Erdély FM (Románia/Erdély)

 A tárcavezető Finnországba, Németországba, az Egyesült Királyságba és Grönlandra látogat. A washingtoni külügyminisztérium ugyan nem ejt szót róla, de elemzők szerint Mike Pompeo előkészíti Donald Trump június elején esedékes londoni vizitjét is.

A tegnap elfogadott törvény szerint tanárok fegyvert viselhetnek a tanintézményekben. Az új jogszabály lehetővé teszi a tankerületeknek, hogy részt vegyenek az úgynevezett „oltalmazó” programban, amely fegyverekkel látja el a tanárokat. A programban történő részvétel önkéntes, és a tanároknak előtte egy 144 órás kiképzésen kell részt venniük, majd sikeres vizsgát is kell tenniük. Floridában tavaly február óta erősödött fel a tanárok felfegyverzését követelők mozgalma. A Miamihoz közel eső Parkland városka egyik középiskolájában ugyanis 2018 februárjában az iskola egyik volt diákja, a 19 éves Nikolas Cruz előre kitervelt szándékkal lövöldözni kezdett és 17 embert – köztük diákokat és tanárokat – megölt. Az ámokfutásnak további 17 sebesült áldozata is volt. Donald Trump amerikai elnök akkor azzal érvelt, hogy ha a tanároknak lett volna fegyverük, akkor jobban meg tudták volna védeni magukat és a diákokat.

 Az EU állam-és kormányfői május 9-én találkoznak Nagyszebenben, hogy megvitassák Európa jövőjét és készítsék el a következő 5 év stratégiai programját. A csúcstalálkozót az Európa-napra, május 9-re időzítették, ha minden terv szerint halad, ez lesz az utolsó EU-csúcs a május 26-i európai parlamenti választások előtt.  A városba 36 hivatalos delegációt, 27 állami vezetőt várnak, 400 magas rangú meghívottat és 800 újságírót. A csúcstalálkozó célja -amelynek ötletét 2017 szeptemberében Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke indította el- a kezdetekben az volt, hogy az EU Brexit utáni stratégiáját elkészítse.

 A Nemzeti Liberális Párt  szerezheti meg a legtöbb mandátumot a május 26-ai európai parlamenti választáson – közölte tegnap az Europa FM kereskedelmi rádió egy általa megrendelt közvélemény-kutatás eredményeit ismertetve. A felmérése szerint a PNL a voksok 25,6 százalékát, míg a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt  a szavazatok 21,7 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap tartanák az EP-választást. Mindkét nagy párt javított néhány tizedet előző havi eredményéhez képest, de a köztük lévő különbség nem változott. A harmadik helyen továbbra is a Dacian Cioloș volt kormányfő által létrehozott ellenzéki USR-PLUS pártszövetség áll, amely csaknem egy százalékponttal visszaesve most a voksok 16,4 százalékára számíthat. A kormánykoalíció kisebbik pártjára, az ALDE-ra a megkérdezettek 12,2 százaléka voksolna. Rajtuk kívül még a Victor Ponta volt miniszterelnök által alapított Pro Románia pártnak jósolnak biztos EP-képviseletet, 11,7 százalékkal. Az IMAS felmérése szerint a Traian Băsescu volt államfő által alapított ellenzéki Népi Mozgalom Párt is átlépheti az ötszázalékos bejutási küszöböt. Az RMDSZ fél százalékpontot javítva most a voksok 5,6 százalékára számíthat.

 Az idei EP-választás újdonsága, hogy regisztráció után levélben voksolhatnak azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincs lakcímük. Azoknak a határon túli választópolgároknak, akik már korábban, az országgyűlési választások előtt regisztráltak, ezt nem kell megismételniük, regisztrációjuk érvényes erre a választásra is. Aki azonban még nem regisztrált, május 2-án 16 óráig teheti meg a www.valasztas.hu honlapon vagy postai úton.

 Az RMDSZ EP-képviselőjelöltje Érmihályfalván Szabó Ödön parlamenti képviselővel és Nyakó József polgármesterrel a felújítás előtt álló Gizella malmot látogatták meg, majd a katolikus és református egyházak képviselőivel, illetve a település lakóival találkoztak. Hegedüs elmondta, hogy Érmihályfalva egyik legfontosabb ipari műemlékét, a 130 éves Gizella malmot háromszintes, modern kulturális központtá szeretnék alakítani. Ezáltal ismét a közösség használatába kerülne, növelné a város versenyképességét, új munkahelyeket teremtene és piacot jelentene a helyi termékek számára, növelné az odalátogatók számát. Ennek érdekében az uniós támogatások kiemelten fontosak, azonban 2021-től csökkenteni akarják ezeket.  Ha nem lépnek fel a magyar közösség érdekében, akkor kevesebb támogatás jut kulturális örökségünk, iskoláink, templomaink, kastélyaink felújítására is. Hegedüs Csilla arra buzdította az embereket, hogy vegyenek részt a választásokon.

Egyik újdonság, hogy a járművek nem közelíthetik meg a tavat, a tó partján megszűnt a piknikezés és a fürdőzés lehetősége is. A szakemberek a változásoktól a tó vizének minőség-javulását, a szemetelés megszűnését és a medveveszély csökkenését várják.  Az eddigi üzemeltetési rendszer nem adott pontos képet arról, hogy évente hány látogatója lehet a területnek, de becslések szerint évi 150 – 200 ezerre tehető a látogatók száma.

 Winkler Gyula Európai Parlamenti képviselő és Tánczos Barna szenátor társaságában látogatta meg az úzvölgyi katonai temetőt Gergely András, a temetőt évek óta gondozó Csíkszentmárton polgármestere és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Gergely András ismertette a temető történetét, ahol különösen a 39-es kassai hadosztálynak a katonái vannak eltemetve, vannak német katonák is, és itt vannak a 10-es miskolci hadosztály elhunyt hősei is. A csíkszentmártoni polgármester azt is elmondta, hogy a temetőt mindig a csíkszentmártoniak gondozták, az önkormányzat évek óta bevette tulajdonába. Ugyanakkor fontosnak tartotta tisztázni, hogy a világháborúkban elhunyt román katonákat nem ebbe a temetőbe temették el, ezért is indokolatlan a  Dormánfalva lépése. A temetőben friss, befejezetlen munkálatok nyomai láthatók: a dormánfalvi önkormányzat sírhantokat készített, betonkereszteket állított a miskolciak sírjaira, műemléket a temető bejárata közelébe. Winkler Gyula EP-képviselő elmondta, hogy a Genfi-egyezmény szabályozza egész Európa területén az emlékhelyek, a hadi temetők gondozását. Úgy gondolja, hogy legalább három szinten kell lépéseket tenni, melyek elő is vannak készítve és jogi háttérrel rendelkeznek: helyi, tehát megyeközi, országos és nemzetközi szinten fel kell lépni – hangsúlyozta Winkler. Tánczos Barna szenátor kijelentette, hogy Korodi Attila képviselőtársával fognak az ügy ellen szót emelni. A Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata román katonasírok parcelláját hozta létre engedély nélkül az úzvölgyi temetőben az elmúlt napokban.

A francia rendőrség könnygázzal oszlatott köveket dobáló aktivistákat a párizsi  vasútállomásnál. A sárgamellényes tüntetők és szakszervezeti zászlókat lengetők több tízezres tömegébe kapucnis, feketébe öltözött csoportok vegyültek, akik rendőrellenes jelszavakat kiabáltak, egyesek pedig köveket és más tárgyakat dobáltak a rendőrök felé, valamint felborítottak egy parkoló kisbuszt. Svédország második legnagyobb városában, Göteborgban tüntetők köveket, illetve petárdákat hajigáltak a rendőrökre, akik igyekeztek távol tartani őket egy hatósági engedéllyel rendelkező neonáci felvonulástól. Koppenhágában a készültségi rendőrség kisbuszokkal igyekezett megakadályozni, hogy rendőrellenes jelszavakat skandáló, feketébe öltözött kapucnis tiltakozók csatlakozzanak a békés felvonulókhoz. Dániában és Svédországban is többeket előállítottak. Németországban százezrek vonultak fel a szakszervezetek felvonulásain, amelyeken a közelgő európai parlamenti választással kapcsolatban EU-s szinten követelték a munkavállalók helyzetének javítását. A német szakszervezetek országos szövetsége szerint nyolcezren vonultak a Brandenburgi kapuhoz, ahol a tüntetők európai minimálbéreket követeltek. Görögországban a szakszervezetek munkabeszüntetése miatt az ország közlekedési rendszere részben megbénult. Szentpéterváron több mint harminc ellenzékit vettek őrizetbe a hatóságok egy kormányellenes tiltakozáson. Mintegy kétezren tüntettek a második legnagyobb orosz városban Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen. Törökországban is erős összecsapások kísérték a tüntetéseket.

 Idén húsvétkor ugyanis kétszer annyi turistát jegyeztek, mint tavaly, és a nyári időszakra a szálláshelyek 70 százalékát már lefoglalták. Bogdan Trif turisztikai miniszter a 2019-es nyári szezont megnyitó konstancai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a közszférában dolgozók idén is kapnak vakációs jegyeket, ami jelentősen hozzájárul a hazai turizmus fellendítéséhez. A Romániai Turisztikai Munkáltatók Szövetségének első alelnöke pedig kiemelte, hogy tavalyhoz képest megduplázódott azoknak a száma, akik a tengerparti üdülőtelepeken töltötték az ortodox húsvétot: míg az elmúlt évben 20 ezer turistát szállásoltak el ebben az időszakban, idén ez a szám 40 ezerre volt tehető. A munkaerőhiány továbbra is gondot jelent a szakágban, de ezzel kapcsolatban is vannak javaslataik, amelyeket a közeljövőben megbeszélnek a miniszterrel, és remélik, hogy 2020-ra az ebből fakadó problémák is megoldódnak – tette hozzá a szakember. Bogdan Trif szerint a nyári idény alatt a szaktárca két ellenőrző csoportja folyamatosan jelen lesz majd a tengerparton.

A síelőknek nem kedvezett az időjárás, 2000 méteres magasság fölött ugyanis havas eső hullott és havazott, így jelentősen csökkent a látótávolság. Az elmúlt 24 órában kilenc centiméterrel nőtt a hóréteg vastagsága a Bâlea-tónál, elérve a 182 cm-t. A szakemberek szerint az ötfokozatú skálán hármas szintű a lavinaveszély. A Bâlea-tó kizárólag felvonóval közelíthető meg, amely a Bâlea-vízeséstől indul, a vízesésig a Transzfogaras nevű magashegyi úton juthatnak el a turisták.

 Mintegy harmincmillió miccset sütöttek meg az országban az ortodox húsvétot és a május elejei szabadnapot magába foglaló hatnapos vakáció idején – közölte a húsipari szövetség becsléseire hivatkozva a hotnews.ro hírportál. Romániában évente általában 20-25 ezer tonna miccshús fogy el, és ebből mintegy 440 millió miccset sütnek meg az országban: lakosonként több mint húszat. A miccshús 5-10 százalékát exportálják, alapvetően olyan országokba – Olaszország, Spanyolország, Nagy Britannia -, ahova jelentős számban telepedtek ki román vendégmunkások.

 Egyik újdonság, hogy a járművek nem közelíthetik meg a tavat, a tó partján megszűnt a piknikezés és a fürdőzés lehetősége is. A szakemberek a változásoktól a tó vizének minőség-javulását, a szemetelés megszűnését és a medveveszély csökkenését várják.  Az eddigi üzemeltetési rendszer nem adott pontos képet arról, hogy évente hány látogatója lehet a területnek, de becslések szerint évi 150 – 200 ezerre tehető a látogatók száma.

Egy idén elfogadott sürgősségi rendelet értelmében áprilistól 300 lejes támogatás jár a gyerek 2 éves koráig, és ugyanekkora összeget kapnak 18 éves korukig a fogyatékkal élők is. A 2 és 18 év közöttieknek folyósított gyermekpénz összege az eddigi 84 lejről 150 lejre nő.

Holnaptól várják a segítők jelentkezését a csíkszeredai vérközpontban egy véralvadási problémákkal küzdő férfi felépüléséhez. A 61 éves férfi a székelyudvarhelyi kórház intenzív osztályán fekszik. Aki segíteni szeretne, az Szász Csaba nevére adhat vért munkanapokon a csíkszeredai vérközpontban.

Négy megyére másodfokú, 17 megyére elsőfokú árvízriasztást adott ki ma az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet. A narancssárga jelzésű figyelmeztetés Kolozs és Szilágy megyére 17 óráig, Krassó-Szörény és Temes megyére 18 óráig érvényes. A sárga riasztás szintén ma 18 óráig van érvényben, és többek között a Túr, Szamos, Berettyó, Sebes-Körös, Maros, Aranyos, Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő, Néra, Cserna, és a Beszterce folyók vízgyűjtő medencéjét érinti Máramaros, Szatmár, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szilágy, Bihar, Hunyad, Arad, Hargita, Maros, Fehér, Temes, Krassó-Szörény, Botoşani, Iaşi, Suceava és Neamţ megye területén.

A két párt közös nyilatkozatban ítélte el az ukrán parlament által a napokban elfogadott nyelvtörvényt. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség szerint a törvény alapjaiban sérti az ország polgárainak emberi jogait és drasztikusan szűkíti az ukrajnai nemzetiségek anyanyelv-használati jogait. Továbbá a a törvény nem csak ellehetetleníti a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelveinek a közösségi térben való használatát, de még büntetést is kilátásba helyez e szabályok megsértői számára.  Az ukrán parlamentben nagy többséggel fogadták el a nyelvtörvényként emlegetett javaslatot, amely a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba.

Az Adevarul.ro tájékoztatása szerint ma reggel 9 órakor Zilahtól 2 kilométer távolságra, 10 kilométer mélységben a Richter skálán 4.1-es erősségű földrengést mértek. A katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint eddig nem érkezett bejelentés sem áldozatokról, sem anyagi károkról. Kolozsváron és Szászfenesen a közösségi médián többen is jelezték, hogy érezték a rengést.

Cristian Pandel, az ország második legnagyobb turisztikai ügynökségének számító Christian Tour tulajdonosa a Maszolnak nyilatkozott az ügyben. Elmondása szerint az év első hónapjaiban megháromszorozódott a belföldi üdülésekből származó bevétel, a tavalyi év azonos időszakához képest. Ugyanerről számol be Bánffy Béla, a Natura Travel vezetője, aki szerint az utazási iroda esetében 80 százalékos növekedést tapasztaltak a belföldi üdülések kapcsán. Ari Krisztina, a Domino Tours munkatársa arról számolt be, hogy idén sok az olyan ügyfél, aki korábban nem volt nyaralni. Idén 1,2 milliónál több közalkalmazott kap utazási utalványokat Romániában, az utalványok értéke 1450 lej. Ezeket pedig kizárólag belföldi turisztikai szolgáltatásokra lehet beváltani, az év végéig, utazási ügynökségeknél vagy közvetlenül szállásadóknál. A vendéglőben és az aquaparkok pénztárainál nem fogadják el az utalványokat.

Közülük a PSD kapott a legtöbb pénzt, pontosabban 16,35 millió lejt, ez az összeg márciusban 7,59 millió lej volt. A PNL áprilisban 7,59 millió lej állami támogatást kapott, márciusban pedig 3,48 millió lej jutott a pártnak. A harmadik helyen az USR áll, amely 2,20 millió lejt kapott az elmúlt hónapban. Egy hónappal korábban pedig 1,02 millió lej állami támogatást kaptak. Az ALDE áprilisban 1,62 millió lejt, a PMP pedig 1,06 lejt kapott áprilisban.