Biztonságpolitika

A közlemény szerint – amiből az UNIAN ukrán hírügynökség idézett – a 12 napos, Tiszta Égbolt-2018 fedőnevű gyakorlaton kilenc ország vesz részt: Ukrajna és az Egyesült Államok mellett Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Észtország, Hollandia, Lengyelország, valamint Románia.

A hadgyakorlatra egy F-15C Eagle típusú vadászrepülőgép és egy C-130J Super Hercules csapatszállító gép érkezett az Egyesült Államokból. A gyakorlatok célja, hogy növeljék a regionális képességeket a légtér szuverenitásának védelme, a béke és a biztonság megerősítése érdekében az együttműködés javításával – áll a közleményben.

Korreszpondent ukrán hírügynökség kiemelte, hogy Ukrajna függetlenné válása óta ez lesz az eddigi legnagyobb légi gyakorlat, amelyen összesen több mint negyven repülőgép, több tucat légvédelmi rendszer és több szász katona vesz részt. Ukrán részről mintegy húsz különböző típusú repülőgép, valamint helikopterek és drónok is gyakorlatoznak.

A gyakorlatban részt vevő gépek a Hmelnickij megyei Sztarokosztjantyiniv légitámaszpontjáról szállnak fel. A légi műveletek végrehajtása során éles fegyvereket nem használnak majd, a manővereket főleg az ország nyugati részén tartják, de Lengyelország és Románia légterét is érintik.

A Wagner zsoldosalakulat először a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban tűnt fel az oroszbarát szakadár fegyveresek oldalán, majd megjelent Szíriában is.

A nyáron sajtóhírek jelentek meg arról, hogy három orosz újságíró életét vesztette a Közép-afrikai Köztársaságban, ahol a Wagner zsoldosalakulatról készültek dokumentumfilmet forgatni a Mihail Hodorkovszkij orosz emigráns politikus, üzletember által alapított Oknyomozás-irányítási Központ (CUR) megbízásából. Az újságírók halála miatt Hodorkovszkij fel is számolta a CUR-t, amelynek egyik volt újságírója a nagy-britanniai Szkripal-ügy elkövetésével gyanúsított állítólagos orosz ügynökök kilétének felderítésére indított oknyomozásban is részt vett.

A Wagner magánhadsereget az orosz Szabadság Rádió kapcsolatba hozta Jevgenyij Prigozsin üzletemberrel, aki egyes források szerint közeli barátságban áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az étterem-tulajdonos Prigozsint az ukrán sajtóban “Putyin szakácsaként” is emlegetik. Neve legutóbb egy hete jelent meg az ukrán híradásokban. Arkagyij Babcsenko Kijevben élő orosz újságíró, akinek “meggyilkolását” május végén rendezte meg az SZBU, hogy megóvják egy valódi merénylettől, azt állította a Facebookon, hogy szerinte ő rendelte meg megöletését, amiért kritikus posztokat tett ki róla az internetre.

AZ SZBU apparátusvezetője a hétfői interjúban elmondta, hogy az ukrán titkosszolgálat adatai szerint a Wagner alakulat összesen több mint ötezer tagot számlál. Közülük az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget azon lakóit is beleértve, akik felvették az orosz állampolgárságot, legfeljebb tíz százalék az ukrán állampolgárságú.

Huszkov megjegyezte, hogy a Wagner magánhadseregnek nincs állandó állománya, tagjai szerződésesek, háromhavonta vagy hosszabb időközönként váltják őket.

Elmondta, hogy a zsoldoshadseregnek sok olyan ukrán állampolgár a tagja, akik harcoltak a Donyec-medencében, majd 3-4-szer voltak Szíriában, ahol szintén harci cselekményekben vettek részt.

Huszkov közölte: az SZBU-nak olyan bizonyítékok vannak a birtokában, amelyek azt igazolják, hogy a Wagner zsoldosainak nagy valószínűséggel közük volt a három orosz újságíró halálához Afrikában. Hozzátette, hogy az orosz vezetés és a magán katonai vállalkozás vezetői igyekeznek elkendőzni ezt, és azt a hamis hírt terjesztik, hogy feloszlatták a magánhadsereget.

Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az SZBU 2017 októberében kezdett információkat nyilvánosságra hozni a Wagner ukrajnai tevékenységéről. A honlapjukon egyebek mellett hangfelvételeket tettek közzé a Wagnerhez tartozó fegyveresek és az orosz hadsereg tisztjei közötti, rögzített beszélgetésekről, amelyek az ukrán titkosszolgálat megfogalmazása szerint “nem hagynak kétséget afelől, hogy a Wagner zsoldosai az Oroszország által az egész világ ellen indított hibridháború eszközei”.

Az SZBU sajtóközpontja által közölt adat szerint a Wagner eddig Ukrajnában és Szíriában összesen több mint 600 zsoldosát veszítette el.

A külügyi forrás szerint a kiutasított négyek az orosz állami intézmények ellen megszaporodott kibertámadási kísérletek miatt ellenőrizték a hágai orosz diplomáciai képviselet számítógépes hálózatainak védettségét.

A holland kormány múlt héten elhangzott vádja szerint az oroszok elektronikus eszközeikkel a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) számítógépes rendszereit akarták feltörni. Hága azt állította, hogy a moszkvai katonai hírszerzés emberei a Szkripal-ügyben, illetve a 2014-ben Kelet-Ukrajna felett lelőtt malajziai utasszállító ügyében folytatott nyomozásról próbáltak meg hackertámadás révén információhoz jutni.

A diplomata felhívta a figyelmet arra, hogy a hágai Marriott hotel, amelyben a szakemberek rutinkiküldetésük során megszálltak, nemcsak az OPCW székházához, hanem a hágai orosz nagykövetséghez is nagyon közel van, az Oroszországból érkező delegációk ezért évtizedek óta ott szállnak meg, a szállodával megkötött hosszú távú egyezmény alapján.

A moszkvai diplomáciai forrás megerősítette, hogy a kiutasított csoport tagjai a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően diplomáciai útlevéllel rendelkeztek. A repülőtéren a követség alkalmazottja várta őket, aki a diplomáciai képviseletre szállította az érkezőket. Rámutatott, hogy a holland hatóságok az őrizetbe vételük során hivatalosan semmivel sem vádolták meg a kiutasított orosz állampolgárokat, és nem is hallgatták ki őket. Az eszközeiket és a mobiltelefonjaikat viszont elvették, és így megakadályozták, hogy kapcsolatba léphessenek a nagykövetséggel. Lefoglalták személyes tárgyaikat, így a pénzüket és a hitelkártyáikat is, és felültették őket az első moszkvai járatra. Az orosz diplomáciai képviselet értesítését az incidenssel kapcsolatban a forrás szerint a holland hatóságok megtagadták.

A nyilatkozó rámutatott, hogy az orosz diplomáciai képviseletek működését arra szakosodott és felhatalmazott állami szervek biztosítják, köztük a védelmi minisztérium. Azt állította, hogy az orosz kibertámadásokról szóló “álhírek” célja a figyelem elterelése az Egyesült Államok és szövetségesei kiberkapacitásairól, valamint arról, hogy Moszkva már több alkalommal kiberbiztonsági együttműködési ajánlatot tett a Nyugatnak, egyebek között az ENSZ, az EBESZ és az orosz-NATO tanács keretében.

A történtek miatt a nap folyamán bekérették az orosz külügyminisztériumba Renée Jones-Bos holland nagykövetet. A diplomata a megbeszélést követően újságíróknak elmondta, hogy Hollandia felelősséget vállal a területén működő nemzetközi szervezetekért, és nem engedheti meg, hogy kibertámadások érjék őket, amit a holland védelmi miniszter világosan értésre is adott.

“Egyértelműen jeleztük, hogy ennek véget kell vetni” – nyilatkozott a misszióvezető, hozzátéve, hogy a megbeszélés tartalmáról tájékoztatja Hágát.

A nap folyamán korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az olasz hivatali partnerével, Enzo Moavero Milanesivel közösen tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a holland nagykövetet “a dezinformációs kampány miatt” behívatták a moszkvai diplomáciai tárcához. Lavrov is azt mondta, hogy nincsenek titkok a Hollandiában kémkedéssel vádolt orosz “szakértők” áprilisi hágai látogatása körül.

Az áprilisban történtek közzétételének időzítésével kapcsolatban rámutatott, hogy a holland fővárosban kedden kezdődik a OPCW tanácskozása, amelyet néhány ország arra akar felhasználni, hogy a szervezet technikai titkárságát olyan testületté alakítsák át, amely jogosult megállapítani a vegyi támadások felelőseit és büntetőintézkedések meghozatalára is képes, megsértve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának jogkörét.

Vucic megköszönte a NATO-főtitkárnak, hogy segített megszervezni a gyakorlatot, és egy pillanatig sem akarta befolyásolni Szerbiát abbéli döntésében, hogy csatlakozni kíván-e a nyugati katonai tömbhöz.

A mladenovaci terepgyakorlatot a szerb belügyminisztérium és az Észak-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központ (EADRCC) szervezte azzal a céllal, hogy megvizsgálja, milyen lehetőségei vannak a civileknek vészhelyzet és katasztrófa esetén. A gyakorlaton 38 országból mintegy kétezren vesznek részt. Szerbiában először szerveztek ilyen volumenű nemzetközi gyakorlatot.

Vucic emlékeztetett arra, hogy Szerbia a 2014-es óriási árvizek idején tapasztalta meg, hogy mekkora jelentősége van a nemzetközi segítségnek, akkor 14 országból több mint hatszáz ember érkezett Szerbiába, hogy a lakosságnak segítsen.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár rámutatott, hogy a mostanihoz hasonló terepgyakorlatok felkészítik az embereket a váratlan helyzetekre, így gyorsabban tudnak reagálni természeti katasztrófák esetén. Mindazonáltal arra is rávilágít – emelte ki a főtitkár -, hogyan erősíti partnerkapcsolatát Szerbia és a NATO. Kiemelte, tisztában van azzal, hogy a katonai tömb továbbra is megosztja Szerbiát, hiszen 1999-ben a NATO 78 napon át bombázta az akkori Jugoszláviát, hogy véget vessen Slobodan Milosevic akkori elnök etnikai tisztogatásának Koszovóban. A légicsapás-sorozat miatt a szerbek többsége ellenzi az ország belépését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe.

A szentpétervári hajógyárban megépített erőművet a Balti-tengeren keresztül, a Skandináv-félszigetet megkerülve tavasszal vontatták Murmanszkba, ahol reaktorait feltöltötték nukleáris fűtőanyaggal.

A következő kulcsfontosságú szakasz a fizikai indítás lesz októberben-novemberben, ezt követik a komplex tesztek, amelyeket még azelőtt el kell végezni, mielőtt a reaktorok elérik a projektben meghatározott teljesítményt – közölte Vitalij Trutnyev, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern úszó atomerőművek építési és üzemeltetési igazgatóságának vezetője.

Az úszó atomerőművet jövőre vontatják a Csukcsföldi Autonóm Körzetben található Pevek városba. A legészakibb nukleáris létesítményként villamos energia termelésével fokozatosan váltja ki a bilibiniói atomerőművet és a csaunszki szénerőművet.

A Roszatom tájékoztatása szerint az úszó atomerőmű teljes mértékben megfelel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági követelményeinek és nem jelent veszélyt a környezetre. A 70 megawatt villamos teljesítménnyel rendelkező két, KLT-40C típusú reaktor egy hozzávetőleg százezer lakosú város folyamatos energiaellátását képes biztosítani. A blokkok sziget üzemmódban is üzemelhetnek, és alkalmassá tehetők tengervíz sótalanítására is.

A Roszatom már dolgozik az úszó atomerőművek második generációján, amelyet optimalizált úszó atomerőműveknek neveztek el, ezek két RITM-200M reaktorral épülnek, amelyek teljesítménye egyenként 50 MW lesz. Az úszó atomerőművek az északi és távol-keleti területeken működnek majd, és céljuk hogy energiával lássák el a távoli iparvállalatokat, a kikötőket, illetve biztosítsák a nyílt tengeren lévő olaj- és gázfúrótornyok energiaellátását.

Az úszó atomerőművet hevesen támadják a Greenpeace környezetvédői és “lebegő Csernobilnak” hívják, az Ukrajnában 1986-ban bekövetkezett atomerőművi baleset katasztrofális következményeire emlékeztetve.

Ünnepélyes megnyitó

Plenáris ülés

2018. november 12. délelőtt

Szakmai programok:

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Járművek sebessége és a közlekedési balesetek összefüggése

konferencia

*

OKRI

Kriminológiai kutatások a XXI. században – új kihívások, új válaszok

Kezdőlépések az új Be. alkalmazása során

Az Ügyészségi Szemle konferenciája

Robotika, az önjáró járművek által okozott balesetek

Az Ügyészek Lapja konferenciája

*

ORFK

Új megközelítések a rendőrségi kommunikációban

workshop

Videók és más kreatív tartalmak a különböző célcsoportoknak szóló prevenciós üzenetek hatékony célba juttatására. A tervezéstől a megvalósításig.

*

Az internethez kapcsolódó bűncselekmények felderítésének aktuális jogi kérdései

kerekasztal beszélgetés

Az új büntetőeljárási jogi törvényben, a interneten elkövetett bűncselekmények felderítéséhez kapcsolódó új és megváltozott jogintézmények gyakorlati alkalmazásnak kérdései rendőri, ügyészi, bírói aspektusból.

*

Ügyészek Országos Egyesülete – Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A kiberbűnözés kihívásai és az erre adható válaszok

konferencia

*

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának tudományos konferenciája

*

Dobos János Emléknap

A Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete a magyar kriminalisztika egyik meghatározó személyiségének emléket állítva, születésének 75. évfordulója alkalmából 2010-ben alapította meg a Dr. Dobos János-díjat, melyet első ízben 2011-ben adományozott. A díj átadása azóta töretlen: minden évben a Dr. Dobos János Emléknapon kerül sor erre, melyhez 2013. óta csatlakozott a Dr. Dobos János Emlékérmek átadása is.

A Dr. Dobos János Emléknapon a díjak átadása előtt kriminalisztikai tárgyú szakmai, és tudományos előadások hangzanak el, kapcsolódva Dobos János munkásságához, az időszerű aktualitások figyelembe vétele mellett.

*

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

Az elterelés modellezése

interaktív program

(x)

Ezzel kapcsolatban Stoltenberg a néhány órával ezelőtt napvilágot látott orosz titkosszolgálati művelet leleplezésére utalt. A főtitkár hangsúlyozta, a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) informatikai rendszere ellen elkövetett orosz kibertámadás azt bizonyítja, hogy a NATO és tagországai képesek megelőzni, megakadályozni és megszakítani nagy erejű informatikai támadásokat.

Az informatikai rendszerek behatolóinak adható legjobb válasz annak tudatosítása, hogy a szövetség védelmi ereje hatékony és képes azonosítani őket, valamint nyilvánosságra is hozza az elkövetők kilétét – mondta Stoltenberg.

A szervezők szerint a tiltakozáson mintegy húszezren vettek részt. Az egyenruhába, illetve fényvisszaverő mellénybe öltözött tüntetők sípszóval vonultak, és több, Rendőrség feliratú koporsót vittek.

A lengyel rendvédelmi szervek alkalmazottai tavasz óta egyeztetnek a belügyi tárcával munkakörülményeik javításáról. Nyáron ez ügyben országos tiltakozási akciót indítottak el, ennek keretében például a rendőrség közúti ellenőrzések során nem szabott ki gyorshajtási pótdíjakat.

A belügyminisztérium az egyeztetések során több javaslattal állt elő, legutóbb szeptember végén mintegy 250 zloty (19 ezer forint) fizetésemelést javasoltak 2019 júliusától, amellett, hogy a jövő év elejétől a rendőrség folyamatban lévő korszerűsítése keretében 300 zlotyval (22,6 ezer forint) magasabbak lesznek a bérek.

Joachim Brudzinski belügyminiszter továbbá felajánlotta, hogy a túlórákért az órabér dupláját fizetik, a betegállományban lévő tisztviselők pedig harminc napig fizetésük száz százalékát kapják meg. Engedményt tennének a nyugdíjügyben is: míg az előző kormány idején a rendvédelmisek 55 éves korban, 25 éves szolgálati idő után vonulhattak nyugdíjállományba, az új előírások szerint ez életkortól függetlenül, a szolgálati idő letöltése után lenne lehetséges.

A rendvédelmi alkalmazottakat tömörítő szakszervezetek szerint ezek a javaslatok fontosak, de elégtelenek, mivel hosszú távon nem biztosítják a fizetések növekedését, nem akadályozzák meg a rendvédelmi szervekből való munkaerő-kiáramlást.

A 185. Oktoberfestre a rendezvény 16 napja alatt 6,3 millióan látogattak el, ami százezer fős növekedés az egy évvel korábbi fesztiválhoz képest, amely két nappal hosszabb volt, 18 napig tartott. A fesztiválon dolgozó rendőrök 924 szabálysértést és bűncselekményt regisztráltak, ez “örvendetes”, 8,9 százalékos csökkenés a tavalyi 1014-hez képest – áll a közleményben.

A legnagyobb mértékben, 32,3 százalékkal a szexuális bűncselekmények száma csökkent, 62-ről 42-re. Jelentősen, 13,4 százalékkal – a 2017-es 201-ről 174-re – csökkent a lopások, zsebtolvajlások száma is. Ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy ismét sikeres volt a nemzetközi együttműködés, a müncheni rendőrséget az idén is támogatták zsebtolvajok elfogására szakosodott külföldi kollégák, köztük Budapestről érkezett rendőrök.

Az ügyek egyik legnagyobb csoportját az ittas vezetés miatt indított eljárások alkotják. A tavalyi 391 után az idén 356 eljárást indítottak, és a 2017-es 231 után 192 ember jogosítványát vonták be a helyszínen. Az esetek száma a szabálysértések és bűncselekmények csaknem valamennyi típusánál csökkent, de a testi sértés és a rendőri intézkedéssel szembeni ellenállás kategóriájában emelkedett, 254-ről 256-ra, illetve 19-ről 20-ra.

Az idén halálos kimenetelű bűncselekmény is történt az Oktoberfesten, 1991 óta először. Az áldozat egy 58 éves férfi, a feltételezett elkövető egy büntetett előéletű 42 éves férfi. A nyomozást még nem zárták le.

A fesztivál területén és környékén 2589 embert azonosítottak, 138 embert korábbi bűncselekményekkel kapcsolatban őrizetbe vettek.

A müncheni városvezetés összesítése szerint az Oktoberfestre több mint 60 országból érkeztek vendégek, a fesztivál területén felállított készpénzkiadó automaták adatai alapján a legnagyobb csoportokat az amerikaiak, a britek, az osztrákok, a franciák, a svájciak, az ausztrálok és az olaszok alkották.

A vendégek 7,5 millió liter sört fogyasztottak, ami megegyezik az egy évvel korábbival. Az ennivalóból és az alkoholmentes italokból viszont nagyjából tíz százalékkal több fogyott, igen népszerű volt például a csülök és a sajtos nokedli. A talált tárgyak osztályán 2685 tárgyat adtak le, köztük 840 igazolványt, 460 tárcát és számos különlegességet, köztük egy pár jegygyűrűt és egy műfogsort.

A francia elnök – akinek népszerűsége a mélypontjára süllyedt a Benalla-ügy, majd három minisztere távozása után – Edouard Philippe miniszterelnökkel együtt új lendületet szeretne adni politikájának kormánya átalakításával. A kormány tagjai többségében a civil szférából érkezett technokraták.

Míg a népszerű Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter távozását még elszigetelt esetnek tekintette az elnöki hivatal, addig a belügyminiszter lemondása láncreakciót indíthatott volna el, miután “a csapatban vannak kifáradt emberek, mások pedig szeretnének elmenni, így kihasználjuk az alkalmat” – idézett a lap egy kormányhoz közeli forrást.

A JDD úgy tudja, hogy öt és tíz közé tehető azon tárcák száma, amelyek élén változás várható, s egyes minisztériumok hatásköreit is átalakítják.

A tervezett forgatókönyv szerint Philippe miniszterelnök a hét elején benyújtja kormánya lemondását, majd az államfő ismét őt nevezi ki miniszterelnöknek, ő pedig a legitimációja megerősítésére bizalmi szavazást fog kérni a nemzetgyűlésben, ahol Macron pártjának, a Köztársaság lendületbennek abszolút többsége van, ezért a szavazás csak formalitás lesz. Azt követően viszont a miniszterelnöknek alkalma lesz beszédet mondani a képviselők előtt az új kormány irányvonaláról, és egyértelművé tenni a hatalom szándékait a jövő májusi európai parlamenti választások előtt.

A lap szerint biztosra vehető Francoise Nyssen kulturális miniszter távozása, ő visszatér az általa alapított Actes Sud könyvkiadó élére. Várhatóan Stéphane Travert is otthagyja az agrártárcát, Jacques Mézard a felzárkóztatási minisztériumot, távoznak a belügyminisztérium államtitkárai is, valamint Frédérique Vidal felsőoktatási miniszter. A Le Parisien című napilap úgy tudja, hogy a köztársasági elnök Nicole Belloubet igazságügyi miniszter leváltását is tervezi.

A belügyi tárca élére a nagyközönség számára ismeretlen 53 éves Jean Castex tűnik a JDD szerint a legesélyesebbnek, aki Nicolas Sarkozy államfősége (2007-2012) idején az elnöki hivatal helyettes vezetője volt, jelenleg a nagy franciaországi sporteseményeket, köztük a 2024-es párizsi olimpiai játékokat előkészítő tárcaközi bizottságot vezeti.

Elemzők szerint a kormányban csak azok a technokraták maradhatnak, akik nemcsak a szakterületükön, hanem politikailag is bizonyították rátermettségüket az elmúlt másfél évben, miután az EP-választások előtt a korábbiaknál várhatóan homogénebb kormány valamennyi tagját be kívánja vetni Macron a franciákat leginkább érintő kérdésekről hozott döntések (munkanélküliség, adópolitika, migráció), illetve a reformok elmagyarázására.

Oroszországnak vissza kell térnie a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött szerződés előírásaihoz, máskülönben az Egyesült Államoknak is hasonlóan kell cselekednie az ország és a NATO védelmében – hangsúlyozta a tárcavezető.

“Semmi kétség, hogy Oroszország kirívó szerződésszegésével a jelenlegi helyzet tarthatatlan” – fogalmazott, aláhúzva, hogy mérlegelik a diplomáciai és a katonai válaszlehetőségeket.

Kedden Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet arról számolt be, hogy országa szükség esetén kész megsemmisíteni a vonatkozó nemzetközi szerződés előírásai ellenére kifejlesztett orosz rakétákat. A sajtóban megjelent találgatásokra reagálva azonban később egyértelművé tette: nem egy esetleges megelőző csapásról beszélt.

Mattis a NATO kétnapos védelmi miniszteri találkozója után tartott sajtótájékoztatóján azt is leszögezte, hogy felelősségre kell vonni Moszkvát, amiért az orosz katonai hírszerzés ügynökei megpróbálták feltörni a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet informatikai rendszerét.

Rámutatott: elegendő bizonyítékot látott ahhoz, hogy teljes biztonsággal kijelenthesse, a holland és a brit hatóságok helyesen azonosították az elkövetőket. “Az oroszokat gyakorlatilag tetten érték a felszereléseikkel” – fogalmazott.

Végezetül hozzátette, többfajta válaszintézkedés is elképzelhető, az Egyesült Államok pedig kész a szövetség tagországainak rendelkezésére bocsátani az amerikai kibervédelmi képességeket, ahogyan azt Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország és Hollandia is tette.

Kanyev a Mihail Hodorkovszkij orosz emigráns politikus és üzletember által alapított, de augusztus végén felszámolt Oknyomozás-irányítási Központnál (CUR) dolgozott, és részt vett a Szkripal-ügy kapcsán a Bellingcat brit oknyomozó csoport és a The Insider orosz portál számára végzett közös tényfeltáró munkában.

Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt, lányával együtt március 4-én mérgezték meg az angliai Salisburyben Novicsok típusú katonai idegméreggel. A merénylet elkövetésével a brit hatóságok Alekszandr Petrovot és Ruszlan Bosirovot vádolták meg, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei. Bosirovról kiderítették, hogy valódi neve Anatolij Csepiga. Moszkva következetesen visszautasítja a vádakat.

Az újságíró elmondta, hogy forrásai, akiket nem kívánt megnevezi, azt mondták neki, hogy Csepiga különleges alakulata védelmezte Janukovicsot mezsihirjai rezidenciáján, majd szállította őt a Krím félszigetre, onnan pedig Oroszországba. Kanyev információi szerint ezért a műveletért kapta Csepiga az Oroszországi Föderáció Hőse kitüntetést Vlagyimir Putyintól.

Kanyev, aki szeptember végén egy ellene készülő vádemeléstől tartva elhagyta Oroszországot, ígéretet tett az ukrán hírportálnak arra, hogy napokon belül nyilvánosságra hozza kutatásainak részleteit Csepigának a Janukovics Oroszországba menekítésében játszott szerepéről.

Ruszlan Kravcsenko ügyész, aki a Janukovics elleni hazaárulási perben a vád képviselője, a Hromadszke érdeklődésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta az orosz újságíró állítását. Mint mondta, az ukrán nyomozóhatóságoknak nincs információjuk arról, hogy orosz részről ki vett részt a műveletben.

Az UNIAN ukrán hírügynökség hozzáfűzte, hogy korábbi sajtóhírek szerint Csepiga az Oroszországi Föderáció Hőse kitüntetést a csecsen háborúban és egy bizonyos 2014-es “béketeremtő misszióban” való részvételéért kapta, s ez utóbbi misszió nagy valószínűséggel a Donyec-medencében történt orosz beavatkozást jelenti.

A Kosztroma megyében szerda kora este történt balesetben az Interfax szerint a helyettes főügyészt szállító AS-350 típusú helikopter a sötétben fák tetejének ütközött, irányíthatatlanná vált és lezuhant. A balesetben meghalt a jármű pilótája és másik utasa is.

A Moszkvából Pleszbe tartó helikopter Kosztroma várostól 130 kilométerre járt szerencsétlenül. Jelentések szerint a gép előzőleg a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt kényszerleszállást hajtott végre Csuhloma repülőterén, de később továbbindult.

Az Interfax úgy értesült, hogy Karapetján felügyelte a legjelentősebb bűnügyekben, köztük a Szkripal-ügyben folytatott nyomozásokat.

Ank Bijleveld arról számolt be, hogy a négy gyanúsított április 10-én érkezett Hollandiába. Három nappal később fogták el őket egy szállodában az OPCW központja mellett, és különböző, hálózatok meghackelésére használható felszereléseket találtak náluk, amelyek közül többet megpróbálták megsemmisíteni, miután tetten érték őket.

Leszögezte: a hírszerzőknek nem sikerült betörniük a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet rendszerébe.

Az OPCW szakemberei ekkoriban dolgoztak a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök elleni angliai gyilkossági kísérletben használt idegméreg azonosításán, illetve a szíriai Dúma városban végrehajtott vegyi támadás vizsgálatán.

A kémek a 2014 nyarán Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító ügyében folyó nemzetközi vizsgálatról is megpróbáltak értesülésekhez jutni, valamint a gyanú szerint a svájci Spiez városába terveztek utazni, ugyanis az OPCW egy ottani laboratóriumban elemezte a Szíriában begyűjtött klórgáz-mintákat – közölte Bijleveld.

“Ehelyett fel lettek rakva egy moszkvai gépre” – tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy a holland szervek műveletében megszerzett információk alapján az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma várhatóan még csütörtökön vádat emel feltételezett orosz kémek ellen.

A tárcavezető végezetül felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a nyugati demokráciák “aláásását” célzó kibertevékenységével.

A sajtóértekezleten Onno Eichelsheim holland vezérőrnagy is részt vett, aki figyelmeztetett, hogy nem szabad naivnak lenni és viszonylag biztonságosnak tekinteni Hollandiát ebből a szempontból, az orosz katonai hírszerzés ugyanis rendkívül aktív a számos nemzetközi szervezetnek otthon adó országban.

A holland katonai titkosszolgálat ezzel párhuzamosan közzétette az áprilisban kiutasított négy orosz kém nevét és fényképét.

Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, illetve Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közös közleményt adott ki, és abban súlyos aggodalmát fejezte ki az orosz katonai hírszerzésnek (GU) az “OPCW integritása aláásását” célzó kísérlete miatt.

Elítélték az agresszív cselekedetet, amely szerintük arról tanúskodik, hogy Moszkva semmibe veszi a szervezet célját, a vegyi fegyverek teljes felszámolását.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta: “Oroszországnak fel kell hagynia meggondolatlan viselkedésével, ide értve az erő alkalmazását a szomszédai ellen, a választásokba való beavatkozási kísérleteket és a széleskörű dezinformációs kampányt”.

A katonai szövetség vezetője támogatásáról biztosította Hollandiát, s arról tájékoztatott, hogy a NATO folytatja a védelem megerősítését a hibrid fenyegetésekkel szemben.

A brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (NCSC) csütörtöki jelentése szerint a GU felelős az elmúlt évek legsúlyosabb kibertámadásaiért, a BadRabbit zsarolóvírusos támadásért, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség elleni hackerakcióért, az amerikai Demokrata Párt elleni támadásért és egy brit tévécsatorna e-mailjeinek ellopásáért is.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium minden évben lehetőséget kap arra, hogy külön szekcióban mutassa meg a Kutatók Éjszakáján, mit tudnak tagjai. Idén 2018. szeptember 28-án rendezték meg a Kutatók Éjszakáját, ebben az évben is színes előadásokkal készültünk Számotokra; az alábbiakban ezek összefoglalóit olvashatjátok!

Dús Pongrác: A világ 16 fegyvertelen országa, védelmi együttműködéseik

Dús Pongrác többek között az önálló hadsereg nélküli európai államokat, így Adorrát, a Vatikánt, és a néhol humoros történelmű Liechtensteint mutatta be. A hallgatóság megtudhatta, hogy Costa Rica az 1948-as polgárháború óta alkotmányosan tiltja magának a hadseregállítást, és büszkék békés természetükre, kedvező bűnözési statisztikáikra. Ezen kívül megismerkedhettünk a Regionális Biztonsági Rendszer működésével, amely a Karib-térség dél-keleti szigetországait fogja össze, valamint az Egyesült Államokkal szabad társulási egyezményben álló csendes-óceáni államok jelentőségével. Az előadás történeti áttekintéssel indult, és a jövőbeni kilátásokkal zárult, így adva teljes képet a témáról.

Szabó Orsolya Réka: Hadsereg és az állam viszonya demokratikus rendszerekben

Szabó Orsolya Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem harmadéves hallgatója “Hadsereg és az állam viszonya demokratikus rendszerekben” című előadásában olyan kérdéseket járt körbe, mint például mi a hadsereg célja a XXI. században vagy hogyan érvényesül a civil kontroll. Először a háború fogalmát tisztázta Clausewitz definíciójával; a háború és a politikum kapcsolatát mutatta be általa, miszerint a politikum adja a célt, a háború csak eszköz. Ezután a decentralizált vezetésről és a legfontosabb szereplők feladatáról beszélt: az Országgyűléséről és a köztársasági elnökéről. A civil kontroll kérdésében a már említett aktorokon kívül a kormány rendelkezik fontos szerepkörrel, és kiemelte az előadó, hogy ezáltál látszik, hogy polgári felsővezetés irányítja a Magyar Honvédséget. Ezután a legitimációs háttér mellett szó volt még feladatkörökről: a missziós tevékenység azért jelentőségteljes, mert így a nemzetközi közösségben presztizst és súlyt szerezhet magának Magyarország.

Berkes Rudolf: A mesterséges intelligencia katonai alkalmazásának a dilemmái

Az előadás során elsőként a mesterséges intelligenciáról mint tudományterületről és fogalomról volt szó. Az előadás idejére összeállított munkadefiníció darabokra szedése és elemzése után szó esett a mesterséges intelligencia fejlesztések mai állásáról. Ezt követően az előadó végigtekintette az MI alkalmazási lehetőségét a katonai szférában. A területek közül az autonóm fegyverrendszerekről volt mélyebb bemutató, ez adta az előadás magját. Az autonóm fegyverek működési elveinek és módjainak áttekintése után szó esett az alkalmazó és fejlesztő országok soráról. A különböző fejlesztések bemutatása során a Patriot légvédelmi rakétarendszer 2003-as iraki háború során tapasztalt hibás működése volt a legjobban kiemelve. Majd pedig a korábban említett veszélyek kerültek összegyűjtésre, és az autonóm fegyverrendszerek fejlesztésének betiltásáért folytatott kampány bemutatásával ért véget a prezentáció.

Rácz-Nagy Judit: A kibertér mint negyedik hadszíntér

Az előadás első felében ismertetésre kerültek a kiberteret érintő alapfogalmak. Ezt követően a résztvevők megismerhették az internet történetét, majd a különböző malwerek – vírusok, számítógépes férgek, adwarek, kémprogramok, zsarolóprogramok, rootkitek – jellemzői következtek.
A prezentáció második részében a legelső kiberfegyverről: a Stuxnetről, kibertámadásokról és további kiberfegyverekről – DuQ, TeamSpy, Red October, WannaCry – volt szó. Végül a kibertérben történő támadások és jelenlegi politikai ráhatásai is említésre kerültek.

Lendvai Tünde: Észak-Korea – útban a legitim állam felé

Lendvai Tünde Észak-Korea – útban a legitim állam felé című előadásában bemutatta a Koreai-félsziget eseményeit a válsághelyzet kialakulásától a két országrész közti enyhülési folyamaton át napjainkig. Alaptézisként egy olyan narratíva mentén ismertette Phenjan háborús retorikájának sajátosságait, amely egy konfliktusfokozási technikán alapszik, vagyis minél súlyosabb a katonai fenyegetettség, annál magasabb szintű fórumon tárgyalják a két Korea helyzetét. Ezzel a diplomáciai manőverrel, illetve a térség nagyhatalmainak geostratégiai és politikai érdekellentéteit kihasználva érte el a Kim-rezsim, hogy az Egyesült Államok tárgyaljon vele. Ennél fogva a nukleáris és rakétaprogram egy eszköz volt a nemzetközi elismertség kivívására (legitim államként való elismerés), valamint Kim Dzsong Un hatalmának megszilárdítására. A résztvevők a legitimitás kérdésének miértjeire is választ kaptak Észak-Korea történelme, a hivatalos ideológiája, a dzsúcse, valamint a társadalom tagozódását meghatározó szongbun rendszer bemutatásával.

Holló-Szabó Benedek: A Kínai Népköztársaság etnikai nehézségei

Az előadó a Kínai Népköztársaság területén élő kisebbségek helyzetét mutatta be napjainkig. Az előadás egy általános ismertetővel kezdődött, ahol a részt vevők megismerkedtek pár általános számadattal és néhány érdekességgel a térséggel kapcsolatban. Ezt egy történelmi áttekintő követte, ahol Kína történelmét hallgathatták meg pár perc alatt, a Csing-dinasztia hatalomra kerülésétől napjainkig.
A kisebbségek helyzetének vizsgálatát is a XVII. századtól kezdte az előadó. A hallgatóság megismerkedett Tibet eseménydús történelmével, egy rövid videón pedig megtekintették a 2008-as tibeti zavargásokat. Szó esett a Xinjiang-Ujgur Autonóm Terület jogi helyzetéről és több ujgur terrorista által elkövetett erőszakos cselekményről. Az előadás végén Tajvan (Kínai Köztársaság) és az „egy Kína elvét” valló Kínai Népköztársaság közötti feszültségről tájékozódhatott a közönség.

Ármás Julianna: Macedóniából Észak-Macedónia – vége a görög–macedón névvitának(?)

Az előadás apropóját az adta, hogy június 17-én a macedón és görög fél aláírta a görög–macedón névvita lezárásáról szóló egyezményt, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedóniára nevezik át. A névvita történelmi előzményeinek az áttekintése után az előadás kitért a macedón identitás megszületésének a körülményeire, hogyan szilárdult meg a második délszláv államban, illetve szó esett a macedón-makedón kontinuitás elméletről is. Körbejártuk a névvita macedón és görög oldalát is, megnéztük, Görögország milyen módokon jelezte 1991 – a független macedón állam kikiáltása – óta, hogy nem fogadja el az ország alkotmányos nevét: így szó esett Macedónia euroatlanti integrációjáról is, melyet eddig a görög fél blokkolt. Végül megnéztük, milyen eredmények várhatóak a múlt vasárnap szeptember 30-án tartott macedón népszavazáson, mely a névvita lezárásának egy fontos lépése – egy sikeres referendum után kerülhet sor a macedón állam átnevezésére alkotmánymódosítással, illetve a görög parlament is csak ezután fogja ratifikálni a névvita lezárásáról szóló egyezményt.

Kovács Georgina: A civil környezet értékelése és hatása a katonai műveletek végrehajtására

Az előadó bevezetésben felvázolta a 21. századi katonai műveletek átalakulásának folyamatát, ahol kitért arra, miért is fontos a civil környezettel foglalkoznunk. Ezután részletesen bemutatásra kerültek a civil környezet különböző szegmensei és a közöttük lévő kapcsolatok, hiszen a civil kapcsolatok ápolása, a lakosság igényeinek figyelembe vétele emberibb összképet alakít ki a jelenlévő nemzetközi katonai erőkről. Az előadás során áttekintettük a civil-katonai együttműködési (CIMIC) és a lélektani műveleti (PSYOPS) képességeket is majd, a gyakorlati példa során az afganisztáni PRT CIMIC és PSYOPS projektek kerültek bemutatásra.
A konklúzióban az előadó hangsúlyozta a stabiltás és újjáépítés fontosságát, hiszen csak az tud győzelmet kivívni, aki nem csak a katonai győzelmet, hanem az azt követő békét is garantálni tudja.

Halasi Gábor: An Introduction to the current political crisis in Libya

Elsődleges célja az volt a prezentációnak, hogy átfogó képet adjon a jelenlegi anarchikus líbiai belpolitikai helyzetről. Az észak-afrikai ország aktuális belpolitika eseményeinek mélyebb megértése érdekében az előadó az ismertetőjét három részre osztva szemléltette Kaddáfi bukásától napjainkig terjedő történéseket. A bemutató első részében összefoglalásra kerültek a 2012-2014 közötti időszak azon eseményei – egyre rosszabb biztonsági helyzet, a szekuláris és iszlamista pártok közötti mélyülő ellentét –, amelyek elevezettek az második polgárháború kirobbanásához. Ezt követően az előadásban ismertetésre kerültek a második polgárháborút 2015 decemberében lezáró szkiratii megállapodás (Líbiai Politikai Megállapodás) által Líbia számára kialakított új politikai rendszer legfontosabb elemei. Az előadás utolsó részében az előadó kitért a Líbiai Politikai Megállapodás által kialakított rendszer napjainkig tartó válságára, illetve zárásképpen megpróbált több lehetséges alternatívát felvázolni az év végén tartandó választások következményeivel kapcsolatban.

Szabó Albert: Military use of Artificial Intelligence – Competition among great powers to gain superiority in the field of Artificial Intelligence

A következő estébe nyúló előadást a Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökségtől Szabó Albert volt Biztonságpolitikai Szakkollégista tartotta. Az előadás címe a Military use of Artificial Intelligence – Competition among great powers to gain superiority in the field of Artificial Intelligence címet viselte, mely az alábbi linken érhető el. Az előadás, tekintettel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és más egyetemek nemzetközi hallgatóinak bevonására angolul került bemutatásra. Az előadás során az Egyesült Államok, Oroszország és Kína nemzeti és nemzetközi törekvéseinek figyelembe vételével a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásáról hallhattak az érdeklődők izgalmas előadást. Az előadó megvizsgálta, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése mögött milyen hadműveleti képességek rejlenek, valamint hogy a nagyhatalmak és az egyes multinacionális nagyvállalatok a mesterséges intelligencia területén eddig milyen eredményeket értek el, mind katonai és civil alkalmazhatóság terén. Végezetül pedig a hallgatóság válaszokat kaphatott a mesterséges intelligencia morális, etikai és filozófiai kérdéseire, valamint azokra a katonai fejlesztési programokra melyek alapjaiban épülnek a mesterséges intelligencia alkalmazására.

Edl András: China in Space

Előadása során Edl András röviden ismertette a kínai űrprogram történeti hátterét, annak kapcsolatát a nukleáris fegyverekkel és a kínai belpolitikai harcokkal. Felvázolta milyen szemléletbeli változások történtek, illetve milyen kihívásokkal kellett szembesülniük az évek során. Ezt követően számba vette a politikai hátteret kiemelve annak következetes, támogató jellegét. Ebbe a keretbe ágyazva került bemutatásra az egyre bővülő földi infrastruktúra – beleértve a külföldi támaszpontok hálózatát is – illetve a tudományos háttér. Ezt követően az előadó röviden ismertette az eddigi eredményeket, és az alkalmazott eszközöket. A rakétatípusok, űrjárművek és űrállomások típusai, főbb paraméterei, használata mellett, megvilágította miként segítik elő kínai globális törekvéseit. Végezetül Kína jövőbeli terveiről és úttörőnek számító tudományos kutatásairól értesülhetett a hallgatóság.

Képek: Szarka Luca

Theresa May és Mark Rutte a Downing Street által kiadott kommünikében leszögezi, hogy a GU világszerte célkeresztjébe vett különböző intézményeket, köztük a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet (OPCW).

A holland védelmi miniszter röviddel a brit-holland közös miniszterelnöki közlemény kiadása előtt bejelentette, hogy sikerült meghiúsítani egy titkosszolgálati akciót az OPCW ellen, és az üggyel összefüggésben még áprilisban kiutasítottak négy orosz hírszerzőt Hollandiából.

May és Rutte nyilatkozata szerint a GU egy olyan nemzetközi szervezet biztosított rendszereihez próbált hozzáférni, amely azon dolgozik, hogy megszabadítsa a világot a vegyi fegyverektől, és ez mutatja, hogy az orosz katonai hírszerzés figyelmen kívül hagyja a globális értékeket és azokat a szabályokat, amelyek mindenki számára biztonságot teremtenek.

A közös brit-holland miniszterelnöki közlemény szerint a GU meggondolatlan műveletei a romboló hatású kibertevékenységtől az illegális idegméreg-hatóanyagok használatáig terjed, “ahogy azt Salisburyben is láttuk”. Theresa May és Mark Rutte felidézi közleményében, hogy a délnyugat-angliai városban elkövetett mérgezéses támadásban négy ember életveszélyes állapotba került, egy pedig meghalt.

A Scotland Yard és az angol-walesi vádhatóság a GU két tisztjét gyanúsítja a merényletkísérlettel, amelyet márciusban követtek el Salisburyben Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal ellen.

Az ügyészi hivatal szerint a két orosz állampolgár Szergej Szkripal meggyilkolására szőtt összeesküvéssel, Szergej Szkripal, Julija Szkripal és egy brit rendőrtiszt, Nick Bailey sérelmére elkövetett gyilkossági kísérlettel, és a vegyifegyver-tilalmi törvény megsértésével vádolható.

Bailey a vizsgálat korai szakaszában szintén súlyos mérgezést szenvedett, és a Scotland Yard legutóbbi közleménye szerint azóta sem nyerte vissza munkaképességét, bár felgyógyulása jól halad.

Júliusban két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által nyilvánvalóan elhajított parfümös fiolát. Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték a kórházból, Dawn Sturgess azonban július 8-án ugyanebben a kórházban meghalt. Szkripal és lánya hosszas kezelés után felépült, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják.

A brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai kutatóintézete a nyáron megállapította, hogy mindkét mérgezéses incidenst a Novicsok nevű, még a Szovjetunió által kifejlesztett katonai idegméreg-hatóanyag okozta, és ezt nemrégiben az OPCW is megerősítette saját független vizsgálata alapján.

Az OPCW vizsgálata a Szkripal-ügyben használt méreganyag azonosítása végett hozzávetőleg ugyanabban az időszakban kezdődött, amikor a holland hatóságok csütörtöki bejelentése szerint a GU emberei megkísérelték a hágai szervezet elleni kiberműveletet. A Szkripal-ügy gyanúsítottjait a brit hatóságok néhány hete Alekszandr Petrovként és Ruszlan Bosirovként nevezték meg, de a Scotland Yard ezzel egy időben közölte azt is, hogy álnevekről van szó.

A Bellingcat nevű, angliai székhelyű civil oknyomozó csoport szeptember végén bejelentette, hogy mélyreható vizsgálatai szerint Bosirov valójában Anatolij Vlagyimirovics Csepiga, a GU egyik legmegbecsültebb fedett műveleti tisztje, akinek 2014-ben a legmagasabb orosz állami kitüntetést, az Orosz Föderáció Hőse címet adományozták.

Oroszország folyamatosan tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

A főtitkár hangsúlyozta, a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) informatikai rendszere ellen elkövetett orosz kibertámadásra adott válasz azt bizonyítja, hogy a NATO és tagországai képesek megelőzni, megakadályozni és megszakítani nagy erejű informatikai támadásokat. Az informatikai rendszerek behatolóinak adható legjobb válasz annak tudatosítása, hogy a szövetség védelmi ereje hatékony és képes azonosítani az elkövetőket, valamint nyilvánosságra is hozza azok kilétét – mondta Stoltenberg.

Arra emlékeztetett, hogy a szövetség nemrégiben kibervédelmi koordinációs központot hozott létre, amelynek munkáját a jövőben erősíteni fogják, kiegészítve azt a tagállami képességek összekapcsolásával. A szövetségesek úgynevezett integrált nemzeti kiberképessége információkat gyűjt, internetes támadások menetét göngyölíti fel, meghatározza azok forrásait és meg képes akadályozni a további ellenséges tevékenységet – húzta alá.

Beszédében kiemelte, a szövetségesek aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy Moszkva évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban ismerte el egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését.

“Ismét bebizonyosodott, hogy Oroszország nem adott hiteles tájékoztatást rakétarendszere és haderő-telepítése kapcsán – mondta. Oroszországnak be kell tartania az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) kötött egyezményben foglalt kötelezettségeit” – fogalmazott.

A NATO azt várja Moszkvától, hogy tegye átláthatóvá katonai tevékenységét a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött szerződés szerint. Ez az európai biztonság és stabilitás kulcsfontosságú eleme – húzta alá.

“A megállapodás veszélyben van. Annak be nem tartása destabilizáló hatású, amely veszélyt jelent valamennyiünk biztonságára” – húzta alá.

Stoltenberg kiemelte továbbá, hogy a biztonság magasabb fokának elérése érdekében méltányosabb tehermegosztásra van szükség a tagországok között.

“A terhek megosztásának minden aspektusára, a védelmi kiadások növelése mellett a képességfejlesztésre, és a NATO missziókhoz és műveletekhez való hozzájárulásokra is szükség van. Noha határozottan pozitív a védelmi kiadások tagállami mérlege, további erőfeszítésre van szükség a vállalt kötelezettségek határidőig való teljesítése érdekében” – fogalmazott.

Tájékoztatása szerint a szövetségesek elkötelezték magukat amellett is, hogy hiteles nemzeti terveket készítenek a kötelezettségvállalások elérésére, amelyeket az év vége előtt mutatnak be, és a védelmi miniszterek februárban tervezett ülésén vitatnak meg.

Elmondta továbbá, hogy az elrettentés és a védelmi képesség magában foglalja a hagyományos hadviselés mellett a számítógépes védelmet, a rakétavédelmet és a nukleáris dimenziót is. Ezért csütörtökön összeült a NATO nukleáris tervezőcsoportja, és áttekintette a szövetség úgynevezett nukleáris struktúráját annak érdekében, hogy biztosítsa a megfelelő eszközöket és eljárásokat egy esetleges agresszió esetén – közölte a főtitkár.

Sinwar az izraeli Jediót Ahronót és az olasz La Repubblica újságnak adott interjúban beszélt erről. Az interjú pénteken jelenik meg teljes terjedelmében, de az izraeli újság honlapja, az ynet már csütörtökön részleteket tett közzé róla. Még sosem fordult elő, hogy a palesztin szélsőséges szervezet vezetője interjút adott volna izraeli újságnak. Sinwar huszonkét évet töltött terrorcselekményekért izraeli börtönökben, és hét évvel ezelőtt, Gilád Salít tizedes fogolycseréjével került szabadlábra, majd jutott vezető tisztségekbe a Hamászban.

“Senkinek sem áll érdekében egy újabb háború. Ki akar csúzlival szembeszállni egy nukleáris szuperhatalommal? A háború semmit sem ér el” – fejtette ki Sinwar, hozzátéve, hogy jelenleg esélyt lát a változásra.

“Még nem született meg a tűzszünet, de a Hamász, és szinte minden palesztin szervezet kész aláírni és tiszteletben tartani. De most még csak a megszállás van. Fontos, hogy egyértelművé tegyük: ha megtámadnak, megvédjük magunkat, mint mindig. De utána, egy év múlva ismét ugyanott leszünk. Újra és újra azt mondom: háborúval semmit sem lehet elérni”- mondta a Sinwar, szavait közvetlenül az izraeli újságolvasóknak szánva.

A Hamász fogságban tart két izraeli állampolgárt, és nem adja ki Izraelnek két katona holttestét, akik az előző, 2015-ös Erős Szikla nevű hadműveletben estek el. Szinuár erről is szót ejtett, tekintettel arra, hogy a tűzszüneti tárgyalásokkal egy időben zajlanak a megbeszélések a fogolycseréről is.

“Ez több mint fontos, egyenesen létfontosságú. Nem politikai, hanem morális kérdés, amely megoldását kötelességemnek tekintem. Mindent elkövetek, hogy kiszabaduljon az, aki még fogságban van”- hangoztatta. Sinwar az övezet gazdasági nehézségeiért Izraelt és Egyiptomot tette felelőssé, akik a Hamász 2007-es erőszakos hatalomátvétele óta tartják blokád alatt.

“Kötelezettségemnek tekintem, hogy együttműködjek bárkivel, aki segíthet a blokád megszüntetésében. A jelenlegi helyzetben elkerülhetetlen a robbanás” – vélekedett Sinwar. A Hamász vezetője szerint a tűzszünet feltétele a teljes nyugalom és a blokád beszüntetése.

Az utóbbi feltétel azonban alapvetően eltér az izraeli megközelítéstől, mivel Jeruzsálem teljes nyugalmat ajánl a gázaiak számára, cserébe a teljes nyugalomért, vagyis a hónapok óta tartó erőszakos határ menti tüntetések és zavargások felszámolásáért. Izrael nem ígéri az Egyiptommal közösen, a Hamász-puccs után bevezetett, és jelenleg elsősorban a biztonsági okokból veszélyesnek tekintett termékek behozatali tilalmára, valamint a személyforgalom korlátozására vonatkozó blokád beszüntetését.

A Bátor Harcos hadgyakorlat század éleslövészeti fázisán a harcrendből sikerült néhány szép pillanatot elcsípni...

Indul  a bocskaisok támogató szakaszának 9K115-2 Metisz-M rendszerének 9M131 rakétája.

A BTR-80-assal érkezett páncéltörők tüzelőállásban.

Zord

A hétvégén élesített ro-alert.ro honlapon román és angol nyelvű tájékoztatás érhető el a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) és a katasztrófavédelmi felügyelőség (IGSU) által kiépített rendszer működéséről és a telefonkészülékeken elvégzendő beállításokról.

A rendszer nem sms-t küld, hanem a telefonok úgynevezett “cell broadcast” (cellaüzenet) funkcióját használja arra, hogy szöveges és hangriasztást küldjön minden olyan készülékre, amely a veszélyeztetett térségben működik a négy romániai mobilszolgáltató valamelyikének hálózatában, akár roamingban is. Az államtitkár rámutatott: a RO-ALERT nem érzékeli, ki és hol “veszi az adást”, nincs szüksége a riasztás továbbításához a felhasználók telefonszámára, így nem is tárolja azok adatait.

Raed Arafat elmondta: az IGSU pontosan be tudja rajzolni a térképen, hogy mely térséget riasszanak. Kizárólag súlyos, életveszélyes helyzetekben fogják használni a rendszert, ezzel is arra bátorítva minden mobilfelhasználót, hogy állítsa be és tartsa bekapcsolva készülékén az életmentő funkciót. Úgy vélekedett: a túl gyakori riasztás nagyon zavaró lenne, hiszen az nem hallgat el, amíg a felhasználó el nem olvassa az üzenetet és akkor is hangosan szól, ha egyébként a telefon le van halkítva.

A hatmillió euróért kiépített rendszer beüzemelése és a telefonkészülékek helyes beállításának ellenőrzése érdekében szeptember 17. és 27. között Romániában az ország különböző térségeiben próbariasztásokat fognak küldeni a telefonokra.

A bukaresti kormány tavaly döntött arról, hogy a szélsőséges meteorológiai jelenségek, terrortámadások, árvizek vagy egyéb vészhelyzetek által veszélyeztetett lakosság azonnali riasztását lehetővé tevő rendszert épít ki, miután egy évvel ezelőtt, 2017. szeptember 17-én, nyolc halálos áldozatot követelő és csaknem 150 ember sebesülését okozó vihar söpört végig a Bánságon és több erdélyi megyén, amit a meteorológiai szolgálat sem látott előre, csak fél órával a katasztrófahelyzetet előtt, amikor a hatóságoknak már nem volt idejük figyelmeztetni a lakosságot.