Feed aggregator

Az otthon átalakítása, egy iroda bővítése vagy épp egy vállalkozás fejlesztése során mindenki tapasztalhatja, hogy a hely néha kevésnek bizonyul. Legyen szó költözésről, felújításról vagy szezonális termékek tárolásáról, a helyigény gyorsan megnövekedhet.

Budapest szerencsére megoldást kínál ezekre az alkalmakra, különböző méretű raktárakkal, melyek egyszerűen és kényelmesen bérelhetők.

Miért lehet szükséged bérelhető raktárra?

Gondoltál-e már arra, hogy mennyi minden területen jelenthet könnyebbséget egy bérelhető raktár a Tárol.hu-nál? Az élet hozhat olyan helyzeteket, amikor raktározási megoldásokra van szükséged. Például egy lakásfelújítás esetén, amikor időlegesen ki kell pakolni a bútorokat. Ugyanígy az irodák is jól járnak, főleg ha átalakításon vagy bővítésen esnek át. A vállalkozások számára is fontos lehet, különösképp, ha a szezonális termékeiket szeretnék egy biztonságos helyen tárolni.

A családok is kihasználhatják ezeket a raktárakat. Költözéskor jól jön, vagy olyankor, amikor egyszerűen csak szeretnéd rendben tartani a dolgaidat, és elpakolni azokat, amikre rövid távon nincsen szükséged. Gondold el, hogy egy közelgő rendezvény miatt időlegesen több helyre van szükséged otthon. Ilyenkor egy raktár bérlése lehet a gyors és egyszerű megoldás.

Mit nyújtanak a budapesti raktárak?

Az elsőre talán egyszerű tárolóhelyként tűnő raktárak Budapesten ennél többet kínálnak. Például autóval közvetlenül megközelíthetőek, ami különösen hasznos, ha nagyobb tárgyakat szükséges elhelyezni. Ezáltal nem kell hosszú utakon cipekedned.

A biztonság szintén kiemelt figyelmet kap ezeknél a tárolóhelyeknél. Sok raktárhelyiség kamerarendszerrel felszerelt, és éjjellátó funkciókkal biztosítja a hozzád tartozó értékeket, míg a rendszámalapú beléptetés a mindennapi hozzáférést könnyíti meg.

A Tárol.hu példája

Egy jó példa erre a Tárol.hu, amely modern raktározási lehetőségekkel szolgál több mint ezer bérlő számára. Akár 3-30 négyzetméteres, illetve nagyobb, akár 500 négyzetméteres raktárakkal is rendelkeznek. Ezek a tárolók nemcsak nagyméretű vállalkozásoknak elérhetők, hanem kisebb igényekkel rendelkező magánszemélyek számára is.

A céges bérlőik számára a Tárol.hu megbízható szolgáltatást nyújt, például a rendszeres kamionforgalom és a targoncázási lehetőségek kihasználásával. Ezt tovább erősíti az éjjel-nappali nyitva tartás és a folyamatos portaszolgálat.

Emellett a Tárol.hu folyamatosan bővíti szolgáltatási területét. Terveik szerint 2025 elején további kerületekben is megjelennek, még több lehetőséget biztosítva azok számára, akik helyhiánnyal küzdenek.

A raktárak bérlése manapság nemcsak a nagyobb vállalkozások, de a magánszemélyek életét is megkönnyítheti. Az egyszerű hozzáférés, a magas szintű biztonság és a rugalmasság miatt ezek a megoldások különösen vonzók lehetnek bárki számára, aki időszakosan vagy tartósan szeretne több helyet biztosítani magának. Ha te is azon töprengsz, hogyan oldhatnád meg a tárolási kihívásaidat, érdemes áttekinteni a lakossági raktárakat.

The post Raktározás Budapesten: praktikus megoldások helyhiányra appeared first on Biztonságpiac.

Dauer des Videos : 15'

Haftungsausschluss : Die Verdolmetschung der Debatten soll die Kommunikation erleichtern, sie stellt jedoch keine authentische Aufzeichnung der Debatten dar. Authentisch sind nur die Originalfassungen der Reden bzw. ihre überprüften schriftlichen Übersetzungen.
Quelle : © Europäische Union, 2025 - EP

In today's edition: AI deadlines, consumer agenda, DFA for kids, Spain probes Meta

Ethiopia has welcomed the return as part of a broader push to repatriate items of national significance.

Des dizaines de milliers d'enfants ukrainiens vivant dans les territoires occupés ont rejoint Yunarmiya, une organisation militaire de jeunesse russe présente dans tout le pays. Certains se sont retrouvés à combattre pour la Russie dans la guerre contre leur propre pays.

Des dizaines de milliers d'enfants ukrainiens vivant dans les territoires occupés ont rejoint Yunarmiya, une organisation militaire de jeunesse russe présente dans tout le pays. Certains se sont retrouvés à combattre pour la Russie dans la guerre contre leur propre pays.

Az emberi elme csodálatos, de előfordulhat, hogy kevésbé hatékonyan működik. Az “agyi köd”, ahogy sokan nevezik, pontosan erre a jelenségre utal: amikor a gondolatok homályosak, és a mentális tisztaság hiánya nehezíti a mindennapokat.

Ez az állapot gyakran együtt jár a stresszel, a fáradtsággal vagy bizonyos egészségügyi állapotokkal. Mi lehet az oka, és hogyan lehet kezelni?

A megoldások között egyre gyakrabban találkozhatunk a Hemp4Life Reakiro CBD olajának jótékony hatásaival.

Mi okozza az agyi ködöt és kiket érint?

Az agyi köd, vagy más néven brain fog, nem klinikai terminológia, hanem széles körben használt kifejezés, ami a szellemi tisztaság elvesztését jelöli. Képzelje el, hogy időszakosan zavaros a gondolkodása, memóriája gyengébb, a koncentrációja szétszórt. Ezt számos tényező kiválthatja, például a krónikus stressz, alvászavarok vagy neurológiai problémák. Egy álmatlan éjszaka után bárkinek szüksége lehet időre, hogy mentális kapacitása helyreálljon.

Azonban amikor valaki hosszabb távon küzd ezekkel a tünetekkel, az már komolyabb problémákra utalhat. Depresszió, ADHD vagy PTSD például tartósan befolyásolhatja a szellemi teljesítményt.

Ezen állapotok közös vonása, hogy gyakran gyulladással vagy a neurokémiai egyensúly megbomlásával járnak. Autoimmun betegségekben szenvedők szintén tapasztalhatnak agyi köd-szerű tüneteket. A statisztikák szerint a COVID-19 is egy ilyen kórkép, ami tartós agyköd megjelenését okozhatja, a COVID egyik tüneteként. A CBD termékek mind a gyulladások csökkentését, mind a napi kognitív képességek javítását célozzák.

Hogyan segíthet a CBD olaj az agyi teljesítmény javításában?

A CBD, vagyis a kannabidiol, az emberi szervezet endokannabinoid rendszerére hat. Ezen rendszer feladata az idegek, az immunválaszok és a hormonális egyensúly szabályozása. A CBD használata segíthet a gyulladások enyhítésében, fokozza a mentális teljesítményt és segíti az agy regenerációját.

Egy nemrégiben készült kutatás, amit a Journal of Molecular Sciences publikált, arra mutatott rá, hogy a kannabinoidok képesek mérsékelni a long COVID okozta neuroinflammációt. A CBD olaj idegvédő tulajdonságai, valamint az agyi információáramlás stabilitásának helyreállításához való hozzájárulása jelentős. Kutatások szerint a CBD segíti a sérült szinapszisok újjáépülését és fokozza az agysejtek közötti kommunikációt. Ezzel nemcsak a gyulladásos reakciók csökkennek, hanem az információfeldolgozás is könnyebbé válik az agy számára.

A neurokémiai egyensúly szerepe

A koncentrációhiány, a szorongás és az agyi köd sokszor kapcsolódik a dopamin és szerotonin nevű neurotranszmitterek alacsony szintjéhez. A CBD közvetett hatásával támogatja ezen kémiai anyagok normális szintjének visszaállítását az agyban. Egy közelmúltban, a Scientific Reportban megjelent kutatás szerint a CBD hozzájárult a hangulat javításához azáltal, hogy befolyásolta a szerotonin receptorok működését. Emellett a dopaminszint szabályozására is képes volt, ami közvetlenül érinti a motivációt és összpontosítást.

A CBD hozzájárulhat az egyensúly helyreállításához, de fontos megjegyezni, hogy ezek az állítások folyamatosan alakulnak a tudományos kutatások alapján. Mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a CBD olaj érezhető változást hozzon? Ez sok mindentől függ, például attól, hogy az agyi köd hátterében milyen okok húzódnak. Ezért mindenképpen tanácsos szakemberrel konzultálni a használata előtt.

The post Milyen megoldást kínálhat a CBD olaj az agyi köd ellen? appeared first on Biztonságpiac.

Delegates met at the Global Climate-Smart Agriculture Conference in Brasília before the COP30 climate talks. Credit: 2025Clim-Eat/Flickr

By Ana Maria Loboguerrero and Dhanush Dinesh
BELÉM, Brazil, Nov 20 2025 (IPS)

The language of agricultural sustainability changes like the seasons—from “climate-smart” to “regenerative,” “agroecological,” and “nature-positive.” Each term reflects good intentions, but the growing list risks duplication, confusion and delays.

The recent CSA Conference in Brasília gathered leaders from policy, science and finance ahead of COP30 to focus not on buzzwords but on the shared foundations of sustainable food systems, which is all the more important in the Grave New World. For all the various theories of change, many share the same principles of soil health, crop innovation, inclusive finance and resilient livestock production.

In the midst of the COP30 climate talks, consensus will depend on recognizing that climate action and protecting livelihoods must advance together. Leaders must challenge themselves to measure success not only in emissions reduced, but also in the quality of life sustained by a thriving and resilient rural economy. With Brazil’s COP presidency determined to accelerate agreements into action, the challenge now is to accept and advance context-specific approaches in pursuit of a shared goal.

At present, fragmentation continues to divide institutions, donors, NGOs and producers, with competing ideologies slowing progress toward sustainability at the speed and scale required. For example, while a vast number of organizations are currently backing the concept of regenerative agriculture, others tread the paths of sustainable intensification or climate-smart agriculture. But some of the practices, such as agroforestry, could fall under each of these concepts.

And the Koronivia Joint Work on Agriculture (KJWA), established prior to COP26, has been succeeded by Sharm el-Sheikh Joint Work on the Implementation of Climate Action on Agriculture and Food Security and yet farmers are still waiting for clear national strategies to emerge from years of workshops and working papers. While the principles underpinning these joint work programs are sound, they have not generated action at the speed needed.

On the other hand, the six CSA Conference themes—from soil health and crop innovation to finance and policy—offer a fundamental framework around which there is already much agreement and can deliver results under whichever buzzword it is categorized. The themes also reflect the priorities of Brazil’s Action Agenda and ABC+ Plan, highlighting practical areas of consensus.

Brazil’s experience offers tangible examples of how shared priorities can move from discussion to delivery. The ABC+ Plan (2020–2030) forms the backbone of the country’s low-carbon agriculture strategy, integrating sustainable practices like no-till farming, pasture recovery and biological nitrogen fixation into a coherent national framework. It represents a direct contribution to the COP30’s Action Agenda’s agricultural pillar, transforming abstract goals on soil health and productivity into measurable outcomes.

Building on this, Brazil’s RENOVAGRO is the financing arm that enables the implementation of the ABC+ Plan, demonstrating how public policy can activate private investment to move all Action Agenda ambitions forward together. By tying credit eligibility to verified adoption of low-carbon practices, the program allows farmers to commit to transitions that would otherwise be out of reach. This realizes the ABC+ Plan’s policy objectives and shows that progress depends not necessarily on new ideas, but on acting decisively on the systems that already work.

At COP30, the challenge is not to settle on the right language but to sustain the right actions—whatever this might look like according to local circumstances and resources. Progress depends on scaling what we already agree on: sound policies, accessible finance that doesn’t exclude vulnerable populations and resilient food systems that keep production within environmental limits. The next phase must prioritize implementation over invention.

Leaders have an opportunity to move from promises to performance. The task ahead is to scale what already works—not to define new concepts, but to deliver proven solutions faster.

Brazil’s example shows that integration works better than focusing on the continued search for a universal solution. There is no single path forward, only a combination of context-specific approaches bound by diplomatic agreement and sustainable financing.

By focusing on fundamentals, we can avoid the paralysis of competing definitions and begin to act collectively by applying the policies and practices we know work in ways that fit local realities.

Ana Maria Loboguerrero, Director, Adaptive and Equitable Food Systems at Gates Foundation
Dhanush Dinesh, Chief Climate Catalyst at Clim-Eat

IPS UN Bureau

 

Follow @IPSNewsUNBureau
!function(d,s,id){var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)[0],p=/^http:/.test(d.location)?'http':'https';if(!d.getElementById(id)){js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+'://platform.twitter.com/widgets.js';fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, 'script', 'twitter-wjs');  

Excerpt:

In the midst of the COP30 climate talks, consensus will depend on recognizing that climate action and protecting livelihoods must advance together.

Bizonyára sokféle élethelyzetet ismer, amikor a női vágy változása szembetűnő. Ezen érzelem ingadozása egy természetes folyamat, amelyet különböző tényezők befolyásolhatnak. Az élet eltérő szakaszaiban olykor erősödhet, míg máskor szinte eltűnhet. De vajon mi idézheti elő igazán ezeknek a változásoknak az intenzitását?

Mikor alakul át a női libidó?

A női vágy csökkenése mögött sokféle ok rejtőzhet. Gondolt már arra, hogy a párkapcsolati feszültségek vagy a szülés utáni testi átalakulások is hatással lehetnek erre? Az életünk stresszes időszakai, a mindennapos teendők felhalmozódása vagy a hormonális ingadozások mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy időnként a libidó visszaessen. Statisztikák szerint a nők jelentős része tapasztalja az orgazmus elmaradását, vagy hogy az intimitás idővel megszokottá válik. Sokan érzik, hogy ilyenkor a szenvedély már nem olyan erős, mint korábban.

A megoldás gyakran átfogó megközelítést kíván: az őszinte beszélgetés mellett fontos a romantikus légkör megteremtése is. Néha pedig kis külső támogatás is hasznos lehet, mint például a Biobox áruház minőségi vágyfokozóinak alkalmazása. 

A vágyfokozók szerepe

Napjainkban egyre több ember fordul a természetes eredetű vágyfokozókhoz, hogy felélénkítse elveszettnek hitt szenvedélyét. A Biobox áruház olyan termékeket kínál, melyek kifejezetten a női energiák újjáélesztésében segíthetnek. Ilyen például az Elixir Drops, ami étrend-kiegészítőként hozzájárulhat a keringés serkentéséhez, és ezáltal az érzékek kiélesítéséhez. Az olyan összetevők, mint az L-arginin, segíthetnek a test oxigénellátásának támogatásában.

Az illat és a szín is közrejátszik a hangulat megteremtésében. Tűnődött már azon, hogy egy kis változtatás milyen hatással lehet a kapcsolatára? Az intimitás helyreállítása ugyanis megmutatkozhat egy mosolyban vagy egy gesztusban is. Nem szükséges hozzá több, mint két pipettányi cseppet elvegyíteni az italában, és hamarosan érzékelheti a test és lélek újraéledését.

A kapcsolatok erősítése

A női test és lélek harmóniáját visszanyerni nemcsak a szexuális életre gyakorolhat pozitív hatást, hanem minden más területre, ahol fontos az önbizalom és a kiegyensúlyozottság. A vágy felélesztése lehetőséget ad arra, hogy jobban megismerje saját érzéseit és nőiességét. Az intimitás, az önelfogadáson és a partnerrel való mélyebb kapcsolódáson keresztül új értelmet nyerhet.

Sok nő és pár már megtapasztalta, hogy az együttlétek új szintre emeléséhez néha csak egy kis ösztönzés vagy kreativitás szükséges. Egy különleges vacsora, hosszú közös séták vagy egy naplemente tükröződése a vízen mélységet adhat egy kapcsolatnak.

A Biobox áruház több mint egy évtizede biztosít támogatást, hogy a termékeikkel ne csak a vágy, hanem a szeretet is új energiával töltődjön fel. Számos potencianövelő termékük van, amelyek az online és offline üzleteikben is elérhetők. Ezek nemcsak a meglévő párkapcsolatot tölthetik meg új energiával, hanem saját magát is, hogy teljesebb életet élhessen.

The post A női szenvedély újraéledése appeared first on Biztonságpiac.

Written by Tristan Marcelin.

Following Mario Draghi’s report on the future of European competitiveness, the EU has started proposing ways to simplify EU laws governing the digital space. The goal is to reduce administrative burdens on companies. However, simplifying EU digital laws may not be sufficient to boost innovation, and thus competitiveness.

EU competitiveness as a new priority Future of European competitiveness

Following a request by European Commission President Ursula von der Leyen, Mario Draghi – former European Central Bank President – drafted a report in 2024 on the future of European competitiveness. In his report, Draghi suggests, among other things, increasing EU digitalisation and the development of advanced technologies to boost EU competitiveness. The report notes that the EU should develop its connectivity, computing infrastructures, and electronics value chain, as all three are essential for EU citizens and businesses. It also suggests a number of ways to strengthen EU governance, including by simplifying rules. It warns that ‘excessive regulatory and administrative burden can hinder the ease of doing business in the EU and the competitiveness of EU companies’. The unclear overlaps between the General Data Protection Regulation (GDPR) and Artificial Intelligence Act (AI Act) are given as an example.

New EU political priorities

Since the publication of the Draghi report, the European political landscape has changed. In 2024, a new legislative term started in the European Parliament, and a new College of Commissioners was appointed for the European Commission. The Commission’s new leadership chose competitiveness as one of its 2024‑2029 priorities, and laid down objectives including ‘making business easier’ and ‘boosting productivity with digital tech diffusion’ to achieve this goal. Both objectives follow Mario Draghi’s recommendations. The latter appears even more relevant in 2025, as this year’s Nobel prize in economic sciences was awarded to three economists for showing ‘how new technology can drive sustained growth’.

From strategic objectives to concrete proposals Digital simplification on the Council’s agenda

In a June 2025 document, the Polish Presidency of the Council noted its priority of simplifying digital regulations, listing the initiatives it undertook. The current Danish Presidency aims for a similar priority. The Danish programme notes that ‘the Presidency will place focus on regulatory simplification and better regulation in the EU to ease daily operations for businesses and other stakeholders’. Under Denmark’s Presidency, the Council defined its position on a Commission proposal, known as the ‘omnibus IV‘ simplification package, to reduce administrative burdens for small and medium-sized enterprises and small mid-cap enterprises (SMCs). The proposal includes modifications to the GDPR: SMCs would no longer need, under certain conditions, to maintain records of activities involving the processing of personal data.

Forthcoming proposal for a digital omnibus

An omnibus dedicated to the EU digital rulebook is reportedly expected for 19 November 2025. The call for evidence, published by the Commission on 16 September 2025, hints at an omnibus focusing notably on simplifying data legislation, cybersecurity incident reporting obligations, and the smooth application of AI Act rules. The forthcoming omnibus is aimed at reducing ‘the administrative costs for compliance for businesses, administrations and citizens in the European Union in application of several regulations of the Union’s digital acquis without compromising the objectives of the underlying rules’. It follows a period of intense political discussions over a pause or simplification of parts of the AI Act, owing to its difficult transposition into technical guidance and standards, and its interplay with other rules.

Burden of a fragmented EU digital rulebook Fragmented EU digital rulebook

The EU digital rulebook is composed of several pieces of legislation that all have different purposes and scopes. Among the horizontal digital laws, (i) several are related to data, while (ii) others focus on specific digital activities. The first include the GDPR, which has created rights for EU citizens over their data. Further laws such as the Data Act and the Data Governance Act set rules for private, public and non-personal data. The second include laws creating obligations for certain types of digital activities, such as the Digital Markets Act for practices relating to digital markets, the Digital Services Act for digital services, and the AI Act for AI systems and models. It also includes technical and organisational cybersecurity obligations relating to software, hardware and entities, such as the Cyber Resilience Act (CRA) and the NIS 2 Directive. In addition to the horizontal digital laws, sectoral laws may apply. For instance, in 2024, experts divided the 154 EU ‘information security’ and ‘cybersecurity’ policies (including non-legislative texts) into eight policy areas including energy, economic, education, and security and justice.

Administrative burden on companies

The administrative tasks companies must undertake to comply with EU laws depend on their activities. Companies handling personal data must comply with GDPR rules. Once enforced, companies distributing and manufacturing devices might need to comply with the CRA, and those providing general-purpose AI (GPAI) might need to comply with the AI Act. A company could need to comply with all three. However, each law has different deadlines, reporting procedures and authorities. The GDPR and the CRA are enforced at Member State level, while the exclusive power to enforce GPAI rules rests with the Commission. If a company provided high-risk AI systems instead of GPAI, enforcement would be at the national level. The GDPR, CRA and AI Act thus all rely on different enforcers. Depending on the law and its implementation, Member States may have added requirements on top of the initial EU law – this is known as ‘gold plating‘. The Draghi report associates it with a loss in competitiveness, mentioning the GDPR as an example: its enforcement is uneven among the Member States, limiting cross-border innovation.

Beyond simplifying the EU digital rulebook

While simplifying the EU digital rulebook is a first step, it is unlikely to be sufficient to boost EU innovation, and thus competitiveness. In 2024, Anu Bradford – known for theorising the Brussels effect, whereby the EU’s regulatory power influences other regions – published a research paper, ‘The False Choice Between Digital Regulation and Innovation’. As reported by the Oxford Institute for Ethics in AI, she ‘noted that there was very little technological regulation in Europe before 2010, at the time when the likes of Meta and Google have been founded. This suggests that regulation was not the major obstacle preventing the rise of similar companies in Europe.’ Experts often mention the absence of a digital single market and of a unified capital market in Europe as one of the root causes of the EU’s technological gap.

Read this ‘at a glance’ note on ‘Simplifying EU digital laws for competitiveness‘ in the Think Tank pages of the European Parliament.

Le Ministère de l'enseignement supérieur et de la recherche scientifique lance un appel à candidature pour le recrutement des cadres à d'importants postes de responsabilité. Il s'agit de : Secrétaire Général de Ministère (SGM), Directeur des Bourses et Aides Universitaires (DBAU) ; Directeur de la Coopération Universitaire et Scientifique (DCUS) ; Directeur des Examens et Concours (DEC). Le dépôt des dossiers de candidature se déroulera du mercredi 19 novembre au mardi 02 décembre 2025. Voici les conditions et pièces à fournir...

Malgré plusieurs semaines d'incertitude, l'élection présidentielle de Republika Srpska se tiendra le 23 novembre. La campagne offre un face à face tendu entre Siniša Karan, soutenu par Milorad Dodik et Branko Blanuša, pour l'opposition. Portrait des candidats.

- Articles / Une - Diaporama, Courrier des Balkans, Politique, Bosnie-Herzégovine, RS sécession

Malgré plusieurs semaines d'incertitude, l'élection présidentielle de Republika Srpska se tiendra le 23 novembre. La campagne offre un face à face tendu entre Siniša Karan, soutenu par Milorad Dodik et Branko Blanuša, pour l'opposition. Portrait des candidats.

- Articles / Une - Diaporama, Courrier des Balkans, Politique, Bosnie-Herzégovine, RS sécession

Les rumeurs faisant état du lancement d'un téléphone mobile conçu par Tesla et son dirigeant Elon Musk, n'ont aucun fondement officiel. Cette infirmation relayée ces derniers jours sur divers canaux digitaux relève du faux.

L'information relative à la commercialisation d'un téléphone, nommé le Pi Phone, fabriqué par Tesla et jouissant d'une connexion satellite via le réseau Starlink, pour la somme de 789 dollars américains relève du faux.

https://www.noovo.info/nouvelle/le-pere-delon-musk-a-ete-accuse-dagression-sexuelle-sur-des-enfants-rapporte-le-new-york-times.html
Le site de vérification des faits Snopes s'est penché sur ces allégations et a confirmé jeudi qu'elles étaient infondées. Malgré cela, des comptes Facebook ainsi que certaines chaînes YouTube ont diffusé une prétendue annonce officielle évoquant l'arrivée prochaine de l'appareil.
Les déclarations d'Elon Musk au fil des années ont contribué à entretenir les spéculations quant à un éventuel développement d'un téléphone par Tesla. Dans une publication sur X datant du 10 juin 2024, le dirigeant avait d'ailleurs affirmé qu'une collaboration avec Samsung pour la création d'un tel produit n'était « pas hors de question ».

Rising debt, geopolitical instability and declining aid flows are intensifying external pressure on African economies. In a briefing to the Africa Group of ambassadors at the United Nations headquarters last July, Claver Gatete, Executive Secretary of the Economic Commission for Africa (ECA), highlighted the economic pressures facing African countries and outlined ECA’s response, from budget stabilization and strengthened data systems to advancing regional priorities. Held at the Permanent Mission of the African Union to the UN, the session came amid growing uncertainty for African economies, with many facing debt distress, inflation and trade disruptions driven by global policy shifts.

By Danny Bradlow
PRETORIA, South Africa, Nov 20 2025 (IPS)

The end of South Africa’s G20 presidency does not mean the end of its ability or responsibility to promote the issues it prioritised during 2025. It can still advocate for action on some of these issues through its further participation in the G20 and in other international and regional forums.

In this article, I argue that going forward South Africa should prioritise the financial challenges confronting Africa that it championed in 2025.

South Africa established four overarching priorities for its G20 presidency. Two of them dealt with finance. One sought to “ensure debt sustainability for low-income countries”. The other was to mobilise finance for a just energy transition.

The importance of debt, development finance and climate to Africa’s future is clear. Over half of African countries are either in debt distress or at risk of being in distress. More than half of Africa’s population live in countries that are spending more on servicing their debt than on health and/or education.

In addition, 17 African countries experienced net debt outflows in 2023. This means that they were using more foreign exchange to pay their external creditors than they received in new debts that could be used to finance their development. The continent is also experiencing extreme weather events that are adversely affecting food security and human wellbeing.

In short, African countries are caught in a vicious cycle. The impacts of climate and their struggle to meet their debt obligations are interacting in ways that undermine their ability to meet their sustainable development goals.

South Africa’s priorities

South Africa’s priorities for its G20 presidency were ambitious. Success required meaningful action at three levels:

Awareness. South Africa would need to bring the international community to a better understanding of the nature of the debt and development finance challenges confronting African countries and of the consequences of failing to address them.

Process. South Africa would need to convince the G20 to correct the shortcomings in the Common Framework it had devised to deal with low-income countries seeking debt relief.

The examples of Zambia and Ghana showed that the Common Framework was cumbersome, slow and unduly favourable to creditors. For example, the framework requires the debtor to engage separately with each group of its creditors in a sequential process. This means that it should not negotiate with its commercial creditors until it has successfully negotiated with its official creditors.

Commercial creditors can’t give debt relief until the official creditors are satisfied with their deal and are confident that the commercial creditors will not receive more favourable treatment from the debtor than they have received.

Another complication is the IMF’s multiple roles in debt restructurings as an advisor to and a creditor of the debtor countries. In addition, it does the debt sustainability analysis that determines the amount of debt relief that all other creditors are expected to provide to the debtor country in order for it to regain debt sustainability.

The more optimistic its assessment, the smaller the contributions the various creditors, including the IMF, are expected to provide. These contributions can either be in the form of new funding or new debt terms.

Substance. The current debt restructuring process treats debt as a technical financial and legal problem rather than as the complex multifaceted problem that is experienced by debtor countries. The former perspective limits the scope of debtor-creditor negotiations to the terms of the financial contracts.

The negotiations focus on the adjustments that must be made to these terms because the debtor cannot comply with its originally accepted obligations. They treat as largely outside the scope of the discussions the adverse impact the debt situation has on the sovereign debtor’s other legal obligations and on the social, political, environmental and cultural situation in the debtor country.

This approach in effect leaves the debtor to deal with these other issues on its own. This artificial distinction between the debtors’ other legal obligations and those it owes to its creditors makes it very difficult for the debtor to escape the vicious debt, development and climate cycle in which it is trapped. It forces it to choose between its commitments to its creditors and its development obligations.

Over the course of 2025, South Africa has been very effective in raising awareness of the African debt crisis and its dire impact on African countries. South Africa persuaded the G20 finance ministers and central bank governors to issue a declaration on debt sustainability at the end of their October meeting.

The declaration is the G20’s eloquent acknowledgement of the problem and of the need for more discussion of how these debt issues are managed by both debtors and creditors. Unfortunately, it does not contain any firm G20 commitments on what it will do to remedy the situation.

There has not been substantial progress at the process and substance levels. This is unlikely to change in the remaining weeks of South Africa’s G20 presidency.

But there are three actions that South Africa can take beyond the end of its term to ensure that the African debt crisis continues receiving attention.

Three actions

First, it should ask a group like the African Expert Panel that it established to advise the president to prepare a technical report that identifies and analyses all the barriers to Africa accessing affordable, sustainable and predictable flows of external development finance.

This report should be submitted to the South African president in the first half of 2026. Next year, South Africa will still be a member of the G20 Troika, which consists of the current, immediate past and the incoming G20 presidents.

Consequently, next year, it will still be able to table the report at the G20. South Africa can also use the report to promote action in other appropriate regional and global forums.

Second, South Africa and the African Union should create an African Borrower’s Club that is independent of the G20. This club should be a forum in which African sovereign debtors can share information and lessons learned about negotiating sovereign debt transactions and about responsible debt management. When appropriate, the club can work with regional African financial institutions.

The club, working with regional organisations like the African Legal Support Facility, can also sponsor workshops in which interested African sovereign debtors can share information and more critically assess their financing options. They can also work to improve their bargaining capacity in sovereign debt transactions.

The African Borrower’s Club should also be mandated to establish an African Sovereign Debt Roundtable that is modelled on the Global Sovereign Debt Roundtable. This entity should be an informal forum, based on the Chatham House Rule in which the various categories of stakeholders in African debt can meet to discuss the design of a sovereign debt restructuring process that is effective, efficient and fair and that adopts an holistic approach to a sovereign debt crisis.

Third, South Africa should capitalise on the fact that the impacts of climate, inequality, unemployment and poverty on Africa’s development prospects are now acknowledged to be macro-critical, and so within the IMF’s macro-economic and financial mandate. South Africa should call for a review of the IMF’s operating principles and practices and its governance arrangements.

This call should note that the multilateral development banks have been the object of G20 review for a number of years and that this has resulted in important enhancements in their capital frameworks and operating practices.

On the other hand, the IMF has not been subject to a similar review despite the fact that its operations have had to undergo possibility even more extensive revisions.

Daniel D. Bradlow is Professor/Senior Research Fellow, Centre for the Advancement of Scholarship at the University of Pretoria.

IPS UN Bureau

 

Follow @IPSNewsUNBureau
!function(d,s,id){var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)[0],p=/^http:/.test(d.location)?'http':'https';if(!d.getElementById(id)){js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+'://platform.twitter.com/widgets.js';fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, 'script', 'twitter-wjs');  

Huit mois après l'incendie meurtrier de la discothèque Puls à Kočani, la Macédoine du Nord a ouvert un procès hors norme. 34 accusés doivent répondre d'une décennie de négligences, tandis que les familles des victimes réclament justice dans un pays où la confiance envers les institutions est au plus bas.

- Le fil de l'Info / Une - Diaporama, Courrier des Balkans, Macédoine du Nord, Défense, police et justice

Huit mois après l'incendie meurtrier de la discothèque Puls à Kočani, la Macédoine du Nord a ouvert un procès hors norme. Trente-quatre accusés devront répondre d'une décennie de négligences présumées, tandis que les familles des victimes réclament justice dans un pays où la confiance envers les institutions est au plus bas.

- Le fil de l'Info / Une - Diaporama, Courrier des Balkans, Macédoine du Nord, Défense, police et justice, Une - Diaporama - En premier

In today’s edition: Mercosur’s turbulent landing as EU leaders race to seal the trade deal before year-end, Brussels launches a whip-round for the Palestinian Authority amid its shrinking role in Gaza, and capitals jostle for control as the €234bn Competitiveness Fund turns into a political power play

In today's edition: Petrol car ban, capacity markets, deforestation

With medicines, we tend to lose our love for the internal market and withdraw into our national shells, even though proven benefits of the single market for medicines are clear: accessible and more affordable medicines for healthcare payers and patients.