Biztonságpolitika

Az Európai Bizottságnak nincs bizonyítéka a Kaspersky Lab termékeinek biztonsági kockázatairól – válaszolt képviselői megkeresésre a digitális gazdaságért felelős uniós biztos.

Mariya Gabriel leszögezte: az EU piaca nyitva áll az uniós törvényeket tiszteletben tartó minden külföldi vállalat előtt, de a tagországok biztonsági megfontolások alapján kizárhatnak piacaikról vállalatokat.

Március 6-án Gerolf Annemans, az Európai Parlament képviselője hivatalos kérdésben kért felvilágosítás a kibervédelemről szóló állásfoglalásban a Kaspersky Labról megfogalmazott, “rosszindulatú” minősítésről. Az EB-hez benyújtott kérdésében a képviselő felidézte, hogy az Európai Parlament 2018. június 13-án elfogadott kibervédelmi állásfoglalásának 76. pontjában név szerint nevezett meg egy magánvállalatot és “potenciálisan veszélyesnek”, illetve “bizonyítottan rosszindulatúnak” nevezte annak termékeit.

Az állásfoglalásban az EP “felhívja az EU-t, hogy végezze el az intézményekben használt szoftverek, informatikai és kommunikációs berendezések és infrastruktúra átfogó felülvizsgálatát a potenciálisan veszélyes programok és eszközök elhárítása és a bizonyítottan rosszindulatú eszközök – mint például a Kaspersky Lab – betiltása érdekében”.

A képviselő arról kért tájékoztatást az Európai Bizottságtól, hogy az állásfoglalás milyen bizonyítékok alapján minősítette veszélyesnek és rosszindulatúnak a vállalat termékeit, különös tekintettel arra, hogy számos uniós tagország, például Németország, Franciaország vagy Belgium nem tapasztalt problémát a vállalattal folytatott együttműködésben.

A képviselő tájékoztatást kért arról is, hogy a Kaspersky Lab termékein kívül szóba került-e más vállalat termékeinek potenciális veszélyforrásként való felmérése, és használatuk esetleges betiltása az Európai Unióban.

A digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos nyilvános válaszában leszögezte: “a Bizottságnak nincs birtokában bizonyíték a Kaspersky Lab termékeinek használatával kapcsolatos potenciális problémákról”.

A Bizottság szoros figyelemmel követi az informatikai termékek és berendezések biztonságának fejleményeit és az erről folyó szakmai egyeztetéseket, beleértve az uniós piaci hozzáférést potenciálisan korlátozó intézkedésekről folyó vitát is – fejtette ki válaszában az uniós biztos. Hozzátette: az Európai Unió szabad piac, minden, az uniós törvényeket tiszteletben tartó külföldi vállalat előtt nyitva áll. Megjegyezte azonban, hogy a tagországoknak biztonsági megfontolásokból jogukban áll saját hatáskörükben vállalatokat kizárni piacaikról.

Gabriel a képviselőnek adott válaszában kijelentette, hogy “a felvetett témában a Bizottság nem adott megbízást tanulmány készítésére”.

A háromtagú boszniai államelnökség megbízta a külügyminisztériumot, hogy jegyzékben tiltakozzon Horvátországnál “a horvát titkosszolgálat (SOA) boszniai állampolgárokkal szembeni aktivitása és fellépése miatt” — közölte az N1 horvát hírcsatorna.

A hetek óta húzódó, Boszniában csak szalafista botrányként emlegetett ügy előzménye, hogy Dragan Mektic boszniai védelmi miniszter korábban azt állította: tudomása van arról, hogy a horvát titkosszolgálat a radikális iszlámhoz köthető boszniai állampolgárokat próbált meg beszervezni és rajtuk keresztül fegyvert juttatni boszniai iszlám imahelyekre. A minsizter szerint azzal a céllal, hogy – mint fogalmazott – bebizonyosodjon, Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő igazat mondott akkor, amikor azt állította: Bosznia-Hercegovina ma a terrorizmus egyik bölcsője, valamint, hogy a szíriai és iraki harcmezőkről tízezer, az Iszlám Állam oldalán harcoló potenciális terrorista térhet vissza az országba.

Danijel Markic, a SOA igazgatója elutasította a vádakat, ugyanakkor megerősítette, hogy a titkosszolgálat emberei valóban hallgattak ki az országon átutazó boszniai állampolgárokat, azok kötődése miatt a radikális iszlamista szervezetekhez.

“Természetesen a SOA beszélt ezekkel az emberekkel, és a jövőben is beszélni fog, a saját és szomszédai, valamint az Európai Unió és a NATO biztonsága miatt” – mondta Markic még márciusban.

A szlovén titkosszolgálat nemrég három, Szlovéniában állandó lakhellyel rendelkező boszniai állampolgárt utasított ki az országból, mert azok aktívan támogatták a vallási szélsőségeket és a terrorizmust, valamit erőszak alkalmazását politikai, vallási és ideológiai célok elérése érdekében.

A nyugat-balkáni országokból több százan – a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból – csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak újabb csatlakozni kívánók a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több hazatért iszlamistát ítéltek el.

A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőséges cselekvéseket, de de ennek ellenére sokan csatlakoztak az iszlám radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahedek terjesztettek el.

Vlagyimir Putyin április második felében Oroszországban találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel – közölte a Kreml.

Kim Putyin meghívására érkezik majd a csúcstalálkozóra. Az észak-koreai vezető lehetséges vizitjével kapcsolatban már tavaly több forgatókönyv is felmerült. Szó volt egyebek között arról, hogy Kim részt vesz a Vlagyivosztokban szeptemberben megtartott Keleti Gazdasági Fórumon. Ez az elképzelés nem valósult meg, de az orosz vezetés részéről többször is elhangzott, hogy a politikust bármely, számára alkalmas időpontban szívesen látják.

A Yonhap dél-koreai hírügynökség a hét elején azt jelentette, hogy a csúcsot a jövő héten, valószínűleg Vlagyivosztokban fogják tető alá hozni, ahol Kim vonatja Peking felé tartva meg fog állni. Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó korábban bejelentette, hogy Putyin részt vesz majd az április 26-án és 27-én a kínai fővárosban megtartandó Egy övezet – egy út nemzetközi fórumon.

Az Interfax orosz hírügynökség csütörtökön egy meg nem nevezett, jól értesült forrásra hivatkozva azt írta, hogy az észak-koreai vezető kabinetfőnöke, Kim Cshan Szon Vlagyivosztokban tartózkodik, “valószínűleg a találkozó előkészítése miatt”. Szerdán a japán Fuji TV közölt egy fotót, amelyen szerinte a phenjani funkcionárius éppen szemlét tart a vlagyivosztoki pályaudvaron. A tévétársaság rámutatott, hogy Kim külföldi útjainak előkészítése az elnöki hivatal vezetőjének feladata.

A Kyodo News orosz kormányforrásra hivatkozva azt írta, hogy magas rangú észak-koreai tisztségviselő járt Vlagyivosztokban és hogy Oroszország április 24-én és 25-én készül fogadni Kim Dzsong Unt. A japán hírügynökség szerint Kim Cshan Szon, aki az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozók előtt Szingapúrba és Hanoiba is ellátogatott, márciusban Moszkvában és Vlagyivosztokban is járt.

A vlagyivosztoki repülőtér vezetése az Interfax szerint szerdán közölte, hogy jövő héten az észak-koreai AirKoryo légitársaság egyik gépét szándékozik fogadni. Sajtóértesülések szerint lehetséges, hogy a csúcstalálkozót a Vlagyivosztokhoz tartozó Russzkij-szigeten fogják megtartani, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemen, ahol április 24-én és 25-én “hivatalos küldöttségek látogatása” miatt szüneteltetni fogják az oktatást.

Putyin tavaly januárban, vagyis még az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozókat megelőzően, “abszolút kompetens és már érett politikusként” jellemezte Kimet, aki szerinte a nukleáris robbanótöltet és a nagy hatótávolságú rakéta létrehozásával “megoldotta stratégiai feladatát”. Az orosz elnök azt hangoztatta akkor, hogy a realitásokból kiindulva, óvatosan, tárgyalásos úton kell megoldani a Koreai-félsziget atommentesítésének feladatát. Úgy vélekedett, hogy ez végeredményben megvalósítható, ha a folyamat összes részvevője, köztük az észak-koreaiak is biztosak lehetnek abban, hogy biztonságuk nukleáris fegyver nélkül is szavatolható.

Kevés szülő használja a televíziós és internetes gyerekzárakat, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) fel fogja szólítani a szolgáltatókat, hogy népszerűsítsék azokat a káros tartalmak kiszűréséért.

A hatóság a közleményében azt írta, a szolgáltatók egyre szélesebb körben adnak lehetőségeket a kiskorúak védelmére, de gyakran eltérnek a médiatanács gyerekzárajánlásában foglaltaktól, és nem alkalmazzák a káros tartalmakra utaló különféle eszközöket. Az NMHH ezért az ajánlás figyelembe vételére is felszólítja a szolgáltatókat.

A médiatanács felülvizsgálta a gyerekzárajánlását is, és megállapította, hogy a módosítása műszaki szempontból nem indokolt – tették hozzá.

Hosszú hiátus után, ha minden jól megy, nagyobb figyelmet kap ismét hazánkban a célzott katonai repülőműszaki képzés (i. e. annak a humán erőforrásnak az előállítása, amely termeli az üzemképes repülőeszközt) . Ez úgy szakmai, mint toborzási és motivációs okokból fontos elmozdulás kezdetét jelentheti az elhibázott "katonai üzemeltetői" koncepcióhoz képest. Egy kissé populista összehasonlítással élve ugyanis hadd tegyük már fel a kérdést: vajon hány gyerek álmodozik repülőgépek (vagy specifikusan valami más technika) bütyköléséről, és hány "katonai üzemeltetésről"? A válasz egyértelmű. A sehová nem vezető (pontosabban repülőműszaki utánpótlásunk számára nehéz helyzetet teremtő) gondolkodás képviselőinek pedig a kurta "egyes, leülhet!" felkiáltással kívánhatunk sok szerencsét a jövőre nézve.

Az NKE fenntartói jogait gyakorló Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárának, Orbán Balázs miniszterhelyettesnek a jelenléte is a fokozódó kormányzati figyelem jeleként értelmezhető. Azt mindenki tudhatja, hogy a képzés a Z2026 százmilliárdos beszerzéseinek sikerét vagy kudarcát eldöntő egyik kulcsfontosságú terület.

Szabó István honvédelmi államtitkár (itt a 25-ös Z-143LSi szárnyán) az egyetem fejlesztéséhez, és az új helikopterek ősszel kezdődő érkezéséhez kapcsolódó, a képzést szolgáló szolnoki modernizációra tett ígéretet.

Az UAV-szaktanterem felszereltsége a helyiek pályázati szorgalmát dícséri.

Tanterem az irányítók képzésére. A továbblépés egyik útja a honvédségben rendszerben levő eszközök (ebben az esetben például ATC/fegyverirányító felületek) képzésben történő bevezetése lenne. Ezzel megspórolható a csapatokhoz kikerülők átképzése, illetve rövidíthető a hadrafoghatóságuk eléréséhez szükséges idő. Hogy egy "materiálisabb" példát említsünk, szép lenne, ha az új repülőeszközök megjelenésével egyidőben végre Szolnok is kaphatna típusspecifikus maintenance trainer/instructional airframe kategóriájú eszközöket. Amikor H145M-et rendszeresítünk, ne csak Mi-8-ason menjen már az oktatás!

 

Boroszkópos vizsgálatot gyakorolnak a hallgatók az egyik Z242L motorján...

...egészen pontosan ezen a Lycomingon.

A hallgatók egy másik csoportja a kabint tanulmányozza az egyik 143-asban. Az oktatói állomány utánpótlása is erőfeszítéseket igényel, nem holnap, nem ma, hanem tegnap (is késő lett volna). Mondani sem kell, hogy az "egyszemélyes dráma" műfaja, azaz hogy egy szak, intézmény akkreditációja, működőképessége egyetlen személyen múlik, nem éppen kompatibilis az elvárásokkal.

A 26-os Z143LSi, háttérben az időszakos munkán lévő, dinamikus fődarabjaitól megfosztott 703-as Mi-17N.

Hatásos háttér sajtótájékoztatóhoz: a 338-as Mi-24P.

A H145M már ott virít a szolnoki 86-osok updatelt médiafalán.

Zord

 

A vérontás, a fegyveres konfliktusok és az éhínség megállítását kérte Ferenc pápa a világtól húsvétvasárnapi Urbi és Orbi üzenetében, hagyományos ünnepi miséje után.

A csupán órákkal korábban elkövetett Srí Lanka-i robbantásos merényletekkel kapcsolatban a katolikus egyház vezetője azt mondta: “együttérez ennek a kegyetlen erőszaknak az áldozataival, akiknek húsvétkor fájdalmat kell elszenvedniük és gyászolniuk kell”.

Olasz nyelvű beszédében Ferenc pápa azt kérte, korunk számos szenvedésével szemben az emberiség ne maradjon rideg és közömbös. Az egyházfő a fegyverek zajának elhallgatását sürgette nemcsak a harctereken, hanem a városokban is. A nemzetek vezetőihez fordulva a fegyverkezés leállítását sürgette. A rászorulók, szegények, munkanélküliek, kirekesztettek befogadását szorgalmazta, azokkal együtt, akik “ajtóinkon kopogtatnak kenyeret, menedéket, méltóságuk elismerését keresve”.

A világ konfliktus dúlta térségei közt Ferenc pápa elsőként Szíriát említette. Hangsúlyozta, hogy a régóta tartó háborúba a világ egyre inkább beletörődni tűnik. Az egyházfő a közömbösség helyett politikai megoldást sürgetett a humanitárius helyzet megoldása, a menekültek hazatérése érdekében.

A közel-keleti térséget megosztó feszültségekről szólva a pápa a harcoktól és éhezéstől szenvedő Jement emelte ki.

Az izraeli és palesztin politika vezetőitől békét és stabilitást sürgetett.

Fegyverletételt szorgalmazott Líbiában, a konfliktusok megállítását az afrikai Burkina Fasóban, Maliban, Nigerben, Nigériában és Kamerunban, valamint Szudánban. Új történelmi fejezet indítására szólította fel Dél-Szudán politikai, társadalmi és vallási vezetőit a nemzeti megbékélés érdekében.

Megbékélést kért a konfliktustól szenvedő Ukrajnának is, humanitárius kezdeményezések és a tartós béke megteremtésével.

A pápa külön megemlékezett Venezueláról, ahol az erőszak leállítását és a lakosság megsegítését sürgette. Minél előbbi békés megoldást sürgetett emellett Nicaraguában.

A beszéd után Ferenc pápa húsvéti Urbi et Orbi áldását adta Róma városára és a világra.

A török hatóságok őrizetbe vettek két hírszerzőt, akik állítólag az Egyesült Arab Emírségek titkosszolgálatainak dolgoznak – jelentette az Anadolu török hírügynökség.

A beszámoló szerint a két embert az isztambuli főügyészség által folytatott egyik nyomozás keretében fogták el. A török hatóságok vizsgálják, hogy az előállítottaknak közük van-e a szaúdi ellenzéki újságírónak, Dzsamál Hasogdzsinak a meggyilkolásához, akivel tavaly október 2-án végeztek Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán – írta az Anadolu.

A szaúdi vezetést élesen bíráló Hasogdzsi azért kereste fel az isztambuli szaúdi főkonzulátust, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat beszerezze. Török menyasszonya az épületnél várta, de nem látta kijönni. Hang- és videofelvételekre hivatkozó török sajtóbeszámolók, valamint nevük elhallgatását kérő török tisztségviselőktől származó amerikai értesülések szerint Hasogdzsit a főkonzulátuson brutális módszerekkel meggyilkolták. Rijád a gyilkosságot először tagadta, később azonban beismerte, hogy az újságíró dulakodás következtében vesztette életét. A gyanúsítottak elleni per januárban kezdődött, azóta pedig a szaúdi kormány többször hangsúlyozta, hogy belpolitikai ügynek tekinti a történteket. Sokan azonban, köztük az ügy kivizsgálásával megbízott ENSZ-jelentéstevő a szaúdi trónörököst, Mohamed bin Szalmánt tartja a felbujtónak.

Hasogdzsi földi maradványai a mai napig nem kerültek elő.

Donald Trump telefonon beszélt Halifa Haftar líbiai tábornokkal – jelentette be a Fehér Ház.

Az elnöki hivatal közleménye szerint Donald Trump “terrorizmus elleni erőfeszítésekről” és a Líbiában megteremtendő békéről egyeztetett a tábornokkal, akinek harcosai az észak-afrikai ország keleti térségeit tartják ellenőrzésük alatt, és harcot folytatnak a nemzetközi közösség által elismert egységkormány és a főváros, Tripoli ellen.

“Az elnök elismerte Haftar hadseregtábornok jelentős szerepét a terrorizmus elleni harcban és a líbiai olajvagyon védelmében, és megvitatta a mindkettőjük által vallott elképzeléseket a líbiai átmenetről egy stabil, demokratikus politikai rendszerbe” – fogalmazott a rövid közlemény. A Fehér Ház további részleteket nem közölt a beszélgetés tartalmáról.

A líbiai konfliktusban az Egyesült Államok Haftar riválisait, azaz a tripoli egységkormányt támogatja. Ugyanakkor Haftar Tripoli ellen indított támadássorozata előtt – amerikai sajtójelentések szerint – az amerikai kormányzat tisztségviselői felvették a kapcsolatot e tábornokkal, jelezve neki: Washington azt szeretné, ha a tábornok szerepet vállalna Líbia jövőjének alakításában.

A Tripoli elleni támadás megindítása előtti napon John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó telefonon egyeztetett Haftarral, megpróbálva lebeszélni őt a támadásról. A hadúr mégis megindította az offenzívát, melynek leállítására Mike Pompeo amerikai külügyminiszter nyilvánosan szólította fel őt. “A líbiai konfliktusnak nincs katonai megoldása” – nyilatkozta pár nappal ezelőtt az amerikai diplomácia vezetője.

Washington a Tripoli elleni offenzíva után bejelentette, hogy kivonta kis létszámú kontingensét az országból.

A Pavel Lungin rendező által az afganisztáni háborúról készített Bratsztvo (Testvériség) című film forgalmazási engedélyének visszavonását sürgette az orosz kulturális minisztériumtól Borisz Gromov nyugállományú tábornok, a közép-ázsiai országot megszálló szovjet csapatok utolsó parancsnoka, a Bojevoje Bratsztvo (Harci Testvériség) elnevezésű veteránszövetség elnöke.

Lungin elismert rendező Oroszországban, akit a Taxi Blues című filmjéért 1990-ben a legjobb rendezőnek járó díjjal tüntették ki a cannes-i filmfesztiválon. Hazája politikai vezetésével konfliktusba nem keveredett, támogatta a Krím félsziget elcsatolását.

A Walt Disney orosz leányvállalata által forgalmazott filmje április 8-án megkapta a kultusztárcától a vetítési engedélyt és azt az eredeti tervek szerint május 9-én, a nácizmus felett aratott győzelem évfordulóján kezdték volna el játszani a mozik. A Bratsztvo azonban váratlanul éles bírálatot kapott Igor Morozovtól, az orosz parlamenti felsőház kulturális bizottságának elnökhelyettesétől, aki egy április elejei zártkörű vetítésen látta az alkotást.

Morozov szenátor a filmet hazafiatlannak minősítette és úgy vélekedett, hogy az elriasztja a fiatalokat a katonai szolgálattól és árt az ország imázsának. Kifogásolta, hogy a Lungin által ábrázolt katonák isznak, verekednek és karavánokat fosztanak ki.

Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter azt mondta akkor, nem látta ugyan a filmet, de “99 százalékig biztos benne”, hogy az semmilyen törvénysértést nem tartalmaz. Bejelentette, hogy – elkerülendő a kényes dátumot – a premiert néhány nappal elhalasztják.

Ezt követően hangzott el Gromov éles tiltakozása. A nyugállományú vezérezredes, a Szovjetunió Hőse a”klasszikus befeketítő ruszofóbia” megnyilvánulásának nevezte a filmet, amely a szovjet katonákat “degeneráltak, tolvajok, csalók, gyilkosok és gazemberek gyülekezetének” mutatja be, a “terroristákat” viszont kedvező színben tünteti fel. Ezt követően hasonló szellemben szólaltak meg más afganisztáni háborús veteránok és az elesett katonák hozzátartozói is.

Lungin a maga részéről azt hangsúlyozza, hogy mély tisztelettel viszonyul az afganisztáni veteránokhoz, hogy őszinte filmet akart forgatni a szörnyű konfliktusról és, hogy “sokkolta” őt “a cenzúra új, aluról jövő formája. Mint mondta a cselekmény Nyikolaj Kovaljov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt igazgatójának és volt parlamenti képviselőnek a memoárjain alapul. Kovaljov április 5-én elhunyt, de halála előtt még meg tudta nézni a filmet és gratulált a rendezőnek.

Afganisztán 1979 végétől 1989 elejéig tartó háborúban 14 ezer szovjet katona vesztette életét. A kivonulás 30. évfordulóján az orosz társadalom egy részében vita bontakozott ki a beavatkozás célszerűségével és erkölcsi vonatkozásaival kapcsolatban.

A Bratsztvo 1988-ban játszódik, nem sokkal a kivonulás előtt, amikor a 108. gépesített lövészdandárt a Szalang-hágóhoz vezényelték. A filmben a katonák megkísérelnek kiszabadítani egy foglyul ejtett szovjet pilótát.

Lungin alkotása, amely 150 millió rubeles (több mint 660 millió forintos) támogatást kapott nem illeszkedik az elmúlt évek szovjet és orosz katonai és sportsikereket felelevenítő filmek sorába és egy újabb példa arra, hogy politikai-világnézeti okok befolyásolhatják egy-egy, a történelmi közelmúltról szóló mű bemutatását Oroszországban.

A kultusztárca tavaly, egyebek között kegyeletsértésre hivatkozva, megtagadta a Sztálin halála című brit-francia szatíra forgalmazását, holott eredetileg kiadta rá az engedélyt. Alekszej Kraszovszkijt rendező januárban úgy döntött, hogy az őt érő bírálatok és a hatóság packázása miatt a mozik helyett az interneten mutatja be a Prazdnyik (Ünnep) című filmvígjátékát, azt mutatta be, hogyan a készült a szilveszter megünneplésére egy privilegizált család a náci blokád alá vont Leningrádban.

Nem kell kicserélni a vásárlók könyvét az üzletekben. Az új uniós adatvédelmi előírások miatt módosulnak ugyan a vásárlók könyvével kapcsolatos szabályok, azonban a gyakorlatban ez mindössze annyit jelent, hogy a fogyasztók a jövőben már nem láthatják egymás bejegyzéseit és adatait – hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Az európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR miatt április 26-tól annyiban módosulnak az előírások, hogy a panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt a vásárlói beírást követően haladéktalanul el kell távolítani azért, hogy a korábbi bejegyzéseket és a bejegyzők adatait más fogyasztók ne láthassák. A kereskedőnek ezeket az oldalakat elzártan kell megőriznie, és szükség esetén a hatóságnak kell megmutatnia – közölte a tárca.

Nincs olyan előírás, amely szerint a kereskedőknek ki kellene cserélniük az eddig használt vásárlók könyvét, ha az előzőekben részletezett rendelkezéseknek megfelelően járnak el.

A vásárlók könyvét továbbra is jól láthatóan és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni az üzletekben, abba az üzlet működésével, az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszok és javaslatok jegyezhetők be. A vevőket e joguk gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A vállalkozó változatlanul harminc napon belül köteles megválaszolni a vásárlók könyvébe írt panaszt – közölte a tárca.

Ferihegyen megszokott látványnak számítanak a Qatar Airways repülőgépei, hiszen a cég A320-asai és A330-asai naponta közlekednek Budapestre. Április 19-én azonban a közel-keleti légitársaság egyik Airbus 380-asa hajtott végre nem tervezett leszállást nemzetközi repülőterünkön. A katari fővárosból, Dohából Londonba tartó gép fedélzetén az egyik utas rosszul lett, ezért a személyzet az út megszakítása és a ferihegyi leszállás mellett döntött. Az utas vizsgálata, ellátása és kórházba szállítása után a repülőgép folytatta útját London felé.

Fotó: Rozgonyi Cecília

*

Ugyanazon a napon, a kora esti órákban a Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőtéren települő kutató-mentő helikopterét is riasztották. A gép személyzetének feladata hasonló volt a tavaly szeptemberi mentésekhez: a fedélzeti csörlővel kellett egy bokatörést szenvedett túrázót a Csobánc keleti oldaláról menteni, majd átadni a mentőknek.

A 376 méter magas tanúhegy, a Csobánc és a légimentők sármelléki bázisának EC-135-öse.

*

Megérkezik Pápáról a honvédség kutató-mentő Mi-17-ese.

*

A tapolcai tűzoltók segítségével a fedélzetre csörlőzik a sérültet.

*

Hold és árnyék - EC-135-ös a hegytetőn.

Fotó: Josef Jordan

* * *

Ezúton is köszönöm mindkét szerző hozzájárulását a képek közléséhez!

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta az online piacterek átláthatóságát javító, valamint a termékek kettős minőségével szembeni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő előírásokról szóló, uniós fogyasztóvédelmi szabályokat megerősítő megállapodást – tette közzé az uniós parlament.

A 474 szavazat, 163 ellenszavazat, és 14 tartózkodás mellett jóváhagyott irányelvnek köszönhetően visszaszorulhat a megtévesztő kereskedelmi tevékenység. A vállalatok, ha egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és látszólag ugyanazzal a márkanévvel, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti – rögzítették a képviselők.

A jogszabály szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül a jelentősen eltérő összetételű vagy jellemzővel rendelkező termékek azonosként való forgalomba hozatala a különböző tagállamokban.

Előírják azt is, hogy a vásárlót tájékoztatni kell a termékek közötti, jogszerű és tárgyilagos okokon alapuló különbségekről is. Ilyen lehet az alapanyagok elérhetősége, az egészséges étkezés elősegítését célzó önkéntes stratégiák, és az előállítók azon joga, hogy ugyanazon márkájú terméket eltérő tömegű vagy térfogatú kiszerelésben hozhasson forgalomba.

Az irányelv egyértelművé teszi, hogy a nemzeti hatóságoknak hogyan kell kezelniük a megtévesztő tevékenységet az eltérő minőségű termékek problémájának megoldására. Ezek között szerepel a gyors, határokon átnyúló együttműködés és adatcsere a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszer-felügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és az Európai Bizottság között.

Az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterekkel már egyeztetett új törvény emellett frissíti az internetes vásárlást érintő jogokat is. Biztosítja, hogy a fogyasztók több információt kapjanak a termékekről, a fizetési feltételekről, a jogorvoslat tekintetében, és rendelkezik arról, hogy a személyre szabott árképzés átláthatóbb legyen.

A szabályokat megsértő kereskedőket sújtó szankciókról az EP úgy határozott, hogy a tagállamok részéről kiszabható maximális bírság összegének a kereskedő által az előző pénzügyi évben elért éves forgalom legalább négy százalékának kell lennie. Ha az éves forgalomra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a vétkes kereskedőnek kétmillió eurós (mintegy 640 millió forint) bírságot kell fizetnie.

A szerdán elfogadott jogszabályt a tagállamoknak az irányelv hatálybalépésétől, az unió hivatalos lapjában való közzétételt követően számított 24 hónapon belül kell átültetniük nemzeti jogrendjükbe.

Az atomfegyver-mentesítésre tett ígérete betartását várja el Phenjantól Donald Trump amerikai elnök, aki egy hétfői rendezvényen beszélt erről Minnesotában. Hasonlóképpen nyilatkozott Mike Pompeo külügyminiszter egy texasi konferencián.

Trump a minnesotai Burnsville városkában nagygyűlést tartott, amelyen elsősorban az erős amerikai gazdaság eredményeit sorolta, de kitért Észak-Koreára is. Dicsérte a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőhöz fűződő – mint fogalmazott: – “nagyszerű viszonyát”, és ismételten hitet tett amellett, hogy Észak-Koreának fel kell számolnia atomfegyvereit és fel kell hagynia rakétakísérleteivel.

Utalva arra, hogy Kim szombaton jelezte, készen állna egy harmadik csúcstalálkozóra is, leszögezte: “a tárgyalás ok, tárgyalni oké”. Kifejtette, hogy “jó a viszonyunk, a szankciók érvényben vannak… és sok konstruktív dolog történik. De hozzátette, hogy nem híve a túlságosan is gyors tárgyalásoknak. “Nincs szükség gyorsaságra, most tökéletes iramban haladunk. Jó a viszonyunk, de a szankciók is érvényben vannak” – mondta.

Trump egyébként a múlt héten Washingtonban Mun Dzse In dél-koreai elnökkel tárgyalva már jelezte: a tavalyi szingapúri és az idei vietnami csúcstalálkozó után készen áll egy harmadik találkozóra is az észak-koreai vezetővel.

Pompeo amerikai külügyminiszter egy texasi rendezvényen elhárította Kim felvetését, miszerint Washingtonnak rugalmasságot kellene tanúsítania az atomfegyver-mentesítésről szóló tárgyalásokon. Pompeo szintén megismételte a korábbi álláspontját: Phenjannak be kell tartania az atomfegyver-mentesítésre tett ígéretét. Hozzáfűzte, hogy az észak-koreai vezetésnek bizonyítania kell, hogy megtette a lépéseket ebbe az irányba.

Az amerikai diplomácia vezetője azt is hangoztatta: Trump “eltökélt abban, hogy a diplomáciai eszközeivel haladjon előre”.

* * *

Forrás: Best Vision Team

Felgyorsul a lengyelországi amerikai katonai jelenlét megerősítése, a tervet Donald Trump valószínűleg szeptember 1-jén, a második világháború kitörésének 80. évfordulóján jelenti majd be Varsóban – írta hétfőn a Rzeczpospolita című lengyel napilap.

Washington azt jelezte Varsónak, hogy Andrzej Duda lengyel államfőt június közepén hívnák meg a Fehér Házba, hogy “megoldják az utolsó vitás kérdéseket az Egyesült Államok lengyelországi bázisainak fejlesztését illetően” – írja a lengyel kormánnyal szemben távolságtartó, jobbközép irányultságú újság, három meg nem nevezett lengyel és amerikai forrásra hivatkozva. Amennyiben a két elnök előzetes megegyezésre jut, Trump meghirdetheti Varsóban az új amerikai katonai kezdeményezést.

A lengyel államfői hivatal csupán azt erősítette meg a Rzeczpospolitának, hogy Trump szerepel a szeptemberi megemlékezés meghívottjai között, valamint hogy Duda júniusban az Egyesült Államokba készül. A már korábban tervezett amerikai út napirendjén egyelőre gazdasági témák szerepelnek, és jelenleg a nyugati part az úti cél. A lap szerint Trump még az őszi lengyel parlamenti választás előtt, vagyis a jelenlegi varsói kormánnyal szeretné megkötni a szóban forgó megállapodást. A varsói látogatás egyúttal megerősíthetné Trumpot az amerikai elnökválasztás idején, hozzájárulhatna az Egyesült Államokban élő népes lengyel közösség szavazatainak megnyeréséhez.

A Rzeczpospolita szerint Trump Varsóban bejelentheti majd, hogy vízummentességet adnak a lengyel állampolgárok számára, és meghirdethet fontos gazdasági kezdeményezéseket is, mindenekelőtt az energetika területén. Duda és Trump tavaly szeptemberben írtak alá Washingtonban egy stratégiai együttműködési megállapodást. A lengyel elnök akkor szorgalmazta az amerikai katonai jelenlét megerősítését, akár egy amerikai bázis létesítésével. A Rzeczpospolita úgy tudja, a jelenlegi amerikai fejlesztési tervek “egy hadosztály-formátumról” szólnak.

A lap már március közepén megírta: az amerikai védelmi minisztérium felajánlotta Varsónak, hogy állandóvá teszi a Lengyelországba küldött amerikai alakulatok egy részének jelenlétét.

A Lengyelországba 2017-ben, úgynevezett állandó rotációs jelleggel telepített, jelenleg összesen mintegy 4500 főt számláló amerikai alakulatok egy része – elsősorban a parancsnoki egységek, a hírszerzés, a felszerelésről és a lőszerről gondoskodó egységek, valamint a légierő is – a jövőben állandó jelleggel állomásozna az országban. A bázisok kiépítése 2-3 évet venne igénybe. Az erre vonatkozó tárgyalások viszont még 6-12 hónapig eltarthatnak – írta korábban a Rzeczpospolita.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára április elején megerősítette, hogy az észak-atlanti szövetség 260 millió dollárt szán egy, a nyugat-lengyelországi Powidzben építendő amerikai katonai raktár építésére. A nyártól építendő raktárban páncélozott járműveket, lőszert és fegyvert tárol majd az amerikai hadsereg.

A korábbi évektől eltérően már hétfőn üzembe helyezték az országos jégkármérséklő-rendszert, amely a tavalyi szezonban több tízmilliárd forintnyi kárt előzött meg.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleménye szerint a korai beüzemelést az indokolta, hogy az elmúlt években több alkalommal is volt május előtt a gazdák számára komoly károkat okozó jégeső.

A közlés szerint annak ellenére, hogy az elmúlt harminc év legszélsőségesebb, legzivatarosabb tavasza, nyara volt tavaly, a jégkárok hetven százalékkal, a jégkár aránya pedig az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül a harmadára esett vissza. Az országos jégkármérséklő-rendszer működtetésével 2018-ban tízmilliárd forintos nagyságrendű kárt előztek meg a mezőgazdaságban, a polgári, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban – olvasható a közleményben.

A NAK-on belül működő üzemeltetési iroda az idei szezonra kiemelt feladataként tűzte ki a hálózat informatikai rendszerének fejlesztését. Ennek részeként az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) részletesebb előrejelzést küld a kezelők számára, a jégbejelentések pedig automatikusan az OMSZ-hoz érkeznek, ami nagy mértékben javítja a beavatkozások hatékonyságát. Az OMSZ új modelleket alakított ki az előrejelzésre, erősebb számítógépek használatával nőtt a meteorológiai előrejelzések pontossága, biztonsága és gyorsasága is – írták.

Mind polgári, mind katonai vonalon teljesen megszűnt az együttműködés Oroszország és a NATO között – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által közölt interjújában.

“A NATO maga vetette el a pozitív napirendet az Oroszországgal fenntartott viszonyban. Ilyen nem létezik. És egyelőre nincs jele annak, hogy a NATO-nál tudnák, hogyan kellene kijönni ebből a zsákutcából” – mondta a diplomata, aki korábban Oroszország állandó képviselője volt az észak-atlanti szövetségnél. A tárcavezető-helyettes abszurdnak minősítette azt az általa a NATO-nak tulajdonított döntést, miszerint katonai vonalon fel kell függeszteni a meglévő normális munkakapcsolatokat. Megjegyezte, hogy az európai biztonság nagymértékben függ az Oroszország és a szövetség közötti viszonytól. Úgy vélekedett, hogy a NATO túl messzire ment az Oroszországgal való konfrontálódásban. Mint mondta, Moszkva és a szövetség viszonya ma a hidegháborúra emlékeztet.

“Ismét lefújták a port a párbeszédről és a feltartóztatásról szóló Harmel-doktrínáról. Csakhogy ebben a képletben ma sok a feltartóztatás és kevés a párbeszéd” – nyilatkozott a diplomata.

Rámutatott, hogy a NATO katonai kiadásai tavaly meghaladták az ezer milliárd dollárt, ami több mint 22-szeresen haladták meg a hasonló orosz adatokat. A miniszterhelyettes azt hangoztatta, hogy Moszkva nem kíván költségvetés-növelési versenybe szállni a szövetséggel, és inkább költséghatékony lépésekkel számol.

“Ami a NATO-val való fegyveres konfliktust illeti, nos, minden józan gondolkodó abban bízik, hogy nem történik meg. Ez katasztrófa lenne az egész emberiség számára. Biztos vagyok benne, hogy ezt mind Washingtonban, mind Brüsszelben értik” – mondta.

Grusko úgy vélekedett, hogy a NATO az Oroszországgal való stratégiai együttműködés létrehozásán keresztül tudna megújulni, amire a lisszaboni NATO-orosz csúcson történt is kísérlet. Meglátása szerint ehhez azonban a szövetségnek le kellene mondania saját “kivételességéről” és készen kellene állnia a mindkét fél közös érdekét szolgáló kompromisszumra. A diplomata kifogásolta, hogy a NATO “példátlan aktivitást” tanúsít az orosz határoknál, amit “az orosz agresszió feltartóztatásának” nevez. Emlékeztetett a Kreml részéről korábbi állásfoglalásra, amely szerint Oroszország nem jelent fenyegetést más országokra, de nem hagyja válasz nélkül az érdekeit veszélyeztető lépéseket.

A Harmel-doktrína felidézésével Grusko a hazája kormányfői tisztségét is betöltő néhai belga politikusra, Pierre Harmelre (1900-2009) utalt, aki jelentős szerepet játszott a NATO stratégiai koncepciójának alakításában. Az ő nevéhez fűződik az atlanti szövetség feladatairól szóló, 1967 decemberében elfogadott jelentés, amely a közös védelem fejlesztése mellett a Varsói Szerződés tagállamaival való diplomáciai párbeszédet javasolta a NATO-nak. A “katonai erőn alapuló dialógus” koncepciója – a Harmel-doktrína – alapozta meg végső soron nyugati részről az 1975-ös helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBEÉ, az EBESZ elődje) megrendezését, a Helsinki Záróokmány aláírását.

„Stratégiai pontok, fojtópontok” sorozat

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

A globális klímaváltozás következtében az Arktisz egyre jelentősebb szerepnek örvend a nagyhatalmak körében. Az olvadó jégnek köszönhetően a terület bővelkedik új lehetőségekben, ilyen a még fel nem tárt természeti erőforrások kiaknázásának opciója vagy  a megnyíló tengeri útvonalak használata. Ezek gazdasági, biztonsági és geopolitikai szempontból is relevánsak a térségen belüli és kívüli országok számára. Elemzésemben a térségen kívüli országokból főleg Kína és Oroszország kerül előtérbe.

1. ábra: Az északi-tengeri hajózási útvonalak. Forrás: https://pangea.blog.hu/2019/03/10/egy_remenybeli_uj-selyemut

Az Északi-tengeren három hajózási útvonalat különböztethetünk meg (lásd 1. ábra): az északnyugati átjárót (rózsaszín színnel), az északkeletit (sárga) és a transzpoláris (zöld) útvonalat. Az első két útvonal kanadai, amerikai, valamint orosz felségvizeken keresztül vezet.

Földrajzi adatok

Az Északi-tengeren három hajózási útvonalat különböztethetünk meg (lásd 1. ábra): az északnyugati átjárót (rózsaszín színnel), az északkeletit (sárga) és a transzpoláris (zöld) útvonalat. Az első két útvonal kanadai, amerikai, valamint orosz felségvizeken keresztül vezet.

Ezek közül az északkeleti hajózható egyszerűbben és biztonságosabban. A transzpoláris átjáró szinte egyenes vonalban szeli át az Északi-tengert, így megközelíti ugyan az Északi-sarkpontot is, de végig nemzetközi vizeken marad, mely szerencsés a szállítóhajók számára, amelyeknek így nem kell az államok parti vizein való áthaladáshoz engedélyt kérniük. Mindhárom esetben az amerikai és ázsiai kontinenst elválasztó Bering-szoroson keresztül vezet ki az út a Csendes-óceánra.

2. ábra: Az északi-sarki jég olvadása az elkövetkezendő években. Forrás: https://worldview.stratfor.com/article/why-china-wants-expand-its-arctic-footprint

A szoros mintegy 1600 kilométer hosszú, legkeskenyebb szakaszán körülbelül 82 kilométer a távolság. Egyik fele az Amerikai Egyesült Államokhoz (továbbiakban USA), másik fele az Oroszországi Föderációhoz (továbbiakban Oroszország) tartozik. Nevét Vitus Bering, dán származású orosz felfedezőről kapta, aki 1728-ban hajózott át a szoroson. A szorosban helyezkednek el a Diomede-szigetek, melyek egyik tagja Oroszországhoz, a másik USA-hoz tartozik, köztük a távolság 3,8 km.

Az egész éves jégtakaró miatt az Északi-átjárók csak rövid időre olvadnak ki és válnak hajózhatóvá. Ez az időszak a klímaváltozás függvényében is még sokáig csupán csak évszakos lesz: előrejelzések szerint 10-15 év múlva is csak 2-4 hónap erejéig válnának hajózhatóvá az átjárók.

Az északi-sarki útvonalak gazdasági jelentősége

Napjainkban a vízi fuvarozás számít a legolcsóbb szállítási formának, így jelenleg a világkereskedelem 90 százaléka vízi utakon zajlik le. Ehhez az északi potenciális útvonalak jóval rövidebb szállítási távolságot biztosítanának, mint a mostani bejáratott hajózási útvonalak, melyek még inkább pénz- és időtakarékosabbá tennék a szállítást. Leginkább Kína érdeklődik az útvonalak iránt: számára a Dalian–Rotterdam kikötők közti távolság így 5000 tengeri mérfölddel rövidülne le, amellyel 10 napot nyerne  így az 53 napos utat 43 nap alatt bírná megtenni. Érdeklődése azonban nemcsak  gazdasági, hanem hatalmi ambíciókból is áll.

Az Északi-sark jelentőségét növeli az a tény is, hogy a terület tele van eddig még feltáratlan nyersanyaglelőhelyekkel. A U.S. Geological Survey kutatása alapján az Arktisz rejti a Föld legnagyobb, még felfedezetlen gáz- és olajtartalékát. Becslések szerint 90 milliárd hordó kőolaj, jelentős mennyiségű földgáz és 44 milliárd hordó cseppfolyósítható földgáz található az Északi-sarkon. Ez a világ még fel nem tárt olajforrásainak a 13 százalékát, a földgáz 30 százalékát és a cseppfolyósítható földgáz 20 százalékát jelenti. Emellett a terület nemesfémekben is bővelkedik, például aranyban, platinában, urániumban és ólomban.

Kínai célok

3. ábra: A Nordenskiöld által végighajózott új északi útvonal (pirossal) és az 1869 óta használatos Európa–Távol-Kelet hajózási útvonal. Forrás: https://pangea.blog.hu/2019/03/10/egy_remenybeli_uj-selyemut 4. ábra: „Egy övezet egy út” tervezett szakaszai Kína által. Pirossal az arktiszi, sötétkékkel a szárazföldi, világoskékkel a jelenlegi bejáratott útvonalak. Forrás: ‘China wants to be a polar power.” In: The Economist, 2018. április 14.

Kína Északi-sarkkal kapcsolatos törekvéseit a 2018 januárjában kiadott Fehér Könyv foglalja össze.

A dokumentum négy fejezetből áll:

1. Az Arktisz helyzete és jelenkori változások,
2. Kína és az Arktisz,
3. Kína irányelvei és alapelvei az Arktisszal kapcsolatban,
4. Kína rendelkezései és pozíciója az Arktiszt érintő ügyek rendezésének részvételében.

Az előszóban röviden összefoglalják a kínai érdeklődés okát, miszerint a globalizáció következtében az olvadó jégsapkák elvesztették regionális jelentőségüket, az Északi-sark már általános fontossággal bír a növekvő stratégiai és gazdasági értéke miatt, valamint a tudományos kutatások, természetvédelem, tengeri útvonalak és természeti erőforrások fényében. Az Arktisz magára vonta a régión kívüli országok és a nemzetközi közösség figyelmét, mivel az emberiség közös jövőjének, fejlődésének egyik fontos eleme. Ezen kívül Kína érdekeinek jogossága mellett azzal is érvel, hogyha megolvad az északi-sarki jég, akkor az ezzel járó tengerszint emelkedés negatívan érintené országa területét, így szükséges, hogy alakíthassa a régióval kapcsolatos döntéshozatalt.

Céljai elérése érdekében Kína már több északi-sarki kutatóállomással demonstrálja jelenlétét a térségben, másrészt orosz és norvég nagyvállalatokba való befektetésekkel igyekszik gazdasági befolyást szerezni. Az északnyugati átjárón pedig konkrétan átkelt a Xue Long hajóval, mely 83 nap alatt tette meg a kijelölt távolságot, ezáltal hét napot nyert a szokásos útvonallal szemben. Az északkeleti átjáró esetében a COSCO (China Ocean Shipping Company/Kínai Óceánjáró Társaság ) kínai hajózási vállalat tette meg az utat Dalian kínai kikötőtől Rotterdamig, majd vissza Tianjiba, mindezt csak 55 nap alatt.

Az északkeleti átjáró használata érdekében azonban Kínának jó viszonyt kell ápolnia Oroszországgal, amelynek már kézzelfogható eredményei is vannak gazdasági és katonai téren is.

Oroszország

Oroszország is felismerte az Északi-sark gazdasági jelentőségét, aminek kiaknázása érdekében nagy beruházásba kezdett az északi útvonal fejlesztése érdekében. A fejlesztések keretein belül hajókra, hajóépítésekre, kikötőkre és navigációra 2030-ig több tízmilliárd dollárt kíván fordítani.  Nagy előny az ország szempontjából, hogy az északkeleti-útvonalat teljes mértékben birtokolja is kiterjedt arktiszi területei okán.

Kínával az északi-sarki Selyemút név alatt futó befektetés (mely az Új Selyemút kínai elképzelés része) volt az első projekt, mely érintette a térséget. Ebben a kínai Selyemút alaprészesedést vállalt az oroszok szállítással, infrastruktúrával és erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységeibe az Arktisz eurázsiai részén. 2017 óta Kína és Oroszország együttműködésének fő színtere az északi-sarki Selyemút és az északi-tengeri útvonal, melyekről a berlini G20-as találkozó előtt, 2017. június 8-án egyeztetett Xi Jinping és Vlagyimir Putyin, a kínai elnök oroszországi látogatása alkalmával. „Szoros együttműködésünk és kölcsönös támogatásunk egymás országa iránt nagy jelentőséggel bír nemzetközi szinten. Biztosítani fogjuk, hogy kapcsolataink zavartalanul erősödjenek tovább“ – nyilatkozta Xi a találkozón, kifejezve elköteleződését az orosz–kínai kapcsolatok iránt.

Oroszországnak azonban nem csupán gazdasági, de geostratégiai és katonai okokból is fontos a térség, ugyanis itt állomásozik az orosz Északi Flotta. A jég felengedésével lehetővé válna, hogy hajóik szabadon mozogjanak az Északi-tengeren. Azonban ez még mindig nem jelenti, hogy ezáltal képesek lennének kijutni a Csendes-óceánra, ahova a Bering-szoroson keresztül vezet  az út. A szoros félig az amerikaiaké, akik azt könnyedén elzárhatják. Ha azonban Oroszország a szoros felett teljes felügyeleti jogot szerez, és az északkeleti útvonal is hajózhatóvá válik, akkor hadihajóit bármikor kijuttathatja az óceánra.

5. ábra: Oroszország északi katonai báziasai. Forrás: https://southfront.org/wp-content/uploads/2015/08/Russian-Arctic-Military-Map.jpg

Következtetés

Biztosra vehetjük, hogy az Északi-sark iránti érdeklődés a jövőben sem fog csökkenni, ugyanis a térség olyan lehetőségeket rejt magába, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az ilyen irányú ambíciók realizálódását azonban a klímaváltozás és velejárói  nagymértékben befolyásolhatják.

Írta: Szilágyi Laura

Feloldotta az országos tűzgyújtási tilalmat hétfőn a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A hatóság közleményében a hivatal ugyanakkor óvatosságra intett, jelezve, hogy Magyarországon az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

A tűzgyújtási tilalom visszavonása után is csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyen szabad tüzet rakni erdőterületen, szélcsendes időszakban úgy, hogy az a környezetre veszélyt ne jelentsen. A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás után pedig gondoskodni kell biztonságos eloltásáról. A tűz őrzéséről és eloltásáról, valamint a tűzvédelmi szabályok betartásáról a tűz gyújtója minden esetben köteles gondoskodni.

Továbbra is fokozott figyelemmel kell eljárni az erdőn kívüli, illetve a lakott területeken is, mert a felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető tűzeset forrása lehet – olvasható a közleményben.

Nagyobb figyelmet kell fordítania Németországban a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalnak (BfV) a szélsőjobboldali szerveződésekre – mondta a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője egy lapinterjúban.

Thomas Haldenwang a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban arra a kérdésre, értelmezhető-e elhatárolódásként elődjétől, Hans-Georg Maassentől, hogy hivatalba lépésekor a szélsőjobb elleni határozottabb fellépést ígérte, kiemelte, nem szeretné, hogy folyton összehasonlítsák a BfV előző vezetőjével. Hozzátette, hogy már öt hónapja irányítja a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálatot, és önállóan jelöl ki súlypontokat. Ilyen súlyponti elem a hatóság munkájában a “fokozott figyelem” a szélsőjobboldal tevékenységére.

Nem csak a Chemnitzben történtek jelzik, hogy “egészen új fejlemények” bontakoznak ki ezen a területen – utalt a BfV elnöke arra, hogy az ország keleti részén fekvő városban erőszakba torkolló tüntetések zajlottak tavaly nyáron egy emberölés után, amellyel menedékkérőként érkezett külföldieket gyanúsítanak. Kifejtette, hogy “intenzív hálózatosodás” tapasztalható a szélsőjobboldali köröknél, és egyre inkább elmosódik a határ az ilyen csoportosulások és a “tiltakozó polgárság” között.

A szélsőjobboldallal és az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki párt szélsőséges tevékenység gyanúja miatt alkotmányvédelmi ellenőrzés alá vont szervezeteivel kapcsolatban arról is szólt: továbbra is tapasztalható, hogy Oroszország igyekszik befolyást szerezni Németországban azzal a céllal, hogy az érdekeinek megfelelően alakítsa a nyilvánosságban megmutatkozó véleményáramlatokat. Ezért “különösen alaposan” vizsgálják azt az eshetőséget, hogy Oroszország megpróbálhatja befolyásolni az európai parlamenti (EP-) választás eredményét – mondta a BfV vezetője.

Haldenwang a szélsőbaloldal irányából fenyegető veszély jelentőségét is kiemelte, mint mondta, nagyon nagy intenzitással foglalkoznak szélsőbaloldali körökkel, amelyeknél egyre alacsonyabbra süllyed az erőszakos, akár halállal végződő bűncselekmények elkövetésétől visszatartó “gátlásküszöb”. Bírálta, hogy a szélsőbaloldali szubkultúrában elmaradt az egyértelmű elhatárolódás az emberek elleni, szélsőségesen durva erőszaktól, és hangsúlyozta, hogy a társadalom egésze “sajnos gyakran nem vesz tudomást a szélsőbaloldaliság jelentette veszélyekről”.

A szélsőséges iszlamizmusról szólva sürgette, hogy a törvényhozás jogszabályok módosításával adjon szélesebb felhatalmazást az alkotmányvédelemnek iszlamisták családjából származó gyermekekkel kapcsolatos adatok gyűjtésére. Kiemelte, hogy ez nemcsak nemzetbiztonsági szempontból, hanem az érintett gyermekek védelme érdekében is szükséges. Hangsúlyozta: meg kell akadályozni, hogy “terroristák újabb nemzedéke” nevelkedjék az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szolgálatába szegődött iszlamisták gyermekeiből.

A BfV vezetője aláhúzta, hogy az Iszlám Állam a Közel-Keleten elszenvedett veszteségei ellenére továbbra is veszélyes, és azzal kell számolni, hogy követői bármikor elkövethetnek merényletet Németországban.

Elmondta, hogy tavaly több mint háromszáz fővel nőtt, és így 2240 körülire emelkedett Németországban a nyilvántartott potenciális iszlamista terroristák száma. Folyamatos ellenőrzésük nem lehetséges, mert egy-egy ilyen ember állandó megfigyeléséhez akár 40 főre is szükség lehet, ezért a különösen veszélyesként számon tartott személyekre összpontosítanak – mondta Haldenwang, aki tavaly novemberben váltotta a BfV vezető tisztségében Hans-Georg Maassent, és előzőleg öt évig a helyetteseként dolgozott.