Erdély FM (Románia/Erdély)

Ma reggeltől böngészhetők a tanügyminisztérium honlapján a kilencedik osztályba jelentkezők számítógépes elosztásának eredményei. A felvételi jegy 80 százalékát a képességvizsgán szerzett jegyek átlaga, a fennmaradó 20 százalékot pedig a gimnáziumi átlag adja. A felvételi jegyek szerinti országos rangsort a craiovai Fratii Buzesti iskola természettudományi szaka vezeti, ahol 9,91 volt az utolsó bejutási média.  A minisztérium által közölt 50-es listán nem szerepel magyar tannyelvű iskola, a fővárosi tanintézmények mellett többek között Konstanca, Galați, Brăila és Kolozs megyeieket találunk. A magyar tannyelvű iskolák közül Kolozs megyében a Báthory István Elméleti Líceum matematika-informatika szakára, Maros megyében a Bolyai Farkas Elméleti Líceum természettudományi szakára, Hargita megyében a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium természettudományi szakára, Kovászna megyében pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium matematika-informatika szakára volt a legnehezebb bejutni. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum említett szaka megyei szinten 7., a kolozsvári Báthory István említett szaka pedig megyei szinten a 20. helyen áll a bejutási átlagok szerint.

 Ezt az alakulat elnöke jelentette be. A Népi Mozgalom Párt vezetője nem nevezte meg a párt államfőjelöltjét, de azt mondta, “hiteles alternatívát” kívánnak nyújtani, és olyan személyt jelölnek a tisztségre, aki maradéktalanul megfelel a román állampolgárok elvárásainak, jól képzett és odaadással dolgozó politikus, aki tudatában van annak, milyen kihívásokkal kell megküzdenie Romániának az elkövetkezőkben.

 Július 16-án, kedden mintegy 700-an fognak tünteni Bukarestben, a szállításügyi minisztérium épülete előtt. A tiltakozó megmozdulást a Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság alkalmazottainak érdekvédelmi szervezete hirdette meg. A szakszervezet elégedetlen amiatt, hogy a vállalat nem kezdett tárgyalásokat az alkalmazottakkal a kollektív munkaszerződésről, valamint azzal, hogy a társaság idei költségvetésébe nem foglaltak be bérnöveléseket.

 Az erről szóló rendeletet ma írta alá Klaus Iohannis államfő. Az elnök ugyanakkor aláírta azt a dekrétumot is, amellyel visszahívja Románia görögországi nagykövetét, Lucian Fătut.

Cáfolják a statisztikai adatok a mezőgazdasági miniszter állítását, miszerint az utóbbi időben olcsóbb lett az élelmiszer. Az Eurostat által működtetett élelmiszerár figyelő szerint Romániában 2010 óta folyamatosan drágultak ezek a termékek. 11,4 tized százalékos emelkedést jeleztek. Uniós viszonylatban Romániában nőtt a legkevésbé a kenyér ára, nem egészen 1 százalékkal lett olcsóbb a csirkehús. Drágult viszont a tojás, a zöldségfélék és a gyümölcsök, az áremelkedés átlagosan elérte a 30 százalékot. A zöldségfélék 21,5 százalékkal kerültek többe, mint 2010-ben. Az uniós átlagnál 74 százalékkal olcsóbban kapható viszont a szeszesital. A román családok egyébként jövedelmük közel 33 százalékát költik élelmiszerre és alkoholmentes italokra. Az ételek minősége Romániában folyamatosan romlik, és ez ellen szinte semmit nem tesz sem a kormány, sem pedig a fogyasztóvédők – vonja le a következtetést az Eurostat.

 Jó éve volt tavaly a hazai gazdaságnak, s ez a fesztiválokra fokozottan igaz. A pénzügyminisztérium adatai szerint a legnagyobb zenei rendezvénynek, a kolozsvári Untoldnak 68,4 millió lej bevétele volt, 15,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A pénz nagy része jegyeladásból származik, de a szponzorizáció is besegít. A főtámogató Ursus és Kaufland 1-1 millió euró körüli összeggel száll be a buliba. A vezető romániai fesztiválok közül tavaly az Electric Castle fejlődött a leglátványosabban. A bonchidai fesztivál bevételei 51,1 százalékkal nőttek, 26,9 millió lejre, aminek köszönhetően a második legnagyobb zenei rendezvény, megelőzve a tengerparti Neversea-t. Ez utóbbi bevételei 42,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az idén ötödik alkalommal, augusztus elseje  és 4-e között megrendezésre kerülő Untoldon a szervezők több nézőre számítanak, mint a korábbi években, várakozásaik szerint legalább 370 ezren látogatnak majd ki a Sétatérre és a Cluj Arena stadionba. Úgy tűnik, hogy erre minden esély megvan, mivel június közepéig 70 ezer bérlet talált gazdára, s az érdeklődés továbbra is élénk.

 A törvény – amellyel a kezdeményezők célja átültetni a romániai jogrendbe a pénzmosás elleni uniós irányelvet – többek között előírja, hogy a különféle egyesületeknek és alapítványoknak be kell jelenteniük az illetékes állami intézményeknek a támogatások reális haszonélvezőit. A képviselőház júniusban fogadta el döntő házként az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően módosított tervezetet.

 Az RMDSZ EP-képviselője kollégáival közösen azt szorgalmazza, hogy növeljék meg az Erasmus+ és a COSME programok finanszírozási keretét. Winkler ismertette, hogy 39 országból több mint 21 ezer fiatal vállalkozó pályázott ezidáig, és több mint 7 ezer gyakornoki ösztöndíjat finanszíroztak. Az Európai Bizottság statisztikai adatai szerint a fiatal vállalkozók 36 százalékának sikerült elindítani saját üzletét. Spanyolország és Olaszországot követően Románia a harmadik a jelentkezők arányát tekintve, a résztvevők 6 százaléka érkezett országunkból. A legtöbb fiatal vállalkozókat fogadó mentorcég Spanyolországból, Olaszországból és Nagy-Britanniából volt. Az EU 2021-2027-es időszakra vonatkozó új költségvetési keretének vitáján Winkler Gyula azt szorgalmazza, hogy jelentős mértékben növeljék azoknak a programoknak a költségvetését, amelyek a fiataloknak szólnak, az innovációt és a vállalkozásfejlesztést támogatják. Winkler Gyula Paul Rübig osztrák képviselőtársával közösen kezdeményezte az Erasmus a fiatal vállalkozókért programot, 2008-ban az ötlet kidolgozásában, majd 2009-től a megvalósítás különböző mozzanataiban is részt vettek.

 Mindez egy tegnap elindított európai uniós projekt révén válhat valóra, amellyel a cél egy elektronikus szolgáltatásokat nyújtó központ létesítése bizonyos tevékenységek bürokráciamentesítése céljából. A belügyi tárca e-szolgáltatásokat nyújtó központjának létrehozására vonatkozó projektek finanszírozási szerződését tegnap írta alá Roxana Mânzatu európai alapokért felelős miniszter, Alexandru Petrescu távközlési miniszter, Carmen Dan belügyminiszter, valamint a külügyi tárcát vezető Teodor Meleşcanu. A projekt összértéke 90 millió lej, ennek 80 százaléka vissza nem térítendő uniós támogatás, a fennmaradó összeget az állami költségvetésből biztosítják.

 Jelentette be tegnap az alakulat elnöke. Eugen Tomac szerint a jogszabállyal a Viorica Dăncilă vezette kabinet megpróbálja az ország második hivatalos nyelvévé tenni a magyart. A PMP elnöke “gyilkos közigazgatási törvénykönyvnek” nevezte a Dăncilă-kormány által sürgősségi rendelettel hatályba léptetett jogszabályt. A Népi Mozgalom Párt elnöke szerint Budapestnek nem kellene beleszólnia, hogy mit tegyenek Bukarestben. A módosított közigazgatási törvényről szóló sürgősségi kormányrendelet múlt pénteken jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A Viorica Dăncilă vezette kabinet június 25-i ülésén fogadta el a rendeletet, majd egy héttel később, július 3-án módosított rajta. Az egyik módosítás értelmében az önkormányzatok jóváhagyásával azokon a településeken is alkalmazhatók az anyanyelv-használati jogok, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.

Ünnepélyesen átadták azokat az orvosi készülékeket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház részére, amelyeket a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány együttműködése által sikerült megvásárolni. A kórház szakemberei minőségi ugrásként értékelik az új eszközök használatát, amely által jelentősen nőtt a betegellátás színvonala. Átadtak egy új mentőautót, az újszülött osztályra pedig kék fényű lámpákat, újraélesztő asztalt, onkológiai kezelőszékeket valamint véna-scanner.

 Elbírálta a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány a székelyföldi mezőgazdasági feldolgozóipari nagyberuházásokra kiírt támogatási program keretében beérkezett pályázatokat, szám szerint 72-őt. A bíráló szakértők döntése értelmében összesen 66 pályázat nyert támogatást, hatot elutasítottak. A magyar kormány támogatásával megvalósult gazdaságfejlesztési program kapcsán Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezetője elmondta, az RMDSZ politikusaival és szakembereivel igyekeztek pontosan feltérképezni a vállalkozói igényeket és valós válaszokat adni azokra. Az elbírálási folyamatban részt vevő szakértők és szakmai bírálók véleménye alapján Hargita megyéből 31 pályázat, Kovászna megyéből 18 pályázat, míg Maros megyéből 17 pályázat nyert támogatást. A teljes támogatási érték a 66 pályázat esetében 24 milliárd forint, azaz 343 millió lej. Most a pályázóknak jogukban áll fellebbezni, a fellebbezési határidő letelte után elkezdik majd a támogatási szerződések aláírásának előkészítését. Azon támogatásra jogosult pályázókkal írják alá a szerződést, akik teljesítik az előírt feltételeket” – hangsúlyozta a Pro Economica Alapítvány ügyvezetője. A magyar állam által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program új fejezetét Magyar Levente, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára jelentette be május közepén Maros megyében.

Gogolák Zsolt, a tervező cég képviselője a Székelyhonnak nyilatkozott az ügyben. Elmondása szerint ragasztott fából készül, és negyven méter széles lesz a marosvásárhelyi olimpiai medence belső mennyezete, ami egyedi megoldásnak számít Romániában.  A létesítményben egy 25 és egy 50 méteres medence lesz, ez utóbbiban tíz sávon lehet majd edzeni, de országos, illetve nemzetközi úszó- és vízipóló versenyekre is alkalmas lesz. A munkálatok befejezésére 14 hónap áll a kivitelezők rendelkezésére.

A polgármesternek 10 nap áll rendelkezésére, hogy megtámadja a bíróságon a döntést. Ha ezt nem teszi meg, akkor távoznia kell a város éléről. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség korábban összeférhetetlennek találta a polgármestert, mivel hiszen 2012–2014 között, amikor első mandátumát töltötte a város élén, egy magáncég cenzoraként is dolgozott. Ezt erősítette meg a legfelsőbb bíróság májusi döntése, amit a napokban közöltek Mircea Duşa, Maros megyei prefektussal.

A Naenara állami propaganda honlap beszámolója szerint az észak-koreai törvényhozás, a legfelsőbb népi gyűlés az alkotmány módosításával névleges államfővé nevezte ki Kim Dzsong Unt áprilisban. Az alkotmány korábban csak annyit rögzített, hogy az államügyi bizottság elnöke a legfelsőbb vezető.  Az új alkotmány szerint az államügyi bizottság elnöke a legfelsőbb vezető, és hivatalosan ő képviseli Észak-Koreát. Kim államfővé való kinevezéséről a márciusi országos választásokat követően kezdődtek találgatások, miután a vezető neve nem szerepelt sem a listákon, sem a legfelsőbb népi gyűlés újonnan megválasztott képviselői között. Korábban sohasem volt példa hasonlóra az országban.

Ezúttal Valer Dorneanu, a taláros testület elnökének rosszulléte indokolta a halasztást. A legújabb kiszabott dátum  július 29-e. Az ellenzéki pártok és Johannis azt nehezményezték, hogy az Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége által kezdeményezett törvénymódosítások több mint háromszáz ponton úgy módosítják a büntetőjogot, hogy a bűncselekmények elkövetőinek kedveznek.

Ezen kívül  144 ezer lej támogatást kap 24 magyar egyházközség a Brassó Megyei Tanács által kiírt pályázatokon.  A külön önkormányzatoknak szóló pályázati lehetőség idéntől indult, és a fennmaradó 240 ezer lejre újabb pályázatot írtak ki, amire július 25-ig lehet jelentkezni. A civil szervezeteknek kiírt pályázatok esetében három magyar pályázatot finanszíroz a Megyei Tanács: a IX. Brassói Magyar Napok 99 ezer lejt, a II. Gyerekfesztivál több mint 45 ezer lejt, valamint a III. Brassói Színházfesztivál ugyancsak több mint 45 ezer lejt kapott.

Jelentette ki ma Viorica Dăncilă miniszterelnök. Elmondása szerint az elnökválasztásig egy másik szoftvert kell találni, hogy „a gyanú árnyéka” se merüljön fel a választások tisztaságával kapcsolatban, és meg kell oldani a párhuzamos szavazatszámlálás kérdését is.

 Viorica Dăncilă miniszterelnök ma bejelentette, hogy két kormány átszervezést hajt végre a jövőben: egyet a hónap végén, egyet pedig szeptemberben, amikor elkezdődik a parlamenti ülésszak. Dăncilă azt is belengette, hogy a 2011/109-es, vállalatirányításról szóló sürgősségi kormányrendelet alapján kinevezett állami vállalatok vezetőit érintő változásokra is sor kerülhet.

A héten már a 10-ik utca leaszfaltozásának kezdett neki Marosszentgyörgy Polgármesteri Hivatala. Idén további 7 utca következik. Az aszfaltozás mellett zajlik a Máriaffi-kastély felújítása, az ivóvízrendszer kiépítése Tófalva és Csejd falvakban, a csatornahálózat bővítése több községi utcában, ivóvízszivattyú-állomások építése az Erdőalja utcában, a patakok martjának karbantartása és a közvilágítás korszerűsítése – mondta a Székelyhonnak Sófalvi Sándor Szabolcs polgármester. Ugyanakkor az új, Kós Károly-stílusú kultúrotthon, illetve egy új óvoda megépítésére is folyamatban van a közbeszerzés, valamint az iskola bővítésére is, idén pedig egy sportbázis megépítése is elkezdődik az Állomás utcában.