Erdély FM (Románia/Erdély)

Klaus Iohannis ‘meghívta gazdáit’ Nagyszebenbe és arra használta a csúcsértekezletet, hogy újabb szankciókat ‘kunyeráljon’ Románia ellen – jelentette ki szombaton Liviu Dragnea pártelnök, a Szociáldemokrata Párt galaci választási nagygyűlésén. Dragnea azt mondta: Iohannis senkit sem hívott meg Nagyszebenbe, hogy egyedül képviselhesse Romániát és ezáltal, ‘úgy, ahogyan ellopta a házakat, úgy ellopta Európa napját is’. Véleménye szerint az államfő választási kampányra használta az EU-csúcsot. Az esemény elején felszólaló Viorica Dăncilă kormányfő felrótta Klaus Iohannis államfőnek, hogy az Európai Unió vezetőinek nagyszebeni informális csúcstalálkozóján ‘csak fotókat készített’, de nem kérte sem az igazságügyi reformot nyomon követő Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus megszüntetését, sem Románia felvételét a schengeni övezetbe. A galaci szociáldemokrata nagygyűlésen több tízezer tag és szimpatizáns vett részt. A PSD vezetőjének beszéde végén a gyűlés résztvevői arra biztatták Dragneát, hogy induljon az elnökválasztáson, és azt skandálták “Dragnea államfő”.

 Az úttestre feküdt tiltakozók akadályozták szombaton, hogy a PSD nagygyűlésén részt vevők két autóbusza elhagyja a helyszínt. A buszok vezetői nem tudtak továbbhaladni, ezért visszatolattak, majd a tiltakozók füttykoncertjétől kísérve egy mellékúton haladtak tovább. Néhány száz tüntető megpróbált megközelíteni egy nagyobb csoportot is, akik gyalogosan hagyták el a PSD gyűlésének helyszínét, ám ezt a csendőrség megakadályozta.  A Szociáldemokrata Párt nagygyűlésének kezdetén mintegy kétszáz tüntető gyűlt össze, de miután Buzăuból és Brăiláról is érkeztek tiltakozók, számuk körülbelül ezerre nőtt. A PSD választási gyűlésén több tízezer ember vett részt Galacról és a környező megyékből.

A sajtóban megjelent információkkal ellentétben nem szavazhatnak levélben a romániai magyarok az Európai Parlament magyar tagjainak választásán – mondta a magyar Nemzeti Választási Iroda elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Pálffy Ilona közölte: az EP-választáson azok a magyar választópolgárok szavazhatnak levélben, akiknek sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban nincs lakcímük. Vagyis a romániai, szlovákiai magyarok nem szavazhatnak magyar listákra, csak a lakcímük szerinti tagállam EP-listáira. A Nemzeti Választási Iroda 340 levélszavazási csomagot küldött Romániába, de ezeket olyan magyar választópolgárok kapják, akiknek a lakcímük unión kívül van (például Szerbia, Ukrajna), de romániai értesítési címet adtak meg.

Továbbra is segítséget nyújtanak a honosításban és a magyarországi támogatási programokban a csíkszeredai Magyar Ügyek Házában. A Gál Sándor utca 8. szám alatti ingatlanban május 11-től, szombattól helyet kap a Pro Economica Alapítvány területi irodája is, amely az erdélyi gazdaságfejlesztést támogatja. A Székelyföldi Falugazdász-hálózat Csík-térségi falugazdászai pedig felváltva, naponta tartanak fogadóórát, derül ki a Csíki RMDSZ közleményéből.

A marosszéki Makfalván 11-ik alkalommal megszervezett Székely Majálison indította el az SZNT a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés támogató aláírásainak az összegyűjtését. Az aláírásgyűjtő íveket elsőkként az SZNT állandó bizottságának a tagjai, és az erdélyi magyar pártok jelen lévő vezetői írták alá. A kezdeményezés akkor kerülhet az Európai Bizottság asztalára, ha 2020. május 6-ig az Európai Unió egymillió állampolgára támogatja aláírásával. Az aláírásoknak legkevesebb hét országban kell meghaladniuk egy az illető ország lakosságához arányított küszöbértéket.

Sorina Pintea egészségügyi miniszter méltatta az ápolók munkájának fontosságát az ápolók nemzetközi napja alkalmából küldött üzenetében és rámutatott: az utóbbi időben jelentősen csökkent a szakmai tanúsítványok iránti igény, amit a szaktárcának kell kiállítania akkor, ha egy orvosi asszisztens külföldön akar munkát vállalni és el szeretné ismertetni Romániában szerzett oklevelét. A tárcavezető szerint ez részben annak tudható be, hogy az utóbbi időben jelentős mértékben emelkedtek a bérek az egészségügyben, de annak is, hogy egyre jobb munkakörülmények vannak a kórházakban, rendelőkben, ami a kivándorlás megfékezéséhez vezetett. Pintea közölte: kidolgozás alatt van egy olyan törvénytervezet, amely megkönnyíti az asszisztensek átképzését egyik szakterületről a másikra.

Mintegy 2500-an vettek részt tegnap délután az Úzvölgye törvénytelenül átalakított magyar katonai temetőjében tartott ökumenikus istentiszteleten, és kiáltották egymás kezét megfogva: ne bántsd a magyart! Az ökumenikus istentiszteletre egy civilekből és önkormányzati vezetőkből álló kezdeményező bizottság hívta mindazokat, akikben megütközést keltett, hogy az első világháborús sírkertben a Kárpátok keleti oldalán fekvő Dormánfalva önkormányzata román parcellát alakított ki, amelyben – részben magyar katonák sírjaira – ismeretlen román katonák beton keresztjeit állította fel. A szertartás ideje alatt huszár hagyományőrzők álltak díszőrséget a meggyalázott magyar sírok mellett. Az istentiszteleten római katolikus papok, református, unitárius, valamint magyar és német evangélikus lelkészek szóltak az egybegyűltekhez. Az összegyűltek petíciót fogadtak el, amelyet a román állam vezetőinek, valamint Hargita és Bákó megye prefektusának címeztek. Ebben leszögezték: a temető önkényes átalakítása több mint kegyeletsértés, ez összesíti azokat a sérelmeket, amelyek a Romániában élő magyarságot napról-napra érik.  Követelték a kegyeletsértő tevékenység nyomán kialakult összes törvénytelenség kivizsgálását és a törvényszegők megbüntetését, a temető haladéktalan visszaállítását az eredeti állapotába, a települések és a megyék közötti határviták azonnali rendezését, a magyarsággyalázó és történelemhamisító folyamat azonnali megállítását és nyilvános bocsánatkérést a meggyalázott temetőben nyugvó katonák hozzátartozóitól és a sértett nemzetektől.  A rendezvény a magyar és a székely himnusz éneklésével ért véget. A dormánfalvi polgármester elhalasztotta a temető román parcellájának a május 17-re tervezett felavatását, Constantin Toma az EP-választások kampányára hivatkozott.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Csíkszeredában, a Magyar Ügyek Házának avatóünnepségén elmondta, hogy a múlt héten a kormányfővel, a parlament két házának elnökével, a belügyminiszterrel és a kulturális miniszterrel is tárgyalt az úzvölgyi temető ügyéről. Az elnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a lehető legrövidebb idő alatt mindent megtett a kegyeletsértés leállításáért. A román hatóságokkal folytatott találkozókon és megbeszéléseken Kelemen Hunor azt kérte: május 17-én ne szenteljék fel a román katonáknak emléket állító parcellát, és elmondta, a hatóságoknak felelősségük van az emléksértés megfékezésében. Kelemen Hunor kifejtette, hogy az egyetlen megoldás, hogy a betonkereszteket elviszik a magyar sírokról, a katonatemetőt visszaállítják eredeti állapotába. Senki sem ellenzi, hogy a román közösség megemlékezzen első vagy második világháborús hőseiről, de ezt ne mások megsértésével tegye” – szögezte le a szövetségi elnök.

Megtámadta az alkotmánybíróságon Klaus Johannis államfő pénteken azokat a büntetőjogi törvénymódosításokat, amelyeket április végén néhány nap alatt fogadott el a  parlament. A szociálliberális kormánykoalíció már tavaly nyáron módosította a büntető törvénykönyv és büntetőeljárási törvénykönyv számos előírását, ám ezek jelentős része alkotmányellenesnek bizonyult. Áprilisban a koalíció megpróbálta megmenteni azokat a módosításokat, amelyek tavaly nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn, de ezekkel szemben Johannis most újabb alkotmányossági óvást emelt. A szociáldemokraták 2016-os decemberi választási győzelme óta az igazságszolgáltatás körül folyik a politikai háború a kormányoldal és az elnök között, a mostani óvás ennek a konfliktusnak egy újabb ütközete. A PSD–ALDE koalíció arra hivatkozva dolgozott ki átfogó büntetőjogi reformot, hogy senkit sem szabad ártatlanul büntetni. Az ellenzék és Klaus Johannis viszont azt szorgalmazza, hogy egyetlen bűnös se ússza meg a felelősségre vonást.

Nyilatkozta tegnap az Antena 3 televíziónak Liviu Dragnea. A Szociáldemokrata Párt elnöke szerint ugyanakkor tervezik ezen a területen is az áfa csökkentését. A pártelnök szerint bővíteni tervezik a paradicsomprogramot, amelyre most, ezer négyzetméterenként háromezer euró támogatást adnak. Az elképzelések szerint a paradicsomtermelők hőközpontra is pályázhatnak, amivel télen fűteni tudják az üveg- és fóliaházakat. Dragnea szerint az, aki december 1-je és május 1-je között paradicsomot tud árulni, az hatezer euró támogatásra számíthat, a többieknek a mostani háromezer eurós szubvenciót négyezer euróra emelik.  A támogatásokat további hat zöldségfélére: paprikára, csípős paprikára, kápiára és paradicsompaprikára, uborkára és padlizsánra is kiterjesztik, ahol ezer négyzetméterenként ezer eurót adnak a program elején. A kedvezőtlen időjárás miatt az idei paradicsomprogram lezárási idejét június 15-éig meghosszabbítják – mondta még Dragnea. Ugyanakkor közölte azt is: a hagyományos és biotermékek áfáját 9%-ról 5%-ra csökkentik.

 Mintegy 600 ezer olyan adófizető mentesül az egészségbiztosítási hozzájárulás befizetésének kötelezettsége alól, akinek 2015. július elseje és 2017. december 31. között az országos minimálbérnél kisebb jövedelme volt – áll a pénzügyminisztérium által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet tervezetében. A pénzügyi amnesztia hatálya alá eső összegek 1 milliárd lejt tesznek ki. A dokumentum szerint az intézkedés nem okoz hiányt a büdzsében, mert a 2019-es bevételekbe nem számították be a CASS-ből így befolyó összegeket, amelyek az amnesztia alkalmazása nélkül 1,972 milliárd lejt összesítettek volna.

Magyarország a közép-európai együttműködés erősítésére fordítja az erejét, hogy erősítse a közép-európai együttműködést, és mindenki jól jár, aki a magyarokkal együttműködik – mondta ma Orbán Viktor a Maros megyei Kerelőszentpálon. A kormányfő beszédet mondott a takarmánykeverő üzemnek avatóünnepségén.  A miniszterelnök azt mondta: infrastrukturális összeköttetések – autópályák és vasút – kellenek Magyarország és Románia között, ezekről tárgyalnak a román kormánnyal. Orbán Viktor hangsúlyozta: ma csak egy beruházásról van szó, de számítani lehet a magyar kormányra a jövőben is, hogy további beruházások is megvalósulhassanak.

 Traian Băsescu korábbi és Klaus Iohannis jelenlegi államfő gyűlöletre és széthúzásra buzdította a román népet, egymás ellen uszította az embereket – hangsúlyozta tegnap a PSD elnöke, aki szerint Romániának jelenleg nagy szüksége van „hazafiságra és hazafiakra”. A PSD Iaşi-ban zajló választási nagygyűlésén mondott beszédében Liviu Dragnea rámutatott, Băsescu és Iohannis elnöksége alatt „az ország elfelejtett hazának lenni”. A szociáldemokrata pártelnök kijelentette: nincsen két tábor, nincsenek jók és rosszak, ahogyan azt Iohannis állítja. Senkinek nem áll jogában táborokra osztani az embereket, egymásnak ugrasztani őket.  A PSD iaşi-i nagygyűlésén több tízezren vesznek részt. A rendezvény előtt Liviu Dragnea végighaladt az összegyűlt tömeg között.

A Mentsétek Meg Romániát Szövetség elnöke, Dan Barna és a PLUS elnöke, Dacian Cioloş szerdán Szebenben bemutatták az USR PLUS 2020 kiáltványát az EU jövőjére vonatkozóan. Az USR PLUS Szövetség felhívja a figyelmet, hogy május 26-án az állampolgárok döntenek Románia helyéről az EU-ban. Döntenek arról, hogy egy erősebb kapcsolatot ápol az ország Európával vagy visszatér a múltba, amit Liviu Dragnea és a PSD támogat – hangoztatja a szövetség. Az USR PLUS minden polgár Európájában hisz, egy megújult, erős Európában.

A Nemzeti Liberális Párt hétfőn, május 13-án, egy Bukarestben tartott rendezvényen mutatja be választási programját – jelentette be Ludovic Orban pártelnök. Véleménye szerint a PNL győzelme egy komoly válságot fog teremteni és a párt egy bizalmatlansági indítványt fognak a parlamenti ülésszak végéig beterjeszteni a kormány ellen.

 Nelu Barbu kormányszóvívő közölte, hogy szerdán a kormány jóváhagyott egy sürgősségi rendeletet és egy kormányhatározatot, amely a május 26-án tartandó két választás megszervezésére és zökkenőmentes lefolytatására vonatkozó intézkedéseket tartalmaz. Nelu Barbu nyomatékosította, hogy a két szavazás ugyanabban az időben kerül megrendezésre ugyanabban a szavazóhelyiségben. Május 26-án európai parlamenti választásokra kerül sor, ugyanakkor referendum is lesz az igazságszolgáltatásról, amit Klaus Iohannis államfő írt ki.

Magyarország miniszterelnöke szerdán érkezett három napos erdélyi körútra. Először Kolozsvárra látogatott, tegnap pedig részt vett Nagyszebenben az Európai Unió állam és kormányfőinek találkozóján. Magyarország miniszterelnöke ma Maros megyébe is ellátogat, délelőtt felavatja Kerelőszentpálon Románia legnagyobb takarmánykeverő üzemét. Délután Csíkszeredába utazik, itt felkeresi a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát és ellátogat a csíkszentsimoni Szent László Gyermekvédelmi Központba is.

 Ezt tegnap nyilatkozta  Gyulafehárváron Viorica Dăncilă. A miniszterelnöktől azt kérdezték az újságírók, hogyan kommentálja a nagyszebeni EU-csúcson részt vevő Mark Rutte holland miniszterelnök megjegyzését, miszerint Románia egyelőre nem a helyes irányba tart a schengeni csatlakozást illetően.  A kormányfő kifejtette: Románia már 2011-ben teljesítette a schengeni övezethez való csatlakozás feltételeit, és ezt az Európai Bizottság is elismerte, a tagállamok egy része azonban politikai okok miatt ellenszegül. A holland miniszterelnök tegnap azt mondta Szebenben, hogy Románia nem jó irányba halad, ami a jogállamot és demokráciát illeti, szerinte az ország még nem áll készen a csatlakozásra.

Emmanuel Macron francia elnök és további hét európai vezető méltatta tegnap a klímaváltozás ellen tüntető fiatalok nagyszebeni megmozdulását. A francia államfő három környezetvédelmi aktivistával is beszélgetett a nagyszebeni csúcs ideje alatt. Az aktivisták a város Nagypiac terén átnyújtottak neki egy több ezer fiatal által aláírt petíciót. A francia elnök, aki mellett ott állt a svéd, a holland, a belga és a lett kormányfő, valamint más magasrangú hivatalosságok azon nyolc ország képviseletében, amelyek Nagyszebenben azonnali, közös lépésre szólítottak fel a klímaváltozások felszámolása érdekében. Franciaország kezdeményezését, amelyet további hét másik európai állam is támogat, minden uniós tagállamnak elküldték, annak reményében, hogy ‘mások is aláírják’, említi meg a francia hírügynökség. A dokumentum felszólítja az EU-t, hogy valósítsa meg a célkitűzést, amely szerint 2050-re nullára redukálják az üvegházhatású gázok kibocsátását, és irányítsanak át elegendő pénzalapot a klímaváltozás felszámolása érdekében foganatosított akciókra.

 Klaus Iohannis államfő és az Európai Tanács elnöke  is részt vett tegnap este a nagyszebeni Nagypiac téren zajló ünnepi rendezvényen. A két hivatalosságot tapssal fogadták a téren egybegyűltek. Az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójának helyet adó nagyszebeni polgármesteri hivatal közelében felállított színpadon egy helyi román néptáncegyüttes a Románia etnográfiai régióit bemutató produkcióját adta elő.