Erdély FM (Románia/Erdély)

Az RMDSZ ma Kézdivásárhelyen nyitotta meg kampányát Szeretlek Székelyföld! mottóval. Az eseményen a háromszéki RMDSZ élére újraválasztott Tamás Sándor kijelentette, hogy Székelyföld olyan hely kell legyen, ahol érdemes élni, és ahová néhány év múlva visszajönnek a ma idegen földön szerencsét próbáló fiatalok is. Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere arra kérte az RMDSZ EP-képviselőjelöltjeit, hogy„lépjenek fel a magyarokat ért támadások ellen, mert már csak egy európai szintű kisebbségvédelmi törvényben látják a reménysugarat. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint Európát szeretnék minél közelebb hozni az emberekhez, hogy érezzék: az unió értük van, róluk szól. Hidvéghi Balázs, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség kommunikációs igazgatója, arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy támogassák az RMDSZ listáját, hogy minél erősebb legyen az Európai Parlamentben a magyar képviselet. Továbbá az EP-jelöltek is felszólaltak. Winkler Gyula rámutatott, hogy a Bukarestből lebonyolított Nagyinfrastruktúra Operatív Program projektjeinek elhúzódása miatt kétmilliárd eurót veszíthet el Románia és ez ellen az RMDSZ azt kérte a miniszterelnöktől, hogy folyamodjon az Európai Bizottsághoz, és kérje ennek a kétmilliárd eurónak az átcsoportosítását az önkormányzatok javára. Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje, a FUEN elnöke szerint a május 26-i EP-választások tétje a biztonság és a jólét.

Az ortodox húsvét és május 1. miatt mától jövő szerdáig zárva vannak a postahivatalok. A Szülőföldön magyarul program idei kiírásának leadási határideje május 3-án van, a pályázóknak azonban nem kell aggódniuk, ugyanis csütörtökön és pénteken is postázhatók még a dokumentumcsomagok. Ady-Kovács-Ferenczi Noémi programkoordinátor közölte, hogy a harmadikai határidő a feladás időpontját, és nem az igénylések beérkezésének idejét jelzi. A Csíkszeredában vagy környékén élők személyesen is benyújthatják az iratcsomót a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének székházánál, a Taploca utca 20. szám alatt. Itt egyébként május 1-jét leszámítva minden hétköznap lesz ügyfélfogadás, a megszokott program szerint.

Tegnap este a Srí Lanka-i egészségügyi minisztérium módosította a halálos áldozatok számát. Korábban úgy lehetett tudni, hogy a támadások összesen legalább 359 halálos áldozattal és több mint ötszáz sebesülttel jártak. Tegnap este viszont 253-ra módosították a halottak számát. A halottak között 45 gyerek és 39 külföldi van. A robbantások után a helyi rendőrség azonnal megkezdte a nyomozást, de a történtekkel kapcsolatban még mindig rengeteg a fehér folt.  Az országban még mindig tart a kijárási tilalom, az utakon ellenőrzőpontokat állítottak fel. A hatóságok ugyanis a letartóztatások ellenére újabb merényletektől tartanak – és joggal, ugyanis tegnap is robbantottak, szerencsére újabb áldozatok nélkül.

Putyin a hírügynökségek szerint rögtön el is fogadta” a meghívást. A vlagyivosztoki Russzkij-szigeten, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemen lezajlott tegnapi megbeszéléseken a hírügynökségi tudósítások szerint Kim Dzsongun azt mondta, hogy Washington rosszhiszemű magatartást tanúsított az észak-koreai vezető és Donald Trump elnök februári, második csúcstalálkozóján. Az Egyesült Államok egyoldalú és barátságtalan álláspontra helyezkedett a nemrég lezajlott második csúcstalálkozón, ennek eredményeként pedig a Koreai-félszigeten és a régióban jelenleg holtpontra jutott a helyzet, sőt, eljutott arra a veszélyes határra, ahonnan könnyen vissza lehet esni a kezdeti állapotra – mondta Kim Dzsong Un. Az észak-koreai vezető kijelentette: a félsziget békéje és biztonsága teljes mértékben a jövőbeni amerikai magatartástól függ. A tegnapi orosz-észak-koreai találkozón amúgy nem született nagyobb áttörés, Putyin és Kim Dzsong Un megbeszélést folytatott arról, miként mélyíthetik el a stratégiai és taktikai együttműködést a Koreai-félsziget békéje és biztonsága érdekében. Az orosz elnök a tárgyalások után partnere nélkül tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy szerinte megvalósítható a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítése, Észak-Koreának csupán  biztonsági garanciákra van szüksége.

Tőkés László református lelkipásztor, európai parlamenti képviselő tegnap felkereste a székelyföldi terrorperben szabadságvesztéssel sújtott Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt a feketehalmi börtönben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a két elítélttel való találkozása során tájékoztatta őket arról a széleskörű szolidaritásról és együttérzésről, amely szerinte nemcsak Erdély, de az egész világ magyarsága körében tapasztalható, amikor szóba kerül az ügyük és a helyzetük.  Tőkés László arról biztosította Bekééket, hogy a politikai, közösségi, egyházi, polgári összefogással próbálnak megszabadításukon munkálkodni. Az EP-képviselő bejelentette, hogy Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának előestéjén, május 31-én nagyszabású szolidaritási és imaalkalmat tartanak, ökumenikus jelleggel, Csíkszeredában. Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt 2018 júliusában öt-öt év börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a román legfelsőbb bíróság.

Klaus Iohannis ugyanis elutasította Eugen Nicolicea, Oana Florea és Liviu Tit Brăiloiu kinevezését az igazságügyi miniszteri, az európai alapokért felelős, illetve a külhoni románokért felelős miniszteri tisztségbe. Az Adevărul napilapnak adott interjúban Dăncilă többek között elmondta, azért nem egyezett bele a Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök által indítványozott kormányátszervezésbe, mert úgy véli, “a normális utat” kell követni. A miniszterelnök rámutatott, három ok áll döntésének hátterében: nem szeretne “második Dăncilă-kormányt”, úgy gondolja, hogy jelenlegi összetételében jól működik a kabinet, illetve nem szeretné, hogy megbénuljon a kormány tevékenysége, márpedig – véli – ez történne, ha az államfő kormányátszervezés esetén ismét az alkotmánybírósághoz fordul, ahogyan azt kilátásba helyezte. Arra a kérdésre, hogy milyen választ ad majd Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnöknek, aki az ortodox húsvét utánig adott neki gondolkodási időt egy újabb bizalmi szavazással járó esetleges kormányátszervezésről, Dăncilă azt mondta, ezt a lehetőséget egyelőre elvetette, és kevésbé tartja valószínűnek, hogy meggondolja magát e tekintetben az ünnepek alatt.

A kormány ugyanis pihenőnappal kötötte össze az ortodox húsvét négynapos ünnepét és a május elsejei munkaszüneti napot. Április 30. pihenőnap a közszférában és ezt május 31-ig túlórázással kell ledolgozni. Ebben az időszakban a közoktatásban is vakáció van. A kormány határozata nem vonatkozik a megszakítást nem tűrő tevékenységet végző közalkalmazottak munkarendjére. Nagypéntek tavaly vált hivatalos munkaszüneti nappá, így – húsvét és pünkösd vasárnapját is beleértve – immár 15 hivatalos munkaszüneti nap szerepel a munka törvénykönyvében. Románia lakosságának több mint 85 százaléka ortodox vallású. A görögkeleti egyház így tehát idén április 27-28-án ünnepli Jézus feltámadását.

Az Ítélőtábla döntése alapján mától tilos az Uberezés a kincses városban. A peres ügyet két évvel ezelőtt a taxis cégek indították, az első fokú bíróság pedig nekik hozott kedvező döntést, elítélve a tisztességtelen verseny gyakorlatát. Erre reagálva az Uber elmondta, hogy Romániában több százezer ember használja a szolgáltatásukat és folytatják a hatóságokkal a párbeszédet a szolgáltatás szabályozása érdekében. Ennek érdekében amúgy egy hónappal ezelőtt a szenátusban egy törvényjavaslatot terjesztettek be.

 Klaus Iohannis elnök tegnap este üzent a román állampolgároknak. A népszavazás első kérdésére vonatkozóan az államelnök kifejtette, ő egyetért azzal, hogy a korrupciós bűntetteket elkövetők ne részesüljenek amnesztiában, és reméli, hogy a szavazók is így gondolkodnak, mivel tiszta, fejlett, európai társadalmat szeretne. A sürgősségi rendeletek révén való jogalkotás betiltásáról szóló kérdéssel kapcsolatban pedig rámutatott, az országnak a román állampolgárok érdekeit szem előtt tartó, hatékony, európai kormányra van szüksége. ‘Ez a népszavazás most fontosabb, mint bármikor’ – hangsúlyozta Iohannis. Az elnök szerint a népszavazás jó alkalom az állampolgárok számára arra, hogy kifejezzék “mit gondolnak a PSD-ről és a PSD által az igazságszolgáltatás ellen indított hadjáratról”.

A külföldön élő román állampolgárok 441 szavazókörzetben voksolhatnak az európai parlamenti választásokon, derül ki Teodor Meleşcanu külügyminiszter rendeletéből, amely tegnap jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A belügyminisztérium szerint rekordszámú szavazókörzetet nyitnak külföldön a májusi EP-választásokra, tekintve, hogy a korábbi – 2014-es és 2009-es – választásokon csupán 190 körzet működött. A legtöbb szavazókörzetet, szám szerint 76-ot, Olaszországban alakítják ki, míg Spanyolországban 50, Németországban 25 körzet áll majd rendelkezésre. A miniszteri rendelet értelmében ugyanakkor 4 körzetben szavazhatnak az Izraelben élő román állampolgárok, 36-ban a Moldovai Köztársaságban élők. Irakban két helyen voksolhatnak az ott élő románok. A választási törvény előírásai értelmében a külföldön élő román állampolgárok csak érvényes román személyi igazolvány vagy útlevél birtokában élhetnek szavazati jogukkal.

 Klaus Iohannis államelnök tegnap aláírta a helyi választott tisztségviselők jogállását szabályozó törvényt módosító jogszabályt kihirdető dekrétumot, amely bevezette azt az előírást, miszerint az érdekellentétre vonatkozó szabályok megsértése fegyelmi vétségnek minősül és az érintettek juttatásának 10 százalékkal való csökkentésével jár legtöbb hat hónapon át. A szenátus április 15-én, az alkotmánybíróság döntése nyomán vitatta meg újra döntő házként a szociáldemokrata parlamenti képviselők által kezdeményezett módosító jogszabályt.

Az államelnök többek között elmarasztalja a törvény személyes adatok feldolgozására vonatkozó előírásait, tekintve, hogy a törvénybe foglalt program haszonélvezői kiskorú személyek, és az előírás az összes romániai kiskorúra vonatkozik, pedig csak egy részük vesz majd ténylegesen részt a programban. Iohannis szerint tiszteletben kellett volna tartani az arányosság elvét, és csak azoknak a kiskorúaknak az adatai kerüljenek feldolgozásra, akiknek törvényes képviselőik úgy döntenek, részt vesznek a kormány programjában. A képviselőház április elején döntő házként fogadta el a Junior Centenar nevet viselő megtakarítási számlákról szóló sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezetet.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy alakulata azért szavazta meg a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításait tegnap a képviselőházban, mert a korábban az alkotmányossági szűrőn fennakadt cikkelyek kiiktatásán kívül „egy vesszőt sem tettek hozzá” a szakbizottsági véleményezés során. Kelemen Hunor arra is felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ korábban nem szavazta meg a törvény, főleg a hivatali visszaélésekre vonatkozó cikkely miatt, ami alkotmányellenesnek is bizonyult.

Erről Csép Éva Andrea számolt be Facebook-bejegyzésben. Az RMDSZ képviselő elmondta, hogy a ma elfogadott határozattervezet értelmében ezután, amennyiben családon belüli erőszakot jelentenek, egy szakemberekből álló mobil intervenciós csapat száll ki a helyszínre. Ennek működését a marosvásárhelyi önkormányzat Szociális Igazgatósága és a Helyi Rendőrség biztosítja. A határozat azt is szabályozza, hogy azok, akik ellen sürgősségi távoltartási rendeletet bocsátottak ki el kell hagyják lakhelyüket, amennyiben nincs ahova menjenek éjszakai, hajléktalanoknak fenntartott szállóhelyre helyezik őket ideiglenesen.

Ezt Ukrajna bukaresti nagykövete írta meg levélben az RMDSZ elnökének tegnap. A levél szerint a nagykövetségnek nem áll hatáskörében semmilyen magyarázatot adni, az ukrán államnak pedig nem kötelessége információkat megosztani arra vonatkozóan, hogy milyen ok vagy okok állnak Kelemen Hunor kitiltása mögött. Ukrajna bukaresti nagykövete ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Kelemen Hunornak jogában áll bíróságon megfellebbezni a döntést. Kelemen Hunor erre reagálva azt válaszolta, hogy sajnálja, hogy nem kapott magyarázatot a kitiltást illetően, ugyanakkor az alkalmat megragadva gratulált Volodymyr Zelenski frissen megválasztott államelnöknek. Április 6-án reggel az ukrán határőrök indoklás nélkül visszafordították Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, az útlevelébe pedig belepecsételték, hogy másfél évig nem léphet be a szomszédos ország területére.

Jelentette be ma Raluca Turcan, a PNL első alelnöke. A két ellenzéki alakulat szerint a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításai még most is aggályokat vet fel, és csupán menekvést nyújt a PSD-ALDE kormánykoalíció politikusainak.

A döntésről Dan Tanasă számolt be a blogján. Elmondása szerint nem hagyja magát megfélemlíteni, és tovább dolgozik azon, hogy Kovászna és Hargita megyékben védje a törvényt és az alkotmányt, valamint hogy bebizonyítsa, hogy az említett megyékben erőszakos etnikai tisztogatás áldozatai a románok. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács tavaly nyáron kétezer lejre bírságolta Dan Tanasăt Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnökének panasza nyomán, aki szerint Tanasă bejegyzéseiben az egész romániai magyar közösséget diszkriminálja és uszító bejegyzéseivel magyarellenességet vált ki. Dan Tanasă már akkor fellebbezett és a brassói táblabíróság múlt héten érvénytelenítette a kirótt pénzbírságot.

Az EMNP országos elnöksége ma közleményben reagált arra, hogy tegnap többek között az RMDSZ támogatásával megszavazták a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításait. A néppárt szerint a PSD–ALDE-koalíció és az RMDSZ szavazataival „román politikusbűnözőket ment a börtöntől”, és ezek a módosítások Liviu Dragnea PSD-elnök büntetőügyének is kedvez.A tegnap megszavazott módosítások egyebek mellett csökkentik az elévülési határidőket, és megszüntetik a hivatali gondatlanság büntethetőségét.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egyszerűenk és közérthetőnek tartja az igazságüggyel kapcsolatos véleménynyilvánító népszavazáson feltett kérdéseket. Az RMDSZ elnöke szerint a szövetség egyetért a referendum témakörével, és arra buzdítja a szavazásra jogosultakat, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és „igennel” voksoljanak. A PSD szerint az elnök „csúfot űz a románokból”. Codrin Ştefănescu, a pár főtitkára nehezményezte, hogy Klaus Iohannis nem személyesen, hanem a szóvivője útján tette azt meg. Szerinte Johannis a PSD-ben látja a független igazságszolgáltatásra leselkedő legnagyobb veszélyt, és az igazságszolgáltatás visszaéléseiről, a titkosszolgálatok és a bíróságok törvénytelen együttműködéseiről pedig nem hajlandó tudomást venni. Dacian Cioloş, a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjának elnöke szerint jó, hogy az elnök meghozta ezt a döntést, és arra bíztatta Facebook-bejegyzésben az ország állampolgárait, hogy május 26-án jelenjenek meg az urnáknál.

Daniel Barbu ma egy sajtótájékoztatón közölte, hogy nem állított le, és nem is akadályozott meg semmiféle ellenőrzést egyik politikai pártnál sem. Szerinte a DNA részleges és jórészt eltorzított tényeket közölt. A DNA tegnap közölte, hogy  Daniel Barbu ellen is bűnvádi eljárást indított abban az ügyben, amelyben a PSD kincstárnoka, Mircea Drăghici is érintett. Az Állandó Választási Hatóság volt elnöke ellen azért vizsgálódnak, mert 2017. május 27-e és 2019. február 27-e között – az ügyészek szerint – nem követte nyomon, hogy a politikai pártok rendeltetésszerűen használják-e fel a számukra kiutalt állami támogatásokat. Daniel Barbu, egyébként a Liberálisok és Demokraták Szövetségének listáján indul a május végi európai parlamenti választáson.