Biztonságpolitika

Zsarolókat fogtak a balatonfüredi rendőrök, több millió forintot követeltek a sértettől – közölte a rendőrség.

A közlemény szerint egy magát hivatalos személynek kiadó férfi több alkalommal pénzt követelt a sértettől azzal az indokkal, hogy tudomása van az általa korábban elkövetett bűncselekményekről. Az elkövető és a zsarolásban közreműködő három nő a sértettől összesen mintegy hétmillió forintot kényszerített ki.

Az egyik zsarolót – egy 22 éves pétfürdői férfit, valamint egy 19 éves nőt – Veszprémben fogták el, társaikat, egy 48 éves vilonyai és egy 32 éves csajági nőt pedig aznap este otthonaikban igazoltatták a rendőrök.

A négy embert előállították a Balatonfüredi Rendőrkapitányságra. A nyomozók indítványozták letartóztatásukat, aminek az illetékes bíróság helyt adott – tették hozzá.

Tálib fegyveresek két napi intenzív harc után az ellenőrzésük alá vonták Argandzs Hau járási székhelyt az északkelet-afganisztáni Badahsán tartományban – közölték tartományi vezetők.

A biztonsági erők legalább 12 tagja meghalt, öt társuk pedig megsebesült a csütörtök éjjel kezdődött összecsapásokban – közölte Abdulláh Nadzsi Nazari és Abdul Rahmán Talaat, a tartományi tanács tagja. A tálibok további öt embert túszul ejtettek.

Miután ellenőrzés alá vonták Argandzs Haut, a tálibok támadást intézhetnek a tartományi székhely, Faizabad ellen.

Az elmúlt három év alatt a tálibok Badahsánban elfoglalták Vardudzs és Jumgán járásokat is. Jelenleg az ország járásainak 53,8 százaléka áll a kormány ellenőrzése, illetve befolyása alatt, míg 2017-ben ez az arány 64 százalék volt az afganisztáni újjáépítést megfigyelő amerikai kormányzati szervezet (SIGAR) szerint.

Aszadulláh Hálid afgán védelmi miniszter csütörtökön figyelmeztetett, hogy a tálibok a következő évben nagyszabású támadást indíthatnak, és közlése szerint az afgán hadsereg erre felkészült. A tálibok megtámadtak egy rendőrőrsöt is a dél-afganisztáni Zabul tartománybeli Sahr-i-Szafánál szombaton, a támadásban a biztonsági erők kilenc tagja halt meg – közölte egy nevének elhallgatását kérő vezető.

A tálibok is megerősítették a támadást, ők azt közölték, hogy nyolc biztonságit öltek meg, a kilencediket élve fogták el.

Március második felében bő egy hétig ismét egypályás üzem volt Ferihegyen, az induló és érkező forgalom egyaránt a 2-es pályát használta. A spotter szempontból kényelmes helyzetet kihasználva kétszer is kilátogattam a használatos pálya déli végéhez.

Nagyjából fél órát faragott le a repülési idejéből az Emirates triplahetese. Ahogy gyakran lenni szokott, csak a gépre vetült árnyék az egyébként szép időben. 

A 777-es főfutóin hat-hat kerék van, a szárnyakon General Electric hajtóművek dolgoznak.

Közvetlenül az Emirates után érkezik a Qatar Airways A330-asa. Az Airbus négy-négy kerékkel oldotta meg a főfutó kérdését. Ezt a gépet is General Electric hajtóművek tolják, de más típusúak, mint a Boeinget.

A 330-as kiér a felhőárnyékból.

Közelít a Wizz első neója, a HA-LVA lajstromjelű A321-es. 

Blue Bird – Kék madár Tel Avivból.

Amikor ezt a C-12 Huront az USAF részére megrendelték, még Richard Nixon volt a Fehér Ház lakója.

Ez másik légierős gép, a kormányzati repüléseket lebonyolító 89. szállítóezred C-40-ese (Boeing B737-700).

Ha nem csak barátaid vannak, legyen hátul is szemed! A C-40-est önvédelmi rendszerrel látták el.

Füstcsíkot húzó, orrát lógató An-12-es közelít a leszálláshoz.

Az Ukraine Air Alliance teherszállítója még a fenti Huronnál is régebbi, 1966-ban készült a szovjet légierő számára.

Az Eurowings A320-asa a Germanwings üzemeltetésében repül. Itt egy kölni járatot teljesítve érkezik Budapestre.

A Tarom tömzsi A318-asa gyorsít a 31R pályán.

Fény és árnyék határán gurul az OTP-zöld sávokkal díszített, magyar lajstromjelű Falcon 900LX.

Chicago felé indul a LOT Dreamlinere.

A bevezető fénysor felett süllyed az Arkia Tel Avivból érkező ERJ-195-öse.

Márciusban többször is megfordult Ferihegyen a lengyel Enter Air Boeing 737-800-asa.

Egy ős-festésmintás Wizz 320-as, a fehér orrú HA-LPO.

Hiánypótlás egy másik gépről.

Emirates B777-ese, ezúttal nem valamelyik dombról, hanem a „földszintről” fotózva.

Egy kilencven fokos jobb forduló után új irányon gyorsulnak a négylábúak, miután észlelték, hogy a spotter dombon kétlábúak fotóznak.

A váróponton ácsorgó, sokadik Lufthansa gép helyett egy másik, a spotter domb mellett virágzó fán ügyködő légjárót fotóztam.

 *

Reptéri tűzoltók, kerítésen kívül. A patakparti aljnövényzet kapott lángra, amely aztán az élénk szélben gyorsan terjedt. A lapátos ember nem bírt vele, de a tűzoltók percek alatt eloltottak.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Meghosszabbította földközi-tengeri Sophia misszióját pénteken az Európai Unió, azonban egyúttal felfüggesztette az utóbbi években menedékkérők tízezreit kimentő hajók járőrözését.

Az uniós tagországok kormányai jóváhagyták a jelenlegi mandátuma szerint március végéig tartó művelet hat hónappal történő meghosszabbítását.

Ugyanakkor az egyetértés hiánya miatt felfüggesztették a hivatalosan az embercsempész-hálózatok felderítését végző hajók járőrözését, ameddig nem sikerül megoldásra jutni a kérdésben. A misszió így a légi támogatásra, a líbiai parti őrség kiképzésére és a Líbiával szembeni fegyverembargó betartásának ellenőrzésére fog korlátozódni.

“Világos, hogy tengeri erők nélkül nem lehet teljes körűen végrehajtani a misszió mandátumát” – mondta korábban az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

Valamint hozzátette, az EU külügyi szolgálata intézkedéseket fog hozni a döntés negatív hatásainak csillapítása érdekében.

A 2015 ősze tartó műveletet ideiglenes megoldásként decemberben hosszabbították meg március 31-ig, miután a tagállamok nem írtak alá egyezséget egy hosszabb távú megoldásról.

A misszió keretében a tavalyi év végéig közel 50 ezer menedékkérőt mentettek ki a Földközi-tengerből, és mindegyiküket Olaszországba szállították.

A római kormány éppen erre hivatkozva nem támogatta a status quo kiterjesztését, mondván, a többi EU-országnak részt kellene vennie a menedékkérők befogadásában, hogy ne Olaszország viselje egyedül a terheket. Ezt azonban több tagállam, például Magyarország és Lengyelország is határozottan elutasította.

A mentési műveleteket a Sophia keretében gyakorlatilag már tavaly leállították az olasz kormány intézkedései hatására.

Januárban Németország bejelentette, hogy nem küld újabb hajót a műveletben február elejéig részt vevő Augsburg fregattja helyett. A német védelmi miniszter pedig a misszió szabotálásával vádolta meg Olaszországot, mondván, hogy Róma a német hajókat a Földközi-tenger távoli részeibe irányította, ahol nem voltak útvonalaik sem az embercsempészeknek, sem a bevándorlóknak.

Berlini közlés szerint a Sophia által gyűjtött információk több mint 140, embercsempészéssel gyanúsított személy elfogásához vezettek, a művelethez tartozó hajók emellett több mint 400, embercsempészek által használt bárkát süllyesztettek el.

A hét elején ismét rakétát lőttek a Gázai övezetből a szomszédos izraeli területre – jelentette a 13 – as kereskedelmi tévécsatorna esti híradója.

A rakéta az övezet melletti Eskol térségben, lakott területen kívül csapódott be, és nem okozott kárt emberéletben vagy anyagiakban. Néhány órával korábban a hajnal óta tartó nyugalom után feloldották összes biztonsági tilalmat az ország déli részén.

Benjámin Netanjahu visszatért az Egyesült Államokban tett látogatásáról, majd megbeszéléseket folytatott a hadsereg Tel-Aviv-i főhadiszállásán. Ezt követően bejelentették, hogy Izrael hétfőn nem kötött tűzszünetet a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezettel, és újabb csapatösszevonások zajlanak az övezet határánál.

Avív Kochávi vezérkari főnök újabb tartalékosok behívásáról is döntött, és egy név nélkül nyilatkozó politikai vezető közölte, hogy bármelyik pillanatban kiújulhatnak a harcok.

A tévé híradásában tankok és katonai eszközök hosszú sorát mutatta, amelyeket az övezet határán sorakoztattak fel. Az ország déli részén az utakon is tankokat szállító járművek hosszú sorát lehetett látni kedden.

A tévé szakértői szerint Izrael azért nem jutott dűlőre a Hamásszal a tűzszüneti tárgyalásokon, mert Izrael teljes nyugalmat szeretne, a rakétatámadások beszüntetése mellett a határ melletti erőszakos, zavargásokba forduló tüntetések leállítását, valamint robbanószerkezetek léggömbökkel izraeli területre irányításának abbahagyását is követeli, de ezekről a Hamász egyelőre nem hajlandó lemondani.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) tájékoztatása szerint a szervezet főigazgatója nem állított olyat, és nem is utalt nyilatkozatában vagy egyéb módon arra, hogy a terrorcselekmények elkövetésének gyanúja miatt Magyarországon előzetes letartóztatásban lévő szír férfi a görög titkosszolgálattal működne együtt.

Közleményük szerint a TEK visszautasítja az ezzel kapcsolatos, a nemzetközi sajtóban is megjelent állításokat. Úgy fogalmaztak: az ügyben az elmúlt napokban megjelent “hamis értesüléseken, spekulációkon alapuló publikációk” félreértéseket okoztak, megnehezítik a partnerszolgálati együttműködést, az ügyben eljárók munkáját és a felderítést. Felidézték, a TEK felderítő tevékenysége közben annak gyanúja merült fel, hogy a férfi, F. Hassan az Iszlám Állam terrorszervezet tagja és különböző terrorcselekmények elkövetésében vett részt.

A TEK – ahogy ilyen információ birtokában ez mérlegelés nélkül kötelessége – feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. A feljelentés alapján büntetőeljárást rendeltek el. Ismertették: a büntetőeljárást a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytatja, ennek célja, hogy F. Hassan cselekményével kapcsolatban beszerezzék a bizonyítékokat, mérlegeljék azokat, majd döntsenek a vádemelésről.

A TEK az Europollal, Európai Rendőrségi Hivatallal több ország rendvédelmi szervével és titkosszolgálatával együttműködve mindent megtesz azért, hogy munkájukat felderítési tevékenységével támogassa – olvasható a közleményben.

Az áfacsalással erősen fertőzött szójakereskedelemmel foglalkozó három bűnszervezetet fogott el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai országos akcióban a közelmúltban – közölte az NAV.

A tájékoztatás szerint mindhárom bűnszervezet cégláncolatokon keresztül tüntette el az EU-ból beszerzett szója belföldi eladása után fizetendő áfát, egyikük tevékenységi körét kiterjesztette a bűnszövetkezetek másik gyakori célszektorára, a használtgépjármű-kereskedelemre is. A három bűnözői csoport az ország szójapiacának számottevő részét lefedte az illegális eredetű “áfamentes” termékekkel, a 27 százalékos árelőnnyel pedig a szektor tisztességes cégei képtelenek felvenni a versenyt – írja közleményében a NAV.

A költségvetést ért kár – a három bűnszövetkezet működésével – meghaladta az egymilliárd forintot, a takarmány- és malomipart sújtó negatív árverseny további károkat okozhat a gazdaságnak – írják.

A helyszíni eljárásokban több mint háromszázmillió forint értékben készpénzt, gépjárműveket, ingatlanokat, luxuscikkeket, valamint 300 tonna szója- és repcedara vételárának követelését vették zár alá. Ezzel nemcsak az okozott kár nagy része térül meg, hanem az elkövetők által felhalmozott vagyon sem forgatható vissza újabb bűncselekmények finanszírozására – közölte a NAV.

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozva, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt az elkövetők akár húsz évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak – tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) számára kínált fel információkat annak a fegyveres csoportnak a vezetője, amelynek tagjai február 22-én betörtek Észak-Korea madridi nagykövetségére – ismertette az ügy részleteit José María de la Mata bíró kedden, miután a madridi központi büntetőbíróság feloldotta a nyomozás titkosítását.

A bíró tájékoztatása szerint a spanyol hatóságoknak a tíz támadóból hetet sikerült azonosítaniuk, köztük az akciót irányító Adrián Hong Changot, egy mexikói állampolgárságú, az Egyesült Államokban élő férfit. Az akció után mindannyian azonnal elhagyták Spanyolországot, négy kisebb csoportban Portugália felé. Vezetőjük előbb Lisszabonba utazott, majd onnan az Egyesült Államokba repült. Öt nappal később pedig kapcsolatba lépett az FBI New York-i irodájával.

A spanyol hatóságoknak eddig van információjuk a történtekről, amelynek egyes elemeit már több spanyol napilap is közölte névtelen nyomozati forrásokra hivatkozva.

Mata bíró több új részletet is ismertetett, beszámolójából kiderült: Chang két héttel a támadás előtt, magát vállalkozónak kiadva kereste fel az észak-koreai külképviseletet irányító kereskedelmi megbízottat azzal, hogy szeretne befektetni, üzleti kapcsolatokat találni az ázsiai országban.

Az akció napján is erre hivatkozva tért vissza, és kihasználva az alkalmazottak óvatlanságát, beengedte odakint várakozó társait a nagykövetség épületébe, egy kertvárosi lakóövezetben található villába. Az egyebek mellett bozótvágóval, késekkel, vasrudakkal felfegyverkezett férfiak rátámadtak az épületben tartózkodókra, ütlegelték, majd megkötözték őket. A kereskedelmi megbízottat elkülönítették a többiektől, kezét hátrakötötték, fejére zsákot húztak. Arról győzködték, hogy “dezetráljon”, álljon át az ő oldalukra. A támadók Észak-Korea felszabadításáért küzdő emberi jogi szervezet tagjainak nevezték magukat.

Az egyik nagykövetségi alkalmazott felesége egy első emeleti szobában rejtőzött el. Még mielőtt rátaláltak volna, kiugrott az ablakon. Sérülései ellenére el tudott menekülni. Őt látta meg egy járókelő, aki értesítette a mentőket és a rendőrséget is. A támadók a rendőrök felbukkanását követően a nagykövetség három gépkocsijával hajtottak ki a garázsból, ezeket később a város három különböző pontján találták meg üresen.

A csoport vezetője viszont hátul szökött ki az épületből és egy mobiltelefonos alkalmazással rendelt autóval hagyta el a helyszínt, amelyre Oswaldo Trump néven regisztrálta magát.

A bíró összegzése szerint két számítógépet, egy mobiltelefont, több pendrive-ot és két merevlemezt vittek magukkal a támadók, utóbbiak egyikén a nagykövetség biztonsági kameráinak felvételeit tárolták. A támadók ellen bűnszervezetben elkövetett betörés, rablás, fenyegetés, testi sértés, illegális fogvatartás és okirathamisítás miatt indul eljárás Spanyolországban. Az azonosított személyek ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a spanyol bíróság – értesült az El País című spanyol napilap.

A madridi nagykövetségi betörést öt nappal Kim Dzsong Un és Donald Trump Hanoiban rendezett csúcstalálkozója előtt követték el. A kiemelt jelentőségű diplomáciai esemény előkészítésében kulcsszerepe volt Észak-Korea egykori madridi nagykövetének.

Kim Jong Csol az észak-koreai Koreai Munkapárt központi bizottságának alelnöke, akit Kim Dzsong Un jobbkezeként tartanak számon. A madridi külképviselet éléről 2017 őszén távozott, miután a spanyol kormány kiutasította tiltakozásul Észak-Korea ballisztikusrakéta-kísérletei miatt. A támadással kapcsolatban az El País korábban felvetette a “politikai kémkedés” lehetőségét, majd arról is írt, hogy értesülése szerint az akció mögött az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) állhat dél-koreai közreműködéssel.

Korrupciós vádak miatt menesztették miniszterhelyettesi tisztségéből és kizárták a Kínai Kommunista Pártból (KKP) Meng Hung-vejt, az Interpol előző elnökét – derült ki a KKP fegyelmi bizottságának szerdán kiadott közleményéből.

Meng 2016-ban került a nemzetközi rendőrségi szervezet élére, de nem tudta kitölteni négyéves megbízatását, mert amikor tavaly szeptemberben hazalátogatott Franciaországból, a kínai hatóságok őrizetbe vették. Meng ezt követően azonnal lemondott elnöki tisztségéről.

Meng hazájában a közbiztonsági tárca miniszterhelyettesi posztját töltötte be.

A KKP fegyelmi bizottsága úgy fogalmazott: az ügyben folytatott vizsgálat azt igazolta, hogy Meng súlyos jogsértéseket követett el, továbbá nem tartotta magát a párt alapelveihez és központi bizottságának határozataihoz. A hivatalos szóhasználatban a “súlyos jogsértések” kifejezés rendszerint korrupciós ügyekre utal.

A közleményben az állt: Meng a befolyását kihasználva igyekezett fenntartani családja “pazarló életmódját”, hatalmával visszaélve szerzett állást a feleségének, és “hatalmas mennyiségű vagyontárgyat” fogadott el másoktól, amiért cserébe előléptetések, áthelyezések és céges ügyletek előmozdításában nyújtott segítséget.

A lyoni rendőrség tavaly októberben nyomozást indított Meng eltűnése ügyében, ugyanis felesége bejelentést tett azt követően, hogy több mint egy hétig nem hallott Kínában tartózkodó férjéről. Az utolsó üzenet, amit Meng a feleségének küldött, egy kést ábrázoló kép volt, mely az asszony szerint azt jelenthette, hogy férje veszélyben érezte magát.

Meng felesége a múlt héten levélben kérte Emmanuel Macron francia államfőt, hogy tegye szóvá férje rejtélyes eltűnésnek ügyét Hszi Csin-ping kínai elnöknek, aki a hét elején Franciaországba látogatott. A nő a férje hol- és hogylétéről szeretett volna információt kapni, és azt követelte, hogy engedélyezzék a férjének, hogy meglátogathassák ügyvédjei.

Meng a 192 tagállam rendőrségei közötti együttműködést segítő Interpol végrehajtó bizottságának első kínai elnöke volt, hazájában negyvenéves rendőri pályafutást volt a háta mögött.

Hszi elnök 2012 végén hirdetett átfogó kampányt a korrupció ellen, ennek keretében azóta több mint másfél millió köztisztviselő részesült büntetésben. A közvélemény által méltatott kampány azonban sokak szerint eszközként szolgál Hszi számára politikai ellenlábasainak ellehetetlenítésére.

Rendőrök mentettek meg egy férfit, aki kizuhant a kilencedik emeletről, majd egy emelettel lejjebb fennakadt – közölte a rendőrség.

Az eset a X. kerületi Bányató utcában történt, az idős férfi megszédült és kiesett a kilencedik emeletről, majd a lába egy emelettel lejjebb beakadt az erkély korlátjába – írták a közleményben.

A perceken belül a helyszínre érkező kőbányai rendőrök biztonságban be tudták őt húzni, majd átadták a mentőknek.

Több mint 170 millió forint állami és uniós forrásból betegbiztonsági fejlesztéseket valósítottak meg az ózdi Almási Balogh Pál Kórházban – közölte az intézmény főigazgatója.

Bélteczki János elmondta, az elmúlt időszakban kiépítették a légtechnikai fertőtlenítő rendszert, valamint számos higiénés fejlesztést valósítottak meg, ezáltal javult a betegbiztonság, valamint a dolgozók higiénés körülményei is az intézményben.

Megjegyezte, intézményi szinten kritikus területnek számított az intenzív osztály és a gyermekgyógyászat, ahol gyakori volt a dolgozók légúti megbetegedése. Az elnyert pénznek és az új rendszernek köszönhetően az intézmény több helyiségben is csökkenteni tudja a levegőben terjedő kórokozók jelentette fertőzési kockázatot, védelmet nyújtva a dolgozóknak és a betegeknek.

Három embert bíróság elé állítottak szerdán gyorsított eljárásban, miután két nappal ezelőtt romákra támadtak a Párizshoz közeli Clichy-sous-Bois-ban. A romákról a közösségi oldalakon azt az álhírt terjesztették, hogy gyerekeket raboltak el.

A támadás miatt 19 embert (17 felnőttet és két kiskorút) tartóztattak le . Az ügyészség nem közölte, hogy szerdán hányan voltak közülük még őrizetben. Az erőszakot megelőzően felhívások jelentek meg a közösségi oldalakon, miszerint gyerekeket és kamaszokat próbálnak elrabolni egy fehér kisbusszal közlekedő romák a Párizs környéki Ile-de-France régióban. Az üzenet terjesztése miatt a párizsi rendőrség hétfőn és kedden a Twitteren jelezte, hogy “álhírekről” van szó.

“A kisbusszal történő gyerekrablásról szóló pletykák teljesen megalapozatlanok. Semmilyen emberrablás nem történt. Ne szítson senki erőszakot!” – írta a rendőrség. Az ügyészség is jelezte kedden, hogy “semmilyen vizsgálat nem indult a roma közösség tagjai ellen gyerekrablási kísérlet miatt”.

Rendőrségi források szerint az őrizetbe vett mintegy húsz férfi hétfő este nyolc óra körül Clichy-sous-Bois-ban behatolt egy házba, amelyben romák voltak. A megtámadott embereknek sikerült elmenekülniük és menedéket találniuk egy szomszédos bevásárlóközpontban. Egy órával később a szomszédos Bobigny nevű városban ötven, késekkel és botokkal felszerelkezett férfi egy út menti romatáborra támadt, a lakókocsikat felgyújtották, és tömegverekedés tört ki.

A Le Monde című napilap tudósítása szerint a kisebb kunyhókból és lakókocsikból létrejött út menti romafaluban – amely körül a támadás óta megerősítették a rendőri védelmet – mintegy 250 – Romániából és Bulgáriából érkezett – roma él évek óta. A Facebookon hetek óta azt terjesztik róluk, hogy “gyerekrabló cigányok”.

Új intézkedéseket javasolt az ötödik generációs mobiltávközlési hálózatok (5G) magas szintű biztonságának garantálása érdekében kedden az Európai Bizottság, de az Egyesült Államok felhívása ellenére nem kezdeményezte a kínai Huawei kizárását az infrastruktúra kiépítését célzó tenderekből.

A bizottság aláhúzta, hogy a kiberbiztonságot illetően egységes megközelítésre van szükség, s ezért egy sor olyan konkrét intézkedésre és operatív lépésre tett javaslatot, amelyek révén jobban felmérhetőek lesznek az 5G-hálózatokat érintő kockázatok és hatékonyabbá válhat a megelőzés is. Ezen ajánlások jogi és szakpolitikai eszközök kombinációját tartalmazzák az EU-országok gazdaságának, társadalmának és demokratikus rendszerének védelme érdekében.

A brüsszeli testület felszólította az uniós tagállamokat, hogy idén júliusig végezzenek kockázatelemzést a telepítendő 5G-hálózatokkal kapcsolatban, frissítsék meglévő biztonsági előírásaikat, illetve határozzák meg a nyilvános hálózatok biztosításának feltételeit, különösképp az 5G-sávok rádiófrekvencia-használati jogainak odaítélése terén. Rámutattak, kiemelt fontosságú az információk megosztása a tagállamok között.

Hangsúlyozták, hogy szigorítani kell a beszállítók és az üzemeltetők kötelezettségeit. Különböző kockázati tényezőket kell figyelembe venni, például a műszaki, illetve a beszállítói, üzemeltetői magatartásához kapcsolódó kockázatokat, a harmadik országbeli cégekre vonatkozóan is.

Az uniós tagállamok nemzetbiztonsági megfontolásból kizárhatják piacaikról az előírásaiknak meg nem felelő vállalatokat – mutattak rá.

Az EU kiberbiztonsági ügynöksége (ENISA) feltérképezi a jelentett fenyegetéseket, és októberig elvégzi a közösség egészére kiterjedő értékelését. Ennek alapján dönthetnek a nemzeti szintű intézkedésekről, amelyek között lehetnek tanúsítási követelmények, tesztek, ellenőrzések és az esetleges kockázatokat hordozó termékek és beszállítók azonosítására szolgáló eljárások. Továbbá olyan biztonsági követelményeket kell kidolgozni, amelyeket az 5G-hálózatok kiépítésére vonatkozó közbeszerzések keretében alkalmazni lehet – közölték.

Mint írták, az 5G-nek köszönhető bevételek 2025-re nagyjából 225 milliárd eurót fognak kitenni, így nyilvánvaló, hogy ez a technológia kulcsfontosságú szerepet tölt be Európa globális versenyképességét illetően, a rendszer biztonsága pedig alapvető a kontinens stratégiai autonómiája szempontjából.

“Az új technológiák át fogják alakítani társadalmunkat, és hatalmas lehetőségek tárházát jelentik az emberek és a cégek számára. Nem engedhetjük meg ugyanakkor, hogy minderre a teljes biztonság megteremtése nélkül kerüljön sor. Alapvető jelentőségű, hogy az 5G-infrastruktúrák ellenállóképesek, teljesen biztonságosak legyenek mind technikailag, mind jogilag” – mondta Andrus Ansip, a bizottság digitális egységes piaci stratégiáért felelős alelnöke.

Noha nem nevezték meg a Huaweit a közleményben, szakértők szerint egyértelműen a kínai óriásvállalatra utaltak.

Biztonsági megfontolásokból nemrég az Egyesült Államok, majd Ausztrália, Új-Zéland és Tajvan is kizárta az 5G-hálózatok fejlesztéséből a Huaweit, illetve Japán is erre készül. Washington szerint Peking kémkedésre használhatja fel a vállalat berendezéseit, a vádak arra a kínai jogszabályra hivatkoznak, amely megköveteli a technológiai cégek együttműködését a hírszerző szervekkel. A kínai kormány és a Huawei ezt tagadja. Az Egyesült Államok bojkottra szólított fel, és a hírszerzési információk megosztásának korlátozásával fenyegette meg például a tiltást elutasító Németországot.

A Huawei kizárása a nagy távközlési szolgáltatók szerint azonban jelentősen visszavethetné az új technológia terjedését Európában.

Az amerikai haditengerészet és a parti őrség hajói keltek át a Tajvani-szoroson vasárnap – közölte az amerikai hadsereg, hangsúlyozva, hogy az átkeléssel demonstrálni kívánták Washington “elkötelezettségét az Indiai- és a Csendes-óceán térségének szabad és nyitott volta mellett”.

Az Egyesült Államok a jövőben is közlekedni fog olyan légterekben és vizeken, ahol ezt a nemzetközi jog lehetővé teszi – áll a közleményben, amelyet a tajvani média is idézett. Az eset nagy valószínűséggel tovább élezi majd a feszültséget Kína és az Egyesült Államok között a Dél-kínai-tengeren, amelynek jelentős részét Peking saját területi vizének tekint.

A tajvani sajtó hangsúlyozta, hogy amerikai hadihajók kilenc hónap alatt most hatodszor keltek át a szoroson. Ez legutóbb február 25-én fordult elő, és Peking akkor a leghatározottabban elutasította az amerikai fél “provokációját”, amely – mondták – sem a Tajvani-öböl békéjét, sem az amerikai-kínai kapcsolatok fejlődését nem szolgálja. Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője akkoriban azt mondta, hogy a kínai hadsereg a legmagasabb szintű készültséggel áll az amerikai haditengerészet akciói elébe. Hangsúlyozta: Tajvan Kína része, ezért a Tajvant érintő kérdések Kína szuverenitását és területi egységét érintő kérdések, melyek egyúttal az amerikai-kínai kapcsolatok legkritikusabb és legérzékenyebb fókuszpontjai is.

Az elmúlt években egyre gyakrabban gyakorlatoztak kínai harci gépek és hadihajók Tajvan térségében, és Peking diplomáciai eszközöket is bevetett, hogy csökkentse a sziget nemzetközi szövetségeseinek körét. Az amerikai katonai hírszerzés közelmúltbeli jelentése szerint a kínai hadsereg jelentős fejlesztéseket végzett az elmúlt években, és a katonai modernizáció elsődleges oka Tajvan.

Washington nem áll ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de kötelességének tekinti a sziget védelmét, melynek elsődleges fegyverbeszállítója. Az amerikai védelmi minisztérium adatai szerint 2010 óta Tajvan mintegy 15 milliárd dollár (4200 milliárd forint) értékben vásárolt fegyvereket az Egyesült Államoktól.

Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az “egy Kína elv” alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált azt követően, hogy Caj Jing-ven, a függetlenség párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet 100 százalékig legyőztük Szíriában – jelentette ki Donald Trump.

Az elnök a floridai Mar-a-Lago countryklubjába érkezve, a repülőtéren újságíróknak térképeket is mutatott, amelyeken az Iszlám Állam által egykor uralt területek, illetve a már felszabadított vidékek láthatók. “Itt van az Iszlám Állam, és itt van a mai helyzet” – mutatott a térképekre az elnök. A második térképen már egyáltalán nem jelöltek dzsihadista hadállásokat. Majd odaadta a térképeket az újságíróknak.

“Megőrizhetik ezeket” – tette hozzá.

Trump egyébként ugyanezt már szerdán – amikor bejelentette, hogy az Egyesült Államok 400 amerikai katonát hagy Szíriában – szintén elmondta, ugyancsak térképekkel illusztrálva a dzsihadistákra mért vereséget.

Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közben Washingtonban bejelentette: “az Iszlám Állam kalifátusát Szíriában 100 százalékig felszámoltuk”. Közölte azt is, hogy Patrick Shanahan, a védelmi minisztérium ügyvezető minisztere részletes tájékoztatást adott a szíriai helyzetről Trumpnak.

Az elnök korábban Twitteren azt írta: “bár az Iszlám Állam csaknem mindenki másnál jobban él az internettel, de minden propagandája ellenére is minden szinten nagyon nagy csapást szenvedett el”.

Az Egyesült Államok legfőbb szíriai szövetségese, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) még nem jelentette be, hogy teljes mértékben legyőzték volna a dzsihadista szervezetet. Az SDF pénteken csupán azt közölte, hogy Baghúz nagy részét ugyan elfoglalták, de még mindig harcok folynak ott a terroristák ellen.

Baghúz a terrorszervezet utolsó szíriai zárványa, amelyet az év eleje óta ostromol az amerikai támogatást élvező SDF, amely kurd-arab ernyőszervezet. Az SDF hét elejei közlése szerint az elmúlt hetekben több mint harmincezer ember hagyta el Baghúzt és környékét. Az amerikai lapokban is közölt beszámolók szerint a terroristák jelentős része külföldi. Közülük sokan a fegyverletételt választották.

Tizenkét autópályarendőr letartóztatását két hónappal meghosszabbította a Győri Törvényszék Katonai Tanácsának nyomozati bírája, öt bűnügyi felügyelet alá került, egy pedig szabadlábon védekezhet – közölte a törvényszék szóvivője.

A tizennyolc autópályarendőrt február 26-án összehangolt akció keretében fogta el Központi Nyomozó Főügyészség. Azzal gyanúsítják őket, hogy készpénzért cserébe nem büntettek meg szabálysértő autósokat az M1-es autópályán Győr-Moson-Sopron megyében. Havasiné Kulcsár Petra elmondta, hogy a rendőröket bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsítják.

Tizenkét rendőr esetében továbbra is fennáll a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás nehezítésének veszélye, emellett az úgynevezett katonai fegyelmi ok is megalapozza a letartóztatás hosszabbítását: a fegyelmi helyzet nem teszi lehetővé, hogy a gyanúsított katonai közegben maradjon.

Öt rendőr azért került bűnügyi felügyelet alá, mert részletes beismerő vallomást tett, s a hatóság munkáját segítő magatartásuk miatt letartóztatásuk nem szükséges. Egy rendőr együttműködő magatartására tekintettel került szabadlábra, esetében nem érkezett indítvány letartóztatásának meghosszabbítására. A döntés nem végleges – közölte a szóvivő.

A Kecskeméti Járási Ügyészség felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntette miatt vádat emelt egy 24 éves kecskeméti férfival szemben, aki 2017 márciusában Orgoványon, a sarki bolt előtt az élettársát sértő megjegyzésekkel illető helybeli férfin bottal vett elégtételt.

A 24 éves férfi 2017. március 21-én, délután Orgoványon lovaskocsiján ülve a sarki bolt előtt várakozott, mert élettársa bent vásárolt. Amikor a nő az üzletből kilépett, egy helybeli férfi gyalog elhaladt mellette és sértő megjegyzéseket tett rá, amit a vádlott is hallott. A vádlott a megjegyzéseken felháborodott, a kocsiról felvett egy 30-40 centis, seprűnyél vastagságú botot és azzal a sértegető férfit homlokon ütötte. A sértett homlokán a bőr felrepedt, ő azonban könnyű testi sértés vétsége miatt nem kérte a vádlott megbüntetését.

A vádlott a nyílt utcán a fenti eszközt használva kihívóan közösségellenesen, erőszakosan lépett fel, amely alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen.

A büntetlen előéletű vádlottat az ügyészség felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettével vádolja és büntetővégzés hozatalára irányuló eljárásban – tárgyalás mellőzésével – közérdekű munka büntetés kiszabását indítványozza. A szabadlábon lévő vádlott bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

(A hír nem szól arról, hogy az udvariatlanul provokáló áldozatot megfeddte volna a tekintetes bíróság. A -szerk- megj.)

Kétszeresére nő a kiberbűnözők által okozott károk értéke a következő három évben, az ESET IT-biztonsági szakembereinek elemzése szerint amíg 2015-ben háromezer milliárd dollár kiadást jelentett világszerte, 2021-ben már hatezer milliárd dollárra emelkednek a kiberbűnözés miatti kiadások.

A kiadások alatt az incidensek utáni összes költséget értik, amiben például egy zsarolóvírus esetében nem csak a váltságdíj kifizetése számít, hanem az incidens miatti termelékenységcsökkenés, számítógépek mentesítése, újratelepítése, a biztonsági szabályozás javítása, a szükséges technológiai védelmi beruházások és a vállalat hírnevét ért járulékos károk is.

A számítógépes bűnözés szolgáltatásként sem ismeretlen a kiberbiztonsági szakértők előtt, az interneten zsarolóvírusok széles skálája elérhető, mivel a bűnözők pénzért kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat vagy infrastruktúrájukat a feketepiacon. Ahogy a legális szoftverek esetében, a zsarolóvírusoknál is vannak rendszeres frissítések, technikai támogatás, valamint távoli vezérlő szerverekhez (C&C) való hozzáférés és számos fizetési lehetőség.

Az elemzés példaként említi, hogy a Ranion oldalain megvehető egyik zsarolóvírus havi vagy éves előfizetéssel is elérhető. Számos lehetőség áll a bűnözők rendelkezésre, egyre alacsonyabb árakon: a legolcsóbb egyhónapos csomag például alig 120 dollár (körülbelül 33 ezer forint), míg a legdrágább sem kerül többe 900 dollárnál egy teljes évre. Ezek az árak a külön megvásárolt szolgáltatásokkal 1900 dollárig is felmehetnek – írták.

Egy másik fizetési modellben a vásárlók a kártevőt és a c&c infrastruktúrát ingyen kapják, és a beérkező váltságdíjakból kér részesedést az eladó. Bármelyik megoldást választják, a bűnözőknek a vírusok terjesztésével is foglalkozniuk kell. El kell juttatniuk a zsarolóvírust az áldozatokhoz, általában kéretlen levelek vagy sérülékeny szervereken, távoli asztali protokoll (RDP) segítségével.

Az ESET szakértői kiemelik: több olyan szolgáltatás áll rendelkezésre a dark weben, az internet sötét oldalán, ami hitelesítő adatokat árusít a világ különböző részein lévő szerverekhez RDP segítségével. Az árak 8-15 dollár között mozognak szerverenként és országonként. Az érdeklődők kereshetnek operációs rendszer szerint, illetve az alapján is, hogy melyik fizetési oldal felhasználóinak van hozzáférése az adott szerverhez.

Egyes kiberbűnözők, akik botneteket, vagy feltört számítógépek hálózatait hozták létre, bérbe adják a spamek, vagy a támadások végrehajtásához szükséges számítási teljesítményt.

Az elemzés kitér arra is, hogy a sikeres adathalász támadásokat futtató bűnözők általában nem kockáztatnak az ellopott fiókok használatával. Számukra már az is nyereséges és biztonságosabb, ha a számlákat más bűnözőknek értékesítik. Ezek ára általában az ellopott számlán található hitelkeret tíz százaléka – ahogy a való életben az orgazda is a lopott, rabolt javakért cserébe csak keveset hajlandó fizetni a várható kockázatok miatt. A szakértők szerint néhány eladó boldogan mutatja be referenciaként eszközeit és a hamis oldalakat, amelyeket adathalászatra használnak.

Az elemzés szerint nyilvánvaló, hogy a nem is annyira rejtőzködő kiberbűnözők nyereséges iparágat hoztak létre, ami a marketingtől kezdve az ügyfélszolgálatokon át, a frissítésekig és a felhasználói kézikönyvekig minden hagyományos üzleti ágat magában foglal. Megjegyzik azt is, hogy bár ezeken a felületeken sok vevő akad, az igazi nyereséget a kiterjedt infrastruktúrával és a jól működő szolgáltatásokkal rendelkező “nagy halak” realizálják.

A kártevőkhöz kapcsolódó iparág már nem egy új, innovatív trend, hanem inkább a szoftvergyártókhoz hasonlít. Ez azt jelenti, hogy a kiberbűnözők által kínált szoftverek, termékek és szolgáltatások leginkább az értékesítés, a marketing és a terjesztés révén válnak nyereségessé – összegzik a szakértők, hozzátéve: egy incidens miatt mindenkit érhet valamilyen kár, a kibervédelem közös ügy, amire érdemes áldozni.

Az Egyesült Államok sikeres kísérletet hajtott végre ballisztikus rakétákat elfogó védelmi rendszerrel – jelentette be hétfőn este kiadott közleményében az amerikai Rakétavédelmi Ügynökség (MDA).

A kísérletet az Egyesült Államok nyugati partvidékétől mintegy 6500 kilométernyire fekvő Marshall-szigeteken felbocsátott rakétákkal hajtották végre. A Marshall-szigeteken lévő kísérleti központból néhány másodperces eltéréssel két interkontinentális ballisztikus rakétát bocsátottak fel. Ezeket a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontra telepített rakétaelfogó rendszer sikeresen semlegesítette.

Az eredményes kísérletről szólva Samuel Greaves tábornok, az MDA vezetője újságíróknak elmondta: a két felbocsátott rakéta hasonló volt azokhoz, amelyeket Észak-Korea próbált ki. A tábornok hangsúlyozta: a sikeres kísérlet azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok “érdemleges és hiteles elrettentő erővel rendelkezik egy nagyon is valós fenyegetéssel szemben”.

Észak-Korea 2006-ban hajtotta végre első nukleáris kísérletét, és 2017-ben bejelentette, hogy képes nukleáris robbanófejjel ellátni az Egyesült Államokat is elérő interkontinentális ballisztikus rakétát. A Pentagon (védelmi minisztérium) felügyelete alá tartozó Rakétavédelmi Ügynökség 2004-ben hajtott végre először rakétavédelmi tesztet, akkor még – az elhárító rakéta hibája miatt – sikertelenül.

A szörfözés klasszikus esete volt velem a napokban. Elindultam onnan, hogy megnéztem a Viking hajótársaság helikopteres mentését a norvég partoknál, onnan eljutottam egy tavaly decemberi helikopteres mentéshez a Spitzbergáknál, onnan találtam egy cikket, ami arról szólt, hogy mennyire alultervezettek a helikopteres SAR képességek Észak-Norvégiában, mióta megjelentek az ún. megacruiserek 5000-6000 utassal, onnan eljtuttam a barents Observer egyik újságírójának  twitter oldalára, ott találtam egy posztot arról, hogy Oroszország hogyan bővíti a tengeralattjárókra telepíthető nukleáris töltetű rakéták depotját a Kola félszigeten. Mi a kapcsolat megacrusier/halászhajó katasztrófák és a orosz atomtengeralattjárók között? A biztonság. Észak-Norvégia szempontjából a legnagyobb kritikus elem, hogy a Kola félsziget tele van nukleáris fegyverekkel, atomtengeralattjárókkal, atom meghajtású jégtörőkkel. 
Innen átmentem a Google Mapsra megnézni, hogy én is látom-e a bázist, és erre rákeresve szövegesen is végül rátaláltam az Olenyegorszk légibázisra, ahol több tucat rohadó Tu-22 Backfire-t volt szerencsém megpillantani. Visszamenve a tengeralattjáró bázisra pedig egy Akula és (talán egy) Delta IV osztályú atomtengeralattjárót láttam a levegőből. Jaa, kihagytam, még volt egy kanyar a norvég haditengerészet két aktív kémhajóiról is olvastam egy cikket, és onnan jutottam el a orosz bázisokhoz (itt volt említve, hogy mit is fognak figyelni).

Ez tehát a légibázis felvétele, kb 26-28 TU-22-es parkol egymásnak fordítva, míg előtéren talán az aktív, működőképes stratégiai bombázók parkolnak másik négy An-12 szállítógép és nem tudom milyen helikopterek mellett. A Wikipedia szerint a bázis egyik volt azoknak az sarkör közeli orosz bázisoknak, ahonnan az USA ellen indultak volna a bombázók nukleáris csapást mérni. A wiki szerint SZu-27-es és Mig-31-es is állomásoztak itt, de ennek a kép készítésekor nem volt nyoma. Néhány álcázott hangárnak/bunkernek van nyoma a reptéren, amely talán ezeknek a kisebb gépeknek lehetett a helye. Érdekes, hogy hangárt egyet se látni a stratégiai bombázók számára (gyorsan megnéztem az mostanság víz alatt levő Offutt Air Base-t, és ott sincs a nagy gépekhez hangár, igaz van három-négy hangár, ahol gondolom karbantartást, mondernizációt végeznek/végezhetnek a gépeken. Megnéztem és a Barksdale légibázist is, amely a B-52-es bázisa. Ott is egy van egy tucat gép, amely nem tűnik úgy, hogy aktív használatban lenne).

Hogy találtam meg az Olenyegorszk légibázist? Úgyhogy a norvég újságírónak megtaláltam egy cikkét, amiben google maps képekkel ábrázolta az orosz nukleáris tárolók bővítését. Ha ő megtalálta, akkor én is, gondoltam. De ő a bővítés fő helyszínének Guba Okulnaja települést jelölte meg, és mellette másik négyet, ahol vélhetőleg atomfegyvereket tárolnak az északi flotta tengeralattjárói számára.

Guba Okulnaját nem találtam, a norvég cikkből csak annyi derült ki, hogy Severomorszk közelében van. Mivel nem találtam sehol Guba Okulnaja-t, rákerestem a következő említett településre Gadzsijevo-ra, na ott már volt látnivaló.


Ha valaki veszi a fáradságot, és megnézi, fog látni a kikötő közelében néhány új építési nyomot, állítólag ezek azok az új tárolók.

Közben rákerestem a neten Guba Okulnaja nevére és nem egy 1963-ös CIA jelentés jön ki elsők között? A dokut megnézve, kiváló térkép segít útbaigazodni, hogy hol is van a bázis, így meg is találtam a térképen (nem sok minden látszik még egy tengeralattjáró sem, csak talán egy Ivan Rogov osztályú partraszálló hajó, de ezt már kivonták a hadrendből a Wikipédia szerint).

Guba Okulnaja jutott egy kis szerep a történelemben. Az 1962-es kuba válság idején itt (is) pakolhattak fel hajókra nukleáris robbanófejeket. A CIA jelentés arról szól, hogy egy kereskedelni hajó jelent meg a bázison, majd elment Kubáig, ahol az blokádba ütközött, majd visszahajózott a Guba Okulnajába.

A bravúr az volt, hogy erről a CIA-nak fotói is voltak a kikötőből. 1962-ben. Ezt vagy egy tengeralattjáró csinálta. Ez bravúr, mert akkor mindezt az orosz északi tengeri hadiflotta szájában csinálta, Severomorsk, a fő hadikikötő 10-20 km-re van, kicsit hátrébb Murmanszk, Guba Okulnajával egy öblöt alkotnak.  B verzió, hogy valami ügynökük készítette a fotót egy hajóról, csónakról, pont akkor, amikor ott volt a kereskedelmi hajó. Hááát, ennek inkább kisebb a valószínűsége, úgyhogy maradjunk a tengeralattjárós változatnál.