Erdély FM (Románia/Erdély)

Ezeket olyan román állampolgárságú személyek vehetik át, akik a vásárlás időpontjában betöltötték 18. életévüket. A kötvények átadhatók, idő előtt visszavásárolhatók és a tulajdonos esetleges elhalálozása esetén örökölhetők. Az 1, 2, 3 és 5 éves futamidejű értékpapírokat 3,5,  4, 4,5 és 5 százalékos kamattal jegyzik.A Tezaur államkötvények július 31-ig vásárolhatok meg a postán és az államkincstárnál.

 Közleményben tudatta a Lidl Románia áruházlánc, hogy visszahívja a „Cămara Noastră Ciolan Presat“ nevű 100 grammos préselt csülök sonkákat szalmonellafertőzés veszélye miatt. Az áruházlánc arra kéri vásárlóit, ha vásároltak az említett termékből, azt ne fogyasszák el, hanem vigyék vissza a Lidl üzleteibe, ahol visszatérítik a termék árát.  Az említett termékek közül azok kerülnek visszavonásra amelyeknek a szavatossági ideje: július 22, 23, 27, illetve 28-án jár le. A termékek visszaváltásánál nem szükséges felmutatni a pénztári nyugtát.

Traian Băsescu volt államfő szerint Franciaország és Németország még inkább elszigeteli az Európai Unió keleti részét azáltal, hogy elutasítja kelet-európai személyek jelölését az EU vezető tisztségeire. A május 26-i választásokon a Népi Mozgalom Párt listájáról európai parlamenti képviselői mandátumot nyert Băsescu egy Facebook-bejegyzésben hangsúlyozza, hogy 2009-ben két és fél évre a lengyel Jerzy Buzeket választották az EP elnökévé, a szintén lengyel Donald Tusk pedig az Európai Tanács elnöki tisztségét tölthette be. “A napokban tárgyalnak az EU kulcsfontosságú tisztségeit a következő öt évben betöltő személyekről, akik között azonban egyetlen kelet-európai sincs. Az egykori román államfő szerint csak az EU keleti országainak összefogásával, szolidáris fellépésével van még esély “az európai építmény újjáélesztésére”. Băsescu szerint számos olyan kelet-európai állam- és kormányfő van az Európai Tanácsban, akik alkalmasak lettek volna az Európai Tanács vagy az EB elnöki tisztségére.

A kormány bukaresti épülete elé hívják híveiket tüntetni szélsőséges román szervezetek, tiltakozva az ellen, hogy a Viorica Dăncilă vezette kabinet sürgősségi rendelettel módosította a közigazgatási törvénykönyv anyanyelvhasználati rendelkezéseit. A vasárnap 17 órára meghirdetett megmozdulást a közösségi oldalon kezdeményezte Mihai Tîrnoveanu brassói orvos, a Calea Neamului civil szervezet elnöke, aki az utóbbi években számos Kovászna és Hargita megyei magyarellenes rendezvényen feltűnt.  A bukaresti megmozdulásról a Székelyföldi Románok Civil Fórumának gyűlésén döntöttek, a fórum korábban többször vehemensen tiltakozott az ellen, hogy a közigazgatási kódexbe belefoglalják az anyanyelvi jogokat. Nelu Barbu kormányszóvivő szerdán közölte, hogy ezután a helyi tanács jóváhagyásával azokon a településeken is alkalmazhatók az anyanyelv-használati jogok, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.

 A Személyes Adatok Feldolgozását Felügyelő Országos Hatóság tegnapi közleményéből kiderül, hogy 130 ezer euróra büntették az Unicredit Bankot, mert 337 ezer ügyfél személyi számát (CNP-t) és lakcímét továbbította jogellenesen. Tavaly novemberben érkezett be egy erre vonatkozó panasz a hatósághoz: egy online átutalás után tűnt fel a panasztevőnek, hogy a személyi száma és lakcíme megjelent az átutalás kedvezményezettjének. Ez egyébként a kilencedik legnagyobb GDPR bírság az Európai Unióban. Amúgy egyre több panasz érkezik a Személyes Adatok Feldolgozását Felügyelő Országos Hatósághoz a GDPR bevezetése óta. A hatóság májusi jelentése szerint több mint 5 ezer panaszt és hatósági értesítést kaptak és 981 kivizsgálást indítottak. Romániában elég alacsony az adattudatosság -hívja fel a figyelmet Székely Barnabás minősített adatvédelmi szakértő. Romániában egy éve vezették be a Személyes adatok védelméről és áramlásáról szóló uniós rendeletet.

Alig iktatták a parlamentben, máris az ellenzék tiltakozását váltotta ki a kormánykoalíció törvénytervezete, amely szerint a nagykorúak kötelesek gondoskodni a rászoruló szüleikről. A jogszabályt a PSD és az ALDE összesen 74 képviselője és szenátora terjesztette elő. A tervezet szerint bíróság állapítja meg azt az összeget, amellyel az adófizető köteles a szüleit támogatni, de ez nem haladhatja meg a jövedelme 20 százalékát. Rászorulónak azok a szülők számítanak, akik már nem dolgoznak, nincs jövedelmük, vagy a nyugdíjuk nem elegendő a megélhetésükhöz. A jogszabály három év börtönig terjedő büntetéssel sújtja a kötelezettség megszegőit. Az ellenzék hevesen bírálja a tervezetet, és azzal vádolja a koalíciót, hogy az állam felelősségét akarja az adófizetőkre hárítani.

Közölte tegnap, a függetlenség napja tiszteletére szervezett bukaresti fogadáson Hans Klemm, az USA nagykövete. Hans Hans Klemm Románia NATO-n belüli szerepéről is beszélt, kiemelve, hogy erős stratégiai partnerség van az Amerikai Egyesült Államok és Románia között. A függetlenség napja alkalmából amerikai, illetve romániai F16-os vadászbombázók tartottak díszrepülést.

 Tegnap véget ért az érettségi vizsga, a diákok utolsó nap a szakoknak megfelelő tantárgyak közül választhattak. Legtöbben úgy értékelték, hogy ez volt a legkönnyebb. A tegnapi vizsgára a pszichológia, logika, közgazdaságtan, filozófia, szociológia, biológia, kémia, fizika, földrajz és informatika tantárgyak közül választhattak az érettségizők. Az érettségi eredményeit hétfőn teszik közzé, azt követően 12 és 16 óra között lehet óvást benyújtani. Az óvások megvizsgálása utáni végleges eredményeket július 13-án függesztik ki. A vizsgázóknak a sikeres érettségihez 6-os átlagot kell elérniük, illetve minden tantárgyból legalább 5-ös osztályzatot.

 48,7 millió lejes költségvetésből újítják fel a kolozsvári Farkas utcát és környékét, ifjúsági központ nyílik és bővül a város elektromos buszparkja – ezek a tegnapi tanácsülés újdonságai, tájékoztat Oláh Emese alpolgármester sajtóirodája. A Farkas és az Egyetem utcára kiterjedő övezet felújítására és korszerűsítésére szánt összegnek csak kis része, 1,3 millió lej származik a városi kasszából, a projekt többi részét a Regionális Operatív Program révén finanszírozzák.

 A Román Nemzeti Bank  igazgatótanácsa tegnap tartott monetáris politikai ülésén nem módosította az alapkamatot, amely továbbra is 2,50 százalék – közölte a központi bank. A jegybank utoljára tavaly májusban emelte az alapkamatot, azóta változatlanul 2,50 százalék. A BNR tavaly év elején kényszerült szigorítani a monetáris politikát, miután az infláció gyors emelkedésnek indult, és több lépésben emelte az irányadó kamatot 1,75 százalékról, amely történelmi mélypontnak számított. Az idén májusban 4,10 százalék volt az éves infláció. A BNR becslése szerint a fogyasztói árindex-növekedés 3 százalék lesz 2019-ben, a jövő évre 3,1 százalékos inflációval számolnak.

 A beadványoknak a megvitatását a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a Nemzeti Liberális Párt  és Klaus Iohannis államfő nyújtott be a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv ellen – közölték a taláros testülethez közel álló források. Az USR a PNL-vel közösen két óvást nyújtott be, azt nehezményezve, hogy az említett törvénytervezetek több mint háromszáz ponton ‘ártalmas’ irányba módosítják a Btk.-t és a Betk.-t, és a bűncselekmények elkövetőinek kedveznek. Klaus Iohannis államfő pedig május 10-én emelt alkotmányossági kifogást a büntető törvénykönyv valamint a korrupciós tettek megelőzésére, felfedezésére és büntetésére vonatkozó törvény módosításai ellen.

 Eugen Teodorovici pénzügyminiszternek addog megoldást kell találnia arra, hogy év végére a költségvetési hiány ne haladja meg a 3%-ot. A költségvetés-kiegészítés dátumát a Szociáldemokrata Párt  országos végrehajtó tanácsának szerdai ülésén döntötték el a források szerint. A tervek szerint az állami költségek csökkentése érdekében fontolóra veszik, hogy a speciális nyugdíjakra progresszív adót rójanak ki. Ugyanakkor egyes, megkérdőjelezhető hatékonyságú szociális programok felszámolását és egyes állami ügynökségek átszervezését is latolgatják. Abban is megállapodtak a nagyobbik kormánypárt vezetői, hogy jövő héten ismét összeülnek egy kormányátalakításról tárgyalni, amely nemcsak minisztereket, hanem államtitkárokat is érinthet.

 A kolozsvári városi tanács tegnapi ülésén arról döntött egyhangúlag, hogy a város részt vesz a Nyugati Szövetség Közösségfejlesztési Egyesület létrehozásában, és Kolozsvár 20 ezer lejjel járul hozzá a szövetség kezdőtőkéjéhez, majd városlakónként fél eurót, azaz körülbelül 162 ezer eurót szán évente a szervezet működtetésére.  A Nyugati Szövetség tavaly decemberben alakult Temesvár, Kolozsvár, Arad és Nagyvárad polgármesterének kezdeményezésére.

Miközben javában tart az érettségi írásbeli szakasza, az egyetemek már a következő szakaszra készülnek. A Hargita és Kovászna megyei diákoknak helyben is van lehetőségük továbbtanulni, de sokan Marosvásárhelyre és Kolozsvárra mennek. Amióta létezik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a székelyföldi továbbtanulni vágyó diákok egyik fő opciója a magyar állam által működtetett magyar nyelvű főiskola, amely négy helyszínen is működtet oktatást. Bár négy új szakra is volt terve, egyelőre a tavalyi helyekre és szakokra hirdet felvételit a Sapientia: alapképzésre négy helyszínen összesen 1100 diákot várnak, és mesterképzésen is több mint háromszáz helyet hirdetnek. A Sapientia egyetem négy helyszínen várja a felvételizőket: Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Kolozsváron. A beiratkozás július 13-án vagy 15-én indul a különböző helyszíneken. Marosvásárhelyen a legnagyobb kínálat a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen van, ahol 3 ezer 569 helyet hirdettek meg, amelyekre július 15. és 19. között lehet jelentkezni.

Az  Azomureş vezetőségének közleménye szerint a megszokottnál nagyobb zaj lehet a marosvásárhelyi vegyipari kombinát környékén. Az elmúlt egy hónapban a leállás ideje alatt többek  között kicseréltek 15 kilométernyi vezetékrendszert, illetve átvizsgálták az összes berendezést, és ahol szükség volt, alkatrészeket cseréltek. A 19 millió eurós munkálat célja, hogy a nagyüzem újraindításakor minden tökéletesen működjön, és meg tudjanak felelni a törvényes előírásoknak.

A következő ötéves ciklusban az Európai Parlament erdélyi képviselői, az RMDSZ jelöltlistájáról bejutott Winkler Gyula megőrizte tagságát a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban, sőt az egyik alelnöki tisztséget is megpályázta, de csak a jövő szerdán dől el, hogy meg is kapja-e a posztot. A másik bizottság, amelyikben szerepet vállal, a Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Sport szaktestület. Vincze Loránt, az őshonos európai nemzetiségek ernyőszervezete, a FUEN elnöke első EP-képviselői mandátumát kezdte meg. Az alkotmányügyi és petíciós bizottságban, valamint a szabadságjogokkal foglalkozó bizottságban vállalt munkát. Az EP-képviselő kiemelte, hogy a petíciós bizottságban helyettes szakmai vezetőnek választották. Az EP szakbizottságainak elnökeit és alelnökeit július 10-én, jövő szerdán választják meg.

A  stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint  világszerte tovább csökkent az atomfegyverek száma, viszont a nukleáris fegyverek pusztító hatása mára már gigantikus méreteket öltött, mindez pedig katasztrofális következményekkel járhat. A világon jelenleg kilenc atomhatalom létezik: Oroszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea. A nukleáris fegyverek számának csökkenése elsősorban az Egyesült Államoknak és Oroszországnak köszönhető. A Nemzetközi Békekutató Intézet szerint az idén számolt 13 865 nukleáris fegyver közül legalább 2000 magas fokú operatív készültségi állapotban van. Az „atomóra percmutatója” – amely azt mutatja, mennyire lehetünk közel a nukleáris háborútól – még soha nem volt olyan közel a 12 órához, azaz a „világvégéhez”. Az „atomóra” szerint tavaly például alig két percnyire lehettünk a katasztrófától, hiszen jelentős változás állt be a nemeztközi erőviszonyokban. Emellett pedig a befolyási övezeteik növelése miatt a NATO és Oroszország atomfegyverei földrajzilag is közelebb kerültek egymáshoz, de az atomtölteteket célba juttató rakéták is sokkal gyorsabbak, mint voltak néhány évvel ezelőtt.

Az Európai Bizottság közleménye szerint az éghajlatváltozás megfelelő kezelése, a klímasemleges gazdaságra történő átállás segít megőrizni az Európai Unió versenyképességét és fenntartani a gazdasági növekedést, amely új foglalkoztatási mutatókkal és egyre jobb szociális helyzettel párosul. A foglalkoztatásért, szociális ügyekért, valamint munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos kihangsúlyozta, hogy át kell térni a klíma-, illetve szén-dioxid-semleges gazdaságra, amely növelni fogja a betöltendő munkahelyek számát, és hatással lesz a munkaerőpiac egész szerkezetére, a munkahelyek megoszlására és a szükséges készségekre is. Előreláthatóan az átállás 2030-ig a jelenlegi várakozások szerinti 12 millió új munkahelyen felül további 1,2 millió munkahely teremtéséhez fog hozzájárulni az unióban.

A szövetség törvényhozói szerint a törvénymódosítás olyan előírásokat vezet be, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatóságok visszaéljenek hatáskörükkel. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: amellett, hogy nyelvhelyességi hibák vannak a törvénymódosításban, úgy írták át a szakbizottsági munkálatok során, hogy azt az RMDSZ nem támogathatja, hiszen teljes mértékben megváltozott az értelme: „Az új cikkely visszaélésekre ad okot a közhasznú kisajátítás folyamatában, amelyek nincsenek szabályozva, így ezt az RMDSZ nem támogatta” – olvasható az RMDSZ hírlevelében.

Az Adevărul szerint a petíció szövegét több felháborodott szülő is megosztotta kommentben a tanügyminisztérium Facebook-oldalán is, mivel szerintük az M2-es matematika érettségi 3. tétel 2. pontja nem az ő profiljuknak megfelelő nehézségű volt, hanem az M1-es, matematika-informatika profilú osztályok szintjének felelt meg. A petícióban azt kérik a tanügyminisztériumtól, hogy az M2-es érettségizőknek hivatalból 20 pont járjon 10 helyett. A petíciót 12  óra alatt már több mint 53 ezer diák és szülő írta alá.