Biztonságpolitika

Négy hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy tüntetőt, aki arcon ütött egy sorfalban álló rendőrt a budapesti Kossuth téren 2017 áprilisában – közölte a fővárosi főügyészhelyettes.

Fürcht Pál a közleményben azt írta, a 44 éves férfi egy délutáni, rendőrök által biztosított tüntetésen vett részt, ahol a Parlament lépcsősora előtt a tömeg előrenyomulásának megakadályozásában részt vevő, szolgálatban lévő egyik rendőrt arcon ütötte.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a férfi ellen hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat. A bíróság a férfit a vádban bűnösnek mondta ki, és nem jogerősen egy év négy hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

A török és az orosz haderő is járőrszolgálatot kezd pénteken az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban, amelyet túlnyomórészt továbbra is szélsőséges csoportok tartanak megszállva – jelentette be Hulusi Akar török védelmi miniszter az Anadolu török állami hírügynökségnek adott interjújában.

Akar kifejtette: a tartomány peremén egy 15-20 kilométer széles demilitarizált övezet található, amelyben Ankara 12, Moszkva pedig 10 megfigyelőponttal rendelkezik. A február 14-én Szocsiban tartott orosz-török-iráni csúcstalálkozó nyomán született megállapodás értelmében az orosz katonák Idlíben kívül, míg a török katonák a demilitarizált övezetben teljesítenek majd őrjáratot – közölte, hozzátéve, hogy ez fontos lépés a tűzszünet fenntartása, valamint a térség stabilitásának biztosítása szempontjából.

Az Anadolu hírügynökség információi szerint a török járőrszolgálat vonala Idlíb északi része és Aleppó tartomány déli része között húzódik.

Akar pénteken emellett arról is beszámolt, hogy a pénteki nappal fel lett oldva az a Törökországgal szembeni korlátozás, amely tiltotta Idlíb tartomány, valamint az északabbra fekvő, török ellenőrzés alatt álló Afrín körzet légterének használatát. Ez szintén Ankara és Moszkva rendkívül előrehaladott együttműködésének a jele – húzta alá a védelmi miniszter.

A szíriai rendezésben érdekelt Ankara és Moszkva tavaly szeptember 17-én állapodott meg abban, hogy 15-20 kilométer széles sávban létrehoz egy demilitarizált ütközőövezetet Idlíbben, a kormánycsapatokat és a lázadókat elválasztó demarkációs vonal mentén. A megállapodás célja az volt, hogy elejét vegyék a damaszkuszi vezetés akkoriban tervezett nagyszabású offenzívájának.

A Törökországgal határos Idlíb tartomány az egyetlen olyan jelentősebb terület Szíriában, amely túlnyomórészt továbbra is a kormányellenes erők kezén van. 2017-ben ott hozták létre az északi feszültségcsökkentési övezetet, ahová azokat a militánsokat szállították át családjaikkal, akik nem voltak hajlandók letenni a fegyvert és békét kötni Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerével.

A tartomány nagy részét az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez kötődő ernyőszervezet, a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nevű dzsihadista szövetség tartja fennhatósága alatt. Ankara eddig mindent elkövetett annak érdekében, hogy betartsák a tűzszünetet Idlíbben, egyebek mellett azért, hogy megelőzzön egy Törökország felé induló menekültáradatot, de a kormányerők az utóbbi hetekben mégis tűz alá vették a térséget, amire a dzsihadisták a rezsim hadállásai elleni támadásokkal válaszoltak.

Az Anadolu adatai alapján a szíriai kormányerők Idlíb ellen végrehajtott támadásaiban az éve eleje óta 111 civil meghalt, 335 pedig megsebesült.

A török védelmi miniszter a pénteki interjúban kegyetlennek nevezte a bombázásokat, és jelezte: egyeztetéseket folytatnak Moszkvával a légicsapások leállíttatása érdekében.

Míg Oroszország és Irán a Bassár el-Aszad vezette szíriai kormányt támogatja, Törökország az Aszad megbuktatásáért harcoló mérsékelt lázadókat látja el fegyverekkel.

A tavasz első fuvallata február 28-án érkezett. Aznap balzsamos 20-22 fokos melegben mondhattunk búcsút a télnek, amely bőven adott lehetőséget havas fotók készítésére. Március első hete azért még tartogatott szürke időt is, ahogy azt kora tavasszal megszokhattuk és ahogy az a bejegyzéshez összeválogatott tizenhét képen is látszik. 

Az SP-LMC lajstromjelű lengyel ERJ-190-es szorgalmasan járja a Budapest-London (City Airport)-Budapest útvonalat.

Boeing 737 Max 8-as, ezúttal török színekben.

Március 7-én Isztambul felé indul a Turkish Max 8-asa, aznap este pedig a kenyai Mombasa felé vette az irányt. Most egy ideig nem látjuk, ahogyan a többi Maxot sem.

Egy másik török Boeing, a Pegasus 737-800-asa.

A 13L pályáról indul a Norwegian B737-800-asa, vezérsíkján a kissé nyelvtörő nevű Bjornstjerne Bjornson norvég író képmásával.

Ezüst-piros Boeing érkezik.

A belarusz Belavia Minszk-Budapest-Belgrád-Budapest-Minszk járatát ezúttal egy rövid ERJ-175-ös teljesítette.

A lett Air Baltic kissé jobbra lógó Airbus A220-asa Rigából érkezett. Két nap múlva felszállás közben szerettem volna lefotózni az Air Baltic 220-asát, de az egy meghibásodás miatt Ferihegyen ragadt.

Február 28. Első alkalommal szállt le Ferihegyen a LaudaMotion.

Egy ex-Turkish, LaudaMotion A320-as, az OE-LOM  indul Stuttgart felé.

Az Emirates a 2020-as Dubai Expo hivatalos légitársaságaként, több A380-ast és B777-est díszített egy ásatások során előkerült aranygyűrű ihlette mintával. Az A6-ENM egyike azoknak a triplaheteseknek, amelyekre a narancsszínű, Opportunity (Lehetőség) nevű minta került.

Az Emirates saját gyártású, közel 40 méter hosszú és 12 méter széles matricáját hat ember 84 munkaórával tette fel a repülőgép törzsére. A narancsszínű minta mellett van még zöld és kék is, amelyek időnként megfordulnak Budapesten is.

Embraer ERJ-170-es az EgyptAir Express színeiben. 

Ez a '98-as gyártású B737-400F közel húsz évig az Alaska Airlinesnál repült. A letárolt gépet teherszállítóvá alakították át és az ASL Airlines Belgium repüli osztrák lajstromban.

Az Open Skies program orosz An-30-asa kényszerpihenőn a kecskeméti repülőbázison. Március 7-én megjött a felmentő sereg – szintén egy An-30-assal. (A típus egy korábbi látogatásáról itt írtunk.)

Feladatról visszatérőben a francia Aviation Defence Service három Dassault Falcon 20-asának egyike, az F-GPAD lajstromjelű példány. A „guerre électronique” gyakorláshoz alájátszó gépet két pilóta repüli, a fedélzeti rendszereket egy fő kezeli. Állítólag. 

És ha már military - JAS39-es rácsapása a Bakony Harckiképző Központ lőterére.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A körülmények jelenleg nem kedveznek a gyors csapatkivonásnak – fogalmazott egy képviselőházi meghallgatáson Joseph Votel tábornok, az amerikai hadsereg Közel-Keletet felügyelő Középső Parancsnokságának vezetője.

A tábornok leszögezte egyúttal azt is, hogy nincs rajta nyomás az amerikai katonák Szíriából történő gyors kivonása érdekében, sőt a kivonulásnak pontos időrendje sincs.

Votel hangsúlyozta: az amerikai katonák fő küldetése Szíriában az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legyőzése és az amerikai katonák védelme. Fontosnak mondta, hogy a kivonulás úgy történjék meg, hogy az ne sodorja veszélybe se az amerikai, se a szövetséges haderő biztonságát.

“Pillanatnyilag semmiféle nyomás nem nehezedik rám a kivonulás ügyében” – szögezte le a tábornok a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán.

Donald Trump decemberben jelentette be, hogy szerinte sikerült legyőzni az Iszlám Államot, ezért a mintegy kétezer fős amerikai kontingenst kivonják Szíriából. Pontos menetrendet ugyan nem vázolt fel, de leszögezte: ez a lehető leghamarabb megtörténik. Bejelentését felháborodás fogadta az Egyesült Államok szövetségesei és az amerikai politikusok körében egyaránt, és részben ennek következményeként nyújtotta be lemondását Jim Mattis védelmi miniszter is. Az elnököt később tanácsadói valószínűleg meggyőzték, mert finomított álláspontján. Közölte, hogy mintegy kétszáz amerikai katona mégis Szíriában marad, és csatlakozva az európai szövetségesekhez részt vesz a Szíria északkeleti vidékén tervezett biztonsági övezet kialakításában. Emellett további kétszáz amerikai katona a jordániai határnál lévő egyik katonai bázison marad.

Az Egyesült Államok politikusai körében vita van arról, hogy milyen mértékben sikerült legyőzni az Iszlám Államot. Votel tábornok a fegyveres erőkkel foglalkozó bizottság tagjai előtt kifejtette: a terrorszervezet egyáltalán nem hátrál meg és radikalizálódott. Mint fogalmazott: a terroristák “a megfelelő időre várnak, hogy ismét támadjanak”.

A tábornok hangsúlyozta: az egyelőre szétszóródott szervezet terroristái elleni offenzívát fenn kell tartani.

Algériában az elhalasztott választások előtt tízezrek vonultak az utcára, és az ország történetének eddigi legnagyobb tüntetéssorozata vette kezdetét az arab tavasz óta. A demonstrációk akkor kezdődtek, mikor a jelenlegi elnök, Bouteflika bejelentette, ismételten versenybe száll az államvezetői székért. A tüntetések Algír városán kívül még 40 településen folytak; mint például Oran, Constantine, Setif, Tizi Ouzou és Bouira városában is nagy tömegeket mozgatott meg a demonstrációsorozat. A jelenlegi elnök választáson való indulása ellen a közösségi médiában is széleskörű mozgalom vette kezdetét.

Az elmúlt hetek eseményei

Az események általában békésen folytak, Algír kivételével, ahol az elnöki palota közelében harcok alakultak ki a biztonsági erők és a tüntető tömeg között. Az összecsapásokban többen is megsérültek. A vezérkari főnök és védelmi miniszterhelyettes aggodalmát fejezte ki a tüntetésekkel kapcsolatosan, és óvatosságra, valamint az erőszak kerülésre kérte az embereket. Az eseményekkel kapcsolatosan ez volt az első hivatalos megnyilvánulás a hadsereg részéről.

A tüntetéssorozat részeként a média dolgozói közül március 1-jén többen összegyűltek Algír központjában és a „Demokrácia” jelszót skandálva tiltakoztak a közmédia ellen, mert annak híradásaiban az utcákon zajló eseményekről nem esett szó. Csak azt követően adtak hírt a tüntetésekről, hogy több, a közmédiában dolgozó személy is benyújtotta felmondását. Az újságírók közül többeket is letartóztatott a rendőrség, és csak több órányi fogva tartást követően engedték őket szabadon.

A most 82 éves államfő negyedik ciklusát fejezi be ebben az évben. 2013-ban azonban agyvérzést szenvedett, és egészségi állapotára hivatkozva alig mutatkozik nyilvánosság előtt. Bouteflika rendszeresen gyógykezelésekben részesül egy svájci klinikán, ám ötödik alkalommal is indul a választásokon az FLN–National Liberation Front (Nemzetit Felszabadító Front) jelöltjeként. A rezsimet mindig is átláthatatlan döntéshozatali rendszer jellemezte, de mára tagadhatatlanul nyilvánvalóvá vált, hogy a rendszer vezéralakja képtelen egyedül kormányozni Algériát.

Forrás: middleeastmonitor.com/20190227-tens-of-thousands-of-algerian-students-extend-protests-against-bouteflika/

A tüntetéseket követően az elnök leváltotta kampánymenedzserét. Majd az Ennahar TV-ben Abdelghani Zaalen, az új kampányigazgató az államfő nevében bejelentette, hogy nem fogja visszavonni indulási szándékát. Azonban, amennyiben győzelemmel zárja az elnökválasztást, egy éven belül idő előtti választásokat ír ki. A bejelentésének nem sikerült csillapítani a kedélyeken, a tüntetések folytatódtak  amikhez a társadalom egyre szélesebb rétegei csatlakoztak. Az emberek elveszítették az elnökbe vetett hitüket, és már csak a hatalomhoz ragaszkodó elit bábját látják benne, az ajánlatában pedig az ő időhúzásukat. A tüntetéssorozat eredményesnek tűnik egyelőre, ugyanis Bouteflika bejelentette, az április 18-ra tervezett választások máskor kerülnek megrendezésre, és nem kíván ötödik alkalommal is indulni az elnöki posztért.

Ellenzéki összefogás?

Az ellenzéki pártok közül néhányan megpróbáltak koalícióra lépni, az Iszlám Igazság párt és Fejlődés Front párt, de a tárgyalások egyezség nélkül értek véget. Ennek oka, hogy a pártok nem rendelkeznek közös ideológiai alappal, és az ország jövőjével kapcsolatos elképzeléseik is eltérőek. A legnagyobb iszlamista ellenzéki párt, a Társadalomért és Békéért Mozgalom bejelentette, amennyiben Bouteflika nem áll el a választásokon való indulástól, kiszállnak a versenyből és nem indítanak jelöltet az április 18-i választáson. A helyi média értesülései szerint a párt súra tanácsának 145 tagja szavazott a visszavonulás mellett, míg 97 ellene.

A tüntetések harmadik hetére már több  politikus is csatlakozott az elnök újbóli jelölése ellen, amiből arra lehet következtetni, hogy mára a politikai elit sem egységes már.

A múlt lábnyoma

Elemzők véleménye szerint a társadalomban mély nyomot hagyott az 1990-es években 200 000 ember halálát okozó vérfürdő. Emiatt az algériai társadalom tartózkodott a nyilvános politizálástól és a fegyveres erőktől való félelem mellett egyfajta kiábrándultság is áthatja az emberek viszonyát a politikához. A francia gyarmatbirodalomtól való függetlenedés óta ugyanaz a politikai–katonai elit uralja az államot. Az országban az arab tavasz eseményei – amelyek a környező országokban rezsimváltáshoz vezettek – sem tudták meggyengíteni Bouteflika immáron két évtizedes hatalmát. Sőt, a négy évvel ezelőtti választások eredményeire nagy hatással voltak az arab világ államaiban zajló események; kifejezetten a szíriai és líbiai polgárháború. Az emberek biztonságot és békét szerettek volna, így megválasztották negyedik alkalommal is vezetőjüknek az agyvérzésből lábadozó elnököt. A múltban történtek miatt megnőtt a bizalmatlanság minden társadalmi rétegben, és senki sem mert jelentős nemzeti párbeszédet kezdeményezni a változás érdekében.

A 30 éven aluliak több mint negyede munkanélküli, ami fokozza a politikai vezetéssel szembeni elégedetlenségüket. A gazdaság nagy hányadát állami tulajdonban lévő cégek uralják, melyeket a hosszú évek óta uralkodó felső vezetői réteg irányít, vagy hozzájuk közel álló iparmágnások.

Habár Bouteflika bejelentette, hogy nem indul a választásokon, a tüntetések nem érnek véget, ugyanis az emberek nem kifejezetten az ő személye ellen vonultak az utcákra, hanem a kormánypárt által kiépített rezsim ellen. Az FLN párt vezetői nyitottak a néppel való párbeszédre, azonban a társadalom elutasítóan reagált, és több új tüntetést is szerveztek a politikai vezetés ellen.

Az elmúlt hetek eseményei minden jellel arra utalnak, hogy felnőtt Algériában egy nemzedék, akik készek tenni a változás érdekében. Azonban a több évtizede hatalmon levő elit leváltása csak hosszú és kitartó erőfeszítéssekkel érhető el, és társadalmi egység nélkül ez egyelőre nem lehetséges. Ez utóbbi véghezvitele csak teljes körű ellenzéki összefogással teremthető meg, amit még nem sikerült elérni.

Súlyos testi sértés miatt jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Nagykátai Járásbíróság gyorsított eljárásban egy férfit, aki rátámadt egy teherautó vezetőjére februárban Nagykátán – közölte a Pest Megyei Főügyészség.

A közlemény szerint az eset azután történt, hogy a vádlott keresztfia kiszaladt az úttestre és nekirohant a teherautónak. A gyermek a baleset után a lábát fájlalta. A sofőr hívta a mentőket, a gyermek édesanyja pedig értesítette a rokonait, köztük a vádlottat is a történtekről.

A férfi autójával a helyszínre hajtott és ütni kezdte a teherautó vezetőjét. A bántalmazás következtében a sofőr nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett: eltörött az orrcsontja, az arca zúzódott, a szemöldöke pedig felrepedt.

Az izraeli légierő mintegy száz célpont ellen intézett légicsapással válaszolt a csütörtök este a Gázai övezetből Tel-Aviv felé indított két Fadzsr-rakétára.

Izrael a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamászt tekinti felelősnek a Tel-Avivra célzott rakétákért, noha a Hamász és az Iszlám Dzsihád is tagadta a támadást. Az ellentámadás célpontjai között volt a Hamász tengerparti támaszpontja, föld alatti rakétakészítő üzeme és raktára, egyik kiképző központja és gyakorló pályája. A létesítményekben nem tartózkodtak emberek, mert számítottak az izraeli hadsereg válaszcsapására.

A célpontokról az éjjel egykor befejezett, Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezetésével tartott rendkívüli értekezleten döntöttek a hadsereg Tel-Aviv-i főhadiszállásán a katonai és polgári vezetők. A hajnali légicsapások idején a Gázai övezetből rakétákat lőttek a határon fekvő Szderot városra és a környező izraeli településekre, de a Vaskupola védelmi rendszer megsemmisítette azokat.

A rádió politikai elemzői szerint a Hamász azért lőtte a rakétákat Tel-Aviv irányába, mert elégedetlen volt az egyiptomi közvetítéssel zajló tárgyalásokon az izraeli ajánlattal, amelyet Jeruzsálem az övezet határán zajló tüntetések leállításáért, valamint az onnan izraeli területre irányított léggömbös robbanószerkezetek indításának beszüntetéséért ígért.

Két rakétát lőttek ki a Gázai övezetből Tel-Aviv irányába, de az izraeli hadsereg Vaskupola légvédelmi rendszerének rakétái a levegőben megsemmisítették őket – jelentette esti híradásában a 13-as kereskedelmi tévécsatorna.

A tévé szakértői szerint az esti órákban két iráni gyártmányú Fadzsr rakétát indítottak az iszlamista Hamász mozgalom által irányított Gázai övezetből. Tel-Avivban és környékén megszólaló légvédelmi szirénák hangjára a közel félmilliós izraeli nagyváros lakói védett szobákba vagy más fedezékekbe menekültek, majd két robbanás hallatszott.

A Gázai övezetből származó források, valamint az izraeli hadsereg illetékesei is megerősítették, hogy nem téves riasztás történt, hanem a 2014-es Erős Szikla hadművelet óta először rakétákat lőttek ki Izrael legsűrűbben lakott, központi részére. Ron Huldai, Tel-Aviv polgármestere közleményben tudatta, hogy a közeli órákban megnyitják a nyilvános óvóhelyeket a városban, hogy a védett betonszobával nem rendelkező, régi épületek lakói oda meneküljenek újabb rakétatámadás esetén.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök rendkívüli biztonsági értekezletet hívott össze a Tel-Aviv-i katonai főhadiszállásra, amely egy órával a két rakéta kilövése után megkezdődött. A megbeszélésen várhatóan értékelik a helyzetet, és az izraeli válaszról döntenek.

A televízió értesülései szerint az utóbbi napokban a színfalak mögött egyiptomi közvetítéssel élénk tárgyalások folytak az izraeli kormány és a Hamász között az övezet határán zajló tüntetések leállításáról, valamint az onnan Izraeli területre irányított léggömbös robbanószerkezetek indításának beszüntetéséről.

Az egyiptomi küldöttség a tévé szerint az esti rakétatámadás után, a Hamász váratlan támadása miatt dühödten távozott. Az izraeli kormány egyik magas rangú, név nélkül nyilatkozó tisztségviselője szerint nem a Hamász, hanem egy másik palesztin szervezet lőtte ki a rakétákat, hogy ezzel megtorpedózzák a tárgyalásokat.

Ronen Manelis, a hadsereg szóvivője a tévének azt nyilatkozta, hogy szemben a korábbi hírekkel, a Vaskupola védelmi rendszer nem lőtt ki ellenrakétákat, de a gázai lövedékek nem okoztak károkat. Közölte, hogy nem vezetnek be semmilyen különleges polgári védelmi előírást, s nem kérik a lakosságot készültségének növelésére.

Az elmúlt napok csapadékos időjárása miatt március 15-i hatállyal visszavonta a tűzgyújtási tilalmat az ország teljes területén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A közleményében a Nébih hangsúlyozza, hogy erdőben a tilalom visszavonása után is csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyeken, szélcsendes időben lehet tüzet rakni. Őrzéséről, eloltásáról és a tűzvédelmi szabályok betartásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni.

Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza, de az erdőkön kívül és a lakott területeken is indokolt az óvatosság a tűzzel, mivel felügyelet nélkül itt is könnyen továbbterjedhet – írták.

A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Több mint három év alatt mindössze három embert ítéltek el szexuális bűncselekmény miatt a németországi Kölnben 2015 szilveszterén történt nők elleni tömeges támadások ügyében – jelentette a Der Spiegel a kölni várósi bíróság kimutatása alapján.

A független hírmagazin felidézte: Angela Merkel kancellár 2016 januárjában kijelentette, hogy a “visszataszító” bűncselekmények megkövetelik “a jogállam kemény válaszát”, ezért az elkövetőket a lehető leggyorsabban kézre kell keríteni, és származásukra, hátterükre tekintet nélkül meg kell büntetni.

Több mint három év után megállapítható, hogy a német igazságszolgáltatás “adós maradt” ezzel a kemény válasszal – tette hozzá a Der Spiegel. Kiemelte, hogy a kölni rendőrség haladéktalanul megalakított egy nyomozócsoportot, amelyben a csúcsidőben száznál is többen dolgoztak, olyan sokan, mint terrortámadások idején, és munkájukat még a brit rendőrség, a Scotland Yard videóelemző specialistái is segítették.

Azonban szakértők kezdettől fogva igen borúlátóan ítélték meg a nyomozás sikerének esélyét. A három elítéltre is csak azért sikerült rábizonyítani a bűncselekményt, mert a támadás előtt szelfit készítettek magukról és áldozatukról, így lehetett őket azonosítani. Sok további esetben viszont az áldozatok nem tudták egyértelműen felismerni azokat, akik molesztálták őket.

A kölni bíróság kimutatása szerint 1304 feljelentést tettek a Köln belvárosában 2015 szilveszterén történtek miatt, és 661 nő esett szexuális bűncselekmény áldozatává. Az ügyészség 290 feltételezett elkövetőt azonosított, de csak 43 eljárást tudott indítani, amelyek révén 52 személy ellen emeltek vádat. A legnagyobb csoportokat az algériaiak, a marokkóiak és az irakiak alkották, 17, 16, illetve 7 fővel.

A 43 eljárás közül hatot leállítottak, mert nem lehetett megállapítani a feltételezett elkövető tartózkodási helyét. A befejezett 37 eljárásban 32 embert ítéltek el, de a legtöbb esetben nem szexuális bűncselekmény, hanem lopás, rablás vagy orgazdaság miatt. A legsúlyosabb büntetést, egy év és 11 hónap szabadságvesztést egy harminc éves algériai férfira szabták ki rablás miatt.

Szexuális bűncselekményért csak három embert ítéltek el, és közülük ketten csupán felfüggesztett büntetést kaptak – áll a Der Spiegel összeállításában.

Kölnben és több más német nagyvárosban 2015 szilveszterének éjjelén tömegesen követtek el nők sérelmére szexuális zaklatást és lopást. Az elkövetők többnyire észak-afrikai férfiak voltak, csoportosan körbevették, molesztálták és meglopták az áldozatokat. A 16 német tartomány közül 12-ben történtek ilyen bűncselekmények.

Jogerősen csaknem két év börtönre ítélt egy német állampolgárt a Kunszentmártoni Járásbíróság, mert tavaly négy hónap alatt több mint 800 ezer forint kárt okozott gyanútlan szállásadóknak azzal, hogy fizetés nélkül távozott – közölte a Szolnoki Törvényszék sajtóosztálya.

A közlemény szerint a férfi öt vendégházban, illetve szállodában összesen 53 éjszakát töltött el úgy, hogy egyszer sem fizetett. A múlt év januárjában kilenc éjszakát töltött Cserkeszőlőn egy apartmanházban, februárban két hetet Kőröstetétlen egyik vendégházában, márciusban Tiszakürtön tizenhárom éjszakára szállt meg egy lakóháznál, majd Szolnokon tizenkét éjszakára a Tisza Szálló vendége volt. Áprilisban szintén egy szolnoki vendégházban töltött el öt éjszakát a vádlott, de sem szándéka, sem lehetősége nem volt arra, hogy fizessen a szállásokért – közölte a törvényszék.

A büntetlen előéletű német férfit ötrendbeli csalás miatt 1 év 8 hónap börtönre ítélte a bíróság. (Jobban járt volna, ha egy repülőgépen verekszik, és még a rendőrt is lefejeli: akkor felfüggesztettel megúszta volna. A -szerk- megj.)

Az Egyesült Államok nem fokozatos, hanem teljes atomfegyver-mentesítést szeretne Észak-Koreában – fejtette ki egy washingtoni konferencián Stephen Biegun, az amerikai külügyminisztérium észak-koreai különmegbízottja.

A Carnegie intézet által szervezett leszerelési konferencián Biegun hangsúlyozta: a Trump-kormányzat a jelenlegi elnöki ciklus végéig, azaz 2021 januárjáig szeretné elérni Észak-Korea “végleges és teljes mértékben ellenőrizhető” atomfegyver-mentesítését. A kelet-ázsiai ország ellen hozott amerikai szankciók feloldására csakis ekkor kerülhet sor – fogalmazott Biegun.

Beszédében a különmegbízott megerősítette a múlt héten mind Mike Pompeo külügyminiszter, mind John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó által már közölt információt, miszerint a háttérben jelenleg is folytatódnak az egyeztetések. Ahogyan fogalmazott: “a diplomácia nagyon is élő” a két ország között.

Biegun kifejtette: az Egyesült Államok arra számít, hogy továbbra is “szorosan együttműködhet” Észak-Koreával.

A leszerelési konferencián részt vett Andrea Thompson, a külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős államtitkára is, aki szintén az amerikai-észak-koreai párbeszéd fenntartásáról beszélt. Elmondta: a külügyi apparátus a következő csúcstalálkozón dolgozik. Ennek időpontjáról azonban nem nyilatkozott. Mindössze annyit mondott: lesz újabb csúcstalálkozó, de nem tudni mikor.

Andrea Thompson “hihetetlenül fontosnak” mondta, hogy a nemzetközi közösség továbbra is fenntartsa az Észak-Korea ellen hozott ENSZ-szankciókat.

Az elmúlt napokban az amerikai kormányzat tagjai többször is megerősítették, hogy folynak a tárgyalások Washington és Phenjan között. John Bolton legutóbb vasárnap, egy televíziós vitaműsorban tért ki erre, mondván, hogy Donald Trump készen áll egy következő csúcstalálkozóra, bár ehhez még időre van szükség. Mike Pompeo a múlt héten egy iowai rendezvényen beszélt a háttérben folytatott párbeszédről, Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője pedig szintén megerősítette, hogy folynak az egyeztetések, részletekről azonban ő sem kívánt beszámolni.

A 15 évvel ezelőtti terrortámadás halálos áldozataira emlékezve 193 fehér léggömböt engedtek a magasba a Madrid belvárosában található Retiro parkban.

Az Emlékezet erdeje nevet viselő kertet évekkel ezelőtt kifejezetten azzal a céllal hozták létre és ültették be ciprusokkal, olajfákkal, hogy állandó emlékhellyé váljon. Az egybegyűltek, politikusok, rendőri vezetők, civil szervezetek képviselői, hozzátartozók, egy-egy szál fehér virágot elhelyezve rótták le kegyeletüket a terrorizmus áldozatainak szövetsége (AVT) által szervezett eseményen.

“Nem felejtem és nem bocsátom meg” – mondta Ángeles Pedraza, az AVT tiszteletbeli elnöke, aki 25 éves lányát veszítette el a támadásban. Az asszony beszédében felidézte annak az éppen 15 évvel ezelőtti napnak a gyötrelmes pillanatait, amikor gyereke után kutatott “ezer darabra tört szívvel”.

Ahogy minden évben mindig, most is a spanyol főváros főterének számító Puerta del Solon kezdődött a megemlékezések sora. A beszédek nélküli rövid eseményen Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, Ángel Garrido, a madridi autonóm kormány elnöke és Manuela Carmena madridi polgármester helyezett el közös koszorút az egykori királyi posta épületének falán található, a tragédia emlékére készített bronzplakettnél. Ezzel egy időben az egész madridi autonóm közösség területén megszólaltak és öt percig zúgtak a templomi harangok.

A számos madridi rendezvényen kívül az ország más részein is megemlékeztek a tragédiáról. Több város önkormányzatánál, valamint rendőrségi épületek előtt is sokan gyűltek össze délben egyperces néma főhajtásra.

2004. március 11-én kora reggel 11 bomba robbant fel a spanyol város négy különböző pontján, és amellett, hogy kioltotta 193 ember életét, több mint 1800 embert sebesített meg. A merényleteket az al-Kaida követte el.

A támadás dátuma vízválasztó az ország történetében, azóta a biztonsági erők kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetközi terrorizmusra.

A madridi merényletek évfordulója egyben a terrorizmus áldozatainak európai emléknapja is.

H. Nagy Judit tölti be az Alemona Hungary Kft. stratégiai vezetői posztját. A munka-, környezet-, tűz és katasztrófavédelem területein szolgáltatói, tanácsadói feladatokat ellátó vállalkozás a szakterület fejlesztési irányainak kijelölésében, a munkahelyi biztonságot érintő újdonságok hazai megismertetésében, adaptálásában számít az új stratégiai vezetőre.

H. Nagy tíz éven át gyakorolt ügyvédi praxisából érkezett az egykori Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez ahol jogtanácsosként, a hatóság jogutód szervezeténél a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál osztályvezetőként, majd főosztályvezetőként vette ki részét a munkavédelem állami irányítási és hatósági feladataiból.

A hatóság többszöri átszervezésének idején (a terület 2016-tól Nemzetgazdasági, 2018-tól pedig a Pénzügyminisztériumhoz került), részt vett többek között a munkavédelmi tárgyú nemzeti jogszabályok megalkotásában, az EU irányelvek nemzeti jogba történő átültetésében továbbá a Munkavédelem Nemzeti Politikájának kidolgozásában és a végrehajtás irányításában.

A jogi és munkavédelmi végzettségű szakember nemzetközi együttműködések szintjén is képviselte a magyar hatóságot. Részt vett például Görögország munkavédelmi hatósági tevékenységének átfogó értékelésében.

A stratégiai feladatokat érdemben március elejétől átvevő H. Nagy munkavédelmi hatósági, irányítási, valamint nemzetközi tapasztalatai, kapcsolatai révén jelentősen hozzájárul majd az Alemona Hungary Kft. mindenkori, a legújabb tudományos kutatási eredményeken alapuló, „jövőformáló” törekvéseihez. E fejlesztésekre hazánkban ma még leginkább csak azok a nemzetközi viszonylatban is meghatározó gyógyszer-, és vegyipari, elektronikai, járműipari vállalatok nyitottak, amelyek már felismerték a jól működtetett munkavédelem munkaerő megtartó és fejlesztő szerepét, valamint üzletmenetük szerves részét képezi a biztonság és fenntarthatóság.

Mindemellett, az új stratégiai vezetőt szakmai tapasztalata alkalmassá teszi arra is, hogy a vezető nagyvállalatoknál már bevált vagy újonnan kifejlesztett biztonsági, környezetvédelmi eljárásokat, jó gyakorlatokat sikerrel ismertesse meg az erre nyitott hazai munkáltatókkal, munkavállalókkal a cég bázisán kialakított szakmai csoporttal együttműködve. Az „Alemona – Közösség a munkavédelemért” céljainak megvalósítása elképzelhetetlen a szélesebb körű nyilvánosság megszólítása nélkül, így H. Nagy készséggel működik együtt szakmai, érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, de újságírókkal, szerkesztőségekkel is minden olyan cikk, riport, híranyag elkészítésében, ami kapcsolódik a munkahelyi egészség, biztonság témaköréhez.

A biztonsági kamerák üzemeltetőinek kedvező változások jöhetnek a GDPR-ral kapcsolatos hazai jogszabály-harmonizáció eredményeként. Bár az adminisztrációs terhek várhatóan csökkennek majd, az adatkezelőknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a jövőben is a megfelelő dokumentáció elkészítésére.

Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a biztonsági kamerák működtetése is személyes adatok kezelésével jár, így ilyen tevékenységet a mindenkori adatvédelmi szabályok megtartása mellett lehet végezni. Valószínűleg még kevesebben tudják azt, hogy a jelenlegi szabályozás alapján az adatkezeléshez, azaz a képmásunk kamera általi rögzítéséhez a hozzájárulásunkra van szükség. E hozzájárulást a kamerával őrzött területre a kihelyezett tájékoztató ellenére történő belépéssel, mint ráutaló magatartással adjuk meg.

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) 2018. május 25-i hatályba lépésével jelentős változás következett be. A hozzájárulás a GDPR szabályai szerint ugyanis bármikor visszavonható, ebben az esetben a személyes adatot (jelen esetben a kép-, illetve hangfelvételt) törölni kell. Mivel ez a gyakorlatban nem kivitelezhető, a vagyonvédelmi törvény jogalapokra tekintettel történő deregulációja vált szükségessé.

A magyar Országgyűlés előtt lévő GDPR jogharmonizációs törvénytervezet rendezni fogja ezt a kérdést és a módosítás elfogadását követően a kamerás megfigyelés, mint adatkezelési tevékenység jogalapja az adatkezelő jogos érdeke lesz.

„Fontos kiemelni, hogy e jogalap alkalmazása adminisztrációs kötelezettséget is ró az adatkezelőre, hiszen a jogi megfeleléshez el kell végeznie az úgynevezett érdekmérlegelési tesztet, melynek eredményéről tájékoztatni kell az érintetteket és kérésre az érintettek vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) rendelkezésére kell tudni bocsátani azt” – tette hozzá Kárpáti Dániel, a Deloitte Legal ügyvédje.

Az érdekmérlegelési teszt egy több lépésből álló módszer, amely során az érintett személyes adatok védelméhez fűződő jogait ütköztetik az adatkezelő adatkezeléshez fűződő jogi és üzleti érdekeivel és céljaival. Az adatkezelés kizárólag abban az esetben lesz jogszerű, amennyiben az adatkezeléshez fűződő érdek erősebb, mint a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jog.

További lényeges újdonságok várhatók a felvételek megőrzési idejével kapcsolatban. Jelenleg a kép-, illetve hangfelvételek megőrzésére a vagyonvédelmi törvény szigorú határidőket állapít meg, amelyeket a NAIH gyakorlata szerint azoknak az adatkezelőknek is alkalmazniuk kell, akik nem esnek ezen jogszabály hatálya alá. Ennek megfelelően jelenleg főszabály szerint három munkanapig, speciális esetekben pedig harminc vagy hatvan napig lehet megőrizni a kép- és hangfelvételeket. A tapasztalatok szerint a három munkanapos megőrzési idő sok esetben nem igazodik az adatkezelők érdekeihez. A salátatörvény várhatóan hatályon kívül helyezi majd a jelenlegi előírásokat és a jövőben a felvételek megőrzési idejének meghatározása az adatkezelő belátására lesz bízva. Fontos azonban, hogy minden esetben meg kell tudni indokolni a felvétel megőrzésére meghatározott időtartamot.

„A vagyonvédelmi törvény deregulációs változásai az adminisztrációs terhek könnyítése irányába mutatnak, azonban az adatkezelőknek továbbra is szükséges lesz megfelelő dokumentációval körülbástyázniuk magukat, hogy a kamerás megfigyelés, különösen a felvételek megőrzési idejének a jogszerűsége igazolható legyen. Ennek egyik eszköze az érdekmérlegelési teszt elvégzése, de ezen felül érdemes egy részletes elemzést is készíteni a megőrzési határidők alátámasztása érdekében” – mutatott rá Majoros Gábor, a Deloitte Legal ügyvédje.

Nem kell olyan európai uniós hadsereg, amely helyettesítené a NATO-erőket – hangsúlyozta Andrej Babis cseh kormányfő vasárnap Varsóban a visegrádi négyek (V4) NATO-belépésének évfordulója alkalmából a magyar, a lengyel és a szlovák miniszterelnök részvételével rendezett ünnepségen.

Magyarország, Csehország és Lengyelország 1999. március 12-én, Szlovákia pedig 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz. A Varsó egyik külső kerületében, Wesolában állomásozó I. Páncélos Dandár bázisán zajló, a szövetséges erők haditechnikai bemutatójával összekötött rendezvény megnyitóján Babis felidézte: 20 évvel ezelőtt a NATO “biztonsági és védelmi pillérré vált” a korábban a vasfüggöny mögött fekvő, a szovjet érdekszférához, a Varsói Szerződéshez tartozó közép-európai országok számára.

Kiemelte: a tagságért “nagyon meg kellett dolgozni”, cseh katonák a NATO-belépés előtt és ezt követően különböző missziókban vettek részt. Aláhúzta: a V4-ek a NATO-tagság elejétől aktívak voltak. “Nem voltunk potyautasok (…) a kollektív védelem elvét nagyon komolyan vesszük” – jelentette ki.

A szövetség előtt álló kihívásokról beszélve Babis megállapította, hogy új követelmények fogalmazódtak meg “valamiféle európai hadsereg létrehozására, amely helyettesíthetné a NATO-erőket”.

“Ezzel nem értek egyet” – mondta, hozzáfűzve, nem szeretné, hogy az európai védelmet “valamiféle európai titkár irányítsa, és a védelmi lépéseket olyan kaotikus módon koordinálják, mint például az euróövezet esetében”.

Elmondta: tervek vannak a hibrid fenyegetésekre, a dezinformációra és a kibervédelemre összpontosító új uniós ügynökségek létrehozására. Szerinte ezekkel az ügyekkel a NATO-nak kell foglalkoznia, szorosan együttműködve az EU-val.

Babis beszélt a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) védelempolitikai vetületéről is. Szerinte a Brexit nem állíthatja szembe az Egyesült Királyságot és Európa többi részét. A Brexit után Londonnak “még erősebb kapcsolatban kell lennie az uniós országokkal a NATO-n belül” – szorgalmazott. “Tartsuk szem előtt, hogy a brit hadsereg a legerősebb Európában, és az Egyesült Királyság egy nukleáris hatalom” – mutatott rá.

A cseh kormányfő beszélt arról is, hogy egyes európai országokra hatással van az, hogy “a németek jobban hisznek a kínaiaknak, mint az amerikaiaknak”. Az Amerika-ellenességgel “sürgősen tenni kell valamit”, Európa hatékony védelme lehetetlen az Egyesült Államok nélkül – hangsúlyozta Babis.

A biztonság zálogának nevezte a NATO-t Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Beszédében kiemelte: a NATO vonzó a demokratikus országok számára, “közös védelmet biztosít anélkül, hogy akármennyire is csökkentse a tagállamok szuverenitását”. A NATO a V4 közös erőfeszítéseinek köszönhetően is gyorsan és következetesen alkalmazkodik a változó biztonsági körülményekhez – értékelte Morawiecki.

Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök felszólalásában a V4 kötelességének nevezte, hogy erősítse a NATO-t, és “közös nyelvet keressen a szomszédokkal való kapcsolatokban”.

Jogerősen életfogytiglan szabadságvesztésre ítéltek Romániában egy nőt, aki 2017 decemberében a metró elé lökött egy fiatal hölgyet, aki életét vesztette.

Az elítélt röviddel azelőtt egy másik hölgyet is megpróbált a metró elé lökni, sikertelenül. Mindezt térfigyelő kamerák rögzítették, a tettest gyorsan sikerült őrizetbe venni, aki azóta előzetes letartóztatásban volt.

Tavaly októberben a bukaresti törvényszék első fokon életfogytiglan börtönbüntetésre ítélte a nőt, a bukaresti ítélőtábla most helyben hagyta az első fokú ítéletet. A minősített emberölés miatt elítélt 37 éves nőnek összesen hatvanezer euró kártérítést kell fizetnie áldozatainak, illetve családjaiknak.

Az elítélt nem tagadta tettét, ügyvédei megpróbálták bebizonyítani, hogy az elkövetés pillanatában nem volt beszámítható állapotban, de a bíróság elutasította ezt az érvelést.

A bíróság megállapította, hogy nő pontosan kitervelte tettét. Első áldozatát is megpróbálta a szerelvény elé taszítani, de az ellenállt és megmenekült. Második áldozata már nem volt ennyire szerencsés. A gyilkos nő annyira elszánt volt, hogy miután belökte az éppen a megállóba érkező metró elé áldozatát, még vissza is rúgta őt a sínekre, hogy ne tudjon visszamászni a peronra.

Romániában ritkának számít az életfogytiglani börtönbüntetés.

Több mint húsz tonna lesz a harangegyüttes összsúlya az orosz fegyveres erők Moszkvához közeli Kubinkában épülő főtemplomában – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A templomot a hitleri Németország felett avatott győzelem 75. évfordulóján, 2020. május 9-én tervezik felszentelni a kubinkai Patriot parkban. Az elképzelés szerint az épület egyszerre lesz vallási, oktatási és módszertani központ a katonák, a tábori lelkészek és a civilek számára egyaránt.

A védelmi tárca csütörtökön közölte, hogy a templom legnagyobb harangja 8,5 tonnás lesz. A második világháborús győzelem motívumaival díszített, összesen 18 harangot a voronyezsi Anyiszimov öntödében készítik el.

A templom felépítésének tervét a moszkvai katonai tárca vezetője, Szergej Sojgu hadseregtábornok tavaly szeptemberben hozta nyilvánosságra. Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője december végén közölte, hogy a szentély építéséhez fel fogják használni a Wehrmachttól zsákmányolt és mai napig raktározott fegyvereket is.

A régi ellenségek fegyvereinek és lőszereinek beolvasztott fémét egyebek között a templom lépcsőjének kialakításához fogják felhasználni. Konasenkov elmondta, hogy az orosz haderő még az első világháborúban zsákmányolt harci eszközöket is tárol.

Az orosz fegyveres erők egyébként tavaly augusztusban tartottak első ízben gyakorlatot a csapatok erkölcsi és pszichológiai készenlétének biztosítása terén, a hadsereg és a hadiflotta tábori lelkészeinek részvételével. Sojgu szerint a személyi állomány körében végzett lelki és felvilágosító tevékenységben “felbecsülhetetlen” szerepük van a katonaság ortodox templomainak.

Egy bizalmas jelentés szerint az amerikai haditengerészetet és partnereit folyamatosan kínai és más külföldi hackertámadások érik – számolt be a haditengerészeti minisztérium összefoglaló jelentéséről kedden a The Wall Street Journal című lap.

Az 57 oldalas dokumentumot – amelyet Richard Spencer haditengerészeti miniszter kérésére készítettek szakemberek és a múlt héten adták át neki – nem hozták nyilvánosságra, de a The Wall Street Journal állítása szerint a lap munkatársai betekinthettek az iratokba.

A megjelentetett információk szerint kínaiak és az Egyesült Államok más ellenségei is évek óta intéznek folyamatos számítógépes támadásokat a haditengerészet ellen és titkos nemzetbiztonsági adatokhoz is sikerült hozzáférniük. A dokumentumot összeállító kormányzati tisztségviselők és biztonságpolitikai szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a kibertámadások végső soron veszélyeztetik az Egyesült Államok katonai vezető szerepét.

A jelentés szerint a haditengerészet tisztjei nem voltak felkészülve a veszélyek felderítésére és elhárítására. Nem látták előre, hogy ellenséges támadások érik a védelmi ipart és beszállítóit, és nem informálták partnereiket sem a kiberfenyegetésekről. A jelentés összeállítói úgy vélik, hogy a tisztségviselők nem is nagyon értik és mérik fel a károk mértékét.

“A globális versenytársak és ellenségek éveken keresztül büntetlenül támadhatták és fel is törhették a partnerek számítógépes rendszereit, és ezek a vállalatok, függetlenül attól, hogy milyen viszonyban állnak a minisztériummal, változatlanul kiberostrom alatt állnak” – olvasható a jelentés nyilvánosságra hozott részében.

A dokumentum kiemeli Kína és Oroszország aktivitását, és megállapítja, hogy Peking a kibertámadások révén “felbecsülhetetlen rövid- és hosszú távú katonai előnyökre tett szert, következésképpen megváltoztatja a globális hatalmi egyensúlyt”.

A The Wall Street Journal által közöltekre nem kívántak reagálni sem a haditengerészeti minisztérium vezetői, sem a lap által megkeresett kínai illetékesek.