Erdély FM (Románia/Erdély)

A Gazdaság- és Békekutató Intézet adatai szerint 2019-ben  Izland a legbékésebb, Afganisztán a legveszélyesebb állam.A jelenlegi felmérés a világ 162 országára terjed ki.  A békét leginkább fenyegető tíz ország között egyetlen európai állam van. A tizedik helyet ugyanis Oroszország foglalja el.  Románia a 24. legbékésebb ország a felmérés szerint, a 21. helyezett Magyarország így kissé megelőzi, de Magyarország jobb helyezést ért el Németországnál, Szlovákiánál, Bulgáriánál, Horvátországnál és Lengyelországnál is.

Ezzel az Amerikai Pszichoanalitikus Társaság lett az első olyan amerikai orvosi csoportosulás, amely ez hivatalosan is megtette. A szervezet elnöke szerint hosszú időbe tellett felismerni az LMBTQ közösség elleni diszkriminációban játszott szerepüket. Az Egészségügyi Világszervezet pedig idén törölte a betegségek közül a transzszexualizmust. Múlt héten a német egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a tárca által felkért szakértők megállapításai szerint a konverziós terápiák betiltása orvosilag indokolt és jogilag lehetséges. Ezért megkezdik az egyeztetést az igazságügyi minisztériummal, hogy lehetőleg még az idén elkészítsenek egy törvényjavaslatot az ilyen terápiák tiltásáról.

Viorica Dăncilă tegnap este az Antena 3 tv-csatorna műsorában beszélt arról, hogy lvárta volna, hogy az államfő értékelésében elmondja, a kormány kezelte a rotatív elnökségi mandátumot, mivel Klaus Iohannis nagyon kevéssel járult hozzá Románia rotatív elnöki mandátumához az EU Tanácsának az élén. Továbbá azt állította, hogy megpróbált együttműködni Iohannis elnökkel a Románia számára fontos projektekben, de nem sikerült.

Jelentette be a Twitteren a The Ocean Cleanup projekt ötletgazdája. Tavaly a projekt keretén belül kifejlesztettek egy System 001 nevű rendszert, mely egy 600 méter hosszú, a víz felszínén lebegő műanyag csőből és három méter mélyen a víz alá merülő fésűszerű filterből áll, és gyakorlatilag úszó szemétcsapdaként működik. A napenergiával működő lámpákkal, kamerákkal, szenzorokkal és műholdantennákkal felszerelt “takarítógép” folyamatosan jelzi a helyzetét, ennek alapján találja meg az a hajó, amelyik az összegyűjtött szemetet néhány havonta a szárazföldre szállítja.

A Washington Post szerint az egyik támadás az iráni rakétairányító rendszerek számítógépei ellen, a Yahoo szerint egy másik az iráni hírszerzésnek azon szekciója ellen irányult, amely a Hormuzi-szorosban a hajóforgalmat ellenőrzi. A támadásokat már hosszabb ideje tervezték, először azért akartak visszavágni, mert állítólag iráni szabotőrök pár hete megrongáltak két olajszállító tartályhajót az Ománi-öbölben. Washington Iránt tette felelőssé a szabotázsért, Teherán viszont határozottan cáfolta ezt. A kibernetikai támadásra a sajtó értesülései szerint Donald Trump elnök adott utasítást titokban. Az amerikai védelmi minisztérium nem volt hajlandó kommentálni az értesülést.

Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke szombaton úgy nyilatkozott, hogy  értesüléseik szerint a jelentés “igen kedvezőtlen” álláspontot fogalmaz meg a romániai jogalkotási módszerekről, ugyanakkor olyan megfigyeléseket és javaslatokat tartalmaz, amelyeket a román igazságügyi reformot nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus miatt is fontos lenne szem előtt tartani. Véleménye szerint  a román állampolgárokat tájékoztatni kellene erről a jelentésről, mert az nem személyes használatra készült Dăncilă kormányfő számára.

A tárcavezető a Szociáldemokrata Párt vezetőségi gyűlésén úgy nyilatkozott, hogy szívesen indulna az idei elnökválasztáson a PSD színeiben. Rajta kívül Șerban Nicolae szenátor és Liviu Pleșoianu parlamenti képviselő neve jött szóba mint lehetséges elnökjelöltek. A PSD a párton belüli országos véleményfelmérés után dönti majd el, hogy kit indít az államfői tisztségért – közölte Viorica Dăncilă miniszterelnök, a párt megbízott elnöke.

A katasztrófavédelmi főfelügyelőség tájékoztatása szerint az elmúlt 24 órában Arad, Bihar, Máramaros, Hargita, Konstanca, Galac, Iaşi, Neamţ, Prahova és Suceava megyében vált szükségessé a katonai tűzoltók beavatkozása az időjárás okozta károk elhárítására. Összesen 17 lakóházból, 110 udvarból és hat elárasztott utcáról kellett kiszivattyúzniuk a vizet. Konstanca megyében egy iskolához hívták ki a katasztrófavédelmet, mivel az épület tetőzetét lesodorta a szél. Iaşi megyében villámcsapás ért egy 63 éves férfit, a mentősöknek azonban sikerült újraéleszteniük, stabilizálták az állapotát, majd kórházba szállították. Továbbá tegnap este több udvart és házat elárasztott a víz egy vihar következtében a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen és környékén. Az áradás következtében a Hidegség felé vezető megyei út egy része leszakadt, amelynek az érintett szakaszát le is zárták. Ugyancsak tegnap Csíkszentdomokoson a Facebookon megosztott videók tanúsága szerint megáradt a településen átfolyó patak és a víz elöntötte a nagyközség központját is.

A bukaresti külügyi tárca közleménye szerint elfogadhatatlan minden olyan próbálkozás, amely „a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul”, mivel ezek ellentmondanak a 21. századi európai valóságnak és annak az együttműködésnek, amelyről a stratégiai partnerségi dokumentumban, illetve a Románia és a Magyar Köztársaság között 1996. szeptember 16-án Temesváron megkötött alapszerződésben állapodott meg a két NATO, illetve európai uniós tagállam. Emiatt megalapozatlannak tartja, hogy a magyar Országgyűlés kedden a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját. Szerintük ugyanis a békeszerződés, amely egyebek mellett Románia és Magyarország határát is kijelölte, nem jelent megoldandó problémát, sem tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat „beállítja”.

A Jakubinyi György érseknek címzett levélben a szentatya kifejezi örömét is afelett, hogy a látogatás lehetőséget biztosított a helyi egyház valóságaink a megismerésére. A levél teljes egészében a romkat.ro oldalon olvasható.

A Transindex információi szerint a marosvásárhelyi RMDSZ mai Területi Állandó Tanácsának ülésén leváltották Vass Leventét a marosvásárhelyi RMDSZ éléről, helyét pedig Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke vette át, aki most az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének felelős elnöki pozícióját is betölti.

A  tegnapi alakuló ülésen az elnök és állandó bizottság tagjainak megválasztása mellett az ügyvezető elnök személyéről is döntöttek a képviselők. A  Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának elnöke Talpas Botond, ügyvezető elnöki tisztséget továbbra is Antal Géza tölti be. A gyűlést követően Talpas Botond úgy nyilatkozott, hogy  azért vállalta ezt a munkát, hogy biztosítani tudják a megyei RMDSZ keretein belül a szervezett vitát és a párbeszédet, a tisztségviselők, a közösség képviselői és a Kolozs megyei magyarok között.

A Punctul és a Pontmaros hírportál kezdeményezése által létrejött Tîrgu Mureș 2020-2024 Marosvásárhely nevű csoportban a tagok konkrét saját megoldásokat, terveket javasolhatnak illetve vitathatnak meg arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene jól működnie illetve kinéznie Marosvásárhelynek a következő években. A csoportnak egy saját profilja is van, ahol összegzik majd a csoportban lezajlott beszélgetéseket, illetve következtetéseket vonnak majd le.

A szerb sajtóközlemények szerint a belgrádi különleges bíróság bizonyítottnak találta, hogy az egykori Jugoszláv Néphadsereg nyolc katonája 1991 októberében több tucat horvát civilt gyilkolt meg közvetlenül vagy közvetve a kelet-horvátországi Hosszúlovászon. A bíróság emellett a civilek megkínzásában is bűnösnek találta a vádlottakat. Az első fokú ítélet ellen az elítéltek fellebbeznek.

Az Országos Munkaerő-foglakoztatási Ügynökség közleménye szerint havi 250 lej támogatást kaphatnak azok a cégek, amelyek tanulókat és egyetemistákat alkalmaznak a vakáció ideje alatt. A vállalatoknak a diákokkal teljes vagy részmunkaidőre érvényes, a vakációnál rövidebb időre szóló, meghatározott időtartamú, egyéni munkaszerződést kell kötniük. A 18 éven aluli fiatalok esetében a napi 6 órás és heti 30 órás munkaidővel kötött egyéni munkaszerződés teljes munkaidősnek minősül.

Az országos földfizikai intézet közleménye szerint a Richter-skála szerinti 3,8-as erősségű földrengést mértek ma reggel Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében. Az idei év legerősebb földrengése január 9-én következett be Buzău megyében, és 4,4-es erősségű volt.

Jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Elmondása szerint az egyeztetésen nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem. Hozzátette, hogy a június 30-i rendkívüli EU-csúcsig folytatódnak a megbeszélések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is. Emmanuel Macron francia elnök leszögezte, mivel továbbra sincs többsége egyetlen jelöltnek sem az európai intézmények vezető tisztségeire, a következő napokban közös álláspontot kell kialakítani a következő uniós csúcstalálkozóig. A holland miniszterelnök szerint az uniós tagországok vezetői egyáltalán nem tettek előrelépést a hosszú órákon át tartó tárgyalás során, és kétségbe vonta, hogy a június 30-ra tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó sokkal ígéretesebb lesz.

A Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint elszabadult az infláció Romániában, amely csökkenti a lakosság vásárlóerejét, másrészt pedig gazdasági instabilitást okoz. Ludovic Orban szerint ezt a kormány szándékosan idézte elő, hogy elmondhassa, hogy bár a bérek emelkedtek, a vásárlóerő nem emelkedett.

A képviselő az úzvölgyi temető konfliktusának ügyében szólalt fel az emberi jogi, egyházi és nemzeti kisebbségügyi bizottságban. Szerinte Európában már nem létezik a győztes és a vesztes nemzet kategorizálás, és minden nép történelmében vannak olyan fejezetek, melyeket szívesen elfelejtenének, de olyanok is, melyekre büszkék lehetnek. Továbbá a többség és a kisebbség közötti kapcsolatnak a kölcsönös tisztelet kell, hogy legyen az alapja. Ennek fényében a  Kulcsár-Terza József-György MPP-s politikus kezdeményezte egy román-magyar megbékélési nyilatkozat elfogadását, amelyben inden parlamenti párt képviselője részt kellene vállaljon a képviselőház emberi jogi, egyházi és nemzeti kisebbségügyi bizottsága keretén belül. Ezt pedig a parlament őszi ülésszakának elejétől év végéig véghez kellene vinni.

Nyilatkozat Marius Budăi munkaügyi miniszter. Elmondása szerint miután a szenátus első házként elutasította a héten az alkotmánybírósági döntés nyomán a parlamenthez visszautalt új nyugdíjtörvény tervezetét, “őszinte vitát” kezdeményeztek a jogszabályról az ellenzéki pártokkal. Szerinte ez egy jó törvény, amelynek révén több pénzhez jutnak a nyugdíjasok, éppen ezért megpróbálnak konszenzusra jutni. Hozzátette, hogy biztosítja a nyugdíjasokat afelől, hogy át fog menni a képviselőházon a tervezet, és ha parlamenti elfogadása után Klaus Iohannis államfő nem hirdeti ki a törvényt, a kormány a rendelkezésére álló “alkotmányos eszközökhöz” folyamodik majd. A szenátus szerdán elutasította a nyugdíjtörvény tervezetét, amely azt követően került ismét a parlament elé, hogy részben alaptörvénybe ütközőnek ítélte az alkotmánybíróság.