Biztonságpolitika

2019. február elején mintegy 45 ezren vettek részt Barcelonában egy olyan megmozduláson, amelynek története már korábban elkezdődött. A katalánok és spanyolok közötti ellentét évekkel ezelőtt bontakozott ki, és vált az Európai Unió számára is komoly problémává.

Mint ismert, 2017-es a katalán függetlenségi referendumot előzetesen mind a spanyol Alkotmánybíróság, mind a kormányfő alkotmányellenesnek minősítette, azt azonban – annak ellenére, hogy a spanyol rendőrség erőszakosan próbálta megakadályozni – 2017. október 1-jén mégis megtartották. Ugyan a jogosultak zöme nem élt a választójogával, a voksolók többsége a függetlenségre szavazott, azaz 2,04 millióan támogatták az elszakadást Spanyolországtól.  Ezért a katalán parlament néhány héttel később kikiáltotta Katalónia függetlenségét, amit azonnali retorziók követtek. A spanyol állami főügyész lázadás, zendülés és hűtlen kezelés gyanújával azonnal büntetőeljárást kezdeményezett a volt katalán kormány, illetve a katalóniai parlament vezetősége ellen. A katalán függetlenség egyik legfőbb szószólója, Carles Puigdemont, volt katalán elnök ezért több társával együtt Belgiumba szökött, ahol végül 2017. november 5-én feladták magukat. Azonban Európa fővárosából kiszivárgott egy üzenet, miszerint az egykori katalán vezető nem hiszi, hogy létrehozhat egy független köztársaságot, szerinte elvesztette ezt a küzdelmet a spanyol kormány ellen. 2018. március 1-jén Puigdemont lemondott, négy hónapnyi önkéntes száműzetés után a dán határon a német hatóságok letartóztatták. Nem tért vissza Spanyolországba, azóta is Belgiumban dolgozik azon, hogy nemzetközi szintre vigye a katalán kérdést.

Ezek az előzmények vezettek a 2019. februári tüntetésekhez. Nagy tömegek vonultak utcára Barcelonában, hogy tiltakozzanak 12 katalán szeparatista politikus és aktivista bebörtönzése és kezdődő büntetőpere ellen, akiket lázadás szításával vádolnak a spanyol hatóságok a 2017. októberre tervezett függetlenségi népszavazás megszervezésének kísérlete miatt. Carles Puigdemont egykori helyettesére, Oriol Junquerasra 25 év, 11 társára pedig 7 és 17 év közötti börtönbüntetést kért a vádhatóság. Sokan rendkívül túlzónak tartják ezt a büntetést. Ők a mostani ítélkezés mögött nem egyszerű revansvágyat, hanem példastatuálást látnak: a cél mindenkit elrettenteni attól, hogy netán a független Katalóniáról álmodozzon. Jól jelzi az indulatokat és az rendkívüli érdeklődést, hogy a spanyol lapok egyenesen az évszázad perének nevezik a büntetőeljárást, amelynek végkimenetele egyelőre nyitott. A barcelonai tüntetésék békésen zajlottak rendőri felügyelettel, a demonstrálók katalán zászlók erdejében, a politikai foglyok szabadságát követelő molinókkal kezükben vonultak végig a katalán fővároson. “Az önrendelkezés nem bűncselekmény” Szabadságot a politikai foglyoknak!” –hirdette több ezer transzparens. A felvonulást a függetlenségpárti ANC és az Ómnium katalán kulturális szövetségek szervezték meg. Az ítélet nyárra várható, és folyamatos tüntetésekre és zavargásokra számít a spanyol kormány.

Nemcsak Barcelonában, hanem Madridban is szerveztek tüntetéseket, ahol szintén előkerült Katalónia ügye. A katalán kérdés mellett a megmozdulás fő témája Pedro Sánchez, kormányfő elleni vád volt, amiért semmit sem tesz, hogy megakadályozza a katalán szeparatisták zsarolását. Ezt a katalán függetlenségi kormány nem hagyta szó nélkül. Ők valójában nemzetközi közvetítőt szerettek volna a spanyol kormánnyal szemben, nem pártszintű egyeztetetéseket, követelésük pedig továbbra is az állam által elismert katalán önrendelkezési referendum megtartása. A spanyol kormányfőhelyettes közleményében reflektált erre: zátonyra futottak a megbeszélések a katalán vezetéssel, amely elutasította az általuk javasolt tárgyalási keretet. Hangsúlyozta, hogy a spanyol kormány sohase fogja támogatni a katalán önrendelkezési népszavazást.

Eközben Twitteren jelentette be Carles Puigdemont, hogy indul a májusi Európai Parlamenti választáson, pártja, az autonóm régió függetlenségéért küzdő Együtt Katalóniáért listavezetőjeként. A politikus véleménye szerint itt az ideje, hogy előre lépjenek és Katalónia önmeghatározásához való jogát nemzetközi szintre emeljék. Azonban kérdéses, hogy a spanyol választási bizottság jóváhagyja-e a spanyol hatóságok által körözött Puigdemont indulását, illetve a közvéleménykutatások szerint a katalán függetlenségi erők nem jutnának képviselethez az Európai Parlamentben. A másfél éve tartó súlyos alkotmányos krízis máig meghatározza Spanyolország belpolitikáját.

Írta: Németh Csenge

Az izraeli Jediót Ahronóthoz, és az amerikai The New York Times című újsághoz egy időben eljuttatott jelentés szerint a hamis Twitter- és Facebook-fiókok több mint 130 ezer üzenetet juttattak el héber nyelven mintegy 2,5 millió izraelihez, amióta bejelentették az új választásokat. A szövegek a Likud pártot és Benjámin Netanjahu miniszterelnököt segítik, és általában legfőbb ellenfelét, Beni Ganzot feketítik be.

A leleplező jelentést a Big Bots Project nevű, automatizált twitter- és facebook-fiókok megfigyelésével foglalkozó független szervezet készítette, amit a Haifai Egyetem, valamint számítógépes és jogi szervezetek képviselői együtt alakítottak a parlamenti választások tisztaságának ellenőrzésére. A jelentést két szakértő, Noam Rotam és Juvál Adam jegyzi, s a kutatás költségeit fedező összeget a Drove nevű, izraeli online közösségi finanszírozást segítő honlapon gyűjtötték össze.

A Likud párt a laphoz eljuttatott válaszában azt állítja, hogy nincs köze az álhíreket terjesztő hálózathoz. A Big Bots Project nem talált közvetlen kapcsolatot az álhír-hálózat Netanjahu, a Likud párt, vagy Netanjahu fia, Jaír Netanjahu között, de a jelentés szerzői azt állítják, hogy az internetes álhírlánc együttműködésben tevékenykedik Netanjahuval és a párttal.

A jelentés szerint a hálózat Twitter- és Facebook-fiókjain közzétett üzeneteket gyakran továbbítják a Likud kampányának vezetői, és a miniszterelnök fia is. “A hálózat manipulációkkal, rágalmazással, hazugságokkal és pletykák terjesztésével foglalkozik. A legforgalmasabb napokon több ezer tweetet küld ki” – írják a jelentésben.

A hálózat aktivitása ötszörösére fokozódott a választások decemberben történő bejelentését követően, és különösen kiemelkedő volt a Netanjahu számára különösen fontos időszakokban – többek közt az ellene irányuló vádemelés bejelentésekor.

A ynet szerint a leleplezett módszer felveti a bűnügy elkövetésének gyanúját is, amennyiben sérti a választásokra, a kampányfinanszírozásra, a magánéletre és az adózásra vonatkozó izraeli törvényeket. A szakemberek 154 hamis fiókot találtak, és további mintegy 400 fiókot találtak gyanúsnak. A fiókokat emberek, nem pedig robotok működtetik, és ezért sokkal nehezebben észlelhetők a jelentés szerint.

A módszer alapján például egy Móse nevű, hamis Twitter-fiók az előrehozott választások decemberi bejelentése óta rendszeresen nagy tömegben politikai üzeneteket tesz közzé. A fiókot üzemeltető Móse azonban nemlétező személy, s fényképe a Theo Theodoridis nevű görög fotómodellt mutatja. Móse az idei első három hónapban, a választási kampány idején 2856-szor tweetelt.

A hálózat középpontjában a kutatók szerint egy “Bond” álnevű fiók áll, amely minden taghoz kapcsolódik. Bond valójában az Asdód városában élő Jichák Hadad, aki egy magánnyomozónak elárulta, hogy titkos alkalmazott, aki mindenféle vidókat hoz létre fizetségéért.

“Nem akarok több tízmilliót mondani, de sok pénzt fektetnek ebbe” – árulta el Hadad a nyomozónak, s azt is elmondta, hogy a Likud nagyon magas rangú tisztviselőivel áll kapcsolatban. Jonatán Orich, aki a Likud párt kampányának egyik vezetője és Netanjahu tanácsadója, vasárnap egy telefonbeszélgetésben beismerte a magánnyomozónak, hogy ismeri Hadadot. Később azt mondta, hogy csak a Facebookról, és hogy soha nem találkozott vele személyesen.

A hálózat tagjai összehangoltan működnek. Például a Ganz állítólagos erőszakosságáról szóló hamis pletykát is nagy részük továbbadta, és múlt csütörtökön is szinte egyidejűleg kezdték meg a Ganz állítólagos mentális betegségéről szóló álhír terjesztését, valamint az ezt illusztráló, Ganz grimaszaiból összerakott Likud kampány-videoklip szétszórását az interneten.

Aviháj Mandelblitt államügyész bejelentése után, miszerint várhatóan vádemelést nyújt be Netanjahu ellen korrupciós ügyeiben, a hálózat egy jelenleg Amerikában nő Facebook-posztját terjesztette, aki azt állította, hogy Ganz szexuálisan zaklatta őt, amikor a 70-es években középiskolába jártak.

Ganz tagadta a vádat, semmi sem támasztotta azt alá, de a hálózat világgá kürtölte, hogy “börtönbe az erőszakoskodó Ganz-cal”, és “tetves megerőszakoló”.

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója elmondta, az applikáció nagyban megkönnyíti a mentők munkáját, hiszen az előre feltöltött fontosabb egészségügyi adatokat (vércsoport, cukorbetegség, életkor, gyógyszerérzékenység) a diszpécserközpont azonnal látni fogja. Ezen kívül az applikáció elsősegélynyújtáshoz szükséges információkat is tartalmaz, de a tervek szerint látható lesz rajta a bajba jutotthoz legközelebb eső sürgősségi ellátóhely, patika és gyermek sürgősségi osztály is – ismertette.

A főigazgató hozzátette: a rendszer a segítséget kérő pontos helyét is meghatározza, de jelzi azt is, ha telefonja lemerülőben van, így a mentődiszpécser nem fog hívást kezdeményezni a készülékre.

Budai J. Gergő, az applikációt kifejlesztő Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket igyekeznek a közjó szolgálatába állítani. Kifejtette: az applikációval a mentők egy gombnyomással hívhatók, és az előre feltöltött betegadatok a helykoordinátával együtt jelennek meg az úgynevezett mentési lapon a diszpécserközpontban.

Kitért arra, hogy az applikáció Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban már működik, és az ott szerzett tapasztalatokat felhasználták a magyar változat fejlesztésében. Jelezte, a magyar applikációval a másik három országban is lehet segítséget hívni, és olyan egyértelmű ikonokat tartalmaz, amelyek segítenek a diszpécsernek megérteni a problémát például abban az esetben, ha a mentést kérő nem tud beszélni.

Az alkalmazás mind Android, mind iOS rendszeren elérhető, és minden mobilhálózaton működik.

Filip Malenak, az applikáció fejlesztője elmondta, Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban eddig egymillióan töltötték le az életmentő applikációt, és harmincezer segélyhívás érkezett ezen keresztül.

“Nem gondolom, hogy megismétlődne most a karibi válság. Még az úgynevezett limai csoportba tömörült országok is, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy a venezuelai válságból csakis a Nicolás Maduro elnök lemondását követő, előrehozott választáson keresztül vezet kiút, nagyon feszültté váltak, amint az Egyesült Államok arról kezdett el beszélni – a katonai beavatkozás lehetőségére utalva -, hogy minden lehetőség az asztalon van” – mondta Lavrov.

“Garantálom önöknek, hogy ha kísérlet történik a katonai beavatkozásra, akkor a latin-amerikai országok túlnyomó többsége azonnal kategorikusan fel fog lépni ezen vonal ellen, és el fogja utasítani azt” – tette hozzá.

Lavrov szerint Moszkva többször is igyekezett “megsúgni” Caracasnak, hogy reformokat kell bevezetni a szociális és a gazdasági helyzet javítása érdekében. Mint mondta, venezuelai kérésre konzultáció folyt a két ország között, és orosz részről ajánlásokat dolgoztak ki a dél-amerikai ország számára.

A tárcavezető “elfogadhatatlannak” nevezte azokat a módszereket, amelyek segítségével Washington az venezuelaiak életének javítására törekszik, és “arcátlannak” azt az amerikai állásfoglalást, amely szerint a nyugati féltekén kívüli országoknak nem lehetnek érdekei abban a régióban.

Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok, miután “dölyfösen” beavatkozott a venezuelai helyzetbe, értésre adta, hogy Kuba és Venezuela lesz a következő, vagyis – mint mondta – “bármely ország, rendszer és kormány, amely nem tetszik” neki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ tele van amerikai bázisokkal, “amelyek közül mindegyik meglehetősen komoly kockázatot hordoz magában”.

Az orosz-japán kapcsolatokról szólva Lavrov úgy vélekedett, hogy azok még “nem értek meg” a békemegállapodás bonyolult problémáinak megoldására. Rámutatott, hogy minden jelentősebb kérdésben, amelyben nézetkülönbség mutatkozik meg a két ország között, Japán ugyanazt az álláspontot képviseli, mint az Egyesült Államok. Hozzátette, hogy Tokió Washington nagyon közeli, ha nem a legfontosabb szövetségese a térségben, az amerikai politika pedig nyíltan oroszellenes.

Lavrov kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok egyedül képes lehetne az afganisztáni helyzet megoldására és sürgette az érdekelt országok összefogását. Mint mondta, az Afganisztánnal szomszédos összes országot egyesítő “moszkvai formátum” mellett nagyon hasznosak voltak ebben a témakörben az orosz-kínai amerikai különmegbízotti megbeszélések.

Hangot adott meggyőződésének, hogy a többi válsághelyzet megoldásához is kollektív erőfeszítésekre van szükség.

A NATO bővítésére kitérve az orosz külügyminiszter egyebek között azt jósolta, hogy Montenegró taggá válása és Észak-Macedóniának a szövetségbe való “behúzása” után ezeknek az országoknak a területén katonai objektumok jelennek majd meg, és kormányaikat amerikai fegyverek megvásárlására fogják “rákényszeríteni”. Ettől Lavrov szerint Európában nem lesz nyugodtabb a helyzet.

A közlemény szerint a vádlott egy 48 éves férfi, aki pedagógusként dolgozott egy XVI. kerületi általános iskolában, ahol az egyik lánynak rendszeresen, egy másiknak pedig többször szexuális tartalmú, felhívást is magában foglaló szöveges üzeneteket küldött.

A vádlott, miután az igazgató közölte vele, hogy az üzenetek küldésének ténye a tudomására jutott, feljelentést tett. A valótlan tartalmú feljelentésben a tanár azt állította, hogy ilyen üzeneteket nem küldött, ha mégis az ő profiljáról küldték ezeket, akkor ismeretlen tettes azt feltörhette. A félrevezető feljelentés alapján nyomozás is indult.

A férfi ellen az ügyészség két rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette, és a hatóság félrevezetésének vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, amely az ügyeket egyesítette.

A bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, és nyomban ítéletet hirdetett. A férfit két év – végrehajtásában öt évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. Az ügyészség fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az ítéletet jogerősen súlyosította annyiban, hogy a vádlottat öt évre eltiltotta a tanári foglalkozás gyakorlásától – írták.

A Belgrád mellett veszteglő hadihajó állapota az elmúlt száz évben nagyon leromlott, sokáig kavicsszállító uszályként használták a Száva folyón. A hajó felújítása többször is felmerült, hiszen a Bodrog a szerb és osztrák-magyar örökség egyedülálló emlékének számít, eddig azonban erre nem volt lehetőség.

Többször is úszó múzeummá akarták alakítani, végül 2005-ben részleges örökségvédelem alá helyezték – és ezzel megmentették attól, hogy a bontóba kerüljön -, de továbbra is uszályként működött. A felújítására 2013-ban hoztak létre munkacsoportot, a munkát pedig a vajdasági Apatinban végezték el.

A tervek szerint 2018. november 11-én, az első világháború lezárásának századik évfordulóján adták volna át a nyíl tszíni múzeummá alakított hajót, ám a nagyon alacsony vízállás miatt erre nem volt lehetőség, és a Bodrogot végül csak 2019 elején sikerült Apatinból Belgrádba úsztatni – közölte az N1 belgrádi hírtelevízió.

A külső felújító munkálatok után már csak a belső, múzeumi rész kialakítása van hátra, ezt követően pedig a nagyközönség számára is látogathatóvá teszik a történelmi emléket.

A monitor hadihajótípust a sekély vizű kikötőkben és folyókon való használatra fejlesztették ki. A Bodrogot 1904-ben bocsátották vízre az újpesti hajógyárban a legkorszerűbb hajózási és hadi felszereléssel. Belgrádba tíz évvel később, 1914. július 28-án került.

A Bodrog vezette az Osztrák-Magyar Monarchia titkos, több ezer katonával végrehajtott támadását, amelynek célja Belgrád elfoglalása volt. A város védői azonban tüzet nyitottak a hajókra, a katonákat szállító hajók felborultak, és mintegy ezren vesztették életüket. A szerb katonák felrobbantották a vasúti hidat is, így akadályozták meg a szárazföldi támadást.

A Bodrog a háború első két évében a Duna szerbiai szakaszán teljesített szolgálatot, majd Romániába vezényelték. A háború végén a visszavonuló hajók védelmét látta el, végül ez lett az egyetlen hajó, amely nem jutott haza, 1918. október 31-én egy homokzátonyon megfeneklett.

A szerb hadsereg elkobozta, átnevezte, és Sava (Száva) néven saját szolgálatába állította, így a második világháborúban és azt követően a jugoszláv hadsereg hajójaként működött.

A vasúttársaság azt írta, áprilisig tizenkilenc jegyvizsgáló szenvedett el valamilyen támadást. Utaltak arra, hogy alapesetben öt évig terjedő börtönbüntetést kaphat, aki közfeladatot ellátó személy sérelmére erőszakos bűncselekményt követ el.

Az eszközök gyakorlati tesztelése huszonöt jegyvizsgáló önkéntes részvételével már korábban lezajlott. A testkamerákat jelenleg önkéntes alapon, több műszakban, egyelőre nyolc jegyvizsgáló használja.

Az első napok tapasztalatai is azt mutatják, hogy az érintett vonalszakaszokon utazók együttműködőbbé váltak – írták.

A vasúttársaság újabb testkamerákat is vásárol, ezeket várhatóan ősztől vehetik használatba a jegyvizsgálók Budapest elővárosaiban és országszerte több vasútvonalon – közölték.

A rendőri hivatás presztizse ellentétes-e a biztonsági-vezetői karrierrel?

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1949. április 4-én alakult meg. A NATO fennállásának 70. évfordulóján és a közép-európaiak elsőkörös csatlakozásának 20. évfordulóján fontos tanulságként értékelve azt írták: a Nézőpont Intézet felmérése szerint a NATO imázsa és támogatottsága “kifejezetten kedvező” Közép-Európában.

A közép-európai országok (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, valamint Németország esetében Bajorország és az egykori NDK területére eső tartományok) lakosainak körében a megkérdezettek átlagosan 64 százaléka mondta azt, hogy inkább előnyös, és mindössze 26 százalék azt, hogy inkább hátrányos az országa számára a NATO-tagság.

Mivel a nagyobb népességű országok lakosai támogatják nagyobb arányban az észak-atlanti szövetséget, számszerűsítve ez azt jelenti, hogy százmillió közép-európai választópolgárból 71 millió szerint kedvező, hogy adott ország NATO-tagsággal bír – írták.

Közép-Európán belül a V4-tagállamok a “legelkötelezettebbek” a NATO iránt: az itt élők átlagosan 71 százaléka szerint előnyös, és csupán egyötödük szerint (húsz százalék) hátrányos az, hogy az adott ország egyben NATO-tag is.

Magyarországon a választópolgárok kétharmada (67 százalék) minősítette inkább előnyösnek és csupán 15 százalék inkább hátrányosnak a katonai és védelmi együttműködésben való részvételt. Leginkább a lengyelek elkötelezettsége látható az adatokból: tízből kilenc lengyel (89 százalék) pozitívan állt a szervezethez. Legkevésbé a szlovákok NATO-pártiak, de még mindig a többségük, minden második polgáruk (52 százalék) tekinthető annak.

A nem NATO-tagok közül Ausztriában, valamint Szerbiában is egyötödnél kevesebb (19, illetve 17 százalék) azoknak az aránya, akik szerint hasznos lenne országuk számára a NATO-tagság. Az osztrák válaszadók esetében az ország “örökös semlegességének” hatása érhető tetten a NATO-tagság kedvezőtlenebb megítélésében, a szerbek esetében pedig az Oroszországhoz fűződő erősebb kapcsolatrendszer állhat ennek hátterében – tették hozzá.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása február 1. és február 27. között készült. A 12 közép-európai országban, illetve régióban (Kelet-Németország, Bajorország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Horvátország, Szerbia, Bulgária) végzett kutatás egyenként ezer-ezer, összesen 12 ezer ember megkérdezésével zajlott le. A minta reprezentatív az adott ország társadalmának 18 évesnél idősebb lakosságára (nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint).

A szóvivő Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kedden Washingtonban tett kijelentésére válaszolt. Az amerikai diplomata elmondta, hogy a NATO-külügyminiszterek szerdán kezdődő kétnapos washingtoni tanácskozásukon olyan, Oroszország feltartóztatását célzó intézkedéscsomagot fognak elfogadni, amelynek keretében a szövetség megerősített flottajelenlétével fogja biztosítani az ukrán hajók áthaladását a Kercsi-szoroson, és intenzívebbé teszi a légi felderítést is a régióban.

“Nem értjük, hogy mit ért ez alatt” – mondta az orosz szóvivő az amerikai nagykövetnek az ukrán hajók áthaladásának biztosítására vonatkozó kijelentésével kapcsolatban.

Peszkov szavai szerint mind a Kercsi-szoros hajózhatóságának – a szóvivő szerint a nemzetközi joggal összhangban álló – rendje, mind pedig az azzal kapcsolatos orosz álláspont közismert.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország át fogja-e engedni a NATO hajóit a Kercsi-szoroson át az Azovi-tengerre, az orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy meg kell várni az arra vonatkozó igénybejelentést. További találgatásokba nem bocsátkozott. Rámutatott, hogy Moszkva álláspontja szerint az Azovi-tenger zárt tenger, és a hadihajók jelenlétét a Fekete-tengeren az 1936-os montreux-i egyezmény szabályozza. Ennek értelmében a nem Fekete-tengeri hatalmak hadihajói legfeljebb 21 napig tartózkodhatnak a vízterületen.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz Fekete-tengeri flotta szükség esetén kész lesz válaszolni a NATO-nak a térségben meghirdetett terveire, és felkészült “minden lehetséges fordulatra a katonai biztonság szférájában”. Katonai szempontból értelmetlennek nevezte a NATO-jelenlét megerősítését, ami szerinte csak további kockázatokkal, nem pedig a térség és a szövetség biztonságának megerősödésével jár majd.

November 25-én a Kercsi-szoros közelében, a Fekete-tengeren, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, az elfogott 24 fős legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. A történtek miatt átmenetileg hadiállapotot vezettek be Ukrajna egy részében. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, követelte az ukrán tengerészek elengedését, és szankciókat vezetett be. Moszkva szerint a kercsi “provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Petro Porosenko ukrán államfő számára, aki így akarta növelni esélyeit az elnökválasztáson.

Az elfogott tengerészeket egyébként Moszkva lefortovói börtönében, Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsman társaságában, szerdán felkereste Dunja Mijatinovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Az orosz ombudsmani hivatal sajtószolgálata szerint az ET tisztségviselője személyesen győződhetett meg az ukrán vádlottak fogva tartási körülményeiről és egészségi állapotáról; az érintettek ezen kérdésekkel kapcsolatban nem emeltek panaszt.

A kommüniké szerint a tengerészek – bár teljes élelmezést kapnak – élelmiszercsomagokat fogadhatnak hozzátartozóiktól, és személyes számlával rendelkeznek, amelyről további élelmiszerek és tisztálkodási eszközök beszerzését fedezhetik. Biztosítják számukra az ügyvédjeikkel és az ukrán konzulokkal való találkozás és a hozzátartozóikkal való levelezés lehetőségét.

A két gyanúsítottat március 25-én vették őrizetbe a belső elhárítás által három nappal korábban, egy erőszakos akció tervének gyanúja miatt indított vizsgálat nyomán. Pénteken indult ellenük eljárás terrorcselekmény céljával létrejött bűnszövetkezet gyanújával. Mindketten előzetes letartóztatásba kerültek.

Rendőrségi források szerint a fő gyanúsított, akit a Párizshoz közeli Seine-et-Marne megyében állítottak elő, “nagyon súlyos pszichiátriai zavarban szenved”, és olyannyira “öngyilkos hajlamú”, hogy készen állt arra, hogy akcióba lépjen. A nyomozóknak elmondta: egy óvodát vagy pedig rendőröket akart megtámadni, és utóbbiak közül egyet már ki is szemelt magának, aki korábban egy köztörvényes bűncselekmény miatt letartóztatta őt. A férfi túszokat akart ejteni, és a túszejtéshez kiérkező kommandósokkal akart tűzharcba kerülni.

A titkosszolgálatok akkor adtak jelzést az igazságszolgáltatásnak, amikor a férfi megpróbált fegyverekhez jutni, az ügyészség pedig elrendelte az azonnali őrizetbe vételt.

“Nem volt semmilyen előkészítés még, sem terepszemle” – jelezték nyomozati források, amelyek szerint a merényletterv csak a gyanúsított fejében létezett, ő maga tájékozatta róla a nyomozókat.

A második gyanúsítottat, aki szintén 1998-ban született, Párizsban vették őrizetbe. Ő nem tudott a pontos merénylettervről, ugyanakkor azzal gyanúsítják, hogy készen állt segíteni a barátjának. Ő Mohamed Merah csodálójának mondja magát.

Mohamed Merah 2012. március 11. és 19. között hét embert ölt meg a dél-franciaországi Toulouse-ban és az onnan 50 kilométerre lévő Montaubanban: három francia katonát, majd egy zsidó iskola három tanulóját és egy tanárát. Az ügy hatalmas felháborodást keltett mind Franciaországban, mind pedig Izraelben. A dzsihadista merénylővel március 22-én végeztek az elfogására kiérkező kommandósok, miután nem volt hajlandó megadni magát.

Jóllehet a második gyanúsított 2015-2016-ban érdeklődést mutatott az iszlamizmus irányában, semmilyen kapcsolatban nem állt vele – hangsúlyozta a rendőrség.

Annak ellenére, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet “kalifátusának” bukása óta elvesztette a korábban ellenőrzése alatt tartott területeket Szíriában, a francia kormányzat és a hatóságok is arra figyelmeztetnek, hogy továbbra is fokozott a terrorveszély Franciaországban, ahol 2015. január óta 251-en vesztették életüket dzsihadista támadásokban.

A vádlott egy sor súlyos egészségi gond miatt tartósan alkalmatlan arra, hogy részt vegyen a tárgyaláson és fellépjen érdekeiért. Alapbetegsége – egy szívrendszeri károsodás – gyógyíthatatlan, állapota így várhatóan nem javul, és nem is lesz már többé képes arra, hogy bekapcsolódjon az eljárásba – indokolta a bíróság az igazságügyi orvosszakértői jelentésekre alapozott döntését.

A német állampolgárságú, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi illetőségű férfit és egy 93 éves, szintén német állampolgárságú társát 2017 novemberében megvádolták, hogy 1942 és 1945 között a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS őrszolgálatot teljesítő tagjaiként közreműködtek a lengyelországi Sztutowo (Stutthof) térségében működtetett koncentrációs tábor több száz rabjának meggyilkolásában.

A dortmundi ügyészség által emelt vád szerint a táborban végzett tevékenységükből adódóan mindketten bűnrészesek az ott elkövetett gyilkosságok valamennyi típusában, így a gázkamra révén végrehajtott emberölésekben és más módszerekkel elkövetett tömeges kivégzésekben, valamint a lágerbe hurcolt emberek halálra dolgoztatásában és éheztetésében. A vád szerint mindketten ismerték a tábor működését, és ezzel a tudattal végezték őrszolgálati tevékenységüket.

A két férfi – akiknek neveit a személyiségi jogok védelméről rendelkező németországi jogszabályok miatt nem hozták nyilvánosságra – tagadta a több száz rendbeli emberölésben bűnrészesség vádját. A Gdansk (Danzig) közelében kiépített koncentrációs táborba mintegy 110 ezer embert hurcoltak, közülük nagyjából 60 ezren haltak meg.

A dortmundi ügyészség a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális szövetségi ügyészség (ZSt) észak-rajna-vesztfáliai kirendeltségeként járt el a két egykori lágerőr ellen.

A ZSt évtizedekig nem kezdeményezett vádemelést náci koncentrációs táborok és megsemmisítő táborok őrei ellen, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítéletre. A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben öt év börtönre ítélte az időközben elhunyt lágerőrt, bűnrészesnek találva őt 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban, a ZSt így valamennyi ismert élő lágerőr ügyében vizsgálatot kezdett.

Mi a közös Kempelen Farkas sakkozógépe és a mai kamerarendszerek között?

Észak-Afrika

Tárgyalások a nyugat-szaharai helyzet megoldásáról

Március 22-én a svájci Genfben az ENSZ közvetítésével zajlott a nyugat-szaharai konfliktus lezárására irányuló tárgyalások második fordulója. Bár a megbeszélések (amelyen részt vettek mind a marokkói kormány, mind pedig a Poliszárió Front képviselői) a 43 éve tartó konfliktus megoldása nélkül zárultak, a tárgyaló felek megállapodtak egymással az egyeztetések további folytatásáról. A Nyugat-Szaharáért felelős ENSZ-megbízott, Horst Kohler nyilatkozatában arról beszélt, hogy nem várható a helyzet gyors megoldása, elsősorban az alapjaiban eltérő nézőpontok miatt.

Marokkó vadászgépeket vásárol

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma megerősítette a híreket, miszerint Marokkó 25 darab F-16-os vadászbombázó repülőgépet vásárolt az országtól. Az új, legmodernebb elektronikával és fegyverekkel felszerelt gépek mellett 23 darab már meglévő régebbi modell is felújításra kerül a marokkó légi flottából.

Tovább folytatódnak az algériai tüntetések

Hat hete zajlanak Abdelaziz Bouteflika elnök ellen országszerte a tüntetések. A fővárosban milliók gyűltek össze a Nagy Posta Téren, rezsimellenes szlogeneket skandálva. Ahmed Gaid Salah altábornagy, az algériai hadsereg vezérkari főnöke előterjesztette az úgynevezett 102-es cikk életbeléptetését, melynek értelmében az elnöki tisztséget betöltetlennek nyilvánítanák. A 15 éve az elnök iránt mutatott hűségéről ismert vezérkari főnök bejelentését követően az RND (National Rally for Democracy), az uralkodó elnöki koalíció egyik pártja szintén kihátrált az elnök mögül és a lemondását kérte.

Március 31-én Bouteflika bejelentette, hogy 27 miniszterből 21-et leváltanak. Ahmed Gai Salah, vezérkari főnök tölti be továbbra is a védelmi miniszteri tisztségét. Helyi médiaértesülések szerint a 82 éves Bouteflika a napokban tervezi benyújtani lemondását.

Törökország

A török helyzet fokozódik

Törökország 2019 harmadik hónapjában a választásoktól, az amerikai fegyverkereskedelmi ultimátumtól, illetve az iráni közeledéstől volt hangos.

Törökországban a vasárnapi választások után történelmi pillanat érkezett el: hivatalosan még nem, de nagy valószínűséggel Erdogan elnök elvesztette Ankarában a helyi választásokat. A belpolitikában a központi vezetésnek nemcsak emiatt fájhat a feje, hanem annak a külpolitikai irányvonalnak a  meghatározása miatt is, ami abban a metszetben zajlik, melyet az Oroszország, az USA és a NATO, Irán, és a kurdok alkotta halmaz hoz létre.

Recep Tayyip Erdogan a fegyverkereskedelmet illetően arról beszélt, hogy Törökországnak egyaránt komoly szüksége van mind az orosz S-400-as légvédelmi rendszerre, mind pedig a 120 darab F35-ös vadászgépekre az Egyesült Államoktól.

Robert Palladino, amerikai külügyi szóvivő úgy reagált Erdogan szavaira, hogy amennyiben a török vezetés fenntartja az orosz fegyvertechnológia szükségességét, úgy az Egyesült Államok a jövőben más fegyverrendszer átadását is megfontolná. Az amerikaiakat az ultimátumon túl a tavaly Donald Trump által aláírt védelmi költségvetés is korlátozza, mely szerint csak akkor adhatnak el fegyverrendszert Ankarának, ha az nem szerez be orosz technológiát.

Az ultimátummal tovább mélyült a konfliktus Washington és Ankara között, melynek táptalaját eddig a Szíriában harcoló kurd fegyveres erők ellentétes megítélése adta. Az USA emellett Iránnal szemben szankciókat vetett ki atomprogramja miatt, ami a szövetségesek olajeladását korlátozta a muszlim állam számára. Ezeknek az alapvető információknak a tudatában érthető a török és iráni vezetés közeledése, és azoknak a híreknek a napfényre kerülése, melyekben egy közös török és iráni hadművelet szervezésről írnak a kurdok ellen.

Izrael és Palesztina

Történelmi pillanatok a brazil–izraeli kapcsolatokban

Elsőként a brazil közjogi méltóságok közül március 31-én Jair Bolsonaro, brazil elnök meglátogatta a Nyugati Falat Jeruzsálemben. Az izraeli látogatása során több fontos kérdést is áttekintettek Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnökkel, és többek között megállapodtak egy innovációs és kereskedelmi kirendeltség megnyitásáról. Emellett  Bolsonaro ígéretet tett a brazil nagykövetség Jeruzsálembe helyezésére a jövőben.

Orosz–izraeli csúcstalálkozó a választások előtt

Április elsején egy telefonos egyeztetés alkalmával beszélte meg Vlagyimir Putyin orosz elnök és az izraeli miniszterelnök, hogy április 4-én (csütörtökön) csúcstalálkozót tartanak Moszkvában. A találkozó témája Irán szíriai terjeszkedése és a Golán-fennsík annexiójának amerikai elismerése lesz. Az időzítés célja valószínűsíthetőleg az, hogy ezzel Benjamin Netanjahu demonstrálja nemzetközi kapcsolatait és beágyazottságát a választások előtt.

Tovább fokozódik a biztonsági helyzet a gázai határnál

Március 31-én négyre nőtt az áldozatok száma a gázai tüntetésekkel kapcsolatban. A tüntetéseket a Hamász palesztin politikai–katonai formáció szervezi hetente, 2018. március 30-a óta. Izraeli biztonsági erők szerint több tízezres demonstrációk zajlanak, amelyek súlyos kockázattal járnak mindkét félre vonatkozólag. A gázai tüntetések fontos szerepet játszanak az izraeli választási kampányban, a regnáló miniszterelnök igyekszik elkerülni a konfliktus eszkalálódását. A hivatalos tűzszünet kialakításában és fenntartásában Egyiptom is aktívan részt vesz.

Donald Trump elismerte a Golán-fennsík izraeli annexióját

Március 25-én Benjamin Netanjahu társaságában Donald Trump aláírta a Golán-fennsík annektálásának hivatalos elismerését. Az izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy sosem volt még amerikai elnök, aki ilyen barátsággal állt volna Izrael népéhez.

A Golán-fennsíkot az 1967-es hatnapos háborúban foglalták el az Izraeli Védelmi Erők egységei. A terület stratégiai jelentőséggel rendelkezik Izrael Állam biztonságának szempontjából. Szemben más megszállt területekkel, a Golán-fennsíkot annak jelentősége okán 1981-ben az izraeli kormány egyoldalúan, de jure is annektálta, azaz integrálta az államigazgatásba. A lépést a nemzetközi közösség mindeddig nem ismerte el.

Az Európai Unió továbbra is megszállt területként tekint a Golán-fennsíkra

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini rövid nyilatkozatában a 28 EU-tagállam álláspontját képviselve kijelentette, hogy a nemzetközi joggal, valamint az ENSZ BT 242-es és 497-es határozatával összhangban az Unió továbbra sem ismeri el Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett.

Az Arab Liga elítélte, hogy az Egyesült Államok elismerte Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett

A Tuniszban tartott csúcson az Arab Liga tagállamai egyhangúlag elítélték Donald Trump döntését, amelyben elismeri Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett. Az arab államok egy, az amerikai lépést elítélő határozattervezettel fordulnak az ENSZ BT-hez, mellyel egyidőben felszólították a nemzetközi közösség tagjait, hogy tartózkodjanak a fennsík jogállásának megváltoztatására törekvő aktusoktól.

Síita félhold

Irakba látogatott Hasszán Roháni

Háromnapos látogatást tett az iráni elnök Bagdadban, az ország politikai centrumában, és Nedzsefben, a síitizmus egyik központjában. Az esemény történelmi jelentőségű, ugyanis korábban a jelenlegi kormányfő soha nem  utazott hivatalosan a nyugati szomszédállamba.
Az utazás célja a teheráni és a bagdadi kormányzatok együttműködésének a megerősítése, valamint a gazdasági kapcsolatok fellendítése. Irán számára Irak gazdaságilag kiskaput jelenthet a tavaly életbe léptetett amerikai szankciócsomaggal szemben, hiszen csak a 2018-as évben Irán Irak felé irányuló exportja elérte a 9 milliárd dollárt. Teherán gazdasági célja, hogy 13 milliárd dollárról 20 milliárdra növelje a kereskedelmi forgalmat Irakkal. 

Irán és az Európai Unió béketárgyalásokat sürget

A stockholmi egyezmény teljesítésére  szólította fel az Európai Unió és Irán Szaúd-Arábiát és Jement. A találkozó az Európai Külügyi Szolgálat szervezésében került megrendezésre, célja a közel-keleti regionális problémák orvoslása, ugyanakkor a Brüsszel és Teherán közötti kapcsolat erősítését is szolgálja. Az idei márciusi, brüsszeli ülésen elsősorban a jemeni humanitárius és gazdasági helyzet került napirendre, különös tekintettel Hodeida kikötőjének a helyzete. Ugyanakkor megerősítették a szíriai rendezést szolgáló asztanai békefolyamat szükségességét is.

Noruz

A tavaly életbe lépett szankciók ellenére is megünnepelték hagyományos perzsa újévet, a Noruzt  Iránban. Az ünnep zoroasztriánus gyökerekhez nyúlik vissza, és a perzsa naptár legfontosabb dátuma. Az esemény központi részét képezi az ezt megelőző vásárlási hullám, amely jelenleg komoly feszültség forrása az iráni társadalomban. A riál stabilitásának megtorpanásával a teheráni vezetés közel került egy gazdasági visszaesés lehetőségéhez.

Újra akcióban a flotta

Az iráni flotta déli kötelékébe tartozó két romboló indult a Báb-el Mandeb szoros irányába az iráni kereskedelmi hajók védelmében. A szoros védelmére fokozottan figyel Irán, hiszen a terület stratégiai és gazdasági szempontból is fontos Teheránnak. A kőolajszállító-útvonal biztosítása mellett jelen tud lenni a Vörös-tenger déli bejáratánál, illetve az afrikai kontinens közelében. A kivezényelt rombolók harci ereje  nem számottevő, sokkal inkább jelzésértékű.

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor és Vincze Patrik (szerkesztők), Felde Bence (Törökország), Fodor Márk Joszipovics (palesztin–izraeli konfliktus), Kiss Beatrix (Észak-Afrika), Lázin Áron (síita félhold), Shadeh Fadi (palesztin–izraeli konfliktus).

Partnerkapcsolatok

2019. március 5.: Védelemtudományi szakértők értekezlete az afgán képzési program felülvizsgálatáért (Ibrahim Imre)

Február 19-től 21-ig a NATO belgiumi központjában szakképzett oktatók értekeztek, hogy felülvizsgálják a NATO Védelemoktatási Fejlesztési Programját (DEEP) Afganisztánnal. A résztvevők átvették az eddig elért eredményeket, és kitűzték a jövőbeli célokat a katonai képzést illetően. A program főbb céljai: létrehozni egy professzionális katonai oktatási politikát, továbbfejleszteni a polgári ellenőrzést a haderő felett, gyakorlatiasabbá tenni a vezetők közötti koordinációt, valamint megadni a lehetőséget a szövetséges országok tanítási módszereinek cseréjéhez. A fejlett katonai oktatás fontos elem az afgán hadsereg együttműködésében a NATO-val. Az eseményen részt vettek továbbá az afgán Védelmi Minisztérium, Külügyminisztérium, Belügyminisztérium, a Nemzetvédelmi Tanács, az Elnöki Hivatal és a Nemzetvédelmi Egyetem magas rangú beosztottjai, valamint parancsnokok, professzorok a NATO Központból és NATO szövetséges országaiból. A DEEP Program 2019 márciusára már 15 országban mutatott eredményeket, köztük a Balkán térségben, Észak-Afrikában és a Távol-Keleten.

2019. március 5.: Biztonsági kockázatot jelent a rossz kormányzás – NATO konferencia (Vas Beatrix)

Március 5–7. között került megrendezésre Washingtonban a NATO 2019 Building Integrity Conference. A háromnapos eseményen a szövetséges- és partnerállamok képviselői, több nemzetközi és civil szervezet delegáltja, és a privát szektor képviselői megvitatták a megfelelő biztonsági rendszerek kiépítésének és működtetésének aktuális kihívásait. A NATO politikai és biztonságpolitikai ügyeinek titkára, Alejandro Alvargonzález nyitóbeszédében elmondta, hogy a rossz kormányzati gyakorlatok bizonytalansághoz vezetnek, így az átláthatóság és számonkérhetőség megerősítése jó hatással lehet a biztonságra, és hozzájárulhat a krízismegelőzéshez. A NATO integritást fejlesztő, jó kormányzati gyakorlatok kialakítását támogató programja 2007-ben indult; a NATO-tagállamok mellett mára már 23 partner köteleződött el – köztük az Európai Unió, amely 2019 es 2022 között 2 millió euróval támogatja a programot.

2019. március 6.: A NATO Főtitkára találkozott az Európai Parlament elnökével (Németh Csenge)

Jens Stoltenberg Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével találkozott a NATO–EU együttműködés keretében. A tárgyalásra március 6-án került sor. Többek között napirenden szerepelt az Európa körül kialakult helyzet, a védelmi rendszer és más aktuális kérdések. Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO fontos szerepet tölt be az Európai Unió életében, ugyanúgy, mint az európai polgárokéban. A képviselők szerint a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés szorosabb, mint valaha, mivel 74 közösen megkötött megállapodás született olyan területeken, mint például a katonai mobilitás, az erők kiképzése és a katonai gyakorlatok, valamint a kiber- és hibrid kihívások kezelése.

2019. március 7.: Szövetségesi dicséretek (Kertai Zoltán Péter)

Jens Stoltenberg március elsején érkezett meg Bulgáriába, ahol üdvözölte a szófiai kormány elhivatottságát és erőfeszítéseit a Szövetségben. Kiemelte a bolgár felajánlásokat az afganisztáni, koszovói és iraki küldetésekhez, illetve stratégiai szerepét a Balkánon és a Fekete-tengeren. A NATO 70. évfordulója a bolgár állam szövetségesi részvételének 15. évfordulója is egyben, melynek összegzéseként a Főtitkár kijelentette, hogy „Bulgária hozzáadott a Szövetség erősödéséhez”. Ez a Szövetség tovább erősödhet, hisz: „A bolgár parlament egyhangúlag megszavazta Észak-Macedónia csatalakozását a NATO-ba” – mondta a Főtitkár.

A Főtitkár március hatodikán Milo Djanukovicot, Montenegró elnökét fogadta a NATO Főhadiszálláson. Az ország euroatlanti biztonságban betöltött szerepét hangsúlyozta, ami a Szövetség afganisztáni és koszovói küldetéseihez biztosított kontingensekben nyilvánul meg. Továbbá Montenegró tervezi a védelmi kiadásainak emelését, így 2024-re eléri a követelményekben megszabott 2%-os GDP-ráfordítást. Emellett a Trust Fund keretében is eredményes az együttműködés. A Főtitkár háláját fejezte ki, hogy Montenegró „a stabilitást mélyíti a Nyugat-Balkánon és szemléltette, hogy a NATO kapui nyitva állnak”.

Március hetedikén a Főtitkár Lengyelországba érkezett, ahol az elnökkel, Andrzej Dudaval és miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel tárgyalt. A Főtitkár örömmel fogadta, hogy Lengyelország már lassan 20 éve erősen elkötelezett a NATO felé. Lengyelország erős szövetséges, ahol NATO csapatok állomásoznak, helyet adva gyakorlatoknak, így keltve nagy elrettentő hatást a régióban. Emellett vezeti a Baltikum légtérellenőrzését Litvániában és rengeteget járul hozzá az afganisztáni és iraki NATO-küldetéseknez. A védelmi kiadások 2%-os GDP ráfordításából pedig jelenleg is fejleszti képességeit. Március nyolcadikán a Főtitkár az Európai Néppárt szervezésében lebonyolított konferencián vett részt, beszédének témája a NATO bővítése óta eltelt 20 év volt.

2019. március 12.: NATO Főtitkárhelyettes a prágai NATO-bővítés megemlékezésen (Györgyi Dominika)

Március 12-én, kedden Rose Gottemoeller, NATO Főtitkárhelyettes részt vett a Prágában tartott megemlékezésen, melyet a visegrádi országok csatlakozásának tizenötödik, illetve huszadik évfordulója alkalmából rendeztek meg. Az eseményen megjelent Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia államfője is. A délután folyamán a Főtitkárhelyettes beszédet tartott a Védelmi és Biztonsági Konferencián: „ma a szabadságot és a biztonságot ünnepeljük, elismerve az egységet és a fejlődést.” Hozzátette, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia több évtizedes elnyomás után csatlakozott a NATO-hoz, hogy polgárai számára szabad, virágzó jövőt biztosítson. A Főtitkárhelyettes körvonalazta a NATO-t érintő aktuális kihívásokat is, kiemelve a védelembe és a szövetséges egységbe történő invesztálás fontosságát, mely által a szervezet megfelelően tud reagálni a felmerülő kihívásokra.

2019. március 13.: A NATO Katonai Bizottsága meglátogatta a transzatlanti parancsnokokat (Haiszky Edina Julianna)

A NATO Katonai Bizottsága 2019. március 11-én és 12-én Norfolkban tartotta éves találkozóját a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokságán. A program magában foglalta a nemrégiben létrejött Összhaderőnemi Parancsnokság és a második amerikai flottához tartozó USS Harry S. Truman repülőgéphordozó meglátogatását. A megbeszélés érintette a kiber-, rugalmassági- és az önjáró légijárműrendszereket és kísérleteket, különös tekintettel arra, hogy a Szövetséges Transzformációs Parancsnokság elsőbbséget élvez a szövetségen belüli átjárhatóság terén. A Katonai Bizottság beszámolt arról, hogyan fejlődik és alakul át a hadviselés-fejlesztési struktúra a Szövetség tagországainak követelményeivel és elvárásaival összhangban.

2019. március 15.: A hibrid hadviselés elleni védelmről egyeztetett az EU és a NATO (Haiszky Edina Julianna)

Rose Gottemoeller, a NATO Főtitkárhelyettese és az Európai Bizottság képviselője, Julian King megbeszélést folytatott a két nemzetközi szervezet hibrid hadviselés elleni együttműködésének szorosabbá fűzése érdekében. A kibertámadások, a dezinformáció és a gazdasági beavatkozások, melyeket az Oroszországi Föderáció indít az euroatlanti biztonság csökkentése céljából, egyre inkább a tagországok ellen irányulnak. Az eddigi együttműködés keretén belül az államok számára támadásokat szimulálnak, valós idejű figyelmeztetéseket osztanak ki a számítógépes fenyegetésekről, illetve megegyeztek egy helsinki székhelyű Hibrid Fenyegetések Elleni Küzdelem Európai Kiválósági Központjának a létrehozásáról. Továbbá a NATO is létrehozott csapatokat, melyek segítséget nyújtanak a szövetségeseknek a hibrid hadviselési támadásokra való felkészülésben és az azokra való reagálásában.

2019. március 18.: Kolumbia Aknamentesítő Központja csatlakozott a NATO kötelékébe (Tóth Milán)

A Kolumbiai Nemzetközi Aknamentesítő Központ (Colombia’s International Demining Centre) március elején csatlakozott a NATO Kiképző és Oktató Központok Partnerségének (PTEC) hálózatához. A csatlakozást az Észak-atlanti Tanács is elismerte a 2019. március 15-i ülésén. Kolumbia belépésével már 25 ország 34 központja tagja a szervezetnek, mely 1999 óta fontos szerepet tölt be a szövetséges erők és partnereik kiképzésében. 2018-ban például mintegy 50 000 személyt sikerült a PTEC keretein belül kiképezni, akiknek elsődleges feladatuk a civil és katonai aknamentesítés segítése lesz. A megegyezésről még korábban, 2017 májusában határoztak, amikor is sor került a NATO–Kolumbia Egyedi Társulási és Együttműködő Program aláírására. Kolumbia csatlakozásával, a CIDE több évtizedes gyakorlati tapasztatalával a NATO aknamentesítés területén végzendő munkája várhatóan sokkal hatékonyabb lesz.

2019. március 18.: Az Észak-atlanti Tanács állásfoglalása a Krímről (Szilágyi Laura)

Öt éve az Oroszországi Föderáció annektálta a Krím-félszigetet, ezzel megsértve Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Az Észak-atlanti Tanács nem ismeri el az orosz illegitim területszerzést, követeli, hogy Oroszország vonuljon ki a Krímről. A Krím Ukrajna része, a NATO támogatni fogja Ukrajnát területi integritásának visszaszerzésében. A Szövetségesek mély nyugtalansággal konstatálják az emberi jogok megsértését és a Krímen végbemenő erőszakot, mely a krími ukránok és krími tatárok ellen irányul. Továbbá a NATO felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy azonnal szüntessen be mindennemű erőszakot az annektált területen, engedje szabadon az ukrán politikai foglyokat és túszokat, és engedjen be nemzetközi ellenőrző szervezeteket a Krímre, és szüntesse meg az illegitim annexiót. A NATO elítéli az orosz fegyverkezést a Krímen és a Fekete-tenger régiójában, valamint az ukrán szuverenitás megsértését szimbolizáló, Kercsi-szoros felett épített hídjukat. A szövetségesek az ENSZ 73/194-es 2018. decemberi döntésének fényében felszólítják Oroszországot, hogy engedje szabadon a november 28-i kercsi-szorosi incidens alkalmával foglyul ejtett ukrán hajósokat és hajókat. Az Oroszország ellen bevezetett szankciókat mindaddig nem fogják visszavonni, amíg nem változtatnak konstruktívan a helyzeten, a nemzetközi joggal és nemzetközi kötelezettségekkel és felelősséggel összahangban.

2019. március 19.: Az Észak-atlanti Tanács megbeszélése az energiabiztonságról (Szilágyi Laura)

Március 19-én külső szakértőkkel való találkozása folyamán az Észak-atlanti Tanács megvitatta az energiabiztonsághoz fűződő kérdéseket. Ez a téma fontos a szövetségeseknek, mivel képes befolyásolni nemzeti és nemzetközi biztonságukat. A megbeszélés folyamán megvizsgálták az energiafejlesztés politikai, gazdasági és biztonsági tényezőit, és áttekintették Európa energiabiztonsági kihívásait.

2019. március 20.: Tiszthelyettesek képzéséről szóló workshopon vett részt a grúz védelmi miniszter (Vas Beatrix)

Március 19-én Tbilisziben 15 ország képviselőinek részvételével megrendezésre került egy nemzetközi workshop a NATO Defence Education Enhancement Programme (DEEP) által, “Képzett tiszthelyettesi állomány kialakítása” munkacímmel. Az eseményt Levan Izoria, Georgia védelmi minisztere nyitotta meg, kiemelve országa érdemeit a tiszthelyettesek kiképzésében és oktatásában. Georgia 2016-ban és 2018-ban is rendezett hasonló szakmai eseményt ebben a témában a NATO szövetséges- és partnerországai katonai vezetőinek. Izoria elmondta, hogy a márciusi NATO–Georgia közös gyakorlat mellett ezek az események is jól mutatják, hogy egyre erősödik az együttműködés országa és a Szövetség között. Az idei workshop témái között kiemelt helyet kapott az interoperabilitás fejlesztése egyes országok nemzeti tiszthelyettes-képző programjai között.

2019. március 21.: A NATO Főtitkár üdvözölte Észak-Macedónia miniszterelnökét, Zoran Zaevet (Gönczi Róbert)

A március 19-i, Zoran Zaev, macedón miniszterelnökkel tartott találkozó után a NATO Főtitkár bejelentette, hogy a csatlakozási jegyzőkönyv aláírása februárban Észak-Macedónia és a NATO számára is történelmi jelentőségű pillanat volt. Stoltenberg szerint az Athénnal kötött egyezség rengeteg pozitív politikai pillanatot okozott már, és a NATO-tagság további békét, stabilitást és prosperitást fog Délkelet-Európa számára biztosítani. Felhívta rá a figyelmet, hogy már most a szövetségesek nagy része ratifikálta a csatlakozási jegyzőkönyvet, és hogy amint az összes szövetséges megtette ezt, Észak-Macedónia a Szövetség 30. tagja lesz. Észak-Macedónia már most fontos közreműködésekben vett részt, így például a NATO afganisztáni gyakorlatában, népszerűsítve a regionális együttműködést Délkelet-Európában és megvalósított fontos reformokat is. A Főtitkár bátorította Észak-Macedóniát, hogy továbbra is haladjon a reform útján, hangsúlyozva, hogy ez egy fontos előkészület az ország szövetségbeli tagságához.

2019. március 22.: A NATO erői képzik a tunéziai haditengerészetet (Rácz-Nagy Judit)

A Tunéziai Haditengerészet hivatásosai felkészültségi képességeiket, tudásukat fejlesztették egy két hetes szimulációs gyakorlat során. A képzéseket a tunéziai La Goulette városában található La Galite Akadémián tartották a Tudomány a Békéért és Biztonságért Program (SPS Program) jóvoltából. A szimulációban kadétok, katonatisztek és a Honvédelmi Főiskola (École Supérieur de Guerre) hallgatói fejleszthették képességeiket. Húsz katonatiszt további szimulációkon vett részt, amelyek kihívásai érintették a tengeralattjáró-mentes hadviselést, az elektronikus hadviselést és a környezeti kihívásokat. A szimulátorban változatos gyakorlatokat kellett a gyakornokoknak megoldani a vízi és légi járművektől az általános tengeri kereskedelmen át az ellenséges fenyegetésekig. A feladatok megoldásában taktikai manővereket kellett alkalmazni, különösen a probléma feltárásában és azonosításában, a fenyegetések folyamán a radarok segítségével. A szimulációs képzések hosszútávú védelmi együttműködést biztosítanak Tunézia – mint aktív SPS Program partner – és a Szövetség között.

2019. március 28.: Meghosszabbították a jelenlegi Főtitkár mandátumát (Szabó Orsolya Réka)

Az Észak-atlanti Tanács ülésén a szövetségesek döntése alapján meghosszabbították Jens Stoltenber Főtitkár Úr mandátumát további két évvel. A Főtitkár így 2022. szeptember 30-ig töltheti be ezt a posztot. A szövetségesek támogatásukról biztosították Stoltenberget, hogy folytassa a NATO modernizálását és alkalmazkodási képességét, hogy a Szövetség a jövőben is fenmaradhasson.

Műveletek

2019. március 19.: US B-52-es bombázók gyakorlatoztak Európában (Rácz-Nagy Judit)

Az Egyesült Államok Légiereje hat darab B-52-es nagy hatótávolságú bombázórepülőgépet küldött az Egyesült Királyság számára az európai hadigyakorlatok végett. A louisianai Barksdale Légierő támaszpontról repülőgépekkel 450 repülőtiszt érkezett a Királyi Légierő fairfordi bázisára 2019. március 14-én. Oana Lungescu, a NATO szóvivője fogadta a küldöttséget, majd kifejezte, hogy ez a rutin átcsoportosítás is mutatja, hogy az Egyesült Államok mennyire elhivatott a NATO-val való együttműködést érintően, illetve, hogy az USA nukleáris ereje krízishelyzetben Európa védelmét tudja biztosítani. Az Amerikai Egyesült Államok 2014 óta minden évben küld stratégiai célból bombázórepülőgépeket Európába, a jelenlegi átcsoportosítás napjainkig az egyik legjelentősebb projekt Európában a 2003-as Iraki Szabadság Hadművelet óta. Várhatóan műveleteket fognak végrehajtani a repülőgépekkel Európában, beleértve a Norvég-tenger, a Balti-tenger és a Földközi-tenger térségét.

Felhívás NATO konferencián való előadásra!

A Biztonságpolitikai Szakkollégium “NATO 70” címmel konferenciát rendez a NATO 70. születésnapja alkalmából 2019. április 17-én, melyre egyetemi hallgatók jelentkezését várjuk, hogy a témához releváns kutatásukat szakmai közönség előtt mutathassák be. Részletek itt.

Ezen hitszónokok némelyike, különösen a magánintézményekben, kettős mércével mér az erőszak alkalmazásával kapcsolatban, így a dzsihadizmust táplálja – figyelmeztettek az értékelést készítő szakértők.

Rámutattak, hogy noha a délutáni arab nyelvórák és iszlám foglalkozások ártatlannak tűnnek, egyes esetekben ezek jelentősen elősegíthetik a muzulmán gyerekek és fiatalok elidegenítését a társadalomtól.

Az AIVD márciusban arról számolt be, hogy Amszterdam egyetlen iszlám középiskolájának vezetője és testvére pénzt küldött a Kaukázusi Emirátus nevű csecsen terrorszervezetnek, illetve szoros kapcsolatban állnak számos szélsőséges imámmal is, például a török Abdullah Özütürkkel és a brit Haitham al-Haddaddal. Mint kiemelték, az iskolában jelentős a szalafista befolyás. Femke Halsema amszterdami polgármester ezen információk közzététele nyomán leállította az intézmény városi finanszírozását.

Sajtóhírek szerint a középiskolában nemek szerint elkülönített osztályok vannak, napi háromszori kötelező ima, valamint külön imaterem azoknak a lányoknak, akik menstruálnak.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter az ünnepségen azt mondta, hogy mindkettő a béke melletti elhivatottságáról tesz bizonyságot. A 83-as út és a pápai Celli út találkozásánál lévő körforgalom közepén felállított emlékmű a város és a katonák közös munkájának jelképe – hangsúlyozta.

Benkő hangsúlyozta: a gép erőt sugároz, és emléket állít az életüket feláldozó hősöknek. 101. évfordulóját ünnepli a magyar önálló légierő – idézte fel, utalva arra, hogy az osztrák-magyar hadsereg repülőgépére először 1908-ban került fel magyar jelzés. MiG 21-esek negyven éven át szolgáltak Magyarországon. A most emlékműként felállított gépet 1971 és 1990 között használták, mintegy 1800 órát repült, csaknem háromezer alkalommal szállt fel – ismertette.

A miniszter szólt arról is, hogy jelentős fejlesztéseket hajtanak végre a honvédség légierejénél: öt szállítógépet vettek, még három vásárlását tervezik, és 36 helikoptert is beszereznek a közeljövőben.

A pápai repülőtér új, négyszáz embert befogadó utasforgalmi termináljának átadási ünnepségén Benkő azt mondta, hogy a létesítmény főként a béketeremtést vállaló katonákat szolgálja majd ki.

Az ügyben közveszélyt okozó emberölési kísérlet címén indított vizsgálatot a kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottságnak (SZK) a hadászati rakétaegységekre szakosodott katonai osztálya.

Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy az 500 gramm, a Fontanka szentpétervári hírportál szerint pedig 200 gramm trotilnak megfelelő robbanóerejű, “azonosítatlan, burkolat nélküli tárgy” óraszerkezetet tartalmazott. Korábban a Szankt-Petyerburg és a REN TV elnevezésű tévécsatorna is egy páncéltörő gránát felrobbanásáról számolt be.

A Kommerszant című lap úgy tudja, hogy egy lépcső alatt találtak egy gyanús tartalmú csomagot, amely azután robbant fel, hogy az iskola egyik tanára – aki tapasztalt tűzszerész – letakarta golyóálló mellénnyel. A lap szerint a robbanás olyan erős volt, hogy a lépcső leomlott.

A sebesültek állapota nem életveszélyes. Az ügyben a katonai ügyészség is vizsgálatot indított.

A férfi 2019. március 22-én az esti órákban Békéscsaba egyik lakótelepi lakásába az ajtó berúgásával hatolt be, majd fürdést követően onnan távozott. Néhány nappal később, március 26-án a hajnali órákban ismerősét annak lakásában ököllel többször megütötte, és egy késsel a nyakán megvágta. A sértettnek a bántalmazás során az orrcsontja eltört, továbbá a koponyája zúzódott és a nyakán vágott seb is keletkezett.

A férfi hajléktalan, munkája, jövedelme nincs, és Németországban akart munkát vállalni, így fennáll a szökésének, elrejtőzésének a veszélye. A férfi ellen másik eljárás is folyik garázdaság bűncselekménye miatt, továbbá 2019. március 25-én rendzavarás és garázdaság szabálysértésében megállapították a felelősségét, így attól is lehet tartani, hogy szabadlábra kerülése esetén hasonló, erőszakos cselekményeket követne el.

A férfi kóros elmeállapotban, kábítószer okozta elmezavarban szenved, amely miatt nem ismeri fel erőszakos magatartásának a következményeit, ezért a Büntető Törvénykönyv szerint az általa elkövetett súlyos testi sértés miatt nem büntethető. A férfi azonban önmagára és másokra is veszélyt jelent sorozatos erőszakos cselekményei miatt, és tartani kell attól, hogy újabb hasonló cselekményt fog elkövetni. Emellett megállapítható az is, hogy amennyiben büntethető lenne, úgy vele szemben a részletezett cselekményei miatt egyévi szabadságvesztés büntetésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. Így annak ellenére, hogy a férfi nem büntethető, esetében fennállnak a kényszergyógykezelés feltételei.

Erre tekintettel a Békéscsabai Járási Ügyészség indítványt tett a férfi előzetes kényszergyógykezelésének az elrendelésére az eljárás idejére. A Gyulai Járásbíróság nyomozási bírója a férfi előzetes kényszergyógykezelését elrendelte. Annak végrehajtása érdekében a férfit az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállították.