Erdély FM (Románia/Erdély)

A hvg.hu forrásai szerint a Facebook úgy döntött, hogy eltünteti felületéről a félrevezető, életveszélyes bejegyzéseket. A Facebook közlése szerint a rendelkezés az egészség témakörébe illő olyan bejegyzésekre vonatkozik, amelyek bizonyíthatóan félrevezethetők, szenzációhajhászok, és haszontalanok a felhasználók számára. A közösségi oldal közlése szerint a felhasználóknak nem kell majd beállítani semmit ezzel kapcsolatban manuálisan.

A tervezetet a képviselőház egyetlen ellenszavazattal, és az RMDSZ frakciójának tartózkodása mellett fogadta el. A külföldi választókörökben ezentúl nemcsak a voksolásra a belföldiek számára kijelölt vasárnapi napon, hanem az azt megelőző pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat a diaszpórában élők.

 A megyei statisztikai hivatalok előzetes adataiból az Erdélystat által készített összesítés szerint a 2018/2019-es téli (november–áprilisi) turisztikai szezonban, Erdélyben a turistaérkezések száma 9,%-kal, a vendégéjszakáké 10,1%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés üteme meghaladja az országos átlagot. Ugyanebben a periódusban a turisztikai szálláshelyek kapacitás-kihasználtsága 25,3%-os volt, amely 2%-pontos javulást jelent az előző évhez viszonyítva. A növekedésből a két magyar többségű székely megye is kivette a részét: az előző évhez képest a 2018. november – 2019. április közötti időszakban 13,7%-kal több turista érkezett, és 10%-kal több vendégéjszakát regisztráltak Székelyföldön. Teljes éves szinten, 2017-hez viszonyítva, 2018-ban Erdélyben a turistaérkezések száma 7,2%-kal, a vendégéjszakák száma pedig 4,9%-kal növekedett.

A kormányoldallal ugyanis már nem lehet együttműködni, az ellenzék pedig nem tudja levetkőzni szélsőséges nacionalizmusát – fejtette ki Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője  az Erdély TV Kontra című műsorában. Elismerte azonban, hogy a következő választások után fontos lenne egy partner, ellenkező esetben nagyon nehéz lesz képviselni a magyar kisebbség érdekeit. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt mondta, szakmai témákban próbálnak egyeztetni, de nincsenek szervezett egyeztetések semmilyen politikai párttal, ami problémát jelent.

Hivatalos levélben érdeklődik Korodi Attila a kulturális minisztériumtól  és a holokausztkutató intézettől, hogy milyen törvényes alapja van a szaktárca által múlt héten kibocsátott művészeti engedélynek, amely jóváhagyta az Úzvölgyében kihelyezett 50 betonkereszt művészeti koncepcióját. Korodi Attila arra kéri az Elie Wiesel Intézetet, hogy  foglaljon állást a nagy betonkereszten szereplő szimbólumok és a június 6-án avatásra érkező tömeg résztvevői által használt szimbólumok kapcsán, amelyek hasonlóságot mutatnak a legionárius mozgalmak szimbólumaival. Románia törvényei egyértelműen tiltják és bűncselekménynek minősítik a legionárius, fasiszta, rasszista és vasgárdista jelképek használatát, írja közleményében a politikus. Hozzáteszi, a Hősök Emlékének Országos Hivatala megállapította: 11 román katona nyugszik az úzvölgyi temetőben, azonban a kulturális szaktárca művészeti engedélye 50 ismeretlen katona emlékhelyét jelölő betonkeresztre vonatkozik.

Fák dőltek az útra Csíkszeredában a ma délelőtti erős széllel és jégesővel érkezett vihar következtében. A kidőlt fák miatt a csíkszeredai hivatásos tűzoltók beavatkozására is szükség volt.

A felszámolás ideje továbbra is ismeretlen, de sürgősen javításokat kell végezni az egykori hargitafürdői kaolinbánya zagytározóinál ahhoz, hogy a savas üledék ne csússzon be a völgybe – erről állapodtak meg a Hargita megyei prefektusi hivatal által a témában összehívott tegnapi megbeszélés résztvevői. A tározó állapotáról most egy újabb dokumentációt készítenek elő, ennek elfogadása két héten belül várható. Az eredményt az érintett Hargita megyei intézményekkel, és jelenlegi tulajdonossal is közlik, akinek kötelessége a tározónál keletkezett rongálódások kijavítása, megelőzve az ökológiai katasztrófát.  Akárcsak tavaly, idén is a hosszas esőzés nyomán vált kritikussá a helyzet a zagytározóknál. Amennyiben a használaton kívüli tározók állapota miatt ezek tartalma, a felgyűlt savas hatású üledék a völgybe csúszik, jelentős környezeti károkat okozhat, elöntheti az üdülőtelepre vezető megyei utat, a növényzetet, belekerül a patakokba, egészen a Csíkszereda és Székelyudvarhely közötti 13A jelzésű országútig juthat.

 A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak ma Adina Florea kinevezését kellett volna jóváhagynia az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyosztály vezetői tisztségébe.  A CSM plenáris ülését két nappal ezelőtt is fel kellett függeszteni kvórumhiány miatt. Ezt követően Ana Birchall igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a testületben régóta érezhető a feszültség, és a helyzet egyre súlyosabb. Birchall kifejtette, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson belül már azelőtt feszült volt a hangulat, hogy ő elkezdett volna részt venni a testület ülésein, és ez a feszültség fokozódik. Az igazságügyi miniszter felhívást intézett Lia Savoneához, a CSM elnökéhez, hogy találjon megoldást a helyzetre.

 Az egészségügyi szakszervezet szerint az ágazatban tervezett teljesítményalapú bérezési rendszer kiszolgáltatná a dolgozókat a kórházigazgatók kényének-kedvének.  Az akció pontos forgatókönyvét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, mert – amint fogalmaznak – „számos meglepetést készítenek elő”. Közleményükben az áll, hogy az általános sztrájk meghirdetését sem tartják kizártnak, ha a kollektív munkaszerződés tartalmáról zajló egyeztetések nem vezetnek eredményre. Az érdekvédelmi szervezet tagjai objektív értékelőrendszerek kidolgozását követelik a módosítás életbe léptetését megelőzően. Sorina Pintea egészségügyi miniszter nyugalomra int, tegnap közölte, a tárgyalásokat folytatják, nyitottak a javaslatokra, de csak a törvény keretein belül egyezkedhetnek. Hozzátette, bízik abban, hogy elkerülik a munkakonfliktust az ágazatban. A kórházigazgatók amúgy úgy vélik, a teljesítményalapú bérezés előnyére válna a rendszernek, viszont ennek feltétele olyan objektív értékelési rendszer kidolgozása, amely pontosan meghatározza a paramétereket, amelyek alapján a fizetést növelni vagy csökkenteni lehet.

 A két amerikai kontinens, illetve Európa összesen 17 országára kiterjedő internetes felmérés szerint a romániai családok költik idén a legkevesebbet a nyaralásra. A vakációs programokra a családi jövedelmükből a legtöbbet költő országok közül idén az első helyen Mexikó áll, a háztartások átlagosan havi bevételük 66 százalékát költik erre. A második helyre Bulgária került, 56 százalékkal, Spanyolország pedig „bronzérmes” lett, 51 százalékkal. Az elköltött összegek tekintetében azonban jó néhány ország esetében jelentős változás következett be. Norvégia esetében például – amely éveken át az élen állt ezen a téren – 32 százalékponttal csökkentek a vakációs kiadások: míg tavaly a norvég családok a havi bevételük 68 százalékát fordítottak erre a célra, idén ez az arány 36 százalékra csökkent. Ezzel a 17 ország között Norvégia a 10. helyre esett vissza. A rangsor végén 28 százalékkal Finnország, 26 százalékkal Dánia, 12 százalékkal Brazília található, végül pedig – ismét listazáróként – Románia következik, szintén 12 százalékkal.

A jelenleg állami ellátásban, de a Székelykeresztúron és környékén élő sérült fiataloknak és szüleiknek fog ellátást nyújtani az a központ, melynek építéséről és az önrésszel való hozzájárulásról döntött hétfőn Hargita Megye Tanácsa rendkívüli ülésén.  Az egymillió euró értékű beruházás révén a Gyárfás kúria – ahol jelenleg működik a sérült fiatalok bentlakásos otthona – visszakerül a város tulajdonába, helyette a városi kórház udvarán fog uniós támogatással épülni két családi típusú otthon 24 gyerek és fiatal számára, valamint egy rehabilitációs és rekuperációs központ, ennek kapacitása 100 személy lesz.A tanácsadó központban különböző szakemberek fognak dolgozni – pszichológus, gyógytornász, gyógypedagógus -, de lesz szociális munkás is, aki a szülőkkel fog dolgozni.

Bukarestben tartott közmeghallgatást a környezetvédelmi miniszter tegnap – az eddig ismert információk szerint évi 140 medve kilövésére adnának engedélyt, írja közleményben Hargita Megye Tanácsa.  A közlemény szerint a megyei tanácsnál nem elégedettek ezzel a számmal, szerintük a jóváhagyott kilövések triplájára lenne szükség. A közlemény arról is beszámol, hogy Hargita megyében július első két napján két medvetámadás is történt, és mindkét áldozat kórházban van. Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta: szabályozásra, megelőzésre és beavatkozásra egyaránt szükség van, illetve Hargita megye esetében sajátos szabályozást kell kidolgoznia a minisztériumnak, hiszen Romániában sehol nincs annyi áldozat, mint Hargita megyében.

Az összes állam számára elfogadható kompromisszum mellett foglalt állást Klaus Johannis államfő az Európai Unió intézményvezetőinek nevesítése kapcsán az Európai Tanács brüsszeli ülésén – tájékoztatott az Elnöki Hivatal. Az államfő Brüsszelben hangoztatta, hogy Románia a szilárd és hatékony európai intézményeket tartja célravezetőnek, amelyek képesek az európai állampolgárok elvárásainak megfelelő eredményeket felmutatni.  Johannis június 30. és július 2. között részt vett Brüsszelben az Európai Tanács rendkívüli ülésén, amelyen a vezetők kijelölése zajlott az EU fő intézményeinek élére. A hosszas viták után Európa vezetői arra a megállapodásra jutottak, hogy Charles Michel belga kormányfőt javasolják az Európai Tanács elnöki tisztségébe, az Európai Bizottság élére pedig Ursula von der Leyen német védelmi minisztert jelölik. Josep Borrell Fontelles spanyol külügyminiszter az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője lesz a javaslat értelmében. A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Christine Lagarde lehet az Európai Központi Bank elnöke.

 A kormánykoalíciót alkotó két párt parlamenti képviselői benyújtották a törvényhozó testület elé alkotmánymódosító javaslatukat. A tervezetet a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége  140 képviselője és szenátora írta alá. A javaslat értelmében nem választhatók a központi és helyi közigazgatási szervek soraiba, a képviselőházba, a szenátusba vagy államelnöki tisztségbe olyan állampolgárok, akiket jogerősen szabadságvesztésre ítéltek szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt, mindaddig, amíg olyan helyzet nem áll elő, amely megszünteti az ítélet következményeit. A tervezet a 94-es cikkelyt is módosítaná, olyan értelemben, hogy Románia elnöke kegyelemben részesíthet elítélteket, de nem olyanokat, akiket korrupciós bűncselekmények miatt ítéltek el. Továbbá pedig nem hozhatók sürgősségi rendeletek az alkotmányos törvények területein. Az alkotmánymódosítás elfogadása népszavazás révén történik. Az ellenzéki alakulatok hétfőn terjesztettek a parlament elé egy alkotmánymódosító tervezetet, amely a május 26-i referendumon kinyilvánított népakaratnak és a Klaus Johannis államfő által javasolt politikai megállapodásba foglaltaknak megfelelően módosítaná az alaptörvényt.

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolja az Európai Bizottság következő elnökének – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, a rendkívüli uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatóján, tegnap. Tusk közölte, az Európai Tanács szívesen látná az Európai Bizottság elnöki székében Ursula von der Leyent, a jelöltet azonban az Európai Parlament tagjai többségének kell megválasztania. Elfogadása esetén megbízatása öt évig, 2024. október 31-ig tart. Az uniós tagállamok az Európai Tanács élére Charles Michel belga liberális miniszterelnököt választották. Michel december 1-jétől 2022. május 31-ig tölti be új hivatalát.  Az Európai Tanács elnökének két és fél éves megbízatása egyszer újítható meg. Ursula von der Leyen kijelölésénél Németország a szavazás során tartózkodott, viszont Angela Merkel személyesen támogatta a jelöltet. Manfred Weber pedig tegnap bejelentette visszalépését az Európai Néppárt csúcsjelöltségétől a pártcsalád strasbourgi frakcióülésén. A Politico névtelenül nyilatkozó tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Weber kijelentette ezen az ülésen: “Emmanuel Macron és Orbán Viktor kivégezte a csúcsjelölti rendszert”. Emellett pedig tudatta, visszalépésétől függetlenül továbbra is az EPP európai parlamenti frakciójának vezetője kíván maradni.

A május végi választásokat követően megalakult tegnap reggel Strasbourgban az új Európai Parlament, amelynek elnökét és alelnökeit ma megválasztják, függetlenül attól, hogy az uniós tagállami vezetők döntésre jutnak-e brüsszeli csúcstalálkozójukon a tisztújításról. Jelentkezni tegnap este 10 óráig lehetett. A jelöltséghez valamely frakció vagy legalább 38 képviselő támogatása szükséges. Sajtójelentések szerint eddig a zöldpárti Ska Keller, az Európai Konzervatívok és Reformerek részéről Jan Zahradil, valamint Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal  politikusa jelentette be az indulását.

A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak tiltakozása ellenére megszavazta tegnap a magyar parlament azt a törvényt, amely leválasztja az MTA-ról az intézmény kutatóhálózatát. Az MTA megcsonkítása ellen magyarországi idő szerint délután 4-re hirdettek tüntetést, amelyen becslések szerint 7-800-an gyűltek össze – írja a HVG.  A portál helyszíni tudósítója szerint a jobbikosok és a Párbeszéd egyes politikusai is részt vettek a tüntetésen. A demonstrációt az Akadémiai Dolgozók Fóruma szervezte.

 Ma a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból vizsgáznak a diákok, holnap pedig a választott tantárgyból írásbeliznek. Hétfőn román nyelv és irodalomból mérték fel a végzősök tudását, tegnap anyanyelvből. Az eredményeket hétfőn, július 8-án délig közlik, és ugyanaznap 12 és 16 óra között lehet óvást benyújtani. Az óvások utáni végleges eredményeket július 13-án ismertetik. A sikeres vizsga feltétele a hatos átlag, illetve a legalább 5-ös jegy megszerzése minden vizsgatárgyból.

A jogi bizottság több módosító javaslatot is csatolt a tervezethez, többek között az Állandó Választási Hatóság kérésére. A módosítások közé tartozik többek között, hogy a választások napján romániai idő szerint 24 óráig nem közölhetőek az exit-poll eredmények. Egy másik módosítás értelmében a külföldi választói pótlistákat papíron is megjelenítik, technikai zavar esetére. Ugyanakkor a határokon túli szavazókörzeteknél sorban álló választópolgárok az urnazárás hivatalos időpontja, azaz 21 óra után is voksolhatnak majd. A bizottsági elnök 21 órakor megállapítja a voksolás lezárultát, de a szavazóhelyiségben tartózkodó, illetve az annak bejárata előtt sorban álló választópolgárok 21 óra után is leadhatják voksukat, legkésőbb 23 óra 59 percig. A jogszabályról a holnapi plenáris ülésén szavaz a képviselőház.

Az Osztrák Szabadságpárt nem támogatta a döntést, szerintük az “fölösleges beavatkozás az emberek magánéletébe, és a vendéglősök méltánytalan megbüntetése.”A törvény szerint a jövőben tilos lesz a dohányzás az összes olyan nyilvános helyen, ahol ételt és italt állítanak elő, dolgoznak fel, adnak ki vagy fogyasztanak. A tilalom a vízipipára és az elektromos cigarettára is vonatkozik. A rendelkezés november 1-étől lép hatályba.