Biztonságpolitika

Új kategóriával bővült a radioaktív hulladékok köre, a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok osztályával; az ide sorolható anyagok a jövőben gazdaságosabban lesznek tárolhatók mindaddig, amíg sugárvédelmi szempontból veszélytelenekké válnak.

Az új kategóriát az ionizáló sugárzásvédelemről szóló, 2015-ös kormányrendelet 2018. március 1-jén életbe lépett melléklete vezette be – tette közzé honlapján az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).

Korábban a radioaktív hulladékokat két csoportba sorolták. A nagy aktivitású hulladékok – a paksi atomerőmű kiégett fűtőkazettái – esetében a hőtermelést a tárolásnál figyelembe kell venni. A többi, a sugárzás mentességi szintjét meghaladó hulladékok a kis és közepes aktivitású kategóriába tartoztak.

Az új szabályozás szerint nagyon kis aktivitásúnak minősülnek azok a hulladékok, amelyekben csak a 30 évnél rövidebb felezési idejű radioaktív izotópok koncentrációja haladja meg a felszabadítható radioaktív hulladékokra vonatkozó korlátokat – közölte az OAH.

Tájékoztatásuk szerint jelenleg a kis aktivitású hulladékok egy része nagyon kis aktivitású hulladék, például kontaminálódott munkaruha, cipővédő fólia, szerszám. A nemzetközi tapasztalatok alapján a legtöbb nagyon kis aktivitású hulladék a nukleáris létesítmények leszerelésekor keletkezik; olyan beton- és fémelemek tartoznak ide, amelyek a radioaktív közeggel érintkeznek, dekontaminálásuk és leszerelésük után radioaktivitásuk kis mértékben meghaladja a felszabadítható radioaktív hulladékokra vonatkozó követelményeket.

A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó Nemzeti Program szerint a paksi atomerőmű leszerelése 2062-ben kezdődik. A program becslése szerint összesen 27 000 köbméter radioaktív hulladék keletkezik, amelynek várhatóan igen nagy része, mintegy 22 ezer köbméter lesz nagyon kis aktivitású.

Ma a jelenleg üzemelő két radioaktívhulladék-tároló alkalmas a nagyon kis aktivitású hulladékok elhelyezésére, azonban a hulladékos nemzeti stratégia, amely alapján a Nemzeti Program készült, azt a célt szolgálja, hogy ezeket az anyagokat a jövőben egyszerűbb, külön erre a célra kialakított tárolóban helyezhessék el – írták. Jelezték, hogy a leendő tároló létesítése és üzemeltetése az állami tulajdonú Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) feladata lesz.

A hivatal arról is beszámolt, hogy a nagyon kis aktivitású tárolók biztonsági követelményeire és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységekre vonatkozó előírásokra az OAH javaslatot tett, és ezt további egyeztetésre bocsátotta.

Az RHK Kft. az MTI érdeklődésére közölte, hogy jelenleg a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló a paksi atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású hulladékokat, a Püspökszilágyiban működő Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló a radioaktív anyagok egyéb alkalmazási területein – az egészségügyben, kutatásban mezőgazdaságban és iparban – képződő hulladékokat fogadja.

A nagyon kis aktivitású hulladékokat eddig döntően a kis és közepes aktivitásúak részeként kezelték. A nemzetközi gyakorlat azt igazolta, hogy az ebbe a kategóriába eső védőfelszerelések, szerszámok, betontörmelékek biztonságosan kezelhetőek felszíni, földmedrű tárolókban – ismertették.

Ilyenek már évtizedek óta biztonságosan üzemelnek például Spanyolországban és Franciaországban. Az RHK szerint ezek a tárolók a biztonság színvonalának megtartása mellett sokkal kevésbé költséges műszaki megoldást jelentenek a nagyon kis aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére.

BREXIT

Az Általános Ügyek Tanácsa (50. cikk) szeptember 18-i ülésén tájékoztatást kapott a Brexit-tárgyalások állásáról az Unió főtárgyalójától, Michel Barniertől. A helyzet megvitatása után Gernot Blümel, Ausztria Európai Unióért felelős, valamint művészeti, kulturális és médiaügyi minisztere a következőket jelentette be: „Még mindig vannak fontos, rendezésre váró kérdések. Azt reméljük azonban, hogy az elkövetkezendő hetekben sikerül olyan megállapodást elérni, amely garantálja, hogy a kilépés rendezett körülmények között történjen, beleértve természetesen egy olyan végső esetben alkalmazandó működőképes tartalékmegoldást is, amely rendezi az Írország és Észak-Írország közötti határ kérdését. Még mindig van idő arra, hogy közös alapot találjunk egy olyan, a leendő viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat elfogadásához, amely az Egyesült Királyságot közeli partnerként jelöli meg. A miniszterek ma ismételten tanúbizonyságát adták annak, hogy az összes kérdés tekintetében továbbra is elkötelezettek vagyunk az EU27-ek egysége mellett, még a tárgyalásoknak ezekben a késői szakaszaiban is.”

A tárgyalások az utolsó szakaszban járnak, jelenleg is 80%-os készültségen áll a megállapodás, azonban a fentebb említett ügyekben meg kell egyezni. Az EU miniszterei ugyanilyen formációban legközelebb október 16-án Luxemburgban fogják megvitatni a kérdést.

A szeptember 19-20-i, nem hivatalos salzburgi találkozón az Unió vezetői megbeszélést tartottak többek között a Brexitről is. A 27 vezető megállapodott abban, hogy ameddig az Egyesült Királysággal nem sikerül elfogadni egy „kiforrott, működőképes és jogilag kötelező erejű tartalékmegoldást” az ír határ kérdésében, addig nem jöhet létre a kilépésről szóló megállapodás sem. Továbbá megerősítették a belső egységet és bejelentettek egy tervezett politikai szándéknyilatkozatot a jövőbeli viszonyrendszert illetően is. A megbeszéltek alapján fognak dolgozni az Európai Tanács következő, októberi ülésén.

„A Brexit-tárgyalások sorsa az Európai Tanács októberi ülésén dől el. Azt várjuk, hogy októberben teljes gőzzel haladnak a Brexitről folytatott tárgyalások, és valós eredmények születnek. Ekkor dönteni fogunk arról, hogy teljesülnek-e azok a feltételek, amelyek alapján rendkívüli csúcstalálkozót hívhatunk össze novemberre a megállapodás véglegesítése és formalizálása érdekében.” – mondta el Donald Tusk.

A salzburgi ülés után Szijjártó Péter magyar külügyi és külgazdasági miniszter kihangsúlyozta, hogy mindenképpen szükség van egy megállapodásra és mindenáron el kell kerülni azt a „no-deal” helyzetet, hogy az Egyesült Királyság a megállapodás elkészülte előtt lépjen ki az Unióból. Legalább egy szabadkereskedelmi megállapodás szükséges és nem szabad visszatérni a WTO szabályok szerinti kereskedelemhez. A miniszter szerint egy ilyen szituáció komoly hatással lenne az olyan országok gazdaságára, mint Magyarország, aki erősen támaszkodik a brit befektetésekre. Valamint elmondta, hogy a továbbiakban is kulcsfontosságú lenne folytatni a biztonságpolitikai együttműködést a szigetországgal és nincs értelme kizárni a briteket olyan programokból, mint a Galileo műholdas navigációs rendszer.

Az európai vezetők elutasították a Theresa May, brit miniszterelnök által felvázolt ún. Chequers-tervet, amely szerinte „az egyetlen számára elfogadható megállapodás” a kilépésről. A terv a következőkből áll össze:

1. Az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót 2019. március 29-én.
2. Személyek szabad mozgásának megállítása.
3. Szabadkereskedelmi megállapodás az EU-val, ún. közös szabálykönyv kialakítása az ipari és mezőgazdasági áruk kapcsán.
4. Kilépnek a közös mezőgazdasági és a közös halászati politikából.
5. Megszűntetik az Európai Unió Bíróságának joghatóságát az Egyesült Királyságban.
6. Megakadályozzák a „kemény határt” az ír-északír határszakaszon.
7. Szoros biztonsági együttműködés az EU-val, de önálló biztonságpolitika.
8. Új önálló üzleti lehetőségek a brit vállalatok számára világszerte.

A vitát a brit miniszterelnök gazdasági kapcsolatokkal kapcsolatos jövőképe adta, amit többek között Emmanuel Macron francia elnök is elfogadhatatlannak nevezett. Az európai vezetők nem fogadják el a közös piac „kimazsolázását”, mivel a terv megállítaná az emberek szabad áramlását és egy „fél-vámuniót” eredményezne. Az önálló brit külgazdasági politika szintén elfogadhatatlan lenne a vezetők számára. Theresa May tervét azonban nem csak az európai tárgyalófelek, hanem saját párttársainak egy része is ellenzi. Legalább 80 konzervatív képviselő tartja elfogadhatatlannak a tervet, mert azt nem látják „igazi” kiválásnak az EU-ból. A kifogásokat látva May egy pártkongresszust hívott össze, hogy „a lehető legjobb tervet állítsák össze Nagy-Britanniának”. A miniszterelnök szerint a terve az egyetlen működőképes verzió, amely Észak-Írországnak is megfelelő. A belső konfliktus miatt kérdésessé vált a miniszterelnök pozíciója valamint egy esetleg elfogadott kilépési megállapodás parlamenti jóváhagyása és törvénybe iktatása is.

Védelempolitika

Julian King, az Európai Unió Tanácsának a biztonsági unióért felelős biztosa szerint a Brexit után a „lehető legszorosabb” együttműködésre van szükség a biztonság- és védelempolitika területén. Sokan megkérdőjelezik a hatékony kooperációt az EU második legnagyobb nettó befizetőjének kilépése után. A Brüsszelben tartott védelmi találkozón King kiemelte, hogy az Uniónak és Nagy-Britanniának továbbra is együtt kell működnie, nagyobb hangsúlyt fektetve a kibertámadások és terrorizmus elleni fellépésre.

Franciaország és Nagy-Britannia már tett lépéseket a bilaterális kapcsolatok erősítése felé: a francia és angol védelmi miniszterek évente kétszer fognak találkozni az eddigi egy alkalom helyet, jelentette be Florence Parly, a francia fegyveres erők minisztere. A harci drónok kérdéséről azonban nem született megegyezés a januári Theresa May és Emmanuel Macron közötti csúcstalálkozón.

Intézményi hírek szeptemberből

2018. szeptember 12-én az Európai Parlament az Unió történetében először kezdeményezte, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének értelmében a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács indítson vizsgálatot és döntsön arról, hogy Magyarország valóban megsérti-e a 2. cikkelyben felsorolt alapértékeket. A Parlament aggodalmát fejezte ki többek között az alkotmányossággal, a választási rendszer működésével, a bírói függetlenséggel, a véleménynyilvánítás szabadságával és az egyenlő bánásmódhoz való joggal kapcsolatban. Következő lépésként az Európai Tanács meghallgatja a magyar álláspontot az ügyben, majd négyötödös szavazati többséggel, a Parlament egyetértésével dönthet arról, hogy valóban fennáll az EU-s értékek megsértésének veszélye Magyarországon. A tagállamok ajánlásokat is tehetnek a probléma megoldására. Az eljárás későbbi szakaszában az Európai Tanácsnak arra is lehetősége nyílhat, hogy egyhangú szavazással, a Parlament egyetértésével megállapítsa, hogy Magyarországon tartósan fennáll a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok súlyos megsértése. Ha ez bekövetkezne, Magyarországot szankciókkal sújthatják, mint például szavazati jogának felfüggesztése.
Hírfigyelőnk végén hosszabban foglalkozunk a jelentéssel.

A Tanács szeptember 18-án következtetéseket fogadott el a béketámogató műveletekkel és a válságkezeléssel kapcsolatos EU és ENSZ közötti stratégiai partnerség prioritásairól a 2019-től 2021-ig tartó időszakra nézve. Ebben megállapításra került, hogy az EU és az ENSZ együttműködése mindkét fél számára sok előnnyel jár. A Tanács hangsúlyozta a Nők, Béke és Biztonság program átfogó prioritássá válását, valamint a konfliktusmegelőzést is kiemelte. Ezenkívül a következtetésekben az Európai Unió hitet tett amellett, hogy a multilaterális világrendnek az ENSZ-en kell alapulnia, és az EU többoldalú segítséget nyújt ennek megvalósításához.

Szeptember 20-án került sor az uniós állam- és kormányfők nem hivatalos salzburgi találkozójára, melynek fő témái a belső biztonság, a migráció és a Brexit voltak. A migrációt illetően a tárgyaláson megvitatták, hogy csökkent az ireegurális érkezők száma – alacsonyabb, mint a válság előtti években –, de továbbra is szükség van együttműködésre harmadik országokkal; kiemelték az Egyiptommal folytatott egyeztetéseket. A belső biztonság kérdésében a résztvevő felek megállapodtak az Európai Határ- és Parti Őrség erősítéséről, illetve a kiberbűnözés minden formája, a manipuláció és a félretájékoztatás ellni küzdelem fokozásáról. A Brexitet illető napirendi pontokról “BREXIT” rovatpontunk alatt írtunk.

http://biztonsagpolitika.hu/wp-content/uploads/2018/10/ee87bea8-a0fb-050d-1b99-335cf9fb43af.mp4

Az uniós vezetők a migrációról, a belső biztonságról és a brexitről tárgyaltak. Forrás: consilium.europa.eu

Sargentini-jelentés – és ami mögötte van
írta: Banos Benjámin

Az Európai Parlament (EP) szeptember 12-én több mint kétharmados többséggel megszavazta a Judith Sargentini (zöldpárti, holland) képviselőasszony nevével fémjelzett jelentést. Mostkísérletet teszek a spektrum egészéből bemutatni a fennálló néző- és álláspontokat és a lehetséges következményeket is megvizsgálom.

Forrás: Hungary today.

Előzményként érdemes megemlíteni, hogy az EP 2017 májusában elfogadott egy olyan állásfoglalást, ami lehetővé tette Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárás megindítását és a teljes korű kivizsgálást, miszerint sérülnek-e az uniós alapértékek. Az állásfoglalást 393 szavazattal 221 ellenében 64 tartózkodás mellett fogadták el.

Jogi háttér – mit is jelent pontosan a 7. cikk szerinti eljárás és mi a folyamata?

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke (EUSz. 2. cikk) tartalmazza az EU-s értékeket, többek között megemlítve: szabadság, jogállamiság, demokrácia stb.; és ezen értékek egyik tagállam részéről történő csorbítása felveti a 7. cikk szerinti eljárás lefolytatását. A jelenlegi esetben, az EP-ben kétharmados többséggel fogadták el a jelentést, így a dokumentum arra kéri az Európai Tanácsot, hogy indítsa el Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárást, azaz állapítsa meg, hogy fennáll-e az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország megsérti az uniós normákat. Jelen állás szerint közvetlen jogi következménye nincs a jelentés megszavazásának. A további lépésekhez, aminek legsúlyosabb vetülete az adott tagállam jogainak a felfüggesztése, szükségeltetik az Európai Tanács egyhangú döntése, ami valószínűleg nem teljesülne egy ilyen voksoláson.

Forrás: europa.eu.

A jelentés tartalma

Az Orbán-kormány fő üzenete: az Európai Unió azért támadja Magyarországot, mert hazánk nem támogatja az illegális migrációt; a jelentés nem más, mint a migráció-pártiak kicsinyes bosszúja. A magyar kormány kommunikációja beleillik a jelenlegi kormányzati diskurzusba, azonban nem lenne szabad a jelentést ennyire relativizálni még akkor sem, ha bizonyára az Unióban sokaknak nem tetsző a magyar menekültpolitika és annak hangvétele. Ugyanis a beszámoló a következő fejezetekből áll:
1. Alkotmányos és választási rendszer működése.
2. Igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, a bírák jogállása.
3. Korrupció és összeférhetetlenség.
4. Magánélet védelme és adatvédelem.
5. Szólásszabadság.
6. Tudományos élet szabadsága.
7. Vallásszabadság.
8. Egyesülési szabadság.
9. Egyenlő bánásmód.
10. A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel .szembeni védelem.
11. A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai.
12. Gazdasági és szociális jogok.
A menekültkérdés mellett az Unió egyre kevésbé tolerálja a magyar kormány harcát Brüsszellel („Állítsuk meg Brüsszelt”), a Soros-kampányt, a CEU működésének a megnehezítését és egyes civil szervezetek elleni fellépést.

Forrás: N1 (english edition).

Az ügy háttere

Joggal feltételezhetjük, hogy az EP-ben történtek mögött húzódik a jövő évi választásokra való felkészülés és Emmanuel Macron, francia elnök politikai malőrjei. Macron láthatóan élvezi, hogy Orbán Viktor és Matteo Salvini, olasz belügyminiszter benne látják a fő ellenfelüket Európában, hiszen Macron olyan centrális koalíció létrehozásán fáradozik, amiben egy Orbán nélküli néppárti (EPP) frakció lehetne az egyik meghatározó párt.

A szavazás mind belföldön, mind külföldön túl nagy visszhangot kapott és kevésbé foglalkoztak az eset azon vetületével, hogy ez egy csendes felkérés volt a Fidesz felé, hogy hagyja el önként az EPP-frakcióját; hiszen az EPP-nek mégiscsak kisebb veszteség lenne a Fidesz-tagok leválása, mintha az egész néppárti alakulat esne darabokra. A Fidesz kijelentette, hogy önként nem hajlandóak távozni, Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője pedig nem akarja durva kenyértörésre vinni a dolgot, bár a szavazás előtti vitában a magyar kormányfő kompromisszum-képtelensége miatt – heves tiltakozások ellenére – az EPP soraiban ülő képviselők több mint fele is megszavazta a jelentést, tehát ott tartunk, hogy a teljes eljárás lezárultáig biztosan nem zárja ki az EPP soraiból a Fideszt.

Konklúzió

Az Unió kampányüzemmódba kapcsolt, a választási harc már szeptemberben – a szokásosnál hamarabb – elkezdődött. A tét egyáltalán nem kicsi, bár felesleges „sorsfordító”, „sorsdöntő” stb. választásokat emlegetni, mert az új EP felállása után is a fő döntéshozó és végrehajtó testület az Európai Tanács és Európai Bizottság maradnak. A 2019-es választások után is valószínűleg a jobbközép EPP fogja alkotni a legnagyobb frakciót – bár kisebb létszámmal, mint most. Ez akkor is így alakulhat, ha sikerül a macronista formációnak elszívni szavazatokat, illetve az olasz Liga a magyar Fidesz vezetésével egy jobboldali–populista alakulattal kiválna az EPP-ből. Nagyobb problémát jelent, hogy az Unió történetében először nem lesz meg a többsége az Európa-párti jobboldalnak és baloldalnak, csak a szintén Európa-párti liberálisokkal tudják továbbra is többségüket biztosítani. Az egyharmadnyi euroszkeptikus és radikális EP-képviselő sok konfliktust fog okozni, lelassulhat a döntéshozatal, egy időre akár meg is bénulhat az Európai Unió döntéshozatala.

Az Európi Unió hatalmas bürokratikus apparátusa és demokratikus őrlőmalmai nagyon lassan lendülnek mozgásba, azonban beműködtetésük után lassabban is kerülnek vissza nyugalmi állapotba. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, ha egy tagállam és különösen annak vezető kormánya olyan szituációba sodorja magát, ahol fennáll az uniós értékek megsértése, valamint a többszörös felszólítás ellenére és csekély kompromisszumkészség mutatására ezek a szabályozó mechanizmusok életbe lépnek.

A fent említett határok feszegetésével és a mechanizmusok életbe lépésével az adott tagállam egyben azt is vállálja, hogy az elhúzódó procedúra mind külföldön, mind belföldön óriási visszhangot kap. Ezenfelül rövid- és középtávon a renitens álláspont kérlelhetetlen képviselete először a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokban fog negatívan lecsapódni, hosszútávon a károk beláthatatlanok.

A Magyar Honvédség (MH) a törékeny és sérülékeny békét szeretné megőrizni – jelentette ki a honvédelmi miniszter az október 1-jén megalakult MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred tartalékos eskütétellel egybekötött csapatzászló átadás-átvételi ünnepségén.

Benkő Tibor örömteli gondolatnak nevezte, hogy a magyar emberekben érződik a haza iránti elkötelezettség, hűség és szeretet.

A magyarok békére és biztonságra vágynak, és ezt a biztonságot nekünk kell megteremteni – szólt a miniszter a Kossuth téren felsorakozott mintegy négyszáz tartalékoshoz, akik közül százhatvanan tették le esküjüket ezen a napon.

A miniszter hangsúlyozta, Magyarország biztonsága a honvédség és a szövetséges erők képességétől, de leginkább a magyar emberek elszántságától és felkészültségétől, tenni akarásától függ.

A honvédség legújabb alakulatának tagjai ma arra tettek esküt, hogy hazájukat, ha kell, az életük árán is megvédik – mondta a miniszter, hozzátéve, a tartalékos állományt elismerés is illeti, hogy küldetésüket, a haza védelmét a munka és az iskola mellett vállalták.

Kiemelte, felemelő érzés látni, hogy egyre többen vannak olyanok, akik ezt fontosnak tartják. Benkő leszögezte, téved, aki azt mondja, hogy a honvédség háborúra készül és militarizálni akar mindenkit.

Magyarország környezetében – Ukrajnában – azonban háború van, korábban pedig a délszláv válság jelentett komoly fenyegetést a magyaroknak. A Nyugat-Balkánon a béke továbbra is csak időleges – folytatta – , de azért van béke, mert az ott élők biztonságát magyar katonák és békefenntartók is őrzik.

Benkő azt kérte a felsorakozott ezred tagjaitól, hogy névadójukhoz méltó katonai tevékenységet végezzenek és legyenek büszkék arra a csapatzászlóra, amelyet Áder János köztársasági elnök adományozott az ezred állományának.

“Áldozat nélkül nincs nagy cselekedet” – idézte vitéz Vattay Antal altábornagy hitvallását beszédében Horváth András alezredes, a nyíregyházi alakulat megbízott ezredparancsnoka. Mint mondta, az ezred hivatásos, szerződéses és tartalékos katonái a kiképzések és az ezred megalakításával együtt járó szervezeti feladatok mellett áldozatos munkával dolgoztak azért, hogy ma mindannyian itt lehessenek.

Köszönet a szolgálatért és az áldozatért, amit hoztak, és köszönet a családoknak, akik ezt lehetővé teszik – hangoztatta az alezredes. Megjegyezte, a szolgálat még csak most kezdődik, az ezred vezetése igyekszik jó példával elöl járni és felkészíteni őket a haza szolgálatára.

A csapatzászlót a köztársasági elnök nevében Szegő László dandártábornok, a Köztársasági Elnöki Hivatal katonai főosztályának vezetője, főhadsegéd adta Horváth Andrásnak. Az eseményen részt vett Vattay Antal altábornagy lánya, Vattay Eleonóra zászlóanya és unokája, Vattay Antal is.

Vitéz Vattay Antal (1891-1966) híres katonacsalád sarja, 1912-ben avatták hadnaggyá, az első világháborúban a nyíregyházi 14. huszárezred tisztjeként harcolt az orosz, a román és az olasz fronton. A háború után elvégezte a vezérkari tiszteket képző Hadiakadémiát és előbb József főherceg, majd 1922 és 1928 között Horthy Miklós kormányzó szárnysegédje volt. 1940 decemberében ezredesként vette át Nyíregyházán az 1. lovasdandár parancsnokságát, 1941-ben vezérőrnaggyá, majd 1943-ban altábornaggyá léptették elő. Részt vett 1941-ben az ukrajnai hadműveletekben, az ő nevéhez fűződik a nyíregyházi lovashadosztály megalakítása. A második világháború végén hadifogságba került, 1946-os hazatérése után koholt vádak alapján letartóztatták, majd 1951-ben tíz év börtönre ítélték, 1957-ben ideiglenesen próbaidőre helyezték. 1966-ban hunyt el Budapesten. A Legfelsőbb Bíróság 2001-ben rehabilitálta, felmentette a háborús bűntett vádja alól.

Nemzetközi gyakorlaton vesz részt a Hunor (Hungarian National Organisation for Rescue Services) mentőcsapat jövő héten Szerbiában – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel a közleményben azt írta, a NATO gyakorlat forgatókönyve szerint “a szerb főváros közelében 7,6-os erősségű földregés volt, amelynek következtében tönkrement Belgrád és térségének infrastruktúrája, rengeteg az áldozat, és sok ember a romok alatt rekedt. Szerbia a helyzet kezelésében segítséget kért a NATO-tól, amelyre reagálva Magyarország a Hunor mentőszervezetet küldi a helyszínre”.

Az október 12-ig tartó gyakorlatra a magyar mentőcsapat 42 fős részlege és két mentőkutyája négy teherautóval, egy kisbusszal, két terepjáróval, két quaddal és két személyautóval vasárnap indul útnak. Teljes menetfelszerelésük 10,5 tonna, amely 38 raklapon kap helyet, értéke 85 millió forint – tudatta az OKF szóvivője.

A gyakorlaton Magyarország mellett 31 ország mentőcsapatai és szakértői vesznek részt, összesen ezren.

Spanyol börtönökben híveket, potenciális terroristákat toborzó dzsihadista hálózatra csaptak le a hatóságok – közölte a spanyol belügyminisztérium.

A csoport 25 tagját azonosították, akik 17 különböző spanyolországi büntetés-végrehajtási intézetben töltik büntetésüket. Vannak közöttük, akiket terrorizmus miatt ítéletek el, és olyan köztörvényes bűnözők is, akik a börtönévek alatt radikalizálódtak, és tették magukévá a dzsihadista eszméket.

A szaktárca közleményében kitért arra, hogy a toborzás és térítés két módon zajlott, egyrészt személyesen, vagy pedig levélben, kihasználva, hogy annak tartalmát nem ellenőrzik. A nyomozók úgy vélték, egyfajta “börtön front” jött létre, a csoport tervei közt szerepelt, hogy a fegyintézeteken belül támadjanak, ahogy arra 2016-ban a franciaországi Osny és idén a belgiumi Liége városának börtönében is példa volt.

A spanyol sajtó a nyomozást ismerő forrásokra hivatkozva közölte: a hálózat tagjai között van két terrorista, akiket a 2004-es madridi terrortámadásokban való közreműködés miatt ítéletek el. Az al-Kaida által elkövetett, 191 ember életét követelő merényletsorozat vízválasztó volt az ország történetében, azóta a biztonsági erők kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetközi terrorizmusra.

Az eltelt 14 évben mintegy háromszáz akcióban csaknem ezer embert tartóztattak le, amiért kapcsolatot tartott fenn vagy együttműködött terrorista szervezettel.

Újabb sikeres rendezvényen van túl a Magyar Védelmiipari Szövetség (MVSZ). Múlt héten Budapesten került megrendezésre a Német-Magyar Védelmiipari Nap. Ebből az alkalomból beszélgettünk Zsitnyányi Attilával az MVSZ elnökével és a Gamma Zrt. vezérigazgatójával.

— A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési program kapcsán egyre nagyobb az érdeklődés a magyar védelmi piac iránt. Az elmúlt időszakban több bejelentés is történt a HM részéről hazai gyártású termékekkel kapcsolatban, így érthető, ha a külföldi és hazai ipari szereplők szervezetten is találkoznak egymással. A hírekben azonban nem szerepelt ez a rendezvény, utólag lehetett csak értesülni róla az iparági szereplők számára megküldött tájékoztatókból. Van ennek valami oka?
— Nagyközönség számára is nyitott, kifejezetten védelmiipari kiállítás már évek óta nem volt itthon, kapcsolódó hon- és rendvédelmi rendezvényeken meghívottként azonban rendszeresen részt veszünk, ahol tagcégeink képviselik magukat a saját fejlesztésű eszközeikkel. Regisztrációhoz kötött rendezvények közül a konferenciák kapnak előzetesen nagyobb publicitást, ahol általában meghívott előadóként, esetenként társszervezőként jelenünk meg. Szövetségünknek azonban minden évben olyan rendezvényei is vannak, amelyek csak a szakmai közönség egy-egy meghatározott körének szólnak. A tevékenységünk jellege miatt elsősorban szakmai felhasználók számára tartunk előadásokat vagy veszünk részt a felkészítésükben, ezeket a meghívásos eseményeinkről csak utólag szoktunk beszámolni. Lassan már hagyomány, hogy évente több alkalommal szervezünk kétoldalú szakmai találkozókat a más országok szövetségeivel közösen. Idén ilyen volt a Szlovén-Magyar védelmiipari nap Ljubljanában és most a Német-Magyar Védelmipari nap, amit utoljára 2012-ben rendeztünk meg, szintén Budapesten. Ezek a rendezvények az ipari együttműködésekről szólnak, a cégek kapcsolatfelvételét, egymás jobb megismerését próbáljuk segíteni, ahova értelemszerűen mindig csak az érintett országok képviselőit várjuk. Mind a két rendezvény nagyon sikeres volt a hazai és a külföldi részvevők visszajelzései alapján is. Nem feledkezünk meg azonban védelmiipar helyzete iránt érdeklődő, nem szakmai közönségről sem. Idén februárban már volt egy látogatható rendezvényünk a Budai Várban és tervezzük, hogy hagyomány teremtésként elindítjuk a Magyar Védelmiipar Napját. Jelenleg az ötleteket gyűjtjük, keressük az ideális napot ami jól jelképezi a védelmi ipart és egyben várhatóan az időjárás is alkalmas lehet arra, hogy mini szabadtéri kiállítással egybekötött konferenciát rendezhessünk majd.

— Az idén 25 éves a Magyar Védelmiipari Szövetség! Ebből az alkalomból terveznek valamilyen nyílt eseményt, ünnepséget?
— Az idei évünk is nagyon mozgalmas volt, nem volt még időnk saját magunkra, de természetesen tervezünk egy szolid megemlékezést az évforduló alkalmából. A szövetség decemberben alakult, van még időnk, jelenleg keressük a megfelelő helyszínt és időpontot. Ez a rendezvény szintén meghívásos lesz.

— Bejelentette, hogy lemond az elnöki pozícióról. Mi ennek az oka?
— Idén 25 éves a szövetség, ahol gyakorlatilag 18 éve veszek részt az elnökség munkájában, kezdetben bizottsági tagként később elnökségi tagként, elnökhelyettesként, majd több mint hat éve elnökként. Azt gondolom jelentős eredményeket értünk el a jelenlegi elnökséggel, a tagság támogatását mindvégig érezve. Folyamatosan képviseltük az országot a nemzetközi szervezeteknél (NATO NIAG, EDA), színvonalas védelmiipar évkönyv sorozatot hoztunk létre, ismertebbé és elismertebbé tettük a szövetséget és a védelmi ipart. Előadásokat tartottunk konferenciákon, szakmai rendezvényeken, üzleti találkozókat szerveztünk, nemzetközi megállapodásokat kötöttünk más országok védelmiipari szövetségeivel, társszervekkel. Mindemellett folyamatosan növekedett a taglétszámunk is, ma ismét „presztízs” tagnak lenni. 2012-ben szinte „muszáj” volt elvállalnom az elnöki pozíciót. Kellett az elnökségből valaki a frontvonalba, aki hitelesen, kellő súllyal és energiával képviseli az ágazatot, ha kell konfliktusokat is vállalva harcol az érdekében. Ma már más a feladat, egy szervezetnek hasznára válik ha új tagok csatlakoznak és ha időnként frissül a vezetése is.

— Mi az ami megváltozott?
— A körülmények sokkal jobbak lettek. A helyzet alapvetően már 2015–ben megváltozott, rendeződött a HM és a magyar védelmiipar viszonya. 2016-ban azt nyilatkoztam, hogy: „Teljesen természetes, hogy az egyik alkalmazó (például a Magyar Honvédség) rövid távú érdekei nem feltétlenül egyeznek a saját irányító minisztériuma, például a Honvédelmi Minisztérium és annak cégei érdekeivel. Emellett ezek az érdekek köszönő viszonyban sincsenek mondjuk a BM, vagy az NGM esetleg az ország érdekeivel. Ebben a helyzetben kell okosnak lenni, végül egy szakmailag is elfogadható politikai döntést hozni és azt végrehajtani.” Idén júliusban a nemzeti védelmiipari és védelmi célú fejlesztésekért, valamint a haderő-modernizáció koordinálásáért felelős kormánybiztost nevezett ki Orbán Viktor miniszterelnök. „Maróth Gáspár kormánybiztos feladata, hogy az érintett minisztériumokkal együttműködésben koordinálja a védelmi ipari és hadfelszerelési fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat és az ezekhez kapcsolódó stratégia kialakítását. Koordinál és együttműködik a védelmi ipari fejlesztésben érintett ágazatokkal az említett stratégiában meghatározott célok hatékony megvalósításáért, valamint meghatározza és indítványozza a hadfelszerelés fejlesztésének irányait.”

Nem azt mondom, hogy hátra lehet dőlni, de vissza lehet venni a fordulatszámot, nem itthon van a frontvonal. A kormányzati célok szinte már egyeznek a mi céljainkkal, úgy gondolom a források is rendelkezésre állnak majd, a továbbiakban más jellegű munkakapcsolatra lesz szükség. Az is világosan látszik, hogy a hazai védelmiipar fejlesztése elsősorban az állami tulajdonú cégeken keresztül történik majd, a magáncégek közreműködésével. Most azt látom, hogy egy olyan MVSZ vezetésre van szükség, ahol egy állami tulajdonú vállalat vezetője az elnök, aki akár napi kapcsolatban is lehet a kormánybiztossal. Ez szolgálja a magyar védelmiipar érdekét is.

— Miért pont most?
— A szövetségben önkéntesen végzett munka jelentős erőfeszítéseket igényelt, amely természetesen a kollégáimtól és a családtól is elvette az időt, emiatt régóta érlelődött bennem a döntés. A területért felelős kormánybiztosi poszt nyáron jött létre, itthon azonban ebben az időszakban nem sok minden történik. Így volt időm átgondolni, hogy mivel teszek legtöbbet a szövetségért, amely ezért a területért dolgozik 25 éve. Nyár végén elindult újra a munka mindenhol, ekkor megbeszéltem az elnökséggel és így egyetértésben tudtunk lépni. Nagyon jó állapotban lévő szövetség vezetését adom majd át, így nyugodt lelkiismerettel végezhetem a munkám ismét a háttérben, ahol mára (a Zrínyi 2026 miatt is) jelentősen megnövekedtek a feladataim. Az hogy időben jeleztem visszavonulási szándékomat, időt ad a megfelelő személyek kiválasztására. A megújult MVSz elnökség novemberben szinte együtt tud indulni az új minisztériumi és kormánybiztosi szervezetekkel.

— Van már elképzelés, hogy ki lesz az új elnök?
— Még nincs. A tisztújító közgyűlésen az egész elnökség lemond. A jelöltek közül választja majd a közgyűlés az új elnökség tagjait, akik megválasztják majd az új elnököt és az elnökhelyettest.

— Eszerint a szövetségből teljesen visszavonul?
— Természetesen nem! Továbbra is az ország egyik meghatározó védelmiipari cégét vezetem, ami felelősséggel jár nem csak a cég, hanem a tágabb környezet felé is. A Gamma képviseletében továbbra is rész fogok venni a szövetség munkájában, teljes mellszélességgel támogatva majd a megválasztott elnököt és elnökhelyettest. A területen eltöltött évek tapasztalatait kérésre továbbadom rendezvényeken előadások formájában és tervezem egy védelmiiparral kapcsolatos egyetemi jegyzet elkészítését is.

A Szu-22-es közösséget bemutató sorozat nem lenne teljes, ha kimaradna belőle a fegyver szakág. Tamási Béla a nyolcvanas évek közepén pályakezdő tisztként került az akkor már működő Szuhoj századhoz és a fegyverműhely parancsnoka lett.

- A repüléshez való kötődésem 1982-ben azzal kezdődött, hogy jelentkeztem a Kilián György Repülőműszaki Főiskola üzemmérnöki szakára. Akkoriban két évet mindenképpen a seregben kellett volna tölteni, hiszen kötelező volt a sorkatonaság és úgy voltam vele, hogy ha ehhez még hozzáadok még két év tanulást, az mégis csak egy főiskolai végzettséget ad – emlékezett vissza a kezdetekre Dr. Tamási Béla ezredes, aki ma is aktív tiszt; a katonai felsőoktatásban szolgál.

- Az általános katonai tanszék után helikopter sárkány-hajtómű szakra kerültem. Fél év után azonban váltottam, mert Taszár környékén nem volt helikopter, márpedig én mindenképpen oda akartam kerülni. Szüleim és menyasszonyom miatt is kötődtem Somogyhoz, ráadásul a főiskola négy éve alatt elegem is lett a sok utazásból. Az, hogy Taszárra kerülök, a személyi beszélgetések során dőlt el, ahol is a javító osztály fegyverműhely parancsnoki beosztást ajánlották fel. El is ment a fülem mellett, amikor kérdezték, hogy mindegy hogy milyen típusra kerülök? Mert hát részemről mindegy volt.

1986. augusztus 20-án avattak tisztté és a következő héten a csapatrepülő parancsnoki bemutatkozást követően - amikor jelenteni kellett, hogy beosztásba kerültem - szembesültem azzal, hogy a nagyobb vashoz, a Szu-22-eshez kerülök. Ami persze nem volt ismeretlen, hiszen még 1984-ben, a csapatgyakorlaton távolról láttam a Szuhojt. Emlékeim szerint nagyon őrizték, a hangárhoz legközelebbi nyelven állt és éppen dolgoztak rajta. A beosztásról azt gondoltam, hogy nem lesz egyszerű dolgom, mert tapasztalt műszakiak közé kerülök és a műhelyben idősebb kollégák is lesznek, akik több évet töltöttek már a szakmában. Meg kellett alapoznom a szakmai pályámat, ezért azt mondtam magamnak, hogy a tapasztalattal nem versenyezhetek, de az ismeretszinttel igen. Elhatároztam, hogy a repüléshez kapcsolódó szabályzatok és dokumentumok ismeretével fogok kitűnni. Ami sikerült is, mivel a kollégák szívesebben dolgoztak a repülőtechnikán, mint hogy olvasgatták volna a tekintélyes mennyiségű kapcsolódó irodalmat.

*

- A Javító Osztálynál és a fegyverműhelyben is szívesen fogadtak. Több okból is jól esett oda menni. Egyrészt több kollégát ismertem a főiskolai évekből, hiszen egy fiatal gárda vezette a szuhojos javító osztályt. A teljesség nélkül említhetem Balogh Béla, Dóka Pál és Réffi Ferenc főhadnagyokat, akik az első pillanatban magukra vonták a figyelmet emberségükkel és tudásukkal. Tehát az első benyomás kellemes volt. Azt vallottam, hogy ha a munkám során mindennap tanulok valami keveset, az a végén összerakva mindig több lesz. Tényleg minden nap hozott új ismereteket. Nem szégyelltem a tiszthelyettestől vagy a sorszerelőtől tanulni.

Egy repülőtechnikán sorszerelői, tiszthelyettesi, üzemmérnöki vagy mérnöki feladatok voltak és ezek egyvelege adta ki az üzembiztosságot és harckészséget. A sorszerelő tevékenysége volt a gép kitakarása, betakarása, jégtelenítése, a csepegő anyagok felfogása, levegővel, üzemanyaggal való feltöltés, a szerelőnyílások lebontása, a repülő eszköz és a tartozékok tisztántartása. Ezen kívül az őrzés, mivel a munkaidő végén az állóhely ügyeletes vette át a gépeket és adta át az őrségnek, majd reggel vissza. A tiszthelyettesek munkája a mechanikus eszközök, gépágyúk, indítósínek, berendezések ki- és beszerelése és a középszintű ellenőrzések voltak. A műszaki munkát a főiskolát végzett üzemmérnökök és az egyetemet vagy a Zsukovszkij Repülő Akadémia fegyvermérnöki szakát végzett mérnökök irányították. Feladatuk az ellenőrzés, és az eszközök beszabályozása volt, tehát nem csak a blokkcsere. Nagy lépés volt és sokat spóroltunk azzal, hogy ráálltunk a berendezéseken belüli panelek javítására. Így nem kellett elküldeni Isaszegre, majd a Szovjetunióba a berendezést és ezért nem esett ki gép a repülésekről.

*

- Taszárra kerülve ’86. szeptember 1-én beültem az iskolapadba típusátképzésre, hiszen a főiskola a MiG-21-es típusra készített fel. Kaptunk három hónapot, azután december 6-án az akkori fegyvermérnök, Bánki István alezredes és a Műszaki Ellenőrző Szolgálat (MESZ) ellenőre, Petre Dezső százados előtt kellett vizsgát tenni. Ez a vizsga állt egy elméleti részből a tanteremben - ahol a fegyverrendszer szimulációs tablóin lehetett a rendszerismeretet gyakorolni - és egy gyakorlati részből ahol, ha nem is a legmélyebb részletekbe menően, de átfogóan ellenőrizték, hogy mit tanultunk a három hónap alatt. A típustanfolyam alatt rendszeresen jöttek előadók, akik tapasztaltak voltak az üzemeltetésben. Volt, aki a „piros vonalról” jött be, de például a rakétákhoz külön kaptunk előadót a műszaki ellenőrző állomásról. Csak magyar előadóink voltak, bár az orosz kötődésünk akkor még erős volt.

Sz-24-es rakéták és egy R-60-as légi célok elleni rakéta a 16-os Szuhojra függesztve. Ez a gép 1995. szeptember 13-án zuhant le.

Aztán három hónap után bedobtak a mély vízbe. A parancsnok, Balogh Imre alezredes és a főmérnök, Mikula László őrnagy mindig is figyeltek a fiatalokra. Miért volt ez jó? Azért mert szinte az egész század fiatal volt. Szenzációs döntés volt az akkori vezetéstől, hogy az új technikára tette a fiatalokat. Mert a fiataloknak nem kellett más, mint az, hogy amit tanultak, azt minél hamarabb élvezhessék. Azzal élvezhették, hogy a technológiai utasításokban végrehajtott munka és ellenőrzések révén a gépek biztonságosan repültek. Magas hadrafoghatósági mutatókkal rendelkeztünk. Nem egyszer fordult elő, hogy a tervezett időszakos javításon lévőket leszámítva nem volt üzemképtelen gépünk. Még ezek az időszakos javítások is úgy voltak betervezve, hogy kilencven százalék alá véletlen se essen a hadrafoghatóság. Ezt kellett fenntartani hónapokon, éveken át, úgy hogy közben magas volt a repült óraszám is. Nem is jutott eszünkbe a munkaidő, pedig akkor már családosok voltunk. Egy üres lakásba beköltözve az ifjú házasok kölcsönével kellett megteremteni az életünket. Ha férj-feleség dolgozott, akkor kiszámíthatóan elég volt a jövedelem. Ha a feleség otthon volt egy kisgyerekkel, akkor már nem annyira. Fiatalok voltunk, fizikailag és idegileg egyaránt a csúcson, nem is foglalkoztunk a munkaidővel, addig maradtunk a munkahelyen, amíg a repülőgépet megjavítottuk. Reggel hatra jártunk, sötétedés után mentünk haza, vagy ha pénteken behozták a gépet azzal, hogy hétfőre kell, bent maradtunk és szombaton is dolgoztunk. Főleg, ha berepültetés is volt. Hivatásként kezeltük a dolgot.

*

- A munkát orosz gyári szakemberek segítették. Mérnökök, akik a kezdeti üzembe helyezési folyamatoknál voltak jelen. Egy új, komolyabb fegyverrendszerrel kellett megismerkednünk nekünk és a hajózóknak is. A pilóták képzése is úgy volt felépítve, hogy előbb a repüléstechnikai képzés, aztán gépágyús lövészet, majd bombázás és rakétaindítás, végül a felderítő konténer használata és az elektronikai zavarás-álcázás.

Tökölön gyorsul a póttartályokkal terhelt Szu-22UM3.

A fegyveres gyári szakértőnk Szergej Cuprikov őrnagy volt, egy korrekt, tapasztalt, kiegyensúlyozott, Afganisztánt megjárt tiszt. Rengeteg olyan dolgon átsegített minket, amit a magyar műszaki állomány kevéssé ismert. A Szuhojban már volt lézertechnika, a távolságmérő és célmegjelölő berendezés formájában. Megbízható berendezés volt, amelynek a próbapadi ellenőrzési és beszabályozási folyamatát jól megtanultam az orosz tiszttől. Vele és civil kollégámmal szépen elmélyedtünk benne. A KLEN PSZ berendezés három blokkegységből állt. Az üzembentartó századnál maximum a blokkcseréig jutnak el, mert a piros vonalon nincs lehetőség szabályozni, de a hangárban a sugárzás teljesítménymérésétől kezdve a kibocsátott jel karakterisztikáján keresztül, olyan mélységig mélyedtünk el benne, ami egyedülálló volt a lézertechnika javítása területén.

*

- A Szu-22-eseinken két 30 mm-es gépágyú volt, 80-80 db lőszerrel, két alapvető lőszertípussal. A páncéltörő és a repesz-romboló lőszert a törzsben egy hevederszekrényben elhelyezve egy behúzó szerkezettel lehetett betölteni. A kétüléses Szu-22UM3-ason csak egy gépágyú volt, mert a második ülés miatt kevesebb volt a berendezéstér. A gépekre a GS-23-as gépágyú konténeres változatát is lehetett függeszteni. A függesztési pontok a törzs alatti és a szárny alatti külső pontok voltak, a fegyvernek 250 db lőszer volt a javadalmazása. A szárazföldi erők tűztámogatására előrenéző és egy tartóbak cserével hátrafelé nézőre is lehetett szerelni. Előre nézve a fedélzeti célzókészülék célgombjának tekerésével lehetett célozni, ahova ment a célkereszt, oda célzott az ágyúcső. Hátrafelé lövésnél ez nem működött, csak nem célzott önvédelmi lövést lehetett leadni.

Bombafüggesztő, gépágyú konténer és a H-25-ös földi célok elleni rakéta három, különböző változata (H-25MR, MP, ML).

A bombafegyverzet 50-től 500 kilogrammosig volt kalibrálva. A hagyományos bombafegyverzet pontossága kisebb, mint az irányított rakétafegyverzeté, amelynél a röppálya során beavatkozhatunk az irányításba. Az irányított rakéta találati valószínűsége ezért nagyságrenddel jobb. Az önrávezető fejjel felszerelt rakéták a célról visszavert jel alapján jutottak célba, míg a félaktív rávezetőfejjel ellátott rakétákat a pilóta a kúszógombbal vezette, vagy a célt besugározva a rakétának az önrávezetéshez adott jelet. A nem irányított rakéták röppályáját természetesen nem módosíthatjuk, ezért is voltak az UB blokkok (32 és 20 vetőcsöves), hogy jól megszórhassák a célpontot. A nem irányított rakéták az 50 mm-es Sz-5-ösök és 80 mm-es Sz-8-asok voltak UB blokkba töltve, páncéltörő, repesz-romboló és gyújtó változatban. Szintén nem irányított rakéta volt az Sz-24 és az Sz-25 megnövelt robbanótömeggel a megerősített célpontok ellen, megerősített acélfejjel, és késleltetett gyújtással, hogy áttörje a fedezéket és utána robbanjon. A KMG aknaszóró konténert nem igazán használtuk. Megtanultuk róla, amit kellett, de már akkor szó volt róla, hogy ki lesz vonva az aknatilalom miatt. A Szu-22-esünk legnagyobb fegyvere a H-29-es rakéta volt, de az AKU-59-es indító berendezés nem volt meg hozzá. Nagyon drága rakéta volt, nagyon nagy és nehéz. Ha rányomtak a tűzvezérlő gombra, a rakéta megkapta az indítójelet és abban a pillanatban egy hosszú kar eltolta a repülőgéptől, nehogy a kiáramló égéstermék a hajtóműbe jutva leállást okozzon. A gép önvédelmére a besugárzásjelző és az R-60-as infravörös légiharc-rakéta mellett zavarótöltet kivető szolgált infracsapdákkal és acélsodrony darabkákhoz hasonló dipóllal, ami kilőve fémfelhőt képezett, megzavarva a radarjelet.

*

- Ha külföldre települtünk, például Lengyelországba vagy az NDK-ba, akkor minden szakág felkészült a típusra jellemző meghibásodásra. Mi a rizsszem izzótól kezdve, az optikai elemeken át, reflexüveget, a fotógéppuska borító üvegét, tápegységekhez kondenzátorokat, olvadó biztosítékokat, komplett célzókészüléket, tápblokkot, számítóegységet vittünk és mérőműszereket.

A földi célok elleni H-25ML lézerirányítású rakétával Lengyelországban lőttek a taszári Szuhojok.

1987-ben kint voltam a laage-i alakulatnál, amellyel viszonoztuk az ő látogatásukat. Ma is bennem van minden momentuma annak a gyakorlatnak. Akarva-akaratlanul is elleste az ember, hogy hogy csinálták a szakmát a kelet-németek. Ők a Szu-22-es M4-es változatával repültek, amely fedélzeti számítógéppel rendelkezett, ezért a repülés előtti ellenőrzések sokkal rugalmasabban zajlottak le. Aztán maga a hangár és a javító osztály felszereltsége fogott meg. Nagyon emberbarát volt egészen az apróbb dolgokig. Például nem egy lőszeres dobozt tettek a csöpögő hidraulika folyadék alá, hanem olajálló edényük volt, aminek füle volt, hogy a lemez ne vágja az ember kezét. Vagy: mi a háromzónás kiszolgáló rendszerrel működtünk, fogadó, indító és fegyverzeti zóna. Náluk az indító és fogadó együtt volt. Az NDK-s gyakorlat alapvetően az üzembentartó század gyakorlata volt, de a meghibásodások valószínűsége miatt minket, javító osztályosokat is kivittek. A már korábban említett Bánki alezredes és Petre százados ötlete volt, hogy hadd tanuljunk. Azt követően időnként itthon is cseréltünk: mi kimentünk a repülésre, lövészeti feladatokra, a pirosról bejöttek a hangárba így mindannyian tanultunk a másik feladataiból.

*

- Pályám első évtizede így telt. A három MiG-21-es század mellett mi voltunk a negyedik század. Aztán 1989-ben kivonták az első századot és az összes többit bevonták az ezred alá. Összevonták a bázison található két javító osztályt is. Mi addig különálló javító osztály voltunk. Ez egyben azt is jelentette, hogy a MiG-21-est is üzemeltetnünk kellett, a MiG-eseknek pedig a Szuhojt, így ők is típusátképzésen vettek részt.

Az R-60-as légiharc rakéta csak önvédelmi célokat szolgált a csapásmérő Szu-22-esen.

Az amerikai bejövetel mindent megváltoztatott. Miután bázisrepülőtér lettünk, az amerikai mozgás miatt nem volt lehetőségünk repülni. Kár volt a fiatal, felkészült gárdáért; a továbbiakban bázis kiszolgálási tevékenységet láttak el. Ennek ellenére ezt is feladatként kezeltük, kiszolgáltuk az amerikai igényeket, támogattuk a délszláv békeműveletet.

A Szu-22-eseink alkalmasak voltak nukleáris fegyver (bomba) hordozására és alkalmazására. A kilencvenes évek enyhülési folyamata azt hozta, hogy ezt a képességet meg kellett szüntetni. Egy bulletin alapján egyszeri műszaki folyamatot (fegyverrendszer képesség megszüntetést) kellett végrehajtani, ami abból állt, hogy a kábelkorbácsok, csatlakozók, berendezések, kapcsolók, biztosítékok, biztosítéktáblák eltávolítását és a feliratok cseréjét kellett végrehajtani. Ezt az orosz gyári szakértő kolléga felügyelete és irányítása mellett négy hónapon belül hajtottuk végre. Miután a munkát visszaellenőrizték, elfogadták, és Magyarország le tudta jelenteni, hogy atomfegyver hordozására alkalmas repülőgépe nincs. A békefenntartás és a leépítés került előtérbe, 1997-ben a MiG-23-assal együtt kivonták a Szu-22-eseket is.

Ma sem bánom, és örülök annak, hogy ezt a pályát választottam. Egy fiatal közegbe, okos és művelt emberek közé kerültem. A taszári évek a mai napig meghatározzák a hivatáshoz, a Magyar Honvédséghez és a beosztottakhoz, kollégákhoz való viszonyom és hozzáállásom. Ha a Szuhoj repülne, biztos, hogy még ma is ott lennék…

* * *

Fotó: Gál József, Szórád Tamás

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2018. szeptemberi számában jelent meg.

Öt nap után megszüntette a szerb hadsereg legmagasabb fokú harckészültségét Aleksandar Vucic köztársasági elnök – közölte a védelmi minisztérium.

A tárca közleménye szerint a szerb hadsereg a többi biztonsági szolgálattal együtt továbbra is figyelemmel kíséri a biztonsági helyzetet az országban, és készen áll arra, hogy bármely pillanatban megvédje Szerbiát és a szerb állampolgárokat.

Aleksandar Vucic államfő a hadsereg főparancsnokaként a múlt szombaton rendelte el a legmagasabb fokú harckészültséget, mert a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat mintegy hatvan tagját a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóba vezényelték, ahol Hashim Thaci koszovói elnök látogatását biztosították.

Az egykor Szerbia déli tartományát képező Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását Koszovó északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él.

A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a különleges egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.

Új börtön épül Kiskunhalason, amely 470 fő befogadására lesz alkalmas – mondta Farsang Tamás ezredes, a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központ igazgatója.

Az igazgató elmondta, a bevándorlási és menekültügyi hivatal kiskunhalasi őrzött befogadó helyét építik át, így alakítják ki az új intézményt. Az új börtön kivitelezése a napokban kezdődött és várhatóan 2019 januárjában adhatják át, ezután érkezhetnek a rabok – fűzte hozzá.

Az ezredes szólt arról is, az új intézet személyi állományának toborzására elindítanak egy kampányt, s elsősorban Kiskunhalasra, illetve annak környékére koncentrálnak majd.

Elkészült a gyermekeknek szóló Közlekedő kisokos című munkafüzetet, valamint az ahhoz kapcsolódó tanári kézikönyvet mutattak be a héten.

Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos azt mondta, a kiadványban a 10-12 évesekre összpontosítottak. Szeretnék, ha az elkészített anyag bekerülne a Nemzeti alaptantervbe – tette hozzá.

Közölte, hogy 65 millió forintba került 200 ezer példány elkészítése, így egy munkafüzet költsége 300 forintnál valamivel több, amit rendkívül jó beruházásnak nevezett, mert ha csupán néhánnyal csökken a karambolok száma, már megtérül az ár. Idén minden negyedik és ötödik osztályos gyermekhez el fog jutni a kiadvány, várhatóan októberben, de legkésőbb novemberben – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: nagy figyelmet fordítanak arra, hogy javuljon a közlekedési kultúra, nőjön a biztonság. Kampányt indítottak azért, hogy az autósok 1,5 méteres oldaltávolságot tartsanak a biciklistáktól – idézte fel Révész Máriusz.

A kormánybiztos azt mondta, büszkék, mert Magyarországon még nem készült ilyen színvonalas kiadvány a témában. Széleskörűen összefogtak, a civil szférát és a rendőröket is bevonták a munkába – sorolta.

Révész azt hangoztatta, hogy ha felmenő rendszerben minden évben megkapják a gyermekek a munkafüzetet, akkor néhány esztendőn belül az egész társadalom közlekedési ismeretei alaposabbak lehetnek, és így csökkenhet a balesetek száma.

Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke kiemelte, hogy a biciklizés terjedése előtt álló komoly akadály a félelem. A szülők nem merik bringázni engedni a gyermekeiket, de a felnőttek is szoronganak attól, hogy nyeregbe üljenek, pedig az objektív adatok nem támasztják alá a nyugtalanság mértékét – jegyezte meg. Nem kerékpározni sokkal több hátránnyal jár, mint kerékpározni, a mozgáshiány ugyanis növeli a halálozás kockázatát – jelentette ki Kürti .

Azt mondta, hogy az infrastruktúra fejlesztése a legdrágább, ennél olcsóbb az ismeretek átadása. A klubelnök közölte, hogy szinte minden fejlesztés előtt kikérik a szakértőjük véleményét. Kürti arról is beszélt, hogy a szülői példa valószínűleg mindennél jobban meghatározza a gyermekek közlekedési kultúráját.

Berzai Zsolt, az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottság főtitkára hangsúlyozta: az a cél vezérli őket, hogy mindenki hazaérjen, legyen gyalogos, kerékpáros vagy gépjárművezető.

Abelovszky Tamás, a BringaAkadémia programvezetője, a munkafüzet egyik szerzője közölte, hogy a kiadvány mintegy fele a gyalogosok közlekedésével foglalkozik. Alapvetésnek nevezte, hogy kerékpározni jó élmény, és ezt a gyermekek is tudják: ha egyszer biciklire szálltak, utána mindig azzal akarnak majd menni. Onnantól kezdve azonban, hogy kigurulnak a közútra, a bringa már nem játékszer, a nyeregben ülő pedig járművezetővé válik – hívta fel a figyelmet. Ezért legalább az alapvető szabályokat ismernie kell – vélekedett.

Kiemelte: az volt a céljuk, hogy olyan képek szerepeljenek a munkafüzetben, amilyenekkel ténylegesen találkozni lehet az utcán Magyarországon. Bár bizonyos nyugat-európai kiadványok jogilag megfelelő fordításai elérhetőek, gondot okoz, hogy az illusztrációk például német rendőröket ábrázolnak – fejtette ki Abelovszky Tamás.

Berta Tamás, a Közlekedéstudományi Intézet szakértője, szintén szerző arról beszélt, hogy évek óta mérik a gyermekek tudásszintjét, és míg az óvodások még kitűnőre vizsgáznak a tőlük elvárható ismeretekből, a középiskolások már alig elégséges eredményt érnek el. Másrészt, a fiatalok közlekedésbiztonsági hozzáállása sem megfelelő: megengedőek például a gyorshajtással és az ittas vezetéssel szemben. Magatartásuk kockáztató, ami később balesetekhez vezethet – hívta fel rá a figyelmet Berta. A Közlekedéstudományi Intézet szakértője arra is kitért: a megkérdezett gyermekek fele beülne olyan sofőr mellé, akiről tudja, hogy alkoholt fogyasztott, ennek a csoportnak az ötven százaléka ráadásul már ténylegesen átélt ilyen helyzetet.

Ma gyönyörű időben a Szerb Légierő- és Légvédelem nisi Mihajlo Petrovics légibázisának nyílt napján vettünk részt.

Két páncéltörő Soko Partizan is szórakoztatta a közönséget.

Az ejtőernyősöket dobó Mi-8-as gyorsítás közben.

Infracsapdázás közben mindhárom zavarótöltet-szóróját használta ez az Orao.

Leszállás után már üresek a kazetták.

Zord

 

A vád szerint a 43 éves férfi társával két budapesti családi házba, valamint egy építkezési területre is betört. Egyéb értékek mellett gépkocsikat, és értékes festményeket is magukkal vittek, az általuk okozott kár összesen a húszmillió forintot is meghaladta.

A vádirat szerint az ügy vádlottja egy – eljárás során ezidáig nem azonosítható – társával 2016. augusztus 6. és 7. napja között egy XII. kerületi családi házhoz ment azért, hogy onnan értékeket tulajdonítsanak el. A vádlott a drótkerítést átvágta, azon keresztül jutottak be a kertbe. Ezt követően a házfalra felszerelt riasztó hatástalanítása érdekében, annak hangszóróját a vádlott purhabbal befújta, a riasztó fényjelzőjét pedig ragasztószalaggal leragasztotta.

Ezután a társa a teraszajtó zárszerkezetét megfúrta, ezáltal a házba is bejutottak. Átkutatták az ingatlant, ahonnan különböző értéktárgyakat tulajdonítottak el, így asztali számítógépet, fényképezőgépet, monitort, DVD lejátszót, egyéb elektromos eszközöket, ékszereket, ruházati termékeket, továbbá két gépkocsi indítókulcsát is magukkal vitték. Az elkövetők a sértetteknek összesen több millió forint kárt okoztak.

Mintegy két héttel később, 2016. augusztus 19. és 21. napja között a vád szerint a vádlott a társával a fentihez hasonló módszerrel egy XI. kerület családi házba tört be, ahonnan több mint tízmillió forint összegben tulajdonítottak el különböző értékeket, így az arany- ezüst ékszerek és ruházati termékek mellett két gépkocsit, valamint értékes festményeket is magukkal vittek.

Továbbá a vád szerint a vádlott a társával 2017. július 04-én éjjel – előzetes terepszemle után – egy XXII. kerületi építkezési területhez ment, ahol feltörték a lemezkonténert, majd onnan gázpalackot vittek el, mivel egyéb értéket nem találtak.

A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség több rendbeli – köztük több esetben jelentős értékre elkövetett – lopás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra. A büntetési tétel felső határa – a halmazati szabályokra is figyelemmel – 12 évig terjedő szabadságvesztés.

Magyarország ügyészsége 2017-ben nemcsak megtartotta, de tovább emelte a korábbi színvonalat – hangoztatta Polt Péter.

A legfőbb ügyész az eredmények között említette, hogy az elmúlt időszakban a magyar ügyészség infrastruktúrájában hihetetlen fejlődés történt: az épületek jelentős része megújult, az egyéb infrastrukturális feltételeket a XXI. század szintjére emelték.

A megújulást jelzi, hogy a vádereményesség már 98 százalék fölött van, s mindezek azt mutatják, hogy az ügyészség szakmai színvonala megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyeket a társadalom és az ügyészség vezetése is támaszt az ügyészségen dolgozókkal szemben – mondta.

Polt szólt arról is, hogy az idei év különösen jelentős a magyar ügyészség életében. Július 1-jén lépett hatályba az új büntetőeljárási törvény, amely új feladatokat és nagyobb felelősséget ró az ügyészi szervezetre – említett példát.

Emlékeztetett arra is, hogy az elektronikus ügyintézésre való áttérés zökkenőmentesen zajlott. Annak haszonélvezője az egész magyar társadalom lesz – fogalmazott.

Siíta-félhold

Merénylet Iránban

Négy fegyveres személy nyitott tüzet a délnyugat-iráni Avház városában egy katonai parádén. Az elkövetők életétüket vesztették az akció során. A felvonulást a nyolc évig tartó irak–iráni háború kitörésének az évfordulója alkalmából rendezték meg, a merényők elsődleges célpontjai a jelenlévő katonai és rendőri vezetők voltak, az áldozatok között a Forradalmi Gárda taggjai mellett civilek is voltak. (angol, The Guardian, 09. 22.)
Bővebben: http://biztonsagpolitika.hu/egyeb/uj-tamadas-regi-harcter

Mi a helyzet Libanonnal?

Libanon elnöke, Michel Aoun azzal vádolta meg  Izraelt – aki egyébként egy kilenc méter magas falat épít a Libanonnal közös határvonalára –, hogy az ország megpróbálja  a régiót egyes vallási csoportok és közösségek alapján még jobban szétfeszíteni, destabilizálni. Izrael, aki a libanoni szuverenitás ellen tevékenykedik és megsérti a palesztinok jogait, veszélyt jelent Libanon számára – nyilatkozta az elnök a francia Figaro című lapnak egy interjúban.
A libanoni elnök mindazonáltal nem gondolja, hogy az ország déli része a helyszíne lehetne egy Izrael és Irán között kibontakozó konfrontációnak. Ugyanakkor követelésként fogalmazta meg Európával kapcsolatban, hogy az Unió segítse  az országban jelentős számban jelen lévő szír menekültek visszatérését hazájukba, valamint hogy emeljék meg az erre a tevékenységre irányuló ENSZ-szervezetek kiadásait is.
Libanon és Izrael egyébként nem tartanak fent egymással diplomáciai kapcsolatot. Izrael ellenséges államként sorolja be Libanont; a két állam közötti ellentét a májusi libanoni választások után csak fokozódott, miután a Hezbollah siíta mozgalom és szövetségesei szerezték meg a többséget a parlamentben. A mozgalom számos alkalommal véres konfliktusba került Izraellel az évek során. (német, Sputnik, 09. 24.)

Berlin és Európa az atomalku mellett áll

Teherán és Európa között szükség van a gazdasági kapcsolatok fenntartására, ennek a biztosítéka pedig az atomalku lehet, jelentette ki Heiko Mass, Németroszág külügyminisztere New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén.
A külügyminiszter kifejtette, nem tartja a legelőnyösebb megállapodásnak az Iránnal kötött megállapodást, ugyanakkor alkalmas a régión belüli feszültségek eszkalálódásának a megelőzésére. Mass kijelentéseit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megfigyeléseire alapozva tette, eszerint a teheráni vezetés a fejlesztések során nem mutatta jelét annak, hogy támadólag alkalmazná azokat. (angol, IRNA, 09. 27.)

Regionális összefogás a terrorizmus anyagi támogatása ellen

Első alkalommal ült össze a Regionális Biztonsági Párbeszéd nevű csoport Teránban Kína, Afganisztán, Oroszország, India és Irán részvételével.
A találkozó keretén belül Ali Sakmáni, az Iráni Legfelső Védelmi Tanács elnöke rávilágított: meg kell fékezni azokat a régiók fölött álló országokat, amelyek terrorszervezeteken keresztül próbálják a befolyásukat más államok kormányaira kiterjeszteni. Szerinte az elhibázott gazdasági szankciók érvénybe léptetése is komoly veszélybe sodorhat egy országot, így nem csak legyengíti azt, de akár gyarmati sorba is kényszerítheti – utalva ezzel az Egyesült Államok Iráánal szembeni politikájára és annak esetleges hátterére.
A regionális terorszervezettekkel szemben Kínával való bilaterális gazdasági kapcsolatok erősítését javasolta. (angol, IRNA, 09. 27.)

Bezárja ideiglenesen Bászrában lévő konzulátusát az USA

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Mike Pompeo bejelentette, hogy az Irán által támogatott fegyveres csoportok támadásai miatt az USA ideiglenesen bezárja a dél-iraki Bászra városban lévő konzulátusát. Erre azok után került sor, hogy ismeretlen fegyveresek az elmúlt napokban többször is „indirekt tüzet” adtak le a konzulátusra. Pompeo kijelentette, hogy amennyiben amerikai állampolgárok sérülnek meg ezekben a támadásokban, úgy Washington Teheránt fogja érte felelőssé tenni, és azonnali válaszlépést fog alkalmazni az iszlám köztársasággal szemben.(angol, AP, 09. 29.)

Erősödő jemeni ellenállás

Több csapást is mértek a jemeni hadsereg erői és a húszi felkelők a szaúdi katonai vonalakra és szövetségeseik pozícióira. Az Almasirah jelentése szerint a jemeni tüzérség és felkelőcsapatok összehangolt akciója keretén belül támadást indítottak az al-Farasz hegységben húzódó szaúdi állások ellen, valamint csapást mértek egy konvojra, mely a Szaúd-Arábiához tartozó Nadzsrán városában állomásozott. Mindeközben, szintén a jemeni légierő, második alkalommal dróntámadást hajtott végre a Szaúd-Arábia szövetségi rendszerébe tartozó Egyesült Arab Emirátusok dubai reptere ellen, a csapást kínai gyártmányú, de átalakított Samad-3 típusú drónokkal kivitelezték. A támadással szinte egyidejűleg a szaúdi parti őrség kötelékébe tartozó hajókra nyitott tüzet a dzsizáni tüzérség.  (angol, IRNA 09. 30.)

Szíriai polgárháború és kurd kérdés

A kurd vezetésű északkelet-szíriai területeket úgy fogják kezelni, mint az ország többi részét

„Mi nem adhatunk bármely szíriai tartománynak valamit, ami megkülönböztetné más tartományoktól, vagy etnikumoktól” – Ali Haidar, a megbékélési ügyek szíriai minisztere szeptemberi nyilatkozata változást jelez a szír kormány és kurdok kapcsolatában.
Még július végén Szíriában megbeszélések zajlottak Észak-Szíria jövőjével kapcsolatban a szír kormány és a kurdok által vezetett Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) között. Ezek az egyeztetések augusztusban is folytatódtak, akkor a decentralizációról és az új alkotmányról tárgyaltak a felek. A Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) annak az Egyesült Államok által támogatott Szír Demokratikus Erőknek (SDF) a politikai szárnya, amelynek a gerincét a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) alkotják. A kurdok a 2011 óta tartó polgárháború alatt elkerülték a szír kormányerőkkel való összecsapást, hiszen céljuk a kormány gyengítése helyett a jogaiknak a biztosítása, és az autonómiájuk elérése. (angol, Reuters, 09. 04.)

A Szíriai Demokratikus Tanács Északkelet-Szíriában kiterjeszti hatalmát

A Szír Demokratikus Erők (SDF) politikai szárnya, a Szíriai Demokratikus Tanács (SDC) elkezdte egységesíteni az adminisztrációját az általa uralt területeken – ez a lépés megszilárdíthatja a hatalmát Szíria északi és keleti részein. Az SDF Szíria közel negyedét ellenőrzi, ezt a területet főként az Iszlám Állam elleni harc során szerezték meg, az Egyesült Államok támogatásával. A szíriai kurdok nem akarnak függetlenedni, ők a Damaszkusz által eddig elutasított autonómiát kívánják megszerezni, és kisebbségi jogaik biztosítását.
Az SDC mostani lépése valószínűleg nyomásgyakorlás a szír kormányra azért, hogy megvitassák, és eldöntsék közösen Északkelet-Szíria jövőjét. (angol, Reuters, 09. 06.)

Törökország Moszkvával közösen demilitarizált övezetet alakít ki Szíriában

A török kormány a súlyos – 9 éves mélypontra jutott a török líra – devizaválság közepette sem feledkezett meg a szíriai helyzetről. Vladimir Putin, orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan, török államfő megállapodtak, hogy október 15-ig demilitarizált övezetet hoznak létre Idlib tartományban. A tervek szerint a területet felváltva fogja ellenőrizni a két állam hadserege a Damaszkusz ellen harcoló erők és a kormánycsapatok között húzódó demarkációs vonal mentén. A találkozó eredményességét mutatja, hogy Erdogan elnök javaslatára kivonják a térségből a nehézfegyvereket. Továbbá a felek elkötelezték magukat a Dzsabhat Fatah es-Sám radikális ellenzék teljes kiszorítása mellett.
A szíriai helyzet rendezésében a már 3 millió szíriai menekültet befogadó Törökország számára ez a lépés kedvező, annak ellenére is, hogy a szeptember eleji teheráni csúcson az idlibi tűzszünet gondolatát Oroszország elutasította. Ankara és Moszkva megerősítette, hogy minden téren harcolni fognak a terrorizmus bármilyen formája ellen a térségben, és a tervek végrehajtása lökést adhat a szíriai konfliktus politikai rendezésének is. (angol, AP, 09. 17.)

Észak-Afrika

Folytatódó összecsapások Tripoliban

Szeptember első napjaiban is folytatódtak az előző hónap végén, Tripoli déli körzeteiben kirobbant összecsapások. Bár augusztus utolsó napjaiban több tűzszüneti megállapodás is kötöttek, ezeket sajnálatos módon a harcoló felek sorra megszegték.

Szeptember 2-án a fővárosban tomboló erőszakos cselekményekkel párhuzamosan, az ország kelti területén elterülő Darna városában is kiújultak a harcok a várost korábban a birtokában tartó iszlamisták és a Khalifa Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg erői között. Az összetűzések következtében a Haftar tábornok mögött felsorakozó erők 11 fős veszteséget szenvedtek el.

A darnai harcok kiújulásával párhuzamosan az ENSZ főtitkára, António Gutteres elítélte a Tripoliban zajló erőszakos eseményeket és a korábban aláírt tűzszüneti megállapodások betartásra szólította fel a  feleket. Mindeközben az Elnöki Tanács (a hivatalos líbiai vezetés) rendkívüli állapotot hirdetett Tripoliban.

Szeptember 3-án a fővárosban zajló kaotikus állapotok megfékezése céljából az al-Bunján al-Marszúsz hadműveletben résztvevő erők (miszrátai milíciák) Tripoliba vonultak.

Szeptember 4-én az UNSMIL (ENSZ Líbiai Támogató Missziója) vezetője, Ghassan Salame (az ENSZ rendkívüli Líbiai megbízottja) bejelentette, hogy az általa folyatott tárgyalások eredményeként sikerült elérni az egymással szemben álló felek közötti tűzszünetet.  

Szeptember 5-én a francia, az olasz, a brit és az amerikai kormányok üdvözölték az ENSZ égisze alatt tető alá hozott tűzszüneti megállapodást. Továbbá az egyezség betartására szólították fel a feleket.

Szeptember 10-én 6 fegyveres támadó hatolt be a Líbiai Olajvállalat Tripoliban található központjában. A támadók közül ketten életüket veszítették az épületet védő biztonságiakkal vívott tűzharc során. További két támadó pedig az épületben robbantotta fel magát. A hatóságok az Iszlám Államot vádolják a támadás lebonyolításával.

Szeptember 13-án az Európai Unió közleményében támogatásáról biztosította a líbiai népet és az észak-afrikai ország hivatalos vezetéseként elismert Elnöki Tanácsot. Továbbá a nyilatkozatban az EU elismeréssel adózott az UNSMIL által a Tripoliban zajló harcok megfékezésre tett erőfeszítéseinek. Az Unió a közleményében büntetőintézkedésekkel fenyegette meg a tűzszüneti megállapodást megszegő csoportokat.

Szeptember 18-án  kiújultak Tripoliban az egymással szemeben álló milíciák közötti harcok.

Szeptember 22-én az Elnöki Tanács a nemzetközi közöséghez fordult segítségért a Tripoliban zajló harcok megfékezése érdekében.

Szeptember 25-én a Tripoli Biztonsági Igazgatóság a majd egy hónapja zajló harcok befejezésről tájékoztatta a közvéleményt. A legfrissebb tűzszüneti megállapodás értelmében a 7-es Brigádok megkezdték a fővárosból való kivonulásukat. A majd négy hetes küzdelem során 115-en veszítették életüket és 560 sebesültek meg. (angol, The Libya Observer)

Haftar Líbia ellenségének nevezet Olaszországot

Szeptember 7-én Khalifa Haftar tábornok (a Líbiai Nemzeti Hadsereg vezetője) is megszólalt a Tripoliban zajló eseményekkel kapcsolatban. A törzsi vezetők előtt elhangzott beszédében a főváros felszabadításról beszélt. Továbbá felszólalásában Líbia ellenségének nevezte Olaszországot, illetve azt is kifejtette, hogy számára elfogadhatatlan a készülő líbiai alkotmánytervezet. (angol, The Libya Observer, 09.07.)

Líbia támadással fenyegeti Algériát

A Líbiai Nemzeti Hadsereg parancsnoka, Khalifa Haftar tábornok háborúval fenyegette meg Algériát. Bejelentését arra reagálva tette, hogy algériai katonák átlépték a líbiai határt; Haftar a líbiai belügyekbe való beavatkozással vádolta meg a szomszédos államot. Az algériai kormányfő visszautasította Haftar vádjait.
A kialakult helyzet miatt az algériai kormányzat  megtiltotta katonáinak, hogy részt vegyenek más országok katonai műveleteiben. A Tripoliban székelő líbiai kormány, tekintettel a szomszédos államnak a konfliktus megoldásában betöltött mediátor szerepére, bocsánatot kért az algériai kormánytól és hangsúlyozta, készen állnak arra, hogy kapcsolataikat jobban elmélyítsék a szomszédos országgal. (angol, memo, 09.10., the lybia observer 09.10.)

Haftar találkozója az olasz külügyminiszterrel

Szeptember 11-én Haftar tábornok a Bengázitól keletre lévő Rajma településen fogadta Enzo Milanesi, olasz külügyminisztert. A megbeszélés fő témái a terrorizmus ellenes harc, valamint az illegális migrációval kapcsolatos kérdések voltak. A találkozó érdekeségét leginkább az adja, hogy Haftar alig pár nappal korábbi beszédben még a líbiai nép ellenségének nevezte meg a dél-európai államot. (angol, The Libya Observer, 09.11.)

Egyiptom regionális hatalommá akar válni?

Elemzők szerint Egyiptom újra regionális hatalommá akar válni azáltal, hogy mediátori szerepkörben segíti a rivális palesztin pártok, a Hamasz és a Fatah közötti párbeszédet. A párbeszéd hónapok óta holtponton áll és a 11 éve húzódó politikai megosztottság nem mutatja jelét előrehaladásnak. A vita középpontjában a Gázai övezet (melyet jelenleg a Hamasz irányít) feletti fennhatóság kérdése áll, mert a Fatah vezetésű Palesztin Hatóság teljes kontollt akar a terület felett; ennek egyik következménye lenne a Hamasz fegyveres szárnyának, az al-Qassam Brigádoknak a leszerelése. Augusztus folyamán az egyiptomi hírszerzés tárgyalasokat vezetett a Hamasz és Izrael között összekötőként. A cél az volt, hogyfokozatosan elérjék a tartós tűzszünetet és megelőzzék az egyre növekvő palesztin elégedetlenséget.  (angol, al-Jazeera, 09. 25.)

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Felde Bence (szíriai polgárháború és kurd kérdés), Kiss Beatrix (Észak-Afrika), Lázin Áron (síita félhold), Szabó Orsolya Réka (Észak-Afrika), Vámos Bence (síita félhold), Varga Benjámin (síita félhold) és Vincze Patrik (szíriai polgárháború és kurd kérdés) .

Katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján szombat reggel az Országház előtt, a Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj végezte, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is.

A központi rendezvénysorozat délelőtt 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik. Emellett a nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a diákokat, érdeklődőket. A Batthyány-örökmécsnél 10 és 18 óra között lehet mécsest gyújtani.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Külföldi katasztrófavédelmi csapatok haladnak át az országon a hétvégén Szerbia felé, emiatt több autópálya és autóút forgalma is lelassulhat; a rendőrség fokozott óvatosságot kér a közlekedőktől.

Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata a rendőrség honlapján megjelent közleményben azt írta: Szerbiában a NATO katasztrófavédelmi gyakorlatán 35 ország képviselteti magát, a külföldi csapatok zárt konvojban, rendőri felvezetéssel haladnak át Magyarország területén.

A csapatok szombat délelőtt a Záhony – M3-as autópálya – Budapest szakaszon, délután és este az M1-es és az M0-s, valamint az M5-ös autópálya vonalán haladnak Röszke irányába. Vasárnap délelőtt az M2-esen és az M0-son, délután és este az M15-ös autóúton és az M1-es sztrádán, valamint az M5-ös autópályán közlekednek, szintén Röszke felé.

A rendőrség azt kéri, hogy az erre haladók fokozott figyelemmel közlekedjenek.

Szerbia elkötelezett marad katonai semlegessége mellett – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb államfő, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden fogadta őt a Kremlben.

“Szerbia mint független és szabad ország megőrzi katonai semlegességét, és úgy gondolom, hogy ma Szerbia az egyetlen ilyen szándékú ország a Nyugat-Balkánon” – mondta Vucic.

A szerb elnök köszönetet mondott Oroszországnak és Putyinnak – akit belgrádi látogatásra hívott meg – a szerb nemzeti és állami érdekek, valamint a nemzetközi jog melletti kiállásáért egy olyan helyzetben, amelyben Szerbiát szerinte “napi szinten számos provokáció éri”. Úgy vélekedett: Belgrád kompromisszumkészsége és béketörekvése ellenére nagyon távoli még Koszovó kérdésének megoldása.

Putyin a tárgyalások nyilvános szakaszában elégedetten nyugtázta, hogy mind a kétoldalú áruforgalom, mind pedig a szerbiai orosz beruházások értéke stabilan növekszik. A zárt ajtók mögött lefolytatott, mintegy kétórás tárgyalásokat követően a szerb államfő újságírók előtt, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, megelégedettségét fejezte ki azok eredményével.

“Mindent megkaptunk, amit szerettük volna. Mindendről megállapodtunk” – nyilatkozott a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

Kijelentette, hogy Putyinnak megerősítette: Szerbia nem kíván a NATO tagjává válni. Beszámolója szerint a tárgyaláson nemcsak a nyugat-balkáni helyzetről, de a világpolitikáról is szó esett, és az északi-atlanti szövetséggel kapcsolatos álláspontok kifejtése abban fontos helyet, mintegy 10-15 percet kapott.

Mint mondta, Szerbia a semlegessége megőrzése érdekében erősíti hadseregét.

“Ezen álláspontunk támogatást nyert Oroszország részéről” – hangoztatta Vucic, és ismételten köszönetet mondott Putyinnak azért, hogy Moszkva egyebek között a nemzetközi szervezetekben és az ország területi épsége megőrzése érdekében támogatást nyújtott Szerbiának.

A TASZSZ hírügynökség egy szerb közvélemény-kutatásra hivatkozva azt írta, hogy Szerbia lakosságának 62 százaléka nem bocsátotta meg Jugoszlávia NATO általi bombázását, 84 százaléka ellenzi a csatlakozást és 68 százalék a jövőbeni együttműködést is.

Vucic elmondása szerint az orosz elnök utasította munkatársait, hogy határozzák meg belgrádi látogatásának időpontját, amit annak a jeleként értelmezett, hogy Putyin a közeljövőben biztosan fel fogja keresni Szerbiát.

A Vecsernyije Novosztyi című orosz napilap szerint a szerb fél arra számít, hogy Putyin november 11-én részt vesz majd az első világháború lezárásának 100. évfordulója alkalmából tartandó belgrádi katonai parádén, amelynek pontos időpontját még nem rögzítették. Moszkva korábban jelezte, hogy az orosz elnök ugyanazon a napon Párizsban jelen lehet egy ugyanebből az alkalomból megrendezendő díszszemlén.

A szerb elnök keddi beszámolója szerint Putyinnal 45-50 percet fordítottak a koszovói helyzet megvitatására, de részletesen terítékre kerültek a bosznia-hercegovinai és a macedóniai fejlemények is. A politikai témák mellett a megbeszélések tárgya volt az orosz vasutak szerbiai tevékenysége és a Török Áramlat földgázvezeték építése is.

Vucic moszkvai látogatását megelőzően arról beszélt, hogy a koszovói helyzetet meg akarja vitatni Putyinnal, és támogatását fogja kérni. Azt, hogy pontosan miben kér segítséget, nem fejtette ki. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy az orosz-szerb csúcs egyik témája lesz a feszültség megnövekedése a Nyugat-Balkánon, de a szerb elnök több hónapig szervezett vizitje azzal nem áll közvetlen összefüggésben.

Aleksandar Vucic szombaton a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget, mert Hashim Thaci koszovói elnök a Gazivoda-tóhoz látogatott a szerbek lakta Észak-Koszovóban, koszovói rendőrkommandósok tucatjainak kíséretében. A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodás megtiltotta a különleges egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.

Az országos Munkavédelmi Bizottság gyászjelentése.

Az országos Munkavédelmi Bizottság mély megrendüléssel tudatja, hogy 2018. szeptember 30-án elhunyt Palotás Gábor az országos Munkavédelmi Bizottság tagja. Munkásságát a dolgozók védelmének szentelte, távozásával súlyos veszteség érte a munkavédelmi szakmát. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Búcsúztatójáról később adnak tájékoztatást.

Kábítószer birtoklásának gyanúja miatt indult eljárás egy 54 éves kozármislenyi férfi ellen, akitől csaknem 20 kilogramm kábítószergyanús szárított növényt foglaltak le – közölte kedden a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság (BMRFK) szóvivője.

Popovics Dejan közölte: vasárnap éjjel arról értesítették a rendőrséget, hogy Kozármisleny külterületén lövések dördültek. A rendőrök a helyszínen egy 54 éves helyi férfit igazoltattak, aki elmondta, hogy a közeli tanyájára próbáltak meg ismeretlenek bemenni, ezért használta vakondriasztó pisztolyát.

A rendőrök a férfi tanyáján lévő fóliasátor közelében “kábítószer gyanúját keltő szagot éreztek”, majd az ingatlanhoz tartozó kertben hétfő hajnalban megtartott kutatás alkalmával nyolc tő lábon álló kábítószergyanús növényt, 19 kilogramm kábítószergyanús szárított növényt, valamint kábítószer termesztéséhez használatos eszközöket foglaltak le.

A férfit a rendőrök elfogták, előállították, gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették.

Az orosz külügyi szóvivő felszólította Londont: bizonyítsa be, hogy még életben van az angliai Salisburyben megmérgezni próbált Szergej Szkripal volt orosz katonai hírszerző.

Marija Zaharova szóvivő hétfői Facebook-bejegyzése szerint a brit hatóságoknak inkább ezt kellene tenniük ahelyett, hogy álhíreket terjesszenek arról, hogy a Szkripal-ügy egyik gyanúsítottja, Ruszlan Bosirov voltaképpen az orosz katonai hírszerzés ezredese, akit Anatolij Csepigának hívnak.

“A brit sajtó ismét a +helyes+ következtetést vonta le a salisburyi történetből: ha Moszkvában napok óta senki sem mutatta be hivatalosan Csepigát, akkor az azt jelenti, hogy Bosirov maga Csepiga, vagy Csepiga maga Bosirov” – írta gúnyosnak szánt megfogalmazásában Zaharova.

A szóvivő szerint vádaskodásával London mentegetőzésre akarja késztetni Moszkvát, hogy a rossz benyomás azután is megmaradjon, ha kiderül az igazság.

“Emlékeztetem Önöket: jó lenne Csepiga előtt Szkripalt megnéznünk” – írta.

Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt március 4-én mérgezték meg az angliai Salisburyben, a merényletkísérlet miatt a lánya is kórházba került. Azóta mindketten elhagyhatták a kórházat, de ismeretlen helyen tartózkodnak. Szkripal oroszországi hozzátartozói az orosz sajtóban felvetették azt a gyanújukat, hogy a volt kém talán mégsem él.

A történtek miatt Nagy-Britannia és a vele szövetséges vagy szolidáris országok, illetve Oroszország kölcsönösen diplomatákat utasítottak ki.

A brit hatóságok szeptember 5-én az orosz állampolgárságú Alekszandr Petrovot és Bosirovot vádolták meg a bűncselekmény elkövetésével, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés fedett ügynökei, és a mérgezéshez Novicsok típusú, szovjet fejlesztésű katonai idegmérget használtak. Moszkva elutasítja a vádakat.

A brit, majd a független orosz sajtóban is múlt szerda óta tényállításként terjed az az információ, amely szerint Bosirov nem más, mint Csepiga ezredes, aki kiérdemelte az Oroszországi Föderáció Hőse címet.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken kijelentette: a Kremlnek nincs tudomása arról, hogy Vlagyimir Putyin kitüntetett volna Csepiga nevű személyt. Szavai szerint a gyanúsítottak azonosításával nem a sajtónak és nem is a Kremlnek, hanem az orosz szakszolgálatoknak kell foglalkozniuk, ezeknek pedig lehetőséget kellene kapniuk a Szkripal-ügy kivizsgálásában való részvételre, és kompetens forrásokból kellene hivatalos adatokhoz jutniuk. Emlékeztetett rá, hogy Moszkva a kezdetektől fogva felajánlotta együttműködését Londonnak.

Peszkov hétfőn megismételte, hogy a Kreml a továbbiakban nem kívánja kommentálni a Szkripal-üggyel kapcsolatos sajtóhíreket.