Az európai uniós vezetők tegnap, a nagyszebeni informális csúcsértekezleten elfogadtak egy 10 pontos nyilatkozatot, amelyben többek közt vállalják, hogy „egyetlen Európát fognak védelmezni”. A 10 pontos nyilatkozat a következőkre vonatkozik: védelem, szolidaritás a nehéz időkben, közös megoldások iránti nyitottság, a demokrácia és a jogállam védelme, az eredményekre fektetett hangsúly a legfontosabb ügyekben, a méltányosság elvének tiszteletben tartása, az EU ambícióinak megfelelő eszközök használata, az eljövendő nemzedékek jövőjének védelme, illetve, hogy Európa felelősségteljes globális vezető lesz. Az uniós vezetők a tízpontos nyilatkozat végén hozzáteszik: döntéseiket e tíz vállalás szellemének és szövegének megfelelően hozzák majd meg.
Nemcsak felületi, hanem szilárd egységről tett bizonyságot az uniós állam- és kormányfők nagyszebeni csúcstalálkozója – jelentette ki tegnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, a Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Klaus Iohannis államfővel közösen tartott, az informális EU-csúcsot lezáró sajtókonferencián. Juncker röviden kielemezte az Európai Unióban végbement gazdasági fejleményeket, majd kijelentette: ‘Az, hogy minden rosszul megy, nem pontos állítás, az pedig, hogy minden jól megy, nem teljes.’
Júniusban szeretné lezártnak látni a jelölési folyamatokat az európai intézmények élére, ezért május 28-án, tehát az európai parlamenti választások után összehívja az Európai Unió vezetőit – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Nagyszebenben. Közölte: az a szándéka, hogy az EU intézményvezetőinek kiválasztása megfontolt, gyors és hatékony folyamat során történjen meg. Hozzátette, a jelöléseknek földrajzi és demográfiai egyensúlyt kell tükrözniük, hogy az EU legmagasabb szintjein a nagy és a kisebb országok egyaránt képviseltethessék magukat. Konszenzus hiánya esetén szavazásra fogja bocsátani a választást, mondta Tusk.
A német kancellár kifejtette, hogy a romániai német közösség hidat képez Románia és Németország között. ‘Nagyszeben kiválóan fejlődött, 2007-ben Európa kulturális fővárosa volt, és most fontos szerepet játszik annak bebizonyításában, hogy Románia egy demokratikus állam’ – tette hozzá a német kancellár, aki elismerően nyilatkozott az EU vezetőinek nagyszebeni, informális csúcstalálkozójáról, de a városról, annak lakóiról és a rendezvény megszervezéséről is.
Ma délelőtt a nagyszebeni EU-csúcs kezdete előtt, egyeztető tanácskozást tartottak az Európai Szocialisták pártcsaládjába tartozó miniszterelnökök, de nem hívták meg a nagyobbik román kormánypártot, a Szociáldemokrata Pártot és annak elnökét, Liviu Dragneát, sem az ügyvezető elnökét, Viorica Dăncilă miniszterelnököt. A szocialisták európai pártcsaládja áprilisban ugyanis befagyasztotta kapcsolatait a romániai tagjával, a PSD-vel a büntetőjogi törvények változtatása, a „jogállamisághoz való viszonyulása” miatt. Az Európai Szocialisták elnöke szerint júniusban, az EP-választások után döntenek majd arról, hogy kizárják-e a PSD-t vagy sem.
Az EU Tanácsának nagyszebeni értekezlete előtt csúcstalálkozót tartott az Európai Néppárt vezetősége. Az eseményen részt vett többek között Ludovic Orban PNL-elnök és Klaus Iohannis államfő is. Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke kijelentette, hogy nem hagyják, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége koalíciója tönkretegye Románia jövőjét. Elmondása szerint támogatják az államfőt, valamint Ludovic Orbant a jogállamiság védelme és a korrupció ellen folytatott küzdelemben. Manfred Weber, Európai Néppárt EP-választási csúcsjelöltje szerint a két romániai kormánypárt semmiféle szerepet nem tölt be európai pártcsaládján belül, sőt felfüggesztették a tagságukat. Ezzel szemben a PNL EP-választási jelöltjei az EU legnagyobb pártcsaládjának, „az egységes és erős” Európai Néppártnak a részét képezik, így a román állampolgárok számíthatnak rájuk. Klaus Iohannis államfő beszében szintén a román jogállamiság helyzetéről beszélt, továbbá kihangúlyozta, hogy ha sérül a jogállam, abból előbb vagy utóbb minden polgárnak kára származik. Ebből a szempontból fontos a referendumon leadott szavazat. Az igazságügyi törvényekről, és sürgősségi rendeletekről szóló népszavazást május 26-án tartják, az EP-választások napján.
A magyar miniszterelnök a nagyszebeni EU-csúcs előtt nyilatkozott az ügyben. Első sorban az európai parlamenti választásokon való részvételre buzdította a román állampolgárokat. Ezen kívül a román-magyar kapcsolat javítását szorgalmazta, harmadrészt pedig arra kérte a romániai magyarokat, hogy forduljanak bizalommal az RMDSZ irányába, és szavazzanak a párt listájára május 26-án.
Tájékoztat az Államelnöki Hivatal. A nyilatkozatban többek között az áll, hogy az európai állampolgárok döntik el, hogy az Európai Unió milyen utat kövessen. Ezért a 21 uniós ország államfője arra buzdítja az embereket, hogy vegyenek részt az európai parlamenti választásokon. Erős és egységes Európai Unióra van szükség, közös intézményekkel, olyan Unióra, amely kritikus szemekkel folyamatosan felülvizsgálja saját munkáját, és amely képes megreformálni önmagát. Ennek az Európának, a Rómában, 2017. március 25-én elfogadott nyilatkozat alapján, dinamikus politikai vitára van szüksége a jövőt illetően. A 21 államfő leszögezi, hogy az Európai Parlament megválasztott tagjai, valamint az Európai Unió Tanácsa dönti el, hogy milyen szabályokat kell alkalmazni Európában, és miként kell felhasználni az európai költségvetést, és ha összetartunk, Európa képes szembenézni a kihívásokkal. A dokumentumot aláírta Bulgária, Csehország, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia és Finnország elnöke is.
Tegnap hivatalosan is elkezdődött a 22. Marosvásárhelyi Diáknapok. A napokban zajló eseményen többek között sport, kincskeresés és koncertek várják az egyetemistákból álló csapatokat. A Székelyhon figyelmezteti a Marospart közelében lakókat, hogy az esti koncertek után a program szerint a lemezlovasok minden nap egészen vasárnapig hajnali 4 óráig szórakoztatják majd a fiatalokat.
Ezt ma jelentette ki Klaus Iohannis államfő Nagyszebenben. Az EU-csúcsra való érkezésekor az elnök rámutatott, számtalan tárgyalást folytatott már az európai vezetőkkel Románia schengeni csatlakozásáról, de a mai nap folyamán is egyeztet még a témáról. Iohannis hangsúlyozta, a román állampolgárok európai állampolgárok kívánnak maradni. Az államfő nyomatékosította, hogy megígéri, hogy rövidesen – valószínűleg nem ma, de rövidesen – csatlakozik az ország a schengeni övezethez és az MCV-től is megszabadul.
Az úzvölgyi haditemető körül kialakult helyzet rendezése egész Székelyföld számára kiemelt ügy, és közös fellépést követel. A székelyföldi tanácselnökök Kolozsváron egyeztettek a lehetséges lépésekről, miután Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét személyesen tájékoztatták az ügy részleteiről. A rendkívüli helyzet kapcsán alakult kezdeményező bizottság, amelyben a politikum mellett a civil szféra és a történelmi magyar egyházak képviselői is részt vállalnak, május 12-ére ökumenikus istentiszteletet hirdetett: mindenkit szeretettel várnak az úzvölgyi haditemetőbe vasárnap 15 órakor.
Azért akarta, hogy Nagyszebenben tartsák az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcsértekezletét, hogy megmutassa, hogy az EU nem csak Brüsszelt jelenti – mondta Nagyszebenben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki tegnap Klaus Iohannis államfővel együtt fiatalokkal találkozott. Hozzátette: minden ország és minden nemzeti parlament “Brüsszel részét képezi’. A Brexittel kapcsolatban úgy fogalmazott: mindenki ért angolul, de senki sem érti az angolokat.Az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójának a nagyszebeni városháza ad otthont.
Ezt ma jelentette ki Klaus Iohannis államfő Nagyszebenben. Az EU-csúcsra való érkezésekor az elnök rámutatott, számtalan tárgyalást folytatott már az európai vezetőkkel Románia schengeni csatlakozásáról, de a mai nap folyamán is egyeztet még a témáról. Iohannis hangsúlyozta, a román állampolgárok európai állampolgárok kívánnak maradni. Az államfő nyomatékosította, hogy megígéri, hogy rövidesen – valószínűleg nem ma, de rövidesen – csatlakozik az ország a schengeni övezethez és az MCV-től is megszabadul.
Nem véletlenül időzítették május 9-ére, Európa napjára az Európai Néppárt csúcstalálkozóját és az európai uniós állam- és kormányfők informális ülését – nyilatkozta ma nagyszebeni sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis államfő. “Fontos nap a mai Európa, fontos nap a mai Románia számára. Európa Romániába jött” – hangoztatta Iohannis. A román elnök kiemelte, ahhoz, hogy a jövőt érintő döntéseket tudjanak hozni, vissza kell tekinteni a múltba, az Európai Unió alapjaira, illetve számba kell venni az uniós tagságból származó előnyöket. Történelmi pillanat ez Románia számára, és nemcsak a csúcstalálkozó fontossága miatt, hanem azért is, mert harminc évvel a kommunizmus bukása után hazahoztuk Európát Romániába – hangsúlyozta Klaus Iohannis államfő.
A tegnapi kormányülésen elfogadták azt a Kormányhatározatot, amely létrehozta a miniszterelnök által vezetett intézményközi testületet, a Fenntartható Fejlődésért Felelős Tárcaközi Bizottságot. A bizottság nyomon követi Románia Fenntartható Fejlődési Stratégiájának gyakorlatba ültetését, folyamatos megfigyelés alatt tartja, értékeli és felülvizsgálja azt. Borbély László szerint a múlt év végén felújított Stratégiának konkrét hatása van. Az első konkrét hatása az Agenda 2030 gyakorlatba ültetéséhez szükséges egyik fontos intézmény létrehozása. Meggyőződése, hogy a Stratégia harmadik fejezetében javasolt felügyeleti és megvalósítási eszközök segítségével gyakorlatba tudják ültetni a Románia által 2015-ben felvállalt 17 fenntartható fejlődési célkitűzést. Az új testület következetességet biztosít a fenntartható fejlődésre vonatkozó jogszabályok kidolgozásának és alkalmazásának folyamatában. A bizottság feladatkörébe tartozik Románia nemzetközi és európai szinten vállalt jelentéstételi kötelezettségeinek követése is a fenntartható fejlődés területén. Az újonnan létrehozott intézménynek tagja, a miniszterelnök vezetésével, 27 miniszter, köztük a miniszterelnök-helyettesek is. Évi két alkalommal ülésezik, de szükség esetén rendkívüli ülésekre is sor kerülhet.
A szász város történelmi esemény helyszíne: ez az első alkalom, hogy egy EU-csúcsnak Románia a házigazdája. A találkozó végén az uniós döntéshozók a Brexit utáni Európai Unió fejlesztési stratégiájáról fogadnak el nyilatkozatot. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök négyszemközti megbeszélést tartottak a délelőtt folyamán. Az EU-csúcsra elsőként Klaus Johannis érkezett, őt Astrid Fodor polgármester fogadta a nagyszebeni városháza előtt. Jelenleg pedig érkeznek a piros szőnyeg mentén a 27 uniós kormány- és államfők. Emellett 36 ország küldöttségét, 400 magas rangú meghívottat, 900 akkreditált újságírót fogadnak ma Nagyszebenben. Az Európai Tanács ülése Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke részvételével fél 1-kor kezdődik. Klaus Johannis államfő, Jean – Claude Juncker és Donald Tusk este 6 órakor tartanak sajtótájékoztató.
Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője egyedüli aláíróként iktatta a képviselőházban a tanügyi törvényt módosító indítványt. Nagy visszhangot váltott ki a román politikusok körében az MPP-nek az a bejelentése, hogy tervezetet nyújt be a parlamentbe az oktatási törvény módosítására azzal a céllal, hogy megszűnjön az a megkülönböztetés, amely a kisebbségi oktatásban részesülő diákokat éri a kötelező iskolai vizsgák során. A javaslatot a nyelvi jogokért küzdő magyar civil szervezet, a Civil Elkötelezettségi Mozgalom is bírálta, és az RMDSZ sem ért vele egyet.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány által segített harminc lány és fiú vett részt Ferenc pápának a Szent Péter téren tartott, tegnapi általános audienciáján Böjte Csaba atya vezetésével, aki azt kérte a pápától, nyilvánítsa egyházi ünnepnapnak a június elsejei gyereknapot, amikor az idén az egyházfő éppen Csíksomlyón lesz. Ferenc pápa az általános audiencia végén találkozott a Böjte atya vezette zarándokcsoporttal. Kezet fogott a gyerekekkel és fiatalokkal, áldását adta rájuk, és közös fotó is készült a pápával és a dévai gyerekekkel.A Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyerekmentő szolgálat eddig mintegy hatezer gyermeket karolt fel. Jelenleg kétezer-háromszáz gyereket lát el. Böjte Csaba ferences szerzetes az MTI-nek elmondta, hogy a vatikáni zarándoklattal az egyházfő június 31. és június 2. közötti romániai látogatása jelentőségét akarta kiemelni, amelynek során Ferenc pápa június elsején Csíksomlyón mutat be misét.
Közös sajtótájékoztatót tartott tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Orbán Viktor háromnapos erdélyi útjának első állomásaként Kolozsváron találkozott diákokkal a Sapientia EMTE-n, majd munkaebéden vett részt az RMDSZ-es megyei tanácselnökökkel és polgármesterekkel. A miniszterelnök ma a nagyszebeni EU-csúcson vesz részt, majd holnap felavat egy kerelőszentpáli takarmányüzemet. Kelemen Hunor “a világ legtermészetesebb dolgának” nevezte, hogy a két párt egymást segítse, együtt kampányoljon, úgy fogalmazott, az RMDSZ és a Fidesz közötti stratégiai partnerség keretet ad erre. A szövetségi elnök szerint az “erős Kárpát-medencei magyar képviselethez” az szükséges, hogy az RMDSZ jelöltjei ott legyenek az EP-ben, de szükséges, hogy a Magyar Közösség Pártja jelöltjei is ott legyenek. A szövetség ennek érdekében a választásra való részvételre kéri a közösséget. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hangsúlyozta, hogy a pártja stratégiai szövetséget ápol az RMDSZ-szel, és mivel EP-kampány van, ezért elfogadta Kelemen Hunor meghívását. Elmondta, arra buzdítja az itt élő magyarokat, hogy vegyenek részt az EP-választásokon, és ha már elmennek szavazni, támogassák az RMDSZ-t. A Fidesz elnöke hangsúlyozta, hogy kettős állampolgárságtól függetlenül a választópolgárok szavazataikat az RMDSZ listájára adják le, mert így törvényes és “ésszerű”.
Válaszúton a Kallós Alapítványnál és a válaszúti Bánffy-kastélynál tett látogatást Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke erdélyi látogatása keretében tegnap délután – mindkét helyszínre Hegedüs Csilla, EP-képviselőjelölt kísérte el. A látottak kapcsán Orbán Viktor elmondta: „ez a mi sorsunk, építkeznünk kell, felújítanunk, megőriznünk azt, ami a mienk”– fogalmazott, majd érdeklődött a válaszúti Bánffy-kastély sorsáról, hiszen a magyar kormány, ahogy eddig is, ezután is partner lesz ezekben, a magyar nemzet számára kiemelten fontos projektekben. A látogatáson részt vett Semjén Zsolt országgyűlési képviselő, a KDNP elnöke, Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete, Balla Ferenc, a Kallós Alapítvány igazgatója, Balázs Bécsi Gyöngyvér, az Alapítvány elnöke, és Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója.