Erdély FM (Románia/Erdély)

Idén 65 millió lejt különített el a szaktárca, hogy országszerte rendbe tegyék az iskolák vécéit – jelentette be ma Aradon Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Az ezzel kapcsolatos kormányrendelet-tervezet elkészült, jövő héten kerül a kabinet ülésének napirendjére.  A szükséges pénzösszegeket a polgármesteri hivataloknak utalják át, hisz az ő tulajdonukban vannak az iskolák, nekik kell megejteniük a beruházást.

Hat családnak kellett elhagynia otthonát a Maros megyei Székelyhodoson a tegnap esti és éjjeli áradások miatt, kilenc településen több száz háztáji gazdaságot, pincéket, és egy iskolát is elöntött a víz. A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint az intézmény csapatai önkéntesek segítségével 12 órája dolgoznak a megyében lezúdult nagy mennyiségű csapadék okozta károk elhárításán. A katasztrófavédelem közölte, hogy házakból, pincékből és udvarokból kellett kiszivattyúzni a vizet Marosjárán, Görgénynádason, Petelén, Székelyhodoson, Jobbágytelkén, Marosligeten, Disznajón, Szászrégenben, Marosvécsen.

Az elmúlt 24 óra kiadós esőzései nyomán bekövetkezett áradások négy megye – Beszterce-Naszód, Máramaros, Maros és Temes – 26 településén okoztak károkat, a katonai tűzoltók a helyi hatóságokkal karöltve 115 házból, 56 pincéből, 372 udvarból szivattyúzták ki a vizet. Emberi áldozatot nem követeltek az áradások. A hatóságok 32 személyt kértek fel Beszterce-Naszód megye különböző településein, hogy az áradás miatt megelőző jelleggel hagyják el otthonaikat, és a Maros megyei Székelyhodoson is kénytelen volt hat család rokonoknál tölteni az éjszakát. Az emberek nagy része már visszatért otthonába és a többiek is visszamehetnek majd az árvízveszély elmúlása után. Az elmúlt 24 órában ugyanakkor több megyei és országutat is elborított az ár kisebb-nagyobb szakaszokon. A hatóságok a RO-Alert rendszeren keresztül figyelmeztették a Beszterce-Naszód, Máramaros, Maros és Suceava megye árvízveszély által érintett területein élő lakosságot.

Az elmúlt 24 óra kiadós esőzései nyomán bekövetkezett áradások négy megye – Beszterce-Naszód, Máramaros, Maros és Temes – 26 településén okoztak károkat, a katonai tűzoltók a helyi hatóságokkal karöltve 115 házból, 56 pincéből, 372 udvarból szivattyúzták ki a vizet. Emberi áldozatot nem követeltek az áradások. A hatóságok 32 személyt kértek fel Beszterce-Naszód megye különböző településein, hogy az áradás miatt megelőző jelleggel hagyják el otthonaikat, és a Maros megyei Székelyhodoson is kénytelen volt hat család rokonoknál tölteni az éjszakát. Az emberek nagy része már visszatért otthonába és a többiek is visszamehetnek majd az árvízveszély elmúlása után. Az elmúlt 24 órában ugyanakkor több megyei és országutat is elborított az ár kisebb-nagyobb szakaszokon. A hatóságok a RO-Alert rendszeren keresztül figyelmeztették a Beszterce-Naszód, Máramaros, Maros és Suceava megye árvízveszély által érintett területein élő lakosságot.

A jövő évtől menetrend szerinti repülőjárat indulhat a Kolozsvár–Budapest útvonalon – jelentette ki David Ciceo, a kolozsvári nemzetközi repülőtér igazgatója keddi sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva, hogy Orbán Viktor magyar kormányfővel is tárgyalt a témáról. Az igazgató kifejtette, hogy Orbán Viktor erdélyi látogatása során volt alkalma a magyar miniszterelnökkel beszélgetni, amikor a repülőtérre érkezett. Orbán Viktor támogatásáról biztosította. Hozzáfűzte, az elkövetkező napokban Brüsszelben találkozik a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér igazgatójával, és vele is megbeszéli a kérdést. Kolozsvár és Budapest között volt ideiglenesen közvetlen légi összeköttetés, miután a marosvásárhelyi Transilvania nemzetközi repülőteret bezárták a kifutópálya felújítása miatt, ezért a Wizz Air átköltöztette Kolozsvárra a Marosvásárhely–Budapest járatát is. Tavaly júniusban azonban újból megnyílt a légi kikötő, így a pesti járat ismét Marosvásárhelyen száll le.

A csíkszeredai megyei sürgősségi kórház sajtószóvivője, Kiss Edit szerint az 52 éves férfi lábfejtörést szenvedett. A térségbeli vadászegyesület igazgatója, János Zsolt elmondta, hogy információi szerint a juhász a nyájat legeltette, amikor rátámadt a medve. Az eset után a vadászok kimentek a helyszínre, de már nem találták meg a medvét, amelyet vélhetően elkergettek a kutyák. A vadászok az éjszaka folyamán is az esztena környékén maradnak arra az esetre, ha a nagyvad visszatérne.

 Éjjel-nappal igénybe vehető pelenkázó-helyiséget alakítottak ki Csíkszeredában, a Hargita megyei önkormányzat épületében. A nap 24 órájában igénybe vehető pelenkázót a Családok nemzetközi napja alkalmából tegnap adták át. Minderről Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke élő videóbejelentkezésben számolt be közösségi oldalán. Az elnök örömének adott hangot, hogy idén, A külhoni magyar gyerekek éve alkalmából sikerült elérhetővé tenni ezt a városban hiánypótlónak számító helyiséget, amelyre – a Csíki Anyák Egyesületével folytatott beszélgetésekből leszűrtek alapján – nagy igény mutatkozott.

 Codrin Ştefănescu PSD főtitkár a G4Media portálnak elmondta, hogy a Szociáldemokrata Párt úgy döntött, elmarad a jövő szerdai kampánygyűlésük a Romexpon, ahol terveik szerint több mint 150 ezer embert gyűjtöttek volna össze. Inkább szigorúan csak kampányakciókat tartanak az ország különböző területein.

A Szociáldemokrata Párt   Liviu Dragnea pártelnök problémáival van elfoglalva, nem az ország és lakóinak gondjaival – mondta az elnöki palotában tartott tegnapi sajtónyilatkozatában Klaus Johannis államfő, aki szerint a helyzeten csakis szavazás útján lehet változtatni. Iohannis kifejtette: a PSD-kormány nyújtja a leggyengébb teljesítményt az 1989-es forradalom óta: nulla autópálya, nulla kórház, puszta ígérgetések, de a megvalósítások terén semmi. Egyetlen kivétel van: a büntetőtörvénykönyv módosításán sokat és rosszul dolgoztak. Az államfő feltette a kérdést, hogy miért dolgoztak olyan intenzíven a PSD-sek az igazságszolgáltatás leigázásán? Szerinte a választ mindenki tudja: hogy megvédjék Dragneát az igazságszolgáltatástól. Ezen dolgozik a PSD két és fél éve. Mert a PSD-nek nyilván fontosabb Dragnea jóléte, mint Románia vagy a román állampolgárok jóléte – fejtette ki az államfő. Johannis a május 26-i szavazáson való részvételre buzdította az ország polgárait. Kifejtette, hogy az EP-választásokkal egy időben zajló referendumon a szavazók kifejezhetik, hogy ellenzik a korrupciós tettekért elítélt személyek közkegyelemben részesítését, valamint azt is, hogy az igazságügy és büntetőjog terén hozott sürgősségi kormányrendeletek ellen foglalnak állást.

  Viorica Dăncilă kormányfő Klaus Iohannis sajtótájékoztatója után kijelentette: nem hiszi, hogy „jót tesz az országnak ez az állandóan ismételt szöveg, hogy rosszul vezeti az országot a kormány, miközben a számok teljesen mást mutatnak”. „Johannis úgy beszél, mintha lenne egy brüsszeli bíróság, amely ítélkezik fölöttünk, hogy mit teszünk jól és mit rosszul. Mi az Európai Unió tagállama vagyunk, és az állam elnökének méltóságról kellene tanúbizonyságot tennie, hogy a többi országgal egyenlő bánásmódban részesüljünk” – nyilatkozta a miniszterelnök. Viorica Dăncilă hozzátette, hogy a kormány „teljes nyitottsággal” viszonyul ahhoz, hogy megvitassák az európai intézményekkel azokat a dolgokat, amelyek nem mennek jól, de ragaszkodik ahhoz, hogy egyenlő félként kezeljék az országot.

 A május 26-i európai parlamenti választások témájában tartott sajtótájékoztatót tegnap Nagyváradon Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke Cseke Attila szenátor és Szabó Ödön parlamenti képviselő, a Bihar megyei szervezet elnöke, illetve ügyvezető elnöke társaságában. „Ez a legfontosabb az elmúlt időszak európai parlamenti választásai közül” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki szerint ezt azok sem kérdőjelezik meg, akik a kampányban nem beszélnek az európai uniós témákról. Utóbbiak közé sorolta a román pártok többségét, amelyek a belpolitikai hatalmi harcoknak színterévét alacsonyítják le az EP-választást, mert szerintük „a mozgósításhoz ez bőven elegendő”. A szövetségi elnök szerint beszélni kell azokról a kihívásokról ami előtt az Európai Unió áll. A 26-i EP-választások tétjével kapcsolatosan kiemelte: száz év után van egy olyan politikai intézmény, az Európai Parlament, ahol a Kárpát-medencei magyarok együtt, egy parlamentben ülnek, és együtt tudnak akár magyar, akár regionális ügyekben szavazni, véleményt mondani, és ebből kimaradni bűn, történelmi felelőtlenség lenne – ezek az okok, amiért kérik, hogy az RMDSZ-re szavazzanak a választópolgárok. A Népszavazásról elmondta, hogy a politikai osztály számára lesz ez iránymutató, viszont a változások életbe léptetéséhez  alkotmánymódosítás szükséges, ehhez pedig 2020-ig Romániában egyik pártnak sem lesz meg a szükséges többsége. „Tehát a referendumra is el kell menni, igennel kell szavazni, azzal együtt, hogy tudjuk: 2020-ig nem lehet alkotmánymódosítás” – biztatott Kelemen Hunor.

Vincze Loránt tegnap elmondta Kolozsváron, ahol a megye önkormányzati vezetőivel találkozott Csoma Botond, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, Vákár István, a Kolozs megyei tanács elnöke és Antal Géza megyei ügyvezető elnök társaságában, hogy itt sokkal többről van szó, mint hogy lesz-e két-három európai parlamenti képviselőnk. A tét az, hogy a romániai magyar közösség meg tudja-e őrizni politikai súlyát, biztosítani tudja-e, hogy megmarad a szava. Ha nem érjük el az öt százalék feletti eredményt, meggyengülünk az önkormányzatokban, a megyében, a parlamentben, és elesünk attól a lehetőségtől, hogy bármit mozdítsunk Európában akár a támogatások, akár a kisebbségi jogok terén – hangsúlyozta Vincze. Az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje, a FUEN elnöke felhívta a figyelmet: a román pártok is megpróbálják meggyőzni vagy elbizonytalanítani a magyar választóikat, de számukra ez csak egy belpolitikai harc, az elnökválasztás erőpróbája, őket nem érdekli az Európai Unió. Vincze kifejtette, hogy eddig  nem volt jellemző, hogy a román pártok kifejezetten magyarellenes képviselőket küldjenek az Európai Parlamentbe, de most a magyargyűlölő Rareș Bogdan, a március 15. ünneppé nyilvánítását megakadályozó Traian Băsescu, a székelyeket akasztással fenyegető Mihai Tudose és a csíksomlyói búcsú világörökségi felterjesztését blokkoló Dacian Cioloș is ott fog ülni a parlament padjaiban. Az a kérdés, hogy lesz-e a magyaroknak képviseletük, aki szembe tud szállni velük. Mert ügyek sajnos lesznek a következő években is, de ha ha megvan a politikai erőnk, akkor fel tudjuk venni a kesztyűt, és ki tudunk állni érdekeinkért” – mutatott rá Vincze Loránt.

Petro Porosenko leköszönő elnök aláírta tegnap az ukrán nyelvtörvényt, amely ellen több ízben hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. Porosenko az aláíráskor ismételten hangsúlyozta, hogy az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvény semmilyen formában nem sért más nyelveket. Reményét fejezte ki, hogy Volodimir Zelenszkij megválasztott elnök hivatalba lépése után az új ukrán vezetés – miután elemezte a jogszabályt – a gyakorlatban is alkalmazni fogja a törvénybe foglalt normákat. Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt a parlament április 25-én fogadta el. A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

 Készségét fejezte ki az  orosz elnök arra, hogy a G20-csoport június végi oszakai csúcstalálkozóján vagy akár Bécsben találkozzon amerikai hivatali partnerével. Putyin tegnap Szocsiban beszélt erről, miután megbeszélést folytatott Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel. Szavai szerint Moszkva kész lesz a teljes körű párbeszéd helyreállítására Washingtonban, ha ehhez az Egyesült Államokban létrejönnek az ehhez szükséges belpolitikai feltételek. Putyin rámutatott, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak már ideje lenne megkezdenie a tárgyalásokat arról, hogy meghosszabbítsák-e a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött, 2021-ben lejáró START-3 egyezmény hatályát.

 Jelentette be a Maros megyei prefektusi kollégium tegnapi ülésén Iuliu Moldovan. A Maros Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője szerint ennek leggyakoribb oka az, hogy a gyerekeket nem viszik el a családorvoshoz a szülők. Az esetek több mint 90 százalékában arról van szó, hogy az orvos beprogramozza az oltást, értesíti a családot, de a szülők nem viszik el a gyereket a rendelőbe. Moldovan szerint oltáskampányokat szerveznek azokban a régiókban, ahol az oltottsági arány jelentősen alacsonyabb, mint ahogyan annak lenni kéne.

 Marius Budăi munkaügyi miniszter tegnap bejelentette, hogy függetlenül attól, hogy érvénybe lép-e az új nyugdíjtörvény, szeptember 1-jétől 1.100 lejről 1.265 lejre emelik a nyugdíjpont értékét. Márciusban az alkotmánybíróság a nyugdíjtörvény két cikkelyét nyilvánította alkotmányellenesnek, miután a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség a jogszabály több előírását megtámadta. A tárcavezető kifejtette, hogy egy 180 cikkelyből álló törvényből az alkotmánybíróság három cikkely esetében kért plusz magyarázatot, anélkül, hogy ezeket alkotmányellenesnek nyilvánította volna. Tiszteletben tartják az alkotmánybíróság döntését, a legrövidebb időn belül tisztázni fogják a felmerült problémákat, és újraküldiok kihirdetésre az államfőnek a jogszabályt – közölte Marius Budăi.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlegének tegnapi határozata értelmében az elkövetkező időszakban is Călin Nistor maradhat a korrupcióellenes ügyészség ügyvivő főügyésze, noha főügyészhelyettesi mandátuma május 25-én lejár. A DNA vezetői tisztsége azt követően üresedett meg, hogy egy alkotmánybírósági döntés alapján Klaus Iohannis államfő tavaly július 9-én menesztette tisztségéből Laura Codruţa Kövesi korábbi főügyészt. Ezt követően Tudorel Toader akkori igazságügyi miniszter Adina Floreát nevesítette az intézmény élére, de Iohannis elnök nem fogadta el ezt a javaslatot. Így a DNA ideiglenes vezetését előbb Anca Jurma látta el, majd 2019 februárjától Călin Nistor.

Marius Budăi munkaügyi miniszter tegnap bejelentette, hogy függetlenül attól, hogy érvénybe lép-e az új nyugdíjtörvény, szeptember 1-jétől 1.100 lejről 1.265 lejre emelik a nyugdíjpont értékét. Márciusban az alkotmánybíróság a nyugdíjtörvény két cikkelyét nyilvánította alkotmányellenesnek, miután a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség a jogszabály több előírását megtámadta. A tárcavezető kifejtette, hogy egy 180 cikkelyből álló törvényből az alkotmánybíróság három cikkely esetében kért plusz magyarázatot, anélkül, hogy ezeket alkotmányellenesnek nyilvánította volna. Tiszteletben tartják az alkotmánybíróság döntését, a legrövidebb időn belül tisztázni fogják a felmerült problémákat, és újraküldiok kihirdetésre az államfőnek a jogszabályt – közölte  Marius Budăi.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlegének tegnapi határozata értelmében az elkövetkező időszakban is Călin Nistor maradhat a korrupcióellenes ügyészség ügyvivő főügyésze, noha főügyészhelyettesi mandátuma május 25-én lejár. A DNA vezetői tisztsége azt követően üresedett meg, hogy egy alkotmánybírósági döntés alapján Klaus Iohannis államfő tavaly július 9-én menesztette tisztségéből Laura Codruţa Kövesi korábbi főügyészt. Ezt követően Tudorel Toader akkori igazságügyi miniszter Adina Floreát nevesítette az intézmény élére, de Iohannis elnök nem fogadta el ezt a javaslatot. Így a DNA ideiglenes vezetését előbb Anca Jurma látta el, majd 2019 februárjától Călin Nistor.

 Másodfokú viharriadó volt érvényben tegnap este 18.50 és 19.40 között a Felső-Maros mentén. Jégeső söpört végig a térségen. A vihar elsősorban Marosvécset, Monosfalut, Marosligetet és Marosjárát, Petelét és Szásznádast érintette. Az előbbi három településen a jégeső okozott károkat a veteményesekben, az utóbbi háromban pincéket öntött el a víz. A helyszíni fotók tanúsága szerint az érintett településeken vastagon állt a jég az utakon.