Biztonságpolitika

Azt írták: az NKE vezetése Angyal Miklós rendőr ezredes, egyetemi docens ügyében a múlt héten érkezett bejelentés alapján ismét áttekintette annak a vizsgálatnak az anyagát, amelyet az intézmény korábbi vezetése nyáron folytatott az egyetem Krimináltaktikai és Metodikai Tanszékének megbízott vezetője ellen a Kreatív bűnüldözők című vetélkedőre készített videofilm miatt.

Közölték: az NKE továbbra is elismeri Angyal szakmai kvalitásait és oktatói, valamint tudományos tevékenységét, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy “az elkészült kisfilm tárgya, hangvétele és stílusa összeegyeztethetetlen az egyetem szellemiségével és értékrendjével, továbbá súlyosan rombolja az intézmény megítélését”.

Ennek megfelelően az NKE vezetése hétfőn kezdeményezte az országos rendőrfőkapitánynál, hogy szüntessék meg Angyal NKE-re vezénylését, ezzel befejezte oktatói tevékenységét az egyetemen.

2004. június 9-én este egy nagy erejű vihar vonult át Budapest déli részén. Érintette a budaörsi repülőteret is, ahol komoly károkat okozott: a nyűgöző köteleket eltépve a hátára fordított egy Z-37 Cmelak vontatógépet, az oldalára döntött egy Ka-26-os helikoptert, és az ugyancsak a szabadban álló Ka-32-es helikopterek egyikének csapta a T-Mobile léghajóját. Szerencsére csak a gépekben esett kár, emberek testi épségében nem. A sérült gépeket másnap, június 10-én délelőtt állították talpra az érintett cégek emberei. 

Itt még épségben látható a léghajó, amely a vihar miatt gyakorlatilag megsemmisült. 

Felborult Kamov, összekócolt forgószárny-lapátokkal.

A lapátok leszerelése után, daru híján földmunkagépekkel állították talpra a helikoptert.

*

A HA-MGR lajstromjelű Cmelaknak nem maradt ép része, javíthatatlan lett, selejtezni kellett. Az 1972-es gyártású gép összesen 9215 órát repült és 75432 felszállást teljesített.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A megalapításának 25. évfordulóját 2016-ban ünneplő BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. eredetileg német többségi tulajdonosi háttérrel, elektronikai kutatás-fejlesztési profillal jött létre. A ma már kizárólag magyar magánszemélyek tulajdonában álló, árbevételének mintegy hetven százalékát exporttevékenységből realizáló vállalat mostanra a műszaki fejlesztések terén megkerülhetetlen szereplővé vált, több nagy volumenű kutatási projekt résztvevője és vezetője, tevékenységi köre pedig a rádiókommunikációs eszközöktől és berendezésektől az űripari fejlesztésekig számos területet magában foglal.

Egyik ilyen terület a biztonsági célú berendezések fejlesztése, amely az utóbbi években – a trendeket, piaci igényeket követve – némileg átalakult. Az elmúlt időszakban a védelmi ipari tevékenységén belül a súlypont a katonai beszállítói aktivitásról a civil biztonság irányába mozdult el. Kazi Károly, a társaság egyik tulajdonosa és ügyvezető igazgatója ennek okairól kifejtette: a körülöttünk lévő veszélyeket tekintve kicsi az esélye egy külső hadi támadásnak, azonban a mindennapok eseményei mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A világban szinte mindenütt egyre nagyobb jelentősége van a gyanús csomagok vagy személyek észlelésének, nyomon követésének, éppen ezért az elektronikai iparágban is érezhetővé vált az a trend, amely a civil biztonság, az úgynevezett homeland security megerősödését jelzi világszerte. Az e területen az elmúlt évtizedben beindult fejlesztések pedig egyre szofisztikáltabb elektronikai megoldásokat eredményeznek, amelyek főként hírszerzési, illetve felderítési célokat szolgálnak.

Kazi rámutatott, a felderítési folyamatoknak több fokozata van: először detektálni kell az adott fenyegetést – például egy védett övezet fölé berepülő drónt –, majd a következő lépésben meg kell határozni, hogy az észlelt fenyegetés mekkora veszélyt jelent, és végül el kell dönteni, hogy képes-e az adott védelmi rendszer ezt a fenyegetést (eszközt) valahogy manipulálni, illetve képes-e megakadályozni az esetleges támadási szándékot. A rádiós kommunikáció terén szerzett több évtizedes tapasztalatának köszönhetően a BHE egyik saját fejlesztésű rendszere is érzékelni tudja –akár egy drón vezérlési hatótávolságán is túl – az eszköz működését, illetve demó szinten olyan iránymérő eszközzel is rendelkeznek, amely nemcsak a szokatlan frekvenciát jelzi, hanem annak az irányát is, a metszéspontokból pedig meg tudja határozni a drón közlekedési irányát.

Az ügyvezető szerint ma már egyértelmű trend, hogy az automatizált rendszerek esetében a „technikának” egyre komolyabb döntéseket kell hoznia. Míg korábban az emberi beavatkozás volt jellemző és egy hierarchikus szervezet hozta a döntéseket, addig a napjainkban egyre szélesebb körben terjedő okos rendszereknek, illetve szoftvereknek jut kiemelt szerep ebben a folyamatban.

A jövőben várhatóan a honvédség is egyre több civil biztonsági feladatot kap, így e területen folyamatosan nőhet az igény arra a szaktudásra, amely a BHE Bonn Hungarynél az elmúlt negyedszázad alatt felhalmozódott.

Az elmúlt évek legfontosabb eseményeire visszatekintve Kazi kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy Magyarország 2015-ben csatlakozott az Európai Űrügynökséghez (ESA). A BHE Bonn Hungary 2010-ben saját űripari kutatóközpontot hozott létre, ám e tekintetben sokáig nem tudott kitörni az űripari gyártó és fejlesztő vállalatok beszállítójának szerepköréből. Igaz, a régióból hazánk utolsóként csatlakozott az ESA-hoz, de még így is egy hatalmas piaci szegmenset nyitott szélesebbre az ebben az iparágban érdekelt vállalkozások számára – vélekedett Kazi. Azzal, hogy hazánk az űrügynökség teljes jogú tagja lett, illetve a BHE eddig megszerzett referenciáinak köszönhetően a cég egyre kevésbé van rákényszerülve, hogy a régebbi nyomott árakon dolgozzon.

A BHE szerteágazó tevékenységei között kiemelt helyet foglalnak el a rádiókommunikációs fejlesztések. A társaság az elmúlt évtizedekben nemzetközi viszonylatban is tekintélyes eredményeket ért el a vészhelyzeti kommunikációs rendszerek piacán. Az olyan rendszerek esetében, mint például az alagútban kiépített kommunikációs hálózatok, rendkívül összetett megoldásokról van szó, de a vállalat számos ilyen referenciával rendelkezik a nemzetközi piacokon. E területen a növekedés még mindig tart, hiszen egy folyamatosan bővülő piaci szegmensről van szó – mondta Kazi Károly. Számos nagy volumenű nemzetközi megrendelés mellett a BHE jelentős beszállítói megrendeléshez jutott a magyarországi készenléti szervek kommunikációs hálózata, az úgynevezett Tetra-rendszer kiépítése során is.

Ugyancsak ígéretes területnek tartják a BHE Bonn Hungarynél a drónokkal, illetve az elhárító rendszerekkel kapcsolatos fejlesztéseket. Ezt a területet a BHE-nél ma már egy külön leányvállalat menedzseli, és elsősorban fedélzeti alkalmazásokat (rádiós detektorok, gázdetektor, precíziós eszközök) fejlesztenek. A drónokra nagy szükség lesz például a precíziós mezőgazdaságban, de ugyanígy a meteorológiai előrejelzésekben is – mondta a BHE Bonn ügyvezetője, hozzátéve: az egyik ilyen projektjük igencsak ígéretesnek tűnik.

Azt Kazi is megjegyezte, hogy hazánkban a drónfejlesztés terén az elmúlt években nem sikerült valódi áttörést elérni, nem mintha nem lettek volna akár egészen ígéretes kísérletek. Azonban a jogi szabályozási háttér, illetve az ezekkel kapcsolatos politikai döntés hiánya miatt ez a terület látszólag mozdulatlan az utóbbi néhány évben. Kazi sajnálatosnak tartja, hogy mindezek okán nem sikerült komolyabb hazai referenciát szerezni, illetve mindez a nemzetközi piacra lépést is hátráltatta. A BHE ugyanakkor teljesen nem tette parkolópályára a drónokkal kapcsolatos terveket: rádiókommunikációs eszközeikkel például csatlakoztak a HM EI Zrt. drónfejlesztéséhez is. A társaság által fejlesztett, drónra szerelhető megfigyelő eszközök komoly segítséget jelenthettek volna az elmúlt években az ország déli határszakaszának őrzésében is.

A drónfejlesztések kapcsán Kazi felhívta a figyelmet, hogy nem könnyű egy platformra kerülni a kínai gyártókkal a drónpiacon, ezért a cég az ellentevékenységben, vagyis a megelőzési berendezések fejlesztésében látja a jövőbeli sikerek kulcsát. A cég az úgynevezett counter-UAV vagy pilóta nélküli repülőeszközöket elhárító rendszerek terén jelentős szakmai tudással és tapasztalattal rendelkezik, arról nem is beszélve, hogy ezek a rendszerek nagyságrendileg nagyobb bevételi lehetőséget is jelentenek, mint az „egyszerű” drónpiac. A BHE az elmúlt években kifejlesztett egy olyan radart, amely alkalmas a drónok detektálására, és jelenleg is dolgoznak azon az algoritmuson, amely képes lehet többek között arra is, hogy megkülönböztessen egy pilóta nélküli repülőeszközt egy nagy méretű madártól is.

A BHE ügyvezetője szerint komoly üzleti lehetőségeket rejt az elhárító rendszerek fejlesztése, hiszen egy-egy komplett megoldás több százmillió forintos értéket is képviselhet, és a drónpiac rohamos fejlődésével párhuzamosan a jövőben várhatóan megugrik a megelőző eszközök iránti kereslet is.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

A gép Ulaniv falu közelében zuhant le, Berdicsiv és Hmilnik települések között.

“Sajnálattal közöljük, hogy a kereső-mentőcsoporttól származó információ alapján megtalálták a két pilóta holttestét. Az egyik közülük az ukrán légierő, a másik az amerikai Nemzeti Gárda légierejének tagja volt – írta sajtóközleményében a vezérkar.

Az ukrán katonai portál (Mil.In.Ua) szerint a vadászgép a Tiszta égbolt-2018 fedőnevű nagyszabású ukrajnai nemzetközi hadgyakorlaton vett részt. A gyakorlat – amelyen Ukrajnával együtt kilenc ország vesz részt, az Egyesült Államok, Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Észtország, Hollandia, Lengyelország, valamint Románia – október 8-án kezdődött, és október 19-ig tart.

A honvédelem nemzeti ügy, ezért a honvédségnek aktív, élő kapcsolatot kell kialakítania a civil társadalommal – mondta a Biztonságpiacnak adott interjúban Benkő Tibor vezérkari főnök. Már kézzelfogható eredményei is vannak a Zrínyi 2026 programnak, a honvédség költségvetésének mintegy harmadát pedig fejlesztésekre fordítják.

– Hogyan értékelhetők a magyarországi haderőfejlesztés legfontosabb sarokpontjai 2018 elején?

– A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési program elődleges célja egy korszerű eszközökkel felszerelt, a kor biztonsági kihívásaira adekvát válaszokat adó honvédség létrehozása úgy, hogy biztosítva legyen az a társadalomból építkező hátország is, amely önként, de tudatosan gondolkodik és tesz az ország biztonságáért. Ennek szellemében két részre oszlik a program: honvédelmi és haderő-fejlesztési ágra. A honvédelmi rész hivatott arra, hogy biztosítsa a megfelelő utánpótlást és tartalékot. Ennek szellemében az egyik legfontosabb célkitűzése a hivatásos és szerződéses állomány feltöltöttségének növelése, az állomány megtartása. Ezzel egyidejűleg kiemelt feladat aktív, élő kapcsolat kialakítása a civil társadalommal, hiszen a honvédelem nemzeti ügy. Az állampolgárok honvédelmi elkötelezettségét számos program és intézmény szolgálja. Ezeknek egyik zászlóshajója a területi elven újjászervezett önkéntes tartalékos rendszer. A haderőfejlesztés az elkövetkező években a Magyar Honvédség összes átfogó képességét és fegyverrendszerét érinti: a légierő és a szárazföldi haderőnem valamennyi területét modernizáljuk, de megújul a logisztikai, a katona-egészségügyi és a vezetési rendszer is. A katonákat új, korszerű és lehetőleg hazai gyártású eszközökkel szereljük fel, a tüzér- és páncéltörő tüzér képesség újjáélesztése érdekében új eszközök beszerzését tervezzük, modernizáljuk és fejlesztjük a Magyar Honvédség híradó-informatikai és tábori vezetési rendszerét. A Magyar Honvédség merev és forgószárnyas légiszállító-képességének és kapacitásának jelentős modernizálása és bővítése folyamatban van, emellett modern radarokra, a légvédelmi rakétaegységeink megújítására is szükség van, hogy hatékonyan egészíthessék ki az ország légterét védő Gripen vadászgépeink képességeit. Továbbfejlesztjük a Magyar Honvédség különleges műveleti képességét is.

– Eddig milyen eredményei vannak a Zrínyi 2026 programnak?

– Egy olyan átfogó, a honvédelem és a honvédség minden területét érintő megújítási, modernizációs program, mint a Zrínyi 2026, nem egyik pillanatról a másikra valósul meg. A munka elkezdődött, a részletes ütemtervek elkészültek, és a honvédség költségvetésének már tavaly is több mint 20, idén pedig mintegy 30 százalékát fejlesztésre fordítjuk. Ami pedig az eredményeket illeti, büszkék lehetünk arra, hogy a programban foglaltaknak már kézzelfogható eredményei is vannak. Elindult az önkéntes tartalékos rendszer újjászervezése, az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszerhez csak tavaly mintegy ezren csatlakoztak, és munkát tovább folytatjuk, hiszen az a célunk, hogy Magyarország összes járásában legalább egy századnyi erő álljon készen tartalékosokból. A területvédelmi tartalékos kötelékek felszereléséhez korszerű egyenruhákat és Land Rover Defender terepjárókat szereztünk be. Dandárszintű szervezetté fejlesztettük a különleges műveleti alakulatunkat. Megkezdődött a katonák egyéni felszerelésének, ruházatának megújítása: március végéig új hadigyakorló egyenruhával szereljük fel a katonákat. Közel kétszáz terepjáró gépkocsi, hatszáz személygépkocsi és számos speciális gépjármű beszerzése történt meg. A helikopterflottánkból nagyjavításon estek át a Mi–17-es szállítóhelikopterek, valamint a Mi–24-es harci helikopterek üzemidejét is meghosszabbítjuk, ugyanakkor nem mondtunk le az új vagy újszerű, modern helikopterek beszerzéséről sem a fejlesztési ciklus során. Az elavult Jak–52-es kiképző repülőgépeink helyett új, korszerű, Zlin típusú gyakorló, felderítő repülőgépeket szereztünk be, és ismét hazai bázisra helyeztük át a pilótaképzést. A légi szállítási képesség megújítása érdekében két csapatszállító repülőgépet szereztünk be.

– Az európai biztonsági környezet változásai konkrétan milyen haderő-fejlesztési lépéseket tesznek szükségessé Magyarországon?

– Sokat változott Magyarország biztonsági környezete az elmúlt években. E változások pedig olyan gyorsak, mélyrehatók és alapvetők voltak, hogy az új helyzet gyakorlatilag új korszaknak tekinthető. A világ konfliktuszónáiban egyre nagyobb szerephez jut az aszimmetrikus és a hibrid hadviselés, amely módszer elmossa a béke és a háború közötti éles határvonalat. Nyilvánvaló, hogy fel kell készülnünk a kibertérből érkező kihívásokra, azonban nem mondhatunk le a hagyományos eszközök fejlesztéséről sem, hiszen a Magyar Honvédségnek alkalmasnak kell lennie a hazánk biztonsági környezetében megjelenő, a hagyományos katonai erő alkalmazását megkövetelő nem hagyományos veszélytényezők elleni fellépésre is. Elég csak az olyan aszimmetrikus veszélytényezőkre gondolni, mint a tömeges illegális migráció vagy az Európa-szerte fennálló terrorfenyegetettség.

– Milyen válaszokat adhat a hazai honvédelem a hibrid hadviselés korszakának új kihívásaira?

– Az új típusú kihívásoknak megfelelően kiemelt figyelmet fordítunk a kibervédelemre. A kibertér ma már külön műveleti színtérnek tekinthető. A hibrid hadviselés elleni fellépéshez a Magyar Honvédségen belül a fejlesztések részeként egy olyan kibervédelmi rendszer jön létre, amely megakadályozza a szemben álló fél behatolását a vezetési és irányítási rendszereinkbe, valamint felfedi a hálózatok elleni támadó tevékenységet. Azonban a kibertérből érkező kihívások olyan összetettek, hogy kezelésük nemzetközi koordináció és együttműködés nélkül elképzelhetetlen, ebben kiemelt szerepet játszik az európai és az euroatlanti együttműködés.

– Hogyan értékeli a Magyar Honvédség együttműködését a hadi- és védelmi ipari vállalatokkal? Milyen szerepet töltenek be ezek a vállalatok a beszállítói láncban ma Magyarországon?

– A hazai védelmi ipar fellendítése fontos szempont, már csak az ország, a gazdaság érdekében is. Azonban a katona sohasem tárgyal vagy dönt konkrét típusokról, gyártókról akkor, amikor a haderő technikai eszközeinek beszerzéséről, megújításáról van szó, hanem kritériumokat ír elő, hogy a beszerzendő eszköznek milyen feltételeknek kell megfelelnie, milyen képességekkel kell rendelkeznie. Ha ezeknek a feltételeknek hazai gyártók is meg tudnak felelni, az természetesen külön öröm. Vannak régóta tartó együttműködések hazai gyártókkal, mint például a tehergépjárművek vagy a katonák egyéni felszerelése esetében. De a Zrínyi 2026 keretében hazai fejlesztés nyomán itthoni gyártásban készülnek a honvédség számára fejlesztett buszok, a tüzér- és páncéltörő tüzér képesség újjáélesztése során pedig a hordozó platformok, valamint a kiegészítő eszközök esetében szó lehet a hazai védelmi ipar bevonásáról is. Az biztos, hogy a Zrínyi 2026 program fontos tényezőként számol a hazai védelmi ipar minél szélesebb körű, átgondolt fejlesztésével, valamint lehetséges bővítésével, annak gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatásaival együtt.

(Az interjú nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Az ítélőszék egyúttal ugyan 3 év 1 hónap 15 nap börtönnel sújtotta a lelkészt, Brunsonnak a török jog értelmében mégsem kell letöltenie a büntetést, mert már majdnem 2 éve tartották fogva. Mivel a bíróság feloldotta a július vége óta házi őrizetben ülő tiszteletesre eddig érvényben lévő bírói felügyeletet és utazási tilalmat is, Brunson elhagyhatja Törökországot.

A lelkipásztor ügyvédje, Ismail Cem Halavurt a döntésre reagálva azt nyilatkozta: “semmi szükség nem volt rá, hogy védencem és Törökország ennyi kárt szenvedjem, a török-amerikai kapcsolatok pedig ennyire feszültté váljanak, a büntetőítéletet ugyanakkor nem fogadjuk el, fellebbezni fogunk. Bárcsak szabadlábon folyt volna ellene eljárás és nem nőtt volna ekkorára ez az ügy”. Halavurt azt is elmondta, hogy védence boldog és szerinte hazamegy az Egyesült Államokba, mert Törökország biztonsági szempontból már gondot jelent a számára. Hozzátette: kárt szenvedtek a családi és társadalmi kapcsolatai, és bár szereti Törökországot és szeretett volna itt maradni, jelen pillanatban mennie kell.

Brunson házi őrizetbe helyezése annyira megterhelte az amerikai-török kapcsolatokat, hogy viszály robbant ki Washington és Ankara között.

Az Egyesült Államok kormánya először zárolta Süleyman Soylu török belügy- és Abdulhamit Gül török igazságügy-miniszter amerikai javait, valamint megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok üzleti kapcsolatba kerüljenek a török politikusokkal. A török külügyminisztérium erre válaszul ugyanezeket az intézkedéseket foganatosította Washingtonnal szemben. Később Donald Trump elrendelte a Törökországból importált alumínium és acél vámtarifáinak megduplázását, majd Ankara szintén emelte az Egyesült Államokból behozott autókra, alkoholra és dohányárura kivetett vámot.

Brunsont a 2016. júliusi puccskísérlet után, 2016 decemberében tartóztatták le a nyugat-törökországi Izmirben, ahol egy kis protestáns templom prédikátora volt. A vád szerint támogatta az összeesküvés kiterveléséért felelőssé tett, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát, továbbá a szeparatista Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), illetve kémkedett az Egyesült Államok javára is.

A több mint húsz éve Törökországban élő Brunson, aki a tárgyalásokon felszólalásakor mindig törökül beszélt, végig tagadta az ellene felhozott vádakat.

A mostani, 4. tárgyalást a külföldi média is fokozott érdeklődéssel követte.

Az ügyész eddig összesen 35 év börtönbüntetést kért a lelkipásztorra, de miután a per tanúi a pénteki tárgyaláson visszavonták korábbi állításaikat, az ügyész végül a bírói felügyelet feloldását és már csak 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztést kezdeményezett Brunsonnal szemben terrorszervezeti tagság miatt. Az ügyész egyúttal nem tartott igényt a nyomozás folytatására.

Az egyik tanú például azt mondta, hogy nincs tisztában a Brunson ellen felhozott vádakkal. Egy másik tanú, Levent Kalkan, tagadta azon korábbi állítását, amely szerint a harmadik tanútól, Yilmaz Demircantól hallotta, hogy a 2016. júliusi puccskísérlet után Izmirben egy belvárosi házban bújtatták a gülenista mozgalom több tagját. Kalkan pedig azt állította, hogy a bíróság félreértette korábbi vallomását. Kalkan úgy fogalmazott: nem állítottam olyat, hogy Yilmaz Demircan ezt mondta volna nekem, csak arról beszéltem, hogy Demircan háza közel volt ahhoz a házhoz, ezért az ő meghallgatását is kezdeményeztem. Demircan pénteken pedig azt állította, hogy Kalkannak gülenistákkal kapcsolatban semmit nem mondott, abban a bizonyos házban pedig koreaiak szálltak meg.

Brunson pénteken az utolsó szó jogán azt mondta: “ártatlan vagyok, szeretem Törökországot, a felmentésemet kérem.”

A bíróság ezt követően terrorszervezet támogatása miatt 5 év börtönt rótt ki Brunsonra, de azt végül 3 év 1 hónap 15 napra csökkentette.

Az uniós tanács tájékoztatása szerint az új szankciórendszer alapján az EU állampolgárságuktól, illetve földrajzi helyzetüktől függetlenül szankciókat léptethet életbe azon emberek és szervezetekkel szemben, akik, illetve amelyek bárhol vegyi fegyverek kifejlesztésében vagy használatában vesznek részt.

A büntetőintézkedések olyanokra is irányulnak, akik pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak, ilyen tevékenységeket segítenek, ösztönöznek, vagy más módon közreműködnek bennük.

A szankciók természetes személyek esetében az EU területére való beutazás tilalmát és a vagyoni eszközök befagyasztását, szervezetek esetében pedig a vagyoni eszközök befagyasztását foglalják magukban. Emellett uniós állampolgároknak és szervezeteknek tilos pénzeszközöket a jegyzékbe vett emberek és szervezetek rendelkezésére bocsátaniuk.

Mint közölték, a határozat hozzájárul az Európai Unió azon erőfeszítéseihez, hogy megakadályozza a vegyi fegyverek elterjedését és használatát, mivel azok súlyos fenyegetést jelentenek a nemzetközi biztonságra nézve. Amíg a világ számos részén egyre gyakrabban történnek vegyi támadások, ez a határozat a vegyifegyver-tilalmi egyezményben foglaltaknak megfelelően a vegyi fegyverek globális tilalmát támogatja – húzták alá.

A detonáció következtében Szkobljonok és asszisztensnője megsérült. Sajtójelentések szerint szem- és égési sérüléseket szenvedtek. A tisztségviselőt megműtötték, állapota közepesen súlyos.

A kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság, amely emberölési kísérlet címén indított eljárást, a TASZSZ hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy a merénylet hátterében Szkobljonok üzleti tevékenysége állhat.

A merénylet célpontja 2008 óta vezetője a Tatarsztán Köztársaság Zsidó Nemzeti-kulturális Autonómia elnevezésű regionális társadalmi szervezetnek. 1987-ben alapította meg az olajipari termékek forgalmazására, valamint építőipari munkákra szakosodott cégét, a TAKPO-t.

Az amerikai elnök hétfőn reggel Twitter-bejegyzésben közölte: Szalmán bin Abdel-Aziz szaúdi király határozottan cáfolta, hogy tudomása volna arról, “bármi történt volna” a rendszerbíráló szaúdi újságíróval. Trump egyúttal bejelentette azt is, hogy Pompeo külügyminiszter Rijádban az uralkodóval egyeztet majd.

A mikroblog-bejegyzésben a szaúdi uralkodóra utalva Trump tudatta: “azt mondta, hogy szorosan együttműködnek Törökországgal annak érdekében, hogy választ találjanak. Azonnal küldöm a külügyminiszterünket, hogy találkozzék a királlyal”.

Az elnök később, a Fehér Házból a hurrikán sújtotta Floridába indulva, újságíróknak azt mondta: “talán gazfickó gyilkosok lehettek, ki tudja?”. Feltételezését azonban nem magyarázta meg. Az újságíróknak azt is megerősítette, hogy Andrew Brunson, Törökországban fogva tartott amerikai lelkipásztor szabadon bocsátásáért Washington nem fizetett váltságdíjat és nem helyezte kilátásba Ankarának a korábban hozott szankciók eltörlését.

Hasogdzsi, aki az Egyesült Államokban él és a The Washington Post című lap munkatársa, október 2-án tűnt el az isztambuli szaúdi konzulátuson, ahová azért ment, hogy dokumentumokat kérjen a közelgő esküvőjéhez. AZ újságíró bement az épületbe és soha nem jött ki onnan.

Trump a CBS televízió 60 perc című magazinműsorának adott, és vasárnap este sugárzott interjújában arra figyelmeztetett: amennyiben bebizonyosodik, hogy az eltűnés és Hasogdzsi feltételezett meggyilkolása hátterében Szaúd-Arábia áll, akkor Rijád “nagyon komoly büntetésre” számíthat. Az elnök azonban elutasította, hogy Washington felmondja a Rijáddal kötött fegyverszállítási megállapodást, arra hivatkozva, hogy ez amerikaiak százezreinek munkahelyét veszélyeztetné. “Jelenleg cáfolják, és hevesen cáfolják” – fogalmazott Szaúd-Arábiáról vasárnap este Trump. Hozzátette: “lehet, hogy ők voltak? Igen”.

Washingtonban republikánus és demokrata párti szenátorok a múlt héten közösen sürgették Trumpot az ügy kivizsgáltatására és szükség esetén – az úgynevezett Magnyitszkij-törvény értelmében – szankciók javaslatára.

Közben amerikai lapok tudósítói és gazdasági vezetők egymás után mondják le részvételüket az október végén Rijádban tartandó beruházási konferencián. Vasárnap Jamie Dimon, a JP Morgan Chase bankház vezérigazgatója és Bill Ford, a Ford Motor elnöke mondta le közel-keleti útját.

Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter egyelőre változatlanul tervezi a részvételét, bár Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója vasárnap egy televíziós interjúban azt mondta, hogy a tárcavezető még változtathat a tervein.

Jens Stoltenberg újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, a NATO valamennyi tagállama egyetért azzal, hogy Oroszországnak a megállapodásban előírtak szerint átlátható és ellenőrizhető módon be kell számolnia rövid és közepes hatótávolságú rakétáinak fejlesztéséről, gyártásáról és telepítéséről, ugyanis az az európai biztonság és stabilitás kulcsfontosságú eleme.

Amíg Moszkva növelte fegyverarzenálját, addig a szövetségesek nemcsak, hogy csökkentették, de fel is számolták az egyezményben felsorolt eszközöket. Mindennek tudatában, a megállapodás bármilyenfajta megsértését a tagállamok nagyon komolyan veszik – tette hozzá.

Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kijelentette, országa szükség esetén kész megsemmisíteni a vonatkozó nemzetközi szerződés előírásai ellenére kifejlesztett rövid és közepes hatótávolságú orosz rakétákat.

A főtitkár az amerikai kijelentésre reagálva hangsúlyozta, a tagállamok részéről érthető az aggodalom amiatt, hogy Moszkva évtizedeken át tartó tagadást követően a közelmúltban elismerte egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését. Bebizonyosodott tehát, hogy Oroszország újfent nem adott hiteles tájékoztatást rakétarendszere és haderő-telepítése kapcsán – mondta.

A NATO azt várja Moszkvától, hogy tegye átláthatóvá katonai tevékenységét a szárazföldi állomásoztatású rövid és közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról 1987-ben megkötött szerződés szerint – húzta alá.

A NATO az orosz fenyegetettségre adott válasz, és a terrorizmus elleni fellépés jegyében a hidegháború befejezése óta legnagyobb odafigyeléssel kezeli a kollektív védelem feladatait. Ennek jegyében, és a kihívásokkal teli biztonsági környezet végett a szövetség erősíti és fejleszti az információhoz jutás és megosztás képességét a tagállamok között. Fontosságára az INF-egyezmény Oroszország általi megszegése világít rá a legjobban – húzta alá Jens Stoltenberg.

Az észak-atlanti katonai szövetség tagállamainak védelmi miniszterei szerdán kezdődő kétnapos tanácskozásának középpontjában védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalások tagállami teljesítése, valamint a kollektív védelem és biztonság kérdése áll. Áttekintik a Grúziával nyáron aláírt nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalások teljesítését, valamint az Európai Unióval közös feladatokat.

A főtitkár keddi tájékoztatása szerint a nukleáris fenyegetettség növekedése miatt összeül a NATO nukleáris tervezőcsoportja. A csoport áttekinti, és szükség esetén frissíti a szövetség úgynevezett nukleáris struktúráját. Erre azért van szükség, mert Oroszország nem tartja tiszteletben nemzetközi kötelezettségvállalásait, köztük a nukleáris fegyverekre és a haderő-telepítésekre vonatkozó megállapodásokat.

“Egyre inkább távolodnak az ukránok az Oroszországhoz fűződő történelmi viszonytól” – mondta sajtótájékoztatóján a diplomata.

“Ukrajna ma egységesebb és jobban orientálódik Európa, a NATO, a Nyugat irányába, mint bármikor korábban, ez pedig az orosz beavatkozás, az ukránok gyilkolásának egyenes következménye” – fogalmazott a washingtoni külügyminisztérium ukrajnai különmegbízottja.

Arról is beszámolt, hogy az elvileg hatályos tűzszüneti megállapodást naponta megsértik Kelet-Ukrajnában, egyre nő a halottak száma, a gazdaság összeomlik, nincs szabad mozgás, veszélyben van az élelmiszer- és vízellátás, illetve komoly nyomás alatt áll az egészségügyi ellátás.

Oroszország tagadja, hogy fegyveres erői részt vennének a 2014 óta tartó, több ezer emberéletet követelő kelet-ukrajnai harcokban. Volker azonban hangsúlyozta: a műveletet teljes mértékben a Kreml irányítja. Végezetül leszögezte, hogy az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak egészen addig fenn kell tartania a Moszkvát sújtó szankcióit, amíg ki nem vonják az orosz csapatokat Ukrajnából.

Friss felmérések szerint az ukránoknak jelenleg mintegy kétharmada támogatná az ország NATO-csatlakozását. Arányuk 2014 előtt még kevesebb mint ötven százalék volt. Volker legutóbb januárban találkozott hivatali partnerével, Vlagyiszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadóval, és egyelőre nincs is tervben újabb egyeztetés. A felek “jegyzékek” útján kommunikálnak egymással.

A szóvivőt annak kapcsán kérdezték, hogy október 15-én, hétfőn kezdődik a fűtési szezon. Ilyenkor gyakrabban riasztják a tűzoltókat szén-monoxid-mérgezés miatt.

Mukics megjegyezte, nem csak a fűtési szezonra jellemző a probléma, hiszen a vízmelegítő is veszélyforrást jelent.

Elmondta: a szén-monoxid a vér oxigénszállító képességét rontja. A legnagyobb probléma, hogy tünetei – fejfájás, émelygés, hányinger – miatt az ember nem feltétlenül gondol mérgezésre. Ezért is fontos, hogy legyen a házban olyan eszköz, amely érzékeli a veszélyes szén-monoxid szintet. Ha az érzékelő megszólal, azonnal el kell zárni a fűtőeszközt, ki kell szellőztetni, szabad levegőre menni és hívni a 112-őt. Ha valaki elvesztette az eszméletét, őt is ki kell vinni a szabad levegőre.

A katasztrófavédelem honlapján a megfelelő és a nem megfelelő szén-monoxid-érzékelők listája is megtalálható – mondta az OKF szóvivője.

Mukics az elhangzottakat azzal egészítette ki: a szén-monoxid-mérgezés megelőzése érdekében azt javasolja, hogy mindenki tisztítsa ki a fűtőeszközöket, éljen az ingyenes kéményseprés lehetőségével. Emellett fontos gondoskodni a szellőztetésről, az új típusú nyílászárókba ajánlott beszereltetni szellőzőt – közölte.

A lap információi török kormányzati forrásoktól származnak. A felvételek – írta az amerikai újság – azt mutatják, hogy Dzsamál Hasogdzsi október 2-án besétált hazájának isztambuli konzulátusára, hogy közelgő esküvőjéhez beszerezze a hivatalos dokumentumokat. “Ezt követően meggyilkolták és feldarabolták” – idézett a lap török tisztségviselőket.

A The Washington Post birtokába nem kerültek az említett hang-és videofelvételek, ám török forrásai azt állították, hogy nekik elmondták, mit tartalmaznak. Szerintük a felvételek a konzulátus épületén belül készültek.

A felvételen “hallani lehet a (Hasogdzsi) hangját, valamint más, arabul beszélő férfiak hangját. Hallani lehet, ahogyan kihallgatták, megkínozták és aztán meggyilkolták őt” – állította az egyik, névtelenséget kérő török informátor. Egy másik forrás, aki szintén nem hallotta a hangfelvételeket, de azt állította, hogy informálták őt róluk, kifejtette: “hallani lehetett azt is, ahogyan Hasogdzsit verik”.

A The Washington Post hangsúlyozta: nem világos, hogy amerikai tisztségviselők látták-e a videókat, illetve hallották-e a hangfelvételeket, de tartalmukkal török tisztségviselők megismertették amerikai kollégáikat.

Szaúd-Arábia eddig következetesen tagadta, hogy köze volna Hasogdzsi eltűnéséhez, azt állítva, hogy a szaúdi újságíró elhagyta a konzulátus épületét. Ezt Hasogdzsi török barátnője, aki órákon keresztül várta a férfit a konzulátusnál, cáfolta. A nő a héten a The Washington Post hasábjain írt nyílt levelében kért segítséget Donald Trump amerikai elnöktől. Maga Hasogdzsi, aki a szaúdi rendszer és kifejezetten Mohamed bin Szalmán koronaherceg erőteljes bírálója, szintén a The Washington Postnak dolgozott, amióta tavaly önként elhagyta hazáját.

Amerikai szenátorok szerdán levélben kérték Donald Trumpot, hogy járjon végére az eltűnt újságíró ügyének, és ha szükséges, akkor – az úgynevezett Magnyitszkij-törvényre hivatkozva – hozzon szigorú szankciókat a felelősök ellen. Az Egyesült Államokban 2012-ben életbe lépett jogszabály Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd tisztázatlan halála miatt orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és a velük szemben elrendelt utazási tilalomról rendelkezett.

Trump csütörtökön a Fox televíziónak adott interjújában azt mondta: Washington megvizsgálja, hogy mi történt, ugyanakkor gazdasági okokra hivatkozva aggasztónak nevezte a Szaúd-Arábiába tartó fegyvereladások esetleges leállítását.

Az amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban úgy fogalmazott, hogy Hasogdzsi feltételezett meggyilkolása “szörnyű dolog”, ám nem szólt arról, hogy ki lehet ezért a felelős. “Nagyon odafigyelünk, nemsokára rendelkezésünkre áll egy jelentés az ügyről. Együttműködünk Törökországgal, és együttműködünk Szaúd-Arábiával is. Ami történt, szörnyű dolog, feltéve, hogy megtörtént. Úgy értem, hogy talán kellemes meglepetés is érhet bennünket, bár hajlok arra, hogy kétségeim legyenek” – mondta Trump az újságíróknak.

Közben a Fehér Házban, a kongresszusi politikusok körében és a hírszerzés berkeiben is egyre erőteljesebb a meggyőződés, hogy Hasogdzsi halott, és ezért Szaúd-Arábiát terheli a felelősség.

A The Washington Post állítása szerint az amerikai hírszerzésnek információk állnak rendelkezésére arról, hogy Mohamed bin Szalmán koronaherceg elrendelte, hogy az újságírót csalogassák vissza Szaúd-Arábiába, ahol letartóztatták volna.

Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke csütörtökön a kongresszusban újságíróknak azt mondta: “ha igaznak bizonyul az, amit ma még csak gondolunk, de nem tudunk bizonyossággal, akkor a legmagasabb szintű szankciókat kell elrendelni”.

Több amerikai lap és televízió – köztük a The New York Times és a CNBC televízió – bejelentette, hogy munkatársaik a történtek után nem vesznek részt a közeljövőben Rijádban rendezendő befektetési konferencián.

Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő azt közölte: Szaúd-Arábia Egyesült Államokban akkreditált nagykövete csütörtökön elhagyta Washingtont, hazautazott – a hivatalos közlemény szerint – konzultációra.

A cikk szerint Debrecen Szepes városrészében útépítési munkálatok során kerültek elő a második világháborúban hősi halált halt magyar katona földi maradványai. Ezen kívül tárgyi leleteket is feltártak a hadisírgondozók.

A katona személyazonossága nem állapítható meg – írták.

Az eseményen mondott beszédében Benkő Tibor honvédelmi miniszter kiemelte: a honvédelmi tárca mindig is kiemelt hangsúlyt fektetett az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott egyeztetésekre. Mint felidézte: Magyarországon huszonhat éve működik a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum, amely a minisztérium és a szakszervezetek közötti legfontosabb döntés-előkészítő és információs platform. Azt mondta: a szakszervezetek a minisztérium legfontosabb partnerei az ebből adódó egyeztetési folyamatokban, az együttműködés ráadásul tovább szélesíthető.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program egyik célja egy átfogó és kiszámítható katonai életpályamodell megteremtése a megfelelő illetményrendszer, illetve a lakhatási támogatások és egészségügyi hozzájárulások rendszere révén. A Zrínyi 2026 célja egy erős és modern hadsereg megteremtése – emelte ki a miniszter, hozzátéve: ehhez azonban gondoskodni kell az emberekről, ezt pedig a társadalom és a katonák felé is megfelelően kommunikálni kell. A tárca e téren is nagyban támaszkodik a szakszervezetekre – hangsúlyozta a miniszter hozzátéve: egy jól működő szakszervezet ugyanakkor nem kizárólag a munkavállalókat támogatja, hanem hasznos tanácsokkal látja el a minisztériumot is, “hiszen a cél közös: egy erős, jól kiképzett, a fiatalok számára is vonzó honvédség megteremtése, hogy biztonságos Európát hagyjunk gyermekeinkre”.

Kitért arra is, hogy a munkaerő-piaci verseny a honvédségre is kihat. A toborzás emiatt komoly kihívást jelent, de a szakszervezetek e területen is jelentős szerepet játszhatnak, a minisztérium pedig számít is rájuk. Biztató jelként említette az önkéntes tartalékos rendszer kedvező fogadtatását, illetve a Magyar Honvédség utóbbi években pozitívba fordult megtartási rátáját.

Benkő azt mondta: a folyamatosan és gyorsan változó biztonsági környezetben az Euromil-lel folytatott egyeztetések is egyre jelentősebbek. Az aktuális kihívások között a miniszter megemlítette többek között a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat, az illegális migrációt és a terrorizmust. Azt mondta: “e nehézségekre csak egy felkészült, elkötelezett, a társadalom által is támogatott katonákból álló haderő adhat hatékony válaszokat” – idézte a portál a miniszter szavait.

Az amerikaiak az 53 millió dollár értékű két legújabb generációs helikopter mellett logisztikai támogatást is nyújtanak, valamint kiképzik a helikoptereket kiszolgáló pilótákat és műszaki szakembereket.

A horvátok a helikoptereket katonai és polgári célokra egyaránt használják majd, és a légi járművek részei annak az átmeneti folyamatnak, amelyben a horvát hadsereg áttér a nyugati típusú technológiára – hangzott el a bemutatón, amelyen Damir Krsticevic védelmi miniszter és Robert Kohorst zágrábi amerikai nagykövet is részt vett.

Horvátországnak 13 darab Mi-8, illetve 11 darab Mi-17 típusú orosz helikoptere van. A légierő 2017-től rendelkezik továbbá 16 darab amerikai OH-58 harci és felderítő, illetve 1997-től egy Bell 206 típusú gyakorló helikopterrel is. A horvát hadsereg további tíz Black Hawk típusú amerikai csapatszállító helikopter beszerzését tervezi.

Október 10-én a szakkollégium tagjai ellátogattak Bécsbe, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Állandó Képviseletére, ahol lehetőségük volt betekinteni a szervezet működésébe. A csapatot Dr. Szatmári László ezredes, Magyarország Állandó EBESZ Képviseletén belüli Katonai Képviselet vezetője fogadta és vezette körbe.

A látogatás során előadások keretében szerezhettünk ismereteket a szervezetről. Az első előadást az EBESZ Titkárságának munkatársa tartotta a szervezet létrejöttének történetéről, céljairól és alapvető értékeiről. Ezt követően beülhettünk a Biztonsági Együttműködés Fórumára, ahol megtapasztalhattuk, hogyan zajlik egy ilyen heti rendszerességgel tartott ülés. Szerencsénk volt hallani Kim Jaameri altábornagyot, a Finn Vezérkar tisztjének felszólalását, aki ismertette a finn katonai doktrína átalakulását; hallhattuk továbbá Dr. Aleksandr Serzhantov vezérőrnagyot, az Oroszországi Föderáció Vezérkarának tisztjét, aki az új orosz biztonsági stratégiáról beszélt; végül Jonas Lind alezredes, a Svéd Hadsereg tisztje szólalt fel, aki a Svéd Hadsereg Katonai Stratégiai Doktrínáját mutatta be. Külön megtiszteltetés volt, hogy az ülés elején köszöntötték a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjait is mint jelenlévő vendégeket.

A Fórum ülésén tett látogatás után a TNTD (Transnational Threats Department) munkatársa adott elő a transznacionális fenyegetések kezeléséről.  Az utolsó előadást már a bécsi magyar nagykövetségen hallgathattuk végig, ahol Dr. Szatmári László ezredes a Katonai Képviselet munkáját ismertette velünk.

Benkő Tibor jelezte, hogy a héten nyújtott be javaslatot az Országgyűlésnek, ebben arra kéri a parlamentet, emeljék a katonák létszámát.

Mint mondta, növelni kell a hivatásos és még inkább az önkéntes tartalékos katonák számát. Ehhez új, modern fegyvereket szereznek be, hogy a honvédek a vállalásuknak maximálisan meg tudjanak felelni – tette hozzá.

“Székesfehérvár eddig is kiemelt katonaváros volt, a továbbiakban pedig azt szeretném elérni, hogy ez még inkább így legyen” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Benkő nem titkolt szándékának nevezte a Székesfehérváron szolgálatot teljesítő katonák jelenlétének bővítését, utalva a Magyar Idők pénteki számában megjelentekre, miszerint januártól átalakul a Magyar Honvédség parancsnoki struktúrája. A hadsereg vezetését – a jelenlegi Összhaderőnemi Parancsnokság és a Honvéd Vezérkar összevonásával – a Magyar Honvédség Parancsnoksága venné át, amely a budapesti Honvédelmi Minisztériumból Székesfehérvárra költözne.

Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: nem cáfolja a napokban megjelent híreket a vezérkar költözéséről és a honvédség vezetésének átalakításáról. Ugyanakkor megemlítette: konkrétum még nincs, az esetleges változtatásokhoz törvénymódosítás szükséges.

Huszár Ferenc alezredes, a területvédelmi ezred megbízott parancsnoka hangsúlyozta, hogy az új katonai szervezet tagjai civil életük megtartása mellett, önként vállalták a haza védelme iránti felelősséget. Mint mondta, a feladat adott, miközben a felelősségük hatalmas, hiszen jövőt és biztonságot építenek maguknak, szeretteiknek, a magyar társadalomnak és ezáltal a hazának.

A programsorozat részeként letűnt korok büntetőeszközeit, jelenben használatos kényszerítőeszközöket és egy mintazárkát is megtekinthetnek az érdeklődők – fűzte hozzá.

Elmondta: a következő időszakban az ország nagyvárosaiban olyan rendezvényeket tartanak a büntetés-végrehajtás szakemberei, amelyeken az oda látogatók tájékoztatást kapnak a börtönökben zajló rendvédelmi és reintegrációs tevékenységről is. A roadshow részeként országos toborzásba és fővárosi óriásplakát-kampányba is kezd a szervezet – tette hozzá.

A büntetés-végrehajtás egy zárt világ, amiről sok tévképzet és sztereotípia kering a köztudatban, ezzel a rendezvénnyel a valósághoz szeretnék közelebb hozni az embereket – fogalmazott Orosz.

A 2015-ben közzétett ENSZ Világélelmezési Program Jemenre vonatkozó jelentései súlyos humanitárius katasztrófára figyelmeztettek arra hivatkozva, hogy az ország már a háború előtti időszakban, 2015 márciusa előtt is a legszegényebb államok sorába tartozott; nem csupán az arab államok között, de világviszonylatban is.

Múltban gyökerező megosztottság

A Jemenben kialakult válsághelyzet belpolitikai okokra vezethető vissza, melynek elsődleges forrása a társadalmi megosztottság. Első látszatra a törésvonalak vallási hátterűnek tűnhetnek, melyek az iszlám különböző, felekezetek közötti ellentétéből származnak. Azonban a jelenlegi konfliktus kialakulásának a vizsgálatánál figyelmbe kell venni a kétállami Jemen örökségét. 1990-ig a mai Jemen területén két különböző berendezkedésű állam működött, északon a Jemeni Arab Köztársaság Szanna központtal, délen a szocialista hátterű Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Moszkva erőteljes támogatásával. A szovjet befolyás megszűnésével az ádeni vezetésű államszervezet fokozatosan észak vonzásába került. Ebből kifolyólag az észak-dél ellentét a mai napig konfliktusforrás, amelynek eredménye, hogy a déli országrész mind a mai napig a marxista háttérrel rendelkező szeparatista mozgalmak központja maradt. Ugyanakkor a déliek szerepe napjainkig meghatározó a politikai életben, hasonlóan a szaúdi támogatású vahabita és szalafista tömörülésekhez, valamint a reformiszlamista al-Iszláh párthoz. A kialakult válság rétegeltségéhez hozzájárul a törzsi szövetségen nyugvó politikai befolyásolás és a regionális megosztottsághoz illeszthető szunnita-síita ellentét. A szunnita többségű Jemenben a lakosság megközelítőleg negyedét teszi ki a záidita síita kisebbség, legnagyobb számban az ország északi területein élnek.

Az egységes Jemen első, közel két évtizedét az Ali Abdulláh Száleh elnök nevével fémjelzett korszak testesíti meg, mely több évtizeden keresztül fent tudta tartani a viszonylagos békét és annak látszatát a széles spektrumon mozgó társadalmi, vallási és törzsi ellentétek ellenére is. Ez a típusú, kompromisszumokon alapuló kormányzás könnyebben irányíthatóvá tette a déliek szeparatista és az északiak decentralizációs törekvései közötti feszültséget. A belső viszonyok megszilárdulásával a szannai kormányzat megítélése is pozitív irányba változott a nyugati nagyhatalmak számára. Azonban a Száleh-korszak korántsem tekinthető egy prosperáló békés időszaknak. A 2000-es évek elején az ország lakosságának közel fele egy dollár alatti jövedelemből gazdálkodott, így nem meglepő, hogy a gyerekek több mint 50 százaléka volt ebben az időszakban alultáplált. Emellett komoly tevékenységet fejtettek ki a különböző terrorszervezetek, főként a déli területeken, ahol az al-Káidának sikerült újraszerveződnie és korábbi pozícióit megerősíteni.

Belső villongásokból regionális háború

Száleh támogatói bázisa 2011-ben rendült meg, ekkor főként a törzsi vezetők vonták meg bizalmukat, mely az elnök hatalmának térvesztésével hozható összefüggésbe. A megmaradt támogatói körére már nem tudott támaszkodni, így politikai szerepének megőrzése helyett a lemondás mellett döntött. Az átmeneti időszakban az új hatalmi elit a nemzeti egység erősítését, a politikai és társadalmi egyensúly fenntartását helyezte előtérbe. A progresszív törekvéseknek azonban gátat szabott az akkor már felbomlóban lévő társadalmi és felekezeti egyensúly, melyet nagy mértékben Száleh személye tartott egyben. Tovább mélyítette a hatalmi és a törzsi viszonyok között húzódó repedéseket az átmeneti időszak alatt vezető szerepbe lépő Abd-Rabbuh Manszúr Hádi, aki nem rendelkezett olyan széles körű befolyási hálóval és kapcsolati viszonyokkal, mint elődje.

Az erőteljes széthúzó folyamatok 2014 és 2015 között eszkalálódtak, az északi Szada tartományban aktívvá váló al-Húszi mozgalom immár nem csak Jemenben jelentett biztonsági kockázatot, hanem Szaúd-Arábiára is kiterjesztette mozgásterét. A casus belli azonban a húszik déli terjeszkedése és az ádeni székhelyű Hádi-kormány megdöntése volt. A szaúdi vezetés mint az ádeni kormány gyámja avatkozott be fegyveres úton.

A konfliktus kitörése óta eltelt idő alatt a szaúdi-egyesült arab emirátusi koalíció nem tudott érdemi előrelépést mutatni, azonban a legnagyobb csapás így is a civil lakosságot érte és éri. Jemen teljes légi és tengeri blokádja tömeges éhínséget eredményezett a lakosság körében. A stratégiai fontosságú Hodeida kikötőjének ostromával a civil lakosság eleshet a nemzetközi segélyektől, mivel az import 70 százaléka ezen a kikötőn keresztűl érkezik az országba. Az élelmezés kérdése mellett problémát vet fel a tiszta ivóvízhez jutás, mely egészségügyi szempontból szinte kezelhetetlen helyzetet eredményez. Ennek következtében a háború kitörése óta már többször ütötte fel a fejét kolerajárvány, mely elsősorban a kiskorúakat tizedelte. Az ENSZ figyelmeztetése alapján Jemen 29 millió lakosából közel 18 millió fő élelmezése vált kérdésessé, míg 8,4 millió lakost érint súlyosan az éhínség. Ugyanakkor az ország gazdasága is romokban hever, 2015 óta az élelmiszerárak 35 százalékot növekedtek, míg a jemeni riál világpiaci értéke óriásit zuhant.

Globális szintű problémák

Az Arab-félsziget déli részén kialakult válságot többen vallási hátterűnek, a síita-szunnita irányzatok viszályának, Szaúd-Arábia és Irán proxy háborújának értelmezik. A feltételezés több esetben is kérdéseket vet fel. az Egyesült Államok korábban Iránt nem tekintette résztvevőnek, a húszi felkelőkhöz azonban több esetben olyan fegyverek érkeztek, amelyek Teheránhoz köthetők. Az elmúlt időszakban látványosan megnőtt a jemeni erők és a húszi fegyveresek katonai aktivitása, legutóbb a jemeni légierő dróntámadást hajtott végre Abu Dhabi reptere ellen, valamint tüzet nyitott több szaúdi hajóra.

A jemeni katonai sikerek ellenére a lakosság jövőbeli egészségügyi ellátása továbbra is kérdéses marad, ahogyan az élelmezés és a jemeni gazdaság felépítése is. Fennáll a veszélye, hogy egy új társadalmi szerződés hiányában a konfliktus eredményeként a térség újabb fegyveres csoportok központjává vállhat, melyek tevékenysége globális szinten is veszélyforrás lehet.