Erdély FM (Románia/Erdély)

Az Eurostat statisztikai hivatal adatai szerint egy év alatt több mint 1,1 millióval bővült az Európai Unió lélekszáma, amely idén január 1-jén 513 millió 481 ezer volt a becslések szerint. A növekedés a pozitív migrációs egyenlegnek tudható be, mivel 5,0 millió születésre 5,3 millió elhalálozás jutott. Az EU legnépesebb tagállama továbbra is Németország 83 millió fővel, Franciaországban 67 millióan, az Egyesült Királyságban pedig 66,6 millióan élnek.

Minden olyan intézmény, amelyet megemlít az Európa Tanács keretében működő korrupcióellenes államcsoport jelentése, elemezze ki a helyzetet és foganatosítson megfelelő intézkedéseket – jelentette ki Ana Birchall igazságügyi miniszter. Birchall szerint az igazságügyi minisztérium szintén megfontolja a jelentésben foglaltakat, és ‘kielemez minden egyes ajánlást’. Romániában kevés előrelépés tapasztalható a törvényhozók, a bírák és az ügyészek körében észlelt korrupció visszaszorítását célzó intézkedések, valamint az igazságügy vitatott reformjával kapcsolatos aggályok megválaszolása terén – hívja a figyelmet az Európa Tanács keretében működő korrupcióellenes államcsoport. A GRECO jelentésében mély aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az ajánlások ellenére a román hatóságok nem álltak el az igazságszolgáltatásban tapasztalható visszaéléseket kivizsgáló különleges ügyészi részleg létrehozásától.

Másodszor vett fel idén hatalmas kölcsönt a külföldi piacokról az állam. Tegnap a pénzügyminisztérium 2 milliárd eurót kölcsönzött külföldről: 1,4 milliárd eurót 12 éves futamidőre, 600 millió eurót pedig 30 évre – tájékoztat a Ziarul Financiar a Bloomberg adataira hivatkozva. Márciusban a szaktárca már felvett egy 3 milliárd eurós hitelt államkötvények kibocsátásával. Ezzel idén a kormány csak a külföldi piacokról rekordösszegű hitellel terhelte meg az adófizetőket: 5 milliárd eurót kell visszafizetnünk a következő években. A hatalmas kölcsönök túllépték az év elején betervezett összeget. A kormány továbbra is függ a külföldi tőkétől a korábbi adósságok miatt és az egyre nagyobb méreteket öltő folyó fizetési mérleghiány, illetve költségvetési hiány miatt. Tavaly a pénzügyminisztérium három alkalommal vett fel kölcsönt külföldről. A hazai pénzpiacról a szaktárca idén további hatalmas kölcsönöket vett fel.

A Környezeti Alap nagyjából 20 millió lejes keretet különített el erre a célra. A támogatásokat vásárlási utalványok formájában adják. Ezek értéke 200 és 400 lej között mozog a háztartási gép fajtájától és energetikai hatékonyságától függően. A háztartási gépek roncsprogramjának újabb fordulója hétfőn, július 15-én kezdődik.

 Az Állandó Választási Hatóság oldala a votstrainatate.ro. A külföldön élő állampolgárok választhatnak, hogy levélben akarnak-e szavazni, vagy valamelyik külföldi szavazókörzetben akarják leadni voksukat – mindkét lehetőség előzetes regisztrációhoz kötött. Azoknak, akik külföldön akarnak szavazni november 10-én, illetve november 24-én, meg kell jelölniük, hogy melyik ország, melyik településén szeretnének az urnák elé járulni, hogy ezzel az opcióval vegyék fel őket az állandó választói jegyzékbe. Akik levélben akarnak szavazni, borítékban kapják meg a szükséges dokumentumokat. A honlap attól a pillanattól lesz aktív, amikor az államfő kihirdeti a választási törvényt módosító jogszabályt.

Éjszaka hótakaró lepte el a Radnai-havasok legmagasabb hegycsúcsát, a Nagy-Pietroszt. Legutóbb 15 évvel ezelőtt havazott nyáron a Máramaros megyei hegyvonulaton. A 2300 méter feletti magasságban lévő Nagy-Pietroszon mára virradóra hullott le a hó.

 A „kisebbség- és magyarellenes állampolitika” leállításának céljával hívja tüntetni július 23-ra Székelyudvarhelyre szimpatizánsait az Erdélyi Magyar Néppárt. A tüntetést Csomortányi István, a párt elnöke jelentette be tegnap, kolozsvári sajtótájékoztatóján. Az EMNP korábban Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is szervezett tüntetéseket a magyarellenesség leállításáért és az úzvölgyi katonatemető védelméért.

Az óvások előtti eredmények alapján a magyar diákok 56,58 százalékának sikerült idén az érettségije. Ez kevéssel marad el a tavalyi 56,95 százalékos aránytól – közölte az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkársága. A tavalyi 6 ezer 12-höz képest idén 6 ezer 21 magyar tanuló iratkozott be az érettségi vizsgára, közülük 5 ezer 812 diák vett részt a megmérettetésen. Míg tavaly 3 ezer 181 diák szerzett átmenő jegyet, idén 3 ezer 289 tanulónak sikerült hatost vagy hatosnál nagyobb átlagot elérnie. A legtöbb magyar diák Hargita (1642), Maros (1080) és Kovászna (833) megyében érettségizett, Szeben megyében mindössze egy magyar vizsgázó volt. A tavalyi 104-hez képest idén országszerte 177 diák teljesített hibátlanul az összes próbán, nincs viszont olyan magyar diák, aki tízes általánossal zárta volna az érettségi vizsgát. Színtízes dolgozatok a magyar tanulók körében is vannak: román nyelv és irodalomból 5, magyar nyelv és irodalomból 83, történelemből 47, matematikából 80, választott tantárgyból 73 diák kapott tízes osztályzatot. A magyar diákok Kolozs és Beszterce-Naszód megyében, valamint Bukarestben teljesítettek a legjobban.

 Írásbeli választ nem látott még ugyan, de a személyesen kapott reagálások pozitívak Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő szerint az általa kezdeményezett román–magyar megbékélési indítványra. A Magyar Polgári Párt RMDSZ-es listán bejutott háromszéki parlamenti képviselője június 20-i sajtótájékoztatóján hozta nyilvánosságra, hogy pártbeli hovatartozástól függetlenül az összes képviselőtársának elküldött egy levelet, amelyben egy megbékélési nyilatkozat elfogadását kezdeményezte. Kulcsár-Terza József a Maszolnak mondta el, hogy személyesen több román képviselő is közölte vele, hogy örvendetesnek tartja a kezdeményezést. Kifejtette, bár bízik abban, hogy a román pártok nyitottak lesznek a közeledésre, nem ringatja tévhitekben magát.

Eredménytelenül záródott az a bizottsági egyeztetés, amely a Hargita és Bákó megye közötti vitás határkérdéseket volt hivatott rendezni. A két megye prefektusai által összehívott vegyesbizottság Gyimesbükkben ült össze tegnap. A tárgyalás során nem sikerült megegyezni, így közigazgatási perek sorozata következhet. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a Bákó megyei tárgyaló partnerek nem fogadtak el semmilyen érvet, sőt azt kérték, hogy „fogadjuk el az álláspontjukat és maradjon a határ úgy, ahogy most van”. Ezt Hargita megye képviseletében nem tudták elfogadni Borboly Csabáék. A tárgyalások legkényesebb pontja az Úz völgyi katonai temető körül kialakult konfliktus volt. Mától a Hargita Megyei Prefektúra indíthatja azt a közigazgatási pert, amelynek segítségével az eredménytelen békéltető tárgyalások után jogi megoldást lehet remélni. Amennyiben a Hargita Megyei Prefektúra nem lép ebben a kérdésben, az érintett Hargita megyei települések fogják elindítani ezeket a pereket. Ezek a települések Csíkszentmárton, Pálfalva, Csíkszentgyörgy, Csíkszépvíz. Hargita Megye Tanácsa minden esetben be fog lépni a perekbe és végig fogja kísérni azokat.

Éjszaka hótakaró lepte el a Radnai-havasok legmagasabb hegycsúcsát, a Nagy-Pietroszt. Legutóbb 15 évvel ezelőtt havazott nyáron a Máramaros megyei hegyvonulaton. A 2300 méter feletti magasságban lévő Nagy-Pietroszon mára virradóra hullott le a hó.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tárgyalásokat folytatott tegnap Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet  informális külügyminiszteri találkozójának alkalmával a szlovákiai Csorba-tó mellett. A magyar tárca közleménye szerint Szijjártó Péter megerősítette, hogy Magyarország továbbra is arra törekedne, hogy a két ország „kapcsolatrendszere visszatérjen a kölcsönös tisztelet és a pozitív dinamika talajára”, mert ez lenne a jobb mind Magyarországnak, mind Romániának, de mindenekelőtt ez lenne a legjobb az erdélyi és a székelyföldi magyarságnak is. A magyar külügyminiszter román kollégája segítségét kérte abban, hogy az úzvölgyi katonai temetőről szóló szakértői egyeztetések folytatódjanak, és még júliusban kerüljön sor a két szakértői csapat helyszíni szemléjére a temetőben. Szijjártó Péter arra is kérte Teodor Meleșcanut, hogy a romániai bíróságok fejezzék be azt a gyakorlatukat, hogy több súlyos bírságokat szabnak ki magyar tisztségviselőkre anyanyelv- és szimbólumhasználat miatt. Meleşcanu szerint amúgy a magyar kormány mesterséges feszültséget kelt. Arra kérte Szijjártó Pétert, hogy a budapesti hivatalosságok „visszafogottságról” tegyenek bizonyságot nyilatkozataik során, ugyanis az utóbbi időben a magyar-román párbeszédet mesterséges módon feszültté tették.

November 10-én tartják az elnökválasztást, ha pedig akkor egyetlen jelölt sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, november 24-én második fordulót is rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével. Az erről szóló határozatot tegnapi ülésén fogadta el a kormány. Az alkotmány ugyanis csak az elnöki mandátum ötéves időtartamáról és kezdetének időpontjáról rendelkezik, az elnökválasztás időzítéséről nem. A novemberben megválasztandó  államfő december 21-én lép hivatalba, ekkor jár le ugyanis a tisztségben lévő elnök ötéves mandátuma. A november 10-i dátumot az állandó választási hatóság javaslata alapján, a belügyminisztérium kezdeményezésére tűzte ki a kormány. Klaus Johannis jelenlegi államfőt a legutóbbi elnökválasztás második fordulójában, 2014. november 16-án választották államfővé a voksok 54 százalékával, szociáldemokrata ellenfelével, az akkor miniszterelnöki tisztségben lévő Victor Pontával szemben. Johannis már bejelentette, hogy második mandátumra is pályázik az idei elnökválasztáson. A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt augusztus 3-án tartandó kongresszusán dönt arról, kit indít az elnökválasztáson. Az elnökválasztásnak legalább akkora jelentősége van, mint a parlament megválasztásának. A közvetlenül megválasztott államfőnek ugyanis nemcsak jelképes szerepe van, hanem tényleges hatalommal bír számos fontos tisztségviselő – köztük a miniszterelnök, a titkosszolgálati vezetők, a vezérkari főnök vagy ügyészségi vezetők – kinevezésénél.

Călin Popescu-Tăriceanu pártelnök arról számolt be, hogy az ALDE minden olyan területi szervezetének vezetőségét feloszlatták, amely az európai parlamenti választásokon nem tudta megszerezni a szavazatok legalább 5 százalékát. Az ALDE az EP választásokon nem érte el a bejutáshoz szükséges küszöböt.

A döntés jogerős. A bukaresti ítélőtábla ezzel fenntartotta a fővárosi első kerületi bíróság februárban hozott ítéletét, mivel tavaly májusban egy közúti ellenőrzés során megtagadta, hogy az alkoholszondába fújjon. A volt teniszbajnok 8 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott az alkoholszint megállapításának megtagadása miatt, és 4 hónap felfüggesztettet amiatt, hogy bár bevonták autóvezetői engedélyét, kormányhoz ült. A bírák a két büntetést összevonták, és végül 9 hónap és 10 nap felfüggesztett börtönbüntetést róttak ki Năstaséra.

Jelentette ki a kormány mai ülésének kezdetén Viorica Dăncilă. Az Országos Statisztikai Intézet közzétette második kiértékelését is, amely megerősíti, hogy Romániában az első évnegyedben 5 százalékos volt a gazdasági növekedés, ami az Európai Unió tagállamai átlagos gazdasági növekedésének több mint háromszorosa. A gazdasági fejlődést tükrözi a lakosság jövedelmének növekedése, a nettó átlagbér ugyanis 14,7%-kal nőtt a tavalyi év ugyanazon időszakához képest – jelentette ki a miniszterelnök.

Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője szerint a következő miniszterelnöknek népszavazásra kell bocsátania bármiféle olyan megállapodást, amely a Brexit feltételrendszerét rögzíti, és azt is, ha megállapodás nélkül akarja kiléptetni az országot az Európai Unióból. Corbyn szerint újabb népszavazás esetén a Munkáspárt a bennmaradás mellett kampányolna a megállapodás nélküli Brexit ellenében.

Derült ki Carmen Dan belügyminiszter mai nyilatkozatából. A belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a szaktárca alárendeltségébe tartozó intézmények kivizsgálásai nyomán 217 bűnügyi dossziét nyitottak az EP-választásokkal kapcsolatban, ebből 128-at választási csalás gyanúja miatt, 89-et pedig a szavazati jog gyakorlásának akadályozása, a választópolgárok befolyásolása vagy a szavazás titkosságának megszegése miatt. Egyetlen esetben folyik konkrét személy ellen a büntetőjogi kivizsgálás, az összes többi ügyben azt vizsgálják, hogy történt-e bűncselekmény.

Közölte a B1 televízió műsorában Dan Barna, az USR elnöke. Elmondása szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség, valamint a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt közös államfőjelöltjét politikai stratégia mentén és nem közvélemény-kutatások eredményeképpen választják ki. A pártelnök „nagyon valószínűnek” tartja, hogy ugyanakkor nevesítik a szövetség miniszterelnök-jelöltjét is, ezzel is előkészítve, hogy 2020 őszétől átvegyék a kormányzást, és „európai irányba” fordítsák Romániát.

Az eseményre augusztus 2–4. között kerül sor és központi témája a nemzeti összetartozás, és azon belül a külhoni magyar gyermekek megsegítése. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár tegnap Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta, hogy hetedik alkalommal rendezik meg a találkozót, és Magyarországon ez a legnagyobb kültéri jótékonysági akció. Az államtitkár kitért a külhoni magyar gyermekek éve programra is, amely az idei tematikus év.