Biztonságpolitika

A gyanúsított 2018. október 11-én, Salgótarján városközpontjában, az utcán megszólította az idős sértettet, neki gyapjúból készült ágyneműgarnitúrát kínált megvételre. A nő ajánlatát a sértett elfogadta, majd a sértett lakásához mentek, ahol az idős sértett két  garnitúra ágyneműt megvásárolt, amiért 158 ezer forint készpénzt adott át a gyanúsítottnak. A nő ekkor a sértett figyelmetlenségét kihasználva, a lakásból jogtalanul eltulajdonított 1,391 millió forintot.

A zsákmánnyal azonban a gyanúsított nem elégedett meg, mivel 2018. október 23. napján, egy – ezidáig ismeretlen – társával visszament a sértett lakására. A sértett beengedte őket, majd amíg a sértettet a gyanúsított társa feltartóztatta, addig a nő ellopta a sértett további 1,991 millió forintját, majd a lakásból távoztak. A gyanúsított a sértettnek 3,382 millió forint kárt okozott.

A gyanúsítottat nagyobb értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt hallgatta ki a nyomozó hatóság.

A terhelt büntetett előéletű lopások miatt, jelenleg is felfüggesztett szabadságvesztés büntetés hatálya alatt áll. Vele szemben a Salgótarjáni Járásbíróságon csalás miatt is eljárás folyik, de más megyében is van ellene nyomozás, a jelen cselekménnyel azonos módszerrel elkövetett bűncselekmény miatt. A gyanúsított a sértettek idős korát és figyelmetlenségét kihasználva követ el vagyon elleni bűncselekményeket, rendszeres haszonszerzésre törekedve.

A gyanúsított a másik, bírósági szakban folyamatban lévő ügyében állt már kényszerintézkedés alatt, majd annak megszüntetését követően követte el az újabb vagyon elleni bűncselekményeket, melyeket azóta már ismeretlen társával együtt, illetve Nógrád megye határain kívül is folytat. Ezekre is figyelemmel a Salgótarjáni Járásbíróság az ügyészi indítványnak helyt adva, egy hónapra elrendelte a gyanúsított letartóztatását a bűnismétlés veszélye miatt.

A házi készítésű robbanószerkezetet egy 17 éves helyi lakos vitte be az épületbe, és hozta ott működésbe. A detonáció okozta sérülésekbe a merénylő belehalt, az FSZB három alkalmazottja pedig megsérült, egyiküket kórházba kellett szállítani.

A támadót a hatóságok azonosították, de kilétét hivatalosan még nem hozták nyilvánosságra. A róla az FSZB-székház biztonsági kamerája által készített felvételt ugyanakkor az SZK a honlapján nyilvánosságra hozta. A Govorit Moszkva rádióadó és a Life hírportál szerint az elkövetőt Mihail Zslobickijnak hívják.

Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy a támadó, aki az egyik arhangelszki technikum tanulója volt, egy anarchista internetes közösséggel előre tudatta, hogy támadásra készül, és a pokolgépet maga készítette. A Life úgy tudja, hogy Zslobickij a Telegram közösségi szolgáltató egyik chatcsatornáján, ahol a Valerjan Panov álnevet használta, tettét azzal indokolta, hogy szerinte az FSZB “bűnügyeket kreál és embereket kínoz meg”.

Az SZK terrorcselekmény és tiltott lőszerbirtoklás címén indított eljárást. A hatóság elnöke, Nyikolaj Basztrikin elrendelte, hogy beosztottjai mielőbb derítsenek fényt a támadás indítékaira.  FSZB székházát kiürítették. Az arhangelszki közintézményekben és a város forgalmas helyein rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. A történtekről tájékoztatták Vlagyimir Putyin elnököt.

Tavaly áprilisban Habarovszkban ölt meg két embert az FSZB helyi székházában egy helyi lakos. A fegyveres támadót agyonlőtték.

Az Anadolu török állami hírügynökség biztonsági forrásokra hivatkozva egyúttal azt jelentette, hogy az YPG hat milicistája megsebesült. Recep Tayyip Erdogan megerősítette, hogy a török hadsereg az elmúlt napokban megkezdte a beavatkozást az Eufrátesz keleti partján.

A török sajtó vasárnap arról számolt be, hogy a török tüzérség lövéseket adott le az Eufráteszi keleti partjára az YPG azon hadállásai ellen, amelyek közvetlenül Dzserablúsz településsel szemben találhatók. Az NTV török hírtelevízió katonai forrásokra hivatkozva azt is közölte: az YPG korábban a török-szíriai határon szolgálatot teljesítő török egységeket lőtte, így Ankara a jogos önvédelem keretében járt el.

Erdogan a közelmúltban már többször kilátásba helyezte, hogy Törökország hadműveletet indíthat az Eufrátesztől keletre fekvő vidéken, kedden azonban leszögezte, hogy megtették az előkészületeket és terveik is készen állnak. A török elnök kedden ugyanakkor azt is jelezte: a művelet a közeljövőben még átfogóbb és hatásosabb lesz. Ott is “felszámoljuk” a terrorszervezetet – hangoztatta.

Ankara ugyanis a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjaival szövetséges terrorszervezetnek tartja az YPG-t. A szíriai kurd milícia mindazonáltal az Egyesült Államok támogatását élvezi, és nagy mennyiségben kap fegyvereket is Washingtontól, ami Törökországot biztonsági szempontból meglehetősen nyugtalanítja. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Eufrátesztől keletre eső területeken az YPG-milicisták mellett amerikai katonák is állomásoznak.

– Melyek a magyarországi látogatásának főbb céljai, és milyen tapasztalatokat szerzett hazánkban?
– A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rendészeti tanszékének meghívására érkeztem Magyarországra. A tanszékkel közös kutatási céljaink vannak a magánbiztonság, illetve az önkormányzati rendészet területén. Az egyetem meghívására vettem részt annak a kutatócsoportnak a munkájában, amelyet Christián László, az NKE Önkormányzati Rendészeti és Magánbiztonsági Tanszékének vezetője irányít. Vendégprofesszorként emellett előadásokat is tartottam a hallgatóknak, és természetesen látogatásom egy hónapja alatt a magánbiztonság, az önkormányzati rendészet, illetve a rendőrség számos fontos képviselőjével is találkoztam. Az NKE tanszékével kutatási programot is indítunk, valamint összehasonlítjuk az említett területek működését Magyarországon és Szlovéniában. Mindezek mellett a további fejlődési lehetőségeket próbáljuk azonosítani mindkét országban a magánbiztonság és az önkormányzati rendészet terén. Nagyon jó benyomásokat szereztem Magyarországon, különösen az itt folyó egyetemi és tanszéki munka volt rám nagy hatással, azt gondolom, nagyon jó eredményeket érhetünk el együtt.

– Melyek lehetnek az együttműködés konkrét témái?
– Miután mindkét fél tudományos környezetben dolgozik, ezért természetesen a céljaink a közös kutatást és oktatást érintik. Így például, amikor Christián László látogatást tett a tanszékünkön Ljubljanában, az mindennek egyfajta kiindulópontja volt. Tapasztalataim szerint a magyar szakember rendkívül szoros kapcsolatot ápol Magyarországon a magánbiztonsági ágazattal, amelynek egyébként én is több képviselőjével találkoztam. Sokat beszélgettünk arról, hogyan épül fel az ágazat, illetve annak szabályozása Magyarországon, így rengeteg, a magánbiztonságból vett jó példával térhetek haza, illetve oszthatok meg a szlovén kollégákkal. Ez ugyanakkor fordítva is igaz. Elsőként persze tudományos együttműködésről beszélhetünk, de a jövőben további területeket is érinthet az együttműködés.

– A magánbiztonsági ágazat rendkívül hosszú utat járt be az elmúlt 15 esztendőben Szlovéniában. Milyen benyomásokat szerzett e téren hazánkban?
– Általános benyomás, hogy Szlovéniában a magánbiztonsági, illetve a magánnyomozói tevékenységet szigorúan szabályozzák. Két rendkívül részletes törvény is szabályozza e területeket, olykor talán túlzottan is. Egyes esetekben célravezetőbb lehet ugyanis, hogy a túlzott szabályozás helyett az adott gazdasági tevékenységet végzőkre bízzuk a feladatok megoldását. Magyarországon az volt számomra szembetűnő, hogy számos olyan kérdés van napirenden – például a szakmai kamara helyzetét, pozícióját illetően –, amelyekkel Szlovéniában már 15 évvel ezelőtt meg kellett birkóznunk: mi a kamara célja, a kötelező kamarai tagság kérdése és így tovább. Azt gondolom, a kutatócsoport, amelyet már említettem, szintén foglalkozik majd ilyen kérdésekkel. Azt azonban látni kell, hogy nincs egyetlen egységes formula: valamennyi országnak magának kell megtalálnia a saját megoldását, illetve azt, hogy miként szabályozza ezeket a területeket. Az, hogy valami jól működik például az Egyesült Királyságban, nem feltétlenül jelenti azt, hogy Szlovéniában vagy Magyarországon is jól fog működni.

– Szlovéniában mik voltak a legfontosabb kihívások a magánbiztonság 15 évvel ezelőtt megkezdődött átalakulása során?
– Elmondhatjuk, hogy a legfontosabb kihívás továbbra is aktuális, ez pedig nem más, mint a magánbiztonságban dolgozók relatíve alacsony óradíja. A piacon versengő vállalatok ugyanis alacsony áron vállalják a megbízásokat, így például egy vagyonőr hat-hét eurót keres óránként. A Szlovéniában készült számítások, becslések szerint a tisztességes óradíjnak legalább kilenc-tíz euró körül kellene lennie. Úgy vélem, a teljes biztonsági ágazat arról igyekszik meggyőzni az ügyfeleket, partnereket, köztestületeket, hogy megéri kicsivel többet fizetni a magas színvonalú biztonsági szolgáltatásokért. Szlovéniában a magánbiztonsági szerződések nagyjából negyven százaléka kapcsolódik a közszférához, a megrendelő szervezetek pedig legtöbbször a legalacsonyabb ár alapján döntenek.

– Hogyan jellemezhető mindeközben a magánbiztonság és a rendőrség kapcsolata Szlovéniában?
– Ez a kapcsolat folyamatosan javul. Húsz éve nem volt felhőtlen a viszony. A rendőrség nem vette igazán komolyan a vagyonőröket. Mindazonáltal a rendőri vezetők tisztában voltak azzal, hogy a rendőrség önmagában nem tudja valamennyi állampolgár számára garantálni a biztonságot, ezért együtt kell működniük a magánbiztonsági cégekkel, és azt is tudták, hogy mindenki számára van elegendő munka. Napjainkban, amikor a Maribori Egyetemen a tanszékünk konferenciákat szervez a biztonság általános kérdéseiről, a rendőrség láthatóan egyenrangú partnerként kezeli a magánbiztonságot. A felek készek arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek és megvitassák a közös problémákat. Úgy két-három évvel ezelőtt a szlovéniai rendőr-főkapitányság együttműködési megállapodást kötött az ország vagyonvédelmi kamarájával. Ez a protokoll rendelkezik például az információcseréről és arról is, hogy a felek segítik egymás munkáját annak a célnak az érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák az állampolgárok biztonságát. Így azt gondolom, a dolgok jó irányba tartanak, különösen ma, amikor a fiatalabb, magasan képzett rendőri vezetők is megértik a többszintű rendfenntartás koncepcióját.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

2018. október 1.: Közös nyilatkozat (Rácz-Nagy Judit)

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg és az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk közös nyilatkozattal üdvözölte az ország nevének megváltoztatásáról kiírt, előző napi macedón véleménnyilvánító népszavazás eredményét. A hosszadalmas névvitát eldönthető referendum Athén és Szkopje között történelmi jelentőségű lehetőséget biztosítana Szkopje számára, hogy egyenrangú partnerként csatlakozhasson a transzatlanti és európai közösséghez. Amennyiben a kormány kezdeményezi az alkotmánymódosítást, a délszláv országot Észak-Macedóniának fogják nevezni, és kezdetét veheti Szkopje euroatlanti integrációs programja.

2018. október 4.: Kibertámadás a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet ellen (Lendvai Tünde)

Hollandia a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) elleni támadásról értesítette a NATO tagországok védelmi minisztereit. Az Egyesült Királyság és Németország nemzetbiztonsági szervei meghiúsították a támadást, és még a művelet kivitelezése közben azonosították az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) tevékenységét. Az Egyesült Királyság információi alapján a GRU áll több összefüggő kibertámadás mögött világszerte, melynek oroszországi célpontja is volt. Az orosz hibrid hadviselés ezen formája a civil lakosság számára is érezhető, emellett hatalmas gazdasági károkat okoz a megtámadott országnak. Ezért a NATO teljes mértékben kiáll az Egyesült Királyság és Németország kormányának nyilatkozata mellett, amelyben felszólították a moszkvai vezetést, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogszabályokat, és ne hátráltassa a nemzetközi szervezetek működését.

Oroszországhoz köthető több olyan hibrid támadási eset, amelyben beavatkozás történt egy ország választási rendszerébe vagy nagy mennyiségű dezinformációval befolyásolták a közvéleményt. A NATO emiatt tovább erősíti elrettentő védelmi képességeit, különös tekintettel az új Kibervédelmi Operatív Központ (Cyber Operations Centre) felállítására, melyről szintén október negyedikén tárgyaltak védelmi miniszteri szinten. A központ létrehozásával NATO irányítás alá integrálják a tagállami kibervédelmi képességeket, amely elősegíti a kibertérben végrehajtott műveletek hatékonyságát.

2018. október 11.: A NATO helyettes főtitkára izraeli parlamenti delegációval találkozott (Petróczki Márk)

A NATO helyettes főtitkára, Rose Gottemoeller a NATO–Izraeli kapcsolatokról tárgyalt a Knesszet elnökével és a Knesszet Külügyi és Védelmi Bizottságának tagjaival. Az izraeli delegáció emellett találkozott további NATO-vezetőkkel, illetve meglátogatták az Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központot is. Izrael nem tagja a Szövetségnek, hanem annak 1994-ben létrehozott, Mediterrán Dialógus elnevezésű együttműködésének a tagja.

2018. október 12.: Magyarország növeli a tudományos együttműködését a NATO-val (Nemcsényi Angelika)

Tudósok és szakértők tartottak NATO Tudomány a Békéért és Biztonságért Program (SPS) információs napot Budapesten október 11-én. Magyarország vezeti jelenleg azt az SPS projektet, ami a különböző tömegpusztító fegyverek elleni védelemmel foglalkozik.

Az információs napon hazánk és a NATO a jövő potenciális kutatási témáival is foglalkoztak, úgy mint a kiberbiztonság, a határvédelem és a környezetvédelem.

Dr. Sztáray Péter (KKM, államtitkár) szerint a növekvő számú fenyegetések arra ösztönzik a részes államokat, hogy fűzzék szorosabbra együttműködéseiket, és reméli, hogy a magyar kutatók és szakértők több kutatásban vehetnek részt a jövőben, ezzel erősítve a régió biztonságát.

Dr. Antonio Missiroli (az új biztonsági kihívásokért felelős főtitkárhelyettes) megállapította, hogy az SPS program a NATO egyik legértékesebb szövetségesi eszköze; elvégre a tudomány nem csak a kísérletekről, hanem az együttműködésről és a partnerségről is szól.

2018. október 12.: NATO főtitkár amerikai repülőhordozóra látogatott (Nemcsényi Angelika)

Jens Stoltenberg, NATO főtitkár október 12-én ellátogatott az amerikai haditengerészet Harry S. Truman repülőhordozójára. Az USS Truman a NATO legjelentősebb gyakorlatán vesz részt, a Trident Juncture-on, csatlakozva másik hatvan szövetséges hajóhoz.

A főtitkár megköszönte a hajó legénységének szolgálatát, hangsúlyozta, hogy az USS Truman mindennapos  elrettentést biztosít, és segíti a tengeri összeköttetések megtartását. Üdvözölte, hogy a hordozó részt vesz a gyakorlaton, amely 1987 óta az amerikai szállítmányozó csoport norvég vizekhez való látogatását jelezte. Állítása szerint a gyakorlat egyértelmű üzenetet küld a szövetségesi szolidaritásról, és arról, hogy a NATO készen áll minden fenyegetés elhárítására. Kiemelte a tengerészeti hatalom kulcsfontosságú szerepét a NATO megerősített elrettentésében és védelmében. Hangsúlyozta továbbá, hogy az Atlanti-óceán egy híd Észak-Amerika és Európa között, és ezt védelmezni kell.

2018. október 18.: Macedónia egy lépéssel közelebb a NATO tagsághoz (Nemcsényi Angelika)

A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (hamarosan életbe lépő döntés szerint Észak-Macedónia) nagy lépést tett a NATO csatlakozás felé, október 18-án megkezdték a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat. A tárgyalások lefednek politikai, katonai és jogi kérdéseket is. A tárgyalások vezetője Alejandro Alvargonzález, a politikai és biztonságpolitikai főtitkárhelyettes. A legutóbbi tárgyaláson Jens Stoltenberg a következőt nyilatkozta: “Ha az összes alkotmányos változás megtörténik, és az új név is hivatalossá válik, aláírhatjuk a csatlakozási protokollt”.

Macedónia már korábban is dolgozott együtt a NATO-val, támogató szerepe volt több afgán és koszovói műveletben is.

2018. október 21.: A NATO segíti erősíteni Irak erőtervezési képességeit (Rácz-Nagy Judit)

Október 15. és 18. között került megrendezésre Bagdadban egy négy napos interaktív kurzus az iraki biztonsági erők számára, nemzetbiztonsági stratégiában tervező és missziót véghez vivő képességük megerősítése céljából. Több mint 40 iraki szakértő vett részt a workshopon, főleg az iraki Védelmi Minisztérium igazgatóságáról: tervezési, logisztikai, emberi erőforrás, pénzügyi és kommunikációs osztályokról, illetve az ISIS ellen létrejött globális koalíció (Global Coalition to Defeat ISIS) képviselői is jelen voltak.

A stratégiai irányelvek analízise az első lépés a teljes körű védelmi tervező folyamatnak, amelynek célja az Iraki Biztonsági Szervek felkészítése a jövőbeli kihívásokra. „A NATO meghatározó partnerként működik közre a projekt megvalósításában.” – jelentette ki az Iraki Hadsereg Tervezési Igazgatóságának parancsnoka, Adel vezérőrnagy .

„Az Iraki Biztonsági Szervek nem szenvednek hiányt a gyakorlati tapasztalatokban. Bár ez olyan terület, amelyet alakítani és mélyebben kívánunk fejleszteni a minket körülvevő országokkal is. Számos országban a haderőtervezés egy karrierút a hivatásos katonatisztek számára. Fejlesztenünk kell a saját haderőtervező egységünket.” – jegyezte meg az Iraki Védelmi Minisztérium Civil-Katonai Együttműködési Igazgatóság vezetője, Samir vezérőrnagy. Bora Onen kiemelte, hogy a program elengedhetetlen elem a haderőnemek fejlesztésében, amely „iraki megoldásokat” kíván. Az előrehaladáshoz kiváló szaktudással rendelkező személyekre, hadászati struktúrák felállítására, a haderőnemek képességeinek fejlesztésére van szükség, eszközökkel és továbbképzésekkel – a költségvetésnek megfelelően. Előreláthatólag 2018 novemberében és decemberében újabb műhelymunkák várhatóak Bagdadban.

2018. október 31.: A NATO-Oroszország Tanácsának ülése (Szabó Orsolya Réka)

2018. október 31-én Brüsszelben ülésezett a NATO és az Oroszországi Föderáció közös tanácsa, melynek lényege a 29 szövetséges és Oroszország közelítése. A nagykövetek több témát is érintettek, például az ukrán konfliktust, a katonai tevékenységekkel kapcsolatos problémákat, a transzparencia hiányát és ennek kockázatait, illetve szó esett még Afganisztánról és a hibrid kihívásokról is. Az átláthatóság érdekében a két fél beszámolt egymásnak a jelenleg folyó, nagyszabású hadgyakorlatokról (Trident Juncture 2018 és Vostok 2018). Szó esett INF szerződésről is, amit Jens Stoltenberg még mindig döntőnek tekint az euroatlanti biztonság kérdésében, és kiemelte, hogy az Egyesült Államok eleget tesz azon kötelezettségeinek, miszerint a programjaiban mindig elsődleges az átláthatóság. Hozzátette, hogy egyetlen fegyverzetkorlátozó szerződés sem lehet hatásos, ha csak az egyik fél tartja be, és sajnálatát fejezte ki, hogy Oroszország nem hallgat a kérésekre, ezért sürgeti az országot, hogy haladéktalanul tegyen eleget a szerződésnek.

A NATO 2014. során felfüggesztette gyakorlati együttműködését Moszkvával az ukrajnai események miatt; a Krím illegális annexiójára és Kelet-Ukrajna destabilizációjára hivatkozva. Ezzel párhuzamosan a politikai dialógus megmaradt és ebben fontos szerepe van a NATO-Oroszország Tanácsnak, továbbá a katonai kommunikáció útjait is nyitva hagyták, hogy a közös biztonság megmaradhasson és a kapcsolat kiszámíthatóbb legyen.

2018. október 4.: Egyezmény a zadari repülési kiképzőközpontról (Szabó Orsolya Réka)

Október 4-én a bolgár, horvát, magyar és szlovén védelmi miniszter által aláírt egyezménnyel a felek megegyeztek egy többnemzeti különleges repülési központ megalkotásáról, amely Horvátországban, Zadarban fog megvalósulni. Az itt képzett személyzet a jövőben a különleges műveleti erőknél fog tevékenykedni és irányítani. A NATO helyettes főtitkára, Rose Gottemoeler szerint a program egy újabb lépés afelé, hogy a szövetség adaptálódjon a változó biztonsági környezethez és hogy a különleges erők hatásosan reagálhassanak a kihívásokra. A program lépésről lépésre fog felépülni és a kiképzési lehetőségek is fognak bővülni az idővel, így a NATO egy fontos és egyedülálló előnyt szerez magának. A központ várhatóan 2019 végén nyílik meg és a szövetség alkalmazkodóképességéhez és készenlétéhez járul majd hozzá.

2018. október 08.: A NATO főtitkára köszönetet mondott Szerbiának (Petróczki Márk)

Jens Stoltenberg köszönetet mondott Szerbiának, amiért az helyet adott a Srbija 2018 elnevezésű civil vészhelyzeti gyakorlatnak. A gyakorlaton közel 40 ország 2000 fős személyzete vett részt. Ez volt az eddigi legnagyobb Euro-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központ által szervezett gyakorlat, illetve az első, aminek Szerbia adott otthont.

A közlemény szerint a 37 éves szerb állampolgár két társával 2011 júliusában felfeszítette egy terézvárosi üzlet ajtaját és lopott ruhával telepakolt egy bérelt autót. Két hónappal később a férfi és egyik társa megint betört ugyanabba az üzletbe. Összesen így több mint százmillió forint értékű árut loptak el.

A gyanúsítottak 2011 szeptemberében előzetes letartóztatásba kerültek. A szerb férfit öt hónap után házi őrizetbe helyezték, egy kőbányai lakásba, de onnan öt nap múlva megszökött. A rendőrök kiderítették, hogy a férfi álnéven külföldön tartózkodik, ezért a bíróság európai elfogatóparancsot adott ki ellene.

Az olasz hatóságok 2015 októberében értesítették magyar kollégáikat, hogy elfogták a férfit, aki ellen közben több nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak. Magyarországnak azonban csak azután adhatták át, hogy letöltötte az Olaszországban kiszabott szabadságvesztését, majd a belga hatóság is kihallgatta.

Miután a szerb férfi szerdán megérkezett a ferihegyi repülőtérre, a nyomozók különösen nagy értékre elkövetett betöréses lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását.

Régi adósságomat tudtam le a napokban, amikor a csitári hegyek legismertebb csúcsára, a Nyitra fölött magasodó Zoborra kapaszkodtam fel. Nemcsak az érdekes panoráma, de két "kincs" is várt odafenn...

A fő látványosság, az 1896-os milleniumi emlékoszlop cseh legionáriusok által felrobbantani nem tudott (erdélyi gránitból készült!) talapzata ma az innen startoló siklóernyősök szélzsákját "hordozza". De várjunk csak! A kép bal alsó sarkában egy másik érdekes objektum figyel...

...ami nem más, mint a P-12-es méteres lokátor vontatott változatának kabinja és antennák nélküli antennaárbóca.

Ez pedig az emlékoszlop információs táblája, meglehetősen korrekt szöveggel. Ha az angol mellett magyarul is meglenne, egy szót sem szólhatna a magyarországi látogató.

Ez pedig a pár kilométerrel keletebbe lévő Alsócsitár községháza, melynek falán...

...emléktábla hirdeti, hogy Kodály Zoltán itt gyűjtötte az A csitári hegyek alatt kezdetű népdalt

Zord

Szijártó István sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a villanyszerelő végzettségű munkanélküli férfiak egykori hadszíntereken, fémkeresőt használva leltek rá a veszélyes tárgyakra, amelyeket otthon rendszereztek, voltak, amelyeket szét is szereltek.

Ékes Zoltán, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozója elmondta, hogy a megyei rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség október 26-27-i közös akciója keretében három helyszínen tartottak házkutatást, aknavető gránátokat, tüzérségi lövegeket, és egyebek mellett puskákat is lefoglaltak, ezeket szakértők vizsgálják.

Szijártó hangsúlyozta, a visszaélés lőfegyverrel és lőszerrel, valamint a náluk talált drog miatt kábítószertartással is gyanúsított férfiak éveken keresztül maguknak gyűjtötték a második világháborús tárgyakat, további bűncselekmények elkövetését nem tervezték.

Hozzátette, hogy az eljárásban közreműködnek, megmutatták, hol van az az egyébként mezőgazdasági művelés alatt álló terület, ahonnan a fegyverek és robbanószerek származnak. Mindketten nagy veszélyben voltak – mondta a főkapitány-helyettes, aki azt kérte, hogy ha bárki ilyen eszközöket talál, ne vigye haza, értesítse a rendőrséget.

“Amikor a múlt héten tudomásunkra jutott, hogy nőknek ajánlottak fel pénzt azért, hogy szexuális zaklatással vádolják meg a különleges vizsgálóbizottság vezetőjét, azonnal értesítettük és nyomozásra kértük fel az FBI-t” – tudatta közleményében Peter Carr, Mueller szóvivője kedden este.

Az amerikai médiában hírek jelentek meg arról, hogy jelentkezett egy nő, aki azt állította: egy férfi dollár tízezreket ajánlott fel neki azért, hogy megvádolja Muellert, aki mellett korábban jogászként dolgozott. A lapok meg is nevezték a nőt, de az általa megjelölt ügyvédi iroda közölte: ilyen nevű munkatársuk sem mostanában, sem korábban nem volt.

Mueller hivatala azt követően tette közzé közleményét az FBI-nyomozásról, hogy Jack Burkman washingtoni ügyvéd és republikánus lobbista kedden a Twitteren bejelentette: csütörtökön “felfedi a különleges vizsgálóbíró szexuális zaklatásainak első áldozatát”. Burkman később a Reuters brit hírügynökségnek azt mondta: öt áldozatról van szó, az egyiküket Mueller bizonyítottan zaklatta, míg a másik négy nő állításai még ellenőrzésre szorulnak. Az ügyvéd cáfolta, hogy pénzt ajánlott volna fel a nő vallomásáért.

A Szövetségi Nyomozó Iroda nem kívánta kommentálni az ügyet.

A minisztérium közleménye szerint a kínai hírszerzők és a velük együttműködő számítógépes hackerek repülőgép-technológiai információkat akartak eltulajdonítani 2010 és 2015 között.

A kaliforniai San Diego szövetségi bíróságán két kínai hírszerző és hat, általuk irányított számítógépes hacker, valamint egy francia gyár két kínai székhelyű alkalmazottja ellen emeltek vádat. A gyanú szerint egyikük információkat adott ki a kínai hírszerzésnek a vállalat hackertámadás miatt elrendelt belső vizsgálatáról, a másik pedig kémszoftvert telepített a vállalati számítógépes rendszerre.

A vádlottak nemcsak az Egyesült Államokban próbáltak ipari és kereskedelmi titkokat megszerezni: Ausztráliában, az Egyesült Királyságban és Franciaországban, összesen 13 vállalatnál kémkedtek. Egyelőre csak a Los Angelesben lévő, gázturbinákat gyártó Capstone Turbines cég neve került nyilvánosságra.

“Ez csak a kezdet. Szövetségi partnereinkkel együtt megkétszerezzük erőfeszítéseinket Amerika találékonyságának és beruházásainak védelmében” – fogalmazott John Demers, az igazságügyi tárca nemzetbiztonsággal foglalkozó részlegének vezetője.

Október elején Belgium kiadott az Egyesült Államoknak egy kínai ipari kémet, aki szintén repülőgépekre vonatkozó kereskedelmi titkokat próbált meg kifürkészni. Szeptemberben pedig egy kínai születésű amerikai tartalékos katonát tartóztattak le, mert a gyanú szerint a kínai hírszerzéssel együttműködve segített amerikai ügynököket beszervezni.

A washingtoni kínai nagykövetség egyelőre nem kommentálta a történteket.

– Az elmúlt öt esztendőre visszatekintve látható bármilyen pozitív trend Magyarországon az alkohol- és drogfogyasztással kapcsolatban?
– Az abszolút számokat tekintve igen: évek óta emelkedő tendenciát mutat mind az alkohol-, mind pedig a drogfogyasztás. Az iróniát félretéve: az látható, hogy a kábítószer-használaton belül egyre intenzívebb a szegénységi drogok fogyasztása, nő a szintetikus anyagok és a marihuána „piaci részesedése” a lakosság körében. A fogyasztási szokások változása úgymond természetes dolog, ahogy a világ változik, úgy egyes szerek eltűnnek, mások előtérbe kerülnek. Például azóta, hogy a dizájnerdrogok bekerültek a piacra, Magyarországon szinte teljesen eltűnt a heroinfogyasztás, míg az Egyesült Államokban ez továbbra is erőteljesen jelen van. Nyugat-Európában egyébként most a dizájner típusú, ópiátszármazékok szedik az áldozatokat. A legutóbbi adatunk, hogy Magyarországon 2016-ban 28 haláleset történt kábítószer-fogyasztással összefüggésben.

– Nemzetközi kitekintésben hol helyezhető el Magyarország a drog- és alkoholfogyasztási térképen?
– Az Európai Unióban a droghasználati statisztikákban az alsó harmad tetején állunk, vagyis némi iróniával: jobban állunk, mint a magyar futball. Persze ez változó értéket mutat, ha az egyes szerekre bontva nézzük a fogyasztási szokásokat – így például az ecstasyfogyasztásban feljebb, a marihuánát tekintve lejjebb helyezkedünk el. Ugyanakkor az alkoholfogyasztásban és az ezzel részben összefüggő öngyilkossági mutatók alapján ugyancsak a „csúcson” állunk: Magyarországon a várható élettartam 8-10 évvel kevesebb, mint az európai élmezőny átlaga. Nincs mit szépíteni a helyzeten, a lakosság a túlsúlyosságot, elhízást tekintve is nagyon rossz helyen áll.

– Lát olyan kezdeményezéseket, amelyek példaértékűek lehetnek Magyarországon az egészségtudatosság terén?
– Erről nagyon sokat lehet hallani többek között a médiában is, és valóban van egy olyan réteg a lakosság körében, amely hajlandó ezzel foglalkozni, illetve áldozni rá. De egyben ez a kulcs is: az egészségtudatosság ugyanis pénzbe kerül, így azt is mondhatjuk, hogy ez a szemléletmód nem érhető el egyformán mindenki számára. Azt is különböző statisztikai adatok bizonyítják, hogy az alacsonyan kvalifikáltak körében a dohányosok aránya kétszer olyan magas, mint a felsőfokú végzettségűek között, tegyük hozzá, az alacsonyan iskolázottakat ez kevésbé is érdekli. Világosan látható, hogy ezek a történetek generációról generációra „öröklődnek”. Ha egy gyerek olyan környezetben nő fel, ahol az üdítőket, az alkoholt, a csipszet – hogy keményebb cuccokat ne is említsek – rendszeresen és válogatás nélkül fogyasztják, akkor mégis miben lenne majd ő más felnőttként?

– Ezek szerint a valódi és értékes példamutatás ma Magyarországon szigetszerű jelenség.
– Gondoljunk bele: mennyire érdekes és figyelemfelkeltő lenne, ha a nyilvánosság elé állna egy celeb, aki kendőzetlen felvállalja, hogy alkoholista, de próbál ezen változtatni és segítséget kér hozzá.

– E tekintetben az állam „jó gazdának” tekinthető hazánkban?
– A megfelelő motivációnak felülről kell jönnie. Fantasztikus lenne, ha akár egy-egy politikusunk mutatna példát azzal, hogy akár csak a súlyfeleslegétől nyílt beszéddel és publikusan próbálna megszabadulni. Nagyon fontosak és hasznosak lennének ezek a vállalások a nyilvánosság elé kiállva, példaértékű lehetne egy-egy ilyen gesztus. Hiába mondanak nagyon sok rosszat a politikusokról, miért ne lenne elképzelhető, hogy egy vezető politikus a nyilvánosság elé áll? Attól, hogy valaki miniszterelnök, frakcióvezető vagy éppen egy híres színész, miért lenne más ember, mint bármelyikünk? Az ilyen kiállások véleményem szerint akár mozgalmat is indíthatnának.

– Ha már a szenvedélyekről beszélünk, van, amivel önnek is meg kell küzdenie a hétköznapokban?
– Azt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a saját függőségeit az ember mindig teljesen normálisnak látja, úgy gondolja, hogy ezekben nincs semmi patológiás vonás. Ez azért van így, mert mindenki a saját függőségi körében áll, de abból csupán egy szeletet lát. Én személy szerint 42 éve pipázom, és jelenleg semmi motivációm nincs, hogy leszokjak – mondom ezt orvosként! Emellett koffeinfüggő is vagyok, de nem kávéval, hanem teával viszem be a „napi adagot”. Persze időnként alkoholt is fogyasztok, mert néha le kell szedni a motorról az ékszíjat. A csokoládéfüggőségem örök. Hozzáteszem, mindezek mellett rendszeresen eljárok futni, persze ahogy az időm engedi. Ha ezek az edzések tartósan elmaradnak, idegessé, feszültté válok. Mindent egybevéve, remekül együtt élek a függőségeimmel.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A csoport emlékeztet arra, hogy a nemzetközi jog tiltja a háborús propagandát és a megszálló országnak saját hadserege népszerűsítését.

Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint a fenti adatot Szevasztopol “kormánya” hozta nyilvánosságra. A jogvédők a város “parlamentjének” honlapjára hivatkozva közölték, hogy az “iskolások orosz mozgalma” és az “ifjúsági hadsereg” nemrég 1800 új tagot vett fel.

“A nemzetközi dokumentumot, amely tiltja a gyermekek olyan irányú nevelését, hogy pozitív kép alakuljon ki bennük a katonai, illetve paramilitáris csapatokról, a háborúról, valamint kedvet csináljon nekik a megszálló hadseregben való szolgálatra, Oroszország 1993. augusztus 23-án ratifikálta” – mutatott rá Irina Szedova, a jogvédő szervezet szakértője.

Elmondása szerint az efféle “katonai, hazafias nevelésnek” titulált foglalkozásokon a Krím félszigeten élő gyerekeket és fiatalokat lőfegyverekkel való bánásmódra, egyenruha viselésére oktatják. A tinédzser korúakat megismertetik a különböző típusú fegyverekkel, ökölharcot oktatnak, valamint a katonai tudományok alapjait tanítják nekik.

“Az egyik legalapvetőbb érték, amit a tudatukba ültetnek ezeken az órákon, az a háborús győzelem. Az efféle nevelésnek köszönhetően a gyermekek tudatában végbemegy a Krím megszállásának és a félkatonai alakulatoknak a legalizálódása” – fejtette ki a szakértő hozzátéve, hogy felnőtté válva ezek a gyerekek megtanulják magukat Oroszország állampolgárainak érezni, és megvédeni a megszálló hatalom érdekeit akár paramilitáris fegyveres csoportok tagjaiként is, mindez pedig a szakértő szerint súlyos megsértése a nemzetközi humanitárius jogi normáknak.

Az a 18 éves Vlagyiszlav Roszljakov, aki október 17-én 20 embert megölt és további mintegy ötvenet megsebesített a Krím félszigeti Kercs egyik középiskolájában, engedéllyel tartotta magánál azt a lőfegyvert, amellyel iskolatársait lemészárolta, és tette elkövetése előtt járt lőgyakorlatra is.

Közben Volodimir Jelcsenko ukrán ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) szerdai ülésén arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország változatlanul semmibe veszi az emberi jogokat az általa megszállt Krímben. Adatai alapján 2014 és 2017 között 108 ezer embert telepítettek át Oroszországból a Krímbe egyértelműen azzal a szándékkal, hogy megváltoztassák az elcsatolt félsziget etnikai összetételét. Továbbra sem engedélyezik a krími tatárok érdekképviseleti szervezetének, a medzslisznek a működését. Az ukrán nyelven tanulók száma pedig drasztikusan visszaesett: a 2013-2014-es tanévben még több mint 13 ezren voltak, a 2017-2018-as évben már csak 172 diák maradt.

A Krím 2014 tavasza óta tartó megszállása alatt eddig már több mint 12 ezer krími lakost hívtak be sorkatonai szolgálatra az orosz hadseregbe. Most ősszel esedékes a nyolcadik sorozás, mintegy háromezer krímit terveznek behívni katonai szolgálatra – írta az UNIAN.

A táblabíróság jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettében mondta ki bűnösnek a 45 éves vádlottat.

A korábban már büntetett férfi 2016 májusában szívességi használóként beköltözött egy ismerőse csengődi tanyájára, és ott indiai kendert kezdett el termeszteni azzal a céllal, hogy az előállított marihuánát értékesítse. Az Ausztriában beszerzett vetőmagokból palántákat nevelt, majd a növényeket egy fóliasátorba kiültetve gondozta mindaddig, míg termőre nem fordultak. A feldolgozásra érett részeket – ágvégeket, virágzatot – leszüretelte, majd szárítani kezdte.

A rendőrök július 26-án tartottak házkutatást a tanyán, amelynek környezetében jellegzetes, marihuánára jellemző szag terjengett. A fóliasátorban 212 tő indiai kendert találtak, ezek harmadát már részben leszüretelte a vádlott. Az épületben 9,75 kilónyi kábítószer-alapanyag száradt.

A táblabíróság megváltoztatta a Kecskeméti Törvényszék elsőfokú ítéletét, enyhítette a vádlottra kiszabott tízéves fegyházbüntetést, mondván: a törvényszék helytelenül minősítette a bűncselekményt különösen jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetettnek.

A biztos arra a moszkvai hírre reagált, amely szerint a két ország hét-hét elfogott tengerészt cserélt ki kedden a krími Armjanszk határátkelőhelynél. Az ukránok az Azovi-tengeren március 25-én tiltott halászat és a Krímbe való beutazásra vonatkozó szabályok megsértése címén elfogott Nord halászhajó legénységét engedték el, az oroszok pedig a május elején az elcsatolt félsziget közelében, a kizárólagos orosz gazdasági övezetben orvhalászat címén feltartóztatott JaMK-0041-es halászhajóét – olvasható a TASZSZ orosz hírügynökség jelentésében.

Denyiszova azonban kijelentette: nem fogolycseréről van szó, mert az Ukrajnába visszatért tengerészekkel ellentétben a Nord legénysége nem volt fogva tartva, ők szabadon mozoghattak Ukrajna területén.

Az ukrán határőrszolgálat hasonló tartalmú közleményt adott ki honlapján. A dokumentum szerint nem felel meg a valóságnak az orosz médiában megjelent információ, amely szerint orosz határőrök által őrizetbe vett hét ukrán állampolgárt cseréltek volna ki a Nord halászhajó legénységére.

A közlemény szerint a Nord hét tengerésze saját akaratából tért vissza az ideiglenesen megszállt Krímbe a kalancsaki átkelőn keresztül, ahol a jogszabályoknak megfelelően regisztrálták kilépésüket Ukrajnából.

Az emberjogi biztos ugyanakkor hozzátette: a krími megszálló hatóságok eközben hét ukrán állampolgárt engedtek szabadon, őket az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége különböző alkalmakkor a Fekete-, illetve az Azovi-tengeren vette őrizetbe állítólagos orvhalászat, valamint az elcsatolt félsziget partjának megközelítése miatt.

Az ukrán határőrség hozzáfűzte: nem tudni, miért éppen ezen a napon döntöttek a Nord tengerészei a hazatérés mellett, hiszen azt már több hónapja megtehették volna. A kijevi közlemény szerint az orosz média fogolycserére vonatkozó híradása azért sem felel meg a valóságnak, mert valamennyi tengerész – beleértve a Nord legénységét is – ukrán állampolgárságú.

A szerdán megkezdett orvosszakértői vizsgálattól várnak választ arra, kié a csontváz, amelyet a római nunciatúra, vagyis Vatikán Állam római diplomáciai képviseletének területén találtak. Az első hírek szerint női csontokról van szó, ami miatt rögtön felmerült, hogy az 1983-ban titokzatos módon eltűnt Emanuela Orlandié is lehetnek.

A római ügyészség hivatalból vizsgálatot indított gyilkosság gyanújával ismeretlen tettessel szemben. Jelenleg a csontok DNS-vizsgálata folyik.

A csontokat egy, a Vatikántól távolabbi római kerületben, az apostoli nunciatúra kertjében találták meg a portásfülke padlózata alatt hétfőn. Munkások éppen a padlót törték fel, amikor egy majdnem egészben maradt csontvázat és más csontokat találtak. Az olasz hatóságokat a Vatikán értesítette.

A csontváz az első nem hivatalos hírek szerint egy nőé lehetett. Ez, valamint az a tény, hogy két személy csontjait találták meg, táplálta azt a feltételezést, hogy a maradványok akár Emanuela Orlandié és Mirella Gregorié is lehetnek. A két római lány 1983-ban tűnt el egy hónap különbséggel. Mindketten 15 évesek voltak, nem ismerték egymást, de Mirellát egy vatikáni biztonsági emberrel látták utoljára, Emanuela pedig egy Vatikánban dolgozó olasz alkalmazott lánya volt. Eltűnésüket majdnem azonnal emberrablásnak minősítették a hatóságok.

Emanuela elrablását a Szürke Farkasok török terrorszervezet is magára vállalta, és a lányért cserébe Ali Agca, II. János Pál merénylőjének a szabadon engedését követelte.

Emanuela eltűnésének töb szála is a Vatikán felé vezetett. A családot több alkalommal egy magát “Amerikainak” nevező férfi hívta fel telefonon, aki – mint később kiderült – Paul Marcinkus érsek, az IOR vatikáni bank elnöke volt. Emanuela elrablásának hátterében állt a Rómát akkor uraló Magliana-banda bűnszervezet is, amely az IOR-ban mosta tisztára pénzét.

Emanuela és Mirella családja azóta is a Vatikántól sürget választ a két lány sorsának tisztázására. Egyikük holtteste sem került elő azóta.

“Magyarázatot várunk a nyomozóktól és a Szentszéktől arra, hogyan találták meg a csontokat, és felfedezésüket miért hozzák összefüggésbe Emanuela Orlandi vagy Mirella Gregori eltűnésével” – jelentette ki egy szerdai római sajtótájékoztatón az Orlandi család ügyvédje, Laura Sgro, aki sérelmezte, hogy túl kevés információt kapnak a Vatikántól.

Olasz sajtóvélemények szerint az eltűnt lányokkal kapcsolatos feltételezéseket az is erősíti, hogy a nunciatúrán dolgozott Piero Vergari, a vatikáni területnek számító római Sant’Appolinare templom plébánosa, ahol Enrico De Pedist, a Magliana-banda egykori vezérét temették el. Ebben a templomban is keresték már Emanuela csontjait.

– Hogyan értékeli a BM OKF elmúlt évi működését, fejlesztéseit a stratégiai célok megvalósításának tükrében?
– A katasztrófavédelem esetében minden év mozgalmas, hiszen mindennap számtalan helyen kell beavatkoznunk, rengeteg hatósági feladatot látunk el, és gyakorlatilag minden évszakban a természet adta kihívások is megdolgoztatják az állományt. Az elmúlt évben még áprilisban is extrém hóhelyzetben kellett helytállniuk az egységeknek, és a nyári viharos napok is sok munkát adtak. Azt azonban ki lehet jelenteni, hogy az ilyenkor adódó feladatokat rutinosan kezelik a tűzoltók. Számtalan hatósági területen kellett az év folyamán összetett munkát végezni, a kéményseprőipari közszolgáltatásban pedig 2017 volt az első teljes év. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy valamennyi területen sikerrel vettük az akadályokat. Külön említést érdemelnek a fejlesztések, szinte nincs olyan szakterület, ahol ne történt volna valamilyen előrelépés. Annál is inkább, mert számos projekt fut a katasztrófavédelemnél, némelyik már látványos eredményeket hozott.

– Melyek voltak a BM OKF legfontosabb fejlesztései és eredményei az elmúlt esztendőben?
– Jelenleg több mint húsz uniós projekt fut a katasztrófavédelemnél, ezek a hivatásos szervezet mellett az önkéntes tűzoltó egyesületek és mentőszervezetek életében is igen jelentős előrelépést tesznek lehetővé. A beavatkozásokban éppúgy éreztetik hatásukat, mint a hatósági munkában, több projekt révén az informatikai, térinformatikai háttértámogatás erősödik. Amit a sok projekt közül mégis kiemelnék, az a tűzoltógépjármű-parkunk fejlesztése. A hazai gyártású tűzoltófecskendőből összesen 108 készül, tavaly decemberben már a hatodik ünnepélyes átadást tudtuk megtartani. Ekkora léptékű fejlesztés talán még sohasem volt a szervezetnél. Szintén fontosnak tartom megemlíteni a hivatásos tűzoltókból álló Hunor és az önkénteseket felsorakoztató Huszár mentőszervezet októberi újraminősítését. Nagyon kevés ország büszkélkedhet ilyen tudással és felszereltséggel rendelkező mentőcsapatokkal. Szintén jelentős előrelépés, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületek és mentőszervezetek 600 millió forintnyi eszközzel és képzési lehetőséggel gyarapodtak.

– Hogyan változtak a BM OKF stratégiai feladatai és működése az újkori biztonságpolitikai kihívások tükrében?
– A katasztrófavédelem – alapfeladatából fakadóan is – a váratlan helyzetek kezeléséről szól. A reggel szolgálatba álló tűzoltó akár két perc múlva olyan szituációban találhatja magát, amellyel addig nem találkozott. A folyamatos változás a többi szakterületre is igaz: ha nem is percenként, de évről évre biztosan találkozunk új feladatokkal. 2014 óta a katasztrófavédelemnél van a vízügyi és vízvédelmi hatósági jogkör, 2016 júliusában pedig a kéményseprői közszolgáltatás került a szervezethez, ma már az ország nagy részén a mi kéményseprőink tevékenykednek. Ha pedig előre tekintek, 2018 egyik nagy kihívása az információbiztonság területén lesz. Megfelelő felkészülés után ennek a kihívásnak éppúgy meg fogunk felelni, ahogyan az eddigieknek is. Rendvédelmi szervként természetesen a katasztrófavédelem is érintett a migrációs kérdések és az egész világot érintő terrorfenyegetettség kezelésében, de a mi munkánk e tekintetben kevésbé látványos, elsősorban a társszerveknek adjuk meg a szükséges háttértámogatást.

– Mindezek alapján milyen fejlesztésekre lesz szükség a következő években?
– Bármilyen változásról, új kihívásról is van szó, az első és legfontosabb feladat az érintett személyi állomány képzése, hiszen a legnagyszerűbb fejlesztés, a legmodernebb informatikai eszközök sem visznek előrébb bennünket, ha nincs meg a kezelésükhöz szükséges tudás. Ha ez mind megvan, elmondhatjuk, sikerült javítanunk a szervezet reagáló képességét. Ez a beavatkozásokra éppen úgy igaz, mint a hatósági munkára. Szintén elengedhetetlen, hogy kövessük a változásokat. Ezt tesszük, amikor a lakosságot, az egyes településeket és az országot veszélyeztető tényezőket kutatjuk, vagyis prognózisokat figyelünk és készítünk. Ezek nélkül ugyanis nem lenne esélyünk felkészülni a várható kihívásokra. Így is időről időre szembesülünk váratlan eseményekkel, helyzetekkel, amelyeket szintén kezelni kell. Fontos, hogy ami tervezhető, arra fel is készülnünk. Hogy csak egy mindenki által érthető hétköznapi példát említsek: egyre szélesebb körben használják a hibrid és elektromos meghajtású gépjárműveket, az új technológiával kapcsolatban mi már évekkel ezelőtt speciális képzéseket tartottunk a beavatkozó tűzoltók számára. Hasonlóan kiemelt feladatunk a kritikus infrastruktúrák védelme, hiszen ezek kiesése rendkívül szerteágazó körben okozhat károkat mind a lakosság, mind a gazdaság számára. Persze nemcsak felkészülünk, hanem a már megtörtént eseményeket, azok kezelését elemezzük is, hiszen ez a feltétele annak, hogy legközelebb mindent még jobban csináljunk.

– Melyek lesznek a BM OKF technikai fejlesztéseinek főbb irányai a következő években?
– Számos területen zajlanak fejlesztések, nyilván vannak látványos és kevésbé látványos beruházások. A sajtó és természetesen az állampolgárok is fokozottan figyelnek azokra az eseményekre, amikor gyönyörű, új tűzoltóautókat, valamint a hétköznapi ember számára ismeretlen eszközöket vesznek birtokba a tűzoltók. Az is érdekes, amikor újonnan épült vagy felújított laktanyába költöznek, az azonban már kevésbé, amikor a hatósági munkát támogató program működni kezd. Holott a mindennapokban ez ugyanolyan fontos, de ez a dolgok természete, így van ez jól. Sokszor az is elég, ha egy-egy fejlesztésről csak annak használója tud, a lényeg, hogy a sok kis mozaik egy egésszé álljon össze. Ez teszi működőképessé a rendszert. Mindezek a fejlesztések természetesen nem egy-két hónap alatt zajlanak le, többségük évekig tart, a megvalósítást minden esetben átgondolt stratégiai tervezés előzi meg. A jelenleg futó projektek közül az egyik legfontosabb az új, magyar gyártású tűzoltógépjárművek rendszerbe állítása. A katasztrófavédelem készenléti gépjárműparkjának megújítását és egységesítését célzó projekt még 2014-ben, a prototípus legyártásával vette kezdetét, a folyamat végére pedig országszerte összesen 108 új, hazai gyártású gépjárművet használhatnak a tűzoltók. Ehhez a projekthez részben kapcsolódva nagyban javítjuk a szabadtéri és erdőtűzoltási képességeinket is, amelyek keretében már el is készült a vízszállító gépjármű prototípusa. És ezek tényleg csak a leglátványosabb fejlesztéseink, hiszen abból a több mint ötvenmilliárd forintból, amelyet legkésőbb 2020-ig elkölthetünk, nagyon sok területen előbbre tudunk lépni.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Erdogan kifejtette: a projektben a török Védelmiipari Igazgatóság, a török Tudományos és Technológiai Kutatóintézet (TÜBITAK), valamint az ASELSAN, illetve a ROKETSAN török hadiipari vállalatok vesznek részt. Mint fogalmazott: egyelőre csak a nevét fedem fel ennek a történelmi jelentőségű projektnek, “Lövészárok”. Az első darabok átadását 2021 végére tervezzük – tette hozzá.

Erdogan beszédében hangsúlyozta: “ahhoz, hogy napjaink világában függetlenségünket stabil alapokra helyezzük, minden területen saját technológiát kell kifejlesztenünk”. Törökországnak nincs más választása, minthogy a védelmi iparhoz hasonlóan a többi területen is tervező, fejlesztő, gyártó és exportáló országgá válik – mutatott rá a török elnök.

Ezzel párhuzamosan Hulusi Akar török védelmi miniszter a múlt héten azt nyilatkozta, hogy Ankara 2019 októberétől kezdi meg az Oroszországtól vásárolt Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerek telepítését. Akar akkor azt mondta: jelenleg a személyzet kiválasztásának fázisában tartanak, a megfelelő embereket 2019 elejétől küldik Oroszországba továbbképzésre.

A török védelmi miniszter közölte azt is, hogy Törökország az Sz-400-asokat a NATO-rendszertől “eltérően és függetlenül” használja majd. Egyúttal hangsúlyozta: indokolatlannak tartja ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok és a NATO aggodalmait, mert Törökország nem fogja hagyni, hogy az orosz rendszer az ő rendszereiknek “kényelmetlenséget” okozzon.

Az Sz-400-asok ügye az utóbbi hónapokban egyre inkább terheli az amerikai-török viszonyt. Donald Trump augusztus közepén írta alá a washingtoni kongresszus által megszavazott védelmi költségvetést, amely kiköti, hogy a Pentagon mindaddig nem engedélyezheti F-35-ös harci repülőgépek eladását Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget arra, hogy nem vesz több orosz fegyvert. A törvény értelmében amíg el nem készül az a jelentés, amely Törökországnak az F-35-ös vadászbombázók fejlesztési programjában való részvételét hivatott felülvizsgálni, az Ankara által vásárolt gépek leszállítását is felfüggesztik.

Augusztus végén Erdogan kijelentette, hogy az Sz-400-asok vételéről szóló üzletet a török és az orosz fél már megkötötte, ugyanakkor Törökországnak több mint 120 darab F-35-ös vadászbombázóra is szüksége van az Egyesült Államoktól.

A 63 éves bolgár Sz. I. Ivanov egy budapesti kávézóban találkozott az 53 éves szerb H. Ahmettel és a 63 éves Cs. Lászlóval. Rövid megbeszélés után távoztak, majd négy óra múlva visszatértek a kávézóba. Cs. László egy pénzzel teli papírtasakkal érkezett, amelyet H. Ahmet a parkolóban lévő autójában elrejtett. A kocsiból pedig elővett egy szatyrot, amelyben 1054 gramm kokain volt, és átadta két társának.

A közbelépő rendőrök a bolgár férfi kabátja alatt még 232 gramm kokaint találtak. A szerb férfi pedig a nyomozóknak megmutatta a gépkocsijában lévő rejtekhelyet, amelyből további 1054 gramm kokain, valamint a korábban átvett 39 600 euró került elő.

A Nemzeti Nyomozó Iroda az elfogott férfiakat gyanúsítottként hallgatta ki, őrizetbe vette őket és kezdeményezte letartóztatásukat – olvasható a police.hu oldalon.

Október 16-án az EU főtárgyalója tájékoztatta az Brexit-tárgyalások állásáról a 27 tagú formációban ülésező Általános Ügyek Tanácsát. Szó esett többek között a Dominic Raab, brit brexit-miniszter és Michel Barnier közötti legutóbbi megbeszélésről. Az EU főtárgyalója szerint intenzívek a tárgyalások, de néhány alapvető fontosságú kérdés továbbra is lezáratlan. Ilyen az Írország és Észak-Írország közötti határellenőrzés elkerülésének kérdése. Az uniós miniszterek hangsúlyozták az uniós tárgyalóküldöttség vezetője iránti bizalmukat, ennek ellenére elmondták, hogy minden eshetőségre fel kell készülni.

„Most a brexitről folytatott intenzív tárgyalások kulcsfontosságú szakaszába lépünk. Az elnökség számára a legfontosabb kérdés és a legnagyobb kihívás az EU27-ek egységének megőrzése. Michel Barnier, a brexitről tárgyaló uniós küldöttség vezetője folyamatos támogatásunkat élvezi.” – nyilatkozta Gernot Blümel, Ausztria Európai Unióért felelős, valamint művészeti, kulturális és médiaügyi minisztere.

Összefoglaló az Általános Ügyek Tanácsának október 16-i üléséről. Forrás: consilium.europa.eu.

Az uniós vezetők október 17-én egy munkavacsora keretében tekintették át a tárgyalások állását. Az ülés előtt Theresa May, brit miniszterelnök tájékoztatta az EU27 vezetőit az Egyesült Királyság aktuális álláspontjáról. Mindez után az Európai Tanács (50.cikk) ülésén ismételten megerősítették az egység iránti elköteleződésüket, és feltétlen bizalmukról biztosították Michel Barniert a tárgyalások töretlen folytatására. Megállapították, hogy az intenzív tárgyalások dacára nem sikerült kellő előrelépést elérni a tárgyaló feleknek.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elmondta, hogy kész a főtárgyaló jelzése esetén rendkívüli európai tanácsi ülést összehívni a brexit témájában. Továbbá leszögezte, hogy a 21 hónapra tervezett átmeneti időszak meghosszabbítása nem került elő a tanácsülésen, de ha az Egyesült Királyság ezt szükségesnek tartja, akkor bizonyos abban, hogy az uniós vezetők azt pozitívan fogadnák. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke valószínűnek tartja a 21 hónap megtoldását, ugyanis az véleménye szerint időt adna a hosszú távú kapcsolatrendszer kialakítására.

Az átmeneti időszak alatt, azaz 2020. december 31-ig a kapcsolatrendszer minimálisan változna csak. Ha azonban ez idő alatt sem sikerül megállapodni a jövőbeli kapcsolatokról, arra az esetre szólna egyfajta „tartalékterv” az ír határ kapcsán, ami garantálná, hogy nem áll vissza a vámhatár. A tartalékterv részleteiről azonban még nem állapodtak meg a felek, így nem tudni, mi lenne benne és meddig tartana pontosan. A brit politikum egy jelentős része folyamatosan bírálja Theresa May brit miniszterelnököt, mivel egy korábbi kabinettag állítása szerint az átmeneti időszak 2021 végéig való kitolása több mint 15 milliárd fontba kerülne a szigetországnak. May szerint pedig már csak az ír határ kérdése van hátra, mivel a megállapodás már 95%-ban elkészült.

A miniszterelnök azt reméli, hogy a decemberi csúcs előtt sikerül megállapodni a határkérdésről is. Theresa May emellett ismételten elutasította egy újabb brexit-népszavazás ötletét, mivel azt a „politikusok szavazásának” tartja, nem az átlagpolgárokénak.

A német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen szerint fontos, hogy az Egyesült Királyság a brexit után is gond nélkül részt vegyen a projektekben a PESCO-n belül, illetve az Európai Unió misszióiban. Válaszként Gavin Williamson, brit védelmi miniszter azt nyilatkozta, mivel az Egyesült Királyságnak továbbra is fontosak maradnak az európai védelmi ügyek, ebben egyezségre fognak jutni a tárgyalások során.

Több mint 140 szakértő vett részt a Konzultációs Fórum a Fenntartható Energiáért a Védelmi és Biztonsági Szektorban elnevezésű konferenciasorozat második állomásán Varsóban, október 16-17-én. Az esemény célja az információk megosztása, az energiagazdálkodás, az energiahatékonyság fejlesztése és a megújítható energia használata a védelmi szektoron belül. A lengyel védelmi miniszterhelyettes szerint a rengeteg résztvevő azt mutatja, a zöldebb energiaforrások használata a védelmi szférában fontos ügy az Európai Uniónak.

Federica Mogherini, kül-és biztonságpolitikai főképviselő nyilatkozatot tett a Külügyek Tanácsának megbeszélését követőn az EU nevében a venezuelai válságról, megerősítve ezzel a Tanács 2018. májusában elfogadott következtetéseit. Nyilatkozatában felszólította a dél-amerikai ország kormányát, hogy tartsák tiszteletben a nemzetgyűlés tagjainak mentelmi jogát, biztosítsák a sajtószabadságot, valamint működjenek együtt az ENSZ-szel az emberi jogokat illetően. Az EU hangsúlyozta, minden segítséget megad a válság demokratikus rendezéséhez, a migrációs válság enyhítéséhez, és a jövőben is figyelemmel kíséri majd az események alakulását.

Október 15-én a Tanács 2020. április 17-ig meghosszabbította a 2017. április 16. óta működő EUAM Irak megbízatását, és 64,8 millió eurós költségvetést fogadott el az időszakra. A misszió tevékenysége három stratégiai célkitűzésre irányul. Szakmai tanácsadással segíti az iraki hatóságokat a biztonsági ágazati reform végrehajtásában, emellett felméri, hogy az EU mely területeken nyújthat még ehhez segítséget. Feladata továbbá, hogy koordinálja a reformhoz nyújtott uniós és tagállami támogatást. Az EUAM Irak a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez is hozzájárul, tevékenységét egyéb, Irakban fontos szerepet játszó nemzetközi szereplőkkel, például a NATO-val együttműködve végzi.

Az Afrikából érkező migráció megfékezése

Az Európai Unió egyes országain, legfőképpen Görögországon és Olaszországon azután csökkent a nyomás, hogy létrejött az EU-Törökország megállapodás, és az Unió vállalta 6 milliárd euró kifizetését Törökországnak. A Politico megkérdezett több neves szakértőt is, hogy mondják el véleményüket arról, ha az Unió ekkora összeget költene el Afrikában is, akkor ott is orvosolható lenne átmenetileg a probléma. Dimitris Avramopoulos, a migráció, a belügyek és az állampolgárság európai biztosa azt nyilatkozta: „Európa harmadik országokkal való elkötelezettsége nem a pénzről szól. (…) A menekültügyi vagy migrációs válságokat nem fogja csupán a humanitárius segítségnyújtás megoldani.” Az előbb említett cikkre érkezett a Politico szerkesztőségéhez egy levél, ami többek között azt tartalmazta, hogy Európa azon gondolata, hogy lezárja határait, az cseppet sem csökkenti a migrációs nyomást Afrikában, sőt, fenntartják a segélyektől való függést és arra fogják késztetni az ott lakók tömegeit, hogy hagyják el saját otthonukat.

Az Európai Unió vezetői ázsiai országok támogatását kérte az iráni megállapodások megtartásáért és a globális felmelegedés elleni fellépésért, ahol olyan országok voltak a résztvevők, mint Kína, Japán és Oroszország. Ezt nem lehet másként értelmezni, mint egy üzenetet az egyre inkább protekcionistább Egyesült Államok irányába.
Az 51 támogatói aláírás elég fajsúlyos ahhoz, hogy pártfogásba vegye a Világkereskedelmi Szervezetet, mert Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok kilép a nemzetközi szervezetből.

Kontrát Károly az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításának általános vitájában az előterjesztés egyik fontos újításaként beszélt az úgynevezett “szitakötőprojektről”, amely első ütemben Budapesten valósul meg a közterület-felügyelet és a Budapesti Közlekedési Központ felvételeinek révén, a jogszabály kihirdetését követő hatodik hónapban.

Hangsúlyozta, a javaslat megalkotásában aktívan közreműködött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amelynek az észrevételeit teljes mértékben beépítették a tervezetbe.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy a törvényjavaslat meghosszabbítja az engedély nélkül létesített kutak bírság nélküli bejelentésére vonatkozó határidőt 2020. december 31-éig.