Ez ugyanis megakadályozza az azonosítást. A tilalom kiterjed az arcot teljesen eltakaró kendőre, a burkára, valamint a nikábra is, egy héttel a húsvétvasárnapi Srí Lanka-i terrortámadások után. A tilalom nem utal közvetlenül a muzulmán nők öltözékére, fejkendőjére, de arra utaló világos célzásnak tekinthető. A Srí Lanka-i elnök hivatalának nyilatkozata szerint a tilalom mától érvényes a rendkívüli állapot alatt bevezetett új rendelkezések hatálya alatt, válaszul a fővárosban, Colombóban történtekre. A Srí Lanka-i igazságügyi minisztérium már korábban is fontolóra vette hasonló jogszabályok bevezetését, amelyek megtiltották volna a burka és nikáb viselését.
A rendőrség szerint vagy a Nemzeti Tauhíd Dzsamaatot, vagy egy frakcióját az öngyilkos merénylők egyike, Mohamed Zahrán Hasím vezette, aki a gyanú szerint a merényletek értelmi szerzője volt. Húsvétvasárnap az Indiától délre fekvő szigetország, Srí Lanka három templomát és három luxushotelét robbanások rázták meg, később egy főváros közelében található állatkertnél is robbanás történt. A detonációkról hamar kiderült, hogy öngyilkos merénylők hajtották végre őket. A merényleteknek 253 halálos áldozata van, és több mint 500 ember megsebesült. A halottak között 45 gyerek és 39 külföldi van.
Harminc év után holnap búcsúzik a krizantémtróntól a 85 éves Akihito császár, a stafétabotot egy nappal később idősebb fia, Naruhito veszi át. Akihito leköszönésével az általa képviselt heiszei korszak is véget ér, Naruhito trónra lépésével pedig kezdetét vesz az új császári korszak, a reiva. A császárváltásban az ősi törvények irányadók, az új császár május 1-jei beiktatására a szigetország rendkívül fegyelmezetten készült. Az új császár hivatalba lépését tíznapos ünnepi időszak, az arany hét kíséri: több uralkodó mellett japánok milliói érkeznek Tokióba Naruhito köszöntésére. Államelnökök, kormányfők most nem utaznak a szigetországba, mert a császári beiktatási ceremónia október 22-én lesz, amelyre 2600 vendéget várnak.
Állapítja meg Az Élelmiszerválságok Globális Jelentésének idei kiadása. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének friss raportja szerint a krízis elsősorban Jement, a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Afganisztánt, Etiópiát, Szíriát, Szudánt és Dél-Szudánt, illetve Nigéria északi részét érinti – a felsorolt országokban összesen közel 72 millió embert fenyeget éhínség. A tavalyi szám egyébként enyhülést mutat, 2017-ben ugyanis 51 országban 124 millió fenyegetett emberről számoltak be. A jelentés szerint feltehetően a konfliktusok és bizonytalanságok maradnak az éhínségek fő okozói.
Az RMDSZ közleményéből kiderül, hogy a magyar önkormányzatok így több pénzt tudtak lehívni, mint az ország többi része. Gyergyóalfalu jó példa erre, hiszen ez a legsikeresebb romániai magyar község az uniós források lehívása tekintetében: 2011-2017 között 7,3 millió euró érkezett ide, és most is számos új beruházás készül. Ezeket a számokat Gáll Szabolcs polgármester mutatta be Vincze Lorántnak, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjének. A FUEN elnöke szombaton a felújításra szoruló gyergyószárhegyi plébániát látogatta meg, tegnap pedig Gyergyóremetére látogatott a választmányi ülésre, ahol gratulált a gondos városgazdáknak a számos uniós alapból megvalósított beruházáshoz. Winkler Gyula EP-képviselőjelölt pedig tegnap Szamosújváron, a ferencrendi zárdatemplom felújítási munkálatainak megtekintése követően azt nyilatkozta többek között, hogy a kulturális örökségünknek akkor van jövője, hogyha megfelelő finanszírozásokat tudunk biztosítani a felújítási és hasznosítási projektekre. A ferencrendi zárdatemplomot közel húszmillió lejes európai uniós támogatásból újítják fel, a munkálatokat 2022 júniusáig át kell adnia az építő cégnek. A szamosújvári lakossági fórumon Winkler Gyula EP-képviselőjelölt a magyar ügyek önkormányzati, parlamenti és uniós döntéshozatali szinteken történő képviseletének fontosságára hívta fel a figyelmet. A választások tétje kapcsán Winkler Gyula elmondta, hogy ott kell lenni, ahol a döntések születnek, hogy ezeket a döntéseket befolyásolni lehessen.
A külföldön élő román állampolgárok 441 szavazókörzetben voksolhatnak az európai parlamenti választásokon, derül ki Teodor Meleşcanu külügyminiszter rendeletéből, amely csütörtökön jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Rekordszámú szavazókörzetet nyitnak külföldön a májusi EP-választásokra, tekintve, hogy a korábbi – 2014-es és 2009-es – választásokon csupán 190 körzet működött. A legtöbb szavazókörzetet, szám szerint 76-ot, Olaszországban alakítják ki, míg Spanyolországban 50, Németországban 25 körzet áll majd rendelkezésre. A miniszteri rendelet értelmében ugyanakkor 4 körzetben szavazhatnak az Izraelben élő román állampolgárok, 36-ban a Moldovai Köztársaságban élők. Irakban két helyen voksolhatnak az ott élő románok. A választási törvény előírásai értelmében a külföldön élő román állampolgárok csak érvényes román személyi igazolvány vagy útlevél birtokában élhetnek szavazati jogukkal. Az országban 1269 szavazókörzetet alakítanak ki.
A Központi Választási Irodánál tartott sorshúzás nyomán az európai parlamenti választások szavazócédulájának első helyére a Szociáldemokrata Párt kerül. A szavazócédula második helyét az USR PLUS 2020 Választási Szövetség, a harmadikat a Pro Románia Párt foglalja el. Ezek után következik a 4-ik helyen az RMDSZ, az ötödiken a Nemzeti Liberális Párt, a hatodikon a Liberálisok és Demokraták Szövetsége, majd a PRODEMO Párt következik, a nyolcadik helyen a Népi Mozgalom Párt, majd a Román Szocialista Párt, a Független Szociáldemokrata Párt, az Egyesült Románia Párt, a Románia Haladásáért Országos Szövetség és végül a 13-ik helyen a Nemzeti Egység Tömbje. A szavazócédula utolsó helyein a független jelöltek állnak: Gregoriana-Carmen Tudoran, George Nicolae Simion és Peter Costea.
Az EP-ben Románia számára fenntartott helyekre 13 politikai párt és három független jelölt pályázik. A választási kampány május 25-én 7 órakor zárul, a választópolgárokat május 26-án reggel 7 órától este 9 óráig várják az urnákhoz.
A Nemzeti Liberális Párt 11 képviselői helyre számíthat, a lista első helyén Rareș Bogdan található, őt követi Mircea Hava gyulafehérvári polgármester, a harmadik helyen pedig Siegfried Mureșan jelenlegi EP-képviselő van. A PNL szlogenje ‘Románia az első sorban”. Az USR-PLUS Választási Szövetség várhatóan hat helyet szerezhet, a lista élén Dacian Cioloș volt kormányfő áll. Az alap szlogenjük: Tolvajlás nélkül haladunk. A Szociáldemokrata Párt pedig 12 helyre számíthat, a listát Rovana Plumb vezeti, Carmen Avram újságíró a második helyen áll, a harmadikon pedig Claudiu Manda. Szlogenjük a Románia többet érdemel.
Az ortodox húsvétvasárnapra virradó éjszaka több mint 5.100 SMURD-tűzoltó volt szolgálatban és tegnap reggelig összesen 1.302 esetben kellett közbelépniük – tájékoztatott az országos katasztrófavédelmi felügyelőség. A bevesétek közül 96 tűzeset volt, 1.062 esetben orvosi sürgősségi ellátást kellett biztosítaniuk a rohammentő-szolgálat tagjainak, 8 esetben az autóroncsokból kellett kiszedniük a balesetek áldozatait és 136 esetben a rossz időjárás miatt volt szükség a beavatkozásra. A viharos szél által kísért esőzések miatt Fehér, Hunyad, Maros és Temes megyében volt szükség a katasztrófavédelem embereinek a bevetésére.A beavatkozások száma 25%-kal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest, főként az elsősegélynyújtásoké emelkedett, mutat rá a felügyelőség. A SMURD tűzoltói az ortodox húsvét egész ideje alatt fokozott készenlétben vannak.
A várakozásoknak megfelelően az elmúlt tíz hónapban kisebbségben kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt nyerte a tegnapi spanyol parlamenti választást. Erősödtek, és 2008 óta először tudtak győzni, azonban csak többpárti koalícióban lenne meg a parlamenti többségük. A második helyen a jobbközép Néppárt eddigi képviselői helyei több mint felét elbukva története legrosszabb eredményét érte el. A részvételi arány 75,41 százalék volt, 9 százalékkal magasabb, mint 2016-ban. Ez volt a legmagasabb részvételi arány 2008 óta. Madridban és Katalóniában különösen sokan elmentek szavazni. Pedro Sánchez kormányfő győzelmi beszédében az egyenlőtlenségek és a korrupció elleni küzdelmet is a pártja előtt álló fő kihívások között említette. Sánchez egyben már mozgósított is a május 26-i európai parlamenti és helyhatósági választásokra, ahol ugyanúgy baloldali többséget szeretne. Spanyolországban három és fél éven belül már a harmadik választást kellett megtartani. Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök azután döntött a voksolás előrehozásáról, hogy a parlament elutasította a kormány idei költségvetési javaslatát, amire több mint húsz éve nem volt példa.
Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök azt üzente Vlagyimir Putyin orosz államfőnek, ne reménykedjen abban, hogy sok ukrán akar orosz állampolgárságot. Zelenszkij arra reagált, hogy Putyin szombaton Pekingben közölte: Oroszország kész megkönnyíteni az orosz állampolgárság megszerzését az összes ukránnak, nemcsak a Donyec-medencei szakadár területeken élőknek. Zelenszkij ismételten megerősítette ugyanakkor, hogy kész Putyinnal tárgyalni, és reményét fejezte ki, hogy a normandiai formátum keretében – azaz Németország és Franciaország bevonásával – a közeljövőben létrejövő találkozón Oroszország „demonstrálja készségét” a konfliktus enyhítésére. Kijelentette, hogy kész megvitatni továbbá Ukrajna és Oroszország együttélésének új feltételeit. Leszögezte, hogy a két ország közötti kapcsolatok normalizálásáról csakis az ukrán területetek megszállásának teljes megszüntetése után lehet szó, értve ez alatt a Donyec-medencét és a Krím félszigetet is.
Ismeretlen tettesek fehér festékkel takarták el a magyar feliratot a Szilágy megye határát jelző táblán, hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában szombaton Tudor Duică civil aktivista. A közzétett fotókon látszik, hogy a megye nevét, illetve a „Viszontlátásra!” feliratot is eltakarták fehér festékkel, míg a román mellett ott maradt a francia és az angol változat.
A szavazás mától május 20-ig tart. Azok a kezdeményezések kerültek a szavazási szakaszba, amelyek a technikai ellenőrzés után, az esetleges kiegészítések nyomán megfeleltek a feltételeknek. A szavazatot a kezdeményezés internetes oldalán lehet leadni. A kezdeményezés célja, hogy a 14-35 éves, Sepsiszentgyörgyön élő fiatalok kulturális, társadalmi és egyéb kreatív programokat, tevékenységeket kezdeményezzenek, amelyek megvalósítására a program keretén belül anyagi támogatást nyernek.
Levetette magát a legfőbb ügyészség épületéről Ramona Bulcu, az intézmény közkapcsolatokért felelős irodájának volt vezetője. A fővárosi rendőrség és az ügyészség kriminalisztikai osztálya nyomoz az ügyben.
Erről Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke számolt be egy sajtótájékoztatón a kilenc alapítótag egyikeként. Elmondása szerint az Erdélyi Magyar Fesztiválszövetség egy erős érdekvédelmi szervezet és a tapasztalatok megosztását célzó közösség kíván lenni. Azt is hozzátette, hogy annak ellenére, hogy sok román állami pénzforrás létezik, ezekhez az erdélyi magyar fesztiválok nem tudnak hozzáférni. Az új szervezethez első körben azok a „magyar napok” típusú, interetnikus közösségekben jelentkező rendezvények csatlakoztak. Romániában ez lesz az első fesztiválszövetség.
Nagy István, a Maros megyei ipari park igazgató a Székelyhonnak nyilatkozott az ügyben. Elmondása szerint igény van az újabb területekre, és ezért újabb bővítéseket terveznek. Hosszú távon 40 hektárral szeretnék növelni az ipari park felületét, és eddig 12 hektár megvásárlására kaptak jóváhagyást. A Maros megyei ipari parkban jelenleg hozzávetőlegesen 1600 személy dolgozik, és ez a szám Nagy István szerint várhatóan tovább nő. A fa- és fémmegmunkálás, a bútorkészítés, az ipari porfestés, az autóipar, a textilnyomtatás területén tevékenykedő cégek az ipari park 80 százalékát foglalják el, további 1–2–5 hektáros területeket tudnak még biztosítani a befektetőknek.
Emmanuel Macron tegnap este egy sajtótájékoztatón nyilatkozott az ügyben. Elmondása szerint az európai határvédelmi rendszer és a menekültpolitika összefügg, így azok az országok, amelyek nem veszik ki a részüket a közös menekültpolitikából, Schengennek sem lehetnek a részei.A schengeni határőrizeti rendszer a személyek szabad áramlását teszi lehetővé tagjai között.
Jelentette ki ma a brüsszeli testület illetékes szóvivője. Nyilatkozatában kifejtette, hogy tudnak róla, hogy az ukrán törvényhozás tegnap megszavazta a tervezetet, most a közzétételre várnak, s ezt követően elemezni fogják a szöveg tartalmát. Továbbá azt is kiemelte, hogy már többször is felszólították az ukrán hatóságokat arra, hogy nyújtsák be a törvény tervezetét a Velencei Bizottsághoz, várják meg annak álláspontját, és csak ezt követően kerülhessen sor a hatályba lépésre. Az ukrán parlamentben nagy többséggel fogadták el tegnap a nyelvtörvényként emlegetett javaslatot, amely a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba.
A szervezők által kiadott közlemény szerint május 1–6. között forgalmi korlátozásokat vezetnek be a városközpontban. A korlátozások hasonlóak lesznek a korábbi évekhez. Ugyanakkor május 1-jén 22 óra és május 6-án 12 óra között a központban felfüggesztik a fizetős parkolást.