Biztonságpolitika

2018. szeptember 5.: A Szövetség továbbra is támogatja Georgiát (Sánta György)

Ismét összeült a NATO-Georgia Bizottság, ahol az abháziai és dél-oszétiai helyzetet tárgyalták meg a felek a mihamarabbi teljes béke elérésének érdekében. A gyűlés továbbá megünnepelte a Bizottság fennállásának tizedik évfordulóját.

A NATO folyamatos támogatásáról biztosította Georgiát, annak szuverenitását és területi integritását, elítélve Oroszországot, aki elismeri a Georgiától független Abháziát és Dél-Oszétiát. A NATO szerint az előbbi konfliktust békésen kellene kezelni, az ENSZ irányelvei alapján. A gyűlés előtt még Rose Gottemoeller főtitkár-helyettessel találkoztak a georgiai tisztviselők, ahol Gottemoeller dicsérve ismerte el Georgia törekvéseit a nemzetközi béke elérésére.

2018. szeptember 11.: Új főparancsnoka van a Szövetséges Transzformációs Parancsnokságnak (Sánta György)

André Lanata vezérezredes hivatalosan is átvette a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokságának a vezetését a Norfolkban megtartott parancsnokváltási ceremónián.

Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár Lanata vezérezredes példás katonai pályafutását dicsérte, miközben teljes körű támogatásáról biztosította az új főparancsnokot. Lanata vezérezredes eddig a francia légierő vezérkari főnöke volt és vadászpilótaként több mint 140 harci bevetésen vett részt. A főtitkár továbbá megköszönte a távozó parancsnoknak, a szintén francia Denis Mercier vezérezredesnek a kemény munkáját és kifejtette, hogy a Transzformációs Parancsnokság a vezetése alatt tökéletesen alkalmazkodott az új technológiai kihívásokhoz és sikeresen megtartotta az innovációs előnyét.

2018. szeptember 29.: – A Katonai Bizottság minden kihívást meg fog tárgyalni a varsói találkozón (Sánta György)

Varsóban találkozott a NATO Katonai Bizottsága, amelyen a 29 tagállam vezérkari főnökei vettek részt. A gyűlés fő témái az afganisztáni misszió, a délről érkező fenyegetések és az Oroszország elleni elrettentő műveletek voltak.

Sir Stuart Peach vezérezredes, a Bizottság jelenlegi elnöke kifejtette, hogy az aktuális védelmi környezet kiszámíthatatlan és a Szövetségnek fel kell készülnie az újfajta fenyegetések ellen való fellépésre. A konvencionális kihívások mellett megjelentek a különböző nem állami felek által jelentett fenyegetések, a hibrid hadviselés és a kibertérben felbukkanó kihívások. Ezekkel a kihívásokkal a napirendi ponton kezdődött meg a gyűlés, amely a tárgyalások előtt egy perc néma csenddel emlékezett meg az előző gyűlés (május) óta szolgálatteljesítés közben életüket vesztő NATO-katonákról.

2018. szeptember 2.: Parancsnokváltás Afganisztánban (Sánta György)

Az amerikai Austin Scott Miller vezérezredes vette át a NATO afganisztáni missziójának, a Resolute Support Missionnek (Eltökélt Támogatás) a parancsnokságát.

Miller vezérezredes, aki eddig az amerikai Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokságot (JSOC) vezette, a szintén amerikai John ”Mick” Nicholson vezérezredestől – aki két és fél éve vezette a Resolute Support-ot – vette át a misszió zászlaját egy kabuli ceremónián.

2018. szeptember 2.: NATO-gyakorlat a Baltikumban (Szabó Orsolya Réka)

A Lettországban zajló Namejs 2018 gyakorlathoz csatlakozott egy eddig Litvániában állomásozó cseh kontingens, akik az előretolt jelenlétet (Forward Presence) erősítették. A gyakorlatban 13 szövetséges országból összesen 10 000 fő vett részt, melynek két hete során a mobilitásra, készenlétre, illetve a nemzeti és szövetséges erők kooperációjára fektettek hangsúlyt. A gyakorlat szeptember másodikán befejeződött és az addigi legnagyobb gyakorlat volt a maga nemében Litvániában.

2017-ben a NATO négy többnemzeti harccsoportot telepített Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba. A litván harccsoportot Németország vezeti, nyolc nemzet vesz benne részt 1200 csapattal;  a lett harccsoportot Kanada vezeti kilenc szövetséges állammal részvételével és körülbelül hasonló résztvevői számmal. A másik két harccsoport élén az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok állnak.

2018. szeptember 4.: Olaszország felügyeli Izland légterét (Lendvai Tünde)

2013 és 2017 után idén harmadjára működik közre Olaszország Izlanddal a NATO légtérellenőrző programjának keretein belül. Miután az olasz légierő 4 Eurofighter Typhoon típusú repülőgépe megérkezett Keflavik repterére, a pilóták egy többhetes közös gyakorlaton vesznek részt az izlandi parti őrséggel és a NATO Légi Irányító Központjának közreműködésével. Izland a légtér ellenőrzését radarok és kommunikációs telephelyek alkalmazásával látja el, az olasz repülőgépek kirendeltségük ideje alatt ezt egészítik ki rendszeres járőrözéssel. Az izlandi szolgálat kiváló lehetőséget nyújt az olasz pilóták számára, hogy az északi partner légterében, számukra eddig ismeretlen környezetben szerezzenek gyakorlati tapasztalatot felderítő, ellenőrző és feltartóztató műveletekben.

Izland nem rendelkezik a légvédelmi eszközök teljes spektrumával, így NATO-tagállamok segítik. Az elmúlt 10 évben összesen 9 szövetséges (Csehország, Dánia, Franciaorság, Kanada, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, USA) vett részt a misszióban. A kiküldetések évenként 3 alkalommal valósulnak meg 3-4 hetes időtartamban, amelyet a NATO németországi ramsteini Szövetséges Légierő Parancsnoksága felügyel és az uedemi északi Kombinált Légi Műveleti Központja irányít.

2018. szeptember 7.: Újabb hadihajókkal bővült a NATO haditengerészeti missziója, a Sea Guardian (Lendvai Tünde)

A Brit Királyi Haditengerészet Echo osztályú többcélú tengermérő hajója (HMS Echo), valamint a horvát haditengerészet Helsinki osztályú rakétanaszádja (HRMV Vukovar) járul hozzá a Sea Guardian sikeréhez. Miután csatlakoztak az olasz haditengerészet fregattjához (ITS Espero) és kísérő hajóihoz, járőrszolgálatot teljesítenek a Földközi-tengeren.

A NATO égisze alatt futó Sea Guardian művelet a mediterrán térségben felmerülő biztonsági kihívásokat hivatott azonosítani, valamint terrorelhárítási és felderítési feladatokat lát el. A művelet 2016. novemberi indulása óta – 10 tagállam (köztük Bulgária, Románia és Törökország) hozzájárulásával – tengeralattjárókkal, hadihajókkal és repülőgépekkel is rendelkezik. A Sea Guardian rendszeresen lát el támogató feladatokat az Európai Unió földközi-tengeri Sofia műveletével, melyet a migrációs nyomás és szervezett bűnözés megállítására állítottak fel. A NATO–EU együttműködés jegyében a logisztikai segítségnyújtás mellett hatékony és pontos helyzetismeret biztosításával járul hozzá a mediterrán régió biztonságához a Sea Guardian.

2018. szeptember 17-21.: Fokozott civil felügyelet biztosítása az afgán védelmi erőknek (Rácz-Nagy Judit)

Szeptember 17-21. között került megrendezésre a bakui ADA Egyetemen a Szövetség civil felügyeleti teszt kurzusa (COAF) afgán szakértők közreműködésével. Az kurzusokat Frédérique Jacquemin és Stan Anton ezredesek, illetve négy afgán professzor tartotta a NATO Terjeszkedő Védelmi Oktatási (DEEP) keretein belül.

A tanfolyamon az afgán védelmi, kül- és belügyminisztérium magas beosztású tisztviselői, illetve a Nemzeti Biztonsági Tanács szakemberei, a rendvédelmi szervek és a Fahim Nemzetvédelmi Egyetem működtek közre. Ebben az évben vettek részt először női szakértők is a kurzusokon.

A DEEP célja, hogy egyenrangú tárgyalások folyamán ajánlásokat tegyen Afganisztán számára a védelmi és katonai területeken történő oktatás fejlesztésére. A NATO továbbra is segíti Afganisztán fakultás és tantervi törekvéseit. A szeptemberi program elősegíti továbbá a civil-katonai kapcsolatok fejlődését, oktatását az országban. A DEEP kezdetekor Azerbajdzsán is aktívan közreműködött, ez eredményezte azt, hogy az ADA Egyetem számos DEEP Afganisztán esemény házigazdája lehetett. Kiemelendő, hogy a kurzusokat felölelő program jelenleg 12 országban zajlik.

Jens Stoltenberg, a katonai szövetség védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalások betartása kulcsfontosságú eleme a globális biztonságnak.

A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű új rakétarendszer létezését. Bebizonyosodott tehát, hogy Oroszország újfent nem adott hiteles tájékoztatást rakétarendszere és haderő-telepítése kapcsán – mondta.

Oroszország számára sürgős tehát, hogy átlátható módon eloszlassa az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) megkötött egyezmény megsértése miatti nemzetközi aggodalmakat – húzta alá.

Stoltenberg az ukrán oktatási törvény miatt Magyarország és Ukrajna között kialakult feszültségre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, Magyarország értékes partnere az észak atlanti katonai szövetségnek, ugyanis Budapest a NATO számos szerepvállalásához járul hozzá különböző módokon. Hozzátette, Ukrajna is fontos partnere a NATO-nak, amit az bizonyít, hogy az ukrajnai polgári lakossággal szembeni orosz fellépés miatt a szövetség a legnagyobb mértékben e fenyegetéshez igazította kollektív védelmi rendszerét.

Reményét fejezte ki, hogy Kijev és Budapest párbeszéd útján talál mindkét fél számára elfogadható megoldást a közöttük fennálló nézeteltérésre. A NATO folytatja politikai és gyakorlati segítségnyújtását Ukrajna számára, ahogyan arról a szövetség és Petro Porosenko ukrán elnök júliusban, a NATO legutóbbi csúcstalálkozóján megegyezett – tette hozzá.

A főtitkár Macedóniával kapcsolatban történelmi lehetőségnek nevezte az ország nevének megváltoztatásáról kiírt vasárnapi népszavazás eredményét. Kijelentette, a NATO kapuja nyitva áll, a szövetség kész harmincadik tagjának fogadni az országot, a csatlakozásról folytatott tárgyalások pedig akár már a jövő év első hónapjában lezárulhatnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, ennek egyik kulcsfontosságú pontja az alkotmányos stabilitás, és a névvita végleges lezárása.

Stoltenberg végezetül bejelentette, a NATO az elmúlt évek legnagyobb hadgyakorlatát tervezi a hónap végén Norvégiában. A hadgyakorlaton 31 ország 45 ezer katonája vesz majd részt mintegy 150 repülőgéppel és helikopterrel, hatvan hadihajóval és több mint tízezer harckocsival. A gyakorlat egy NATO-tagország ellen elkövetett “képzeletbeli, de valószerű” támadásra adandó kollektív reagálást imitál, amely megerősíti az Európa és az Atlanti-óceán feletti csapatmozgás képességét – mondta a főtitkár.

Oroszországnak fel kell hagynia a 9M729 elnevezésű új rendszere kiépítésével, mivel az sérti a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött szerződést (INF) – hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Hutchison.

Hozzátette, hogy Washington bizonyítékokkal látja el szövetségeseit az orosz jogsértésekről, és bár elkötelezett a diplomáciai megoldás mellett, készen fog állni a tiltott, nukleáris robbanótöltetek célba juttatására is alkalmas rakéták megsemmisítésére.

“Megteremtjük a lehetőségét az országainkat elérni képes, szerződésszegéssel telepített rakéták megsemmisítésének, amennyiben folytatódik a dolog” – fogalmazott.

“Hosszú évek óta próbálunk üzenni Oroszországnak, hogy tudunk a jogsértéseikről, bemutattuk a bizonyítékainkat, amelyeket most a szövetségeseink elé tárunk, hogy segítsenek tárgyalóasztalhoz ültetni Moszkvát” – tette hozzá.

Elemzők szerint a nagykövet szavai nem voltak teljesen egyértelműek, nem tudni biztosan, hogy a már megindított orosz rakéták lelövéséről vagy egy esetleges megelőző csapás lehetőségéről beszélt. Hutchison stábja a sajtó megkeresésére nem kívánt további felvilágosítást nyújtani.

Mindenesetre sokan úgy vélik, hogy a Donald Trump által jelölt nagykövet kijelentése rendkívül határozott figyelmeztetés a Kremlnek, és ez tovább ronthatja a két ország viszonyát.

Moszkva élesen tagadja, hogy olyan rakétarendszert fejlesztene, amellyel szinte előjelek nélküli atomcsapást mérhetne Európára, sőt az Egyesült Államokat vádolja a szerződés megsértésével.

Hutchison ugyanakkor leszögezte, hogy országa betartja a szabályokat, viszont ha az oroszok nem állnak le, akkor eljöhet a pont, amikor országának át kell lépnie a megállapodásban rögzített előírásokat.

Az ügy napirenden lesz a NATO szerdán kezdődő védelmi miniszteri ülésén Brüsszelben.

Újságírói kérdésre válaszolva az amerikai nagykövet közölte, hogy az Egyesült Államok támogatja a NATO-Ukrajna miniszteri bizottság munkáját, ezért felszólította Magyarországot, hogy hagyjon fel annak akadályozásával. Kijevet kulcsfontosságú partnernek és szövetségesnek nevezte, továbbá kijelentette, hogy segíteni kell Ukrajnát a teljes függetlenség és a stabil kormányzás megteremtésében, amelyet Oroszország próbál ellehetetleníteni.

A magyar kormány az ukrán oktatási törvény miatt blokkolja Kijev euroatlanti integrációs törekvéseit.

A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy komoly vita volt az ügyben az uniós tagállamok között. Legélesebben Franciaország ellenezte az EU-n kívüli országok, például az Egyesült Államok és a kilépésre készülő Egyesült Királyság részvételét a közös védelmi projektekben, az ellenérdekelt csoport szószólója pedig Hollandia volt.

A kialkudott kompromisszum értelmében harmadik államok hadiipari vállalatai is versenybe szállhatnak majd a PESCO keretében megvalósuló fejlesztésekért, de csak eseti alapon.

Az alacsonyabb szinten már elfogadott, hivatalos jóváhagyásra azonban várhatóan csak jövő hónapban kerülő megállapodás szerint minden egyes projekt esetében meg fogják vizsgálni a külső részvétel lehetőségét, viszont a blokkon kívüli országok egyike sem kap állandó felhatalmazást.

Leszögezték azt is, meg kell előzni az olyan függő helyzet kialakulását, ami esetleg akadályozhatná vagy ellehetetleníthetné a projektek során harmadik országok részvételével kifejlesztett képességek alkalmazását.

Kikötötték emellett, hogy kizárólag olyan államok részvétele lehetséges, melyek “osztják az EU értékeit”. Elemzők szerint ezen kitételt elsősorban Törökországra tekintettel foglalták bele az egyezségbe.

“Túlságosan megosztottak voltunk. Ez az egyetlen megoldás” – mondta egy magas rangú illetékes a hírportálnak.

Az egyik oldal úgy véli, hogy az amerikai és a brit cégek kizárásával komoly szakértelemtől és a legkorszerűbb technológiáktól fosztaná meg magát az EU, a másik fél viszont azzal érvel, hogy a bevonásuk az EU “stratégiai autonómiájának” megteremtése ellen hatna. Vannak, akik szerint ugyanakkor az ellenzők főként azt szeretnék elérni, hogy a konkurensek kizárásával piacot nyerjenek a hadiiparuk számára.

A tavaly jóváhagyott PESCO keretében a részt vevő tagországok szorosabb együttműködést folytathatnak a biztonság és a védelem területén. A keretrendszer lehetővé tesz közös fejlesztéseket, beszerzéseket és missziókat, de az európai hadiipar megerősítése és az innováció fejlesztése is fontos cél. A huszonnyolc EU-tagország közül Dánia, az Egyesült Királyság és Málta nem csatlakozott a PESCO-hoz, ez azonban utólag is lehetséges.

A táblabíróság közleménye szerint az ítélőtábla ezzel helybenhagyta a Szekszárdi Törvényszék elsőfokú ítéletét.

A magyar állampolgár vádlott 2015 szeptemberében utazott az ukrajnai Donyeckbe azért, hogy az ottani szakadárok oldalán harcoljon. Belépett a hadseregbe, ahol kiképzése után, zsold ellenében a frontvonalon teljesített fegyveres szolgálatot, többször meg is sebesült, és ezért kitüntetéseket is kapott.

A bírósági közlemény kitért arra is, hogy a vádlott a fegyveres harcokban való részvételéért az úgynevezett Internacionalista Harcos és a Spárta Zászlóalj Kiválósága nevű kitüntetést kapta meg.

A Tolna Megyei Főügyészség korábbi közleménye szerint a büntető törvénykönyv – a háborús bűncselekmények között, a tiltott toborzás egyik elkövetési formájaként – büntetni rendeli azt a magyar állampolgárt, aki szövetséges fegyveres erőn kívüli idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik vagy ott kiképzésen vesz rész. A 2014. április 7-én kikiáltott donyecki köztársaságnak nincs önálló állami szuverenitása, sem nemzetközi jogalanyisága, ezért a hadserege ilyen idegen fegyveres szervezetnek minősül.

Ugrik Csaba, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnoka a JAS-39 Gripen vadászrepülőgépet használó országok szeptember 24-e és október 4-e között zajló gyakorlatának keddi sajtónyilvános eseményén elmondta: a svéd és a cseh légierő, valamint a Magyar Honvédség vadászgépei és résztvevői közösen hajtanak végre komplex repülési feladatokat. A brazil és a thai légierő képviselői pedig megfigyelőként vesznek részt a gyakorlaton.

A Lion Effort elnevezésű gyakorlatot háromévente szervezik meg, az eseménynek 2009-ben szintén Kecskemét, majd 2012-ben Svédország, 2015-ben pedig Csehország adott otthont.

A dandártábornok elmondta, a nagy nemzetközi kötelékben végzett komplex feladatokat fiktív konfliktust szimuláló helyzetben hajtják végre. Emellett az elmúlt 12 évben a Gripeneken elvégzett fejlesztésekről és új eszközökről cserélnek tapasztalatokat. Céljuk továbbá fejleszteni a műveleti képességeket a harcászati feladatok során, gyakorolják ezen kívül a NATO-ban alkalmazott támadó és védelmi légi szembenállási műveletek tervezését és végrehajtását, kis és nagyobb kötelékben egyaránt.

A bázisparancsnok kérdésre válaszolva elmondta, Svédország száz repülőgép üzemeltetésével a Gripent használó nemzetek között “igazi nagyágyúnak számít”. Csehország, Thaiföld és Magyarország a 14 repülőgépes flottájával a kisebbek közé tartozik, ez viszont nem jelenti azt, hogy a tudásuk nem egy szinten áll.

Ugrik Csaba az MTI kérdésére elmondta, az augusztus 27. és szeptember 28. között szintén a kecskeméti repülőbázison végzett amerikai-magyar közös légierős képzés utolsó fázisa egybeesett a “Lion Effort 2018” többnemzeti repülőharcászati gyakorlattal. Így a légvédelmi irányítók Veszprémben és Kecskeméten folyó továbbképzésén megszerzett ismeretanyagot a mentoráltak valós repülések során gyakorolhatták.

Gróf Gergely alezredes, repülőműveleti főnök közölte, minden századnak megvan a saját profilja, így a cseheknek a légtérrendészetben van nagyobb gyakorlatuk, a svédek viszont részt vettek már több külföldi műveletben is, így a magyarok az ez irányú tapasztalataikból igyekeznek átvenni.

Ruszin Romulusz dandártábornok elmondta, hogy a magyarok mellett amerikai, brit, horvát és szlovák egységek vesznek részt a szeptember 22. és október 5. között a Bakonyban zajló gyakorlaton mintegy 1300 katonával és 300 haditechnikai eszközzel.

A gyakorlat célja a magyar katonák képességeinek fejlesztése mellett gyakorlás nemzetközi környezetben. Támadó feladatok mellett üldözést és az ellenállás felszámolását is bemutatták a katonák. A dandártábornok szavai szerint nagyon jól felkészített egységek érkeztek, és a katonák sokat tanultak egymástól.

Hozzátette: jó felkészülési lehetőséget biztosít a gyakorlat az október közepén esedékes NATO-minősítésre is, melyen a Magyar Honvédség Zászlóalj Harccsoport (MH ZHCS) is részt vesz. Megjegyezte: optimista a NATO által 1700 kritérium alapján odaítélhető harckész minősítést illetően, amit korábban minden alkalommal megkapott a honvédség.

A Brave Warrior 2018 hadgyakorlattal párhuzamosan zajlik a Bátor Harcos 2018 komplex harcászati gyakorlat kizárólag magyar részvétellel október 22-ig a bakonyi lőtéren. A 2010 óta évenként megrendezett gyakorlat a regionális és szövetséges katonai erők együttműködését demonstrálja.

Nagy érdeklődés övezte az elmúlt hónapban (is) a honvédség légiszállító képességének folyamatban lévő fejlesztését. Sok minden, mindenféle motivációktól inspirálva elhangzott, értékes és kevésbé értékes, pontos és pontatlan hozzászólások, a nyilvánvaló dilettantizmustól és rosszindulattól fűtött "bekiabálásokról" nem is beszélve. Az októberi hírbejegyzéssel arra ösztönözném kedves olvasóimat, hogy ennek az "információs hozadéknak" egy ritka, hiteles példájaként olvassák el a 2018. októberi Aeromagazinban kollégám által az átképzés részleteiről írt cikket. Persze az aktuális számban találnak tőlem is írást a Mi-24-esek hazaérkezéséről, az Armija 2018 kiállításról és a NATO Air Policing aktuális helyzetéről.

Zord

Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis másodszor volt házigazdája a Gripen üzemeltetők Lion Effort elnevezésű gyakorlatának. Az első, 2009-es gyakorlatot szintén a kecskemétiek rendezték, 2012-ben Svédország, 2015-ben pedig Csehország volt a rendező.

Gripenekkel továbbra is a magyarok, a csehek és a svédek vettek részt, a többi üzemeltető megfigyelőként volt jelen. A kéthetes gyakorlat feladatait a NATO E-3A AWACS-e, az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ irányítói, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis előretolt repülésirányítói, az MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred katonái támogatták, a földi telepítésű légvédelem szerepét az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred Kub és Mistral alegységei játszották. A Lion Effort 2018 repülőtéri mozzanataiba október 2-án kaptunk betekintést.

A reggeli kötelék gépei még a levegőben vannak, amikor a készültségi géppár visszatér. Az elsőként leszálló Gripen hosszan gurul ki, elegendő helyet adva a mögötte érkező kísérőnek.

A 604-es Airbus még a kötelék visszaérkezése előtt száll fel.

Az egyik hangár előtt kiállított Gripen nyitott fülkéjénél egy svéd műszaki és egy magyar légvédelmi rakétás beszélget. 

AWACS-hajózó és thai vadászpilóta. Előbbi szereplőként, utóbbi megfigyelőként volt jelen a Lion Effort gyakorlaton. A Thai Királyi Légierő Gripenjeit 2011-ben kezdték leszállítani a távol-keleti országnak, többek között egy kecskeméti technikai leszállással.

A visszaérkező gépekhez szállít kerozint ez a tanker, Sofőrje a gumikat ellenőrzi, nehogy a mintázatba szorult kavicsot vagy kődarabot vigyen a gurulóútra. 

A visszatérők sorát a magyarok nyitják két Gripennel. 

A 44-es Delta is ugyanúgy két póttartályt és Litening konténert hordoz, mint az együléses gép. 

Mindkettő veszélyes, a tigris és a szívócsatorna is. Meglepő, hogy a cseh pilóta a vállhevedereket már levette és ahogy a földön álló gépnél szokás, csatjaikat a katapultülés fejtámláján lévő tokba helyezte.

A jobb szárny alatt cseh nemzeti színekre festett póttartály van, a bal szárny alatt pedig egy tigrismintás. A cáslavi Gripen század Tigris század is egyben.

Újabb oszolj manőver a bázis felett és percekkel később már a C gurulón taxizik a négygépes svéd raj első két gépe. A cseh és svéd Gripenek a központi zónában kaptak állóhelyet.   

IRIS-T (svéd jelzése Rb 98) a jobb szárnyvégen.

Magyar részről hat Gripent jelöltek ki a Lion Effort-ra. Négy áll a Juliet zónában, az egyiket éppen a tartálykocsiból töltik.

Az utolsóként leszálló magyar géppár kihasználta a futópálya teljes hosszát, ezért ők nem szemből, hanem balról érkeznek. 

A 30-as Gripen szélvédője alatt a kabala, Tima és az ő vörös kendője látszik.

A targonca várakozik amíg a 30-as beáll a helyére.

Mire a 36-os pilótája kiszáll a fülkéből, az egyik műszaki már a gép alatt dolgozik. 

Egy leponyvázott TZM töltő-szállító teherautó és egy SzURN célfelderítő és rávezető állomás a reptér sarkában.

Délkeleti irányból feltűnik és szokatlanul csendesen közelít a 30-as futópályára a gyakorlaton résztvevő Sentry. Nyáron volt 12 éve, hogy magyar katonák is csatlakoztak a NATO Repülőgép-fedélzeti Korai Előrejelző és Irányító Komponenséhez.

Az AWACS délben szállt le, miután nagyjából négy órát töltött a levegőben.

Az állóhelyre beállt E-3-ason a műszakiak azonnal elkezdik a repülés utáni átvizsgálást. Az állóhely szélén rengeteg kiszolgálóeszköz van; az AWACS-közösség számára nem szokatlan az előretolt bázisról történő üzemelés. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Pajna Zoltán, a hajdú-bihari közgyűlés elnöke elmondta: november 5-én a megyeházán egész napos konferenciával, illetve kiállítás megnyitásával emlékeznek meg az első világháború eseményeiről, következményeiről, a hősi halált halt magyar katonákról és a polgári áldozatokról.

A megemlékezéssorozat keretében adják át a középiskolásoknak meghirdetett, A Nagy Háború című filmpályázat díjait is – tette hozzá.

Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármestere megemlítette, hogy a városi önkormányzat a közös megemlékezéseken túl október 25-én emléktáblát állít az egykori doberdói harctéren, az olaszországi Visintiniben található magyar kápolnánál.

“Száz éve itt harcoltak a debreceni 39-es császári és királyi gyalogezred, a Debrecenből és a Hajdúságból feltöltött 3-as honvédezred katonái, valamint székesfehérvári, szegedi, budapesti és nagyváradi katonák. A megemlékezésen a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat, a debreceni Bocskai dandár és az említett települések képviselői is jelen lesznek” – fűzte hozzá.

Komolay Szabolcs emlékeztetett rá, hogy a Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére a 100. évforduló kapcsán az ország területén lévő első világháborús emlékműveket, katonasírokat felújították, illetve felújítják.

Ennek keretében Debrecen mintaprojektet hozott létre a Hősök Temetőjének felújításával, az ott nyugvó katonákhoz méltó emlékparkká alakításával. A parkot november 11-én adják át – jegyezte meg az alpolgármester.

Ruszin Romulusz dandártábornok, az 5. számú Bocskai István Lövészdandár parancsnoka azt mondta, a katonáknak fontosak a hőseik, erőt adnak nekik és a társadalomnak. A dandár harminc egykori neves debreceni polgár életét dolgozta fel, aki katonaként vett részt az első világháborúban. Az “egyperces történeteket” október 5. és november 5. között naponta teszik közé az alakulat internetes oldalán – mondta a tábornok.

A rendezvényen az előadók a gyermekek és fiatalok online biztonságával kapcsolatos kérdésekről négy nagy téma köré csoportosítva tartottak előadásokat: kampányok; gyerekvédelem; kutatások és veszélyforrások az online térben; gyermekek és szüleik: módszertan és oktatás. Az előadók bemutatták kutatási eredményeiket, megfogalmazták kampányaik célját, értékelték azok eredményességét, a gyerekvédelem tükrében beszéltek az internetbiztonságról, valamint a szülő-gyerek kapcsolatról és a médiaoktatásról.

A témák aktualitását mutatja, hogy az előadásokat közel 300-an hallgatták: egyetemi oktatók, hallgatók, szakemberek az oktatás, a média, a kormányzat, az ipar területéről és a civil szférából. A nap folyamán huszonhárom előadás hangzott el. A konferencia online követhető volt a www.gyermekmento.hu és a www.saferinternet.hu honlapokon, ahonnan hamarosan az összes megszólalás letölthető lesz.

A teltházas konferenciát Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke nyitotta meg, aki kiemelte, hogy idén azért választották ezeket a témaköröket, mert úgy gondolják, hogy a jövő generáció számára ezek a kérdések igazán meghatározóak. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat konferenciája a témákban jártas szakemberek előadásaival azt segítette, hogy szabályozók, pedagógusok és szülők ezekben a témákban a legjobb válaszokat adhassák és kaphassák.

Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, a Kiberbiztonsági Akadémia programigazgatója előadásában elmondta, hogy talán sosem volt még fontosabb a gyermekek digitáliseszköz- és internethasználatáról beszélni. A szülők eddig nem feltétlenül érezték, milyen változásokat jelent gyermekük életében az online jelenlét. Elég csak a Momo-jelenségre gondolni, mely sok, tíz év körüli gyermeket nevelő család életét forgatta fel kora ősszel – tette hozzá. Jogosan merül fel a kérdés, hogyan reagáljon a szülő ezekre a kihívásokra? Tiltani, tűrni vagy támogatni a digitáliseszköz-használatot? „Kutatásunk szerint először megérteni kéne, hiszen a gyermekek várják a szülői segítséget, ők azonban nagyon sokszor nem tudnak partnerek lenni” – jelentette ki Krasznay.

Lápossy Attila, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál működő Gyermekjogi Osztály vezetője kifejtette, hogy gyermekeink folyamatosan online vannak, a digitális térben mozognak, ott élik a mindennapjaikat. Véleménye szerint az lenne a közös feladatunk, hogy az őket online érő jogsértések ne legyenek számukra természetesek, és képessé váljanak a védekezésre. Az állami gyermekjogvédelem azonban offline működik, bonyolult és nehezen áttekinthető, túl sokat bíz az érintettekre, a szülőkre és a gyermekekre. Az ad hoc együttműködés, az időszakos közös fórumok, részproblémák kezelése nem visz közelebb a célhoz. A 2016-os médiaértés-oktatás helyzetével foglalkozó és a 2018-ban az online jogvédelmi rendszer működésére fókuszáló ombudsmani vizsgálatok igyekeznek e probléma megoldásához munícióval és javaslatokkal szolgálni – fejezte be az előadását.

Bereczki Enikő ifjúsági szakértő, a  Pán Péter Stop nevű ifjúsági blog alapítója egy motivációs kampány tapasztalatait összegezve a közösségi médiának – kiemelten az Instagramnak –  a fiatalok testképére, megjelenésére gyakorolt hatásáról beszélt az előadásában. A gyerekek és a tinédzserek személyiségfejlődésük igen befolyásolható szakaszában vannak, nagyon fogékonyak a különböző testképmintákra, képekre, szövegekre, tanácsokra, bármire, ami az influencerektől vagy kortársaiktól származik. A „Ha a szíved nem kirakat, a tested miért lehet az?” mottóval indított Dress up! kampányhoz több médiaszemélyiség, szakember számos szervezet is csatlakozott, mint például a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat a Safer Internet Programmal.

Békési Fruzsina rendőrhadnagy nyomozó előadásában kitért arra, hogy az internet és a közösségi oldalak használatakor a kiskorúakat az erotikus képek és üzenetek küldözgetése (sexting), a szexuális célú megkörnyékezés (grooming), az online szexuális zsarolás (sextortion), illetve a gyermekpornográfia veszélye is fenyegeti. Fontos, hogy felhívjuk a fiatalok figyelmét tetteik következményeire, az általuk elkövetett cselekmények súlyára és jogi minősítésére, hogy még véletlenül se váljanak gyermekpornográfia bűntette, zaklatás, személyes adattal visszaélés, esetleg információs rendszer vagy adat megsértése vétségének, vagy más bűncselekménynek nem csak áldozatává, de gyanúsítottjává sem.

Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója a #nemvagyegyedül kampányról beszélt, melyet a szervezet 2018 nyarán indított útnak. A kampány azokat a tizenéveseket szólítja meg, akiket rendszeresen bántalmaznak vagy zaklatnak az online térben. 16 hírességet és YouTube-sztárt vontak be a közös munkába, amely során két héten keresztül fogadták az üzeneteket a gyerekektől, a celebek pedig ezt követően privát videóüzenetben válaszoltak nekik. Előadása elején kitért az UNICEF nem reprezentatív felmérésére, amely szerint online bántalmazás (cyberbulling) minden harmadik gyereket érint Magyarországon. A gyerekek 80 százaléka súlyosabbnak tekinti az online bántalmazást a bántalmazás többi formájánál. Nagyon sok esetre nem derül fény, a gyerekek ritkán kérnek segítséget, és nem tudják igazán, hogy kihez forduljanak, ha online zaklatás éri őket, vagy félnek valakitől a környezetükben. Ezért is indította el az UNICEF a #nemvagyegyedül kampányt, mellyel körülbelül 4 millió embert értek el. Kampányuk célcsoportja még az érintetteken túl a szülők, a pedagógusok, a bántalmazók és a néma szemlélők.

A vádirat szerint a férfi az elfogását megelőző egy évben rendszeresen árult kábítószert Tatabánya területén. A vádlott 2018. február 20. napját megelőzően azért vásárolt egy sporttáskányi marihuánát, hogy azt haszonszerzés végett Tatabánya területén tovább értékesítse. Az elkövetőt a rendőrök 2018. február 20-án, Tatabányán, a Jedlik Ányos úton lévő vasútállomás gyalogos felüljáróján igazoltatták, és a nála lévő sporttáskában közel két kilogramm tömegű kábítószert találtak, amit lefoglaltak.

A kábítószer jelentős mennyiségű volt, amellyel történő kereskedést a Büntető Törvénykönyv öt évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendel büntetni.

Az ügyészség a vádiratban indítványt tett a letartóztatás fenntartására, mert fennáll annak a veszélye, hogy a gyanúsított újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el, illetve a bűncselekményt folytatná.

A 2018. július 01. napjától hatályos büntetőeljárási szabályok alapján az ügyészség a vádiratban indítványt tett arra is, hogy ha az elkövető az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri, úgy a bíróság a vádlottat nyolc év szabadságvesztésre ítélje.

Az ezredes elmondta, az Ukrajnában október 1-jén kezdődő őszi behívási időszak idén a szokásosnál egy hónappal tovább, december 31-ig tart, mert a korábbinál több újonc besorozását tervezik. Hozzátette: míg Kárpátaljáról idén tavasszal kétszáz fiatalt hívtak be tényleges katonai szolgálatra, addig a három hónaposra bővített őszi sorozási időszakban félezer újoncnak kell bevonulnia – adta hírül a goloskarpat.info kárpátaljai hírportál.

Cseremiszkij azt is közölte, a kárpátaljai sorkötelesek körében tömeges a katonai szolgálat alóli kibúvás. A behívottak nyolcvan százaléka nem jelenik meg a hadkiegészítő parancsnokságokon. Elmondása szerint a helyzet az Ökörmezői, Técsői, Munkácsi és Nagybereznai járásokban a legrosszabb, ahol a sorkötelesek több mint kilencven százaléka nem tesz eleget a behívásnak. Szerinte valamivel jobb a helyzet az Ilosvai és a Szolyvai járásokban, ahol ez az arány ötven és hatvan százalék között van.

Megjegyezte, ha a sorköteles korú fiatal nem kap behívót, akkor önként kell jelentkeznie a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságon.

Ukrajnában a sorkötelezettség a 20 és 27 év közötti férfiakra terjed ki, de önként a 18. és 19. életévüket betöltött ifjak is jelentkezhetnek tényleges katonai szolgálatra. A szolgálat időtartama az ukrán hadseregben 18 hónap, de a mester fokozattal rendelkező diplomásoknak 12 hónapot kell katonáskodniuk.

A tényleges sorkatonai szolgálatot teljesítő katonák a törvény értelmében nem vezényelhetők a kelet-ukrajnai hadműveleti övezetbe, hacsak ezt önként nem kérik.

Az év végéig Ukrajnában közel 18 ezer újoncot hívnak be, közülük kilencezren a hadseregben, 6,5 ezren a nemzeti gárdában, 1550-en a határőrcsapatoknál, kilencszázan a speciális állami szállítmányozási egységeknél teljesítenek majd szolgálatot. A legtöbb regrutára Dnyipropetrovsz (1850 fő), Harkiv (1300 fő) és Odessza (995 fő) megyékből számítanak.

Oliver Timper, a müncheni rendőrség tájékoztatási osztályának közösségi médiával foglalkozó csoportvezetője elmondta, hogy “aktív fellépésre” volt szükség a “fake news” – álhírek – és spekulációk terjesztése miatt a péntek este történt esettel összefüggésben, amely az első halálos kimenetelű bűncselekmény volt az Oktoberfesten 1991 óta.

A Twitteren terjedő álhírek és találgatások főleg arról szóltak, hogy a feltételezett elkövető menedékkérő – mondta. A helyzet csak akkor enyhült, amikor a feltételezett elkövető az ügyvédje kíséretében szombaton jelentkezett a rendőrségen, és előkerült az a szemtanú is, akit a rendőrök kerestek.

Timper figyelmeztetett: mindenkinek alaposan meg kell vizsgálnia egy bejegyzés eredetét, mielőtt elkezdi terjeszteni. Az Oktoberfesten egy büntetett előéletű 42 éves állványozó bántalmazott egy 58 éves médiatanácsadót, aki a kórházban belehalt fejsérülésébe. Halált okozó testi sértés gyanúja miatt indítottak eljárást az ügyben.

Az idei Oktoberfest ezzel együtt is viszonylag békés és biztonságos, a vasárnap ismertetett félidős mérleg szerint csaknem valamennyi bűncselekmény-típusnál csökkent az esetek száma, a szexuális bűncselekményeknél például 34-ről 21-re.

A rendezvényre egy hét alatt 3,3 millióan látogattak el, ami nagyjából 300 ezer fős növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Egyre többen családostul, gyerekekkel vesznek részt a sörfesztiválon. Az idei, 185. Oktoberfest október 7-ig tar.

Az észak-koreai kormányt az elmúlt években több alkalommal is kibertámadások elkövetésével vádolták meg. Nagyvállalatok, bankok, kórházak és kritikus infrastruktúrák ellen elkövetett támadást tulajdonítanak a „Lazarus-csoport” nevű észak-koreai hackercsoportnak; többek között az Egyesült Államok kormányzata is.

2018. szeptember 6-án az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma több kibertámadás végrehajtásával vádolt meg egy észak-koreai állampolgárt, Pak Jin Kyok-t, valamint a Chosun Expo Joint Venture nevű vállalatot. A vádak szerint a férfi jelentős szerepet játszott a 2014-es Sony Pictures Entertainment elleni kibertámadás, valamint a 2017-es WannaCry zsarolóvírus-kampány kivitelezésében. Az észak-koreai rezsimet már korábban, 2017 decemberében is megvádolta az amerikai kormányzat a WannaCry támadással, de akkor még nem tudtak konkrét elkövetőt megnevezni. Az időközben felmerülő információk megerősítették az észak-koreai kormány érintettségét, mely alapján a újabb szankciók elrendelése mellett döntött az amerikai pénzügyminisztérium.

Sony Pictures Entertainment (2014)

2014 októberében súlyos kibertámadás érte az amerikai székhelyű Sony Pictures Entertainment filmstúdiót, melynek során nagy mennyiségű bizalmas adatot loptak el a cég belső hálózatából. A támadást a „Guardian of Peace” hackercsoport vállalta magára. Az észak-koreai csoportot az Egyesült Államok hírszerzése „Lazarus-csoportként” tartja számon, mely az amerikai kormány szerint több, az elmúlt években történt kibertámadásért is felelős. A támadást sokak szerint az észak-koreai rezsimet kigúnyoló, „Az interjú” címet viselő Sony fim megjelentetése okozta. A támadás a vádak szerint a film kiadására adott válasz volt, amit az észak-koreai kormány rendelhetett meg.

 WannaCry (2017)

A WannaCry zsarolóvírus 2017 májusában futótűzként terjedt szét a világ számítógépes hálózatain, megfertőzve közel 300 ezer gépet, több mint 150 országban – többek között az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Ukrajnában, Oroszországban és Tajvanon. Ez volt az első olyan globális méretű, több létfontosságú szektort érintő kibertámadás, amely kormányzati, vállalati és lakossági gépeket egyaránt megfertőzött, kihasználva a Windows operációs rendszer egyik biztonsági rését. A sérülékenységet a Shadow Brokers nevű hackercsoport tette közzé, miután 2016-ban szert tettek több, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügyönség (National Security Agency – NSA) birtokában levő ún. „hacking toolnak”. A Microsoft még márciusban kiadott egy patchet (MS17-010) a hiba javítására, azonban mivel rengeteg felhasználó és cég elmulasztotta ezt telepíteni, így a vírus terjedésének a patch csak korlátozottan tudott gátat szabni.

A WannaCry több módszerrel is fertőzött: rosszindulatú linkre történő kattintás, valamint fertőzött makrók és emailek útján is. Az elemzések szerint a vírus a Microsoft Windows fájlmegosztó protokolljának (SMBv2) sebezhetőségét kihasználva távoli kódfuttatást kezdeményezett a gépeken, mellyel képes volt önmaga terjesztésére. A vírus a fertőzés után először titkosította a felhasználók adatait, majd zárolta a rendszert, melynek feloldásáért  300, majd 600 USD értékű Bitcoin váltságdíjat követelt.

Az első verziót egy beépített „kill switch” funkció – amely vagy egy programozási hiba vagy egy szándékosan elhelyezett deaktiválókód – megtalálásával sikerült megfékezni. Néhány nappal később egy még pusztítóbb második verzió is terjedni kezdett, megfertőzve többek között a brit egészségügy számítógépes rendszereit. Az új fertőzések azonban már lassabban terjedtek az addigra kidolgozott védelmi mechanizmusok és vészhelyzeti frissítések által, majd 4 nappal a második támadás után sikerült felszámolni azt.

A támadás súlyosságát jelzi, hogy összesen több mint 130 ezer dollár értékű kriptovalutát továbbítottak a támadóknak június 14-ig, a kár azonban ennél lényegesen nagyobb is lehet, egyes számítások szerint akár a 4 milliárd dollárt is elérheti.  Végül fontos megjegyezni, hogy a  vírus terjedését nem sikerült teljesen felszámolni, 2018 márciusában is érekeztek hírek Wannacry-fertőzésekről, melyek többek között a a Boeing egyes rendszereit érintették. A támadás végrehajtásával végül Észak-Koreát vádolták meg, 2017. december 18-án többek között az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália is a kommunista rezsimet nevezte meg felelősként.

Észak-Korea képességei a kibertérben

Mostanra elkezdett kirajzolódni egy átfogó észak-koreai kiberstratégia , mely Lazarus-csoport révén világszerte hajt végre támadásokat különböző országok ellen. Ezek célkeresztjében a két fő ellenfél, Dél-Korea és az Egyesült Államok állnak. A hackerek többször támadták a két ország kritikus infrastruktúráit, vélhetően tesztelve azok védelmi képességeit. Emellett a fegyveres erők, katonai kutatások, valamint az elektromos hálózat rendszerei is a célpontok között szerepeltek. Egyes vélemények szerint  a kormányzati információszerzés és a kritikus infrastruktúrák védelmének tesztelése mellett a pénzügyi források gyűjtése is a célok között szerepelhet. Erre számos incidens utal,  például a bangladeshi központi bank ellen elkövetett 2016-os támadás. A támadás során a hackerek betörtek a központi bank rendszerébe és hozzáférést szereztek az Egyesült Államok központi bankjaként funkciónáló FED (Federal Reserve Bank – FED) számláihoz, ahonnan 81 millió dollárt loptak el. Egy gépelési hiba akadályozta csak meg további 850 millió dollár eltűnését. A Lazarus-csoporthoz köthető hackereknek ugyanezzel a módszerrel sikerült több fülöp-szigeteki bankból is pénzhez jutnia.  Fontos megjegyezni, hogy a támadási kísérletek jelentős része sikertelen, ezért kétséges a rezsim arra vonatkozó képessége, hogy nagyobb szabású műveleteket indítson kritikus infrastruktúrák ellen.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (Department of Homeland Security – DHS) és az FBI amerikai szövetségi nyomozóhatóság által üzemeltett US-CERT kormányzati eseménykezelő központ „Hidden Cobrának” nevezi az Észak-Koreához köthető kibertámdásokat és néhány hetente ad ki jelentéseket felhívva a figyelmet a feltárt módszerekről. A Dél-Korea által 2014-ben kiadott ún. Fehér Könyv közel 6000 olyan személyt azonosít, akik az észak-koreai kiberhadviselésben részt vesznek. Egy, az amerikai Kongresszus számára készített jelentés is 3 és 6 ezer fő közé teszi ezen „harcosok” számát. Külső támogatás nélkül azonban ezek a harcosok nem érhetnének el jelentősebb eredményeket, ugyanis Kína biztosítja számukra az internethez való hozzáférést. Emellett számos hacker él és dolgozik külföldön, kihasználva ezzel a fejlettebb infrastruktúrához történő hozzáférést, megnehezítve ezzel a támadások eredetének azonosítását. Az Egyesült Államok többször vádolta már meg Oroszországot és Kínát az észak-koreai hackerek felkészítésével, azonban az erre irányuló bizonyítékok nem egyértelműek. Az mindenesetre biztos, hogy az említett két ország közeli kapcsolatokat ápol a rezsimmel és több ízben is támogatják Észak-Koreát.

A kiberhadviselés tökéletesen illeszkedik  az észak-koreai érdekérvényesítési eszköztárba, mint olyan aszimmetrikus eszköz, mellyel az állam ellenfelei komolyabb következmények nélkül támadhatók. A kibertérben elkövetett támadások alacsony költsége, nehéz visszakövethetősége és a nemzetközi jogi szabályozások hiánya miatt kézenfekvő eszköz a rezsim kezében. Az alacsony költségek ellenére komoly, dollármilliárdos károkat is okozhat, amint azt látni lehetett a korábbi akciókból. Az ún. kiber attribúció csekély lehetőségei pedig a válaszcsapás lehetőségét is korlátozza, míg egy hagyományos katonai provokációt komoly válaszreakció is követhet. A nukleáris arzenál fejlesztése mellett így a kiber „arzenál” bővítése is kulcsfontosságú elem a rezsim stratégiájában.

Kiber attribúció: a folyamat, melynek során visszakövetik, azonosítják és megvádolják egy kibertámadás elkövetőjét.

Összességében elmondható, hogy az észak-koreai rezsim a közelmúltban többször is prezentálta képességeit és hajlandóságát, hogy ellenfeleit a kibertérben támadja meg és okozzon ezáltal komoly károkat. A csekély ellenállás és megkésett reakciók pedig tovább motiválhatják a rezsimet ezen akciók folytatására, a diplomáciában megjelenő békülés ellenére is. A kibertér nemzetközi jogi szabályozás pedig elkerülhetetlen és feltétlen szükséges az olyan aktorok elleni sikeres fellépéshez, mint amilyen Észak-Korea.

Mint írták, az országos rendőrfőkapitány javaslatára és a Fővárosi Közgyűlés támogató véleményére figyelemmel került sor a főkapitányi kinevezésre.

A tárca szeptember elején tudatta, hogy a hónap végén távozik posztjáról a budapesti rendőrfőkapitány, Bucsek Gábor, akinek vezetői kinevezését saját kérésére vonta vissza a belügyminiszter. Közölték azt is, hogy a miniszter – az országos rendőrfőkapitány javaslatára – a BRFK vezetőjének Terdik Tamást tervezi kinevezni.

A Fővárosi Közgyűlés szeptember 26-án egyhangúlag támogatta Terdik kinevezését budapesti rendőrfőkapitánnyá. Terdik a testület előtt elmondta, hogy 19 éve rendőr, 2008 óta Budapesten szolgál, 2015-ben lett a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese.

[...] Bővebben!

[...] Bővebben!

[...] Bővebben!

[...] Bővebben!