Erdély FM (Románia/Erdély)

Nyilatkozta az EU külügyi szolgálatának szóvivője. Elmondása szerint határozottan felszólítják Iránt, hogy ne állítson elő a megengedettnél magasabb fokon dúsított uránt. Az iszlám köztársaság hivatalos közlése szerint azért jutottak erre a döntésre, mert az európai partnerek nem tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek a 2015-ben kötött  nemzetközi megállapodással kapcsolatban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma azt üzente Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy személyesen kellene tárgyaniuk egymással. Azt is hozzátette, hogy a beszélgetéshez „társaságnak ajánlja” Donald Trump amerikai elnököt, Theresa May brit kormányfőt, Angela Merkel német kancellárt és Emmanuel Macron francia államfőt, a helyszínnek pedig Minszket. Az ukrán államfő arra reagált, hogy a Putyinhoz közel álló Viktor Medvedcsuk ukrán politikus érdekeltségébe tartozó ukrán televízió és az Ukrajnában a Kreml propagandatévéjének nevezett csatorna azt tervezi, hogy július 12-én tévéhidat létesítve közös vitaműsort indítanak a két ország közötti viszony javítása érdekében.

A koszovói elnök szerint nem egyenlő partnerként kívánták kezelni az országot a találkozón, ezért nem vesz részt az eseményen. Albánia pedig szolidaritást vállalt az albán többségű Koszovóval, így szintén távol maradt. A háromtagú boszniai államelnökség soros, szerb elnöke szerint viszont nem jogos az albánok felháborodása, Koszovót ugyanis olyan formában hívták meg, ahogyan más nemzetközi eseményekre is, vagyis úgy, hogy lábjegyzetben közölték rendezetlen státusát, fennálló vitáját Szerbiával és függetlenségének egyoldalú kikiáltását. A Délkelet-európai Együttműködési Folyamat célja a részt vevő országok körében közös álláspontok és tapasztalatok megosztása. Az együttműködés országai rotációs alapon, egy évig töltik be az elnöki tisztet. A fórumnak 13 ország a tagja: Albánia, Bosznia-Hercegovnia, Bulgária, Montenegró, Görögország, Horvátország, Koszovó, Észak-Macedónia, Moldovai Köztársaság, Románia, Szerbia, Törökország és Szlovénia.

A diákok 67,2 százalékának sikerült idén az érettségije, ez a leggyengébb átlag a legutóbbi öt évben. Közölte ma az oktatási minisztérium az óvás előtti eredmények alapján. A legnagyobb Bukarest negyedik kerületében volt a sikeresen érettségizők aránya, a további rangsor: Kolozs, Iași, Bákó, Szeben. A leggyengébben az Ilfov, Giurgiu és a Hargita megyei diákok teljesítettek.

 A jogszabály szerint idén szeptember elsejétől 1.265 lejre nő a nyugdíjpont értéke. Jövő évben 1.775 lej,  2021-ben 1.875 lej lesz ez az összeg. Csak ebben az évben az emelés 8,4 milliárd lejjel terheli meg a költségvetést. Jővő évben 24,8 milliárd lej plusz teherrel kell számolni, 2021-ben 51 milliárd lejjel, 2022-ben pedig 81 milliárd lejjel. A korábban alkotmányellenesnek nyilvánított nyugdíjtörvény értelmében a következő két évben mintegy 70 százalékkal nőnek az öregségi járandóságok. A különnyugdíjak megmaradnak.

 Október 27-től naponta fog közlekedni a WizzAir Marosvásárhely-Budapest járata – jelentették be ma a fapados légitársaság képviselői, valamint Péter Ferenc, a Marosvásárhelyi Transilvania Repülőteret működtető Maros Megyei Tanács elnöke Marosvásárhelyen. A járat Budapestről Marosvásárhelyre 14 óra 15 perckor indul. Marosvásárhelyről 16 óra 45 perckor indul vissza a magyar fővárosba.

 Megjelent a hivatalos közlönyben az a sürgősségi kormányrendelet, amely nagyobb adót ró ki a műanyagszatyrokra. Az úgynevezett öko-illeték 10 baniról 15 banira nőtt.A lépésre a hatalmas műanyagszennyezés visszaszorítása miatt volt szükség. A vékony falú, fogófüllel ellátott műanyag szatyrokat nemrég tiltották be Romániában. Július 1-jétől tilos a vékony, illetve nagyon vékony falú, fogófüllel ellátott műanyag szatyrok behozatala, 2019. január 1-jétől pedig ezek forgalmazása is.A fogófül nélküli vékony és nagyon vékony falú műanyag tasakok forgalmazását nem tiltották be, ahogy a vastag falú nejlonszatyrok is maradtak.

 A diákok 12 és 16 óra között nyújthatnak be óvásokat. A jegyek megtekinthetőek a bacalaureat.edu.ro oldalon. Az óvásokat július 9-12. között vizsgálják meg az érettségiztető bizottságok, a végeleges eredményeket július 13-án teszik közzé. Annak a diáknak sikerült az érettségije, aki részt vett az összes szóbeli és írásbeli vizsgán, az összes írásbeli dolgozatának osztályzata legalább ötös, és az írásbeli dolgozatok jegyének átlaga legalább hatos. Az oktatási minisztérium óvások előtti adatai szerint a diákok 63,78 százalékának sikerült az érettségije. Ez a leggyengébb átlag a legutóbbi öt évben.

 Több mint száz fát döntött ki országszerte a vihar, 36 épület tetőszerkezetét rongálta meg az erős szél, nyolc villanyoszlop dőlt ki, ingatlanokban, gépkocsikban tett kárt az rossz időjárás az elmúlt 24 órában – tájékoztat mai közleményében az országos katasztrófavédelmi igazgatóság. A rövid ideig tartó, heves viharok 12 megye 26 településén és a fővárosban okoztak károkat. Országszerte mintegy 4.800 tűzoltót helyeztek készenlétbe, miután az Országos Meteorológiai Szolgálat  az ország egész területére fokozott légköri instabilitásra vonatkozó, sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki. Az elmúlt 24 órában az ANM négy piros, és kilenc narancs színű, azonnali veszélyre vonatkozó figyelmeztetést bocsátott ki, és tizenkét alkalommal használták a Ro-Alert rendszert a lakosság figyelmeztetésére.

Derül ki a Román Árutőzsde által közzétett és az AGERPRES által kielemzett adatokból. Júniusban a romániai gáz ára megegyezett a májusi, 101,24 lej/megawatt órás árral, ami a eddig jegyzett legmagasabb érték, dacára annak, hogy az év ezen időszakában általában az alacsony fogyasztás miatt a gáz ára is alacsony. 2018 júniusában például ez az érték 75,13 lej/megawatt óra volt, 2017-ben pedig 63,74 lej/MWh.  A bécsi gáztőzsdén júniusban 76,51 lejnek megfelelő összegre csökkent a gáz megawattóránkénti ára, míg májusban ez az érték még 81,56 lejnek megfelelő összeg volt. A 2018 decemberében elfogadott 114-es rendelet megawattóránként 68 lejben maximálta a belföldi kitermelésű földgáz eladási árát. A 2019 márciusában elfogadott 19-es kormányrendelet azonban módosított ezen a jogszabályon, úgy, hogy a gáz- és villamosenergia-árak maximálását előíró kitétel csak a háztartási fogyasztók és hőközpontok esetében maradt meg, viszont az ipari fogyasztókkal szemben május elsejétől már nem alkalmazzák ezt az előírást. A módosításra többek közt az uniós vállalások miatt volt szükség.  A módosítás életbe lépése után a vállalatok által használt, hazai termesztésű és tőzsdén értékesített gáz ára megemelkedett, így kompenzálva a lakossági gázárral járó nagy veszteségeket. Az ipari fogyasztók általában a termékek, szolgáltatások árába foglalják a gázdrágulást. Június 24-én az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) úgy döntött, hogy július elsejei hatállyal átlagban 5%-kal olcsóbb lesz a gáz az összes olyan háztartási fogyasztó számára, amely az államilag szabályozott rendszerhez tarozik. Az intézkedés országszerte mintegy hárommillió ügyfelet érint, akiknek évi fogyasztása nem haladja meg 280 megawattórát.

 Születésének 90., síri nyugalmának első évfordulóján előbb istentiszteleten emlékezett Kányádi Sándor költő szülőfalujának népe, a testvértelepülési küldöttségek és a vendégek, majd a helyi általános iskola udvarán felavatták a község legnevesebb szülöttének első köztéri szobrát. Az ünnepségen elhangzott, hogy a szoboravatás több folyamat kezdetét is jelenti: a napokban elkezdődik az iskolaépület felújítása, aminek végeztével a tanintézet felveszi a költő nevét.

Visszaszerelték a „sorompókat” a marosvásárhelyi Víkendtelep parkolóihoz és bejárataihoz, így fizetőssé vált a szabadidőközpontba való belépés. A város egyetlen nagy strandján még nem működnek a csúszdák, de a Víkendtelep igazgatója azt ígérte, július második hetében azokat is üzembe helyezik. A parkolásért óránként 2 lejt kell fizetni, az egész napos állomásozás 9 lejbe kerül. A strandra a belépők ára változatlan: felnőtteknek 6 lej, gyerekeknek, nyugdíjasoknak és Stud-kártyával rendelkező egyetemistáknak pedig 3 lej.  A csúszdák használatáért külön kell majd fizetni, alkalmanként egy lejt, de 15 lejért napijegy is váltható lesz, ami korlátlan lecsúszásra jogosít fel. A hivatalosan május elsején, ingyenes sörözéssel és miccsezéssel megnyitott Víkendtelepen másfél hónapig nagy munkálatok zajlottak, egyik medencét sem lehetett használni. Június 15. után adták használatba a nagymedencét, majd sorra a következőket.

 Új törvénytervezetet iktatott a szenátusban 38 parlamenti képviselő, akik valamennyi parlamenti párt soraiból kerültek ki. A kidolgozók 11 kategóriába osztanák a munkavállalókat, a szakképzettség nélküli munkástól a doktori fokozattal rendelkezőig. A szakképesítés nélküli munkás keresné a legkevesebbet, az ő minimálbére jelentené az alapegységet, vagyis itt a szorzó csak egyszeres. Egy betanított vagy érettségi diplomával dolgozó munkás 1,20-as lenne. Aki viszont érettségi után még valamilyen szakmát is kitanul, már 1,25-ös szorzóval kalkulált minimálbért kapna. A főiskolai végzettség szorzója 1,50. Az alapfokú egyetemi diplomáért 2,20-as, a mesteri diplomáért, 2,50-es, a doktori címért pedig 2,80-as szorzó járna. A jelenlegi bérszámok mellett egy szakképzett munkás vagy egy érettségizett munkavállaló 2500-at, míg egy felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazott legalább ennek kétszeresét, vagyis bruttó 5200 lejt kapna, amennyiben zöld utat kap a törvény. A gazdasági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen jogszabály jelentősen torzítaná a munkaerő-piacot.

 A bukaresti  Victoriei-téren összegyűlt körülbelül 100 ember román népviseletet öltött, hazafias dalokat énekeltek. Állításuk szerint a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott közigazgatási kódex második hivatalos nyelvvé teszi a magyar nyelvet Romániában. Mihai Tîrnoveanu, az akció szervezője, a Nemzet Ösvénye Egyesület alelnöke és a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának alelnöke kifejtette, hogy a kormány az RMDSZ és a magyar állam nyomására fogadta el a közigazgatási törvényt, ami felér egy hazaárulással. Tîrnoveanu szerint gyengül az alkotmányban szentesített nemzetállami jelleg azáltal, hogy ‘felszámolták a 20 százalékos küszöböt a közigazgatásban történő kisebbségi nyelvhasználat terén.’

 Az üdülési jegyeknek köszönhetően tavaly 60 százalékkal nőtt azon vendéglátók száma, akik működési engedélyt kérvényeztek a turisztikai minisztériumtól, ami rávilágít arra, hogy mindeddig mekkora volt a feketén működő vendéglátóipari egységek aránya – mondta tegnap Bogdan Trif idegenforgalmi miniszter. Trif kifejtette, mivel az üdülési jegyeket csak működési engedéllyel rendelkező vendéglátóipari egységeknél lehet felhasználni, 2018-ban 60 százalékkal, és az idei év első negyedében 65%-kal nőtt azon vendéglátók száma, akik kérvényezték az engedély kibocsátását. A miniszter elismerte, hogy az 1450 lejt érő üdülési jegyek a román tengerparton csak 2-3 napra elegendőek, de ezt legalább Romániában költik el, nem külföldön, az intézkedésnek pedig éppen az a célja, hogy a román állampolgárok az országban töltsék pihenőszabadságuk egy részét. Az üdülési jegyeket először 2018-ban utalta ki az állam közel 1,2 millió közalkalmazottnak. Trif szerint 400 millió eurót fektetett a minisztérium ebbe a projektbe, és a vendéglátói szektorban működő cégek kérték, hogy a hazai turizmus fellendítését szolgáló program 2019-ben és 2020-ban is folytatódjon.

 Ezt Viorica Dăncilă miniszterelnök jelentette be pénteken. A kormányfő elmondta, a minisztériumok tevékenységét összevetik a kormányprogramban vállaltak teljesítésével, és ennek alapján döntenek az esetleges kormányátalakításról. A Szociáldemokrata Párt elnöke kifejtette, hogy a kormányprogramot nem lehet megváltoztatni, mert azt a parlament fogadta el, de egyes intézkedéseken lehet módosítani, ha azok már nem illeszkednek a jelenlegi helyzethez.

 15-én, mához egy hét teszik közzé a nyertes pályázatok végleges jegyzékét – közölte szombaton Ştefan Oprea üzleti környezetért felelős miniszter. Az Antena3 televíziónak nyilatkozva a tárcavezető elmondta, még tart az óvások elbírálása, a kedvezményezettek végleges listáját csak július 15-én ismertetik, a biztos nyertesek közül azonban több mint hétezerrel már aláírták a szerződést. A miniszter állítása szerint jelenleg a szociológiai felmérések szerint tízből hat fiatal vállalkozó kíván lenni. Ez egyértelműen a Start-Up Nation hatása. A 2018-as Start-Up Nation program keretében a 2017. január 30-a után létesített, termelés, kreatív ipar, szolgáltatások és kereskedelem terén tevékenykedő cégek pályázhattak legfeljebb 200 ezer lejes vissza nem térítendő támogatásra.  Országos szinten összesen 33 ezer 514 üzleti tervet nyújtottak be a program keretében. A legtöbb pályázatot Temes megyében jegyezték, amelyet Bihar és Prahova megye követ a sorban. A lista végén Kovászna, Ilfov és Kolozs megye áll.

Soós Zoltán Facebook-bejegyzése szerint Dorin Florea kitiltotta az intézmény autóit a Vár területéről. Soós közölte, hogy már holnap kérni fogják a helyzet tisztázását, hiszen így nem tudnak rendezvényeket és kiállításokat szervezni.

A kárpátaljai magyar portálok közlése szerint Jehor Bozsok ukrán külügyminiszter-helyettes tegnap bekérette Íjgyártó István rendkívüli és meghatalmazott magyar nagykövetet, hogy magyarázatot követeljen Szijjártó Péter torontói kijelentéseire, miszerint Petro Porosenko korábbi ukrán elnök magyarellenes politikát folytatott. Jehor Bozsok szerint  Ukrajna mindent megtesz azért, hogy helyrehozza a két ország közötti kapcsolatot, viszont Magyarország továbbra is hátráltatja azt.

A program lehetőséget nyújt a Kolozsváron lakó, dolgozó vagy tanuló, nagykorú személyeknek, hogy beleszóljanak a helyi döntéshozatalba, és segítsenek az önkormányzatnak eldönteni, mire költse el a város költségvetésének egy részét.A 2019-es részvételi költségvetés program számára ismét a www.bugetareparticipativa.ro online felületet biztosítja az önkormányzat.