Erdély FM (Románia/Erdély)

Nyilatkozta tegnap Peter Costea független EP-jelölt egy interjúban. Elmondása szerint a jelenlegi romániai helyzet miatt szétszakadt családok egyesítésén kellene dolgozzon a kormány, s ezen belül pedig a gyermekek védelméért és a családi értékek megőrzéséért. Peter Costea függetlenként indult a román EP-választásokon, jelenleg Texas államban él.

A független jelölt szerint a románokra nem, mint diaszpóra, vagy országként kell gondolni, hanem egy egységes nagy közösségre, amely közös erővel érhet el igazi eredményeket. Ugyanez érvényes szerinte Európára is, annak is egy egységes Unióként kellene működnie. George Simion olyan kérdésekre hívta fel a figyelmet, mint Besszarábia egyesülése Romániával, vagy a román közösségek jogainak védelme és támogatása Hargita és Kovászna megyében.

Nyilatkozta Winkler Gyula EP-képviselőjelölt a Bihar megyei körútja alkalmából. Elmondása szerint a schengeni csatlakozás feltételeit már nyolc éve teljesítette Románia, ezért egyértelmű, hogy kettős mércét alkalmaz az Európai Unió akkor, amikor tovább halasztja az ország csatlakozását az övezethez. A politikus kiemelte, hogy eredetileg a schengeni csatlakozás technikai feltételektől függött, amelyeket mind Románia, mind Bulgária teljesített és egy évtizede politikai természetű feltételekkel akadályozzák a két ország schengeni csatlakozását, és ezeket akkor fogalmazták meg a nyugati tagállamok, amikor indokolni kellett a sorozatos halasztásokat.

Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselőjelölt tegnap Brüsszelben, az ENSZ oktatásról, anyanyelvről és a kisebbségek emberi jogairól szóló regionális forumán kifejtette, hogy a kisebbségi oktatás lehet az emberi jogok hadszíntere, vagy a konszenzus helye a többség és kisebbség között. Az európai kisebbségek ernyőszervezete, a FUEN elnöki tisztségét betöltő Vincze szerint mindez azon múlik, hogy „a többség hajlandó-e olyan jogokat adni a kisebbségi közösségeknek, amelyek biztosítják az anyanyelvű oktatást”. Kifejtette, hogy a kisebbségi oktatás terén egységes európai standardok felállítására van szükség, a FUEN-nek és partnereinek ez a célja a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi polgári kezdeményezéssel, és reményét fejezte ki, hogy az ENSZ fórumának következtetése is ezt fogja szorgalmazni. A FUEN hivatalos partnere az európai fórumnak, amely ma is zajlik Brüsszelben. A Kárpát-medencéből számos szervezet van jelen a fórumon, köztük az erdélyi Mikó Imre Jogvédő Intézet.

Az ülésen többek között a csíkszeredai Nárcisz sétány végén található terület közvagyonba emeléséről döntöttek, valamint a város tulajdonában lévő galéria bérbeadásáról. A tanács egyhangúan szavazott arról, hogy Szőke Domokos alpolgármester fogja képviselni a várost a Hargita Víz Egyesület soros közgyűlésén. A májusi közgyűlésen az alapító okiratot is módosítani fogják, ezt a lépést Székelyudvarhely város egyesületbe való belépése teszi szükségessé. A tanácsülésen döntöttek arról is, hogy május 24–2.6 között a Beregszász város megalapításának 956. évfordulójának alkalmából szervezett ünnepségen háromtagú küldöttség képviseli Csíkszeredát a kárpátaljai testvértelepülésen.

Bodó Előd Barna, Mezőpanit polgármestere és Simion Crețu, a Központi Fejlesztési Régió igazgatója ma írta alá a szerződést, amelynek értelmében legkésőbb 2022 márciusáig megépül egy bölcsőde a községben. A foglalkozótermek mellett, többek között orvosi szoba, fürdőszoba, mosoda, iroda, konyha, ebédlő, mosogató, öltöző, valamint az udvaron játszótér és zöldövezet is tervben van.

Elfogadta a szenátus plénuma azt a jogszabálytervezetet, amelynek értelmében a 25 év régiséggel, és első fokozatú szakvizsgával rendelkező tanárok munkaideje két órával csökkenthető. A Szociáldemokrata Párt által benyújtott javaslat szerint ugyanakkor a munkaidő csökkentése nem járna bércsökkenéssel, az érintett tanárok fizetése ugyanakkora maradna. A törvénytervezet az oktatási törvény azon kitételét módosítaná, amely szerint ez csak akkor vezethető be, ha a jóváhagyott költségvetési keret megengedi. A javaslat ezt a kitételt törölné az oktatási törvény vonatkozó részéből. A kérdésben a szenátus hozza meg a végleges döntést.

Klaus Johannis államfő lesz a házigazdája az európai uniós vezetők csütörtökön, Nagyszebenben tartandó informális ülésének. Az eseményen az elnök ismertetni fogja Románia elképzeléseit az Európai Unió 2019-2024-es időszakra vonatkozó stratégiai menetrendjével kapcsolatban. Az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó Románia által szervezett informális ülésen jelen lesz az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker, illetve az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani is.

 A csütörtökön sorra kerülő európai uniós csúcstalálkozó miatt a héten 300 százalékkal több gép fog le- és felszállni a nagyszebeni nemzetközi repülőtéren, mint máskor – nyilatkozta  a légi kikötő sajtószóvivője, Alexandra Păcurar. Ezen a héten péntekig naponta átlagban 30, legtöbb 120 érkező és induló járatra számítanak. A nagyszebeni repülőtér forgalmi rendje nem módosul az EU-csúcs miatt. A nagyszebeni EU-csúcsra a tagállamok államelnökeit, miniszterelnökeit várják, összesen 36 hivatalos küldöttséget, 400 magas rangú vendéget, körülbelül 900 újságírót és 100 fordítót. A rendezvény központi helyszíne a városháza lesz, Klaus Iohannis államelnök egykori polgármesteri irodájában fog megbeszéléseket folytatni vendégeivel.

A korábban becsült 2,8 százalékról 3,2 százalékra módosította az idei inflációra vonatkozó prognózisát az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság. A szakértői testület ugyanakkor a korábbi, 4,67 lej/eurós középárfolyamra vonatkozó előrejelzését 4,74 lej/euróra változtatta. A CNSP felfele módosította a 2020 végére prognosztizált adatait is.

A szenátus hallgatólagosan elfogadta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely módosítja a változó kamatlábú lejalapú kölcsönök törlesztőrészletének megállapítását szabályozó jogszabályokat. A kormányrendeletet április 27-éig kellett volna megtárgyalnia a szenátusnak. A sürgősségi kormányrendelet szerint ‘a nemzeti valutában nyújtott hitelek esetében a kamat kizárólag egy bankközi tranzakciókból számított referenciaértékből áll, amelyhez a hitelező a szerződés teljes időtartama alatt bizonyos rögzített árrést adhat hozzá. A változó kamatozású, lejben nyújtott kölcsönökre vonatkozó referenciaértéket minden munkanapon közzéteszik a Román Nemzeti Bank honlapján. Jóllehet április 6-án a felsőház gazdasági bizottsága megszavazta Daniel Zamfir javaslatát, amely szerint a törlesztőrészletet már az új mutató alapján számolják ki a folyamatban lévő hitelszerződésekre is, ezt nem veszik figyelembe – a hallgatólagos elfogadást követően a módosító javaslat a kormány által előterjesztett eredeti formában kerül a képviselőházba. A jogszabályról a képviselőház hoz végleges döntést.

Daniel Breaz román kulturális miniszter szerint Románia dollármilliárdokat veszítene, ha Verespatak felkerülne az UNESCO listájára, hiszen máig nem zárult le a kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési pere. Az aranybánya kitermelésre szakosodott vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, mivel az szerinte akadályozta a befektetés megvalósítását. A tárcavezető szerint amiatt sem lenne szerencsés, hogy Verespatak védett terület legyen, mert azáltal lehetetlenné válna az építkezés, az infrastruktúra fejlesztése a térségben. Verespatak UNESCO listára kerülését a Cioloș-kormány kezdeményezte, a bukaresti kabinet tavaly nyáron leállította az eljárást, kérve a jelölés visszavonását. Verespatakon és környékén a kanadai Gabriel Resources és a román állam által létrehozott Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban tüntetések robbantak ki a beruházás ellen, 2014-ben a bukaresti parlament elutasította az aranybánya beruházást elősegítő törvénytervezetet.

Az RMDSZ meghívására május 8 és 10. között Erdélybe látogat Magyarország miniszterelnöke. A magyar kormányfő Kolozsvárra és Csíkszeredába is ellátogat. Orbán Viktor holnap Kolozsváron a szövetség vezetőivel, önkormányzati képviselőkkel, egyházi méltóságokkal és egyetemistákkal is találkozik, és Kelemen Hunor RMDSZ elnökkel közös sajtótájékoztatót tart. A miniszterelnök csütörtökön az Európai Unió állam- és kormányfőinek nagyszebeni csúcstalálkozóján vesz részt. Másnap, pénteken felavatja Románia legnagyobb takarmánykeverő üzemét a Maros megyei Kerelőszentpálon. Ezután ellátogat a Székelyföldi Jégkorong Akadémiára és felkeresi a csíkszentsimoni Szent László Gyermekvédelmi Központot is. A magyar kormányfő pénteken megtekint egy jégkorong-mérkőzést is a csíkkarcfalvi jégpályán. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal közleményben közölte tegnap, hogy Dorin Florea polgármester találkozóra hívta Orbán Viktort.

A hirtelen lehűlés visszahozta a telet az országba. Máramaros, Beszterce-Naszód és Brassó megye hegyvidékén is gyenge havazás volt ma reggel. A Beszterce-Naszód megyei útügyi igazgatóság vezetője közlése szerint a hajnali havazást követően húsz tonna csúszásgátló anyagot szórtak az országútra. A lehullott hó nem jelentős, nem akadályozza a közlekedést, az Erdélyt Moldvával összekötő DN 17-es országúton a forgalom nedves útburkolaton zajlik.

 Az anyanyelvből írandó teszttel kezdtek ma, míg holnap olvasásból mérik fel a tudásukat. Csütörtökön lesz a felmérő matematikából, pénteken pedig románból mérik fel írás- és olvasási készségeiket a kisebbségi tanulóknak. A negyedikesek országos felmérője a jövő hét kedden, május 14-én kezdődik román nyelvből, 15-én matematikából és 16-án anyanyelvből vizsgáznak. A hatodik osztályosok is országos felmérőn esnek át: május 22-én a kommunikációs készségeiket, 23-án pedig a matematika és természettudományok terén szerzett tudásukat mérik fel.

 A Mediafax szerint a 2014-es európai parlamenti választásokon a szavazók 32 százaléka vett részt. Ebben az évben viszont az EP választások egy megmérettetés lesz az elnökválasztást váró pártok számára. A politikai elemzők szerint azok a pártok, akik nem tudnak bejuttatni egyetlen képviselőt sem, azok eltűnnék a politikai színtérről.

 Az EPP volt a legnagyobb parlamenti frakció az előző parlamenti ciklusban. Ha Romániában a május 26-i európai parlamenti választásokon a Nemzeti Liberális Párt, a Népi Mozgalom Párt és az RMDSZ több szavazatot kap, akkor nagyobb lesz az Európai Néppárt frakciója – írja a Mediafax. Jelenleg az EPP-nek 218 képviselője van, ebből 13 román. Az Európai Szocialisták Pártjának 190 képviselője van, ebből szintén 13 román. Romániában a PSD-re szavazók növelhetik a Európai Szocialisták Pártjának frakcióját a következő ciklusban. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoportnak 70 képviselője van, ebből 3 román. A Călin Popescu Tăriceanu vezette ALDE-ra szavazók növelhetik a frakciót. A következő képivselőcsoport az Európai Konzervatívok és Reformisták, 73 képviselőjük van, ebből 2 román. Következik az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal, melynek 52 képviselője van. Majd a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, melynek szintén 52 képviselője van. A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoportnak 45 tagja van, míg a Nemzet és Szabadság Európája csoportnak 36.

 Az európai parlamenti képviselők képviselőcsoportok tagjai, amelyek nem nemzeti alapon, hanem politikai hovatartozás szerint szerveződnek. Az Európai Parlamentben jelenleg 8 képviselőcsoport működik. Képviselőcsoport létrehozásához legalább 25 képviselő szükséges, akiknek a tagállamok legalább egynegyedét kell képviselniük. Minden képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat. Vannak olyan képviselők, akik egyetlen képviselőcsoporthoz sem tartoznak, őket független képviselőknek nevezik. Az ülésteremben a képviselők ülésrendjét politikai hovatartozásuk szerint, balról jobbra haladva határozzák meg, a képviselőcsoportok elnökeivel való megállapodás alapján. Minden ország maga határoz a választás formájáról, de biztosítania kell a nemek egyenlőségét és a szavazás titkosságát.Az EP-képviselők idejüket megosztják választókörzetük, Strasbourg és Brüsszel között; Strasbourgban évi 12 plenáris ülést tartanak, Brüsszel pedig a kiegészítő plenáris ülések, valamint a szakbizottságok és a képviselőcsoportok üléseinek a színhelye.

 “Jogalkotási szörnyűségnek” nevezte a Népi Mozgalom Párt elnöke, Eugen Tomac a Magyar Polgári Párt kilátásba helyezett törvénymódosító javaslatát, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulóknak nem lenne kötelező érettségizniük román nyelvből, és ugyanez lenne érvényes a hatodik, illetve a nyolcadik osztályt végzők tudásfelmérő vizsgáira is. Tegnapi Facebook-bejegyzésében Tomac azt írja, egy ilyen intézkedés csak fokozná az etnikai feszültségeket. Szerinte a tervezet Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök, a Kelemen Hunor vezette RMDSZ és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közötti háttéralku eredménye lehet. A Magyar Polgári Párt vezetősége múlt héten jelentette be, hogy az alakulatnak az RMDSZ listáin megválasztott két képviselője a tanügyi törvényt módosító tervezetet fog benyújtani a parlamentbe. A párt szerint a nem román anyanyelvű diákokat diszkriminálják jelenleg a kötelező vizsgákon, mivel nekik eggyel több tantárgyból kell vizsgázniuk, mint román társaiknak, ezért javasolják a románvizsga kötelezettségének eltörlését esetükben a hatodik osztályt záró és a nyolcadikos felmérőn, valamint az érettségin.

 Tornádóra figyelmeztető, azonnali  előrejelzést adott ki tegnap délután az Országos Meteorológiai Szolgálat Ialomița és Călărași megyére. A Digi24 hírtelevizió emlékeztet, hogy eddig még nem történt meg Romániában, hogy a meteorológusok „tornádó jellegű szélre” figyelmeztessenek. Tegnap végül valóban végigsöpört egy forgószél a megyén, de sokkal kisebb ereje volt, mint annak a tornádónak, amelyik a múlt héten egy buszt is felborított. A Călărași megyei készenléti felügyelőség tegnap este közölte: a forgószél nem okozott károkat.