Biztonságpolitika

Egy több mint kétmillió dollár értékű rubinkövekkel övezett különleges, hibátlan tízkarátos gyémántbross és egy egymillió dollár értékű harminc karátos gyémántból készült, körte alakú, kisebb gyémántokkal díszített fülbevaló az indiai kézművesség csodáit bemutató kiállításról tűnt el a velencei Dózse-palotában. A mogulok és maharadzsák kincsei című kiállítást a katari emír másodszülött fiának, Hamad bin Abdulláh asz-Száni sejknek a gyűjteményéből rendezték meg, a lopás a tárlat zárónapján történt.

A horvát rendőrség közleménye szerint egy 60, egy 43 és két 48 éves horvát állampolgárt tartóztattak le, egyikük összefüggésbe hozható a Rózsaszín Párducok nevű nemzetközi ékszertolvajbandával.

“A vádlottak ellen büntetőjogi eljárás folyik Velencében, összehangolt akcióban Zágráb megyében és Isztria megyében tartóztatták le őket európai elfogatóparancs alapján” – közölte a rendőrség.

Egyik letartóztatott horvát állampolgár – aki több hamis személyigazolvánnyal is rendelkezik – összefüggésbe hozható számos nagyobb ékszerrablással Európában, amelyet a Rózsaszín Párducok nevű nemzetközi ékszertolvajbanda követett el, és aki ellen Svájc is európai elfogatóparancsot adott ki a 2011-ben Bázelben, a “Baselworld 2011” elnevezésű kiállításon nyolcmillió svájci frank értékben ellopott ékszerek ügyében.

Ugyanezen akció keretében csütörtökön a szerb-horvát határon, a Sid-Tovarnik határátkelőn a horvát rendőrök letartóztatták a bűnbanda ötödik tagját is, egy 54 éves szerb állampolgárt, aki ellen szintén európai elfogatóparancs volt érvényben – olvasható a rendőrség honlapján.

– Hogyan foglalhatók össze a Rendőrség Tudományos Tanácsának tevékenysége, munkájának eredményei az elmúlt mintegy négy esztendőre visszatekintve?
– Már az induláskor megpróbáltuk felvázolni azt a stratégiát, amely a kutatásokban, az innovációban utat mutathat és a tanács munkáját segítheti. Bár a tanács újjáalakítása óta eltelt közel négy esztendő, egyes kutatások még nem zárultak le. Az Európai Unió Horizont 2020-as programjához kapcsolódó pályázatok 2016-ban indultak, két ilyen, konzorciális keretek között zajló projektünk 2019-ben zárul, két másik pedig a következő években. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által közzétett adatok alapján az RTT munkája révén az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a H2020 Biztonságos Társadalmak alprogram legsikeresebb magyar pályázója, a Magyarország által elnyert összes támogatás több mint 25 százalékát az ORFK kapta. Ezt azért tekintjük különösen nagy érdemnek, mert közvetlen uniós forrásokról van szó, amelyek elbírálása Brüsszelben történik. Ez év júliusában a Számítógép-vezérelt Kritikus Infrastruktúra Védelme projekt keretében kerül majd sor egy nagyszabású, terminálkiürítési gyakorlatra. Ezenkívül folynak olyan kutatásaink is, amelyek nem az innovációs területen zajlanak, hanem a humán oldallal foglalkoznak. A XXI. századnak nemcsak a technológiáról, hanem az emberről is kell szólnia. Ez a projekt például a jövőtudatos humánerőforrás-gazdálkodást vizsgálja, többek között azt, hogy „milyen legyen a jó rendőr”. A kutatás témája részben a kiválasztáshoz, részben pedig az oktató- és nevelőmunkához kapcsolódik. A 2017-ben indult kutatás-fejlesztési projektjeink kimondottan a határvédelem témaköréhez kapcsolódnak – ezek a határőrizeti célú robotrajok, illetve az okos mobilitás fejlesztését célzó projektek. Ezeken kívül említést érdemel a KÖFOP (Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program) keretében zajló munka: a Rendészettudományi Lexikon készítése – amely egy már-már történelmi hiányt fog pótolni –, valamint a turizmusbiztonság kutatása, illetve fejlesztése már konkrét nemzetgazdasági előnyöket hozhat.

– Az RTT megalakulásakor milyen hiátust érzékeltek a rendőrségi munka tudományos hátterének meglétében, illetve kidolgozottságában?
– Azt le kell szögezni, hogy hasonló kezdeményezések elődeink részéről is voltak, azonban korábban nem volt lehetőség ilyen tartalmú és volumenű pályázatokon szerepelni, nem voltak olyan mértékben strukturáltak, nyilvánosak vagy éppen rendszerezettek, hogy konkrét szakmai területekre fókuszáltak volna. Nekünk már megvoltak az újszerű EU-s és hazai pályázati lehetőségek, így a tevékenységünk tervezettebbé, áttekinthetőbbé, hatékonyabbá vált úgy, hogy közben persze megfelelünk a kor követelményeinek is. Az RTT újjáalakulását megelőzően nem voltak ilyen típusú pályázati lehetőségek, innovatív kutatások. Összességében sikerült megfelelnünk a saját koncepciónknak, bízom benne, hogy a következő egy-két évben olyan eredményeket publikálhatunk, amelyek a gyakorlati életbe is haszonnal ültethetők át. Az nagyon sokat elmond minderről, hogy a magyar rendőrség az elsők között volt, amely a hasonló nemzetközi szervezetek közül részt vett a Horizont 2020-as pályázatokban. A magyar rendőrség és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. együttműködése e téren példaértékű.

– Hol található ma a tanács a nemzetközi „térképen”?
– Azokban a nemzetközi projektekben, amelyekről a fentiekben is szó esett, fontos tudni, hogy nem az RTT érdeklődött és jelentkezett a külföldi partnereknél. Külföldről kaptuk a felkéréseket a konzorciális együttműködésekre. Az már önmagáért beszél, hogy meghívások alapján veszünk részt ezekben az uniós projektekben. A négy nemzetközi kutatási projektünk mellett több más próbálkozás is volt, amelyek nem nyertek támogatást. Hozzáteszem, hogy nem miattunk, hiszen azt tudni kell, hogy az uniós pályázati rendszer rendkívül szigorú, gyakran egy apró technikai malőrön múlik például, hogy egy pályázatot időben sikerül-e feltölteni. Az mindenképpen az RTT-t dicséri, hogy minden évben volt olyan nyertes pályázat, amelyben mi is részt vettünk konzorciumtagként. Emellett fontos jelzés az is, hogy nagy volumenű pályázatokról és komoly presztízsű nemzetközi társszervezetekkel együtt gondozott közös projektekről van szó. Kiemelném a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának Határrendészeti Tanszékével folyó közös munkát is, melyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal felkérésére a H2020 Biztonságos Társadalmak Információs Napon legjobb gyakorlatként is bemutattunk. Lényege, hogy a tanszék mint tudományos műhely biztosítja a tudományos módszertant és a tudományos háttérmunkát az egyes projektekhez, továbbá elvégzi a pályázatokhoz a rendkívül fontos alapkutatásokat, tekintettel arra, hogy a H2020 program csak alkalmazott kutatásokat támogat.

Nemzetközi tudományos kutatási projektek az ORFK konzorciális részvételével (a Rendőrség Tudományos Tanácsa kezdeményezése alapján

1. Intelligens Hordozható Ellenőrző Rendszerek
Időtartam: 2016. IX. 1.–2019. VIII. 31.
Partnerek: European Dynamics S. A., Athéni Egyetem, Stremble, Manchesteri Városi Egyetem, ITTI, Everis, BioSec, JAS, Leibniz Egyetem, KEMEA, Trainose, lett határőrség

2. Számítógép-vezérelt Kritikus Infrastruktúra Védelme
Időtartam: 2016. V. 1. –2019. IV. 30.
Partnerek: EU-VRi, IBM, Heidelberg Városüzemeltetése, Cork Város Tanácsa, NIS, VTT, SINTEF, IVL, Steinbeis, Fraunhofer, European Dynamics S.A., AIA, Bécsi Orvosi Egyetem, Heidelbergi Főiskola, Wuppertali Egyetem, Stuttgarti Egyetem

3. Határőrizet-célú autonóm robotrajok
Időtartam: 2017. V. 1.–2020. IV. 30.
Partnerek: TEKEVER, ITI, Fraunhofer, Észt Biztonsági Akadémia, VTT, Everis, Északír Rendőrség, Portugál Nemzeti Gárda, Portugál Bűnügyi Rendőrség, NATO, Robotnik, Román Határrendőrség, Román Személyvédelmi Szolgálat, ELETTRONICA, Görög Honvédelmi Minisztérium, CENTRIC, Livorno Kikötői Hatósága, OceanScan, Bolgár Védelmi Intézet, COPTING, CSEM, CNIT, Athéni Egyetem, CAPRITECH

4. Európai határok „okos” mobilitásfejlesztése
Időtartam: 2017. V. 1. –2020. IV. 30.
Partnerek: CERTH, Krétai Műszaki Intézet, Fraunhofer, Norvég Műszaki Tudományegyetem, MORPHO (IDEMIA), SIVECO, Román Határrendőrség, Román Személyvédelmi Szolgálat, Bolgár Védelmi Intézet, FIN, eGOV, EULAMBIA, TechInspire

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

“Az egyetlen dolog, amit megjegyezhetünk Pétainről az az, hogy a francia nép nevében, a nemzet megvetésére ítéltetett az 1945 júliusi perében” – emlékeztetett közleményében Francis Kalifat, a CRIF elnöke.

“Anélkül, hogy tagadnánk, hogy az első világháborúban nagy katona volt, a Magas Törvényszék 1945 júliusban árulásért és az ellenséggel való kollaborálásért halálra és a nemzet megvetésére ítélte” – olvasható a közleményben, amely arra is emlékeztetett, hogy a marsallt az ítéletben katonai rangjaitól is megfosztották.

Emmanuel Macron jelenleg egyhetes körúton van az első világháború franciaországi emlékhelyein. Az észak-franciaországi Charleville-Meziere-ben szerdán az államfő egy kérdésre válaszolva legitimnek nevezte, hogy szombaton Párizsban az Invalidusoknál Pétain marsallra is emlékezni fognak egyetemben az első világháborúban a francia csapatot irányító hét másik marsallal.

Philippe Pétain az első világháborúban tábornok volt, és a fegyverszünetet követően kapta meg a marsalli fokozatot.

“Nagy katona volt, ez tény. A politikai élet mint az emberi természet időnként összetettebb mint hinnénk. Én mindig is szembenéztem hazánk történelmével” – mondta Macron, aki szerint Pétain “katasztrofális döntéseket hozott a második világháborúban”.

A médiában néhány óra alatt hatalmasra nőtt vitát Benjamin Griveaux szóvivő “rossz polémiának” nevezte.

“Nem szabad gyanús csúcstatásokba bocsátkozni. Pétain 1914-ben a hazát szolgálta, 1940-ben pedig elárulta” – mondta a kormányszóvivő.

A két világháború közötti időszakban hősnek számító Pétain marsall által vezetett kollaboráns kormány, amelyet székhelyéről, egy közép-franciaországi városról neveztek el, 1940. július 10. és 1944. augusztus 20. között volt hatalmon a megszállt Franciaországban. Ez idő alatt a Vichy-kormány segítségével 76 ezer francia zsidót deportáltak a nácik haláltáborokba.

Pétain marsall 1945-ös halálos ítéletét Charles de Gaulle tábornok életfogytiglani börtönre változtatta. Pétaint az atlanti partokkal szemben lévő Yeu-szigetének várába börtönözték be, ahol hat évvel később meghalt.

A BRFK pénteki közleményében, amely a rendőrség weboldalán jelent meg, felidézte: a Magyarországon oltalmazott státuszban lévő 18 éves afgán férfi június 1-jén Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában, majd június 20-án a Király utca és a Lövölde tér közötti területen szeméremsértő módon viselkedett. Szeptember 9-én hajnali 3 óra körül pedig Budapest V. kerületében, egy gyorsétterem mosdójában “szexuális aktus eltűrésére” kényszerített egy nőt, majd elmenekült a helyszínről.

A BRFK az ügyben nyomozócsoportot hozott létre és nagy erőkkel kezdte meg az elkövető felkutatását. Az afgán férfi azonosítása után a nemzeti elfogatóparancs mellett kezdeményezték az európai elfogatóparancs kiadását is, amelyet a Budai Központi Kerületi Bíróság soron kívül elrendelt.

Az afgán férfit az osztrák rendőrök fogták el szeptember 10-én késő este Ausztriában, Linz környékén egy Frankfurtba tartó vonaton. Kiadatási eljárásban péntek délelőtt Hegyeshalomnál átadták az afgán férfit a BRFK nyomozóinak, akik előállították az V. kerületi rendőrkapitányságra. A belvárosi rendőrök őrizetbe vették és szeméremsértés, valamint szexuális kényszerítés bűntett miatt gyanúsítottként hallgatják ki, továbbá kezdeményezték letartóztatását.

A hozzátartozók a Twitter internetes közösségi oldalon közzétett levelükben kijelentették: “jogunk van megtudni, hogy mi történt a szeretteinkkel”.

Vasárnap megemlékezést tartanak mintegy ötven ország állam- és kormányfőinek részvételével Párizsban az első világháborút lezáró tűzszünet 1918. november 11-i aláírásának közelgő 100. évfordulója alkalmából. A megemlékezésen a tervek szerint részt vesz az orosz és az amerikai elnök is, akik a hónap végén a G20-ak argentínai csúcstalálkozóján is találkoznak majd.

2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett rakétatalálat érte a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A gépen utazó mind a 298 ember meghalt, köztük 196 holland állampolgár.

A holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű nemzetközi nyomozócsoport májusban közölte, hogy egy orosz katonai egység rakétája lőtte le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépet. A Buk-Telar rakéta – megállapításuk szerint – az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Mint elmondták, a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után vissza is vitték a kilövőállást. A nyomozók nem nevezték meg a feltételezett elkövetőket.

Oroszország tagadja, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Handó Tünde a legújabb bírósági digitális fejlesztéseket bemutató rendezvénysorozat első állomásán az Európai Tanács és az Európai Bizottság felmérésére utalva hozzátette: az igazságügyi eredménytábla szerint a magyar bíróságok az unió 28 tagállamát tekintve az első három között vannak a digitalizációban.

Ez jó eredmény, különösen annak fényében, hogy az elektronikus eljárás 2011-ben még csak a cégbíróságokon működött, ma már szinte minden ügyszakban megvan rá a lehetőség – jegyezte meg. Az OBH elnöke a fejlesztések közül kiemelte a Digitális bíróság elnevezésű projektet, illetve a Via video programot, amely a távmeghallgatást teszi lehetővé a bíróságok számára.

Csullag Józsefné, a Szekszárdi Törvényszék elnöke ismertette: a két és fél milliárd forint értékű Digitális bíróság projekt lehetővé teszi a bírósági iratokhoz, határozatokhoz és a közhiteles nyilvántartáshoz való hatékonyabb hozzáférést. Az ügyfelek így személyes megjelenés nélkül, online is hozzáférhetnek folyamatban lévő ügyükkel kapcsolatos információkhoz.

A Széchenyi 2020 program támogatásával, 2019 júniusában záruló fejlesztéseknek köszönhetően létrejön az úgynevezett e-akta, amely a bírósági iratok digitalizált változatát tartalmazza majd, és hamarosan egy korszerű, jól kereshető határozattár is elérhető lesz a bíróságok honlapján.

A munkaerőpiacon kialakult helyzet elvándorlási folyamatokat indított el az országban, ennek eredményei pedig a vagyonvédelemben, a vagyonőri szakmában is megmutatkoznak – mondta a Biztonságpiac érdeklődésére Mandrik István, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének (MBVMSZ) elnöke.

Az új munkaerő mindenütt hiányzik az országban, a nyugati határhoz közeli területeken, például Győr-Moson-Sopron megyében komoly vonzerőt jelent, hogy az Ausztriában munkát vállalók euróban kapják a fizetésüket. A szinte valamennyi polgári szakmában érzékelhető munkaerőhiány eredménye, hogy azok a munkavállalók, akik korábban a vagyonőri pályát választották, mostanra magasabb fizetést kaphatnak más területeken. Az alulfizetettség leginkább az ország keleti részein, így például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érzékelhető, ahol az alacsony fizetések miatt az ország más területein vállalnak munkát az emberek.

Mindemellett Mandrik szerint országszerte problémát jelent, hogy nincs olyan képzettségű munkavállalói réteg, amely utánpótlást, így egyfajta megoldást tudna jelenteni a belső migrációs helyzetre. A kelet–nyugati irányú, egyelőre nem tömeges munkaerő-elvándorlás az ország egyes részein szinte teljesen kiüríti a munkaerő-kínálatot. Ezzel párhuzamosan jelen vannak hazánkban az olyan multinacionális nagyvállalatok, amelyeknek szükségük van munkaerőre, megfelelő iskolázottsággal, akár betanított munkára is, nagy számban veszik fel a dolgozókat. Ennek a vagyonvédelemben pedig az az eredménye, hogy ezek a nagyvállalatok sem keresik a magánbiztonsági vállalkozásokat, a jobb képességű vagyonőröket pedig saját alkalmazásba veszik, elcsábítják az őrzés-védelemmel foglalkozó cégektől.

Az országon belüli munkaerő-migráció mellett a vagyonvédelemben tapasztalható munkaerőhiány másik oka Mandrik szerint az, hogy míg korábban a munkaügyi központok nagy tömegben indítottak ingyenes vagyonőr-tanfolyamokat, ezek mára eltűntek a piacról. A piacra tehát nem vagy csak alig lépnek be új vagyonőrök, miközben a régebbi alkalmazottak elszivárognak. Mindez ahhoz vezet, hogy a vagyonvédelmi vállalkozások szinte minden jelentkezőt kénytelenek felvenni, a kis cégek pedig, ha nem tudnak bért emelni, nem fognak tudni munkaerőt szerezni. A helyzetet tovább rontja, hogy azok a jellemzően harmincas éveikben járó dolgozók, akikre a legnagyobb szükség lenne a vagyonvédelemben, nagy számban hagyják el az országot.

Az MBVMSZ az elmúlt öt évben folyamatosan szorgalmazta, hogy a szakmát szabályozó törvény az élethez igazodjon, mivel jelenleg a jogszabályok területén nem látszik előrelépési lehetőség az ágazatban. A munkaadói szövetség elnöke szerint hiányzik az az elem a törvényből, amely a mindennapi élethez, a gyakorlathoz igazítja a szakmai tevékenységet. Bár a 2015-ös vagyonvédelmi törvény sok jó eredményt hozott, ma már a szabályozás frissítésére lenne szükség. További problémát vet fel az is, hogy a biztonságtechnikai terület szabályozása „kiesett a rendszerből” – fogalmaz az MBVMSZ elnöke. Noha tőkeerős biztonságtechnikai cégek vannak jelen a piacon, mindez a szakma lemaradását okozhatja. Az új vagyonvédelmi törvény hiánya a jogbiztonságot is veszélyezteti.

Az ágazati helyzet javulása érdekében egy hatékony szakmai érdekképviseletet ellátó kamarára lenne szükség – tette hozzá Mandrik. Ezt a fajta kamarai funkciót támogatná, ha a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) megalkotná belső, általános szabályrendszerét. Egy ilyen kidolgozott eljárásrend, protokoll mellett szükség volna a kötelező kamarai tagság visszaállítására, ennek hiányában ugyanis csupán néhány ezer fős szervezeti tagsággal lehet számolni, ez pedig nem jelent elégséges szakmai érdekképviseletet. Mindazonáltal az MBVMSZ elnöke előremutatónak tartja, hogy a kamara új vezetése együttműködik a munkáltatókkal és a munkavállalókkal is. Ugyanakkor a jelenlegi vezetés komoly hátrányba került a pénzügyi nehézségek miatt.

Az ágazat helyzetének javítása érdekében az MBVMSZ együttműködik a Belügyminisztériummal és az SZVMSZK-val a kötelező vagyonőri továbbképzés területén, azért, hogy a képzés tartalmi szempontból valóban releváns és szakmai legyen. Emellett a munkaadói szövetség az új magánbiztonsági törvény megalkotását szem előtt tartva „együtt gondolkodik” a kamarával, és – mint azt Mandrik hangsúlyozta – azon dolgoznak, hogy komoly szakmai színvonalat képviselő anyag készülhessen. Ez a gyakorlatban olyan háttéranyagok, javaslatok kidolgozását jelenti, amelyek megfelelő alapokat biztosíthatnak majd az új törvény megalkotásakor.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A tárca vezetője szólt arról, hogy elsőként a védelmi tartalékosok rendszerét állították vissza 2011-ben, majd őket követték egy évvel később a műveleti tartalékosok. Megfogalmazása szerint ők a korábban szolgálatot teljesítő katonák, rendőrök, tűzoltók, akik tapasztalataikkal, rutinjukkal sokat jelentettek az ország védelmi képességének javításában.

Az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszert a kormány azért hívta életre, hogy járási szinten olyan katonai állomány jöjjön létre, amelyet helyben lehet bevetni különleges helyzetekben, akár természeti katasztrófa idején. Tavaly indult el a toborzás és idén már megalakult az ország keleti, illetve nyugati részének önkénteseit magába foglaló két ezred. A cél az, hogy 2026-ra 20 ezer főre gyarapodjon az ország önkéntes tartalékos állománya.

Borsod-Abaúj-Zemplénben az elmúlt év második félévben kezdődött meg az önkéntesek toborzása és idén januárban megtörténtek az első szerződéskötések. Ma már 277 önkéntes szolgál a megyében, a cél az, hogy 2026-ra 1600-ra nőjön az állomány, és minden járásnak legyen egy századnyi önkéntese.

Az oknyomozó újságírónak a héten jelent meg Les espions de la terreur (A terror kémjei) című kötete, amelyből kiderül, hogy a párizsi merényletsorozatot megrendelő terrorsejt az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) csoportjainak mintájára működött.

“Mindet megölték 2016 és 2017 között a nemzetközi erők, egyesével, célzott drónos támadásokkal” – mondta az újságíró szerdán az Europe1 kereskedelmi rádiónak adott interjúban. “A csapásokat elsősorban az amerikaiak végezték, időnként a francia titkosszolgálatok segítségével” – tette hozzá.

A terroristák kivégzését a szerző szerint Francois Hollande előző francia államfő rendelte el, a francia titkosszolgálatok az ő utasítására adták át az információkat az amerikai hadseregnek. A párizsi terrortámadások kitervelői elleni csapásokat a francia kormány nem hozta nyilvánosságra. Suc szerint ennek két oka van.

“Az egyik az, hogy a franciák nem ismerik el, hogy embereket céloznak meg. Egyének csoportja vagy helyszínek ellen támadást indítani háborús cselekmény, egyénre célozni viszont gyilkosság” – hangsúlyozta az újságíró. A másik ok szerinte az, hogy nehéz megerősíteni, hogy a célszemélyek meghaltak.

Suc a kötetben kifejti, hogy az Iszlám Állam stratégiáját a párizsi merényletsorozat kitervelésekor a titkosszolgálatok kijátszására építette. A terrorszervezet tisztában volt azzal, hogy a nyugati titkosszolgálatok számos részlettel rendelkeznek a merénylettervekről, de azokat nem képesek összerakni, s ezt használták ki a dzsihadisták.

Az Iszlám Állam szándékosan elárasztotta az interneten információkkal a nyugati titkosszolgálatokat, mégpedig a gazdaságilag recesszióban lévő országokéit, mert azoknak kevesebb pénzük volt arra, hogy beruházzanak a titkosszolgálataik fejlesztésébe, majd kisebb merényleteket terveltek ki, mielőtt a legjelentősebbet végrehajtották – vélte az újságíró.

Suc szerint a francia titkosszolgálatok gyorsan reagáltak és tanultak a korábbi hibáikból.

“Igen, a szolgálatok fejlődtek. Úgy gondolom, hogy egy november 13-i merénylet, az Iszlám Állam kiképzett katonáiból álló kommandóval többé nem lehetséges” – mondta az újságíró. “Két veszély azonban továbbra is létezik. Az Iszlám Állam 2016-ban újabb illegális bevándorlókat küldött, akik valahol Európában tartózkodnak. Tudjuk, hogy nem nagyon tudnak fegyverhez jutni, de azt nem tudjuk, hol vannak” – tette hozzá. A másik veszélyt szerinte azok az európai radikális iszlamisták jelentik, akiknek nem sikerült eljutniuk Szíriába vagy Irakba harcolni, s jelenleg a titkosszolgálatok elsősorban miattuk aggódnak.

Liberman bejelentése azt jelenti, hogy napokon belül a képviselőtestület elé kerül a országban sokat vitatott törvényjavaslat, amiben vélhetően szerepet játszott az, hogy hétfőn Benjámin Netanjahu miniszterelnök elhatározta, hogy támogatni fogja az indítványt.

“Több mint három év lankadatlan harc után jövő szerdán végre a kneszet törvénykezési, jogi és alkotmányügyi bizottsága elé kerül a terroristák elleni halálbüntetésről szóló jogszabály, hogy azután első olvasatban megszavazza a törvényhozás plénuma” – írta Liberman kedden Twitter- és Facebook-bejegyzésében.

“Nem alkuszunk meg, és nem állunk meg, amíg csak végre nem hajtjuk a feladatot”- tette hozzá a védelmi miniszter.

Liberman pártja, a Jiszrael Béténu választási programjának már az előző választáson az egyik legfőbb pontja volt a terroristák elleni halálbüntetés törvénybe iktatása, és jövőre ismét parlamenti választásokat tartanak az országban.

Januárban, egy viharos ülést követően – 52:49 arányban – a kneszet úgynevezett előzetes voksolással már megszavazta, hogy a gyilkos terroristák ellen halálbüntetés is kiszabható legyen.

Az akkori vita során az egyik arab képviselő megkérdezte Netanjahut, hogy vajon halálbüntetés kiszabását kérné-e azok ellen a szélsőséges zsidó merénylők ellen is, akik néhány éve Duma faluban megölték egy palesztin család három tagját. A kormányfő azt felelte, hogy elvileg igen. Azóta azonban nem folyt tovább a törvénykezés ebben az ügyben.

Az Izrael által 1967-ben elfoglalt területeken a palesztinok ügyeiben ítélkező katonai törvényszék egyik bírája februárban halálbüntetésről döntött a zsidó Solomon család három tagját meggyilkoló palesztin terrorista ellen, de véleményével kisebbségben maradt a vele közösen döntő bírók között, és végül négyszeres életfogytiglant mértek a Halamis telepesfaluban gyilkoló merénylőre. A Ciszjordániában elkövetett terrorakciók ügyében ítélkező katonai bíróságok elvileg már jelenleg is kiszabhatnak halálbüntetést.

Putyin konkrétan ki nem mondva, de az amerikai szankciókra utalva kijelentette, hogy tovább kell növelni a más országokkal folytatott hadiipari együttműködést és hangsúlyozta, hogy ennek a területnek a lehetőségeit “fel kell használni az orosz ipar megújítására és modernizálására, a hazai tudomány támogatására, az erős technológiai potenciál kiépítésére”.

Az orosz vezető elégedettségét fejezte ki az orosz fegyverzetexport nagyságával. “Az utóbbi években a katonai termékek exportszállításának nagysága stabilan magas szintű és eléri a mintegy 15 milliárd dollárt” – mondta.

Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország továbbra is követni fogja a fegyverpiaci tendenciákat és a partnereknek új, kényelmes együttműködési formákat fog felajánlani olyan helyzetben, amikor “a konkurensek gyakran a küzdelem nem jóhiszemű formáihoz folyamodnak”, és az orosz elnök szerint nyomást gyakorolnak rájuk, zsarolják őket, egyebek között politikai jellegű szankciók felhasználásával.

Putyin úgy fogalmazott: ezt azért teszik, hogy “a saját haditechnikájukat erőltessék (rá a vevőkre), még akkor is, ha annak a minősége elmarad az oroszétól és drágább annál”. Az orosz elnök az orosz fegyverek jellemzőinek méltatása mellett azt állította, hogy Oroszország számára fontos, hogy “felelős és lelkiismeretes” partner hírében áll, amely szigorúan tiszteletben tartja a haditechnikai együttműködésre vonatkozó nemzetközi elveket és normákat.

Szavai szerint Moszkva csak védelmi és biztonsági célokra, valamit a terrorizmus elleni küzdelemhez szállít haditechnikát és fegyvert, minden egyes esetben részletes helyzetértékelés alapján, prognosztizálva a helyzet alakulását az adott régióban.

“A megkötött kétoldalú megállapodások mindemellett sohasem irányulnak harmadik országok érdekei és biztonsága ellen” – fogalmazott Putyin.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az elnök az orosz biztonsági tanács tagjaival kedden megtárgyalta az Irán ellen “törvénytelenül” bevezetett amerikai szankciók kérdését. A gazdasági büntetőintézkedéseket ugyancsak törvénytelennek minősítette a Madridban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is.

A Krasznaja Zvezda című katonai lap kedden arról írt, hogy az orosz szárazföldi erők fegyverzete és hadfelszerelése az elmúlt években több mint tízezer korszerű típussal bővült, ami által a fegyvernem modern eszközeinek aránya 15-ről 45,8 százalékra bővült. A hadsereg tűzereje 45 százalékkal, az alegységek túlélőképessége harminc százalékkal, manőverező képessége pedig ötven százalékkal nőtt.

A lap szerint a légi és űrerőknél a modern eszközök aránya az elmúlt hat évben harmincról 73,9 százalékra nőtt. A légvédelem megsemmisítő képessége több mint ötven százalékkal erősödött. A légierő 2013 óta évi több mint kétszáz korszerű harci gépet kapott.

A 2011-es szíriai polgárháború kezdete óta ez az első alkalom, hogy Franciaország körözést ad ki a damaszkuszi rezsim tagjai ellen. A párizsi ügyészség kérésének megfelelően az elfogatóparancsot kínzásban, emberiesség elleni bűntettben, valamint háborús bűnökben való bűnrészesség gyanújával adta ki Franciaország.

A három körözött szíriai vezető a damaszkuszi rezsim titkosszolgálatánál dolgozik. Az első Ali Mamluk, aki 2012 óta a szíriai nemzeti közbiztonsági irodát vezeti, korábban a szíriai titkosszolgálatok vezetője volt. A második Dzsamil Hasszán, a szíriai légierő hírszerzési vezetője 2011 óta. A harmadik gyanúsított pedig Abdel Szalam, aki a légierő hírszerzésének egyik damaszkuszi irányítója.

A Le Monde szerint az első két gyanúsított ismert közéleti személyiség Szíriában. A 72 éves Ali Mamluk a szíriai elnök, Bassár el-Aszad jobbkeze, és ellentétben más, nemzetközi szankciókkal sújtott szíriai vezetőkkel, gyakran jár diplomáciai megbízásokkal külföldre, elsősorban a rezsim elszigeteltségének feloldásán dolgozik, legutóbb januárban Rómában fogadta olasz kollegája a lap szerint. A 66 éves Dzsamil Hasszánt pedig a nemzetközi sajtó a szíriai leszámolások legfőbb felelőseként tartja számon.

Az ügyben a párizsi ügyészég 2015-ben indított előzetes eljárást, miután egy Franciaországban élő francia-szíriai állampolgár feljelentést tett két hozzátartozójának eltűnése miatt. Mazen és Patrick Dabbagh, apa és fia 2013-ban Damaszkuszban tűnt el, miután a szíriai titkosszolgálatok letartóztatták őket. Az 57 éves Mazzen Dabbagh a damaszkuszi francia gimnázium oktatási tanácsadója volt, húszéves fia bölcsészhallgató.

A két férfi nyomára a szíriai katonai rendőrség César álnéven ismert volt fotósa segítségével bukkant rá a francia ügyészség. A Szíriából 2013-ban elmenekült fotós 55 ezer felvételt csempészett ki megkínzott emberekről, a világ ekkor értesült arról, hogy a rezsim mit tesz a bebörtönzött ellenfeleivel. Közülük egyetlen francia-szíriai áldozatot sem sikerült azonosítani, de augusztusban a vizsgálat felgyorsult, miután a szíriai rezsim nyilvánosságra hozta Mazen és Patrick Dabbagh halotti bizonyítványát, amelyben a halál okaként szívroham szerepelt.

Az ügyészség 2016 októberben indította meg a hivatalos vizsgálatot a két francia-szíriai állampolgár eltűnése ügyében, és az eljárás lefolytatását az emberiesség elleni bűntetteket és háborús bűnöket vizsgáló vizsgálóbírókra bízta néhány nappal azután, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek a franciaországi családtagok, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége és az Emberi Jogok Ligája.

A nyomozás arra derített fényt, hogy apát és fiát 2013 novemberében a szíriai légierő hírszerzéséhez tartozó tisztek tartóztatták le Damaszkuszban, s a rezsim kínzóhelyének számító al-Mezzeh börtönbe szállították, ahonnan Mazen és Patrick Dabbagh egyetlen alkalommal sem tudott hírt adni magáról. A rezsim 2018 nyarán nyilvánította őket halottnak.

A szíriai rezsim vezetői ellen Franciaországon kívül már Németországban, Hollandiában és Nagy Britanniában is indultak hasonló eljárások.

A miniszter elmondta: a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat számára emberileg is csalódást okozó vezetőjét arra az időre is felmentik feladatai alól, amíg lezárul a nyugállományba helyezési eljárás, mert nincs meg a bizalom az együttműködés folytatásához.

Kifejtette: Maassen kifejezte sajnálatát egy lapinterjú miatt, amelyben kétségbe vonta, hogy külföldiek elleni hajtóvadászat történt augusztusban Chemnitzben egy német állampolgár halálához vezető késelés után, egy minapi beszédében viszont megismételte az üggyel kapcsolatos állításait, ami elfogadhatatlan.

Elfogadhatatlan módon az is állította beszédében, hogy radikális baloldali erők tevékenykednek a Német Szociáldemokrata Pártban (SPD), és naivnak nevezte a kormány biztonság-, és bevándorlási politikáját, amivel ugyancsak “átlépett egy határt” – mondta Seehofer.

A Chemnitzben augusztus 26-n történt késeléssel az országba menedékkérőként érkezett embereket gyanúsítanak. Az eset demonstrációk sorozatához vezetett. Az emberölés napján tartott első, nem bejelentett tüntetésen és egy nappal később egy bejelentett demonstráción számos erőszakos bűncselekmény történt, amelyeket a német nyilvánosságban az elkövetők idegenellenességének és szélsőjobboldali, jobboldali radikális nézeteinek tulajdonítanak.

Maassen a Bild című lapnak nyilatkozva kétségbe vonta egy videofelvétel eredetiségét, amelynek alapján számos német politikus, köztük Angela Merkel kancellár hajtóvadászatként jellemezte a Chemnitzben történteket.

A felvételen németül beszélő embereket látni, amint külföldinek kinéző embereket kergetnek a chemnitzi belvárosban. Maassen szerint a felvételt azért hozták nyilvánosságra, hogy eltereljék a figyelmet a késelésről, a tüntetések kiváltó okáról. Hozzátette: a hatóságoknak nincsenek hajtóvadászatra utaló információi.

Kijelentése válságot okozott a kormányban, az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Seehofer vezette bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU és az SPD koalíciójában, mert a szociáldemokraták a belügyminisztérium felügyelete alá tartozó szolgálat vezetőjének menesztését követelték, Seehofer viszont a védelmébe vette beosztottját, hangsúlyozva, hogy sértett meg jogszabályokat. Végül abban állapodtak meg, hogy áthelyezik a BfV elnöki tisztségéből a tárcához miniszteri tanácsadónak, és nemzetközi ügyek intézésével bízzák meg.

Maassen a belügyminiszter által kifogásolt beszédét október 18-án mondta el Varsóban egy nemzetközi tanácskozáson, amelyen nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői vettek részt. Beszédének hétfőn nyilvánosságra jutott szövege szerint elbúcsúzott a kollégáktól és arról is szólt, meglehet, hogy nem a belügyminisztériumban, hanem a gazdaságban vagy a politikában folytatja pályafutását.

A közlemény szerint a 3″ Big Bang, a Royal Classic Bombe, a JR 06 nevű rakéták, illetve a Fyrvaerkerens Batteri 16 skud nevű kínai pirotechnikai eszközt nem lehet tovább forgalmazni. A termékek hibája, hogy a földhöz túl közel sülnek el és ezzel égési sérüléseket okozhatnak, illetve a Fyrvaerkerens Batteri nevű termék instabillá válhat, eldőlhet és szintén égési sérüléseket okozhat.

A tízes kereskedelmi tévécsatorna értesülése szerint összesen hat embert tartóztattak le, és a fehérgalléros bűnözéssel foglalkozó nyomozók Oroszországban ismeretlen helyen tartózkodó Lev Levajev kihallgatásának engedélyezését kérték az orosz illetékesektől.

A vádak szerint be nem jelentett értékes gyémántokat szállítottak eladás céljából Izraelbe, ahol Levajev LLD Diamonds nevű vállalata nem számolt be azok értékesítéséről, és nem fizettek adót sem az így végrehajtott ügyletek után. Oroszországban létrehozott gyárában Levajev egymás mellett két gyártósort üzemeltetett, az egyiken a legális, a hatóságoknak bejelentett termelés folyt, a másikon pedig az illegális gyémántokat csiszolták.

Minderről az ügyletek egyik vádalkut kötő résztvevője számolt be az izraeli rendőrségnek. Hírek szerint egy hat évvel ezelőtti nagy értékű gyémántcsempészésről is hírt adott. Ekkor Levajev egyik alkalmazottja Izraelbe történt visszaköltözése során csempészett be az országba gyémántokat, amelyeket később eladtak.

A 62 éves Levajev Izrael egyik leggazdagabb oligarchája volt, aki 15 éves korában költözött Izraelbe a volt Szovjetunióból. Gyémánt üzletei mellett felügyeleti jogokat szerzett az Africa-Israel nevű ingatlan konszernben is, de az utóbbi években gazdasági nehézségekkel küzdött, és kénytelen volt megválni ettől a cégétől, Izrael egyik legnagyobb, főként ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásától.

Hajdu János jelenleg Moszkvában vesz részt a különleges szolgálatok, biztonsági szervek, rendészeti, rendvédelmi szervek vezetőinek XVII. konferenciáján. Elmondta: a rendezvényen Oroszország felhívást intézett a többi országhoz, hogy a terrorellenes harc érdekében csatlakozzanak az adatbankhoz.

A TEK főigazgatója elmondta: a TEK 2010-es megalakulása óta részt vesz az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) rendezvényén. A keddtől csütörtökig tartó konferencián 86 ország 125 delegáltja tárgyalja meg a terrorellenes témákat. A rendezvényt Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója nyitotta meg, s mások mellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is felszólalt.

Hajdu  kiemelte: a konferencián nem csak a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezettel foglalkoztak, hanem ismét szóba került az al-Kaida is. Mindkét szervezet meggyengült, de összefonódásuk esélye megnőtt. Az is elhangzott, hogy a terrorszervezetek toborzótevékenységét nagyon erősen érezni, nyíltan zajlik a gyermekek toborzása is. Mindezt próbálják a nagy szolgálatok katonai és hírszerzési erővel akadályozni – közölte a főigazgató.

Téma volt a visszatérő harcosok problémája is: akik vagy saját országukba vagy egy harmadik országba visszatérnek, s ott követhetnek, vagy már követtek is el terrorcselekményt. Ennek kapcsán is nagy szerepe lenne a közös adatbázisnak, hogy lássák más országok visszatérő harcosait is, fel tudják őket deríteni, s a határokon megállítani – hangsúlyozta Hajdu János.

Tárgyaltak továbbá a vegyi fegyverek és a bakteriológiai fegyverek szerepéről is, amelyek nagy veszélyt jelenthetnek, ha a terroristák kezébe kerülnek.

Mindemellett kiemelt téma volt a drónok elhárítása is. Ugyanis – mint Hajdu hangsúlyozta – manapság már nemcsak a rendvédelmi szervek és elhárító szervek, hanem a terrorszervezetek is rendelkeznek drónképességgel. Az ez elleni harcban Hajdu szerint inkább azoknak az országoknak lesz nagy szerepük, akik több anyagi forrással rendelkeznek.

Szó volt továbbá a kibertér veszélyeiről is. Ugyanis a terrorszervezetek is jó informatikai, hackertudással rendelkeznek – emelte ki Hajdu megjegyezve: úgy véli e téren is inkább a nagyobb anyagi forrással rendelkező országok járnak majd élen a védekezésben.

Hajdu oroszországi tartózkodása során a konferencia mellett több bilaterális tanácskozást is folytat.

– Melyek voltak a Budapesti Polgárőr Szövetség tevékenységét meghatározó legfontosabb fejlemények az elmúlt években?
– Nem feltétlenül csak Budapestre, hanem az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) egészére igaz, hogy a polgárőrtörvény megjelenése óta jelentősen megváltozott a szervezet működése. A törvény elfogadása és hatálybalépése óta a korábbiaknál körülhatároltabb lett ez a tevékenység, a jogszabály ugyanis megadta az általános kereteket a polgárőrség működéséhez. A polgárőrök munkáját mindez nagyban segíti, hiszen a törvény éppúgy érinti a képzést, mint a szolgálat ellátását, tehát globálisan befolyásolta a működést és hatékonyabb egyesületi munkát tett lehetővé. Az elmúlt években tovább erősödött a szervezet együttműködése a rendőrséggel és a katasztrófavédelemmel is. Ez a fővárosban nemcsak a közös szolgálatokban nyilvánul meg, hanem napi szintű együttműködést, közös oktatásszervezést is jelent, de ugyanígy láthatók az eredmények a különböző képességek fejlesztésében is. A BPSZ azon dolgozik, hogy a szolgálat mind jobban érzékelhető legyen a főváros biztonsági profiljában, hangsúlyozottan például azokon a területeken, ahol a polgárőr szervezetek segíthetik, kiegészíthetik a rendőrség, a katasztrófavédelem, valamint az önkormányzatok munkáját. Az együttműködő szervezetek között említhető még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelynek munkáját – például a színesfémlopások felderítésében – jelentősen segítették polgárőreink. Fontos megemlíteni emellett a lokális helyi szervezetek megerősítését is, hiszen igyekszünk minden feltételt biztosítani a helyi szervezeteknek a képzésben és a szolgálat ellátása kapcsán is.

– Milyen specialitásai vannak a budapesti polgárőrségnek a vidéki városokhoz vagy a vidékhez képest?
– Budapesten polgárőrnek lenni más dolgot jelent, mint vidéken, itt a fővárosban teljesen másról szól a munka, még akár a vidéki nagyvárosokhoz képest is. Gondoljunk csak arra, hogy a nagy állami rendezvények többségét Budapesten rendezik meg, ezek biztosításában pedig a polgárőrök is jelentős részt vállalnak. Emellett persze megjelenik a BPSZ számos egyéb tömegrendezvényen vagy sporteseményen is – ezek közlekedésrendészeti biztosításában is komoly szerepük van a polgárőröknek.

– Nagyobb kihívás Budapesten új polgárőröket toborozni, mint vidéken?
– Budapesten sokkal nehezebben lehet motiválni az embereket, hogy polgárőrnek álljanak, e tekintetben sokkal közömbösebbek a fővárosban élők. Az persze általánosságban is igaz, hogy nehéz az embereket önkéntes munkára, szolgálatra „meghívni”, hiszen mindenki a családfenntartást tekinti elsődleges feladatának és csak ezután következik a társadalmi felelősségvállalás, ami pedig nagyon sokrétű lehet. Ebből adódóan a polgárőreink többek között környezetvédelemmel, iskolai prevencióval is foglalkoznak. Ennek jegyében indítottuk el a Behálózva elnevezésű programot, amelynek keretében polgárőrök tartanak előadásokat az online, illetve tanulókat ért zaklatásról – nemcsak diákoknak, hanem tanároknak és szülőknek is.

– A toborzás mellett az oktatás is kiemelt szerepet kap?
– A polgárőri munkában a legfontosabb szempont az önkéntesség. A képzés három szinten zajlik, addig pedig nem mehet utcára egy polgárőr, amíg nem végzi el az alapképzést. Emellett persze a vezetőket is képeznünk kell, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együttműködésben indított Polgárőr Akadémián magas szintű vezetési elméletet oktatnak. Mindezt egy, a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal (BRFK) közösen fejlesztett és gondozott, ugyancsak emelt szintű képzés egészíti ki, amelynek keretében jogi vagy éppen katasztrófavédelmi ismereteket sajátíthatnak el a polgárőr vezetők.

– A következő időszakban melyek a BPSZ előtt álló legfontosabb feladatok?
– A toborzás szerepe a legfontosabb: minél több állampolgárt szeretnénk rábírni arra, hogy tegyen valamit a közösségért. Nagy hangsúlyt kap a fiatalok megszólítása is, hiszen az „ifjú polgárőr” státusz már létezik, a 14–18 éves korosztályt is be kell vonni ebbe a tevékenységbe. Fontos mindezek mellett a képzések specializálódása, így például a kutyás szolgálatot ellátók oktatása. A jövőben szeretnénk további erősíteni kapcsolatainkat a BRFK-val, az OKF-fel, a Fővárosi Önkormányzattal, illetve annak rendészeti igazgatóságával is. Fontos feladat, hogy az egyes körzetekben szinten kell tartanunk a járőrszolgálatok számát, ami nem egy kampány jellegű munkát jelent, hanem folyamatos energiabefektetést igényel.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A D-napi invázióra kijelölt öt partszakasz közül a középső a brit 50. lövészhadosztály, a „Northumbrian” által használt Gold-part volt. Nyugatról az amerikai Omaha, keletről a kanadai Juno-part határolta. A brit erők a Gold-part mindössze egyharmadát jelentő keleti szektorokban szálltak partra – az első hullám 7.25-kor a King szektorban, a második 7.35-kor a Jig szektorban. Az első hullám harckocsik és az akadályok leküzdésére átalakított páncélosok támogatásával kezdhette meg a harcot, a második hullám páncélos támogatás nélkül.

Kilátás a Gold-part keleti szektorai felé, ahol a brit erők partra szálltak.

A nap végére a kitűzött célokat csak részben sikerült elérni. Keleten sikerült egyesülniük a Juno-parton partra szállt kanadai erőkkel, de nyugaton nem sikerült eljutniuk a Gold és az Omaha határán lévő Port-en-Bessinig, hogy ott az amerikai csapatokkal találkozzanak. A nap végéig partra szállt 25 ezer brit katonából 410 sebesült meg vagy esett el.

A Gold és Juno-part haditengerészeti tűztámogatását biztosító keleti tengerészeti harci kötelék E csoportjának zászlóshajója egy korábbi bejegyzés témája, a HMS Belfast volt. Reggel 5.30-kor kezdte meg a német állások ágyúzását. Az utolsó lövést 1944. július 8-án adta le, amikor a szárazföld belseje felé előretörő szövetséges csapatok már az ágyúk lőtávolságán túl harcoltak. Ezzel a Belfast számára befejeződött az európai háború. Visszatért Nagy-Britanniába és később a Távol-Keletre küldték.

A Gold-part egyik legfontosabb szakasza Arromanches-nál húzódott. A tengerparti települést június 6-án este nyolc órakor érték el a britek és két órával később Arromanches felszabadult. Június 9-től kezdve itt kezdett működni a Mulberry B jelű mesterséges kikötő, amely később a brit miniszterelnök után a Port Winston nevet kapta. (A Mulberry A az Omaha-partnál létesült, de azt egy több napos vihar használhatatlanná tette.)

A Mulberry B egy légifelvételen. Arromanches kőből emelt támfalán több ilyen nagyméretű kép látható.

Mielőtt a Mulberry megépült, a hajók egészen a partig vitték rakományukat. Az egyik megfeneklett nagy teherhajót éppen kirakodják és majd a dagály emeli fel ismét. A kép jobb felén látható „foltok” repülőgépek alacsony támadása elleni léggömbök.

Apály idején Arromaches-nál bőségesen volt hely a partra szállított járművek és hadianyag fogadására.

A távolban a Mulberry külső gyűrűjét alkotó, Phoenix elnevezésű beton keszonok sora látszik. Ezzel a külső gyűrűvel egy viszonylag nyugodt vizű belső kikötőt alakíthattak ki. 

A vontatóhajók 3-4 csomós sebességgel vontatták át a Csatornán a keszonokat. Egy-egy ilyen forduló a francia és a brit partok között kétnapos volt.

A lassú vontatás közben a keszonok ki voltak téve a Luftwaffe támadásának, ezért egyes keszonok tetejére légvédelmi ágyúkat telepítettek.

A keszonok belsejét rekeszekre osztották. Az egyikben utazott a személyzet is, amely a célnál sorba rendezte és az erre szolgáló szelepek megnyitásával annyira elsüllyesztette a keszont, hogy a teteje kilátszódjon a vízből.

A legnagyobb keszonok vízkiszorítása 6000 tonna volt, de bő húsz perc ezek elsüllyesztéséhez is elég volt.

Az Arromanches melletti magaslatról jól látszik a Phoenixek egybefüggő sora.

A kirakodáshoz a hajók a nagyméretű mólók mellé álltak. Ezek a mólók olyan pontonok voltak, amelyeket négy talp tartott egy helyben, de a pontonok az árapály szerint mozoghattak le és fel. Ezekhez a mólókhoz kisebb pontonokat kötöttek, újabb úszó felületet nyerve így. Az egyik ilyen ponton ma is Arromanches előtt hever a homokban.

A mólóktól kisebb pontonok során lefektetett, 25 méteres hidakból álló út vezetett a partra. Az egyes elemek a pontonokon találkoztak, rögzítésüket úgy oldották meg, hogy a hidak a tenger hullámzásával együtt mozoghassanak. A hídelemek nem csak a Mulberry kikötőben tettek jó szolgálatot, hanem a szárazföldön is. Franciaországban és Hollandiában is arra használták ezeket, hogy kisebb folyókat, árkokat áthidaljanak velük. 

A magaslaton lévő kilátóra égtájak szerint helyezték el a tájékoztató táblákat. Ez a tábla a brit és kanadai partok, a Gold, a Juno és a Sword felé mutat.

Az inváziós flotta útja a dél-angliai partoktól a találkozási pontig és azután Normandiáig.

Ahogy nyugaton, a Cotentin-félszigeten az amerikai ejtőernyősöké volt a június 5-ről 6-ra virradó éjszaka, keleten az Orne folyónál, az angol ejtőernyősöké és vitorlázórepülőké. Az amerikaiakhoz hasonlóan ők is a partraszállók előtt érkeztek Normandiába.

Michel Fourquet emlékműve. Fourquet a Royal Air Force francia személyzettel, Douglas Mk III Boston kétmotoros bombázókkal repülő 342. századának parancsnoka volt a partraszállás idején és maga is részt vett a június 6-i bevetések egyikén. 1992-ben hunyt el, 78 éves korában.

A Royal Engineers emlékmű. A brit királyi műszakiak - utászok - már a partraszállás előkészítésében is részt vettek. Beszivárgó különítményeik a partvidéket mérték fel, majd a légi felderítés fotóit is felhasználva elkészítették a térség térképeit. A D-napon ejtőernyővel, vitorlázógéppel és a partraszálló erőkkel egyaránt érkeztek műszakiak. Aknamentesítettek, átjárókat nyitottak, hídelemeket telepítettek, részt vettek a Mulberry kikötő építésében majd együtt mozogtak az előretörő csapatokkal. 1944 végéig 87 ezer brit műszaki érkezett a kontinensre, akik közül 518 tiszt és 5949 katona vesztette életét a győzelem napjáig.

Az Arromanches melletti dombtetőn egy 360 fokos mozit létesítettek, amelynek kör alakú épületében kilenc kivetítőt helyeztek el. A negyedórás vetítés során a látogató bármerre néz, a partraszállás mozzanatait láthatja. Ez az Arromanches előtti partszakaszt ábrázoló nagyméretű kép a mozi bejárati folyosóján látható.

Az inváziós flotta előtt aknamentesítők tisztították meg a tengert a német aknáktól. A mozi bejáratánál elhelyezett emléktábla azokra emlékeztet, akik a Royal Navy akkori legkorszerűbb aknamentesítőin, az Algerine-osztály hajóin szolgáltak.

A Mulberry darabjai Port-en-Bessin kikötőjétől is jól látszanak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös fényképével illusztrált cikkében a török államfő ugyanakkor felmentette az uralkodót, Szalmán bin Abdel-Azíz királyt a felelősség alól. “Egyetlen másodpercig sem hiszem, hogy Szalmán király, a szent mecsetek őre rendelte el a Hasogdzsi elleni gyilkosságot” – szögezte le a török államfő. Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy “Törökország és Szaúd-Arábia kapcsolatai barátiak”.

Összefoglalva mindazt, amit a Hasogdzsi-ügyről eddig tudni lehet, Erdogan kiemelte: Törökország mindent elkövetett, hogy az ügy valamennyi vonatkozására fény derüljön. “A mi erőfeszítéseink eredményeként tudta meg a világ, hogy Hasogdzsit egy halálosztag hidegvérrel kivégezte, és az is megállapítást nyert, hogy a gyilkosságot előre megfontolt szándékkal követték el” – írta az államfő.

Hangsúlyozta: az események megértéséhez “más, nem kevésbé fontos kérdések” megválaszolására is szükség van. “Hol van Hasogdzsi holtteste? Ki volt az a +helyi segítő+, akiről szaúdi tisztségviselők azt állítják, hogy neki adták át Hasogdzsi földi maradványait? Ki adott parancsot e kedves lélek meggyilkolására?” – sorolta a megválaszolandó kérdéseket Erdogan. Hozzátette: sajnos, a szaúdi hatóságok visszautasították a válaszokat. Az elnök megjegyezte: tudnivaló, hogy a gyilkosság elkövetői a Szaúd-Arábiában letartóztatott 18 gyanúsított között vannak, mint ahogyan az is tudnivaló, hogy parancsra cselekedtek.

Erdogan mindazonáltal nem nevezte meg, hogy konkrétan kire gyanakszik. Fontosnak tartotta viszont megjegyezni, hogy bár a gyilkosság szerinte nem tükrözi Szaúd-Arábia hivatalos politikáját, de a Rijádhoz fűződő baráti viszony nem jelenti azt, hogy Ankara szemet hunyna az előre megfontolt gyilkosság felett. Elképesztőnek és elszomorítónak minősítette, hogy egyes szaúdi tisztségviselők megpróbálják takargatni az igazságot.

“A Hasogdzsi-gyilkosság egyértelmű és égbekiáltó megsértése volt a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Konvenciónak. Az elkövetők megbüntetésének elmulasztása veszélyes precedens lenne” – hangoztatta véleménycikkében Recep Tayyip Erdogan török államfő.

A szaúdi monarchiát élesen bíráló 59 éves Dzsamál Hasogdzsit, aki egyebek mellett a The Washington Post című amerikai napilap munkatársa is volt, október 2-án gyilkolták meg, azután, hogy bement országa isztambuli konzulátusára, hogy a török menyasszonyával való házasságkötéséhez szükséges iratokat beszerezze.

A férfi egy madridi vallási általános iskola oktatójaként különböző kirándulások, nyári táborok alkalmával éjjelente filmezte és fogdosta az alvó diákokat 2013 és 2016 között, amíg tetten nem érték. Összesen 18 gyerekszexuális bántalmazása miatt emeltek vádat ellene, akik közül mára négyen nagykorúak lettek.

A 42 éves férfire eredetileg 155 éves szabadságvesztést kért az ügyészség, ám végül egyezség fejében csökkentették azt 130 évre. A spanyol törvények értelmében ebből 20 évet tölthet tényleg börtönben, az alku részeként viszont 17 év után szabadulhat. Büntetésébe beleszámít az elmúlt két év is, amelyet előzetes letartóztatásban töltött.

Az egykori szerzetestanár beismerte bűnösségét a bíróság előtt, és nyilvánosan bocsánatot kért tetteiért.