Biztonságpolitika

A javaslatok a koszovói kormánytól származtak. A képviselők előbb arról szavaztak, hogy a biztonsági erőkért felelős minisztériumot védelmi minisztériummá nevezzék át, majd döntöttek a tárca hatásköreiről is. A vita a módosító indítványokkal folytatódik.

A kisebbségi szerb képviselők a szavazás idejére kivonultak a teremből, ugyanis hevesen tiltakoznak az ellen, hogy önálló hadsereget hozzanak létre azon a területen, amelyet Szerbia még mindig a sajátjának tekint. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lenne szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok eddig ellenezték, támogatásuk nélkül viszont nincs meg az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség a parlamentben. Ezért a kormány most azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, a törvényjavaslatok megszavazásához pedig elegendő az egyszerű többség is.

Rustem Berisha, a biztonsági erőkért felelős miniszter leszögezte: a csütörtökön tárgyalt törvényjavaslatok összhangban vannak az alkotmánnyal.

Ramush Haradinaj miniszterelnök a múlt hónapban kijelentette: a hadsereg létrehozására tett lépések mindegyikét egyeztetik NATO-beli stratégiai partnereikkel, főként az Egyesült Államokkal. “Koszovó fegyveres, professzionális, többnemzetiségű és inkluzív erőt épít ki, amelynek alapját a NATO-standardok képezik” – írta akkor a kormányfő a közösségi oldalán.

A koszovói biztonsági erők könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásokból állnak, feladatuk a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.

Amikor 1999-ben véget ért a koszovói háború, a felek abban állapodtak meg, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító területen kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat. Hosszú idő után ez az első téma, amely egységbe kovácsolta a koszovói albán politikusokat, az üléseket máskor egyébként bojkottáló ellenzék a hadseregről szóló vitán részt vett. A koszovói sajtó jelentése szerint a biztonsági erők hadsereggé alakítása november végéig befejeződik.

A kiberfenyegetéseket érdemes két nagy csoportra osztani. A támadási kísérletek egyik osztálya a fejlett országokat célozza, ebbe a kategóriába sorolhatók az olyan támadások, amelyek célja nem más, mint magának a támadásnak a hírértéke, hiszen ha nincs is komolyabb hozadéka az olyan kísérleteknek, mint a Sony vagy az HBO elleni 2017-es támadási, adatlopási „merényletek”, egy-egy sikeres behatolás bármely hackercsoportot felhelyezhet a nemzetközi térképre. A pusztán a figyelemfelkeltésért indított támadások célpontja többnyire nem az „egyszemélyes könyvelőcég”, hanem egy-egy jól ismert multinacionális vállalat vagy akár olyan jelentős nemzetközi szervezetek, mint a Pentagon vagy a Barclays. A másik célpontot az olyan országok, illetve cégek jelentik, ahol a kibervédelem igen alacsony szintű. Ennél a támadástípusnál elsősorban a pénzügyi haszonszerzés szándéka jellemző, amely minden esetben az anyagi javak eltulajdonításával jár együtt. Ez kimondottan a kiberbűnözés klasszikus kategóriája, nemegyszer bankok, adóhivatalok jelentik a támadási célpontot, és az sem ritka, hogy a hackerek ilyen behatolásokból akár több tíz millió dollárnyi jövedelemre tesznek szert.

A Carinex ügyvezetője szerint az sem véletlen, hogy egyes, akár nemzetközi szinten komoly hírnévnek örvendő cégeket egyszerűen letiltanak a kibervédelem területén már komoly tudással és tapasztalatokkal rendelkező országok. Gondoljunk például az egyik legnagyobb oroszországi vírusvédelmi cég vagy éppen a világ legnagyobb kínai mobiltelefon-gyártójának „kiátkozására” az Egyesült Államokból. Mindezek hátterében olyan vélt vagy gyakran valós félelmek állnak, amelyeknek az adott országban kézzelfogható oka is lehet. Miközben az USA letiltja ezeket a cégeket, illetve termékeiket, az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat, az NSA (National Security Agency) maga is igyekszik biztosítani – többnyire titkolt – hozzáférést egyes felhasználói eszközökhöz. Mint ahogy az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, maga az NSA kérte fel az USA egyik vezető routergyártóját biztonsági kiskapuk (backdoor) beépítésére a fogyasztói eszközökbe.

Nemzetbiztonsági szempontból mindazonáltal ezek a „trükkök” indokoltak és szükségesek is – állítja Sevecsek. Miközben a nemzetközi terrorizmus és a kiberbűnözés egyre nagyobb területre terjed ki, és egyre több célpontot fenyeget, a szolgálatoknak szükségük van egyfajta kontrollra.
Bizonyos szempontból kiberbiztonsági kihívásnak számít a kiterjedt nemzetközi infrastruktúrával rendelkező terrorista és bűnözői szervezetek által a virtuális térben mozgatott pénzek nyomon követése is. A vallási szélsőségesek és maffiacsoportok rendkívül gyorsan alkalmazkodnak az őket üldöző állami szervezetek által bevezetett intézkedésekhez.

Az aktuális tendencia szerint ezek a csoportosulások kerülik a nagyobb, így a hatóságok figyelmét felkelteni képes összegek átutalását. Biztonsági szempontból fejletlenebb elektronikus rendszerek felhasználásával kisebb összegeket mozgatnak. Maga ez a tény tökéletesen érzékelteti a biztonsági kihívások fejlődésének dinamikáját, ami a védelmi eszközök ugyancsak gyors fejlesztését követeli meg.

A hagyományos fegyverek fejlesztése terén folyó versenyben lemaradó országok számára a kibervédelmi beruházások jelenthetik a felzárkózás esélyét. Miközben az olyan államok, mint az USA, az Egyesült Királyság vagy Oroszország globálisan behozhatatlan előnnyel bírnak a hagyományos fegyverkezés terén, Kína vagy éppen Észak-Korea számára az újkori hadviselés egyik kézenfekvő eszközét jelentik a kibertérben megvalósított beruházások, fejlesztések, amelyek révén relatíve csekély beruházással és mégis jó eséllyel tudnak harcba szállni az új hadszíntéren. Sevecsek szerint nagyon is komoly ellenfélként kell számolni ezekkel az országokkal. Csak Észak-Koreában mintegy hatezer ember foglalkozik kibertámadásokkal, de Kínában is – kormányzati koordináció mellett – több mint tízezer főre tehető a kiberhadsereg létszáma. Ezek a „katonák” azért ülnek a munkahelyeiken, hogy naponta több millió támadást generáljanak a világban. A szakember szerint ugyanakkor nagyon kevés ország rendelkezik jól felépített védelmi rendszerrel, ezért egy-egy jól szervezett kiberhadsereg a „szegény országok atombombája” lehet.

Vannak persze olyan államok is, amelyek nagy hangsúlyt helyeznek a kibervédelemre, így például az Egyesült Királyságban az egyetemek is jelentős állami támogatást kapnak a megelőzési, elhárítási célú kutatás-fejlesztési tevékenységükre ezen a területen.

A Carinex szerint Magyarországon is komoly üzleti lehetőségek rejlenek a kibervédelemben. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján komoly és pozitív fejlődés látható mind a kibertér megközelítése, mind az anyagi erőforrások csoportosítása terén – kormányzati szinten éppúgy, mint a vállalati szférában. A kiberfenyegetésekre való figyelem az olyan rendszereknél, mint például a tavaly novemberben elindított Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér (EESZT), hatványozottan hangsúlyos, hiszen egy ilyen rendszerben olyan mennyiségű és minőségű privát adat összpontosul, amely akár életeket is jelenthet – állítja a szakember. Az már érzékelhető, hogy a közalkalmazottak kibertudatos képzésére az államigazgatásban is egyre nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni, de ezen a téren továbbra is sok a tennivaló. Arra is jelentős erőforrásokat kell elkülöníteni, hogy a közszféra középvezetőinek kiberbiztonsági ismereteit bővítsék, bár Sevecsek János szerint ezzel kapcsolatban sokáig hasonló volt a megközelítés, mint a különféle biztosítási ajánlatokkal szemben, amikor már magáért a biztonságérzetért is fizetni kell.

A Carinex Kft. tavaly sikeresen indította be – a megrendelői igényeket is kielégíteni hivatott – kiberbiztonsági képzését a cég székhelyén külön erre a célra létrehozott kiber-oktatótermében. Bár a speciális szolgáltatás a hazai állami és üzleti szereplők számára egyaránt hozzáférhető, az első kurzusra mégis egy külföldi kormány delegálta szakembereit kibervédelmi képességeinek fejlesztése érdekében.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A kétoldalú viszonról és a regionális témakörökről szóló tárgyalásokat követően Putyin kijelentette, hogy egyiptomi hivatali partnerével együtt támogatja a szíriai rendezési folyamatot és sürgette, hogy a szíriai alkotmányozó bizottság mielőbb kezdje meg munkáját Genfben. Mint mondta, mindketten nagy figyelmet fordítottak az Idlíb tartományban kialakult helyzetre, ahol a feszültségcsökkentési övezetben nagyszámú kormányellenes fegyveres gyűlt össze, akik megpróbálhatnak a szomszédos országokba távozni.

Az orosz vezető közölte, hogy Moszkva és Kairó továbbra is közösen keresi a líbiai válság megoldásának, valamint annak lehetőségét, hogy helyreállítsák az észak-afrikai ország szuverenitását és területi épségét. Elmondása szerint mind Oroszország, mind Egyiptom síkraszáll a közvetlen palesztin-izraeli párbeszéd újrafelvétele mellett, az ENSZ BT határozataiban és az arab békekezdeményezésben rögzített elvek alapján.

Szíszi elégedettségét fejezte ki az orosz-egyiptomi kapcsolatokban az elmúlt négy év során elért haladás következtében. Méltatta ed-Dabaában megépítendő nukleáris erőműről és a Port Szaídtól keletre, a Szuezi-csatorna-projekt keretében létrehozandó új orosz ipari övezetről az elmúlt esztendőkben megkötött megállapodásokat.

Putyin elmondta, hogy a felek törekedni fognak az orosz városok és az egyiptomi tengerparti üdülőhelyek közötti charterjáratok mielőbbi újraindítására. Emlékeztetett rá, hogy Moszkva és Kairó között áprilisban újították fel a közvetlen rendszeres légiközlekedést, rámutatva, hogy az egyiptomi fél ígéretet tett a járatok biztonságának szavatolására,

A két ország közötti légiközlekedés azt követően szakadt meg, hogy terroristák 2015 novemberében a Sínai-félsziget fölött felrobbantották a Kogalimavija légitársaság Sarm-es-Sejkből Szentpétervárra tartó járatát, fedélzetén 217 főnyi utassal és személyzettel.

Putyin, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, elmondta, hogy a felek megvitatták a haditechnikai együttműködés perspektíváit.

A két ország külügyminisztere a két államfő jelenlétében memorandumot írt alá a diplomáciai tárcák közötti kölcsönös megértésről és stratégiai politikai konzultációról.

Az elnök ugyanakkor leszögezte: túl korai még arról beszélni, hogy milyen következményei lehetnek a Hasogdzsi-ügynek, de hétfőig valószínűleg többet lehet majd tudni arról, mi történt és kik a felelősök. Trump hangsúlyozta: csak ezt követően tesz majd ajánlásokat a kongresszusnak a meghozandó lépésekről. “Nagyon oda fogok figyelni arra, hogy mit javasol a kongresszus, amely szintén nagyon a szívén viseli az ügyet” – fogalmazott. Leszögezte: lehetséges, hogy fontolóra veszi a szankciókat Rijád ellen.

Trump ugyanakkor ismét felhívta a figyelmet arra, hogy Szaúd-Arábia – mint fogalmazott: – “nagyszerű szövetségese” az Egyesült Államoknak, és minden döntés meghozatalakor figyelembe kell vennie a szoros amerikai-szaúdi viszonyt.

Az elnök egyébként pénteken délután Twitter-bejegyzésben cáfolta az amerikai ABC televízió értesülését, miszerint Mike Pompeo külügyminiszternek a héten Ankarában tett villámlátogatásakor a török hatóságok megmutatták volna a Dzsamál Hasogdzsi “eltüntetéséről, illetve meggyilkolásáról” az isztambuli szaúdi konzulátuson készült hang- és videófelvételeket. Az ABC ugyanis péntek délutáni egyik híradásában meg nem nevezett török tisztségviselőre hivatkozva közölte, hogy Pompeo ismeri a hangfelvételt. “Álhír” – írta mikroblogbejegyzésében Trump.

Az amerikai külügyminiszter a héten Szaúd-Arábiában és Törökországban tett villámlátogatást, Rijádban tárgyalt mind Szalmán bin Abdul-Aziz Al Szaúd uralkodóval, mind Mohamed bin Szalmán koronaherceggel. Az Amerika Hangja rádióadónak Pompeo péntek délután azt nyilatkozta: változatlanul várja az ügyben a további információkat, köztük Szaúd-Arábiából azt is, hogy ki a felelős a történtekért. Szaúd-Arábiára utalva a tárcavezető leszögezte: “világossá tettem számukra, hogy az Egyesült Államok nagyon komolyan veszi ezt az ügyet, nem hagyunk jóvá törvénytelen gyilkosságokat… Ez nem fér össze az amerikai értékrenddel, és ha ez az incidens az ő konzulátusukon történt, akkor ők a felelősök”.

Magyarország megbízható szövetséges, a magyar katonák nemzetközi szinten is elismerten magas színvonalon teljesítik feladataikat – jelentette ki a Biztonságpiacnak Simicskó István. A honvédelmi minisztert az elmúlt évről és a tervekről kérdeztük.

– Két éve döntöttek arról, hogy új alapokra helyezik a tartalékos rendszert, és visszahozzák a területi elvet a tartalékos egységek szervezésében. Hol tart az átszervezés?
– A múlt év december elején aláírta szerződését a Magyar Honvédség új, területi alapokon szervezett tartalékos rendszerének ezredik önkéntes katonája, amire nagyon büszkék vagyunk, hiszen ezzel teljesítettük a kormány felé tett ígéretünket, miszerint 2017 végére elérjük az ezerfős önkéntes területvédelmi tartalékos létszámot. Nagyon nagy eredmény ez, hiszen 2010-ben még csak 17 tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek, ma az önkéntes tartalékosok összlétszáma már meghaladja a hatezer főt. Természetesen a munka itt nem állhat meg, a toborzás fokozatosan, ütemezetten folytatódik megyei, régiós és járási szinteken is. A kiképzőtiszteket már kiválasztották, és elindult a toborzókampány. A 19 megyéből tíz megyében van katonai alakulat. Ezeken a helyeken kezdtük meg a rendszer felépítését. Tavaly októberben a keleti országrészben Hajdúhadházon, míg a nyugati országrészben Várpalotán tettek ünnepélyes esküt a tartalékos katonák. Különböző motivációs eszközökkel, ösztönző rendszerrel igyekszünk minél több magyar állampolgárt, minél több fiatalt megszólítani, akik vállalják az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot. Az a célunk, hogy a Magyar Honvédségnek 2026-ra mintegy húszezer önkéntes tartalékos katonája legyen.

– Közhelyes, de igaz: a nemzetközi helyzet fokozódik. Hogyan tud Magyarország alkalmazkodni az egyre romló nemzetközi biztonsági környezethez?
– Magyarország ma a világ egyik legbiztonságosabb országa, köszönhetően a Magyar Honvédségnek és a rendőrségnek. A Magyar Honvédség alakulatai a világ számos válságövezetében jelen vannak, szerteágazó tapasztalatokra, magas szintű felkészültségre tettek és tesznek szert minden téren. Ugyanakkor idehaza is nagyon széles körű munka folyik annak érdekében, hogy minél magasabb szinten garantáljuk Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Az Országgyűlés a jogi alapot is megteremtette ahhoz, hogy terrorhelyzet esetén bevethetők legyenek a Magyar Honvédség erre kijelölt és felkészített erői. Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni az új típusú biztonsági kihívásoknak, nekünk is fejlődnünk, fejlesztenünk kell. A Zrínyi 2026 elnevezésű Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal a Magyar Honvédség Közép-Európa meghatározó haderejévé válhat, és a NATO szövetségi rendszerét is tovább erősíti majd. A program által történelmi jelentőségű fejlődés veszi kezdetét a Magyar Honvédség életében. Az a célunk, hogy egy olyan honvédséget építsünk fel, amely nemcsak a mai, de a jövő kihívásaira is megadja a választ.

– Nemrég azt nyilatkozta, hogy újfajta biztonsági kihívásokra kell felkészülni, és kiemelte a kiberteret mint az információs hadviselés színterét. Hogyan tud ezekre a veszélyekre felkészülni a Magyar Honvédség?
– Fejlődni akarunk ezen a téren is, és mivel elég erős a magyar informatikai és számítástechnikai háttérbázis, szeretnénk felzárkózni a legjobbakhoz. A hibrid hadviselés terén jelentkező kihívások között a kiberhadviselés segítségével ma már egész országokat, kormányokat és társadalmakat befolyásolhatnak, politikai rendszereket dönthetnek meg egyes rossz szándékú csoportok vagy erők. Közlekedési struktúrák, szociális hálózatok, ipari és energetikai létesítmények működését befolyásolhatják viszonylag könnyen különféle kibertámadásokkal. Több országban kibervédelmi központokat hoztak létre vagy tartalékos kiberegységeket szerveztek. Azonban ahhoz, hogy a kiberképességek terén felzárkózzunk a legfejlettebb országokhoz, nemcsak a technikai eszközök megléte fontos, hanem az erre megfelelően kiképzett és felkészített humán erőforrás biztosítása.

– A magyar katonák sikerrel állják meg helyüket a világ legveszélyesebb helyein lévő missziókban. Szövetségeseink, partnereink hogyan értékelik a helytállást?
– A magyar katonák hazai és nemzetközi szinten is elismertek és magas színvonalon teljesítik feladataikat. Katonáink négy földrész 14 országában vannak jelen közel ezer fővel, ami azt is igazolja, hogy hazánk megbízható szövetséges. A nemzetközi katonai jelenlét pedig még mindig fontos tényező a biztonságos környezet és a mozgásszabadság garantálásához. A Magyar Honvédség missziói éppen azokon a területeken tevékenykednek, amelyek a migráció legfőbb utánpótlását adják. Katonáink azért dolgoznak, hogy elejét vegyék annak, hogy tömegek kényszerüljenek elhagyni szülőföldjüket. Mi azt a nézetet valljuk, hogy a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van, és nem pedig a bajt idehozni. Továbbra is kiemelkedő jelentőségű, hogy a balkáni térség stabilitásának megőrzésében is aktívan részt vegyünk. A külszolgálatokban szerzett értékes tapasztalatok nagy segítséget nyújtanak a déli határnál végzett munkában is, hiszen a missziót megjárt katonák jól ismerik a kibocsátó országok szokásait, az ott élő emberek gondolkodásmódját, valamint a taktikai és technikai elemek alkalmazását magas szinten, éles helyzetekben sajátítják el. A két feladatrendszer, ha úgy tetszik, kiegészíti egymást.

– Véleménye szerint a V4-országok közötti védelmi-biztonsági célú együttműködés az elmúlt évben a lehetőségek szerint fejlődött?
– A visegrádi országok közötti együttműködés és összefogás soha nem volt még ilyen szoros és hatékony, mint most. Ez az egység nemzetközi szinten is példaértékű és önmagáért beszél. Fontos hangsúlyozni, hogy rendkívüli mértékben felértékelődött a visegrádi és a közép-európai együttműködés, mert a jelenlegi kiélezett helyzetben nőtt a jelentősége annak a józan és racionalitásra épülő politikának, amelyet ezek az országok folytatnak. A migrációs válság ügyében a V4-országok támogatása már a válság kezdetén is megnyilvánult, és nemcsak politikai szinten, hanem katonákkal, eszközökkel támogatták a határon szolgálatot teljesítő magyar katonákat és rendőröket. A tagállamok mind elkötelezettek az együttműködés iránt, a lengyel, cseh és szlovák partnereinkkel továbbra is kitartunk a migrációs válságról eddig vallott elveink mellett, hiszen amikor Magyarország határait védjük, azzal együtt a schengeni határokat és Európát, illetve szövetségeseinket is védelmezzük.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

“Amikor meggyőződünk arról, hogy támadás történt Oroszország területe ellen, csak azután indítunk válaszcsapást. Természetesen ez egy világkatasztrófa lenne. De megismétlem: mi nem lehetünk ennek a kezdeményezői, mert nálunk (a hadászati tervek között) nincs preventív csapás” – fogalmazott az elnök.

“Igen, ebben a helyzetben mintegy várunk arra, hogy (nukleáris) fegyvert alkalmazzanak ellenünk. Mi magunk semmit sem teszünk. De az agresszornak akkor is tudnia kell, hogy megtorlás elkerülhetetlen és hogy meg fog semmisülni. És mi agresszió áldozata vagyunk. Mi, mint mártírok a mennybe kerülünk, ők pedig egyszerűen megdöglenek. Még bűnbánatra sem lesz idejük” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy Oroszország kiépítette a hadászati rakétacsapásra néhány másodpercen belül figyelmeztető korai előrejelző rendszerét és semmitől sem fél.

“Mi egyáltalán nem félünk semmitől. Ez egy ekkora területű ország, olyan lakossággal, amely kész életét adni a hazájáért, ez ellen senki semmit nem tud tenni” – hangoztatta.

Állítása szerint Oroszország a hiperszonikus rakétafegyvereknek a következő hónapokban esedékes rendszerbe állításával katonai versenyelőnybe került az Egyesült Államokkal szemben.

A szakemberek a hiba javításán dolgoznak, a munkálatokat és az azt követő ellenőrzéseket követően lehet a blokkot újra névleges teljesítményre felterhelni. A 2. blokkon a javítás végrehajtásához szükséges leterhelést és lehűtést a személyzet az üzemeltetési feltétlek és korlátok maradéktalan betartása mellett hajtotta végre, ennek megfelelően a létesítmény biztonsági szintje nem csökkent. Az Országos Atomenergia Hivatal továbbra is folyamatosan felügyeli a blokk állapotát — olvasható a hivatal honlapján.

A cél egy erős, ütőképes Honvédség megteremtése, ami csak jól kiképzett katonákkal és korszerű technikával lehetséges – jelentette ki Benkő Tibor.

Közölte: 2019 elején beindul a magyarországi kézifegyver-gyártás, így jövőre minden magyar katona kezébe magyar gyártású fegyver kerül. A Mi 17-es szállítóhelikopterek felújítása befejeződött, a Mi 24-es harci helikopterek üzemidő-hosszabbítást célzó rekonstrukciója pedig már folyik – tette hozzá Benkő.

2019 utolsó negyedévében megérkeznek az Airbus könnyű helikopterek, és megindul az új közepes szállítóhelikopterek beszerzése is – fűzte hozzá. Emlékeztetett arra, hogy már beszereztek két A319-es csapatszállító repülőgépet, amelyek egyenként 128 embert szállíthatnak. Ugyanakkor tervezik kisebb futárgépek, illetve nagyobb, harci technika mozgatására is alkalmas szállítógépek beszerzését.

Ennek folyamatát is elindítják jövőre – mondta a miniszter.

Szükséges modern légvédelmi rendszerek, rakéták és a hozzájuk tartozó radarrendszerek üzembe állítása is. A szárazföldi haderőnem esetében pedig a páncéltörő, a tüzérségi és a harckocsizó képességek fejlesztése a cél – mondta Benkő.

Mint írták, az előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben bűnösnek talált férfi legkorábban 25 év múlva szabadulhat.

A bíróság ismertetése szerint a sértett – aki az általános iskolából ismerte az elkövetőt – különórákra járt Budapestre, ahonnan a vádlott alkalmanként hazahozta. Az akkor húszéves férfi szerelmes volt a lányba, aki azonban csak barátként tekintett rá.

A férfi 2016 márciusában a fiatal nőért ment, azonban hazafelé a Pest megyei település határába érve egy erdős részen leállította az autót, majd utasát vadásztőrrel 12 késszúrással megölte. A férfi a holttestet egy aljnövényzettel benőtt területen, a kést pedig a garázs kéményében rejtette el.

A törvényszék szerint a vádlottra hatással voltak olyan videók, melyeken nőket kínoztak, ez erősítette erőszakos, szadisztikus fantáziáját. A bíróság megállapította, hogy az ölés szándékát a megtekintett videók és a nő visszautasítása váltotta ki a férfiban.

A vádlott a bizonyítási eljárás során több, különböző vallomást is tett. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője fellebbezett.

Hatósági tájékoztatás szerint a Brüsszelben szolgáló 2600 rendőr közül nagyjából minden ötödik beteget jelentett. “A csúcsértekezletet megtartják, a rendfenntartók ott lesznek. Tárgyalunk a megoldásról” – mondta Ilse Van De Keere rendőrségi szóvivő.

Sajtóhírek szerint a különböző körzetek rendőrkapitányságai ki fogják segíteni egymást. A tiltakozó akciót három szakszervezet kezdeményezte még a hét elején. A módszer azon szabályok kijátszására szolgál, amelyek értelmében a sztrájkoló rendőröket szükség esetén visszahívhatják dolgozni.

Az érintettek a nyugdíjreform, a fizetett szabadságra vonatkozó szabályok és a munkaerőhiány miatti túlterheltség ellen tiltakoznak. Brüsszelben évente többször is EU-csúcsot tartanak, és ilyenkor az ország más részeiről – sőt még Hollandiából – is érkeznek rendőrök a helyi erők megsegítésére.

A közlemény szerint a kontingensek tagjait Kovács István, az országos rendőrfőkapitány gazdasági helyettese búcsúztatta Budapesten, a Készenléti Rendőrség központjában.

A rendőrök a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határon járőrszolgálatot látnak el a jogellenes határátlépések megelőzéséért és felderítéséért, valamint közreműködnek az embercsempészek és a Macedónia, illetve Szerbia területére belépő migránsok előállításában. A kiutazók nemcsak a határ közvetlen közelében teljesítenek szolgálatot, hanem az adott országok belsejében is – írták.

Mindkét kontingenst terepjárókkal, éjjellátó-készülékekkel, kézi hőkamerákkal, a Macedóniába utazókat pedig még mobil hőkamerával is felszerelték.

A magyar rendőrök saját szolgálati felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a macedón, illetve a szerb fél irányítása, felügyelete mellett gyakorolják – olvasható a közleményben.

Szvetlana Petrenko, az SZK szóvivője közölte, hogy a támadó, Vlagyiszlav Roszljakov, az iskola 18 éves, negyedikes, vegyész szakos tanulója több embert agyonlőtt, majd magával is végzett a tanintézményben. Petrenko szerint a halálos áldozatok száma 18, a merénylő a tizenkilencedik. Mindannyian lőtt sebekbe haltak bele. A sebesültek száma 54, a legsúlyosabbakért mentőrepülőket küldött a Krímbe az orosz védelmi tárca és a rendkívüli helyzetek minisztériuma.

A Rosszija 24 hírtelevízió értesülése szerint Roszljakov egy hónappal a támadás előtt szerzett be egy karabélyt és ahhoz 150 lőszert. Az iskolába fegyverrel a kezében érkezett. Szergej Akszjonov, a Krím Köztársaság vezetője közölte, hogy az elkövető egyedül cselekedett.

Korábban az SZK mellett több más szakhatóság is pokolgép felrobbantásáról számolt be. Hivatalos közlés szerint Roszljakov előbb detonálta a házi készítésű bombát és azután nyitott tüzet iskolatársaira és a tanárokra. A RIA Novosztyi hírügynökség közölte, hogy az iskolában egy második robbanószerkezetett is találtak, amelyet hatástalanítottak.

Sajtójelentések szerint Roszljakov anyja, aki ápolónő, részt vett a sérültek mentésében, és nem tudta, hogy a fia az elkövető.

A nap folyamán több orosz hírportál is megosztotta a KerchNET videóját, amelyben Olga Grebennyikova, a tanintézmény igazgatója arról beszélt, hogy több robbanás is történt, és a támadásban gépkarabélyos fegyveresek is részt vettek, akik helyiségről helyiségre járva gyilkoltak.

“Ez terrorcselekmény volt a javából, olyan, mint amilyen Beszlanban volt” – mondta Grebennyikova az észak-oszétiai város iskolájában csecsen és ingus terroristák által 2004-ben végrehajtott vérengzésre utalva. Az akkori támadásban több mint háromszázan vesztették életüket. Maga az igazgatónő a támadás idején nem tartózkodott a tanintézményben, a történtekről a kollégáitól értesült.

Angol nyelvű híroldalán, szemtanúkra hivatkozva a külföldre sugárzó RT állami televízió is arról számolt be, hogy kötött maszkot viselő fegyveresek nyitottak tüzet a diákokra. Az iskolák vagy más, sokak által látogatott intézmények ellen elkövetett fegyveres támadások tapasztalatai egyébként azt mutatják, hogy az egymásnak gyakran ellentmondó szemtanúi vallomások olykor akkor is több elkövetőről szólnak, ha a támadó egyedül követte el tettét.

A kiürített tanintézményt tűzszerészek kutatták át. A helyszínre több mentőautó is kiérkezett, de annyi volt a sebesült, hogy nem tudják mindet elvinni, ezért a tömegközlekedés buszait is igénybe kellett venni.

A helyszínre kivonultak a rendőrség, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a katasztrófavédelem, valamint a gázszolgáltató vészhelyzet-elhárítással foglalkozó szakemberei is. A környékre kétszáz, páncélozott harcjárművekkel felszerelt katonát is kivezényeltek.

Kercsben fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be, egyebek között megerősítették a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő Kercsi-híd védelmét. A városba orvosok és pszichológusok érkeztek Rosztov-na-Donuból és oda utazott Veronyika Szkvorcova egészségügyi miniszter is.

A történtek miatt a Krímben hámnapos gyászt rendeltek el, több orosz városban szerda este gyászliturgiát tartottak, a moszkvai Kreml falainál elterülő Sándor-kertben pedig sokan virágot helyeztek el a második világháborúban hős városi címet kiérdemlő Kercs emlékművénél.

Trump kétszer is megszólalt az eltűnt és minden valószínűség szerint meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi ügyében. Interjút adott a Fox televízió üzleti csatornájának, valamint a kormányülés előtt a Fehér Házban újságíróknak.

A Fox televízióban az elnök kifejtette: azt reméli, hogy a szaúdi uralkodóház vezetői nem érintettek Dzsamál Hasogdzsi eltűnésében. Hozzátette: várhatóan a hét végéig kiderül, mi történt Dzsamál Hasogdzsival.

“Dolgozunk ezen, ki fog derülni, a végére járunk” – fogalmazott, majd hozzátette: reméli, hogy a király és a koronaherceg nem tudott a történtekről. ” Számomra ez nagyon fontos” – mondta. Az újságíró kérdésére, hogy vajon a Hasogdzsi-ügy következtében eltávolodik-e Rijádtól, Trump azt válaszolta: “ezt nem akarom megtenni”.

Utalva a terrorizmus elleni küzdelemre és Iránra, az elnök leszögezte: “szükségünk van Szaúd-Arábiára”. Megismételte azt is, hogy nem áll szándékában felbontani a tavaly kötött, 115 milliárd dolláros fegyvereladási megállapodást Rijáddal, mert – ahogyan fogalmazott – “ez 500 ezer munkahelyet jelent”.

A kormányülés előtt a Fehér Házban megismételte: Szaúd-Arábia “fontos szövetséges”.

Az egyik újságíró azt firtatta, vajon küldött-e Washington FBI-nyomozókat a helyszínre, mire Trump először nemmel válaszolt, de aztán mégis nyitva hagyta ennek lehetőségét.

“Ön tudja, hogy küldtünk-e vagy sem? Nem fogom megmondani, miért is mondanám el?” – fogalmazott az Egyesült Államok elnöke.

Egy másik újságíró arról faggatta, hogy kérte-e a török hatóságoktól azt az hang-, és videófelvételt, amely bizonyíthatja, hogy mi történt az isztambuli szaúdi konzulátuson. “Igen, kértük, már amennyiben ezek (a felvételek) léteznek” – válaszolta az elnök. Hozzátette: még mindig nem biztos abban, hogy ezek a felvételek léteznek, de – mint hozzátette- “valószínűleg igen”.

A vádlottak egy háztartásban éltek Boldván. Az elsőrendű vádlott tíz éven át kényszerítette vér szerinti leánygyermekét arra, hogy vele szexuális kapcsolatot létesítsen. A külvilágtól elszigetelve élő, akkor még fiatalkorú lányt az apja többször megverte és megöléssel is fenyegette, amennyiben szólni mer bárkinek a történtekről.

A lány terhes lett és 2011-ben titokban gyermeket szült, akit apa nélkül anyakönyveztek.

2015 év végén az akkor már felnőtt korú lány – az ügy harmadrendű vádlottja – ismét várandós lett az apjától. Ekkor a férfi és felesége, a másodrendű vádlott – aki évek óta tudott a szexuális erőszak tényéről, de az ellen semmit nem tett – közösen elhatározták, hogy a terhesség tényét eltitkolják.

Abortuszra nem volt pénzük, de megtartani sem akarták a gyermeket, így elhatározták, hogy megölik. Az életképes csecsemőt az ágyneműtartóba rejtették, a sorsára hagyták. Az újszülött ellátatlanság miatt négy óra múlva meghalt.

Másnap a lány rosszul lett, mentőt hívtak hozzá, a vizsgálat során derült fény az előző éjszakai szülésre. A holttestet nyomozók találták meg.

A Miskolci Törvényszék a férfit 25 év, feleségét 20 év fegyházbüntetésre ítélte, míg lányukra – aki egyben bűncselekmény áldozata is volt – 2 év szabadságvesztést szabott ki a bíróság, az ítélet végrehajtását 3 évre felfüggesztették.

Az ítélet nem jogerős, a büntetőper a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

Szeptember végén 2654 (június végén 2844) magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott az adóhatóságnak egyenként több mint tízmillió forinttal, illetve 1519 (június végén 1551) társaság és szervezet egyenként több mint százmillió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan.

A NAV negyedévente teszi közzé a tartós adósok listáit, amelyek csak az adózó nevét és címét, illetve székhelyét, valamint a társaságok, vállalkozók esetében az adószámot ismertetik, a fennálló tartozás összegét nem tartalmazzák.

A magánszemélyek és egyéni vállalkozók a tízmilliós küszöbértékkel számolva mintegy 26,5 milliárd forinttal, a szervezetek a százmilliós küszöbbel 152 milliárd forinttal tartoztak szeptember végén, együttes minimális tartozásuk 178,5 milliárd forintra rúgott. A valóságos tartozás azonban ennél nagyobb, hiszen vannak milliárdos tartozású cégek és olyan magánszemélyek is, akikkel szemben több száz milliós – egyes esetekben milliárdos – követelése van az adóhatóságnak.

A tízmillió feletti tartozással rendelkezők közül 1910 magánszemély, 721 egyéni vállalkozó, 23 adós pedig lakcím nélküli.

A tartósan nagy összeggel tartozó nem magánszemély adózók közül 350 működik, illetve csődeljárás alatt áll, 418 kényszertörlés alatt, 733 felszámolás alatt, 18 pedig végelszámolás alatt van.

“Egyfajta demokrata párti” – fogalmazott az elnök a Pentagon irányítójáról a CBS televízió 60 perc című, vasárnap esti magazinműsorában. Az elnök hangsúlyozta, hogy Mattis “jó ember”, ő személy szerint “jól kijön” vele, sőt, nagyon jó a viszonyuk, de “távozhat”. Az esetleges távozás okát nem jelölte meg, csupán annyit mondott: “egy adott időben mindenki távozik, ilyen Washington”.

Az interjúból a Mattisra vonatkozó részletet a CBS már vasárnap kora este nyilvánosságra hozta, így a védelmi minisztérium egyik szóvivője, Robert Manning ezredes még az adás előtt közleményt adott ki, amely szerint Mattis a munkára összpontosítja minden figyelmét.

Az elnök és a tárcavezető viszonyának megromlásáról hetek óta hírek keringtek az amerikai sajtóban, kivált azt követően, hogy szeptemberben megjelent a The Washington Post című lap főmunkatársa, Bob Woodward könyve a Fehér Házról és Trump elnökségéről, és abban Woodward azt állította: Mattis miniszter szűk baráti körben leszólta az elnököt, mondván, annyit ért a Koreai-félsziget problémáiból, “mint egy ötödikes diák”. Sőt, Woodward szerint Mattis figyelmen kívül hagyta Trump azon kérését, hogy gyilkolják meg Bassár el-Aszad szíriai elnököt.

A könyvben megjelent állításokat Mattis határozottan cáfolta.

A CBS-nek adott, előre rögzített interjújában Trump szólt Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró isztambuli eltűnéséről és feltételezett meggyilkolásáról. Hangsúlyozta – amit a hét végén többször is megerősített -, hogy az ügynek a végére fognak járni, és amennyiben bebizonyosodik, hogy a háttérben Szaúd-Arábia áll, akkor a sivatagi királyság “nagyon komoly büntetésre” számíthat. Elutasította viszont, hogy Washington felmondja a Rijáddal kötött fegyverszállítási megállapodást, arra hivatkozva, hogy ez amerikaiak százezreinek ad munkát. “Nem akarom, hogy (a büntető intézkedések) károsan érintsék a munkahelyeket, vannak más módjai is a büntetésnek” – fogalmazott.

Az elnök ugyanakkor elmondta, hogy Jared Kushner, aki a veje és a tanácsadója a Fehér Házban, telefonon beszélt Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel, aki tagadta, hogy Rijádnak köze volna Hasogdzsi eltűnéséhez.

A riporter kitért Észak-Koreára és Oroszországra is. Arról faggatta Trumpot, hogy miért kedveli Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt, akit kegyetlen diktátornak írt le. Trump azzal válaszolt: megérti magát az észak-koreai vezetővel, és a lényegesnek azt tartja, hogy tárgyalások folynak Washington és Phenjan között.

Az elnök ismételten visszautasította, hogy ne lépne fel határozottan és keményen Oroszország ellen. Kérdésre válaszolva leszögezte: igen, Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba, de ezt tette Kína is.

A riporter kérdésére, hogy vajon csaknem két évvel a megválasztása után elnökként milyen tapasztalatokra tett szert, és mi az, amit ma másként tenne, Trump a legnagyobb tapasztalatának azt nevezte, hogy Washington és a washingtoni politika “rendkívül elvetemült”. Hozzátette, hogy a Kínával és más országokkal folytatott kereskedelmi vitát korábban kellett volna megindítania.

A pénzügyőrök egy kisbuszt ellenőriztek Bács-Kiskun megyében. A sofőr nem jelentett be vámköteles árut, de a NAV munkatársainak feltűnt, hogy az utasteret, valamint a rakodóteret elválasztó fal túlságosan vastag, ezért a jármű átvizsgálása mellett döntöttek.

A fal megfúrásakor jellegzetes illat érződött, illetve a fúró növényi szárrészeket emelt ki a furatból, ezért a buszt a pénzügyőrök Kicsivel, a szolgálati kutyával is átvizsgálták. Bebizonyosodott, hogy a járműben kábítószergyanús anyagot szállítanak. A buszból 155 csomag, több mint 113 kilogramm marihuánagyanús anyag került elő, melynek értéke több mint 280 millió forint.

A pénzügyőrök kábítószer-birtoklás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt értesítették a rendőrséget.

Ezzel Washington állam a huszadik olyan tagállam lett az Egyesült Államokban, ahol – a törvényhozásban vagy bírósági határozattal – megszüntették a halálbüntetést. A Washington állam fővárosában, Olympiában egyhangúlag megszületett döntést a bírák azzal indokolták, hogy a halálbüntetést kimondó törvény alkalmazása tetszőleges volt és gyakran faji alapú megkülönböztetés alapján éltek vele.

Az északnyugati államban már 2014 óta moratórium van érvényben a kiszabott halálbüntetések végrehajtására, és a csütörtöki döntéssel a bíróság nyolc halálra ítélt büntetését életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatta.

Mary Fairhurst, az állam legfelsőbb bíróságának elnöke a döntés véleményezésekor közzétett írásbeli indoklásában hangsúlyozta: “nem egyenlő mértékben alkalmazták a halálbüntetést, néha vagy annak függvényében szabták ki, hogy hol követték el a bűncselekményt, vagy az elkövető állandó lakhelye szerinti megyétől függően, néha az elérhető költségvetési forrásoktól, vagy a bűnelkövető faji hovatartozásától függően döntöttek”. A főbíró leszögezte: “a mi halálbüntetésünkből hiányzik az alapvető méltányosság”.

Jay Inslee, az állam demokrata párti kormányzója – aki valaha a halálbüntetés híve volt – írásos közleményben üdvözölte a döntést. “Az egyenlő mértékű és korrekt igazságszolgáltatásra törekvésünk rendkívül fontos pillanata ez” – fogalmazott a kormányzó. Leszögezte egyúttal azt is: a legfelsőbb bíróság döntése egyértelművé tette hogy Washington államban a halálbüntetést “tetszőlegesen és faji elfogultságokkal terhelten, egyenlőtlenül szabták ki”. Inslee szerint ez nem szolgálta a büntetőjog célkitűzéseit.

A döntést a legfelsőbb bíróság egyébként egy Allen Eugene Gregory nevű fekete férfi pere kapcsán hozta meg. A vádlott még 1996-ban megerőszakolt, kirabolt és meggyilkolt egy 43 éves nőt. Ügyvédjei azonban azzal érveltek, hogy a kiszabott halálbüntetés “nem arányos az elkövetett bűncselekménnyel” és “nem korrekt, önkényes és faji előítéletek alapján hozták”.

Az állam mintegy egy tucatnyi bírája ekkor sürgette a legfelsőbb bíróságot, hogy Gregory esetének kapcsán hozzon döntést a halálbüntetés eltörléséről.

Az Alsó-Szászország tartományi Cellében működő főügyészség közleménye szerint a húszéves bolgár állampolgár a kihallgatásán elmondta, hogy október 7-én reggel Ruszében a Duna partján egy parkban alkohol és kábítószer hatása alatt összeszólalkozott egy ismeretlen fiatal nővel. A vita hevében megütötte, majd felemelte és egy bokorba hajította.

Tagadta, hogy meg akarta volna ölni áldozatát, és tagadta azt is, hogy megerőszakolta és kirabolta.

A részleges beismerő vallomás alapján nem lehet politikai hátteret feltételezni a bűncselekmény mögött – áll a közleményben.

A nemi erőszakkal és gyilkossággal gyanúsított férfi nem emelt kifogást kiadatása ellen, és beleegyezett abba, hogy az eljárást gyorsítva és egyszerűsítve folytassák le. A jogszabályok alapján tíz napon belül kiadják a bulgáriai hatóságoknak. Az intézkedést rövidesen végrehajtják – közölte a cellei főügyészség.

A férfit kedd este vették őrizetbe Stade alsó-szászországi kisvárosban a Bulgáriában kiadott európai elfogatóparancs alapján. Szófiai adatok szerint Szeverin Kraszimirovnak hívják, és DNS-mintája egyezik azzal, amelyet a bűntény helyszínén találtak.

Viktorija Marinova szülővárosában, Ruszéban dolgozott egy tévécsatornánál, korrupciós ügyek feltárásával foglalkozott.

Benkő Tibor a 2018-as évet sikeresnek nevezte. Azt mondta: ez a kezdet, s bízik benne, hogy a folytatás még nagyobb volumenű eredményeket fog hozni. Példaként említette, hogy a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program révén számos eszközbeszerzést, új eszközök rendszeresítését hajtották végre.

Úgy értékelte: a program nemcsak elindult, hanem a vártnál is sikeresebben működik. Mindennek alapja, hogy határozott elgondolásuk van, s ehhez a kormány a szükséges költségvetést biztosítja – tette hozzá, megjegyezve: mindemellett KEHOP-os pályázatok keretében, uniós forrásokból is voltak fejlesztések a honvédségnél.

Benkő az eredmények között említette az újraindult hazai pilótaképzést, továbbá elmondta: az eddig beszerzett 4 ZLIN típusú repülőn túl további 4 kiképző repülőgép beszerzése van folyamatban.

Jelezte, hogy a vezetési és irányítási rendszer, valamint a szervezeti keretek átalakítására is szükség van. Ennek részleteiről egyelőre a szükséges jogszabály-módosítások megszületéséig nem kívánt többet mondani, azonban az erről eddig megjelenteket – köztük, hogy Székesfehérvár lesz a székhelye a Magyar Honvédség Parancsnokságának – nem cáfolta.

Mint kifejtette: megszüntetik a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség 16 évvel ezelőtt létrehozott integrációját. Képtelenségnek nevezte, hogy a miniszter vezeti a katonai szervezeteket.

“Politikai vezető ne vezessen katonai szervezeteket” – fogalmazott, hozzátéve: erre a feladatra kell, hogy legyen a Magyar Honvédségnek egy parancsnoka, aki egyben a vezérkar főnöke is lesz. A miniszter feladata az irányítás, hogy megteremtse a honvédség működéséhez szükséges feltételeket, ellenőrizze a jogszerűséget, a hatékony felhasználást, s járuljon hozzá a civil kontrollhoz.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a cél egy erős honvédség felépítése, amely képes napjaink kihívásainak megfelelni, s a magyar emberek biztonságáról gondoskodni. Az önkéntes tartalékos rendszer kapcsán felidézte, hogy 2010-ben mindössze 17 tartalékos katonája volt a honvédségnek. Múlt szombaton pedig aláírta szerződését a nyolcezredik önkéntes tartalékos katona.

Többek között ez indokolta azt is, hogy a honvédelmi miniszter múlt héten benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot a honvédségi létszámkeret bővítéséről. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak 8 ezer tartalékos katona lehet az országban.

A benyújtott javaslat szerint a hivatásos katonákat érintően kis mértékben a tisztek, nagyobb mértékben az altisztek számát, míg legfőképpen a szerződéses állomány létszámát növelnék. Távlati cél, hogy harmincezer aktív katonával és húszezer tartalékos katonával rendelkezzen a Magyar Honvédség.

A miniszter a társadalmi kapcsolatok erősítését és a jövő nemzedékének megszólítását is kiemelte. Elmondta: egyre több fiatal jelentkezik önkéntes tartalékos katonának. A fiatalabbak körében a honvédelmi táborok is egyre népszerűbbek, idén már 47 honvédelmi tábort működtettek, amelyekben több mint 1500 gyermek vett részt.

A haderőfejlesztésben az első lépés az volt, hogy korszerű ruházatot és fegyvereket adjanak a katonáknak. Ennek nyomán a Zrínyi 2026-on belül elindították az úgynevezett digitális katona programot is. A katonák modernizálása – mint elmondta – egy fő felszerelésénél 112 különböző cikket jelent. Ennek során fontos szempont volt az is, hogy az eszközök többségét a magyar hadiiparban állítsák elő.

Ennek kapcsán elmondta, Kiskunfélegyházán felépítették azt a fegyvergyártó üzemet, ahol licensz alapján kézifegyverek – pisztolyok, géppisztolyok, gépkarabélyok – gyártását kezdik meg a közeljövőben. A gyárban jelenleg fegyverek összeszerelését végzik. Emellett egy lőszer- és lőporgyártó üzem létrehozását is tervezik.

Korom Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke elmondta: idén több mint húsz hazai, és nemzetközi kiemelt hadgyakorlaton vettek részt a magyar katonák. Példaként említette a hétfőn véget érő Brave Warrior 2018-at, amely a NATO gyakorlattervezésében is kiemelten szerepel.

Elmondta, négy földrészen 14 országban mintegy ezer magyar katona vesz részt fegyveres műveletekben, akik mellett több mint háromszáz katona Magyarországon lát el missziós készenléti szolgálatot. Úgy értékelte: a Magyar Honvédség a létszámarányokat tekintve jelentősen hozzájárul a nemzetközi műveletekben való részvételhez. A magyar katonák feladatellátásáról a vezetők mindig elismeréssel szóltak.

Korom a beszerzett repülőkkel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, a kiképzés múlt csütörtökön eljutott abba a fázisába, hogy feloldották az A319-es típusú Airbusok személy- és teherszállítási korlátozását. Szintén kérdésre válaszolva azt is elmondta: a Közös Akarat elnevezésű határvédelmi feladatban a katonai állomány nagy részét visszarendelték a határ mellől, de mintegy háromszáz katona jelenleg is szolgálatot teljesít a határok mellett, támogatva az ott lévő rendőri erőket. Továbbá mintegy 2300 katona jelenleg is készenlétben áll, akik 6, illetve 12 órán belül szolgálatba helyezhetők.