Erdély FM (Románia/Erdély)

2017 és 2019 között 115 kilométer autópálya épült Romániában, az Infrastruktúrát Kezelő Országos Vállalat által az említett időszakban elkezdett projektek értéke 7 milliárd euróra rúg áfa nélkül – derül ki a Răzvan Cuc szállításügyi miniszter által tegnap este ismertetett beszámolóból. A kormánypalotában nyilatkozó Cuc hozzátette: erre az évre Narcis Neaga CNAIR-igazgató további 180 kilométernyi sztráda építését irányozta elő. Az elmúlt két évben elindított legfontosabb projektekként a Nagyszeben – Piteşti autópályát, a Bukarestet déli irányban kikerülő terelőutat valamint a bákói terelőutat  emelte ki.

 Tizenhat megye 84 településén 397 afrikaisertéspestis-gócot tartanak nyilván – közölte ma az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság. Eddig több mint 360 ezer sertést pusztítottak el.  Országos szinten eddig 853 fertőzési gócot sikerült felszámolni, és több mint 8600 sertéstulajdonost kártalanítottak, nekik összesen 251,8 millió lej kártérítést utaltak. Az afrikai sertéspestis 2017. július 31-én jelent meg először Romániában, Szatmár megyében. Az ANSVSA felhívja a figyelmet, hogy a sertéspestissel való fertőzés gyanúját azonnal jelenteni kell, az állatokat pedig meg kell semmisíteni.

 A közlemény szerint 2 és fél millió lejre pályázhatnak a civil szervezetek a Maros Megyei Tanácsnál. A megyei önkormányzat kulturális, egyházi, sport és szociális kategóriában hirdette meg a pályázatait. A 2019-es évben a vissza nem térítendő támogatásokra elkülönített összegből 550 ezer lej hívható le kulturális tevékenységekre, 500 ezer lej az egyházi projektekre, 550 ezer lej a sport tevékenységekre és 800 ezer lej a szociális projektek számára fenntartott keret. A pályázatok benyújtásának határideje június 14., délután 4 óra. A pályázattal kapcsolatos információ elérhető a www.cjmures.ro honlapon, vagy személyesen beszerezhető a Maros Megyei Tanács székhelyén.

 Az európai pártcsaládok romániai tagjainak hovatartozását illetően is változásokat hozhat a május végi európai parlamenti választás. A Liviu Dragnea vezette nagyobbik kormánypárt, a PSD jelenleg a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége nevű EP-frakciót erősíti, amely az uniós tagországok szociáldemokrata formációit tömöríti. A helyzet azonban változhat. A PSD-t nem nézik jó szemmel az SD vezetői. A baloldali pártcsalád jelöltje az Európai Bizottság élére, Frans Timmermans többször is kizárással fenyegette meg Dragneáékat a román jogállamiság állítólagos veszélyeztetése miatt. De mivel a PSD a felmérések szerint akár tíz mandátumot is szerezhet a május 26-i választáson, a várhatóan meggyengülő európai szocdemek aligha fogják elsietni a román tagpárt kizárását. Ha viszont mégis megtörténne a kizárás, a PSD-t tárt karokkal várja a Matteo Salvini olasz belügyminiszter vezetésével már alakulóban lévő EP-csoport, amely a Népek és Nemzetek Európai Szövetsége nevet viseli majd, s azokat a formációkat gyűjti egy fedél alá, amelyek a központosított, föderatív Unió helyett a tagállamok szuverenitására épülő együttműködést szorgalmazzák.  Az olasz politikus egyébként az Európai Néppártban jelenleg felfüggesztett tagságú Fideszt is szívesen látná az alakuló csoportban. A Victor Ponta által vezetett Pro Románia Párt amúgy átvenné a PSD helyét. Az ALDE jövője ugyancsak tisztázatlan az EP-ben. Jelenleg még az sem egyértelmű, hogy megmarad-e a Călin Popescu Tăriceanu pártját is magában foglaló Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért-frakció. Annak vezetője, az Orbán Viktor miniszterelnök elleni kirohanásai miatt is ismert Guy Verhofstadt nemrég bejelentette: a csoport megszűnik, mivel az EP-választások után a liberális tagpártok besorolnak az Emmanuel Macron francia elnök pártja köré építendő új tömörülésbe. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt a legerősebb kelet-európai tagpárt pozíciójára hajt az EPP-ben. Ha marad a Fidesz tagságának felfüggesztése vagy távozik Orbán Viktor pártja az ernyőszervezetből, akkor Ludovic Orbanék valóban fontos térségbeli szereplővé válhatnak a maguk várható nyolc mandátumával. A PNL Manfred Weber igazi kedvence lett az utóbbi időben. Az USR pedig a Macron-féle pártcsoporthoz csatlakozna. Ha a PMP bejut, akkor a néppárt frakcióját fogják erősíteni, ahogyan az RMDSZ is. A fideszes és az RMDSZ-es EP-képviselők közös fellépését bizonyos kérdésekben nem gátolná, hogy nincsenek egyazon frakcióban.

 A május 26-i európai parlamenti választásokkal egy időben tartandó referendumon való részvételre buzdítja a román állampolgárokat Klaus Iohannis államfő. “Május 26-án mondjunk határozott igent az európai Romániára, mondjunk igent arra a Romániára, amelyet szeretünk, a tisztességes és feddhetetlen emberek országára, amelyben senki nem állhat a törvények fölött. Szavazzanak igennel a referendumon, és ne hagyják, hogy mások döntsenek önök helyett” – fogalmaz az elnök a Facebook-oldalán közzétett videóüzenetben. Az üzenetet a nagyszebeni EU-csúcson, a Nemzeti Liberális Párt nagygyűlésein, valamint a kormány épülete előtt tartott tüntetéseken készült képekkel illusztrálták.

 A politikusoknak nagyobb felelősségtudatról kellene bizonyságot tenniük, és az ország érdekeit szolgáló projektekkel kellene előállniuk – nyilatkozta tegnap Marosvásárhelyen Viorica Dăncilă, aki ugyanakkor figyelmeztette a politikai pártok képviselőit, fontolják meg, milyen kijelentéseket tesznek a politikai viták során, mert “van élet a választási kampányon túl is”. A kormányfő ezzel a Nemzeti Liberális Párt európai parlamenti jelöltlistáját vezető Rareş Bogdan kijelentésére reagált, aki azt állította, amerikai sajtóreakciók arra engednek következtetni, hogy az USA úgy ítéli meg, a román kormány “Kína kezére játszik” azzal, hogy kínai vállalattal építteti meg a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es reaktorát. Dăncilă szerint az ilyen, egyértelműen kampányízű kijelentések árthatnak az országnak.

Ezt tegnap nyilatkozta maga a Szociáldemokrata Párt elnöke. Újságírók ugyanis azt kérdezték tegnap a Dolj megyei látogatáson tartózkodó Dragneától, egyetért-e azzal, hogy a kormányfő újabb javaslatokat terjesszen Iohannis elnök elé a három megüresedett miniszteri tisztségre vonatkozóan. Viorica Dăncilă miniszterelnök szerdán azt mondta, a kormány jövőbeni szerkezetével kapcsolatos döntést a PSD végrehajtó bizottságának következő ülésén hozzák meg, de nem tartja valószínűnek, hogy meggondolja magát, és a Dragnea által javasolt kormányátszervezés mellett dönt a kormányátalakítás helyett.

Több civil szervezet petíciót nyújtott be tegnap a kormánynak, amelyben azt kérik, hogy a fogyatékkal élők ápolóinak bérét ismét az állami költségvetésből biztosítsák, ne a helyi önkormányzatok büdzséjéből utalják ki. A petíciót Eugen Teodorovici pénzügy- és Marius Budăi munkaügyi miniszternek címezték. A dokumentum aláírói szerint a kormány azt állította, hogy az ápolók nyerni fognak abból, hogy nem a költségvetésből, hanem a helyi önkormányzattól kapják a bérüket, de azzal szembesülnek, hogy a polgármesterek – pénzalapok hiányára hivatkozva – arra törekednek, hogy csökkentsék az ápolók számát, vagy felmondásra kényszerítik őket. A civil szervezetek emlékeztetnek: a súlyos fogyatékkal élő személyek teljes mértékben az ápolójuktól függnek. Kérik, hogy térjenek vissza a korábbi állapotokhoz, amikor a fogyatékkal élők ápolóinak bérét teljes egészében az állami költségvetésből fizették.

Lejárt tegnap az egységes agrártámogatási kérelmek benyújtásának határideje. Több mint 846.600 ilyen kérelmet regisztráltak a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség kirendeltségeinél, összesen mintegy 9,7 millió hektáros területre igényeltek támogatást a gazdák. Az APIA tegnapi közleménye értelmében a kérelmek száma enyhén visszaesett az elmúlt évhez képest,  az összterület viszont nőtt. A legtöbb egységes agrártámogatási kérelmet Suceava megyében jegyezték majd Dolj, Bihar, Máramaros és Botoşani megye következik a sorban. A legnagyobb összfelületre Temes megyében igényelték a támogatást. május 31-ig a gazdák még kérelmezhetik az APIA megyei, illetve helyi kirendeltségeinél a benyújtott kérelmek módosítását. Június 1-je és július 1-je között zajlik majd a kérelmek adminisztratív, előzetes ellenőrzése, majd július 2-ától október 1-jéig kerül sor a helyszíni ellenőrzésre az erre a célra kiválsztott igénylések esetében.

Mintegy kétszázan gyűltek össze a Maros megyei sürgősségi kórház bejárata előtt tegnap, hogy nemtetszésüket fejezzék ki a  kormánnyal, pontosabban a Marosvásárhelyre látogató Viorica Dăncilă miniszterelnökkel szemben. A tiltakozókat a kiérkező csendőrök hiába kérték számon, határozottan ellenálltak az „elmozdítási kísérleteknek”. A néma tüntetést a marosvásárhelyi vagy, ha…elnevezésű Facebook-csoportban szervezték. Azt kérték, hogy mindenki fekete öltözetben, fekete kabátban és fejfedőben menjen a tiltakozásra, kezében fehér papíron a szlogennel, ami kifejezi elégedetlenségét az egészségügyi ellátással szemben. Azt kérték a szervezők a résztvevőktől, hogy senki ne hangoskodjon. A csendőrök számonkérték a tüntetőket, hogy miért vannak ott, és rendelkeznek-e engedéllyel. Közben a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség tagjai is összegyűltek viszont az ők tiltakozását elnyomták a PLUS tüntetői, akik nagyobb számban jelentek meg.  A diákok a MOGYE ügyére szerették volna a bukaresti döntéshozók figyelmét irányítani. Amikor Viorica Dăncilă megérkezett nem is nézett a csendőrökkel körbevett, elszigetelt tiltakozók irányába. A kormányfő és Sorina Pintea egészségügyi miniszter egyébként a Maros megyei sürgősségi kórházban különböző befektetésekről, korszerűsítésekről tárgyalt az orvosokkal, tervezőkkel – ahogy a sajtónak nyilatkozta, „azért, hogy lássa, milyen megvalósítások történtek, illetve milyen akadályokkal állnak szemben”. A miniszterelnököt és a minisztert Mircea Dușă prefektus, Péter Ferenc megyei tanácselnök, valamint néhány helyi és megyei önkormányzati képviselő fogadta. Égési sérülteket kezelő kórházi osztályt hoznak létre Marosvásárhelyen. Ezt tegnap nyilatkozta Sorina Pintea egészségügyi miniszter marosvásárhelyi látogatása során. Ennek elkészült az előtanulmánya és megvan a költségvetése is: közel 40 millió euró. Viorica Dăncilă és Pintea ezt követően Marosvásárhelyről Szászrégenbe utazott, onnan pedig folytatják erdélyi körútjukat Szilágy és Máramaros megyékbe. A sürgősségi kórház bejárata előtt összegyűlt tüntetők egyébként az intézményből távozó miniszterelnöktől hangos kiabálással búcsúztatták.

Az Úzvölgyi Civil Akciócsoport nevű szervezet tegnap műanyag zsákokkal takarta le az úzvölgyi magyar katonatemetőben illegálisan elhelyezett betonkereszteket a „helyzet rendeződéséig”. Továbbá egy petíciót is közzétettek. A tegnapi akcióról a csoport „néhány anonim aktivistája” tájékoztatta a Maszolt.  Tegnap estétől ma délelőttig politikusok, háromszéki történészek, fiatalok, valamint hagyományőrző egyesületek képviselői őrséget állnak az első világháborús magyar sírkertnél, hogy szükség esetén megakadályozzák a magyar haditemetőben jogtalanul felállított román emlékmű és betonkeresztek felavatását. A Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata eredetileg ma tervezte katonai ceremóniával felavatni az Úz-völgyében felépített román ortodox keresztet és a hozzá tartozó, 52 „ismeretlen román katona” emlékére felállított betonkeresztet. Constantin Toma polgármester azonban az európai parlamenti választások kampányára hivatkozva elhalasztotta az ünnepséget.

Jelentette ki Bogdan Licu, megbízott legfőbb ügyész. Elmondása szerint Románia választási időszakban van, ami nem fog lezárulni most, az európai parlamenti választásokkal. Az országban gyakorlatilag  jövő év végéig kampány lesz. Emiatt pedig bármikor előfordulhat még egy augusztus 10-e a megbízott legfőbb ügyész szerint.

Răzvan Cuc szállításügyi miniszter szerint csupán álhír, hogy mától betiltották volna az Uber-t Romániában. Elmondása szerint a március 29-én módosított taxitörvény a kalózkodásnak akar véget vetni és nem irányul az internetes fuvarmegosztó cégek ellen és ismételtem megerősítette, hogy nem tiltják be sem az Uber-t sem a hozzá hasonló fuvamegosztó cégeket.

A Diákszervezetek Országos Szövetsége ma az  oktatási törvény módosítását kérte azért, hogy a rektort megválasztók egynegyede a diákok képviselői közül kerüljön ki. A szervezet közleménye szerint ‘a diákok képezik az oktatás alappillérét’, és ezért beleszólásuk kell legyen abba, hogy ki vezesse a felsőoktatási intézményt. Jelenleg a diákok képviselete a rektor megválasztásakor 12,18 százalék.

Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Hegedüs Csilla RMDSZ-es EP-képviselőjelölttel való találkozón elmondta, hogy szerinte az egységes magyar képviselet érdekében el kell menni választani május 26-án. Az elmúlt 100 évben egyszer sem adatott meg, hogy legitim módon, együttesen képviseljük érdekeinket és a három romániai magyar képviselőnek – összeadva a többi képviselővel – meghatározó szerepe lehet majd ebben- nyilatkozta a püspök.

Nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az Adevărul élő műsorában. Elmondása szerint érzékelte, hogy vannak elégedetlenkedők a választók körében, ami az RMDSZ-t illeti, viszont a román pártok még soha nem voltak ennyire népszerűtlenek a magyar választók körében, így a magyarok az elégedetlenségek ellenére sem fognak az ellenzékhez csatlakozni, mert nincs hova. Kelemen Hunor biztos abban, hogy  elérik majd a választási küszöböt, attól függetlenül, hogy a felmérésekben mi szerepel, mivel szerint azok nem tükrözik hűen a magyarok akaratát. Arra a felvetésre, amely szerint az RMDSZ európai parlamenti képviselői Magyarország érdekeit tartanák szem előtt az EP-ben, Kelemen Hunor azzal reagált, hogy ők nem egy ország, hanem az erdélyi magyar közösség és Európa érdekeit szolgálják. A szövetségi elnök azokat, akik ezt állítják, hazugnak nevezte és diverziókeltéssel vádolta.

A Guardian lap szerint a Külkapcsolatok Európai Tanácsa által megrendelt felmérés alapján az európaiak több mint fele gondolja úgy, hogy az Európai Unió valószínűleg össze fog omlani egy generáción belül, annak ellenére, hogy a gazdasági és politikai egyesülés támogatottsága negyedszázada nem volt ilyen magas. Franciaországban például különösen magas a szkeptikusok aránya, a megkérdezettek 58 százaléka gondolja úgy, hogy az EU nagyon valószínű vagy meglehetősen valószínű, hogy 20 éven belül szét fog esni. Svédországban ez az arány 44 százalék, Dániában 41, Spanyolországban pedig 40 százalék. Franciaországban és Lengyelországban a válaszadók harmada gondolja azt, hogy kitörhet egy háború, legfőképp azok gondolják így, akik a távolmaradást vagy a szélsőségesekre való szavazást fontolgatják az EP-választásokon. A közvélemény-kutatást 14 országban, többek között Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, Hollandiába, Ausztriában, Szlovákiában, Romániában, Görögországban és Lengyelországban végezték el.

Megszavazta tegnap este az osztrák parlament azt a jogszabályt, amely betiltja az osztrák általános iskolákban az olyan ideológiai vagy vallási jellegű ruhadarab, fejkendő viselését, amely a hajat vagy annak nagy részét elfedi. Az indoklás szerint a fejkendőviselési tilalom bevezetésének célja, hogy a muszlim lányok könnyebben integrálódhassanak. A tilalom nem vonatkozik az orvosi kötésre, illetve az időjárási viszontagságok ellen viselt fejfedőkre. Nem érinti a szabályozás a zsidó vallásúak által hordott kipát, illetve a szikh vallásúak által hordott pátkát sem.

A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium ma az MTI-nek nyilatkozott az ügyben. Elmondásuk szerint az ukrán nyelvtörvény ellentétes Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és sérti a nemzeti közösségek jogait. Elmondásuk szerint bíznak abban, hogy Volodimir Zelenszkij, az új ukrán elnök segítségével Magyarország és Ukrajna között ismét kiegyensúlyozott és baráti lehet a kapcsolat. Petro Porosenko leköszönő elnök tegnap írta alá az ukrán nyelvtörvényt, amely a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, valamint az ukrán nyelv megsértéséért jogi felelősségre vonást, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.

Az ukrán parlament ma úgy határozott, hogy május 20-án, hétfőn lesz Volodimir Zelenszkij megválasztott elnök ünnepélyes beiktatása a törvényhozásban. A beiktatás dátuma azért is fontos, mert a törvény értelmében május 27-éig – legalább fél évvel a törvényhozás mandátumának lejárta előtt – dönthet Zelenszkij arról, hogy feloszlatja vagy sem idő előtt a jelenlegi parlamentet, utána már erre nem lesz lehetősége, hanem ki kell várnia az október 27-én tartandó választást. Állítólag Zelenszkij azért is sürgette mihamarabbi beiktatását, mert egyre inkább hajlik arra, hogy beiktatása után rögtön feloszlassa a parlamentet, és már kész is az erről szóló előterjesztés. Döntése attól függ, mennyire lesz együttműködő vele a parlament.