Biztonságpolitika

Lehet, hogy a tettesek kivitték Törökországból az október 2-án, az isztambuli szaúdi főkonzulátuson meggyilkolt szaúdi ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi feldarabolt holttestét – jelentette a CNN Türk török hírtelevízió Hulusi Akar török védelmi miniszter szavaira hivatkozva.

Akar, aki a kanadai Halifaxban tartott Nemzetközi Biztonsági Fórumon szólalt fel, egy kérdésre válaszolva azt mondta: fennáll a lehetősége, hogy a tettesek akkor vitték ki bőröndjeikben a szaúdi újságíró feldarabolt holttestét, amikor a gyilkosságot követő órákban elhagyták Törökországot. Akar rámutatott: ez azért nem jelenthetett számukra gondot, mert diplomáciai mentességet élveztek. A török védelmi miniszter ugyanakkor aláhúzta, hogy ez csak egy lehetőség.

Az isztambuli főügyészség szerint az Egyesült Államokban élő újságírót előre kitervelten megfojtották, mihelyt belépett a külképviselet épületébe, majd holttestét feldarabolták és megsemmisítették. Recep Tayyip Erdogan török elnök külpolitikai tanácsadója, Yasin Aktay, illetve a Sabah című, kormányközeli török napilap később azt állította, hogy a feldarabolt holttestet feltehetően savban feloldották.

Ugyanakkor az ügyben illetékes szaúdi ügyészség vádirata szerint Hasogdzsival azután végeztek a főkonzulátuson, hogy ellenállt a hazaszállítása céljából Isztambulba érkező szaúdi csoportnak. A szöveg alapján Hasogdzsit nem megfojtották, hanem méreginjekcióval ölték meg, mielőtt feldarabolták és testrészeit kivitték volna az épületből. Miközben a rijádi büntetőperben csütörtökön már öt elkövetőre halálbüntetést kértek, Hasogdzsi holtteste – amelyet állítólag kivittek az épületből – még mindig nem került elő.

Oroszország intézkedéseket hozhat az orosz tengerhajózás, az orosz jogi és magánszemélyek védelmében az Azovi-tengeren – figyelmeztetett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Peszkov nem konkretizálta, hogy melyek lehetnek ezek az Ukrajnával szemben meghozandó lépések, de kijelentette, hogy azok szigorúan összhangban állnak majd a nemzetközi joggal.

Az Azovi-tenger a Fekete-tenger északi öble, amellyel a Krím félsziget és Tamany-félsziget közötti Kercsi-szoros köti össze. A tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik. A Krím 2014-ben történt annektálása óta a határvonal pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – vita tárgyát képezi a két ország között.

Moszkva és Kijev között az elmúlt hónapokban kiéleződött a feszültség a fekete-tengeri és az azovi-tengeri hajózás és halászat körül. Az ukrán határőrizet csütörtökön közölte, hogy 15, a Krím meglátogatása miatt feltartóztatott hajót horgonyoztat Berdjanszk és Mariupol kikötőjében, és további 940 hajót “törvénysértő” jármű mozgását figyeli.

Vlagyimir Putyin “abszolút törvénytelennek” minősítette, hogy az ukrán hatóságok orosz hajókat tartóztatnak fel az Azovi-tengeren.

Peszkov pénteken kijelentette: Moszkvának nincs oka arra, hogy ne higgyen a “Donyecki Népköztársaságban” a szakadár terület volt vezetője, Alekszandr Zaharcsenko meggyilkolása ügyében folytatott nyomozásnak. A vizsgálat szerint Kijevnek köze lehet az augusztus 31-én elkövetett robbantásos merénylethez.

Arra a kérdésre, hogy mikor fogja ezt a gyanút Moszkva bizonyítékokkal is alátámasztani, kijelentette: az üggyel a szakadár köztársaság hatóságai foglalkoznak. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyébként tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz.

A digitális átalakulás tovább növelte a vállalatok kiberfenyegetettségét, mégsem tesznek eleget a cégek a kockázatok ellen – mutat rá az EY Globális Információbiztonsági felmérése. A hatvan országból összesen 1400 vezető, it-menedzser és információbiztonsági szakértő bevonásával készült kutatásból kiderül, hogy egyre több szervezet ismeri fel az adatvédelmi veszélyek súlyosságát, mégsem költenek eleget informatikai biztonságuk fejlesztésére.

Folyamatban van a szervezetek digitális átállása, a megkérdezett döntéshozók kivétel nélkül több pénzt fordítanak a feltörekvő technológiai megoldásokra, mint egy évvel korábban. Az informatikai terjeszkedés azonban a cégek it-biztonsági fenyegetettségét is növeli. Tavaly január és idén március között közel kétmilliárd személyes és érzékeny adat jutott illetéktelen kezekbe az EY adatai szerint.

Tízből kilenc (92%) döntéshozót aggaszt cége kulcsfontosságú tevékenységeinek információbiztonsága, ennek ellenére a megkérdezettek harmada (32%) a vállalati költségvetés töredékét költi erre a területre. Hiába szán jövőre több erőforrást a kibervédelem javítására a válaszadók többsége, ez továbbra is messze elmarad a szükséges értéktől a globális elemzés alapján.

A szervezetek több mint fele átfogó stratégia nélkül próbálja kezelni az információbiztonság területét. Miközben fejlett technológiák – például mesterséges intelligencia, robotizált folyamatautomatizálás és elemzés – használatával optimalizálják működésüket, közel 80 százalékuk még mindig arra törekszik, hogy túllépjen az alapvető kibervédelmen.

„A cégeknek nem elég felismerniük a kibervédelem fontosságát, minél előbb cselekedniük kell, hogy meg tudják védeni saját- és ügyféladataikat. Egy nagyméretű, célzott támadás során például 550 millió adathalász e-mailt küldtek el idén, miközben egy ausztrál államban 1464 hivatalnok használja jelszóként a Password123 kombinációt. Ezen a helyzeten változtatni kell, hiszen egy ügyféladat nem lehet fontosabb egy bűnözőnek, mint az azt kezelő szervezetnek” – emelte ki Zala Mihály, az EY Kibervédelmi szolgáltatások üzletágának vezetője.

A három legértékesebb adattípus az ügyféllel kapcsolatos és pénzügyi információk, valamint a stratégiai tervek a vállalatok számára. A cégek legnagyobb fenyegetésnek az adathalászatot, a malware-t és a leállást okozó kibertámadást tartják, aminek legvalószínűbb forrása a gondatlan vagy rosszindulatú alkalmazott, esetleg egy bűnszervezetet lehet a megkérdezettek szerint.

„A szervezeteknek három területen kell előrelépést tenniük ahhoz, hogy hatékonyan tudják megvédeni érzékeny információikat, ezáltal versenyképességüket. Először is be kell azonosítaniuk az értékes adatokat és kiépíteniük a megfelelő védelmet, ezután optimalizálniuk kell kiberbiztonsági tevékenységeiket, majd it-biztonsági szempontok szerinti tervezéssel valósíthatják meg a digitális átalakulást” – tette hozzá Zala.

Az afgán elnök nemrég egy beszédébenarról beszélt, hogy 2015 óta majd 29000 afgán rendőr és katona halt meg. Különleges dolog ez sok szempontból. Egyrészt ide ideje sem az afgán se az amerikai hatóságok nem tesznek közzé adatokat a veszteségekről, pont azért, mert annyira súlyosak, hogy attól féltek, félne, hogy demoralizálná az afgán közvéleményt, akikből az önkéntesek is jönnek.Fejből arra emlékszem, hogy korábban is csak töredékes infók voltak, fél év, negyed év alatt 5000 halott és még több sebesült. Már azok a számok is súlyosak voltak, de aztán kb. 2016 közepe, végétől semmit sem közölnek. Szóval ezért nagy dolog, hogy beszélt róla.
Persze a szám kontextusa az volt, hogy ekkora veszteség azóta jött össze, hogy a NATO felhagyott a harci (kinetikus) műveletekkel és 2015 jan. 1 óta csak támogató misszióként működik és az afgánokra hárul a (szinte) össze kinetikus művelet, ők felelősek elsősorban a saját biztonságukért. Ghani elnök hozzá is tette, hogy a 29.000-es afgán veszteség mellett az USA 58 katonát vesztett csak. Hmmmm.
Végül még egy szempont, ami a veszteségek súlyosságát árnyalja. Ez a szám csak a hallottakat jelenti. (kétszer is elolvastam, én úgy értem). Ami viszont azt jelenti, hogy a sebesültek száma jóval jobb, a korábban látott adatok 1:3-hoz arányt mutattak kb. ami ebben az esetben 60.000-75.000 sebesültet jelentene, bár szándékosan alul becsülöm, hogy ne mondjak nagyot, de lehet ez még több.
Nagyon kemény, az elmúlt néhány évben meghalt a teljes Magyar Honvédség állománya és még egy magyar város férfilakossága megsebesült. Ehhez képest már csak azt lenne tudni, hogy mekkora volt a tálibok oldalán a veszteség. Talán mondhatom azt, hogy hasonló? Nem olvastam semmit róla, de ha ők vannak offenzívában, akkor alacsonyabb nem lehet talán.
(A blog passzivitásának legfőbb oka, hogy mostanság már főleg az FB oldalamra írok, ha valaki ott akarja követni a gyakoribb posztolásokat, akkor ez az a link)

Magyarországon 2017-ben sem érzékeltünk külső, nemzetközi fenyegetettséget, azonban az országhatárokon belül léteznek olyan szervezetek, amelyek komoly kockázatot hordoznak magukban – mondta el a Biztonságpiac.hu-nak Molnár Zsolt. A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke szerint a nemzetközi bűnszervezetek és terrorcselekmények ellen ugyan megoldást adhatna egy egységes európai hírszerzési hálózat felállítása, ennek megvalósításához viszont le kellene dönteni a történelmi tabukat.

– Melyek voltak a legfontosabb, Magyarországot érintő nemzetközi vonatkozású ügyek a nemzetbiztonság területén 2017-ben?
– Az év során elsősorban szakmai ügyekkel foglalkoztunk, de persze teljesen sosem lehet elválasztani ezt a szakmát a politikától. Folytatódott az a kihívás, amellyel 2015-ben Közép-Európa szembesült, ha nem is azonos mértékben, hiszen a menekülthullám némileg enyhült, ami részben a határzárnak köszönhető. Sajnos az EU-t fenyegető terrorizmus nem lankadt, hiszen az elmúlt esztendőben több tragikus esemény is történt. A balkáni helyzet lényegében nem változott: ezen az útvonalon a fegyverkereskedelem, az embercsempészet, a drogkereskedelem folyamatos kihívást jelent. Fontos megjegyezni: Magyarország több mint ezer kilométeres schengeni határt véd. Nem változott Kelet-Ukrajna helyzete sem, Kárpátalján a nyelvtörvény és az integrációs törekvések a helyi magyarság számára állandó veszélyforrást jelentenek. Mindezek mellett a 2017-es „slágertémák” között volt az orosz befolyás és a paksi bővítés kérdése is. Persze az orosz titkosszolgálati jelenlét egész Európában jelentős, ezért ez nem csak sajátosan magyar vonatkozású kérdés. A katonai titkosszolgálat és felderítés számára az iraki-kurdisztáni helyzet jelentett komoly kihívást: az iraki helyzet megváltozásával előállt a kurd konfliktus, amely a NATO-n keresztüli magyar szerepvállalás kapcsán érinti hazánkat.

– Érzékeltek a szolgálatok az elmúlt évben Magyarország ellen irányuló nemzetközi fenyegetést, esetleg támadási szándékot?
– Olyan esemény nem volt, amely bizonyítottan és kifejezetten eszmei, ideológiai háttérből történt volna. Azt azért ne feledjük, hogy a 2016-os Teréz körúti robbantás, illetve a bőnyi rendőrgyilkosság igen aggasztó. Bár ezek az események nem a nemzetközi terrorizmushoz köthetők, mégis a bőnyi eset kapcsán látható, hogy Magyarországon egy paramilitáris szervezet egyik vezetője meggyilkolt egy rendőrtisztet, ráadásul igen komoly fegyverarzenált is találtak náluk. Ezzel az üggyel is folyamatosan foglalkozunk, hiszen ezek azt mutatják, hogy Magyarországon, ha nem is a társadalmi berendezkedést fenyegető mértékben, de vannak olyan szervezetek, amelyek komoly veszélyt jelentenek a közbiztonságra. E szervezetek persze olyan erővel és hálózattal nem rendelkeznek, hogy például fegyveres úton átvehessék a hatalmat, de olyannal igen, amely alkalmas lehet akár egy kisebb falu kiirtására. Azzal a fajta dzsihadista hátterű terrorizmussal, amelyre Európában számtalan példa volt, Magyarországon nem találkozhatunk, azzal azonban igen, hogy hazánkat tranzitországként használták. Tudni kell persze, hogy az újkori típusú nemzetközi terrorizmusnak az a válfaja is megjelent, amikor nem terrorista sejtek szerveznek meg egy támadást, hanem magányos elkövetők – akár az eszmei hátteret jelentő szervezettel való kapcsolattartás nélkül – önradikalizálódás útján hajtanak végre ilyen cselekményeket. Ma már robbanóanyagok nélkül, furgonokkal, késekkel felszerelkezve kísérelhetnek meg támadásokat. Annak a valószínűségét, hogy ilyen terrorcselekmények Magyarországon is megtörténhetnek, nem lehet kizárni, ezek ugyanis nagyon nehezen felderíthetők, mert nem szervezett események. Ennek ellenére kevéssé tűnik valószínűnek, hogy Magyarország szervezett terrorcselekmény célpontja legyen. Az európai titkosszolgálatok ugyanakkor nagyon komoly eredményeket értek el a szervezett támadások felderítésében és elhárításában.

– Említi a terrorizmus újkori típusát. Magyarország milyen mértékben tekinthető felkészültnek a digitális világ kihívásaival szemben?
– A szakmai tudás és a technológiai lehetőségek rendelkezésre állnak, e téren leginkább kapacitásproblémák vannak hazánkban. Ne felejtsük el azonban, hogy gyakran tűt keresünk a szénakazalban. Utólag majdnem minden terrorcselekménynek megtalálták az előzményeit a világhálón és a kommunikációs hálózatokban. A technológiai fejlődés ugyan rengeteget segít a titkosszolgálatoknak, azonban a feldolgozás és a digitális adatok értékelő elemzése elkerülhetetlenül humán erőforrást igényel.

– A szolgálatok nemzetközi együttműködése mennyiben jelenthet minderre megoldást?
– Az uniós tagországokban rendelkezésre álló információk cseréjét fel kell gyorsítani, ami indokolttá tenné egy európai titkosszolgálat létrehozását. Több értékelő-elemzői státuszra és a jelenleginél sokkal gyorsabb információcserére van szükség úgy, hogy legalább az alapvető információkat tartalmazó adatbázisokat megosszák egymás között a tagországok. Sajnos az egységes európai hírszerzés létrehozása egyelőre csak a szándékok szintjén érzékelhető, de látni kell azt is, hogy ez rendkívül kényes helyzetet jelent valamennyi uniós tagállam számára. A nemzeti szuverenitás megőrzése és a hatékony információszerzés, felderítés és elhárítás érdekellentéteket szül, olykor még egy adott államon belül is. Bár deklaratív szinten vannak előrelépések, de az európai vezetők láthatóan még mindig nem értették meg, hogy a nemzeti szuverenitás részleges korlátozására lehet szükség a hatékonyság érdekében. Előremutató kezdeményezések, gyorsított információáramlás már most is van, de ez a koncepció még nem jutott el a megvalósítási fázisig. Amióta titkosszolgálatok léteznek, a hírszerzés mindig is tabunak számított, mostanra azonban a digitális fejlődés átrendezte a védelmi potenciálokat. A hagyományos titkosszolgálati eszközök már nem mindig elegendők.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma, a Pentagon nem küld több katonát az amerikai-mexikói határhoz — jelentette ki Patrick Shanahan miniszterhelyettes.

“Immár 5800, aktív szolgálatban lévő katona tartózkodik az amerikai-mexikói határon és ez a plafon, legalábbis pillanatnyilag” – fogalmazott a Pentagon második számú vezetője. Shanahan mindazonáltal hozzátette: a katonák küldetése hivatalosan december 15-ig tart, és addig “még szó lehet létszámnövelésről”.

A katonák határra vezényléséről Donald Trump döntött még a november 6-i félidős választások előtt. Feladatuk az amerikai határhoz közelítő, több ezer fős menekültkaraván megállítása. A katonák mellett a Nemzeti Gárda 2100 tartalékosát is a határhoz vezényelték a határőrök munkájának segítésére.

Szerdán az amerikai-mexikói határhoz látogatott két miniszter is: James Mattis, a Pentagon vezetője és Kirstjen Nielsen, a belbiztonsági tárca irányítója. A két politikus a határ texasi szakaszánál járt, katonákat látogatott meg és megtekintett két menekülttábort.

Úton Texasba, Mattis az őt kísérő újságíróknak nyilatkozva védelmébe vette a katonák kivezénylését. Mint fogalmazott: ez akár jó kiképzést is jelenthet háborús viszonyok esetére. “A határok biztonsága nemzetbiztonsági kérdés” – szögezte le Mattis, és egyúttal “morális küldetésnek” nevezte a határőrök segítését a menekültek visszaszorításában, különös tekintettel a kaliforniai határszakaszra, amelynél már több ezeren táboroznak átjutást remélve.

Álhír, hogy felbukkant egy hat éve ellopott Picasso-festmény: a kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint “tréfa áldozata lett”. Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény – közölte a holland NOS televízió.

Az írónő vasárnap este azt mondta a tévében, hogy két belga filmrendező “performanszának” dőlt be gyanútlanul – idézte a The Guardian online kiadása.

A News.ro hírügynökség vasárnapi jelentése szerint Mira Feticu román származású holland írónő szombaton Hollandia bukaresti nagykövetségére vitte be a Picassónak tulajdonított alkotást, a nagykövetség azonnal értesítette a román hatóságokat. Úgy vélték, a rotterdami műcsarnokból román műkincsrablók által 2012-ben ellopott hét nagy értékű festmény egyikéről, Picasso Harlequin-fej című alkotásáról van szó.

A festményt Feticu egy másik, meg nem nevezett holland állampolgárral együtt találta meg. Feticu 2015-ben a rotterdami műkincslopásból merített ihletet Tascha című regényének megírásához.

Állítása szerint tíz nappal korábban névtelen román nyelvű levelet kapott, melyben a levélíró megjelölte az elásott műkincs helyét. A levélről azonnal értesítette azt a holland nyomozót, akivel együttműködött a regénye megírásakor. Ezután indult el egy holland állampolgárral a megjelölt helyre, ahol egy kő alá rejtve, műanyag fóliába becsomagolva találta meg a képet tartalmazó csomagot.

A News.ro hírügynökség képet is közölt az írónőről, amint kezében tartja a keretéből kivágott festményt és a reprodukciót, amely alapján azonosította a művet.

A műalkotást a nagykövetség átadta a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT). Az ügyészség vasárnap szűkszavú közleményben erősítette meg: Hollandia bukaresti nagykövetsége bejelentése alapján nyomozást indított az ügyben. A műalkotást hétfőn a Román Művészeti Múzeumba szállítják szakértői vizsgálatra.

A holland írónő azonban ezután kapott egy emailt a belgiumi Aversben múlt héten bemutatott Az igazi másolat című színházi produkció alkotóitól. Az előadás egy holland képhamisítóról szól, és az alkotók a valóság értékéről kívántak szólni.

Az emailben elmagyarázták az írónőnek, hogy a levél a True Copy (Az igazi másolat) elnevezésű projekt része volt, melyet Geert Jan Jansen megrögzött holland képhamisító ihletett. Jansen hamisítványai 1994-es lefüleléséig elárasztották Európa és a világ műgyűjteményeit.

A két belga rendező, Bart Baele és Yves Degryse weboldalukon közölték: a hamisított Picasso festményt október végén rejtették el a Tulcea megyei erdőben, és három romániai, valamint három hollandiai címre küldtek névtelen levelet, amelyekben megjelölték az elásott műkincs helyét, és várták a fejleményeket. A színházi alkotók bocsánatot kértek a hollandiai román írótól az átverés miatt, és felajánlották, hogy legyen része a produkciónak.

Feticu a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: nincs oka szégyenkezni, mert jóhiszeműen, az értékmentés vágyától vezérelve járt el. A Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: megtörténhet, hogy az átverés során szerzett élményeit egy újabb regényben írja meg.

Román betörők 2012 októberében hatoltak be a rotterdami Műcsarnokba (Kunsthal), ahonnan hét nagy értékű festményt vágtak ki a képkeretből és vittek magukkal. A festmények – Picasso, Matisse, Monet és Gauguin alkotásai – csaknem 18 millió euróra (5,8 milliárd forintra) voltak biztosítva. Az ügyben a DIICOT hat román állampolgár ellen emelt vádat. A két fővádlott beismerő vallomást tett. Őket 2017 februárjában a Bukaresti Táblabíróság jogerősen 6 év, valamint 5 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A perben kétéves börtönbüntetést kapott a fővádlott anyja, aki előbb azt vallotta, hogy elégette a festményeket, később azonban visszavonta a vallomását. A festmények hollétéről a román nyomozóknak nem sikerült információkat szerezniük.

 

Több, mint 270 ezer szíriai menekült tért haza eddig külföldről – jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes.

A menekültek visszaköltöztetéséért felelős orosz kormányközi bizottság vezetője közölte, hogy a lakóhelyükre visszatelepült szíriaiak száma, beleértve azokat az embereket is, akik külföldről tértek haza, meghaladta az 1 millió 518 ezret. Beszámolója szerint csak az elmúlt héten csaknem 6 ezren érkeztek Szíriába a határon túlról.

Mint mondta, az ország 322 településén folytatódik a szociális intézmények és az infrastruktúra helyreállítása. Az elmúlt héten 123 lakóházat, két egészségügyi intézményt, négy kenyérgyárat és három elektromos alállomást adtak át.

A tábornok arról számolt be, hogy Európában felélénkült a szíriai humanitárius segélyezés iránti érdeklődés. Mint mondta, a héten Norvégia képviselői folytattak erről tárgyalásokat Moszkvában az orosz védelmi tárca képviselőivel.

Mizincev szerint komoly nehézségek mutatkoznak az amerikai ellenőrzés alatt álló er-Rukban menekülttábor ellátásában, ahová november elején sikerült élelmiszersegélyt eljuttatni. A tábornok az ottani állapotokat a második világháború lágereiéhez hasonlította.

Jurij Taraszov, az orosz védelmi tárca genfi tűzszünet-és segélyügyi képviselője újságírók előtt kijelentette, hogy er-Rukbanban a humanitárius helyzet kritikussá vált, és az egészségügyi ellátás helyzete katasztrofális. Mint mondta, a vezetés képtelen szavatolni a menekültek személyes biztonságát, a táborban elterjedt a lopás, az emberkereskedelem, a prostitúció és a kiskorúak szexuális kizsákmányolása.

Amerikai sajtóértesülések szerint a Trump-kormányzat az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő török hitszónok, Fethullah Gülen kiutasítását fontolgatja.

Elsőként az NBC televízió jelentette – még csütörtökön este – két meg nem nevezett kormányzati forrásra hivatkozva, hogy az amerikai kormányzat tisztségviselői felkérték az illetékes hatóságokat, vizsgálják meg Gülen kiutasításának jogi lehetőségeit. A New York Magazine pénteki értesülései szerint a Trump-adminisztráció e lépéssel kívánná elérni Törökországnál, hogy ne gyakoroljon nyomást Rijádra a szaúdi újságíró, Dzsamal Hasogdzsi isztambuli meggyilkolása ügyében.

A sajtóértesülések szerint az igazságügyi minisztérium és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) arra kapott utasítást, hogy vizsgálja meg a Gülen kiutasítására vonatkozó török kérést, a belbiztonsági tárcát pedig arra kérték fel, hogy adjon részletes információkat Gülen amerikai tartózkodásának jogi hátteréről. A Fehér Ház kivált Gülen zöldkártyája megadásának részleteire kíváncsi.

A török hitszónok 1990 óta él önkéntes száműzetésben Pennsylvania egyik kisvárosában. Annak idején orvosi kezelésre érkezett az Egyesült Államokba, majd mivel megromlott viszonya Recep Tayyip Erdogan jelenlegi török államfővel, úgy döntött, nem tér vissza hazájába. A török hatóságok többször kérelmezték kiadatását, a legutóbb a 2016 nyarán történt puccskísérlet után, amikor Gülent és hálózatát sejtették a történések háttérben. Az idős hitszónok mindig következetesen cáfolta ezt a feltételezést.

Az amerikai sajtóértesülések szerint mind a minisztériumi tisztségviselők, mind az FBI munkatársai elutasították a Fehér Ház kérését. Az érintett minisztériumok, továbbá a külügyi tárca nem kívánja kommentálni az értesüléseket, és a Gülent képviselő ügyvéd is elhárította a megszólalást az ügyben.

Az NBC szerint török tisztségviselők egyértelművé tették az október 17-én Ankarában Erodgan elnökkel tárgyaló Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek, hogy Törökország Gülen kiadatási ügyének felülvizsgálatát várja Washingtontól.

Több millió számítógépet fertőztek meg és titkosítottak a különböző zsarolóvírusok, amivel világszerte hatalmas károkat okoztak. A német G Data olyan intelligens zsarolásvédelmi modult integrált a termékeibe, amely kikapcsolt vírusvédelem mellett is megállítja a merevlemezeket titkosító kártevőket.

A zsarolóvírusok ellen jellemzően három módon védekeznek a különböző vírusirtó szoftverek: szignatúraalapú védelemmel, mesterséges intelligenciához hasonló heurisztikával, valamint valamilyen felhőalapú technológiával, amely számon tartja az interneten terjedő fájlok hírnevét.

Az elmúlt év eseményei – például az, hogy a Petya és a WannaCry kártevők régóta nem látott, világméretű fertőzési hullámokat indítottak el – azonban azt bizonyítják, hogy a hagyományos védelmi technológiák nem mindig képesek felvenni a harcot az új kártevőkkel.

A G Data ezért már évekkel ezelőtt olyan technológiák fejlesztésébe kezdett, amelyek túlmutatnak a hagyományos vírusvédelmen, és valamilyen komplex felügyeleti megoldással megállítják a még ismeretlen és új kártevőket is. Az első ilyen megoldás a három évvel ezelőtt bemutatott BankGuard technológia volt, amely a böngészők felügyeletén keresztül állítja meg a banki trójaiak működését. Ezt a sérülékenységvédelem követte, ami a memória felügyeletével megakadályozza, hogy a kártevők kihasználják a harmadik fél által gyártott alkalmazások (például a Microsoft Word) sérülékenységeit.

Most pedig, többéves fejlesztés után, dedikált zsarolásvédelmi modul került az összes windowsos G Data termékbe. Ez a technológia azt monitorozza, hogy bármilyen külső alkalmazás a számítógépen tárolt fájlokat akarja-e tömegesen megváltoztatni. Ha ilyet tapasztal, a védelem azonnal leállítja a hozzá tartozó folyamatokat, és minderről értesíti a felhasználót. A technológia különlegessége pedig, hogy a dedikált zsarolásvédelmi modul teljesen kikapcsolt víruspajzs mellett is működik, és nem kell hozzá sem internetkapcsolat, sem felhőalapú adatbázis.

A német cég szerint a fejlesztés a jövőben képes lesz megállítani a felbukkanó zsarolóvírusokat is. Az új vállalati termékek már tartalmazzák a zsarolásvédelmi technológiát, amely egyébként a lakossági verziókban már egy ideje elérhető, így széles körben tesztelték.

G Data
A G Data a világon elsőként programozott vírusirtó szoftvert, amelyet a cég alapítói még Atari ST számítógépre mutattak be 1987-ben. A cég így harminc éve partner a vírusvédelemben, és már több mint tíz éve úgynevezett dupla keresőmotoros technológiát alkalmaz, amelynek köszönhetően folyamatosan magas vírusfelismerési teljesítményt nyújt. A vállalatot ma is a két alapító – Kai Figge és Andreas Lüning – vezeti, akik annak idején megalkották az első védelmi szoftvert. Német cégként a G Data garanciát vállal arra, hogy felhasználóinak az adatai Európában maradnak.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Az alábbi sorokat éppen tíz évvel ezelőtt jegyeztem fel, miután néhány órát a kecskeméti repülőbázis központi zónájában tölthettem. 2008 novemberének egyik délutánja a késő őszi hónapra jellemző, szürke időjárást hozta magával. A még világosban repült feladatokat egy külföldi útról hazatérő An-26-os szállítógép érkezése zárta. A vastag, zárt felhőzet miatt a naplementéből annyi volt érzékelhető, hogy a szürke délutánt felváltotta a sötétség. Estére a zónában csak a „színes” gépek maradtak. A két Cápeti vagyis a 119-es és a 135-ös Albatros, a bérelt ALCA és az évfordulós festésű 11-es oldalszámú MiG-29-es. A Gripeneknek ezen a napon nem terveztek éjszakai repülést.

*

A zónában egyelőre csend van és nagyon hideg. A nappali repülésnek vége, az éjszakai még nem kezdődött el. A gépek előkészítésén dolgozó műszakiakat ilyen időben biztosan nem sokan irigylik. A hideg elleni védelemként ruházatuk cipzárja nyakig felhúzva, sapkájuk a fülükre húzva. Most a zónát sárgás fénybe burkoló világítás mellett készítik elő a gépeket és előkerül az elemlámpa is, ha a gép alá kell bemászni vagy valamelyik sötét zugát ellenőrizni. Eközben a hajózók épületében zajlik az eligazítás, ami nagyjából ugyanaz, mint a nappali feladatoknál, figyelembe véve persze az éjszakai üzemeltetés sajátosságait. Éjszaka a hajózók felszerelésének fontos darabja az elemlámpa, amelynek hiánya adott esetben, például egy elektromos meghibásodás miatt sötétbe borult kabinban nagy bajt tudna okozni.

Az éjszakai repülés első felszállója a 135-ös Albatros. Az a gép, amelynek átfestésekor az eredeti kamuflázs jelentős része megmaradt. Csak a gép orra kapott cápafestést és a teljes függőleges vezérsík lett egy lobogó magyar zászló. A mellette álló 119-es Alba jó eséllyel pályázna a legtöbbször átfestett hazai katonai repülőgép címre - ha lenne ilyen. Volt szabvány terepszínű, majd szürke lett, utána darázsmintásra festették, jelenleg cápafogakat visel.

Kint a zónában az előkészített gépek nyitott kabintetővel várják a hajózókat. A gép körbejárása most valamivel tovább tart, mint nappal, mivel a pilóták is elemlámpával a kézben végzik el a szükséges külső ellenőrzéseket. Elsőként tehát az L-39-es pilótái indítanak. A 135-ös Alba teljes díszben ragyog a betonon, külső fényei világítanak, a törzs alatti villogó felvillanó erős fehér fénye egy-egy pillanatra beteríti a gép alatti betont. A féktuskókat a takarók és a katapultülések biztosítékai mellé helyezik a betonra, a gép szárnyvége mellé. A gépet ellenőrző műszaki a gép mellett, annak orrával egy vonalban, féltérden figyeli a kormányok kitérését és a különböző mechanizációk működését, majd feltartott hüvelykujjal jelzi, hogy minden rendben. Az Albatros rövidesen kigurul a futópálya irányába és a zóna egy kis időre elcsendesedik.

A következő induló az L-159B ALCA. A fekete-bronz festésű gép körül hasonló mozzanatok játszódnak le, mint az imént indult L-39-esnél, majd a civil cseh műszakiak is útjára bocsátják az ALCA-t. A 11-es oldalszámú MiG-29-eshez is megérkezik a pilótája, és a létrán felkapaszkodik a kabinba. A gép formáját megtöri az, hogy a sötétkékre festett függőleges vezérsíkok szinte teljesen beleolvadnak a sötét háttérbe. Éjszakai repülésnél a pilóta plusztevékenysége a műszervilágítás fényerejének beállítása. Ez több fényerőszabályzó beállítását jelenti a MiG kabinjában, amit ilyenkor végeznek el, mert a levegőben már a feladatra kell koncentrálni. Ennek az aprónak tűnő műveletnek is megvan a maga jelentősége. Az a fényerő, ami a kivilágított zónában még éppen kellemes a szemnek, a felszállást követően, amikor a gépet sötétség veszi körül, már vakító, ráadásul a kabintetőről is tükröződik, ez pedig zavarja a kilátást. Úgy kell tehát beállítani még a földön, hogy megfelelő legyen a repülés közben is.

A gép alatt felvillan az indító hajtómű lángcsóvája, majd egymás után indulnak a hajtóművek is. Az egyik műszaki a géphez csatlakoztatott vezetéken kommunikál a pilótával. Közben elemlámpa fénye pásztáz a gép egyes pontjain, ahogy a többiek a külső ellenőrzéseket végzik. Minden rendben, a Nagyvas is indulhat. Guruláskor a fényszórót csak azután kapcsolják fel, hogy kifordulnak az állóhelyről. Ezzel megkímélik a zónában dolgozókat, mivel a nagy erejű fényszórók súlyos szemkárosodást okozhatnának. A gurulást a gurulóutak középvonalát jelölő fénysor, kék szegélyfények valamint világító táblák segítik, a torony munkáját pedig a rádiókapcsolaton túl a gépek felkapcsolt fényszórói is. Így jól látható, hogy a repülőgép éppen merre gurul a sötét bázison.

A futópálya fényei éjszaka, jó időben halványabban világítanak, mint nappal, mert a sötétben kisebb fényerő is elég. A feladatról visszatérő gép, miután elhagyja a bevezető fénysort és átrepüli küszöbfényeket, egy, a szegélyfényekkel övezett sötét „gödörbe” süllyed bele. Ennek az érzésnek a kiküszöbölésére, a leszállás idejére a pálya földet érésre kijelölt részét nagy erejű fényszórókkal világítják meg. Ilyen fényszórók azonban nincsenek mindenhol, illetve meghibásodás is adódhat, ezért a pilóták a fényszórók kikapcsolt állapotában is gyakorolják a leszállást. A sötétben leszálló gépek típusát a fényszórók elhelyezkedése alapján lehet megkülönböztetni. Hang alapján nehezebben, ehhez már tapasztalt fül kell. Ami viszont összetéveszthetetlen, az a MiG-29-es nyitott fékernyőjének brummogó-dübörgő hangja. Ez a sötétben is jelzi, hogy Fulcrum érkezett.

A zónába visszaguruló MiG a sötétből bukkan elő, majd az egyik műszaki beállítja a helyére. A földi csapat elvégzi a gép repülés utáni átvizsgálását, elrendezik a kabint, letöltik az adatokat, megtankolják a gépet és persze adminisztrálnak. Minden úgy zajlik, mint nappal, csak most a zónavilágítás és az elemlámpák fényénél.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Tíz év távlatából is köszönöm kísérőmnek, Hellán Andrea (akkori) törzsőrmesternek, hogy a dermesztő hideg ellenére türelmesen kivárta, amíg megörökítem az egyes mozzanatokat.

Nem fogadta el Petro Porosenko ukrán elnök Jurij Lucenko főügyész lemondását – hozta nyilvánosságra pénteken az elnöki hivatal sajtószolgálata.

Az államfő a közlemény szerint azzal indokolta döntését, hogy a főügyésznek bizalmat szavazott a parlament kedden. Aznap ugyanis, miután a plenáris ülésen felszólalva Lucenko bejelentette lemondási szándékát, a házelnök próbaszavazásra tette fel a kérdést, és csak 38-an támogatták a főügyész távozását posztjáról a 450 fős törvényhozásban.

A főügyész a Katerina Handzjuk herszoni civil női aktivista halála kapcsán a bűnüldözési rendszert ért bírálatok miatt nyújtotta be lemondását. Lucenko nemtetszését fejezte ki, hogy a parlament vizsgálóbizottság felállításával beavatkozik egy még folyamatban lévő nyomozásba. Visszautasította azt állítást, miszerint a bűnüldöző szervek munkája eredménytelen. Közölte továbbá, hogy eddig 12 olyan személy került képbe, aki az aktivista elleni merénylet megrendelője lehetne. A próbaszavazást később már ő maga is úgy értékelte, hogy bizalmat szavaztak neki, és a képviselők alapvetően elégedettek az ügyészségi, illetve a bűnüldözési rendszerben általa véghezvitt reformokkal.

A helyi oroszbarát szervezetek ellen fellépő, Majdan-párti, az utóbbi időben viszont főleg állami, rendőrségi korrupciós ügyek feltárásával foglalkozó 33 éves Handzjukot – aki a herszoni polgármester tanácsadója is volt – július végén kénsavval öntötte le egy férfi a lakása előtt. A támadás következtében testének több mint harminc százalékán szenvedett égési sérüléseket. Vasárnap, az előzetes vizsgálatok szerint trombózis következtében meghalt abban a kijevi kórházban, ahol a támadás óta ápolták.

Az aktivista halála komoly visszhangot keltett Ukrajnában és nemzetközi szinten is. Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia, a nemzetközi jogvédő szervezetek közül pedig az Amnesty International is felszólította Kijevet, hogy gyorsítsa fel a bűnügy felderítését, továbbá tegyen lépéseket a civil aktivistákkal szembeni erőszakos cselekmények megfékezésére. Ukrán társadalmi szervezetek lemondásra szólították fel a főügyészt és a belügyminisztert.

A hatósások eddig öt személyt vettek őrizetbe az aktivista ellen elkövetett támadás végrehajtásában való részvétel gyanújával, köztük a támadót és azt a férfit, aki a nyomozóhatóságok szerint a kénsavat megvásárolta. Utóbbi kettő előzetes letartóztatásban van, három másik személy szabadlábon védekezhet. A támadás megrendelőjének személyére azonban még nem derült fény.

Az utóbbi hat évben közel negyvenezer lakástűz volt Romániában – közölte keddi sajtótájékoztatóján az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU).

A tűzesetek halálos áldozatainak száma 1200, és több mint 2200 személy sérült meg.

A halálos áldozatokat követelő tűzeseteket 24,15 százalékban a meghibásodott vagy ki nem takarított kémények okozták, 16,73 százalékukat pedig a felügyelet nélkül hagyott nyílt lángok. Hibás, felügyelet nélkül hagyott vagy házilag improvizált fűtőberendezések a halálos kimenetelű tűzvészek 15,69 százalékát idézték elő, 13,72 százalékban pedig a hibás vagy összetákolt elektromos berendezésektől csaptak fel a lángok. Szándékos gyújtogatás miatt 5,36, míg gázszivárgás miatt az áldozatokat követelő tűzesetek 3,3 százaléka ütött ki.

A tűzesetek áldozatainak hetven százaléka a téli hónapokban lelte halálát a lángokban.

Dan Paul Iamandi, az IGSU főfelügyelője felhívta a figyelmet, hogy a tél beállta előtt mindenkinek le kell ellenőriznie ellektromos berendezéseit, a kéményeket és gázvezetékeket — írja az Agerpress.

Újabb 188 ember, köztük száz volt katona és 88 civil ellen adott ki elfogatóparancsot az ankarai főügyészség pénteken Törökország-szerte azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a 2016. július 15-ei puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal – jelentette az NTV török hírtelevízió.

Az egykori katonák a légierő korábbi tagjai, van köztük négy hadnagy és 96 altiszt. Az érintett civilek állítólag a gülenista mozgalom légierőbe beépülő tagjainak úgynevezett “tanítómestereiként” tevékenykedtek. Közülük 13-an jelenleg is az állami szférában dolgoznak. Az ügyészség szerint a gyanúsítottak rendszeresen kommunikáltak egymással telefonon keresztül.

A pénteki rendőrségi művelet központja Ankara, de a fellépés még további 24 tartományra kiterjed. A beszámoló szerint 86 gyanúsítottat, köztük 60 egykori katonát már előállítottak a hatóságok.

A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért. A hivatalos álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderőbe is.

Süleyman Soylu török belügyminiszter csütörtöki beszámolója szerint Törökországban a puccskísérlet óta eltelt 28 hónap alatt 217 971 embert vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Közülük 16 684-et már elítéltek, 14 758-an pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.

A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a katonai puccskísérlet résztvevőit sújtják, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is. Az Európai Unió számos vezető politikusa úgy véli, hogy a hatalomátvételi kísérletre adott török válasz túlzó, és az ország egyre inkább távolodik az európai értékektől.

Hazatértek az európai határok védelmében Macedóniában és Szerbiában egy hónapig szolgálatot teljesítő magyar rendőrök, a két kontingenst Szegeden fogadták – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint Szerbiában és Macedóniában a magyar rendőrök a helyi határrendészekkel együttműködve fő feladatukként járőrszolgálatot láttak el a jogellenes határátlépések megelőzése és felderítése érdekében, illetve közreműködtek az embercsempészek az országok területére belépő illegális migránsok előállításában. Az idei tizenegyedik kontingensekben résztvevő szakértők nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítettek szolgálatot, hanem a mélységi területen található utakon is.

Az egységek tagjai terepjáró képességű szolgálati gépkocsikkal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal támogatták az érintett határszakaszok védelmét.

A Szerbia és Macedónia területén eljáró magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látták el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a szerb, illetve a macedón fél irányítása, felügyelete mellett gyakorolták – áll a közleményben.

Nagy fába vágta a fejszéjét a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) 2017-ban megválasztott elnöke: miközben a szervezet a szakmai érdekképviselet legfőbb letéteményeseként a magánbiztonsági szektor megújításán dolgozik, számos szakpolitikai definíciót is újra kell értelmezni, hogy az ágazat kiérdemelhesse a már régóta áhított társadalmi elismertséget és megbecsülést. Az SZVMSZK előtt álló feladatokról Fialka Györgyöt kérdeztük.

– Milyen fejlődési lehetőségeket lát a magánbiztonsági és vagyonvédelmi ágazatban Magyarországon?
– A magánbiztonság újraformálásához a biztonságot, illetve a biztonságvédelmet mint tevékenységrendszert kell megfogalmaznunk. Ehhez meg kell határozni a biztonsági alapú kockázatkezelés legfontosabb szempontjait, valamint az ebből fakadó feladatrendszert, majd fel kell állítani a közeli és távlati kockázati elemek sorrendjét, arányát és ezek elhárításának módját. Korábban nem kapott megfelelő teret az a megközelítés, hogy a rendészetet, a rendvédelmet egységes területként kezeljék. A rendszerváltáskor megnyílt egy olyan „felület”, amelyen a rendészeti szervezetek mellett – üzleti alapokból és társadalmi igényből kiindulva – megalakulhattak a magánbiztonsági vállalkozások. Ennek a szerveződésnek az eredményeként jött létre csaknem húsz évvel ezelőtt a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) is. Azóta a törvényi szabályozás és a kamara működése is sokat változott, olykor nem jó irányba – gondolok itt a kötelező kamarai tagság megszüntetésére. Jelenleg is komoly viták folynak erről a kérdésről, de egy ennyire érzékeny szervezet esetében a kötelező tagság rendkívül fontos. Ennek a szervezetnek nemcsak érdekképviseleti, hanem felügyeleti szerepet is be kellene töltenie: az engedélyek kiadásától kezdve a cégek törvényes működésének ellenőrzésén át akár az engedélyek visszavonásáig, kamarai hatáskörbe kellene tartoznia számos funkciónak.

– Ez a felügyeleti jog eszerint a rendőrségtől átkerülne az SZVMSZK-hoz?
– Igen, de nem azért, mert a rendőrség nem jól végzi ezt a tevékenységet, hanem azért, mert erre nincs megfelelő kapacitása. Az országban jelenleg 2800 olyan vagyonvédelmi vállalkozás van, amely öt főnél több vagyonőrt foglalkoztat, de emellett 2200 kis cég önfoglalkoztatóként vagy öt főnél kevesebb alkalmazottal dolgozik. Ezenfelül sok olyan kapcsolat és üzlet van, amely nem átlátható. Rendészeti, üzemeltetési és törvényességi szempontból is nagyobb átláthatóságra lenne szükség. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyan igyekszik biztosítani ezt az átláthatóságot, de még így is rengeteg az olyan panasz, hogy a vagyonőröket nem szabályosan bejelentve vagy rendkívül alulfizetve alkalmazzák. Egy erős kamarára lenne szükség, mert a rendvédelem nem közügy, hanem közös ügy. Ezt a magánbiztonsági szektorral együttműködve kell megoldani, hiszen ez társadalmi kérdés.

– Milyen új kockázati elemek láthatók napjainkban, és ezek milyen kihívást jelentenek?
– A migrációból – gondoljunk csak a két évvel ezelőtt a hazánkba érkezett emberáradatra –, valamint a terrorizmusból fakadó kockázatok mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ígéretes egyeztetéseket folytatunk az Országos Rendőr-főkapitányság és a Terrorelhárítási Központ vezetőivel is. Meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyekkel a hazánkban dolgozó kilencvenezer vagyonőr becsatolható a társadalmi jelzőrendszerbe. Nem egy esetleges incidens megakadályozására gondolok, csupán a jelzőrendszerből adódó lehetőségekre, amihez megfelelő biztonságtudatosságra is szükség van. Éppen ezért mindez az oktatásban és a képzésben kell, hogy először megjelenjen. Ehhez szükség volna információátadásra is az említett rendészeti szervezetek részéről, amelyet a kamara majd beépíthet a vagyonőrök képzésébe.

– Milyen ma Magyarországon a társadalmi biztonságtudatosság?
– Az állampolgárok biztonságtudata ma rendkívül sekélyes, kevesen vannak, akik rendelkeznek azzal az egészséges kétkedéssel, gyanakvással vagy helyzetfelismerő képességgel, ami alkalmas lehet egy előkészületi tevékenység felismerésére. Az a fajta naivitás, amivel az állampolgárok egy része viszonyul a valósághoz, magában hordozza az áldozattá válás kockázatát. A vagyonőrök vonatkozásában fontos szempont, hogy ezek az emberek – elvileg – erre a tudatosságra lettek kiképezve. Ha a kamara többet tesz értük, a létbiztonságukért, az alkalmazásbiztonságért, ha javítani tudjuk a stabilitást, akkor a vagyonőr is többet tud tenni a közbiztonságért. Javulhat az a képességük, hogy az adott szolgálati helyen felismerjék a „helyszínhez nem illő devianciákat”. Egy terrorcselekmény esetében persze összetettebb a helyzet, de mindez megtanulható. Az a szándékunk, hogy a vagyonőr-társadalmat fokozottan felkészítsük a rendészeti szemléletre és látásmódra.

– Ez persze a magánbiztonsági cégek részéről is igényel némi tennivalót…
– Mindezt az ágazat szereplőinek „összehívásával” kellene kezelni. A klasszikus vagyonvédelmi területeket már említettük, de fontos megemlíteni, hogy az IT-biztonsági terület is védelmi tevékenységnek tekintendő. Az információk, azok átvitelének és tárolásának védelme javarészt magántevékenységként zajlik. Ezenkívül szót kell ejteni a takarítói tevékenységről, hiszen ők tartózkodnak bent egy munkahelyen munkaidő után. Ez a tevékenység pont olyan biztonsági tényező a humán kockázatok miatt, mint a vagyonőrzés. Éppen ezért a takarítói állományt is ellenőrizni, szűrni kell, ezen e téren is képzésre és szabályozottságra van szükség a kockázatok csökkentése érdekében. Ugyancsak jelentős szempont, hogy a biztonságtechnikai területnek jelenleg nincs saját kamarai képviselete. Határozott véleményem, hogy a biztonságtechnikai mérnököknek kijár ugyanaz a tisztesség és képviselet, mint például a mérnökkamara tagjainak. Határozott szándékunk, hogy javítsunk ezen a helyzeten, ezért tárgyalásokat kezdtünk például az Óbudai Egyetemmel egy ilyen csoport létrehozására az SZVMSZK-n belül. A kamarában ugyanakkor létezik ez a szakértői csoport a „kollégiumon” belül, amelynek tagjai magas végzettségű, nagy tudású szakemberek. A kollégium árnyékában pedig létre kívánjuk hozni a biztonságtechnikai mérnökök csoportját. Van azonban még két terület a magánbiztonságon belül, amelyeket ritkán említenek, ezek a fegyveres biztonsági őrzés (FBŐ) és az önkormányzati rendészeti csoport. Az FBŐ-t is külön törvény szabályozza, míg az önkormányzati rendészetet az önkormányzati törvény hozta létre.

– Ez nem igényelne változásokat a szabályozói oldalon és azon túl a képzésben is?
– Ahhoz, hogy ezek a területek bekerülhessenek az SZVMSZK új csoportjába, egy új magánbiztonsági törvényre lenne szükség. Azonkívül, hogy a magánbiztonság szakterületét definiálnunk kell, a szakképzési rendszer szerencsére jól funkcionál, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is működik magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti tanszék. Mindemellett az Óbudai Egyetemen már korábban elindult a biztonságtudományi doktori iskola. Ami az alapképzést illeti, a magánbiztonsági képzés korábban az OKJ-s oktatásra támaszkodott, azonban ma már 32 középiskola végez olyan szakképzést az országban, amely rendészeti kimenettel rendelkezik, és ezek mindegyike kiadja a vagyonőr-igazolványt azoknak, akik elvégzik a kurzusokat. El lehet érni, hogy nem egy szűk időkeretre szabott tanfolyam határozza meg a vagyonőrök alaptudását, hanem ez középiskolai képzéshez lesz köthető. Jó úton haladunk tehát, de biztos, hogy nem egyik napról a másikra érünk majd el átütő változásokat.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Nem csak 2019-ben, hanem 2023-ban is szolgálatba állítják az időszakosan működő V4 EU harccsoportot – erről beszélt a honvédelmi miniszter.

Szlovákiában tartották a V4 országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) védelmi minisztereinek tanácskozását. Benkő Tibor az M1-en elmondta: többek között arról is döntöttek, hogy elfogadják Horvátország csatlakozását a V4 EU harccsoporthoz.

Közölte, a megbeszélés arról szólt, hogy napjaink biztonsági helyzete, a kihívások mit jelentenek a visegrádi országok számára. Kiemelte: biztonsági helyzet rendkívül gyorsan változik, ehhez minden országnak alkalmazkodnia kell.

Beszéltek továbbá a haderőfejlesztésről, ami mindegyik országnak komoly feladata. Szó volt továbbá az illegális migrációról is, amely kérdésben 2015 óta egy véleményen vannak a V4-es országok. Kérdésre válaszolva a honvédelmi miniszter megerősítette, hogy Magyarország növeli katonáinak számát a KFOR misszióban.

Nyílt napok keretében ismeretterjesztő programot indított a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) fiataloknak – mondta Farsang Tamás, a BvOP ezredese.

Közlése szerint a program célja, hogy bemutassák a szervezet működését, az ott dolgozók munkáját. Az e héten tartott nyílt napokon különböző intézményekben várják a fiatalokat. Az ezredes elmondta, hogy százegy középiskolát kerestek meg, a programra mintegy háromszáz diák regisztrált.

Újratárgyalnák Romániában azokat a pereket, amelyeknél titkosszolgálati lehallgatásokból származó bizonyítékok alapján született jogerős ítélet az utóbbi 13 évben – az erről szóló törvénytervezetet szerdán szavazta meg a bukaresti képviselőház.

A jogszabály feloldja annak a – legfelsőbb védelmi tanácsban (CSAT) 2005-ben elfogadott – határozatnak a titkosságát, amely nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította a korrupciót. A bukaresti kormányzati sajtó szerint erre a határozatra alapozva születtek titkos együttműködési megállapodások a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a vádhatóságok között, lehetővé téve a korrupciós ügyek titkosszolgálati befolyásolását.

A kormánytöbbség pártelnökei, Liviu Dragnea szociáldemokrata képviselőházi és Calin Popescu Tariceanu liberális szenátusi elnök által kezdeményezett jogszabály azoknak a megállapodásoknak a titkosságát is feloldja, amelyeket a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA), a legfőbb ügyészséggel, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséggel (DIICOT) és a legfelsőbb védelmi tanáccsal kötött a hírszerzés.

A kihirdetésre váró törvény jogalapot teremtene bármilyen érintett számára, hogy jóvátételért forduljon a bírósághoz, ha úgy értékeli, hogy a titkos egyezmények miatt sérültek a jogai vagy érdekei.

A jogszabály ötödik cikke a hozzáférhetővé váló dokumentumok tartalmától függetlenül arról rendelkezik, hogy minden olyan ügyben perújítás kérhető, amelyekben az említett titkosított határozatok hatályba lépése, vagyis 2005 óta született jogerős végzés lehallgatásokból származó bizonyítékok alapján.

A szociálliberális bukaresti kormánytöbbség azzal indokolta a jobbközép ellenzék és Brüsszel által bírált igazságügyi reformot, hogy Romániát ügyészállammá tették a titkosszolgálati befolyás alá vont vádhatóságok, amelyek a korrupcióellenes harc ürügyén politikai tisztogatást végeznek. Az ellenzék szerint viszont a bíróság elé állított kormánypárti politikusok azért akarják gúzsba kötni az igazságszolgáltatást, hogy megússzák a börtönt.

Szintén szerdán fogadott el a képviselőház egy olyan törvénymódosítást, amelynek értelmében azok az elítéltek, akik nem erőszakos bűncselekményért egy évet nem meghaladó letöltendő szabadságvesztésre ítéltek, otthon tölthetik le börtönbüntetésüket.

A kibertér egyre fontosabb szerepet tölt be a legtöbb ország stratégiai gondolkodásában. Különösen igaz ez a legbefolyásosabb államokra. 2018 szeptemberében hivatalosan közzétették az Amerikai Egyesült Államok új Nemzeti Kibervédelmi Sratégiáját, ezzel felváltva annak 2015-ben kiadott elődjét. A két dokumentum rövid összehasonlításával megpróbáljuk feltárni az újdonságokat, amelyek az egész kibertérre hatással lehetnek.

Hasonlóságok és különbségek

Az iratok számos pontban­ – például a nyílt, szabad és megbízható internet melletti állásfoglalásban­ – egyeznek. Mindkét stratégia hangsúlyozza a kibervédelem megnövekedett szerepét az USA hadseregének hagyományos fegyverek terén jelenleg létező fölényének biztosításában. Közös pont a számítógépes tehetségek támogatása és a technológiai innováció fontossága. Ezeken kívül mindkét dokumentum felismeri a szövetségesek és a nemzetközi elkötelezettség szükségességét a kiemelt jelentőségű célok megvalósítása érdekében.

Azonban jelentős különbségek is vannak a két stratégia között, amelyek meglehetősen eltérő viselkedést, képességeket és felelősséget eredményeznek. Talán a legszembetűnőbb különbség, hogy a két dokumentum hangvétele meglepően eltérő. A 2015-ös stratégia arra törekedett, hogy mérsékelje a kockázatokat (“mitigate risk”) és irányítsa az eszkalációt (“control escalation”). A 2018-as ezzel szemben sokkal aktívabb és kockázatvállalóbb hangvételt üt meg, és az amerikai érdekek magabiztos védelme (“assertively defend our interests”) mellett tesz hitet, valamint említésre kerül a háborúra való felkészülés is (“prepare for war”).

Milyen változások eredményezték az új Stratégia elfogadását?

Nehéz időtálló stratégiai dokumentumokat kidolgozni egy olyan állandóan és gyorsan változó területtel kapcsolatban, mint a kibertér. A 2018-as Nemzeti Kibervédelmi Stratégia tükrözi az elmúlt három év politikai, technikai és intézményi környezeti változásait. Ez idő alatt a kiberfenyegetések jelentősen nőttek. Az USA szempontjából kiemelkedő az orosz beavatkozás az amerikai választásokba, a kritikus infrastruktúrákra irányuló támadások (például: WannaCry és Petya), valamint az amerikai szellemi tulajdon kizsákmányolása állami és nem állami szereplők által. Az új kihívások szükségszerűen új amerikai válaszokat és magatartást hoztak magukkal.

Széles körű politikai változások is történtek. Korábban számos kritika érte a Trump-adminisztációt azért, mert az ország nem rendelkezik megfelelő kiberbiztonsági stratégiával, és ez nagyon megnehezíti a kibertámadásokkal szembeni védekezést. Azonban Trump elnöksége alatt új Nemzetvédelmi Stratégia és Nemzetbiztonsági Stratégia is elfogadásra került, melyek némileg változtattak az átfogó amerikai stratégiai gondolkodáson is. Az Egyesült Államok külpolitikája sokkal inkább a nagyhatalmi vetélkedésre összpontosít és általánosságban kockázatvállalóbb magatartást tanúsít. Kiemelt fontosságú lehet a kibertér szempontjából, hogy az új adminisztráció érvénytelenítette az Obama-korszak kibertevékenységekre adott válaszokról szóló elnöki irányelveit (PPD-20). Az eredeti irányelv korlátozta a védelmi minisztérium szerepét az ország védelmében, és más ügynökségeket jelölt ki erre. Jelenleg felülvizsgálat alatt áll, de egy határozottabb és kockázatvállalóbb módosítására számíthatunk.

2015 óta továbbá a Védelmi Minisztérium kibervédelemi erői is kiforrták magukat. Gondolhatunk itt arra, hogy mind a 133 nemzeti kibermissziós csapat elérte teljes műveleti képességét, valamint az első nyilvános kiberművelet megindítására is sor került egy konvencionális konfliktus keretein belül (GLOWING SYMPHONY kiberműveletek az ISIL ellen Szíriában). Láthatjuk, hogy mindössze három év alatt nem csak a fenyegetések, de az amerikai képességek is fejlődtek.

Új hangvétel – a lényeg a részletekben rejlik

Már említettük, hogy a dokumentumok hangvétele nagyban változott. Számos konkrét kifejezést kihagytak, és legalább annyit hozzátettek az új változathoz. Az egyik legfontosabb különbség a két stratégia között egy új irányelv bevezetése, a nehezen lefordítható előre védekezés (“defend forward”). A kifejezés nemcsak a 2018-as stratégia aktívabb hangját mutatja, hanem a dokumentum által képviselt sürgetést is. Míg a 2015-ös stratégia arra hívta fel a Védelmi Minisztérium figyelmét, hogy “legyenek felkészülve az Egyesült Államok szülőföldjének létfontosságú érdekeinek védelmére”, addig a 2018-as stratégia arra utasítja az amerikai erőket, hogy “védekezzenek előre, hogy a rosszindulatú kibertevékenységeket még a forrásuknál megszakítsák vagy megállítsák, ideértve a fegyveres konfliktusok szintje alá eső tevékenységeket.” Továbbá az előre védekezés azt is sugallja, hogy a számítógépes támadásokra adott reaktív válaszok helyett sokkal inkább megelőzésre van szükség. A dokumentum konkrétan nem említi a támadó kiberműveletek használatát, de hangsúlyozza, hogy az adminisztráció használni fogja a nemzet erejének minden eszközét (“all instruments of national power”), a kibertér rosszindulatú szereplőivel szemben. Úgy is mondhatnánk, hogy a legjobb védekezés a támadás elvét követi a dokumentum.

A napi szintű nagyhatalmi versengés is fontos szerepet kap a dokumentumban. A 2018-as Kiberstratégia, összhangban az új Nemzetvédelmi Stratégiával és a Nemzetbiztonsági Stratégiával, kiemelt fontosággal kezeli Kínát és Oroszországot. Az irat kiemeli ezt a két államot, mint “olyan államok, amelyek képesek stratégiai fenyegetést jelenteni az Egyesült Államok jólétére és biztonságára”. Ezzel szemben a 2015-ös Stratégia kifejezetten kerülte a „versengés” szót. A korábbi dokumentum inkább a káros tevékenységek elleni felkészülésre összpontosított, legyen az bármilyen súlyos és érkezzen bárhonnan. Korábban nemcsak az előbb említett országok kerültek megnevezésre, hanem Irán, Észak-Korea, az ISIL, a bűnözők, ideológiai és patrióta csoportok, valamint más nem állami szereplők is. Ezek a nem állami szereplők már nem kerültek bele az új Stratégiába, Irán és Észak-Korea pedig kevésbé vannak prioritásként kezelve.

Első ránézésre ezek pusztán csak szavak, de a világ legerősebb katonai hatalmának legmagasabb szintű stratégiáiban bizony hatalmas jelentősége lehet néhány kifejezésnek. Feltételezhető, hogy a kockázatvállalóbb amerikai hozzáállás komoly változásokat fog eredményezni az amúgy is állandóan változó kibertérben. Csupán reménykedhetünk abban, hogy az új Stratégia egy biztonságos, békés és szabad kibertérhez járul majd hozzá.