök működésben tartása mellett a kiberbiztonság is megfelelő legyen. Tehát a régi megoldások új védelmi környezetet igényelnek. A szemléletmód egy másik pillére az, hogy az új rendszereknél már a tervezési szakaszban figyelmet fordítanak a kiberbiztonsági szempontokra is – ez a „security by design”, amelyet a Hungarocontrol stratégiai szintre emelt.

– A nemzetközi kiberbiztonsági trendek nem kerülhetik el a Hungarocontrolt sem. Milyen mértékben érzékeli a társaság a kibertérből érkező fenyegetéseket?
– Egyfelől a nemzetközi trendek szempontjából az a meghatározó, hogy jelenleg hol tart a világ a kibervédelemben. A Hungarocontrol nemzetközi viszonylatban is kimondottan jól áll: időben megkezdődött a paradigmaváltás, hogy a komplex kockázatokra már a rendszertervezéskor figyelmet fordítsanak, míg a régebbi rendszereket rétegelt védelemmel bástyáztuk körbe. A FAB CE (Közép-európai Funkcionális Légtérblokk) tekintetében regionálisan is kiemelkedőnek számít a Hungarocontrol felkészültsége. Másfelől támadás mindenkit érhet. Persze meg kell különböztetni az általános, például automatizált kártevők működését a célzott támadásoktól. Az internet egy olyan, folyamatosan változó rendszer, ahol akkora a turbulencia, hogy ha valahol a világban elindítanak egy támadássorozatot valamilyen kártevővel, annak a „szele” minket is elérhet. Bár célzott támadás eddig nem érte a Hungarocontrolt, az úgymond „egyéb” támadások sodra sem elhanyagolható – gondoljunk olyanok akciókra, mint a Petya, a BadRabbit vagy a WannaCry. Ez utóbbi egyik nagy tanulsága: a támadási hullámnak úgy sikerült az egész világot végigjárnia és rengeteg gépet megbénítania, hogy a sérülékenység javítása már régóta elérhető volt. Az ezt követő, ugyanazt a „tool kitet” használó későbbi hullám pedig úgy kapta el a fél világot, hogy a sérülékenységet korábban már két fázisban is javítani lehetett, kellett volna a rendszerekben. Ez jól mutatja azt, hogy sok esetben a javítás hanyagságból, ismerethiányból vagy valamilyen tényleges kötöttségből fakadóan nem valósult meg. Sokkal több ilyenre kell felkészülni a jövőben, és ez mindenkinek nagy kihívást jelent.

– Mégis mire van szükség ahhoz, hogy az ilyen kísérletek ne járjanak sikerrel?
– Képzésre és felvilágosításra. Úgy érzékeljük, hogy még mindig nem kap megfelelő hangsúlyt a tudatosítás. A már említett támadások járulékos hatása, hogy ezekről szinte mindenki hallott, így könnyebb is róla beszélni. Az egy komoly aspektusa a kérdésnek, hogy a védekezés fontos peremfeltétele az emberek informálása, legyen munkatárs, rendszerüzemeltető, döntéshozó vagy otthoni informatika felhasználója. Ez a Hungarocontrolnál a védelem megteremtésének humán oldalát jelenti: biztonságtudatossági képzést és programokat szervezünk. A szakembereink bemutatják a cég dolgozóinak a jellemző fenyegetéstípusokat, ezeket a képzéseket évenkénti szinten tartással egészítjük ki. Amíg azonban a humán faktor nem megfelelően tudatos, addig a cég olyan fenyegetettségeknek is ki van téve, amelyek nem feltétlenül egy vírussal kezdődnek. A gyakorlati tapasztalataink alapján az oktatásokat követően a dolgozók is gyanakvóbbak a spamekkel vagy akár a lehetséges „social engineering” próbálkozásokkal kapcsolatban. Emellett persze a kiberbiztonságért felelős szakembereinknek folyamatosan résen kell lenniük, és a monitoringból, rendszeres elemzésekből, szakmai, naprakész információkból levonni a megfelelő következtetéseket. Kiemelt szerepe van ugyanis az információszerzésnek: ha időben értesülünk arról, hogy létezik egy sérülékenység, vagy már a világban el is indult egy támadási hullám, akkor időben meg is tudjuk tenni a szükséges óvintézkedéseket.

Minden eddigit felülmúló méretű hadgyakorlatot tartottak Szerbiában az első világháború lezárásának századik évfordulója alkalmából a hét végén.

A Győztesek évszázada fedőnevű hadgyakorlaton a szerbiai hadsereg nyolcezer tagja vett részt, és 645 fajta fegyvert próbáltak ki. A manőverek országszerte tíz helyszínen, földön és levegőben zajlottak, száz tankot, száz páncélozott harci járművet, valamint száz légvédelmi és földi rakétarendszert vetettek be – közölte Ilija Todorov vezérőrnagy a szerbiai közszolgálati televízióban.

A vezérőrnagy hozzátette: ez volt minden idők legnagyobb katonai gyakorlata Szerbiában, ehhez hasonló mértékű hadgyakorlatot a térségben korábban csak a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) rendezett.

Az éleslövészettel egybekötött gyakorlat során 103 tonna lőszert használtak fel. Aleksandar Vulin védelmi miniszter aláhúzta: a szombati gyakorlattal Szerbia megmutatta, hogy hadserege milyen erős, milyen védelmet tud nyújtani, és mennyire lehet rá számítani.

Vádat emelt a Szeghalmi Járási ügyészség két férfi ellen, akik börtönben ülve, telefonon csaptak be 32 sértettet országszerte – közölte az ügyészség.

A tájékoztatás szerint a 29 éves toldi és a 44 éves debreceni férfi tavaly szeptember 18. és november 26. között szabadságvesztés büntetését töltötte a Márianosztrai Fegyház és Börtönben, ahol többnyire azonos zárkában voltak elhelyezve. A férfiak tetszőlegesen kiválasztott embereket hívtak fel telefonon országszerte, magukat valamelyik mobiltelefon-szolgáltató munkatársának kiadva, hogy különböző ürügyekkel rávegyék a sértetteket, töltsék fel az általuk megadott SIM-kártyák egyenlegét.

Az ügyészség tájékoztatása szerint volt olyan sértett, akitől az előfizetéses szerződések migránsok miatti regisztrációja céljából kérték az utasítások végrehajtását, de olyan is volt, akinek azt állították, hogy az EU-s szabályok megváltozása miatt kell a telefonszámokat újraregisztrálni.

Más sértetteknek a SIM-kártya lejárati idejének vagy a szerződésnek a meghosszabbítása, “vonalváltás”, az internet gyorsítása, a telefonszám megtartása, illetve a távközlési szolgáltató adategyeztetése miatt kellett a számsornak tűnő telefonszámokat sms-ben jóváhagyniuk.

A csalók a sértetteknek egyenként tízezer és negyvenezer forint közötti kárt okoztak, összesen pedig 655 ezer forinttal gazdagodtak.

A Szeghalmi Járási Ügyészség az egyik férfit 28 rendbeli, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás vétségével, míg társát négyrendbeli, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás vétségével és egyrendbeli kísérletével vádolja.

A járási ügyészség a vádiratában mindkét – egyébként visszaesőnek minősülő – vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására tett indítványt, valamint arra, hogy a bíróság tiltsa el őket a közügyek gyakorlásától, 155 ezer forintig rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást, és bírálja el a sértettek által bejelentett polgári jogi igényeit is.

Az eljárás a Szeghalmi Járásbíróság előtt folytatódik.

Felavatták az első és második világháború katona és civil áldozatainak emlékművét Angyalföldön. Az első és második világháború katona és civil áldozatai emlékművének avató ünnepsége a XIII. kerületi Csángó utcai lakótelepen 2018. november 10-én. (MTI/Szigetváry Zsolt)

A honvédség nyolc alakulatának katonái a szokatlanul enyhe november második hetében komplex gyakorlatot hajtottak végre a Mátrában. Az alapvetően légi kutató-mentő eljárások gyakorlására fókuszáló, kitelepült viszonyok között végrehajtott gyakorlat - amelynek elnevezését az erdőkkel, tisztásokkal tarkított vadregényes hegyi környezet ihlette - a szárazföldi erőkkel közös mozzanatokkal egészült ki. Az Air Wolf Hunting 2018 öt napja közül kettőbe kaptunk betekintést a gyakorlat bázisául szolgáló pipishegyi repülőtéren, a terepen és a helikopterek fedélzetén.

Az 1931 óta működő Gyöngyös-Pipishegyi repülőtér a tengerszint felett 350 méteren helyezkedik el. Egyetlen 15/33-as irányú, 760 méter hosszú füves futópályája van, amely északi irányban emelkedik, és amelyet középen egy út szel ketté. Pipishegyen nem ismeretlen a katonai repülés, de inkább a magyar sportrepülés egyik fellegváraként volt ismert. Sokan a Mátra hullámterében repülték meg a vitorlázórepülő arany- vagy gyémántkoszorú magassági feltételét, de rekordok is születtek itt.

A gyakorlatot támogató járművek - tűzoltó, híradó, tanker és mentő kocsik - Pipishegyen.

*

A 86. Szolnok Helikopter Bázisról három forgószárnyas érkezett Pipishegyre. Egy AS350-es könnyű helikopter, amely a repülőtér és a külső helyszínek között szállította a kisebb felszereléseket, az alájátszókat és az ellenőrző egészségügyieket, továbbá a Rubik Szállítóhelikopter Zászlóalj két Mi-17-ese, amelyek szárazföldieket, ejtőernyősöket és kutató-mentőket szállítottak. A gyakorlat félidejében egy Mi-24-es harci helikopter is megjelent a Gyöngyös melletti repülőtéren. A forgószárnyasok személyzete két eseti légtérben dolgozott, folyamatos rádiókapcsolat mellett, VFR szabályok szerint. Azt, hogy mekkora volt a pörgés Pipishegyen, jól példázza az egyik Mi-17-es két tankolás között végrehajtott feladatsora. A gép ejtőernyős ugratással kezdett, majd a lövészkatonák a ki- és beszállást gyakorolták rajta. Ezt követően kivitte a lövészeket a terepre, majd egy másik helyszínen csörlés-imitálást gyakoroltak a géppel. Mielőtt a helikopter visszatért volna Pipishegyre, még egy külső helyszínt felkeresett. A visszaérkezés után sem volt leállás, mert a Mi-17-esre várt még egy ejtőernyős ugratás. Csak ezt követően álltak le és tankoltak ismét.

*

Miközben az egyik épületben a szárazföldiek és a hajózók eligazításai zajlottak, kint az ejtőernyősök a hajtogató helyet rendezték be. A tároló zsákokból kivett ernyőket a földön lefektetett ponyvákon rendezték sorba, felállították a szélirányt jelző zászlójukat, kihelyezték a földet érési hely ponyvajelét, majd ők is megtartották a saját eligazításukat.

Az ugrásokat a kutató-mentő ejtőernyősökön kívül a speciális ejtőernyős kiképző csoport, a különleges rendeltetésű dandár és a debreceni 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred katonái hajtották végre. Napi 3-4 alkalommal, kétezer méteres magasságból ugrottak nem csak a pipishegyi repülőtérre, de külső helyszínre, ismeretlen terepre, tisztásokra is. 

*

A debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár katonáiból álló szakaszt Mi-17-es helikopteren szállították a kirakási helyhez, hogy néhány óra elteltével egy másik helyszínről kiemeljék őket. Mivel közülük néhányan még nem repültek helikopteren, egy rövid eligazításon ismertették velük a gép körüli mozgás szabályait és veszélyeit. A járó hajtóművek melletti beszállást és kiszállást a repülést megelőzően gyakorolták a debreceni katonák. Ezután indultak a kirakási helyhez. Az erdei tisztáson leszállt Mi-17-est alig fél perc alatt hagyták el és indultak saját feladataikra. 

*

A másik Mi-17-es fedélzetéről a kutató-mentő szakszemélyzet – ejtőernyősök és felcserek - gyakorolták az alpintechnikai módszerrel végrehajtott csúszást. Ez az a képesség, amely biztosítja, hogy a kutató-mentők akkor is eljussanak a kárhelyszínre, ha a helikopter a domborzati viszonyok miatt nem tud leszállni. Az idei szeptember sorozatos hegyi mentései vagy a tavalyi kompfedélzeti mentés bizonyítják, hogy ez a képesség nélkülözhetetlen. A Mi-17-esről lecsúszott hatfős kutató-mentő csoport a Mátra szikláin gyakorolta a mentési eljárásokat.

*

A kutató-mentő személyzetek ellenőrző feladatához külső kárhelyszíneket rendeztek be a gyakorlat szervezői, ahol imitált sérültek, az MH Egészségügyi Központ ellenőrző szakemberei és a veszprémi Légi Vezetési és Irányítási Központ kutató-mentő koordinátorai várták a helyszínre érkező helikoptert (november 6-án a szolnoki, 7-én a pápai gépet riasztották). A helikopter először nagyobb magasságból kutatott, ahonnan szélesebb területet lehet belátni, majd a kárhelyszín beazonosítása után a személyzet többszöri áthúzással felmérte a terep adottságait, végül a széliránynak megfelelően behelyezkedve végrehajtotta a leszállást az erdővel körbevett tisztáson átvezető földútra.

Az imitált szituáció szerint egy kisgép balesetének helyszínén két sérült várta a kutató-mentőket. Egyikük mindkét lábán és az arcán sérült, de eszméleténél volt és kommunikált. A másik sérült átszúrt felkarral, eszméletlenül feküdt a tisztás szélén. A kutató-mentő felcser és az ejtőernyősök stabilizálták a sérültek állapotát, a helikopter személyzetének segítségével előkészítették őket a légi szállításra, majd egy rövid repülést követően a pipishegyi repülőtéren átadták a sérülteket a honvédségi mentőknek.

Másnap a pápai Mi-8-as egy másik kárhelyszínen dolgozott, ahova rendben leszállt, de a terep lejtése miatt a hajtóműveit nem állították le. 

*

Az Air Wolf Hunting 2018 hátralévő napjain a kecskeméti Gripen pilóták harci környezetbe ágyazott kiemelését (Personal Recovery), az éjjellátó készülékkel (NVG) végrehajtott repülést és az éjszakai ejtőernyős ugrást gyakorolták a résztvevők.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Húsz évig kémkedett az oroszoknak egy osztrák ezredes, aki tevékenységéért összesen 300 ezer eurót (csaknem 100 millió forintot) kapott Moszkvától – írta weboldalán a Kronen Zeitung című osztrák napilap.

A védelmi minisztérium egyik szóvivője csütörtök este megerősítette, hogy a kém lelepleződött. A 70 éves salzburgi ezredes a többi között az osztrák légierőről, tüzérségi fegyverekről, a migrációról és a hadsereg magas rangú tisztjeiről továbbított információkat titkos csatornákon keresztül az orosz katonai hírszerzésnek.

Az osztrák hadsereg egy baráti külföldi ország segítségének köszönhetően leplezte le a kémet, aki ellen eljárást indítottak.

Sebastian Kurz osztrák kancellár Bécsben sajtóértekezleten bejelentette, ha a gyanú beigazolódik, “az nem javít az Európai Unió és Oroszország kapcsolatán”. Kurz felszólította az orosz felet, hogy bocsásson rendelkezésre minden információt az ügyben.

2018. május 25-én lép életbe az Európai Unió egységes adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR). A GDPR rövidítéssel ismertté vált szabályozás számos feladatot ró a telekommunikációs szolgáltatókra, a T-Systems Magyarország Zrt.-nél értelemszerűen az átlagosnál is nagyobb előkészítési munkálatokkal kellett számolni.

A cégnek hatalmas mennyiségű diszkrét adattömeg védelméről kell garantáltan gondoskodni, mivel a vezetékeken és az éterben történő kommunikáció során (telefon, fax, mobiltelefon, SMS, e-mail stb.) gigantikus mennyiségű adat és információ keletkezik. Kaszás Zoltán vezérigazgatóval a már megvalósult adatvédelmi fejlesztéseket és a tervezett projekteket tekintettük át.

– Az új európai adatvédelmi törvény végrehajtásához kapcsolódóan milyen beruházások, fejlesztések történtek a T-Systems-nél az elmúlt években?
– Már a most tapasztalható erős GDPR-megfelelési trend előtt évekkel megkezdtük azokat a belső információvédelmi fejlesztéseket, amelyek csökkentik a működési kockázatainkat. Ezt saját jól felfogott érdekünkben azért tettük, hogy egy stabil, biztos hátországot tudhassunk magunk mögött, védve a saját és ügyfeleink által ránk bízott adatokat.

– Hogyan valósult meg ez a gyakorlatban?
– Ma már az alapinfrastruktúrák természetes részei például az antivírusrendszerek, a tűzfalak, a spam filterek vagy a jogosultságkezelő rendszerek – ezek az elődcégeknél is évtizedek óta működő kontrollok voltak. Erre építettünk rá újabb védelmi rétegeket, úgymint az auditadatok központi gyűjtését és kiértékelését támogató log-elemző rendszert, az IPS-t és a határvédelmünket megerősítő Web és Mail proxy, Network Access Control, illetve Honeypot megoldásokat.

– Csak a külső alkalmazások gyenge vagy támadható pontjait vizsgálták?
– A klasszikus hálózatbiztonsági megközelítésen túl a belső alkalmazásaink sérülékenységeit is alaposan kielemeztük, majd kijavítottuk a feltárt hiányosságokat. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezek nem egyszeri akciók voltak. Évek óta rendszeres belső és külső auditok keretében vizsgáljuk alkalmazásaink sérülékenységeit, és amilyen gyorsan lehet, orvosoljuk a feltárt hibákat. Míg korábban egy-egy alkalmazásunk vizsgálatára évente csak egyszer került sor, addig mára ez az intervallum egyetlen hónapra csökkent. A gyakoribb vizsgálatok sajátos következményeként viszont azzal kellett szembesülnünk, hogy újra és újra ugyanazokkal a korábban már feltárt sérülékenységekkel is szembetaláljuk magunkat, aminek az az oka, hogy a szoftvergyártók nem jönnek ki elég gyorsan az alaposan letesztelt javításokkal vagy új verziókkal.

– Üzleti szoftverek esetében ez valóban váratlan probléma. Milyen megoldást találtak?
– Úgy határoztunk, hogy egy plusz védelmi réteget húzunk fel az alkalmazásaink elé a Web Application Firewall technológiával, amivel gyorsan el tudjuk rejteni a sérülékenységeket a támadók elől, így az átlagos „védtelenségi időt” nagyságrendekkel lecsökkenthetjük. Ez a probléma megoldásának a technológia része, de a folyamatainkon is változtatni kellett annak érdekében, hogy egy magasabb biztonsági szintre léphessünk. Ezt úgy valósítottuk meg, hogy a belső IT-folyamatainkba kötelező biztonsági kontrollpontokat is beépítettünk. Az adatbiztonság alapelvei közé tartozik, hogy a biztonsági ellenőrzések és javítások kihagyhatatlanok az igény felmerülésétől kezdve a tervezésen keresztül egészen a tesztelésekig. Ezen ellenőrzések hatékonyságát és mélységét a legmodernebb tesztelő, sérülékenységelemző és etikushacker-eszközökkel támogatjuk. Ezen a területen hatalmasat fejlődtünk az elmúlt két évben.

– Milyen külső vagy belső minősítési vizsgálatokon kell megfelelni?
– A T-Systemsnek összesen hét, nemzetközi tanúsítvánnyal is rendelkező irányítási rendszere van, ezek közül a nagy auditor cégek által végzett ISO 27001, ISO 20000, NATO AQAP auditokon ellenőrzik a rendszereink megfelelőségét. A sok nagy ügyfélnek köszönhetően azonban szinte állandóan zajlik nálunk valamilyen audit, amelyek során az általuk megbízott auditor cégek közvetlenül vizsgálják a biztonsági szintünket. Ezenkívül minden második munkanapra esik egy biztonsági belső audit, amelyek során a saját eszközeinket, folyamatainkat és nem utolsósorban a kollégák biztonságtudatosságát ellenőrizzük. És ezzel elérkeztünk a legfontosabb sikertényezőhöz, az emberhez…

– Sok cégnél éppen az emberi erőforrást tartják a kritikus tényezőnek, éppen ezért a legkönnyebben lecserélhetőnek…
– Nálunk ez nem így van, sőt nagyon nem így van. Meggyőződésem, hogy a T-Systems legnagyobb értéke a munkatársak szaktudása, együttműködése és lojalitása. Ez persze azt is jelenti, hogy a legnagyobb kockázataink is a humán faktorból származnak. A cégvezetés támogatja a kollégák innovatív gondolkodásmódját, kreativitását és kezdeményezőkészségét, éppen ezért nem merev szabályokat alkalmazunk, hanem bízunk munkatársaink biztonságtudatosságában és folyamatosan fejlesztjük is azt. A szokásos képzéseken túl konkrét szituációkban is mérjük és fejlesztjük a kollégák tudatosságát – például a biztonsági csapatunk által indított „áladathalász” e-mailekkel. E mögött is egy biztonsági beruházás áll, egy olyan phishing szoftvert illesztettünk a rendszerbe, amellyel nemcsak elküldeni tudjuk az adathalász leveleket, hanem azt is pontosan visszamérhetjük, hogy ki milyen szinten volt biztonságtudatos. És gyorsan rövidre is zárjuk a kört: az érintett munkatárs azonnal a bemért szintnek megfelelő és személyre szabott e-learning oktatást kaphat.

– Eddig csak a logikai vagy szoftveres adatvédelemről esett szó. De milyen védelmet kapnak a hardverek?
– Bár nem friss beruházás, de nem szabad megfeledkeznünk a fizikai biztonságról sem. A T-Systems Adatközpont nem csak ügyfeleinknek nyújt biztonságos szerverelhelyezést, természetesen mi magunk is itt üzemeltetjük belső infrastruktúránk jelentős részét. Ha már az ügyfelek biztonságáról beszélünk, el kell mondani, hogy kidolgozás alatt van egy olyan üzleti modell, egy olyan módszertan, amelyben az ügyfelek eredeti igényeit maximálisan figyelembe véve – sőt azokat esetenként kiegészítve – olyan termékeket és szolgáltatásokat adunk az ügyfeleknek, amelyek biztonsági szintje megfelel a kockázat mértékének. Ebben kezdeményezőként kívánunk fellépni, tehát akkor is biztosítani akarjuk a kezünkből kiadott termék biztonságát, ha az eredetileg nem volt az ügyfél kimondott igénye. Röviden összefoglalva: azokat az eredményeket, amelyeket házon belül megvalósítottunk, át akarjuk adni ügyfeleinknek a ránk bízott projekteken keresztül.

– Mely hatóságok milyen meghatalmazással jogosultak a tárolt adatok, illetve a rögzített beszélgetések kikérésére?
– Ebben a kérdésben nagyon egyértelmű feladataink és felelősségeink vannak a Magyar Telekommal közösen, ehhez az elektronikus hírközlésről szóló törvény ad számunkra útmutatót. Természetesen vannak hatósági megkeresések, és mi a törvényesség maximális betartásával, jól definiált folyamatok és felelősségek mellett gyorsan megadjuk a rendelkezésünkre álló információkat. Nagyon fontosnak tartom leszögezni, hogy sem a Magyar Telekom, sem a T-Systems nem rögzít telefonbeszélgetéseket, arra a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak van kizárólagos törvényi felhatalmazása.

2018. november 8-án ünnepelte a Biztonságpolitikai Szakkollégium fennállásának 15. évfordulóját. A jubileumot a Szakkollégium tagsága és meghívott vendégeik a Stefánia Palota Regiment éttermében tartották egy ünnepi vacsora keretében.

Dr. Kaló József, a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke.

Az estet Dr. Kaló József, a Biztonságpolitikai Szakkollégium elnöke nyitotta meg. Kaló tanár úr köszöntötte a megjelenteket, majd felolvasta Dr. habil. Koller Boglárka dékánasszony levelét, aki bár nem tudott megjelenni az ünnepségen, de levél formájában fejezte ki gratulációját a Szakkollégiumnak a 15 éves fennálláshoz. Kaló József tanár úr még megemlékezett beszédében Dr. Németh József Lajos tanár úrról, a Szakkollégium egyik alapítójáról, aki szintén nem tudott részt venni az esten, de üdvözletét küldte. Kaló József ezután felkérte Prof. Dr. Szenes Zoltán vezérezredest és Prof. Dr. Padányi József mk. vezérőrnagyot ünnepi beszédeik megtartására.

 

Szenes tanár úr, aki a kezdetektől fogva a szakkollégium mentora, elismerésre méltónak nevezte, hogy 2003-ban, az akkor még Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem diákjai önszerveződő módon megalapították a Szakkollégiumot, mely azóta is működik és szüntelenül őrzi az alapítók örökségét. A tábornok úr röviden áttekintette, hogyan fejlődött a szakkollégium arculata; hiszen a kezdetekhez képest ma kreditesített kurzusaink, honlapunk és állandó műhelymunkánk van. Kiemelte, hogy a BSZK egyedülálló abból a szempontból, hogy saját honlappal rendelkezik, melyet a diákok írnak és mely állandóan frissülő, kurrens tartalommal szolgál a látogatóknak. Beszéde végén három fontos dologra hívta fel a figyelmet boldog születésnapot kívánva a Szakkollégiumnak: szakmaiság, honlap és közösség.

Dr. prof. Szenes Zoltán vezérezredes. Dr. Padányi József vezérőrnagy.

 

Padányi József vezérőrnagy szintén megemlékezett Németh József tanár úrról, majd beszédét a lojalitás fontosságára alapozta. Hiszen a szakkollégium amellett, hogy szakmai társaság, egy közösség is, mely lojalitás nélkül nem működhet – a Biztonságpolitikai Szakkollégium pedig már 15 éve működik. A tudományos rektorhelyettes úr hozzátette, hogy eddig is lehetőségeihez mérten támogatta a kollégium munkáját, melyre a továbbiakra nézve is ígéretet tett.

Szarka E. Luca, diákbizottsági elnök.

 

Meghívott vendégeink köszöntéseit Szarka E. Luca, diákbizottsági elnök szavai követték. Luca köszönetet mondott az alapítóknak, akik nélkül a jubileum ünneplésére nem kerülhetett volna sor, majd a protokollvendégek felé fordult, és nekik fejezte ki a Szakkollégium nevében háláját, amiért támogatják akár szakmailag, akár financiálisan a működést. Luca üdvözlő szavai végével megkezdődött az ünnepi vacsora, az estét az alkalomhoz illően, tortával zártuk.

 

 

Képek: Ármás Julianna, Lendvai Tünde és Kaló József.

Oroszországnak nem lesz más választása, mint a válaszcsapáséról áttérni az első csapás doktrínájára, ha az Egyesült Államok az európai rakétatelepítés mellett dönt – jelentette ki Viktor Jeszin vezérezredes, az orosz hadászati rakétaerők törzsének korábbi parancsnoka egy interjúban.

A tábornok szerint a Nyugaton “halott kézként” emlegetett, Perimetr elnevezésű orosz nukleáris válaszcsapásmérő rendszer elveszítheti hatékonyságát, ha az Egyesült Államok a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták (INF) felszámolásáról megkötött egyezményt felmondva ilyen eszközöket telepít Európába. Az amerikaiak ebben az esetben ugyanis szert tesznek a lefegyverző első csapás képességére, mert a nukleáris rakéták repülési ideje két-három percre rövidülne le, és mire a Perimetr működésbe lépne, Oroszország csak “az agresszor első csapását túlélő” rakétákat tudná kilőni.

“Őszintén szólva egyelőre nincs hatékony válaszunk az európai állomásoztatású amerikai közepes hatótávolságú rakétákra. És ha az amerikaiak végül elkezdik Európába telepíteni rakétáikat, nem marad más választásunk, mint lemondani a válasz-ellencsapás doktrínájáról és áttérni a megelőző csapás doktrínájára” – mondta.

A tábornok kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország számára hatalmas veszélyt jelent, ha amerikai rakéták jelennek meg a határai mentén. Úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnöknek a hónap végén, a G20-csúcs alkalmából esedékes találkozóján szó lesz azokról a garanciákról, amelyek szavatolják majd, hogy az Egyesült Államok nem telepít ismét ilyen eszközöket Európába.

Trump október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok ki kíván lépni az INF-szerződésből, amire Moszkva “gyors és hatékony” ellenlépéseket – az európai rakétabázisok célba vételét – helyezte kilátásba.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek tesztelésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Két hónapra előzetes letartóztatásba helyezte a kijevi illetékes bíróság hétfőn Valerij Csernobukot, a Krími Autonóm Köztársaság fellebbviteli bíróságának volt elnökét, aki ellen hazaárulás gyanújával indult eljárás – közölte Larisza Szarhan, az ukrán főügyész sajtótitkára az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

Hozzáfűzte, hogy a hazaárulás olyan vád, amelynek esetében nem lehet óvadék ellenében szabadlábra helyezni a gyanúsítottat.

Csernobukot szombaton vették őrizetbe Kijevben. Júliusban adtak ki ellene körözést, miután házkutatást tartottak a kelet-ukrajnai Dnyipróban lévő lakásán. A férfi nem tartózkodott otthon, a büntetőeljárásról szóló hivatalos iratot ezért egy rokonának adták át.

Jurij Lucenko főügyész júliusban azzal indokolta a volt bíró ellen indított eljárást, hogy segédkezett krími bíráknak átállni a Krímet megszálló Oroszország oldalára, és az agresszor állam jogszabályához igazodó bíráskodást folytatni az önkényesen elcsatolt félszigeten. A Facebookon két videofelvételt is közzétett ennek alátámasztásául – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. Ezek egyikén Csernobuk kijelenti, hogy a Krím félszigeten a bírák Oroszország jogszabályai alapján végzik tevékenységüket. A másik felvételen kifejti, hogy szerinte a megszállt félszigeten maradt bírák nem árulók, mert “nem Ukrajna elnökének és nem az ukrán népnek fogadtak hűséget, hanem bírói esküt tettek”.

Az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics leváltását eredményező kijevi Majdan-tüntetések után Oroszország fegyveres erőket vezényelt a fekete-tengeri Krím félszigetre, ahol 2014 márciusában erős katonai jelenlét mellett népszavazást rendezett a terület Oroszországhoz csatlakozásáról. A Krím elszakadását önhatalmúlag kikiáltó, oroszbarát új krími vezetés állítása szerint a referendumon a félsziget lakóinak több mint 96 százaléka támogatta az addig autonóm köztársaságként működő terület elszakadását Ukrajnától.

2014. március 18-án a Kremlben megállapodást írtak alá a félsziget Oroszországhoz csatolásáról, amit rá három nappal az orosz parlament mindkét háza jóváhagyott. A félsziget annektálását Ukrajna mellett a NATO, az Európai Unió tagállamai, továbbá az ENSZ tagországainak zöme nem ismeri el legitimnek.

Kijev hivatalosan 2014. február 20-tól tekinti Oroszország által átmenetileg megszálltnak a Krími Autonóm Köztársaságot.

A lengyel belügyi tárcával kötött megállapodással ért véget csütörtök éjjel a rendvédelmi erők nyár óta tartó tiltakozási akciója. Ennek értelmében többek között a rendőrök, határőrök és börtönőrök béremelésre és a nyugdíjba vonulás kedvezőbb feltételeire számíthatnak.

A rendvédelmi szervek érdekvédelmi szervezetei tavasz óta egyeztettek a belügyminisztériummal munkakörülményeik javításáról. Nyáron ez ügyben országos tiltakozási akciót indítottak, melynek keretében például a rendőrség közúti ellenőrzések során nem szabott ki gyorshajtásért pénzbírságokat. Az utóbbi napokban a sajtó arról számolt be, hogy a rendőrök jelentős hányada betegállományba vonult, zömmel feltehetőleg fiktív okok miatt.

A rendvédelmi szakszervezetek képviselői a belügyminisztérium székhelyén csütörtök délelőttől este 10 óráig egyeztettek Joachim Brudzinski belügyminiszterrel. Ezt követően a miniszter és Rafal Jankowski szakszervezeti vezető bejelentette, hogy megállapodásra jutottak. A megállapodás aláírásával véget ért a tiltakozó akció. A megegyezést Jankowski nagyon jónak minősítette.

A belügyi tárca közleményében ismertetett részletek szerint a jövő év elejétől 655 zlotyval (49 ezer forinttal) emelkednek a fizetések, 2020 januárjától pedig további 500 zlotyval (37 400 forinttal) többet kapnak a rendvédelmi alkalmazottak. A nem vezető posztokon dolgozó rendőrök esetében a bruttó havi fizetés jelenleg 2800 zloty (209 600 forint) és 4300 zloty (322 ezer forint) között mozog.

Emellett az összes rendvédelmi dolgozó számára az órabérrel megegyező szintre emelik a túlórákért járó fizetést, miközben eddig csak a tűzoltóknak fizettek a heti negyvenórás keretet meghaladó munkáért, ők eddig a rendes órabér hatvan százalékát kapták. A rendőrségnek és a határőrségnek a pluszmunkáért idáig csak szabadság járt.

Javul a helyzet a nyugdíjügyben is: míg eddig a rendvédelmisek 55 éves korban, 25 éves szolgálati idő után vonulhattak nyugállományba, az új előírások szerint ez jövő év júliusától életkortól függetlenül, a szolgálati idő letöltése után lehetségessé válik.