Biztonságpolitika

A TEK közleményében azt írta: F. Haszan korábbi bűnös tevékenységének feltárása érdekében a magyar terrorelhárítás együttműködik az Europollal, több ország rendvédelmi szervével és titkosszolgálatával.

Mint kifejtették: F. Haszan 2016-ban hagyta el Szíriát, Görögországban menekült kérelmet nyújtott be, melyet a hatóságok elfogadtak. A szíriai férfi a Görögországban kiállított menekült úti okmány felhasználásával érkezett a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Az említett – szabályosan kiállított – okirattal utazott, a rendelkezésre álló információk szerint Magyarországra érkezését megelőzően Európa több országában is megfordult.

A férfi a korábbi fogva tartási helyén, a nyírbátori Menekültügyi Őrzött Befogadó Központban a még idegenrendészeti őrizetben lévő F. Haszan demonstratívan fekete öltözékben járt, mint az Iszlám Állam terrorszervezet harcosai, de nem vett részt a közös imákon. Mivel az őrzött állomáson elhelyezettekkel konfliktusba került, illetve össze is verekedett, ezért az azóta őrizetben lévő F. Haszant a rendőrségi fogdában kiemelt figyelemmel kísérik.

A TEK feljelentése alapján elrendelt eljárásban a Fővárosi Nyomozó Ügyészség indítványt tesz a gyanúsított letartóztatására – ismertették.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész közölte, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség terrorizmus gyanúja miatt, kitoloncolás során őrizetbe vett Magyarországon egy szír férfit, aki három éve az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet tagja, és 2016-ban kivégzésekben vett részt.

Brandl kijelentette: ahhoz, hogy valaki integrálódjon, elsősorban meg kell tanulnia az ország nyelvét, ahová érkezett és a társadalmi játékszabályokat is el kell fogadnia. Ebben, úgy látja, még nagyon sok mindent kell tenni.

Szavai szerint a bevándorlók “jelentős hányada” egyszerűen megtagadja a részvételt a nyelvtanfolyamokon, jóllehet az alapfeltétele lenne annak, hogy dolgozhasson. Sajnos lehet, hogy nem elég a kínálat és az is igaz, hogy túl későn kezdik a nyelvoktatást, ennek ellenére nagyon fontos, hogy valaki akarjon is tanulni – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért utasítja el a migránsok egy része ezeket a kurzusokat, Uwe Brandl úgy válaszolt: különösen ott, ahol nagyon sok menekült él, képtelen az infrastruktúra ezzel lépest tartani. Németországban az a rend – ismertette -, hogy csak a menekültstátusz megszerzésének bizonyos fázisától lehet ilyen nyelvtanfolyamokon részt venni. Szerinte ezen változtatni kellene, hogy az első naptól kezdve kelljen tanulni a nyelvet és “meg kelljen dolgozniuk azért, amiért az állam finanszírozza az életüket”. Azt mondta: el kell várni a menekültektől, hogy részt vegyenek ezeken a kurzusokon.

Hangsúlyozta: világossá kell tenni, hogy náluk más kulturális szabályok vannak. Európában olyan társadalmi forma létezik, amelyben állam és egyház nem függ egymástól. Akik náluk védelmet keresnek, azoknál az állami politika és a vallás összefonódik. Ez egészen másfajta társadalmat eredményez. Ezért nagyon fontos, hogy a társadalmi szokásokat és leginkább a vendéglátó ország értékrendjét is elfogadják – emelte ki a politikus.

A német polgárok nem nézik jó szemmel, hogy azok az emberek, akik oda jönnek, “az állam pénzén élnek, egész nap semmit se csinálnak, nem tanulják meg a nyelvet, nem vesznek részt a társadalmi életben”. Ez pedig nem erősíti a társadalmi összetartást, inkább ellenkezőleg. A német emberek “ujjal mutogatnak” az államra és azt mondják, csődöt mondott – fogalmazott.

Úgy vélekedett: a német törvények miatt “meg van kötve a kezük”, de azoktól, akik nem integrálódnak, meg kellene próbálni részjuttatásokat megvonni vagy kevesebb pénztámogatást adni, ételre és ruhára csak utalványt. Viszont ez nem elég ahhoz, hogy ezt a folyamatot megállítsák – fűzte hozzá.

Brandl szerint minél tovább várnak az integrációval, a nyelvoktatással, az értékrendjük megismertetésével és elfogadtatásával, annál nagyobb az esély arra, hogy ezek az emberek saját csoportokba rendeződnek, és az új világot már nem is kell megismerniük. Megszokott környezetben élhetnek, mindenki ugyanazt a nyelvet beszéli, ez pedig minden, csak nem integráció – mondta.

Szólt arról is, hogy a 2015-ös válság óta a menekültek körülbelül 19 százaléka dolgozik és fizet biztosítást, de ez régiónként változó. Úgy folytatta: a tárt karok politikáját akkor is hitetlenkedve figyelték. Szavai szerint aki meghívót küld, az ne csodálkozzon, ha több millió ember, aki különböző okból elhagyta hazáját és éppen menekül, megpróbál abba az új világba jönni, ahol állítólag minden jobb, egyszerűbb és nem is kell érte sokat tenni. Ez persze sajnos nem igaz, de azok a képek akkor nem erről szóltak, hanem arról, hogy “csak gyertek hozzánk” – fogalmazott a politikus. Akiknek mindezzel meg kellett birkózniuk, meg voltak rémülve, mert észrevették, hogy nem urai a helyzetnek. Ha az önkéntesek és az önkormányzatok nem vették volna a kezükbe az ügyet, óriási problémák lettek volna. Így valamelyest megbirkóztak vele, de még nagyon messze vannak a céltól – tette hozzá.

Brandl szólt arról is, hogy egyértelműen meg kell határozniuk, mit értenek működő és szabad társadalom alatt. Egyértelműen el kell fogadtatniuk azokkal, akik Németországba jönnek, hogy “vagy részei lesznek ennek a társadalomnak, vagy el kell hagyniuk az országot”. Mert – fűzte hozzá – ha ők itt maradnak, fennáll a veszélye annak, hogy egy napon a szabad és demokratikus rend nem létezik többé, helyébe lép egy másik, ahol például a nők jogai nem érvényesülnek úgy, mint jelenleg, ahol az egyenjogúság talán papíron létezik, de a gyakorlatban nem.

Szerinte meg kell változtatni a törvényeket is a kiutasítások ügyében. A német parlament alsóházában ehhez kétharmados többségre van szükség, ami ebben a pillanatban nincs meg. Azonban – vélekedett – óriási probléma a jogrendszerből adódóan, hogy nem lehet visszaküldeni azokat, akiknek elutasították a menedékkérelmét.

Az elnök Twitteren közölte a várható elismerést. Mint írta: “52 év után elérkezett az idő, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben elismerje Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett, amely létfontosságú stratégiai és biztonsági fontossággal bír Izrael Állam, és a térség stabilitása számára”.

Elemzők szerint az amerikai bejelentés nagy segítséget ad Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek az április 9-én tartandó választások előtti kampányban. Netanjahu, aki többször is szorgalmazta a Golán Izrael részeként történő elismerését, percekkel a Twitter-bejegyzés után szintén mikroblogban meg is köszönte Trumpnak a döntést.

Trump bejelentése egy héttel azt megelőzően történt, hogy az elnök a Fehér Házban fogadja Netanjahut. Várhatóan akkor történik meg a Golán elismerésének formális rögzítése is.

A Golán-fennsík nyugati részét Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától, és 1981-ben egyoldalúan kiterjesztette rá törvénykezését is. Ezzel lényegében annektálta a területet. Ezt a lépést a nemzetközi közösség mindeddig nem ismerte el, és a Golán hovatartozása korábban az Izrael és szomszédjai közötti béketárgyalások egyik sarkalatos kérdése volt.

A The Wall Street Journal értesülései szerint a Fehér Ház tisztségviselői egyelőre nem kívánnak nyilatkozni arról, vajon a Golán elismerése része-e a régóta várt, de még nagy vonalakban sem ismert amerikai közel-keleti béketervnek. Az amerikai külügyminisztérium által a múlt héten nyilvánosságra hozott, szokásos éves emberi jogi jelentésben a tárca a Golánt Ciszjordániát és Gázát már nem “megszállt területként”, hanem “Izrael által ellenőrzött területként” említette.

A BRFK múlt évi tevékenységéről szóló beszámoló szerint – amelyet a budapest.hu oldalon tettek közzé -, a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma a 2018. évben 9,8 százalékkal, 62 870-ről 56 739-re csökkent. A Budapesten regisztrált emberölések száma a 2017. évi 34-ről a múlt évben 27-re csökkent, ugyanakkor a szándékos befejezett emberölések száma eggyel, 16-ra nőtt.

A testi sértések száma 2017-2018. év viszonylatában 2,5 százalékos csökkenést mutat, 2017-ben 2048 míg 2018-ban 1996 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A súlyos testi sértések száma egy százalékos növekedést mutat: 2017-ben 1124, 2018-ban pedig 1135 ilyen eset volt. A halált okozó testi sértések száma a két év viszonylatában nem változott a fővárosban, három-három volt 2017-ben és 2018-ban is.

A beszámoló szerint kiskorú veszélyeztetése vonatkozásában 3,3 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2017-ben 184, 2018-ban 190 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A garázdaságok száma tavaly 5,9 százalékkal, 2766-ra emelkedett a 2017-ben elkövetett 2612 ilyen bűncselekményhez képest. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények számában 31,7 százalékos növekedés figyelhető meg: 2017-ben 167, 2018-ban 220 ilyen jogsértést regisztráltak Budapesten.

A vagyon elleni bűncselekményeken belül jelentős, 26,7 százalékos csökkenés figyelhető meg a lopások és a betöréses lopások együttes számának alakulásában: 2017-ben 25 552, míg a 2018-ban 18 727 lopást regisztráltak. A főváros kerületeiben a múlt évben a 2017-es évhez képest az autólopások száma 50,7 százalékkal – 998-ról 492-re, a gépjárművek feltörése 48 százalékkal 1768-ról 920-ra csökkent. A múlt évben 17,5 százalékkal kevesebb lakásbetörést regisztráltak Budapesten 2017-hez képest, számuk 2994-ről 2469-re csökkent.

A rablások számának alakulásában szintén csökkenés figyelhető meg: 2017-ben 270, 2018 240 rablást regisztráltak, ami 11,1 százalékos csökkenést jelent. A beszámoló szerint az összes rendőri eljárásban regisztrált nyomozás eredményességének alakulásáról elmondható, hogy az a 2018. évben a 2017. évhez képest 48,3 százalékról 61,1 százalékra emelkedett. Budapest területén a 2018-as év tekintetében a személyi sérüléses balesetek száma 3,5 százalékkal, 3685-ről 3556-ra csökkent.

Az amerikai elnök dicsérte a tavaly megválasztott brazil elnököt, leszögezve, hogy várhatóan “fantasztikus munkakapcsolat” alakul ki majd közöttük. Sok tekintetben hasonlóan gondolkodnak – tette hozzá Trump. Kijelentette: azon dolgozik majd, hogy Brazíliát – amelyet az Egyesült Államok legnagyobb, nem NATO-tag szövetségesének nevezett – felvegyék az észak-atlanti katonai szövetségbe.

Bolsonaro köszönetet mondott Trumpnak azért, hogy támogatja Brazília felvételi kérelmét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD). A brazil politikus nem válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy az Egyesült Államok a venezuelai válság miatt tervezi-e amerikai katonák telepítését a brazil-venezuelai határra.

“Csodálom Donald Trump elnököt és bizonyosan együtt dolgozunk majd közös érdekeink megvalósításán” – fogalmazott Bolsonaro. Hozzáfűzte: miként Trump ismét naggyá akarja tenni Amerikát, úgy szeretné ő is ismét naggyá tenni Brazíliát.

A latin-amerikai ország elnöke köszönetet mondott Trumpnak azért, hogy támogatja Brazília felvételi kérelmét a OECD-be. Bolsonaro nem válaszolt arra a konkrét újságírói kérdésre, hogy vajon az Egyesült Államok tervezi-e amerikai katonák telepítését a brazil- venezuelai határ brazil oldalára.

Bolsonaro rögtön a megérkezése után Twitter-bejegyzésben tudatta: “hosszú idő után először érkezik Amerika-barát brazil elnök Washingtonba”. Ezt az üzenetet ismételte meg az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájában tett hétfői látogatásán, majd a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) Langley-ben lévő központjában is.

Ezzel kapcsolatban elemzők megjegyezték: meglehetősen szokatlan, hogy egy külföldi államfő és kísérete a CIA székhelyére látogasson. Bolsonaro fia – aki parlamenti képviselőként a több miniszterrel bővített delegáció tagja – “a világ egyik leginkább tiszteletre méltó hírszerző ügynökségének” minősítette a CIA-t.

A brazil elnök hétfőn, miután találkozott Steve Bannonnal, Trump volt főtanácsadójával, interjút adott a Fox televíziónak. Ebben dicsérte az amerikai elnök migrációs politikáját, kivált azt a tervét, hogy falat építtet az amerikai-mexikói határon. “A migránsok többsége nem jó szándékú és nem a legjobbakat akarja az amerikai népnek” – fogalmazott.

A Fehér Házban folytatott kétoldalú tárgyalásokon Trump és Bolsonaro elsősorban az amerikai-brazil gazdasági kapcsolatok és a technológiai együttműködés fejlesztését Bolsonaro már a múlt csütörtökön bejelentette, hogy együttműködési megállapodást írnak alá, és ennek értelmében Washington műholdak fellövésére veheti majd igénybe a Brazília északi államában, Maranhaóban lévő alcantarai űrközpontját.

A két politikus regionális, elsősorban Venezuelát érintő kérdéseket is megvitatott. A közös sajtótájékoztatón azonban egyikük sem tért ki a részletekre. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, amely egy Venezuelában történő esetleges amerikai katonai beavatkozás lehetőségét firtatta, Trump megismételte a korábban már többször kifejtett álláspontját, nevezetesen, hogy minden megoldás elképzelhető.

A vádiratban foglaltak szerint az elkövető az éjjeli órákban, tizennégy év alatti ismerősével várakozott az egyik pápai dohánybolt előtt, amikor a sértett az üzletnél megjelent, ott szeszes italt vásárolt, majd azt a bolt előtt elfogyasztotta.

A vádlott ekkor megkérte a sértettet, hogy neki és kiskorú társának is vásároljon italt, amit a férfi kezdetben megtagadott, de többszöri kérést követően végül vett nekik egy-egy üveg, egy decis kiszerelésű röviditalt. Az italok elfogyasztása után, hajnali fél kettő körül a sértett hazafelé indult. A vádlott és a társaságában lévő kiskorú fiú mintegy húsz másodperc elteltével követte, majd amikor utolérték, a vádlott váratlanul a sértett jobb első zsebébe nyúlt, s abból háromezer forintot kivett.

A sértett felszólította az elkövetőt, hogy adja vissza a pénzét, de a vádlott azért, hogy a pénzt megtarthassa, tenyérrel, nagy erővel arcon ütötte a férfit. A sértett az ütést követően menekülni akart, de a vádlott hátba rúgta. A férfi a rúgástól elesett, majd miután felállt, közölte, hogy értesíti a rendőrséget, és ismét követelni kezdte a pénzét. A vádlott azonban erre csak annyit válaszolt, „Azt akarod, hogy a telefont is elvegyem tőled?”, majd a kiskorú fiúval, aki közben többször kérte a vádlottól a pénz visszaadását, elfutottak a helyszínről.

Az ügyészég a letartóztatásban lévő elkövetővel szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozta a vádiratban.

“A szexuális visszaélések veszélye változatlanul aktuális, nem a múlthoz tartozik” – fogalmaztak az áldozatokat képviselő ügyvédi iroda munkatársai. Leszögezték, hogy ez mindaddig így lesz, amíg nem hozzák nyilvánosságra a szexuális visszaéléseket elkövető minden egyes pap, szeminarista és egyházi alkalmazott nevét.

A Jeff Anderson és társai ügyvédi iroda jelentése hangsúlyozta azt is, hogy bár a csaknem négyszáz feltételezett elkövető neve ismert, az egyházi hatóságok az egyházkerületek tagjainak csak töredékét értesítették arról, hogy kik vádolhatók szexuális bűncselekményekkel.

A jelentésben megnevezettek valamennyien a mintegy kétmillió hívőt számláló chicagói érsekséghez tartozó városokban teljesítettek és teljesítenek szolgálatot. Az érsekséghez tartozó hat egyházkerület korábban már nyilvánosságra hozott egy jelentést, amelyben tudatta: az egyház 185 tagjáról derült ki hitelt érdemlően, hogy szexuális bűncselekményekkel vádolható.

Egyes egyházkerületek tisztségviselői szerdán elutasították az ügyvédi iroda jelentésében foglaltakat. A springfieldi egyházkerület szóvivője, Andrew Hansen például “profi marketingbrosúrának” minősítette a dokumentumot, és megjegyezte, hogy a listán szereplő egyik papot már 2004-ben eltávolították szolgálatából. A rockfordi egyházkerület szintén közleményben reagált, hangsúlyozva, hogy a vádak megalapozatlanok vagy figyelmet sem érdemelnek. Ugyanakkor az egyik megnevezett papról azt állították: nem volt tudomásuk arról, hogy szexuális visszaéléseket követett el. A jolieti egyházkerület tisztségviselői nem az egész jelentést utasították vissza, de leszögezték, hogy a dokumentumban megnevezett papjaik már régóta nem teljesítenek szolgálatot az egyházkerületben.

Az érsekség közleményben tudatta, hogy nem foglalkozik “önmaga rendszabályozásával”. Kommünikéjükben leszögezik: “Az érsekség a felmerülő vádakat továbbítja a polgári hatóságoknak, függetlenül attól, hogy mikor és hol történt a feltételezett visszaélés, a szóban forgó személy az egyházközséghez tartozik-e vagy sem, életben van-e még vagy már elhunyt.”

A francia politikus Patrick Shanahan amerikai ügyvezető védelmi miniszterrel tartott tárgyalásai előtt volt a transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó elemző intézet vendége. Beszédében azt hangoztatta, hogy – mivel szerinte Washington eddig nem erősítette meg tartós elkötelezettségét az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) iránt – okvetlenül szükséges lenne, hogy Európa “autonóm védelmet” építsen ki magának.

A miniszter meggyőződésének adott hangot, hogy az Egyesült Államok elsősorban a Kína által jelentett stratégiai kihívásra összpontosítja figyelmét, ezért “kérdőjelek merülnek fel” a transzatlanti szövetséggel kapcsolatos politikája iránt. Mint fogalmazott: e kérdéseket felerősítik a tervezett amerikai csapatkivonások a háborús övezetekből és a kereskedelmi egyezményekből való kivonulások.

“Az európaiak amiatt aggódnak, vajon az Egyesült Államok elkötelezettsége a NATO iránt tartós lesz-e? Feltételezhetjük-e, hogy ugyanúgy folytatódik, mint az elmúlt hetven esztendőben?” – fogalmazta kérdésekbe az álláspontját Parly.

A francia miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy – meglátása szerint – Donald Trump az amerikai elkötelezettséget az európai tagországok védelmi kiadásainak növeléséhez köti, valamint az Egyesült Államoktól történő fegyvervásárlásoktól is függővé teszi.

“A szövetségnek feltétel nélkülinek kell lennie, mert másként nem szövetség. A NATO alapokmányának 5. cikkelye van és nem F-35-ös cikkelye” – szögezte le. Ezzel részben az amerikai F-35-ös vadászbombázók eladásaira utalt, részben pedig az észak-atlanti szervezet alapokmányának 5. cikkelyére, amely kimondja, hogy ha valamelyik tagállamot megtámadják, akkor a NATO egésze védelmébe veszi.

Parly ugyanakkor elismerte Trump NATO-tagországokhoz intézett bírálatainak jogosságát, azt, hogy az amerikai elnök a védelmi hozzájárulások növelését sürgeti. Hangsúlyozta: az európai tagországoknak valóban többet kell költeniük a közös védelemre, de hozzátette azt is, hogy üdvös volna bizonyos mértékű európai önállóság kialakítása is, hogy a kontinens NATO-tagjai ne függjenek túlságosan is az amerikai hadseregtől. De “egy európai önállóság kiépítését soha nem szabad az Egyesült Államok elleni lépésként értékelni” – fűzte hozzá.

Hétfő délután Parly a Pentagonban folytatott tárgyalásokat amerikai kollégájával, Shanahannal. A megbeszélésekről Charles Summers szóvivő nagyon rövid közleményt adott ki, amelyben leszögezte: a felek ismét hitet tettek az Egyesült Államok és legrégebbi szövetségese közötti védelmi kapcsolatok mellett. A kommüniké szerint a két miniszter megvitatott egy sor, közös érdeklődésre számot tartó kérdést is, köztük az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tartós felszámolása és a terrorizmus elleni globális harc melletti elkötelezettséget is.

A kormányfő hétfőn fogadta Spasime (Ments meg) elnevezésű kezdeményezés vezetőit, és a tárgyalások követően bejelentette, hogy több segélyvonalat is indítanak az év végéig hat megyében, és védett házakat hoznak létre, ahol még nincsenek. Szombaton a felvonulók szigorú fellépést követeltek a rendőrségtől, az igazságszolgáltatástól és az iskoláktól a jelenséggel szemben.

Horvátországban évente 15 ezer nő válik családon belüli erőszak áldozatává, az elmúlt tíz évben több mint háromszáz nőt öltek meg hozzájuk közel álló személyek.

A rendőrség adatai szerint 2018-ban a családon belüli erőszakkal kapcsolatos jogsértések 78 százalékát férfiak, 22 százalékát nők követték el. Ugyanezen adatokból az is kiderül, hogy 3198 bűncselekmény esetébenben a családon belüli bántalmazások 76 százalékában nők és 24 százalékban férfiak voltak az áldozatok. Az elkövetők, 2100 a rendőrségnek bejelentett esetben, 91 százalékban férfiak voltak és 9 százalékban nők.

A családon belüli erőszak folyamatosan foglakoztatja a horvát közvéleményt. Az elmúlt néhány hónapban több súlyos estre is fény került, amely nagy sajtónyilvánosságot kapott. Februárban például egy Pag szigeti családapa kidobta egy emeleti ablakból négy gyerekét. A 3, 5, 7 és 8 éves gyerekek súlyosan megsérültek. Az eset felvetette a gyermekvédelmi rendszer működésképtelenségét is.

A tüntetés szervezői szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy a hatóságok kilencven százalékban szabálysértésként, és nem bűncselekményként kezelik az eseteket.

A határozat, amelyről ezt követően a képviselőházban is voksolnak, harminc napot adna Donald Trumpnak a Rijádnak nyújtott mindennemű támogatás lezárására. Szaúd-Arábia Jemenben az Iránnal szövetséges húszik ellen folytat háborút. A 47 demokrata párti szenátorhoz a voksoláskor csatlakozott hét republikánus törvényhozó is, ami elemzők szerint jelzi, hogy a kongresszusban erősödik a republikánus politikusok elégedetlensége Rijád támogatása miatt.

“Ez közvetlen válasz volt a Hasogdzsi-gyilkosságra” – fogalmazott a voksolás után a szaúdi újságíró meggyilkolására utalva újságíróknak Chris Murphy connecticuti demokrata párti szenátor, aki a javaslat egyik előterjesztője volt. Murphy hangsúlyozta, hogy a jemeni háborúban történő amerikai részvétel beszüntetése “egyértelmű nyilatkozat” arról, hogy Washington nem bízik többé Szaúd-Arábiában.

A demokrata többségű képviselőház a múlt hónapban már megszavazott egy határozatot a szaúdiaknak Jemenben nyújtott amerikai támogatás megvonásáról, de a republikánusok módosítást nyújtottak be, és a voksolási procedúra újrakezdődött. Ez ért véget a szerda esti szavazással.

A Fehér Ház szerdán este jelezte, hogy Trump vétót emel minden törvény ellen, amely korlátozná az Egyesült Államok jemeni szerepvállalását. A javaslat ellenzői azt hangoztatták, hogy tisztában vannak ugyan Rijád jemeni háborújának buktatóival, de az emiatti elégedetlenséget nem a törvényhozásban kell levezetni.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője a voksolás után azt nyilatkozta: a határozat akadályozhatja a háború diplomáciai eszközökkel történő lezárására irányuló erőfeszítéseket. “Igazuk van a szenátoroknak, amikor komoly aggodalmakat fogalmaznak meg Szaúd-Arábia magatartásának néhány vonása miatt, különösen ami Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolását illeti. Csakhogy ez a határozat nem erről szól. Nekünk a jemeni háború felelősségteljes lezárására kell összpontosítani erőfeszítéseinket” – hangsúlyozta McConnell. Majd hozzátette, hogy az Egyesült Államok szövetségeseinek nyújtott támogatás megvonása szerinte csökkenti az Egyesült Államok azon eszközeit, amivel megkönnyítheti az ENSZ diplomáciai erőfeszítéseit.

A RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint Bondarev, aki korábban az orosz légierő parancsnoka volt, “komoly kihívásnak” nevezte a Romániában elhelyezett amerikai rakétavédelmi eszközöket, amelyek szerinte “alapvetően megváltoztatták az erőegyensúlyt a régióban” és közölte, hogy a rakétahordozó bombázókat a gvargyejszkojei légi bázison fogják állomásoztatni.

Moszkva szerint a romániai rakétavédelmi rakéták indítóállásai Tomahawk típusú manőverező szárnyas repülőgépek kilövésére is alkalmasak. Ez Washington szerint csak a berendezések átprogramozása esetén lenne lehetséges.

Bondarev közölte, hogy a Krímbe telepített stratégiai bombázókat az elkövetkező években úgy fogják korszerűsíteni, hogy azok “Európa bármely pontján” képesek legyenek a légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek megsemmisítésére. Mint mondta, ezt a Tu-22m3-asok és az általa hordozott eszközök hatótávolsága lehetővé teszi.

A romániai Deveseluban 2016 májusában helyezték üzembe az amerikai Aegis Ashore rakétaelhárító rendszer szárazföldi egységét.

Bicát tavaly júniusban négy év letöltendő szabadságvesztésre ítélték bűnpártolásért, de a volt főügyész már korábban elmenekült Romániából és Costa Ricában folyamodott politikai menedékjogért.

A szintén letöltendő börtönbüntetésre ítélt Dan Sova volt közlekedési miniszter ítéletének megsemmisítése után ez már a második olyan hangzatos korrupciós ügy, amelyben az elítélt a jogerős döntést hozó öttagú bírói tanács összetételét egy tavaly novemberi alkotmánybírósági határozat alapján megkérdőjelezve érte el a per fellebbviteli szakaszának újratárgyalását.

Az ítéletek megkérdőjelezéséhez az alkotmánybíróság teremtett jogalapot, amely a bukaresti kormány panaszának helyt adva megállapította, hogy a legfelsőbb bíróság már 2014 óta minden évben szabálytalanul hozta létre öttagú bírói tanácsait, amikor egy belső határozat alapján a hivatalból kijelölt elnökök mellé további négy bírót sorsolt ki véletlenszerűen, holott a törvény szerint a tanács valamennyi tagját sorshúzással kellett volna kijelölni.

Az alkotmánybírósági határozatra hivatkozva Tudorel Toader igazságügyi miniszter januárban bejelentette, hogy a kormány sürgősségi rendeletet készít elő, amellyel jogalapot teremt az öttagú bírói tanácsok által az utóbbi öt évben lezárt perek újratárgyalására. Az úgynevezett “perújítási rendelet” szándékát Klaus Iohannis államfő, a jobbközép ellenzék és az Európai Bizottság is bírálta, mivel szerintük az a korrupcióért elítélt politikusokat segítő burkolt amnesztia lenne.

A Bukarestben kormányon lévő szociálliberális koalíciónak az a meggyőződése, hogy korrupcióváddal meghurcolt tisztségviselői ellen egy titkosszolgálati befolyás alatt álló úgynevezett “párhuzamos állam” folytatott hajtóvadászatot, a beszervezett bírák és ügyészek közreműködésével valóságos politikai tisztogatást végezve a korrupcióellenes hadjárat ürügyén.

Handó Tünde hozzátette, a végső döntést sokszor már nem a magyar állam szuverén bírósága mondja ki, hanem adott esetben az Alkotmánybíróság, az Európai Unió bírósága, az emberi jogi bíróság.

“Szeretném a mai napon a bírókkal megosztani aggodalmamat, hogy erősnek kell lennie a bírósági szervezetnek, mert sokan vannak körülöttünk, akik nem azt szeretnék, hogy egy erős bírósági szervezet legyen, és ezek a hangok nem is feltétlenül a szokásos úton érkeznek hozzánk” – jelentette ki az OBH elnöke.

Handó európai szintű dilemmának nevezte, hogy a bírósági szervezetet megmozdítja és figyelmét eltereli egy-egy újsághír, vagy olyan felszólalás a bírói karból, melyen “elcsodálkozunk, hogy valóban egy bíróhoz méltó megnyilatkozás-e”.

Az OBH vezetője kiemelte, az eljárási kódexek változása közben a bírósági szervezet helytállásról tett tanúbizonyságot és ezt fontos elismerni.

Az ismeretlen telefonáló hétfő reggel bejelentette, hogy három állomáson pokolgépet rejtettek el. Emiatt a rendvédelmi szervek mintegy félezer munkatársának gyakorlatilag a földalatti vasúthálózat összes megállóját ellenőriznie kellett. Robbanószerkezetet nem találtak.

Sajtóértesülések szerint Moszkvában bombafenyegetés érte az osztankinói tévétornyot és az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszóró Társaság (VGTRK) sabolovkai stúdióját is. Szintén fenyegető üzenet kapott a Rosszija rádió Veszélyes eszközre egyetlen helyszínen sem bukkantak.

Februárban az Interfax szerint a biztonsági szervekhez több mint nyolcszáz hamis fenyegetés futott be Moszkvában. Egyedül február 5-én mintegy hétszáz objektumot kellett átkutatni, ami miatt 165 ezer embert evakuáltak. A TASZSZ azt jelentette, hogy 21-én és 22-én több mint hétszáz bankfiókban, húsz üzletben és bevásárlóközpontban, valamint 14 iskolában és bevásárlóközpontban helyeztek kilátásba robbantást.

2017-ben Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban újrakezdődtek.

Az RBK gazdasági napilap február végén úgy értesült, hogy amíg két évvel ezelőtt a fenyegetések rendre telefonon, előre felvett hangüzenet formájában érkeztek, addig idén a bűnözők e-mailt részesítették előnyben.

A Magyar Honvédség ejtőernyős válogatottja márciusban kezdi a felkészülést az októberi katonai ejtőernyős világbajnokságra. A felkészülést hazai edzőtáborok és külföldi versenyek segítik. Két világbajnokság között félidőben, idézzük fel a tavaly augusztusi versenyt, amelynek rendezési jogát a 138 országot tömörítő, brüsszeli központú Nemzetközi Katonai Sporttanács (Conseil International du Sport Militaire - CISM) Magyarországnak ítélte. A helyszín Szolnok, a szervező pedig az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis volt.

A történet 2016-ban Kubinkában kezdődött, ahol a magyar csapat megnyerte a célba ugrás versenyszámot és aranyéremmel térhetett haza. A kubinkai szereplésről készült útijelentésben megfogalmazódott, hogy ha a magyar csapat olyan eredmény ért el, mint egy világbajnokság első helyezése, akkor megfontolandó lenne, hogy Magyarország is ejtőernyős világbajnokságot rendezzen. Akik látták, hogy hogyan, milyen háttérrel működik egy ilyen verseny, kiálltak amellett, hogy ez nem annyira pénzkérdés, mint inkább presztízskérdés, ráadásul a honvédségnek nagyon sok mindene megvan hozzá.

Szervező bizottság alakult, amelynek elnöke Szabó László dandártábornok, az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnokhelyettese, alelnöke Dr. Bali Tamás ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnokhelyettese lett. Miután Bali ezredes zöld utat kapott, 2016 szeptemberében elindult egy előkészítési folyamat, amelynek része volt a költségtervezet is. Két opciót dolgoztak ki. Az egyikben a honvédség egyedül rendezte az egészet, a másikban pedig a szlovének bevonásával, akik miután tudomást szereztek arról, hogy a Magyar Honvédség ejtőernyős világbajnokság szervezésére készül, jelentkeztek, hogy két repülőgéppel csatlakoznának. A tervezésnél kijött egy összeg az egyedüli és egy másik összeg a közös rendezésre. Ez felkerült Simicskó István akkori honvédelmi miniszterhez, aki maximálisan támogatta és 2017 januárjában elfogadta a közös szervezés koncepcióját. Ezzel Magyarország a 42. CISM Katonai Ejtőernyős Világbajnokság szervezési jogát megpályázhatta.

A Bundeswehr célba ugrójának lába eléri az érzékelő platformot. Elöl a bíró, a háttérben a csapattársak és többi ejtőernyős figyeli a pillanatot. 

A döntés után elkészült egy dokumentum, hogy a 2018-as világbajnokságot Magyarország kívánja megrendezni. A CISM két évre előre tervez, a következő helyszín a biztos, az azt követő pedig a jelölt. Ezért volt fontos, hogy a 2018-as rendezéshez 2017-ben benyújtsuk a pályázatot, ami Athénban, a CISM éves kongresszusán megtörtént.

Miután a CISM irányító testülete elfogadta a magyar jelentkezést, elkezdődhetett a tervezés. Bali Tamás ezredes és stábja már a következő világbajnokság főszervezőjeként utazhatott ki Németországba, a 41. Katonai Ejtőernyős Világbajnokságra. A világbajnokságokon természetesen mindig ott vannak a CISM ejtőernyős szakágának vezetői. Velük a különböző versenyszámok biztosításának szakmai-technikai részleteiről, feltételeiről folytattak tárgyalásokat a szolnokiak. Tárgyaltak továbbá a maguk területén legjobbnak számító szakemberekkel is, például azzal az osztrák csapattal, amely a célba ugrás pontosságát érzékelő berendezést működtette vagy a stílus és formaugrást értékelő szoftvert kezelő francia szakemberrel. Külön tárgyaltak a koreai jogtulajdonossal, hogy meglegyen a regionális jog, és ez a szoftver online elérhető és használható legyen majd Szolnokon. A németekkel a stílusugrás megfigyeléséhez szükséges speciális kamerákról egyeztek meg, mivel ilyen kamerák nincsenek Magyarországon. A verseny főbírója egy belga szakember, őt is megkeresték és felkérték a következő évi világbajnokság főbírójának. Amint Németországban befejeződött a verseny, a következő szervezőnek, Magyarországnak adták át a CISM zászlaját. Azon a világbajnokságon a magyar csapat harmadik helyet szerzett. Ők bronzéremmel, Bali ezredes és stábja pedig egy kiforrott koncepcióval térhetett haza.

*

A magyarországi verseny fő helyszíneként a szandaszőlősi füves repülőteret jelölték ki, másodlagos helyszínként pedig a helikopter bázist. Azért volt szükség a megosztott helyszínre, mert egy időben három versenyszámot kellett lebonyolítani és ahhoz a szandai légtér nem volt elég nagy. Nézői szempontból a célba ugrás a leglátványosabb, így nem volt kérdés, hogy azt Szandán tartják. Ez az érdeklődőknek is jó volt, hiszen Szolnokról busszal is bárki könnyen kijuthatott és nézelődhetett a kijelölt területről. A stílusugrás - mivel annak a lényegi része fent történik, és a kilátogató nézőknek nem érdekes - mindig a másodlagos helyszínen, a helikopter bázison zajlott, legtöbb esetben a formaugrás is. Többnyire a két helyszínen egyszerre ment a célba ugrás és a stílusugrás, és ha az időjárás miatt a szélre érzékeny célba ugrást le kellett állítani, akkor a formaugrást kint folytatták Szandán.  

Mi-17-es a Szandán kijelölt leszállóhelyen.

A Szandaszőlősről üzemelő Mi-17-est és a két szlovén Pilatus PC-6-ost el kellett különíteni az ugrók földet érési területétől. A meglévő pályát nem használhatták a gépek, mert akkor az ugróknak azon keresztül kell volna járkálniuk. Építeni kellett tehát két új pályát. A szlovének mindössze 400 méter hosszú és 30 méter széles pályát kértek a legendásan jó STOL képességgel bíró PC-6-osoknak. Egy füves pálya megépítése a szakemberek szerint a talaj előkészítése miatt öt év úgy, hogy az évszakok változásával együtt járó hőmérsékletváltozás és a csapadék is segíti az építőket. A szervezőknek minderre természetesen nem volt öt évük csak egy. Végül a két pálya mellett még egy helikopter leszálló is készült.

Szandaszőlősön felépítették és berendezték a versenyhelyszínt is. Kialakítottak egy versenyközpontot azokkal a sátrakkal, amelyekhez a felszálláshoz szólított csapatok érkeztek a felszerelés ellenőrzéséhez, és ahonnan már autóval vitték ki őket a gépekhez. Külön sátrakat állítottak az egyes nemzeteknek, a CISM vezetésnek, a regisztrációnak, a biztosítóknak, és a sajtónak. Kialakították a légiforgalmi irányítás helyét, a hajtogató helyet, a kiállítók területét, a híradó-informatikát, továbbá mobil WC-ket és zuhanyzó konténereket helyeztek el, és parkolókat is kiépítettek. Külön edzősátrakat, snack bárt, mobil tribünt, és egy hatalmas LED-falat állítottak, amelyen a szabadesés felvételei mentek.

Szlovén Pilatus Porter a szandaszőlősi reptéren.

A versenyhelyszín elektromos ellátásához három független hálózat kell saját áramfejlesztővel. Egy, ami a célba ugrási helyszínt működteti, egy a versenyzők sátraihoz telefont, egyebeket tölteni, és egy külön hálózat a versenyközpontnak. Bármennyire is macerás volt, három kört kellett kiépíteni, méghozzá földkábellel. Brazíliában történt ugyanis, hogy a célba ugrásnál az egyik csapat elugrotta magát. Az utánuk következőknek viszont jól sikerült, ezért azok, akik elugrották magukat, elvágták a kábelt, hogy értékelhetetlen legyen a sorozat. (Az érzékelő platformban nem volt áram.) Az újabb körben a jó ugrók is elrontották, így akik elvágták azok bent maradtak. Miután az egész akció kiderült, a csalókat hazaküldték, és azóta csak földkábelek lehetnek – hatvan centiméter mélyre ásva.

A helikopter bázison volt egy megfigyelő sátor a csapatvezetővel és a megfigyelő bíróval, mert ha a csapatvezető elkezd óvni, a megfigyelő bíró ott van, azonnal beavatkozik, és helyben próbálják megoldani a helyzetet. Ha nem sikerül megoldani, akkor interneten beszólnak a bírókhoz, hogy álljanak le, ne értékeljenek tovább. A stílusugróknak, a formaugróknak és a célba ugróknak külön bírói csoportja van, mindegyiket egy-egy főbíró vezeti. Amennyiben az adott csoport főbírójával közösen sem sikerül megoldani a problémát – amire még nem volt példa – akkor a vezető bírónak kell döntenie, aki mindhárom csoportot összefogja.

Mindkét helyszínen egészségügyi biztosításra is szükség volt, amit a helikopter bázison a saját egészségügyi szolgálat adott önállóan, a szandaszőlősi helyszínen pedig az Országos Mentőszolgálattal közösen. Az OMSZ olyan eszközökkel és tapasztalattal rendelkezik, amelyekkel azonnal be tud avatkozni. Van továbbá egy rendelet, ami egyrészt meghatározza, hogy egy adott típusú nemzetközi verseny biztosítására milyen erőket kell bevonni, másrészt, ha a látogatók száma meghaladja az ezer főt, akkor az Országos Mentőszolgálatot mindenképpen be kell vonni. 

A mentőknek és az egészségügyi katonáknak sajnos volt dolguk, amikor a nagy gonddal felépített szandaszőlősi versenyhelyszínt augusztus 14-én reggel egy rendkívül heves zivatar három perc alatt katasztrófa sújtotta helyszínné változtatta. Sátrak szakadtak szét, repültek el, áramellátást biztosító generátorházak fordultak ki a földből betontalapzatukkal együtt. Voltak, akik a sátrakba kapaszkodva igyekeztek azokat a földön tartani, mások csak legyintettek az egészre és filmre vették a vihart, megint mások sokkolva álltak vagy éppen hanyatt-homlok menekültek. Rosszul jártak azok, akik a mobil vécéket választották menedékként, mert a vihar pehelyként borította fel a könnyű fülkéket. A zivatarban elszabadult tárgyak, például a sátorcsövek, három autót törtek össze és tizenkét személyi sérülés is történt.

Nagyüzem az egyik hajtogatóhelyen.

Augusztus 15-én reggel sokan nem hittek a szemüknek: a versenyhelyszín készen állt a folytatásra, mintha mi sem történt volna. Merthogy a show-nak folytatódnia kellett, a résztvevők folytatni akarták azt, amiért a világ minden pontjáról összesereglettek Szolnokon.

*

A résztvevők nevezése három lépcsőben történik. Az előnevezés a verseny előtt kb. fél évvel érkezik a szervezőkhöz. Ebből már látni, hogy egy adott nemzet hány embert küld. Ebben a fázisban több információ még nem kell, ezzel már lehet szervezni a szállást, az étkezést és a szállítást. A következő lépcsőben már meg kell adni a résztvevők nevét és azt, hogy ki milyen versenyszámban indul. A leadott nevek egy nemzetbiztonsági szűrőn mennek át. Ha valaki ezen a szűrőn fennakad, a szervezők ezt jelzik az adott nemzetnek, és az illető otthon marad. A harmadik lépcső már részletes információkat tartalmaz - létszám, érkezési időpont, útlevél kép, stb. - és a meghívólevelek is ennek alapján mennek ki.  

Az európai résztvevők többnyire saját kocsival érkeztek egyenesen Szolnokra, az Európán kívüli nemzetek repülővel Budapestre, ahonnan a szervezők buszos transzfert biztosítottak a számukra. A megnyitó augusztus 10-én volt Szolnok belvárosában, hogy a város lakói is magukénak érezhessék a világbajnokságot. Igazán színes forgatag volt a városban, hiszen 46 országból érkeztek ejtőernyősök, bírók és megfigyelők. Venezuela most jött először külföldre, de a perui vagy brazil katonasportolók se gyakran jönnek Európába. A skandinávok nem igazán aktívak a sportejtőernyőzésben, ahogyan a balkáni országok sem. Akik viszont lelkesek és aktívak, azok a távol-keletiek, a kínaiak és a koreaiak. Az arabok is nagyon szeretik az ejtőernyőzést, Szaúd-Arábiából, Katarból, Ománból, Kuvaitból is jöttek, de Marokkóból is.

Ekkora létszám mellett nem kis feladat volt a szállás és az étkezés kérdése; hatszáz ember elhelyezése és élelmezése számos kérdést vetett fel. Az előírás a katonai elhelyezés (military accomodation), ez viszont nem ugyanazt jelenti mindenkinek. Négy csoportnak kellett megfelelő színvonalú szállást találni: a bíróknak, a delegációvezetőknek, a csapatoknak és a biztosítóknak. A biztosító magyar katonák elhelyezése a laktanyában történt, de ott mást nem lehetett elszállásolni a már említett biztonsági okokból. A bírók és a delegációvezetők a Béketámogató Kiképző Központban kaptak helyet. A különböző igényű csapatok mellett külön igénnyel jelentkeztek az arab országok csapatai. Nekik mindenkiétől eltérő igényeik vannak, ha kell, megvesznek egy hotelt. Ilyen ötlet most is felmerült, de végül sikerült az egyik szolnoki szálloda részleges lezárásával áthidalni ezt a problémát. A város egyébként is sokat segített a szálláskérdés megoldásában.

A résztvevő nemzetek eltérő vallási és kulturális háttere miatt az étkezés kérdése a szállásénál is komolyabb fejtörést okozott. Voltak, akik a tejterméket utasították vissza, mások a marhahús miatt panaszkodtak, megint mások baromfit sem fogyasztottak, ha az asztalon sertéshús is volt. Ott voltak még a vegetáriánusok és a vegánok illetve azok, akik csak halat fogadtak el. A napi háromszori étkezéshez a szervezők a helikopter bázis legénységi étkezdéjét jelölték ki, egyrészt befogadóképessége, másrészt a laktanyakapuhoz való közelsége miatt. A ki- és beszállítás ideje alatt katonai rendészek gondoskodtak arról, hogy a vendégek „ne tévedjenek el” és az étkezésre fókuszáljanak, ne a helikopter bázis egyéb látnivalóira.

*

Az augusztus 11-19. közötti versenynapokon a verseny 9 órakor a célszalagok dobásával kezdődött és este 19 óráig tartott. A célba ugrás során 1100 méterről ugrottak az ötfős csapatok. Tíz sorozat volt a versenyen, a legrosszabb eredményt törölték. Az ugrók egy szenzorokkal ellátott platformra érkeztek centis pontossággal úgy, hogy a cipőjükön lévő kis „sarkantyú” érjen le. Bárhova érkezik, a szenzorok érzékelik, hogy a platform melyik pontján ért le. A platform átmérője 34 cm, tehát a középponttól 17 cm a legnagyobb hiba, annál nagyobb hiba értékelhetetlen. A magyarok 50 ugrásból 21 centi hibát ugrottak.

 Az érzékelő platform és a sarkantyús cipő.

A formaugrásnál négyfős csapat zuhant plusz egy kamerás, 3200 méterről 35 másodpercig. Nyolc sorozatot ugrottak. A rendelkezésre álló 35 másodperc alatt kellett 16 különböző formát (alakzatot) kialakítani, vagyis megfogni egymást az adott formában, aztán elengedni, átrendeződni a másik formába, ismét megfogni és így tovább. A kérdés mindig az, hogy 35 másodperc alatt hányszor fognak. Ugrás előtt megkapták, hogy pl. a harmadik sorban ezt és ezt kell forogni és az erre a célra biztosított hangárban már kezdték is „creeping”-et vagyis kis görgős lapokra hasalva az alakzatváltások gyakorlását. A világbajnok belgák például 8 ugrásból 240 fogást csináltak a világbajnokságon, egyetlen ugrás során a legtöbb 43 volt. Mellettük még a katariak nagyon jók ebben a rengeteg szélcsatornás gyakorlást igénylő versenyszámban.

Svájci formaugrók és kamerásuk a gépelhagyás után.

A kamerásoknál két kamera van, hogy legyen tartalék, ha az egyik elromlik. Itt viszont szigorú a szabályozás, mert akadnak olyan ejtőernyősök, akik – mondjuk úgy – némi csalafintaságtól sem riadnak vissza a siker érdekében. Például: bejelentkezik külföldről egy csapat, hogy egy héttel a verseny előtt gyakorlás jelleggel szeretnének ugrani néhányat. A 16 formás táblázatból van hat változat, azokból húzzák ki, hogy az adott csapatnak éppen mit kell megcsinálni. Ők ezt a hat ugrási kört leugorják. A háttérben ott van a reptér, a versenyzők pörögnek, minden szép és jó. Aztán eljön a versenynap, és ha nem sikerült az ugrás, akkor előveszik a gyakorlóugrás felvételét, amin ugyanaz van a háttérben, mint a versenyen. A gyakorlóugrás kiválóan sikerült, hiszen folyamatosan gyakoroltak, amíg tökéletes lett. Ezért amikor a kamerás földet ér, nem nyúlhat a kamerához. Már várják a földön, ő csak az ernyőjét foghatja meg. Ezután besétálnak a dubbing stationnek nevezett sátorba, a szervezők embere kiveszi a kártyát, beteszi a számítógépbe és interneten beadja a bíróknak.

A formaugró csapattal zuhanó kamerások két kamerával rögzítik az alakzatváltásokat.

A harmadik versenyszám a stílusugrás. Ebben a francia nők és a cseh férfiak nagyon jók. A versenyző 2200 méterről ugrik, és a stabil helyzet felvétele után hat másodperc alatt előre meghatározott figurákat teljesít: 360 fokos fordulat balra, aztán jobbra, bukfenc előre, bukfenc hátra, és a hossztengely körüli fordulat. Egy versenyen öt ilyen sorozatot ugranak. A földről egy speciális kamerával veszik a zuhanást. Az ugrónak a kamera zuhanó oszlopában kell lennie, akkor értékelhető az ugrás. A kamerás szól, hogy 5-4-3-2-1, ugrás és akkor garantáltan a megfelelő helyen lesz az ugró. Precíz repülést is igényel, be kell repülni a kameraoszlopba. A speciális kamerák mérik a fokokat, a fokonkénti hibát tizedmásodpercekkel büntetik. Ilyen kamera nincs Magyarországon, német és cseh kamerát használtak a német kamerakezelők. Egy időben csak az éppen ugró ejtőernyős csapatvezetője ülhet bent abban a sátorban, ahol a kamerafelvételt lehet nyomon követni. A csapatvezető árgus szemekkel figyeli a zuhanást, közben a kép bemegy a bírókhoz is. Ha nem jó a felvétel, a csapatvezető már meg is óvja. Ilyenkor ugratni kell újra akkor is, ha az ugrás egyébként tökéletes volt. A stílusugrást két kamerával vették a helikopter bázison, a kamerától vezetékes interneten érkezett a jel a bírói helyiségbe. A bírók a Vegyes Kiképző Repülőszázad épületében voltak, ahol két külön helyiség volt berendezve a formaugrást és a stílusugrást értékelő bíróknak. Ezek zárt helyiségek voltak, a bírókkal csak interneten keresztül lehetett kommunikálni, senki nem léphetett be.

*

A Bánszki Tamás százados, Hirschler Gábor zászlós, Varga Tamás zászlós, Gál Szabolcs törzsőrmester, Horváth Ferenc őrvezető, Asztalos István önkéntes műveleti tartalékos zászlós alkotta magyar csapat dobogós helyezéssel, bronzéremmel zárta a világbajnokságot. Az a csapat, amely Kubinkában célba ugrásnál 26 cm-es hibával lett az első, most csak 21 cm-es hibát vétett. Jobbat ugrottak, de ez most csak a harmadik helyre volt elég. Ezúttal azok a szlovének nyertek, akiket hazai pályán, Bledben, egy hónappal a világbajnokság előtt olyan szinten megvertek a magyarok, hogy haza akartak menni, Szolnokon pedig ők lettek a világbajnokok. A második helyen a kínaiak végeztek. Több országban, így náluk is van csak az ejtőernyősöknek fenntartott reptér saját gépekkel. Évente 600 ugrást teljesítenek – a mieink 150-180 ugrást – és most jöttek fel elénk.

A világbajnokság végén a magyar szervezők visszaadták a CISM zászlót Dorah Mamby Koita ezredesnek, a szervezet főtitkárának. A 2019-es világbajnokság szervezője a kínai Vuhan lesz, amelynek delegációja ellátogatott a szolnoki világbajnokságra is.

* * *

Fotó: MH 86. Szolnok Helikopter Bázis, CISM-archív

Kartellügyben versenyfelügyeleti eljárás, közigazgatási per, polgári per, a közbeszerzési kartellek esetén pedig büntetőper is folyhat. Ezekben az esetekben a bizonyítási eljárás szereplői szinte azonosak. Előfordulhat olyan eset, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban “védett tanú” kilétét más bírósági eljárásban felfedik. Ez nemcsak a tanú személyére, hanem az eljárás egyéb résztvevőire is hátrányosan hathat – figyelmeztetett az Ab.

A határozatról szóló közleményében az Ab. kitér arra is, hogy a “védett tanú” eredetileg büntetőügyekben alkalmazott bizonyítási eszköz, amelyet – eltérő tartalommal – a közigazgatási eljárásokban is átvettek. A szabályozás a hatóság kötelezettségévé teszi a tanú indokolt kérelmére személyes adatainak zárt kezelését, ha valószínűsíti, hogy súlyos hátrány érheti a vallomástétel miatt. Ilyen esetekben a versenyfelügyeleti eljárásban a tanú anonimmá válik, az ügyfél és képviselője nem lehet jelen a meghallgatásán, kérdést közvetlenül nem intézhet hozzá.

Az Ab határozatában leszögezte: a tisztességes eljárás követelménye egyetlen hatósági eljárásban sem sérülhet, ugyanakkor ezekben eltérő lehet a pontos követelményrendszer.

Az Ab a konkrét üggyel kapcsolatban mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a jogalkotó nem szabályozta a tanúk zártan kezelt adatainak védelmét arra az esetre, ha különböző – büntető-, polgári, közigazgatási vagy versenyfelügyeleti – eljárási törvényeket kell egy ügyben alkalmazni.

Az Ab felhívta a jogalkotót, hogy a tanúk zártan kezelt adatainak védelmét különböző eljárások esetén is megfelelően szabályozza, és jogalkotói feladatának ez év december 31-éig tegyen eleget.

A határozathoz a tizenötből öt alkotmánybíró – Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Schanda Balázs, Stumpf István és Szívós Mária – csatolt különvéleményt.

A minapi sikertelen orosz Open Skies misszió után ezen a héten egy ukrán An-30-as vendégeskedett Kecskeméten. A mostanában "két nap alatt a Balatonhoz utazni vágyó" szomszédaink különleges felderítő gépét a LégierőBlogger is lencsevégre kapta.

Open Skies Three-Seven-Tango 12-es irányba emelkedik el.

A gép Konsztantyin Mogilkóról, az Ukrajna nemzeti hőse cím posztumusz kitüntetettjéről van elnevezve. Ő volt a pilótája annak az An-30-asnak (Bort 80), melyet a hivatalos kijevi narratíva szerint orosz terroristák lőttek le vállról indítható légvédelmi rakétával 4050 méter magasságban (!) Szlavjanszk felett 2014. június 6-án. A találat után kiugratta személyzetét, majd kivezette a lakott terület fölül a gépet, mielőtt lezuhanva hősi halált halt.

Portré a kék 86-os oldalszámú gépről.

Közelről az oldalszám, az ukrán felségjel és az Open Skies logo.

Zord

A közlemény szerint a negyvenéves férfi február 24-én a késő esti órákban – erősen ittas állapotban – kopogott be a nő XXII. kerületi otthonába. A férfi rendőrnek adta ki magát, ezért a nő kinyitotta az ajtót.

A vádlott pénzt követelt és egy vasrúddal többször megütötte a nőt, aki végül átadta neki a pénzt. A rendőrség a férfit néhány órán belül az eltulajdonított összeggel együtt elfogta, és őrizetbe vette.

A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben többszörösen minősített – felfegyverkezve és időskorú sértett sérelmére elkövetett – rablás bűntette és életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. A halmazati szabályok miatt akár 15 év szabadságvesztés kiszabása is lehetséges az ügyben.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy az unió nem ismeri el és változatlanul elítéli Oroszország nemzetközi jogot sértő lépését. Kiemelte, hogy a jogsértés miatt a Kercsi-szoroson és az Azovi-tengeren veszélyesen megnőtt a feszültség. Az EU ismételten felszólítja Oroszországot arra is, hogy haladéktalanul engedje szabadon az illegálisan elfogott ukrán legénységet.

“Az Európai Unió elítéli a kercsi híd Ukrajna hozzájárulása nélküli építését, amely Ukrajna szuverenitása és területi integritása újabb megsértésének minősül” – fogalmazott.

Az EU elvárja Oroszországtól, hogy biztosítson akadálytalan és szabad áthaladást valamennyi hajó számára a Kercsi-szoroson keresztül az Azovi-tenger felé és onnan vissza.

Mogherini arra hívta fel a figyelmet, hogy a Krím félszigeten jelentősen romlott az emberi jogi helyzet, különösen súlyosan sérültek a krími tatárok jogai. Az EU elvárja, hogy Oroszország vonja vissza a kisebbségeket korlátozó döntéseit, és vessen véget a krími tatár közösségekre való nyomásgyakorlásnak.

Az EU ennek érdekében ismételten felszólítja Oroszországot, hogy tegyen eleget a vonatkozó nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeinek – tette hozzá.

Nyilatkozatot adott ki a Krím annektálásának ötödik évfordulója alkalmából a NATO döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács is. Ebben aláhúzta, hogy az orosz katonai akció Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának, valamint a nemzetközi jognak a súlyos megsértését jelenti.

A NATO mély aggodalmát fejezte ki a területen élő ukránok, a krími tatárok és más helyi közösségek tagjai ellen elkövetett jogsértések miatt. Felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul tegyen az illegálisan elcsatolt félszigeten elkövetett valamennyi jogsértés és visszaélés ellen, engedje szabadon az ukrán politikai foglyokat és túszokat, valamint engedje be a nemzetközi szervezetek megfigyelőit a Krím félszigetre. Moszkvának véget kell vetnie azoknak a kísérleteknek is, amelyek a Krím illegális és jogellenes elcsatolásának legitimálására szolgálnak, beleértve az orosz állampolgárság automatikus bevezetését – mondták.

“Elítéljük Oroszország folyamatos és kiterjedt krími fegyverkezését, és aggodalmunkat fejezzük ki Moszkva erőfeszítései miatt, amelyek a fekete-tengeri régió további ellenőrzésére irányulnak” – fogalmaztak.

A NATO elítélte a kercsi híd Ukrajna hozzájárulása nélküli építését, amely véleménye szerint Ukrajna szuverenitása és területi integritása újabb megsértésének minősül, és további nehézségeket vet fel Ukrajna gazdaságára nézve.

A katonai szövetség egyértelmű és konstruktív hozzáállást vár Oroszország részéről, amelyek bizonyítják, hogy meg kíván felelni a nemzetközi jognak és kötelezettségeknek – tették hozzá.

A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismerte el ennek a lépésnek a jogosságát.

“Továbbra is azon dolgozunk, hogy végrehajtva az elnöki utasítást, csupán néhány katonára csökkentsük az Egyesült Államok Szíriában lévő erőinek létszámát” – fogalmazott közleményében Dunford.

A tábornok “ténybeli pontatlanságnak” nevezte a The Wall Street Journal című lap internetes oldalán vasárnap megjelent információkat, melyek szerint a Pentagon arra készül, hogy – három hónappal azt követően, hogy Donald Trump teljes csapatkivonást jelentett be – legalább ezer amerikai katona továbbra is Szíriában állomásozzék.

A lap meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva arról is beszámolt: Washington most azt tervezi, hogy továbbra is együttműködik a szíriai kurd erőkkel, noha Ankara többször is azzal fenyegetődzött, hogy a szír határt átlépve támadásokat intéz ellenük. A kurd milícia (YPG) az amerikai vezetésű katonai szövetség támogatását élvező Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű, laza koalíció tagja.

Trump csapatkivonási tervének része egy Szíria északkeleti vidékén létrehozandó, úgynevezett biztonsági zóna is, de eddig kudarcot vallottak az amerikai kormányzat erről folytatott tárgyalásai az európai szövetségesekkel, Törökországgal, valamint a kurd erőkkel.

A The Wall Street Journal megjegyezte: az ezer amerikai katona további szíriai állomásoztatásáról folyó egyeztetések lényeges elmozdulást jelentenek Donald Trump decemberben bejelentett csapatkivonási tervéhez képest. Az amerikai elnök akkor azt mondta: Szíriában már nincs semmi, csak “homok és halál”, ezért az alig több mint kétezer katonát számláló amerikai kontingenst teljes egészében haza kell onnan rendelni.

A lap értesülései szerint Trump ugyan kitartott álláspontja mellett, de nemzetbiztonsági munkatársai azt kérik, hogy követeljen garanciákat Recep Tayyip Erdogan török államfőtől arra, hogy az amerikai csapatkivonás után nem intéz támadásokat a szíriai kurdok ellen. Ankara eddig visszautasította a követelést.

Az idén februárban Trump elnök módosított a csapatkivonási terven, és azt közölte: 200 amerikai katona békefenntartási feladatokkal bizonyos ideig Szíriában marad. Nem sokkal ezt követően kormányzati források arról számoltak be, hogy mintegy 400 katona marad szír földön, többségük egy dél-szíriai támaszponton, ahol Irán szerepvállalását próbálnák ellensúlyozni, megakadályozva Teherán Libanonba irányuló fegyverszállításait.

A The Wall Street kommentárja szerint a mintegy ezer katona maradását célzó egyeztetések azt jelzik, hogy Washington aggódik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet újjáéledése miatt. Amerikai kormányzati tisztségviselők becslései szerint mintegy 15-20 ezer felfegyverzett iszlamista terrorista van világszerte, beleértve jó néhány, úgynevezett “alvó sejtet” is Szíriában és Irakban. Az amerikai hadsereg felelős irányítói éppen a terrorellenes küzdelem miatt szeretnének nagyobb létszámú kontingenst Szíriában.