Erdély FM (Románia/Erdély)

 A Nemzeti Liberális Párt tegnap délután Focsaniban tartott kampánygyűlést és a színpadon jelen levők beszédei PSD-ALDE ellenes tartalmúak voltak. Ludovic Orban pártelnök arra ösztönözte a jelenlevő szimpatizánsait, hogy menjenek el az igazságszolgáltatásról szóló népszavazásra is május 26-án, az EP választások napján, és szavazzanak igennel. A PNL szerint a tegnapi Focsani-i kampánygyűlésen közel 6 ezren voltak, viszont a helyi PSD-s polgármester Facebook oldalára azt írta, hogy a PNL ezer támogatót gyűjtött össze, más városokból.

 A Mentsétek meg Romániát Szövetség Politikai Bizottsága úgy döntött, hogy a párt jövőbeli képviselői, a május 26-i választások után, részt vesznek az Európai Parlamentben egy új képviselőcsoport létrehozásáról szóló tárgyalásokon, együtt a francia En Marche párttal, a spanyol Ciudadanossal, az ausztriai NEOS-al és az ALDE európai képviselőivbel. A közlemény kifejti, hogy az új európai parlamenti csoport létrehozására irányuló tárgyalásokat közvetlenül az európai választások után indítják el.

Călin Popescu Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége, illetve a szenátus elnöke úgy nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek adott interjújában, hogy Klaus Johannis államfő az európai parlamenti választást akarja „elsikkasztani” azzal, hogy azzal egy időben referendumot írt ki az igazságügy kérdéseiről. Tăriceanu szerint ugyanis a referendum háttérbe fogja szorítani az EP-választást, és elvonja a román állampolgárok figyelmét a nagyobb jelentőséggel bíró kérdésektől. A londoni székhelyű hírügynökség megjegyzi, hogy a referendum és az EP-választások lesz az első alkalom, amikor tesztelésre kerül a jelenlegi kormánykoalíció, valamint az igazságszolgáltatási rendszerben hozott módosítások lakossági támogatottsága.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a román politikusok és közvélemény-formálók diverziókeltés céljával kezdtek riogatni azzal, hogy az erdélyi magyarok a román és a magyar állampolgárságuk alapján is szavazni készülnek a május 26-i európai parlamenti választásokon. A politikus az MTI-nek pénteken elmondta: az Európai Unió szabályai, valamint Magyarország és Románia törvényei is egyértelműen tisztázzák, hogy mindegy, kinek hány állampolgársága van, mindenki csak ott szavazhat, ahol az állandó lakhelye van. Kelemen Hunor pontosította: a magyar állam az EP-választáson nem biztosítja a levélszavazás vagy a konzulátusi szavazás lehetőségét az Erdélyben élő magyar állampolgároknak, azt pedig elképzelhetetlennek tartotta, hogy aki Magyarországra költözött, de a romániai iratait is megőrizte, útra keljen, hogy mindkét országban szavazzon. Arra biztatják az erdélyi magyarokat, hogy szavazzanak itthon és szavazzanak az RMDSZ-re – mondta Kelemen Hunor. Korábban a Traian Băsescu volt elnök által alapított Népi Mozgalom Párt  elnöke, Eugen Tomac szólította fel a kormányt, hogy akadályozza meg az erdélyi magyarok kettős szavazását.

 Hegedüs Csilla, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje Kalotaszeg különböző településein járt, ahol a helyi polgármesterekkel, elöljárókkal, László Attila szenátorral, Csoma Botond képviselővel és Vákár István megyei tanácselnökkel találkozott. A május 26-ai európai parlamenti választás tétje kapcsán megfogalmazták: a magyar közösség egy erős Európában érdekelt, hiszen ez a záloga annak, hogy Erdély tovább fejlődjön.

 Erről Ecaterina Andronescu miniszter beszélt tegnap este az egyik hírtelevízióban. „Teljességgel elfogadhatatlan, hogy veszélyeknek tegyük ki a gyerekeket” – jelentette ki a tárcavezető arra utalva, hogy a meteorológusok a hét elejére viharos erejű széllökésektől kísért felhőszakadásokra, jégesőre és lehűlésre figyelmeztető előrejelzést adtak ki. Az előrejelzések szerint tegnap délutántól szerda reggel 9 óráig az ország legnagyobb részében fokozott lesz a légköri instabilitás, ami felhőszakadásokat, gyakori villámlásokat, szélviharokat és jégesőt eredményez.

Értetlenségének adott hangot pénteken a kormányfő, amiért nem kapott meghívást a csütörtöki nagyszebeni európai uniós csúcstalálkozóra. Dăncilă nem tudta mire vélni az esetet, hiszen jelenleg Románia tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, és a nagyszebeni csúcs központi témája az EU jövője lesz, s minden tagállam vezető politikusai részt fognak venni rajta. Traian Băsescu volt államelnök, a Népi Mozgalom Párt  szenátora szerint a Lisszaboni Szerződés értelmében Viorica Dăncilă kormányfőt nem is lehet meghívni a nagyszebeni EU-csúcstalálkozó megbeszéléseire, azonban meg lehet hívni az azt követő fogadásra, ahol Klaus Johannis államelnök bemutathatja őt az Európai Tanács tagjainak. A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Tanácsba minden tagország csak egy személyt delegálhat, és ez a hely annak a személynek van fenntartva, aki az illető ország alkotmányába foglaltak szerint az államot hivatott képviselni. Románia esetében ez a személy Klaus Johannis államelnök, magyarázza a volt államfő. A külügyi tárca tájékoztatása szerint acsütörtöki csúcstalálkozóra az EU-tagállamok elnökeit és kormányfőit, összesen 36 hivatalos küldöttséget, 400 magas rangú köztisztviselőt, körülbelül 900 újságírót és 100 tolmácsot várnak.

Az Országos Adóhatóságnak pedig addig ki kell állítania ehhez az összes szükséges adóhatósági határozatot. Ezt tegnap jelentette ki Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és hangsúlyozta, hogy a pénzek ki vannak utalva, nem lesznek gondok. Tavaly év végéig mintegy 1 millió gépkocsi-tulajdonosnak sikerült visszaigényelnie a regisztrációs adó címszó alatt befizetett összeget, az adóhivatal 2 és fél milliárd lejt fizetett vissza a kárvallottaknak.

Az országos jégkármérséklő rendszer 123 rakétát lőtt ki a jégvédelmi ágyúkból két nappal korábban Moldova térségében, és mindeddig nem is volt jégeső a védett területeken – tájékoztatott a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium tegnap. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szombaton, a Iaşi megyei Dancu településen levő Jégkármérséklő Központban tett látogatásán kijelentette, hogy országszerte 65 új jégvédelmi rakétákat kilővő pontot fognak létesíteni, és így 2020-ban már több mint 2 és fél millió hektárnyi mezőgazdasági terület lesz védve a jégesővel szemben. Jelenleg megközelítőleg egymillió hektárnyi területet véd a rendszer.

A cél az, hogy minél többen kifejezhessék törvényes úton a nemtetszésüket a dormánfalvi önkormányzat egyoldalú lépésével kapcsolatban – tájékoztat a megyei önkormányzat. Mint köztudott, a Bákó megyei község helyhatósága egy képviselő-testületi döntéssel „bekebelezte” a Hargita és Bákó megye határán lévő, de Csíkszentmárton közigazgatása alá tartozó temetőt, amelyben az első világháborúban elesett honvédek nyugszanak, és ott első és második világháborús román emlékműveket állíttatott, amelyeket május 17-én avatnának fel hivatalosan. A történtekről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök levélben tájékoztatta Viorica Dăncilă miniszterelnököt, akitől azt kérte, hogy közigazgatási eljárás útján állítsa le az építkezést az ügy tisztázásáig. A petíció a www.petitieonline.com oldalon írható alá.

Az eseményen az EP-jelöltek mellett felszólalt többek között Biró Rozália, az RMDSZ Nőszervezet elnöke, és Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere is. Bíró Rozália szerint Európának szüksége van a nők tudására, szervezőkészségére, közösségformáló erejére. Oláh Emese arról beszélt, hogy büszkeség egy ilyen erős csapatot bemutatni, olyan hölgyeket, akik kellőképpen tudják képviselni érdekeinket. Hegedüs Csilla szerint azt szeretnék, ha Európa szavatolná a kisebbségeket védő törvényt, elismerje kultúránkat és ne alkalmazzon velünk szemben kettős mércét. Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója szerint Erdélyben növelni kellene a versenyképes, nyugat-európai oktatás szintjét. Máté Márta dévai tanácsos a szórványmagyarság szempontjából beszélt a választásokról. A nagyváradi önkormányzati képviselő, Pető Dalma az EU-s pályázatok fontosságát említette. Az önkormányzati képviselő szerint Nagyvárad és Bihar megye élen jár az EU-s pályázatok lehívásában. Gorbai Mária Melinda marosvécsi tanácsos kiemelte a családi és közösségi gazdaságok, a biogazdálkodás és az erdőgazdálkodás megerősítésének szükségességét.  Bogya Anna pedig a Nőszervezet ifjúságért felelős alelnöke a fiatalok Európájáról beszélt. Az RMDSZ-nek reálisan két befutó hely várható a május 26-án tartandó európai parlamenti választásokon.

Az EP-képviselőjelölt Kolozsváron nyilatkozott az ügyben. Elmondása szerint a hitélet otthonainak a felújítására szánt keretnél jóval több pénzre lenne szükség, és ennek megszerzéséért szintén fel kell lépnünk május 26-án, hiszen akkor dől el, hogy az unió növeli-e az Erdélybe érkező támogatásokat. Azt is kiemelte, hogy az erdélyi magyarság érdeke hogy  ezek a műemlékek megújuljanak azért, hogy az elkövetkezendő évszázadokban is a közösség szolgálatában állhassanak. Ezért pedig minden lehetőséget ki kell használni- tette hozzá a politikus.

Uniós források szerint az Európai Unió tagországainak vezetői május 28-án, két nappal az európai parlamenti választásokat követően csúcsértekezleten vitathatják meg a szavazás eredményét, továbbá azt, hogy ki lehet az Európai Bizottság elnöke a következő öt évben. A találkozót várhatóan Brüsszelben tartják majd.

Nyilatkozta Korodi Attila RMDSZ-es képviselő. Elmondása szerint tegnap megkeresték telefonon az érintett hatóságokat és tájékoztatták őket a kialakult helyzetről. A hatóságok jelenleg az ügy pontos részleteinek a megismerésével foglalkoznak, majd ezt követően – várhatóan a jövő hét elején – fogják kialakítani hivatalos álláspontjukat. Az RMDSZ politikusai tegnap a védelmi, belügyi, közigazgatási és a művelődési miniszterhez, Hargita és Bákó megye prefektusához, az Országos Közbeszerzési Hatóság, az Országos Építkezési Felügyelet és a Számvevőszék vezetőihez küldött levelükben kérték az úzvölgyi építkezések leállítását.

Klaus Iohannis ma a sajtószabadság világnapján egy Twitter üzenetben szólalt fel az ügyben. Elmondása szerint az újságírók az igazság felderítésének szentelik életüket, és kemény munkájukkal hozzájárulnak az átláthatóság biztosításához, a felelős kormányzáshoz. Ezért pedig az államfő teljes támogatásáról biztosította őket. Május 3-át az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése nyilvánította a sajtószabadság nemzetközi napjának.

Az OMV-Petrom vállalat ma közzétett negyedéves jelentése szerint a jelenlegi romániai törvényi feltételek nem tesznek lehetővé egy több milliárd eurós beruházásról szóló döntést, amely a Fekete-tengeri Neptun-térség földgáztartalékainak kitermelését célozná. Az OMW-Petrom szerint egy kiszámítható, befektető-barát adószabályozás elengedhetetlen feltétele annak, hogy az OMV-Petrom fejlessze a szárazföldi és tengeri beruházásait.A vállalat korábbi számításait az a 114-es számú adóügyi sürgősségi rendelet húzta át, amely többek között a magánnyugdíj-alapokra, energetikai cégekre és távközlési szektorra vonatkozó előírásait is módosította.

A katonai ügyészség mai közleménye szerint április 23-ától hivatali visszaélésben való bűnrészesség, valamint visszaélésszerű magatartásban való bűnrészesség gyanújával is in rem vizsgálat folyik az ügyben. A 2018. augusztus 10-i tüntetésen a csendőri bevetést irányító csendőrségi vezetőket tegnap tájékoztatták a nyomozás kiterjesztéséről. A legfőbb ügyészi tisztséget tegnaptól ideiglenes jelleggel ellátó Bogdan Licu azt mondta, találkozni fog a katonai ügyészségek vezetőivel, és többek között az erőszakba torkollt augusztus 10-i, bukaresti demonstráció ügyében zajló nyomozás állásáról is érdeklődni fog.

Ritka és szélsőséges meteorológiai jelenség érezteti hatását Európa-szerte május első hétvégéjén: 3-a és 7-e között sarki hideghullám vonul át Európán. A májusban megszokott hőmérsékleti értékekhez képest a következő napokban az egész kontinensen nagyon lehűl az idő. A meteorológusok fagyveszélyt jósolnak Kelet-, Közép-, és Nyugat-Európában, de a Balkán-félsziget országai sem ússzák meg a hideget. Romániában elsősorban a nyugati régiókban élők fogják megérezni a sarki hideghullám hatását, de a meteorológusok figyelmeztetése szerint kedden az egész országban hirtelen lehűl az idő, majd szerdától ismét felmelegedik.

 Hétfőtől kérvényezhetik a szülők azoknak a gyermekeknek az óvodába való újraíratását, akik a 2018-2019-as tanévben is óvodások voltak, és még nem iskolakötelesek; azoknak a jelentkezését, akik eddig nem jártak óvodába, május 21-étől fogadják – tájékoztat az oktatási minisztérium.  A tanintézmények maguk dönthetik el, milyen idősávban fogadják a szülőket.

Immár második éve Románia az Európai Unió legnagyobb diótermelője. Az európai dió legnagyobb felvevőpiacának számító Egyesült Államok mezőgazdasági ügynökségének adatai szerint 2017-ben 45 800 tonna dió termett Romániában, aminek köszönhetően megelőztük a 42 400 tonnát felmutató, addigi kontinenselső Franciaországot és a 16 ezer tonnát szüretelő Spanyolországot. A 2018-as termés valamivel kisebb volt, mint az egy évvel korábbi, 44 ezer tonna, de uniós viszonylatban ez továbbra is rekordmennyiség. Az ország legnagyobb dióültetvénye és Európa legnagyobb diófaiskolája is Maros megyében van.A romániai diósok összterülete jelenleg megközelíti a 8000 hektárt.