Erdély FM (Románia/Erdély)

Az MTI tájékoztatása szerint tegnap megválasztotta Marija Pejcinovic Burik horvát külügyminisztert az Európa Tanács új főtitkárának a strasbourgi székhelyű intézmény parlamenti közgyűlése. Marija Pejcinovic Buric a második nő ezen a poszton. Az új vezető ötéves mandátuma október 1-jén kezdődik.

Az alakulat közleménye szerint ‘felelős politikai párbeszédre’ hívják az ellenzéki pártokat és mindazokat a közéleti szereplőket, akik szeretnének csatlakozni az Egységes Románia projekthez, amely az ellenzék kormányprogramjának alapját fogja képezni. Az államelnöki választások előkészítő kampányára kitérve az USR PLUS 2020 szövetség elmondta, hogy a korrupcióellenes harcra és a román állam reformjának folytatására, az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra fejlesztésére koncentrálnak majd.

Nyilatkozta Angela Merkel. A német kancellár szerint nem  biztos, hogy érvényesül az úgynevezett csúcsjelölti rendszer az Európai Bizottság elnöki pozíció betöltésében, mivel megváltoztak az erőviszonyok az EP-ben, a jelölés jogával rendelkező Európai Tanácsban pedig nem mindenki támogatja a csúcsjelölti rendszert. Továbbá az EP-ben már nem rendelkezik többséggel a két legnagyobb pártcsalád – az EPP és az Európai Szocialisták Pártja -, ezért a Zöldekkel és a liberálisokkal is tárgyalni kell. Az Európai Parlamentben annak a pártcsaládnak az EP-kampányban indított csúcsjelöltjét kell megválasztani EB-elnöknek, amely a legtöbb szavazatot gyűjtötte az EP-választáson.

A csíkszeredai vérközpont felhívása szerint a nyári hónapokban átlagban nagyon lecsökken a váradók száma, ezért mindenkit arra biztatnak, hogy jelentkezzenek a Vérközpontnál, hiszen ebben az évszakban is ugyanúgy szükség van vérre, mint az év más időszakában. A vérdonorokat inkább a reggeli órákban várják a meleg miatt.

Csíkszereda után most Sepsiszentgyörgyön szervez tüntetést az  Erdélyi Magyar Néppárt az úzvölgyi hősi katonatemetőnél történtek miatt. Az érdeklődőket este 6 órára várják Sepsiszentgyörgy főterére, hogy együtt követeljék a katonatemető államosításának beszüntetését, az eredeti állapotok visszaállítását, valamint a Hargita megyei prefektus azonnali lemondását. A szervezők a tüntetés keretén belül tiltakozó állásfoglalást juttatnak majd el az illetékes hatóságokhoz.

Közölte Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka az MTI-vel. A magyar küldöttség tegnap Bukarestben a Hősök Emlékének Országos Hivatala vezetőségével tárgyalt. A felek kölcsönösen bemutatták egymásnak a sírkertre vonatkozó levéltári forrásaikat, és lehetőséget biztosítottak egymásnak ezek kölcsönös tanulmányozására. Kovács Vilmos szerint a román fél számára is egyértelművé vált, hogy a moldvai Dormánfalva önkormányzata által elhelyezett ortodox keresztek az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgáló katonák maradványai fölé kerültek. A magyar fél a súlyosan kegyeletsértő állapot megszüntetését kérte. Ennek első lépéseként pedig kezdeményezték a betonkeresztek alatti terület igazoló feltárását. Kovács Vilmos beszámolója szerint a román fél azzal a feltétellel tartja elfogadhatónak az exhumálást, ha az a temető egészére kiterjed. Az ezzel kapcsolatos egyeztetés szeptemberben a helyszín közös bejárásával folytatódik. Mivel az úzvölgyi sírkertben más nemzetiségű katonák is nyugszanak, erre valamennyi érintett ország katonai attaséját meghívják.

A választási jogszabálytervezetek kidolgozásával, módosításával és kiegészítésével megbízott parlamenti különbizottság tegnap arról döntött, hogy a külföldön élő románok számára az államfőválasztáskor a hagyományos szavazási mód mellett érvényes legyen a levélben történő szavazás, illetve hogy a szavazást korábban el lehessen kezdeni. Továbbá a külföldi választási bizottság létszáma kiegészíthető lesz a külképviselet tagjaival, vagy más, külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárokkal is, ha a választási bizottság elnöke úgy méri fel, hogy a helyzet megköveteli ezt a lépést. A vita ma folytatódik a törvénymódosító tervezetről.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád megyei, illetve a romániai Szatmár, Bihar, Temes, Arad megyei kamarák által aláírt megállapodás alapján szakterületi szintű együttműködés indul el a határ menti gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében. Ez kiterjed a beszállítói tevékenységre, kiállításokon való részvételre, képzésre, szakképzésre, jó gyakorlatok átvételére, közös vállalatok létrehozására, közös fórumok szervezésére. A partnerségi találkozón Lázár János kormánybiztos kifejtette, hogy a következő 10 év legfontosabb feladata lesz a versenyképesség fokozása annak érdekében, hogy Románia és Magyarország az Európai Unió középszintjéhez tartozzon. A konkrét tervek közül Lázár János kiemelte a Debrecen–Nagyvárad–Békéscsaba–Arad–Temesvár-vasútvonal fejlesztését. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte, hogy Románia Magyarország második legfontosabb partnere Németország után.

Az MTI tájékoztatása szerint tegnap megválasztotta Marija Pejcinovic Burik horvát külügyminisztert az Európa Tanács új főtitkárának a strasbourgi székhelyű intézmény parlamenti közgyűlése. Marija Pejcinovic Buric a második nő ezen a poszton. Az új vezető ötéves mandátuma október 1-jén kezdődik.

A Moldovai Köztársaság kormányválsága nyomán tegnap lemondott a  chișinăui alkotmánybíróság. Az utóbbi két hétben több politikus, nyugati szakértő és a helyi civil szféra képviselői kérték a taláros testület tagjainak lemondását, amiért a hónap elején  felfüggesztették tisztségéből a szocialista államfőt, Igor Dodont, aki ezután koalíciós kormányt alakított az őt támogató Szocialista Párt és az EU-párti Acum pártszövetséggel, de az MDP azt állította, hogy a február végi választások nyomán a pártok nem tudtak a törvényesen előírt 90 napos határidőn belül kormányt alakítani, ezért az államfőnek fel kellett volna oszlatnia a parlamentet. A csoportos lemondást előtt, június 20-án az alkotmánybíróság elnöke önként távozott tisztségéből, de előtte,  a testület visszavonta a június 7–9. között hozott döntéseit, ezzel a moldovai parlament legitimitást nyert.

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége jelöltje, Renate Weber volt európai parlamenti képviselőt választották meg a parlament két házának tegnapi együttes ülésén a Nép Ügyvédjének. Az ellenzék jelöltje, Eckstein-Kovács Péter a második lett a szavazáson. Weber a 342 érvényes szavazatból 208 voksot kapott és 134-en szavaztak ellene, míg Eckstein-Kovács Péter 109 szavazatot gyűjtött. A Népi Mozgalom Pártja által támogatott Cătălin Voinea-Mic ügyvédre 16-an voksoltak. Eckstein-Kovács Péter szerint a kormány megkongatta a vészharangot, hiszen a szavazáson a fél kormány jelen volt, ami azzal magyarázható, hogy érezték, hogy baj van. A tisztséget eddig betöltő Victor Ciorbea ötéves mandátuma májusban lejárt, ezért volt szükséges még ebben az ülésszakban megválasztani az új ombudsmant.

A képviselőház tegnap módosította a  közúti közlekedést szabályozó kormányrendeletet úgy, hogy az adóhatóság és a legfőbb ügyészség  autói nem használhatnak kék fényjelzést. A módosítás értelmében csak a rendőrség, a csendőrség, a határrendészet, a mentőszolgálat és törvényszéki orvosi járművek, a civil védelem, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat, a kormányőrség, valamint az Országos Börtönigazgatóság járművei használhatnak kék fényjelzést, csakis küldetés teljesítése vagy sürgősségi beavatkozás alatt. A rendelkezés kimondja, hogy a kék fényjelzéssel közeledő járműveknek előnyt kell adni. A képviselőház döntő fórum volt ebben a kérdésben.

A Cătălin Rădulescu szociáldemokrata párti képviselő által benyújtott törvénytervezet szerint a jelenlegi tíz évről nyolc évre csökkenne azon bűncselekmények elévülési ideje, amelyekért legkevesebb 10, legtöbb 20 év szabadságvesztés róható ki. A jogszabály-tervezetet indítványozó képviselő javasolja továbbá, hogy a háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűntettek elévülési idejét négy évben szabják meg. A büntető törvénykönyv jelenlegi formájában 8 év elévülési időt ír elő azon bűncselekmények esetében, amelyekért legkevesebb 5, legtöbb 10 év szabadságvesztés róható ki. A javaslatról a képviselőház szavaz döntő házként.

A módosító javaslatban úgy határozzák meg a járművet, mint egy olyan villanymeghajtású, két vagy háromkerekű jármű, amely felépítéséből kifolyólag legtöbb 40 km/órás sebességgel tud haladni. Úttesten akkor hajthatnak a járművel, ha betöltötték a 14 évet, 18 év alatt pedig kizárólag védősisakban. Éjszaka az elektromos rollerre is kötelezővé tennék a lámpát és fényvisszaverő csíkokat. Továbbá definíciójuk szerint az elektromos roller a kerékpárok és kézzel húzható, tolható járművek közé tartozik, így nem lehetne a tulajdonosukat bírsággal vagy akár börtönnel büntetni azért, mert járművükön nincs rendszám.

Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség közleménye szerint 13 megye összesen 40 településén és a fővárosban is szükség volt az utóbbi 24 órában a katasztrófavédelem alakulatainak segítségére a rossz időjárási viszonyok következményeinek elhárítása miatt. A tűzoltók 34 házból, 75 udvarról és 26 alagsorból szivattyúzták ki a vizet az elmúlt nap folyamán, és 93, az úttestre dőlt fát is el kellett távolítaniuk. A letört fák 36 személygépkocsi megrongálódását okozták. Ma reggel továbbra is a helyszíneken dolgoztak a katasztrófa-elhárító alakulatok Argeş, Brăila, Buzău, Galac, Giurgiu, Ilfov és Olt megye különböző pontjain, valamint Bukarestben, mert a lezúduló heves eső és szél épületelemeket és faágakat sodort a földre. Neamţ megyében a 15-ös országúton leállt a közlekedés, mivel beomlott az úttest.

Marian Neacşu jelölését 24-en támogatták szavazatukkal, hárman pedig ellene voksoltak. Marian Neacşu a PSD főtitkára volt, de 2018 novemberében kizárták a pártból annak országos végrehajtó tanácsi határozata nyomán. 2019 februárjában a Pro Románia párthoz csatlakozott. A kinevezésről a parlament két házának együttes plénuma dönt.

A kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinet óvások előtti adatai szerint országos szinten román nyelv és irodalomból a diákok 80,6 százaléka írta meg az ötöst, ez a magyar diákok 51,08 százalékának sikerült. Matematikából országos szinten 62,7 százalék érte el az ötöst, a magyar diákok közül 55,77 százalék. Magyar nyelv és irodalomból 94,78 százalékos az ötös feletti jegyet érdemlő diákok aránya.

Dan Tanasă magyarellenes blogger nem ért egyet a fellebbezéssel. Szerinte a„liberális Adrian Veștea Brassó megyei tanácselnök kétségbeesetten harcol a megyehatáron levő magyar feliratért, mivel megfellebbezte a bírósági döntést, ami az állam hivatalos nyelvének tiszteletben tartására kötelezi. Tanasă egyesülete tavaly az igazságszolgáltatáshoz fordult a két megye határán levő magyar köszöntőfelirat miatt. Szerinte a kisebbségi nyelven történő feliratozást szabályozó törvényt sértették meg, amikor 2013-ban kihelyezték a táblát, hiszen Brassóban 20 százalék alatti a magyarság aránya. A bukaresti törvényszék márciusban elfogadta a keresetet, de az nem jogerős, így a napokban megfellebbezték.

A Nemzeti Liberális Párt végrehajtó bizottsága tegnap jóváhagyta azt az alkotmánymódosító törvény tervezetet, amely többek között megtiltaná a jogerősen szabadságvesztésre ítélt személyeknek, hogy jelöltessék magukat a parlamenti vagy európai parlamenti választásokon. A kezdeményezés ugyanakkor megtiltaná a korrupciós tettek miatt elítéltek amnesztiában és közkegyelemben részesítését, és azt is, hogy a kormány az igazságügyi rendszert érintő sürgősségi rendeleteket adjon ki. Az alkotmánymódosító tervezet ugyanakkor a Nép Ügyvédje mellett az államfő, a legfelsőbb bíróság, továbbá 50 képviselő vagy 25 szenátor számára is lehetővé tenné, hogy alkotmányossági kifogást emeljenek a kormányrendeletek ellen.Ahhoz, hogy a tervezetet iktassa a parlament, meg kell szereznie a képviselők és szenátorok egynegyedének támogatását.

Jelentette be Viorica Dăncilă miniszterelnök. A kormányfő szerint a kabinet múlt héten első olvasatban tárgyalta, tegnap pedig el is fogadta azt a sürgősségi kormányrendelet-tervezetet, amely a fuvarmegosztó platformok, például az Uber vagy a Bolt tevékenységét szabályozza. Egy hasonló törvény tervezetén dolgozik a parlament is. Tegnap a képviselőház szakbizottságai kedvező jelentést fogadtak el ezzel kapcsolatban, és Lucian Bode, a közlekedési bizottság liberális elnöke közölte, hogy a jogszabály ma a plénum elé kerül, ugyanakkor felszólította a kormányt, hogy ne adjon ki sürgősségi kormányrendeletet a témát illetően.