Biztonságpolitika

Papp Károly rendőr altábornagy, a BM közbiztonsági főigazgatója (b), Pintér Sándor belügyminiszter (b2), Áder János köztársasági elnök (k) Balogh János rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány (j) Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány (j2) dandártábornoki kinevezésén, a Sándor-palotában 2019. április 24-én. MTI/Máthé Zoltán

Nagyon nagy ára lehet egy hibának vagy egy tévedésnek, amikor nincsenek katonai kapcsolatok Oroszország és a NATO között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szedán a 8. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági konferencián.

“Kitartóan arra ösztönözzük (nyugati) partnereinket, hogy vessék el a konfrontációt, és tartsák tiszteletben azt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a NATO-Oroszország Tanács csúcstalálkozóin vállalt kötelezettségüket, hogy nem mások rovására törekednek saját biztonságukat megerősíteni” – mondta Lavrov.

“Olyan körülmények között, amikor a Nyugat szeszélyéből nincsenek rendszerszerű orosz-NATO kapcsolatok, elsősorban katonai vonalon, a véletlen hiba, az egyszerű félreértés ára nagyon nagy lehet” – tette hozzá.

Lavrov sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a globális és a regionális biztonság “azok geopolitikai játékainak túszává vált, akik bármi áron egyeduralomra törnek, nem elismerve a kialakulóban lévő, az ENSZ Alapokmányára támaszkodó, többközpontú világrend realitását”.

Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy egy sor egyezmény felmondása után most az atomsorompó egyezmény létét kockáztatja. Lavrov egyebek között azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ égisze alatt komoly, átfogó terrorellenes frontot kell létrehozni.

Hangsúlyozta: Oroszország arra számít, hogy az új ukrán vezetés maradéktalanul végre fogja hajtani minszki megállapodásokat. Szavai szerint Németországra és Franciaország komoly szerep hárul annak megakadályozásában, hogy revideálják az Ukrajna délkeleti részén kialakult válság rendezését célzó, az ENSZ BT által jóváhagyott egyezségeket, amelyek valóra váltásáért az EBESZ-nek is egyre nagyobb a felelőssége.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tanácskozáson arra figyelmeztetett, hogy Moszkva asszimmetrikus ellenintézkedéseket fog életbe léptetni a NATO-nak az Oroszország határainál megnövekedett katonai tevékenységére reagálva. Kifogásolta, hogy a szövetség meghatározó politikájává vált az a törekvés, hogy Oroszországot a Nyugattal szembeni fő kockázatként állítsa be.

Felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok rögzítette: rakétavédelmi rendszere Oroszország (és Kína) feltartóztatására irányul. A miniszter szerint a szerződéseket felmondó és a nemzetközi jogot szerinte semmibe vevő Washingtonnal szemben Moszkva maradéktalanul betartja a fegyverzetcsökkentési egyezményeket.

Gennagyij Geraszimov orosz vezérkari főnök szerint a “globális és a regionális biztonságra az Egyesült Államok és szövetségesei agresszív irányultságú politikája által meghatározott szubjektív természetű tényezők gyakorolják a legnagyobb hatást”. Tagadta azokat a sajtóban megjelent állításokat, amelyek szerint Oroszország katonai előkészületeket hajt végre. Azt hangoztatta, hogy Oroszország egyelőre nem tervez nagyszabású hadgyakorlatot tartani az északi sarkvidéken, mert a térségben nincsen számottevő fenyegetés, de figyelemmel követi a NATO ottani tevékenységét.

A moszkvai tanácskozáson 111 ország több mint ezer képviselője vesz részt, 35 delegáció élén védelmi miniszter áll, további 19-et pedig tárcavezető-helyettes vagy vezérkari főnök vezet. A NATO-országok a Moszkvában akkreditált attaséi hivatalok vezetői és munkatársai révén képviseltetik magukat. Az észak-atlanti szövetség, amely a szervezők szerint meghívást kapott a fórumra, szervezetként nem vesz részt a tanácskozáson.

A bűnözés csökkenését jelző adatok ellenére egyre több embert helyeznek előzetes letartóztatásba Németországban egy szerdán ismertetett felmérés szerint.

A Nordeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaság a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai alapján kimutatta, hogy 2014 és 2018 között 25 százalékkal nőtt az előzetes letartóztatásba helyezettek száma, holott ebben az időszakban csökkent a regisztrált bűncselekmények, a bűncselekménnyel gyanúsítottak, az elítéltek és a letöltendő szabadságvesztésre ítéltek száma.

Az NDR a tartományi igazságügyi minisztériumoktól kért felvilágosítást a jelenségről. A 16 tartományból befutott válaszok szerint a növekedés több lehetséges tényező összhatása: szerepe lehet annak, hogy emelkedik a külföldi állampolgárságú gyanúsítottak száma, a rendőrség erősebben küzd a bűncselekmények bizonyos típusai ellen, és hosszú ideig tartanak az eljárások.

A közszolgálati médiatársaság beszámolójában kiemelte, hogy az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem a nyomozás és az esetleges bírósági eljárás lefolytatásának biztosítását szolgáló intézkedés, amelyet gyorsan meghoz az illetékes bíró, ha jelentősnek tartja a szökés, elrejtőzés vagy bűnismétlés kockázatát.

Hozzátették: az előzetes letartóztatásba helyezett külföldiek száma 2017-ben 26 százalékkal meghaladta a 2014-es szintet, az előzetesben lévő német állampolgárok száma viszont nyolc százalékkal csökkent 2014-hez képest. A hamburgi tartományi bíróság szóvivője, Kai Wantzen ezzel kapcsolatban elmondta: olyan külföldi gyanúsítottakról van szó, akik a helyi társadalomhoz fűződő kötelékek – családi, baráti, szomszédsági, munkatársi kapcsolatok – és állandó lakóhely nélkül élnek Hamburgban vagy általában véve Németországban, így “kézenfekvő, hogy eltűnnének és nem állnának rendelkezésre az eljárás folytatásához”, ha szabadlábra helyeznék őket.

Hamburg igazságügyi szenátora – a tartományi rangú város vezetőségének igazságügyért felelős tagja -, Till Steffen kiemelte: az előzetesben lévők számának emelkedését az is magyarázza, hogy a rendőrség erőteljesebben lép fel a betörők és az utcai drogterjesztők ellen. Amikor pedig “valóban eredményes ez a munka, sok esetben indokolt az előzetes letartóztatás, mert igen mobilis elkövetőkről van szó, akiknél fennáll a szökés veszélye” – mondta Zöldek politikusa.

Az eljárások időtartamával kapcsolatban az NDR kimutatta, hogy 2014 óta 25 százalékkal emelkedett mindazok száma, akik 6 hónapnál hosszabb ideje vannak előzetes letartóztatásban. Hozzátették, hogy a nyomozások és büntetőeljárások egyre hosszabbak és összetettebbek, és nem ritka, hogy a gyanúsítottakat egészen a jogerős ítéletig előzetesben tartják.

Christine Morgenstern, a greifswaldi egyetem büntetőjoggal foglalkozó kutatója kiemelte, hogy más tényezők is befolyásolhatják az előzetes letartóztatásba helyezett emberek számának alakulását. Az arányosság elvét ugyan érvényesíteni kell – meg kell vizsgálni, hogy elég súlyos-e az adott ügy a szabadságot korlátozó intézkedéshez -, de az illetékes bírók mozgástere jelentős, és van szerepe külső hatásoknak, például a nyilvánosság nyomásának – fejtette ki a szakértő, hozzátéve, hogy a göttingeni egyetem kutatásai szerint megfigyelhető egy hullámzó mozgás, vagyis időnként gyakrabban, máskor ritkábban rendelnek el előzetes letartóztatást Németországban.

Éles hangvételű közleményben cáfolta szerdán az elektronikus kommunikáció lehallgatására szakosodott brit figyelőszolgálat (GCHQ), hogy segített volna Barack Obama akkori amerikai elnök kormányának a 2016-os elnökválasztási kampány idején a republikánus jelölt, Donald Trump és kampánystábja elleni kémkedésben.

A jelenlegi amerikai elnök szerdán közzétett Twitter-üzenetében az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy volt elemzőjére hivatkozva vádolta meg a brit hírszerzést azzal, hogy segített az Obama-kormánynak az ellene folytatott kémtevékenységben. “Már csak idő kérdése, hogy kiderüljön az igazság, és ha ez megtörténik, az gyönyörűséges lesz” – áll Trump szerdai Twitter-bejegyzésében.

Az amerikai elnök által idézett egykori CIA-alkalmazott, Larry Johnson a Daily Mirror című baloldali brit napilap online kiadásának szerdai beszámolója szerint már több mint negyedszázada távozott a CIA kötelékéből, és azóta számos, hamisnak bizonyult nyilvános kijelentéséről, vádaskodásairól vált hírhedté.

A GCHQ szóvivője szerdai nyilatkozatában “képtelen és egészen nevetséges” állításnak nevezte a Trump ellen folytatott kémkedés vádját. A brit szolgálat szóvivője szerint ezeket az állításokat egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni. A GCHQ illetékese utalt arra is, hogy a szolgálat nem először kénytelen cáfolni hasonló vádaskodásokat.

Az állítás, hogy Obama megbízásából a brit figyelőszolgálat a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején lehallgatta volna Trump és kampánystábja telefonjait, először 2017 márciusában az amerikai Fox News hírtelevízió egyik kommentátorától hangzott el, majd Sean Spicer, a Fehér Ház akkori szóvivője is szó szerint idézte nem sokkal későbbi sajtótájékoztatóján.

A GCHQ akkori – a szerdaival gyakorlatilag megegyező hangvételű – közleményében “képtelenségnek” nevezte az állítást, és közölte, hogy a Fox News kommentátorának “mérhetetlenül nevetséges” kijelentéseit “egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni”.

Annak idején a brit kormány is szót emelt az ügyben Washingtonnál, és biztosítékokat kapott arra, hogy ez az állítás hivatalos amerikai részről nem hangzik el többé. A mostani újabb incidens előtt alig egy nappal jelentették be Londonban, hogy Donald Trump június 3-án állami látogatásra, vagyis II. Erzsébet királynő vendégeként háromnapos látogatásra érkezik a brit fővárosba.

A meghívást Theresa May brit miniszterelnök adta át az uralkodó nevében 2017. januári washingtoni látogatásán, alig egy héttel Trump elnöki beiktatása után. A nagy-britanniai állami látogatásra meghívott külföldi államfők hivatalosan az uralkodó vendégei, és a királynő valamelyik rezidenciáján, a Buckingham-palotában vagy a windsori kastélyban szállásolják el őket. Az állami látogatás része az is, hogy az uralkodó és vendége díszes hintón végighajtat a Buckingham-palotához vezető, vörös aszfaltjáról híres Mall sugárúton.

Az udvar évente csak egy-két alkalommal hív meg külföldi államfőket, és a brit diplomáciai gyakorlatban komoly megtiszteltetésnek számít egy ilyen meghívás.

Az interszexuális – sem nőként, sem férfiként meg nem határozható – emberek becsült számához képest egyelőre kevesen jegyeztetik be magukat Németországban az úgynevezett harmadik nem tagjaként egy friss felmérés szerint.

A legnagyobb német városok önkormányzataitól kapott adatok alapján legfeljebb néhány tucatnyira tehető mindazok száma, akik az új jogintézmény bevezetésének első hónapjaiban kérelmezték, hogy a nő vagy a férfi helyett a különböző, különféle jelentésű divers kifejezés szerepeljen anyakönyvi kivonatukban.

A nem a teljesség igényével készült, szúrópróbaszerű kutatás alapján januártól április közepéig Berlinben kérelmezték a legtöbben – kilencen – a divers nem bejegyeztetését. A második helyen Köln áll hat kérelemmel, majd Nürnberg következik öt, és Regensburg három kérelemmel. Erfurtban, Essenben, Hamburgban, Lipcsében és Münchenben két-két ilyen kérelmet nyújtottak be. Több nagyvárosban egy kérelem érkezett, sokhelyütt még nem regisztráltak kérelmet – jelentették német hírportálok.

A szövetségi parlament (Bundestag) a kormány javaslatára tavaly decemberben módosította a személyi állapotról szóló jogszabályt, aminek révén az anyakönyvekben a nem megjelölésére a nő és a férfi mellett a divers kifejezés is használható. A kérelemhez a főszabály szerint mellékelni kell egy orvosi szakvéleményt, kivételes esetekben eskü alatt tett nyilatkozat is elégséges.

A kormány szerint a reform méltóságot és pozitív önazonosságot ad mindazoknak, akik úgy érzik, hogy nem tartoznak az eddig bevett nemek valamelyikéhez. A kormány és a Bundestag az alkotmánybíróság egy 2017 novemberében hozott döntése alapján hajtotta végre a törvénymódosítást. Az alkotmánybíróság egy interszexuális ember ügyében döntött, aki az anyakönyvi hivatalnál kérelmezte, hogy anyakönyvi kivonatában a nő megjelölést helyettesítsék a köztes/többféle vagy a többféle kifejezéssel. A hivatal elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy a német személyiségi jogi szabályozás csak azt engedi meg, hogy valakit nőként vagy férfiként anyakönyvezzenek, vagy ne jelöljék meg a nemét.

Az alkotmánybíróság szerint a nemnek ez a “negatív” meghatározása nem megfelelő, lehetővé kell tenni, hogy mindenki “pozitív” módon bejegyeztethesse nemét. Kiemelték: nem igazolható mások érdekeivel, hogy a hatályos személyiségi jogi szabályozásban nincs lehetőség “egy harmadik nem pozitív bejegyzésére”, hiszen senkit sem akadályozna alkotmányos jogainak gyakorlásában, ha lenne ilyen lehetőség. Továbbá egy újabb nem bejegyeztetésének lehetősége “önmagában nem kényszerít senkit arra, hogy ehhez a nemhez sorolja magát” – hangsúlyozta a német alkotmánybíróság.

Az alkotmánybíróság a döntés indoklásában arra is hivatkozott, hogy becslések szerint nagyjából 160 ezer interszexuális ember él Németországban.

Közel húszmillió forintot kísérelt meg igazolni fiktív számlákkal, a kerületi ügyészség eredményes vádemelése folytán jogerősen elítélték.

A vádirat szerint az ügy vádlottja, egy 37 éves férfi az alapításától, 2014. január 7-étől elnöke volt egy politikai pártnak. A párt a Parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt nem érte el, a választásra a Magyar Államkincstártól 149 millió forint támogatást kapott. Az elnök ebből az összegből közel húszmillió forinttal nem tudott elszámolni, ezért egy külföldi cég nevében kiállított, fiktív számlákat állított be a párt könyvelésébe, és az Állami Számvevőszék felé valótlan nyilatkozatot tett.

A férfi ellen a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Az új büntetőeljárási törvény által bevezetett, eljárást gyorsító szabályokat alkalmazva, a bíróság által tartott előkészítő ülésen a vádlott a terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismerte, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.

A bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, és nyomban ítéletet hirdetett; őt kemény 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, amelyet meg nem fizetése esetén háromszáz napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

Az ítélet jogerős.

Fehéroroszország felfüggesztette a Lengyelországba, a balti államokba és az Ukrajnába irányuló benzin- és dízelolaj-kivitelét, mert az Oroszországból érkező nyersolaj-szállítmányok szerves klórvegyülettel szennyezettek – közölte Szergej Grib, a Fehérorosz Olajvállalat (BNK) vezérigazgató-helyettese kedden Minszkben.

Az oroszországi olajimport minőségének hirtelen romlásáról a Belnaftahim fehérorosz olajfeldolgozó és -szállító vállalat számolt be, egyúttal korlátozva az exportszállításokat. Orosz partnere, a Transznyefty megerősítette a probléma létezését – a szennyezés forrását Szamara megyében találták meg – és megígérte, hogy azt április 22-re vagy 23-ra elhárítják.

Minszk arra kérte a Transznyeftyet, hogy növelje az olajszállítást a Barátság vezeték északi ágán, ahol a nyersanyag minősége megfelel a szabványoknak. Andrej Verigo, a Gomletransznyefty Druzsba vállalat főmérnöke hétfőn úgy vélekedett, hogy – a csővezeték hosszát figyelembe véve – a fehérorosz olajfeldolgozó üzemek nyolc-tíz nap múlva kaphatnak ismét minőségi nyersolajat Oroszországból.

Vlagyimir Szizov, a Belnaftahim elnökhelyettese kedden közölte, hogy a magas szerves klórvegyület-tartalmú kőolaj a fehérorosz-lengyel határon vett minta szerint elérte az EU-tag Lengyelország, valamint Ukrajna területét. Mint mondta, Minszkben mérlegelik, hogy mekkora kárt okozhatott az olajfinomítók berendezésében a szennyezett olaj. A fehérorosz fél korábban említést tett egy több százmillió dolláros, Oroszországnak benyújtandó kártérítési igény lehetőségéről.

Grib egyébként azt is elmondta, hogy Fehéroroszország az év végig szeretné megtalálni az orosz olajimport alternatíváit, a balti államok vagy Ukrajna kikötőin keresztül. A BNK vezérigazgató-helyettese kijelentette, hogy az Ukrajnába irányuló kőolajtermék-export június elején esedékes leállatása esetén Fehéroroszországnak lehetősége van arra, hogy a kieső sötét olajtermékek egy részét helyettesítse és hogy egyebek között bitument szállítson az Oroszországgal konfliktusban lévő szomszédos országba.

Idén újabb fejezet nyílt a magyar Mi-24-es üzemeltetés történetében. Miután mind a nyolc, 2017-ben nagyjavításra Oroszországba szállított harci helikopter visszakerült Szolnokra, megkezdődhetett a képesség-visszaállítás.

Bár sokan biztosra vették, hogy 2013-tól véget ért a Mi-24-esek magyarországi története, a típus valójában sosem volt kivonva. A helikopterek leállítását az érintettek keserűen vették tudomásul és ez a keserűség csak akkor enyhült valamennyire, amikor megkezdődött az átképzésük a szállító helikopterekre. A közösség reménykedett, hogy lesz folytatás, a harci helikopter zászlóalj megőrizte a nevét, és úgy vették, hogy a történet nincs lezárva. Repültek és adták a szolgálatokat Mi-8-ason, de a Mi-17-es átképzést a kevés hadra fogható helikopter miatt nem kezdték el.

Mi-24P géppár 2012 őszén

A harci helikopterek nagyjavítását és visszaállítását célzó politikai döntés előtt egy évvel már érezni lehetett, hogy talán lesz valami pozitív változás. Volt, aki hitt benne és volt, aki kevésbé. A típus leállítását követő években a hajózók és műszakiak típusjogosításai is lejártak. Csak azok tudták fenntartani jártasságukat, akik a 2010 és 2013 közötti afganisztáni Air Mentor Team kilenc váltásának valamelyikében repültek az afgán Mi-24-eseken illetve kiszolgálták, karbantartották azokat. Ezért a nagyjavítási szerződésben volt egy rész, ami a visszaképzésről, helyreállításról szólt. Szolnokon kiválasztottak öt hajózót és tíz műszakit, akiknek a gyár helyreállította a képzését addig a szintig, hogy itthon segíthessenek visszaállítani a rendszert műveleti és üzembentartó szinten egyaránt. Ez az öt hajózó kint a gyárban a már nagyjavítás után lévő magyar helikopterekkel repült (más gép nem is volt erre a célra). Valamennyien helyreállították a szakszolgálati engedélyüket, amit a magyar hatóság oktató-berepülő jogosítással fogadott el. Ezzel mind az öt fő jogosult lett arra, hogy a nagyjavított helikoptereket berepülhesse, majd hazatérésük után az itthon maradt helikoptervezetőket oktathassa.

Két új dolog adott plusz feladatot: az új navigációs berendezések berepülése, amit még az oroszok végeztek el illetve az éjjellátó készülékre (NVG) történő kiképzés, amire már Szolnokon került sor. Ezt a képzést egy orosz oktató-helikoptervezető, egy tolmács és egy fedélzeti technikus segítségével mind az öt visszaképzett helikoptervezető megkapta. Egyikük NVG-oktató képzést is kapott, így ő átképezhet és megadhatja a jogosultságokat a többieknek. Műszerrepülést korábban is végeztek a Mi-24-es személyzetek, erre külön nem kellett oktatót képezni.

Mivel a szerződés szerint összeszerelt, üzemképes állapotú helikoptereket kellett átadni a magyar félnek, a 2018 októberében és 2019 januárjában An-124-es és Il-76-os szállító repülőgépekkel visszaszállított helikoptereket az orosz gyári műszakiak szerelték össze, majd az összeszerelt gépeket orosz gyári berepülő pilóták repülték be. Ezt a vegyes magyar-orosz személyzetes berepülés, azután a teljes magyar személyzetes berepülés, végül a hatósági berepülés követte. A típus ezután kapta vissza légialkalmassági bizonyítványát, azokkal a kiegészítésekkel, amelyek a beépített új berendezések miatt váltak szükségessé. A nagyjavított gépek fejlettebb kommunikációs rendszert kaptak valamint egy integrált navigációs rendszert, ami képes együttműködni a mostani repülőtéri berendezésekkel illetve egy ugyancsak integrált, GPS alapú navigációs rendszert. A navigációs rendszerrel VOR/ILS és GPS bejöveteleket lehet végrehajtani és a régi ARK rádióiránytűvel is együtt tud dolgozni.

Az orosz gyári szakemberek szerepe ezután véget ért. A nagyjavított Mi-24-eseket ismét a szolnokiak üzemeltetik, és az időszakos munkákat ugyanúgy elvégzik, mint régen. Ha ezek során olyan meghibásodásra derül fény, ami a garancia körébe tartozik, akkor az információ megy az oroszokhoz, ők pedig jönnek, és kijavítják a hibát.  

Mire a gépek megérkeztek, az itthon maradt hajózók és a műszakiak is elvégezték a helyreállító tanfolyamokat, ami típustanfolyamot és szakszolgálati engedélyt megszerző tanfolyamot jelentett. A tanfolyamokat vizsgák és helyreállítás követte azoknak a helikoptervezetőknek és műszakiaknak a felügyeletével, akik kint az oroszoknál megkapták az oktatói és a mérnöki visszaellenőrző jogosultságot. A légiüzemeltetési utasítások hasonlóak a régihez, de vannak benne új elemek a megváltozott fedélzeti berendezések és az időközben kiadott gyári bulletinek miatt. Ezek bizonyos technológiai utasításokat is magukkal hoztak; egyes munkapontokat töröltek és átstrukturálták az üzemeltetést. Korábban a repülés előtti előkészítés volt a legrészletesebb, most a repülés utánin van a hangsúly.

*

A hajózók kiképzési szakutasításának átdolgozása tulajdonképpen már 2007-ben elkezdődött, de a befejezés nem volt égetően szükséges, hiszen 2012-ben már tudható volt, hogy a Mi-24-esek leállnak. Az új kiképzési szakutasítás, amelynél már figyelembe vehették az új fedélzeti berendezésekkel végrehajtandó műszerrepülési eljárásokat és az éjjellátó használatát, tavaly készült el, és mire a jóváhagyása is megtörtént, már kezdődhetett is a kiképzés. 

A korábbi kiképzési rendszerben, mivel a Mi-24-es nem az első forgószárnyas típusa volt a hajózóknak, rögtön a hátsó ülésbe, gépparancsnoknak képezték a fiatalokat. A helikoptervezető-lövész (operátor) képzés az első ülésbe, amolyan mellékág volt. Ez később változott. Már a Mi-24-es leállítása előtt, a harci helikopter zászlóaljnál tett 2012-es látogatásunkkor is úgy vázolták fel a képzést, hogy az újonc pilóták helikoptervezető-lövészként kezdik. Ez így lesz ez ezután is, mindenki az első ülésben kezd. Megismeri a helikopter rendszereit és megtanulja a gép vezetését az első ülésből. Ha ez már jól megy, akkor egy gépparancsnoki átképzést követően hátraülhet a helikoptervezető ülésbe, és szakszolgálati engedélyét is eszerint bővítik.

A Mi-24-es fedélzetén a munkamegosztás úgy történik, hogy a hátsó ülésben ülő gépparancsnok vezet, a helikopter rendszereit kezeli, és meghatározza a célokat. A harci alkalmazási feladatoknál az első ülésben ülő helikoptervezető-lövész kezeli a fegyverrendszert; indítja a rakétákat, lő a géppuskával és felderíti a célokat. A gépágyúval alaphelyzetben a helikoptervezető lő. A nyugati helikoptereken ez másképp történik: a parancsnok elől ül, ő határozza meg és pusztítja a célokat, a hátsó ülésben ülő pilóta „csak” vezet. A nálunk is használt módszer előnye, hogy a helikoptervezető gyorsan a célkörzetbe vezetheti a gépet és ott elmagyarázhatja az operátornak, hogy melyik célt pusztítsa. Ez talán könnyebb, mint amikor a lövész kéri, hogy hogyan repüljenek rá a célra. Hátránya viszont, hogy nagy a munkaterhelése, hiszen vezeti a gépet, a célok meghatározásáért felel, és rádiózik. Ezért jelent sokat az a tapasztalat, amit az első fülkében, operátorként szereznek a fiatalok. Ez sokat segíthet később, amikor gépparancsnokok lesznek.

A hajózóknál egyelőre még arra az állományra lehet alapozni, amely már a leállítás előtt is repülte a Mi-24-est. Korukból adódóan bennük még 10-15 aktív év van. Közben jönnek majd a kanadai NFTC-n tanult fiatalok, akik közül szintén kerülhetnek a Mi-24-esre, hiszen a H145-ösök ettől az évtől, a H225-ösök majd csak 2023-tól érkeznek a honvédséghez. Átfedések lesznek és ebben az időszakban úgy kell beosztani az embereket, hogy a hadrafoghatóság megmaradjon, amíg az új típusok rendszerbe állnak.

A harci helikopter zászlóalj képesség-helyreállítása fokozatosan halad előre. A tavaszi árvizekre készülve a szállító helikopteresek mellett a Mi-24-es személyzetek is helyreállították a külső teher emelésére vonatkozó jártasságot és arra az esetre, ha a Mi-8-asokat és Mi-17-eseket lekötik az egyéb feladatok, felkészültek a kutató-mentő szolgálat átvételére is.

*

A visszaállítást követő első, gépágyús éleslövészetet április első felében hajtották végre a harci helikopteresek. Ezt megelőzően hét éve volt éleslövészet a típussal.

16 óra 16 perc 20 másodperc, 25 másodperc, 3-2-1, hack! Meteorológia, gépek, oldalszámok, lőtéri adatok, frekvenciák, ruházat, különleges eljárások – eligazítás.

A nyolc nagyjavított Mi-24-esből hat a 30 milliméteres, kétcsövű gépágyúval felszerelt P változat. A fokozatosság elvét követve ezzel a gépágyús változattal kezdték a lövészetet, a pontosság miatt csökkentett tűzgyorsasággal.

Az SPH-4-es sisak és a ráhelyezhető AN/AVS-9 típusú, harmadik generációs éjjellátó készülék. Repülés előtt minden hajózó úgy állítja be magának, hogy a végtelenbe fókuszálva egyetlen kört lásson. Hátránya, hogy a perifériás látást beszűkíti, olyan mintha viselője egy csőbe nézne. A gépátvétel és indítás az NVG nélkül folyik, aztán amikor minden kész, a külső fényszórót átkapcsolják a szabad szemmel nem látható üzemmódba, lehajtják az éjjellátót, amin keresztül olyan, mintha igazi fényszóró lenne. 20-30 óra NVG-idő elegendő arra, hogy felkészítse a pilótákat az éjjellátóval végzett repülésre.

A magyar harci helikopteresek bő tíz éve kezdtek dolgozni az előretolt repülésirányítókkal, a JTAC-ekkel. Először két szomszédos tanteremben, ahol egy-egy pilóta és JTAC rádióval a kezében gyakorolt. Aztán a Mi-24-esek leálltak, a magyar JTAC-ek pedig a térség egyik legjobb, oktatói és vizsgáztatói jogosítással is rendelkező előretolt repülésirányítóivá nőtték ki magukat.

A JTAC-ek alá dolgozó amerikai TACP (Tactical Air Control Party) katonák. Az átmeneti (alkonyati) lövészetet a Körös-hegyi figyelőből nézték végig, majd a magyar JTAC-ekkel együtt kitelepültek a lőtér távolabbi pontjára.

Mi-24-es érkezik. A géppár parancsnok elosztja a célokat, a személyzet pedig eldönti, hogy milyen irányból, milyen profillal, milyen tűzkiváltási távolságból lője a célt.

"Cleared hot, cleared hot”

"Winchester". Lőszerkészletének felhasználása után a Mi-24-es egy alacsony áthúzással elköszön és visszaindul az újmajori FARP-ra.

Amíg a pilóta le nem kapcsolja a helikopter külső fényeit, addig a villogó és a forgószárny lapátok végén levő kontúrfény kirajzolja a tüzelés végén kiforduló és földközelbe süllyedő gép pályáját.

A lövészetet gyakorló pilóták nem tudják, hogy hol a cél. Nappal könnyű összetéveszteni az egymástól kis távolságban harcoló feleket, de éjjel meg lehet jelölni az ellenséget. 

Az NVG kinyitja az éjszakai harci alkalmazási lehetőséget (a célzókészülék is NVG-kompatibilis). A szárazföldi parancsnok által kijelölt célra az előretolt repülésirányító egy infranyalábbal tesz egy pöttyöt és jelzi, hogy megjelölte a célt. Az elsötétített helikopterrel a személyzet a célra fordul, beteszi a célt a célhálóba, megteszi a szöghelyesbítést és a saját csapatokra figyelve zuhanó támadást végez a célra.

Pop up. Ugrás földközelből egy gyors támadáshoz.

*

A képesség visszaállítás utolsó lépcsőfoka a manőverező légi cél elfogásának gyakorlása lesz. A tervek szerint a nyár folyamán ez is meglesz. Amellett, hogy az itthoni gyakorlatokon is szerepelnek majd, ebben az évben külföldön is megmutatják magukat a szolnoki Mi-24-esek: májusban a Dark Blade és szeptemberben az Ample Strike gyakorlatokon Csehországban, és júniusban az Adriatic Strike-on Szlovéniában.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Nyitókép: Rozgonyi Cecília

A bejegyzés az Aeromagazin 2019. áprilisi számában megjelent cikknek az éjszakai éleslövészettel kiegészített változata. 

Az elmúlt néhány évtizedben nemzetközi epidemiológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy a közönséges talajokban, illetve építőanyagokban viszonylag csekély mennyiségben jelen levő természetes eredetű radioaktív izotópok bomlásából származó radon megjelenik a lakóépületek belsejében is, amelynek következménye, hogy a népesség minden tagja a teljes élettartamára ki van téve radontól eredő belső sugárterhelésnek.

Egyértelmű összefüggés van a lakások légterében mérhető radon-aktivitáskoncentráció és a tüdőrák gyakorisága között. E tudományos eredmények ismeretében az Európai Unió Tanácsa a 2013/59/EURATOM irányelvében nagy hangsúlyt fektetett a radonnal szembeni, valamint a természetes eredetű forrásokból származó egyéb sugárterhelések elleni védekezésre, amelynek központi eleme egy nemzeti cselekvési terv kidolgozása a beltéri radontól, valamint az építőanyagoktól származó sugárterhelés kockázatának hosszú távú csökkentése érdekében.

A kormány a lakosság egészségének védelme érdekében és egyben megfelelve az Európai Unió Tanácsa a 2013/59/EURATOM irányelvében foglaltaknak, elkötelezett a természetes sugárforrásokból származó expozíció hosszú távú csökkentése mellett. A feladat teljesítése érdekében az Emberi Erőforrások Minisztériuma koordinálásával kidolgozásra került Magyarország Nemzeti Radon Cselekvési Terve (NRCST).

Amikor a radon bomlása a levegőben történik, az először keletkező polónium a levegőben lebegő porszemcsék (aeroszolok) felületére tapad ki. A levegővel belélegezett porszemcsék a tüdő hörgőinek a falára ülepednek ki és így a szemcsékre tapadt leányelemek radioaktív izotópjai közvetlen közelről, nagy intenzitással sugarazzák be a tüdő hámsejtjeit, amelyet a radioaktív izotóp szervezetbe kerülése miatt belső sugárterhelésnek nevezünk. A tüdő hámszövetének besugárzása pedig a besugárzás dózisával arányosan megnöveli a tüdőrák kialakulásának a kockázatát. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) európai, észak-amerikai és ázsiai epidemiológiai vizsgálatokra alapozott számítása alapján a tüdőrákos megbetegedések 3-14 százalékáért a radon felelős, és mint ilyen, manapság a dohányzás után a második legjelentősebb kockázati tényezőnek minősül.

Az Európai Közösség Joint Research Center-e (EC JRC) által készített európai beltéri radon térkép szerinti éves átlagos radon szint 100 Bq/m³ Magyarországon az eddigi felmérések szerinti átlag csak csekély mértékben haladja meg ezt, és földrajzilag is csak néhány térségben lehet számítani magasabb értékre. Jelenleg mindössze csak néhány olyan kis kiterjedésű földrajzi területről van tudomásunk, ahol nagyobb lélekszámú lakosság él és kiugróan magas beltéri radon-koncentrációk mérhetők (pl. a mátrai Mátraderecske és a mecseki Kővágószőlős-Kővágótöttös térsége). Munkahelyek vonatkozásában három olyan intézmény ismert, ahol a munkavállalók radon-expozíciója olyan mértékű, amely már hatósági felügyelet alá esik: a Tapolcai Tavasbarlang Látogatóközpont, a Tapolcai Deák Jenő Kórház és Rendelőintézet, és szintén a tapolcai tavasbarlangokban gyógybarlangot üzemeltető Hungest Hotel Pelion szálloda.

Figyelembe véve az állampolgárok egyenlő életesélyhez, a jó egészségi állapothoz, valamint az egyenlő bánásmódhoz fűződő alkotmányos jogait, nem indokolható semmi olyan, az állampolgárok szempontjából negatív diszkriminatív elv, amely megengedné, hogy valaki akár a munkahelyén, akár egy középületben történő megjelenés során a végzetes kimenetelű tüdőrákos megbetegedésnek egy magasabb kockázatát legyen kényszerű elviselni ahhoz képest, mint ami a saját lakásában is éri. Ezek alapján Magyarország stratégiai alapelve az, hogy nem tehető különbség a lakáscéllal, középületként, illetve munkahelyként hasznosított környezetből származó radon és építőanyagból származó expozíciók között, ezért az ország egészére nézve egyenletesen törekedni kell e kockázatok minél kisebb szintre történő csökkentésére.

A fentiekre tekintettel Magyarországon a beltéri radon-koncentráció vonatkoztatási szintje az Irányelvben foglalt maximális értéken, azaz 300 Bq/m³ éves átlagos aktivitáskoncentrációban került meghatározásra mind lakó- és középületekben mind pedig munkahelyek tekintetében, amelyet e nemzeti cselekvési terv szerinti országos radon-felmérés eredményeire alapozva legalább öt naptári évente felül kell vizsgálni.

Az építőanyagokból származó beltéri külső gamma-sugárterhelés vonatkozásában a magyarországi szabályozás szintén átvette az irányelv erre vonatkozó rendelkezéseit, amely szerint az építőanyagok által kibocsátott beltéri külső gamma-sugárzás vonatkoztatási szintje a kültéri külső sugárterhelésen felül nem haladhatja meg az évi egy mSv-et. Továbbá tiltásra került azon építőanyag-típusok forgalmazása, amelyek beépítése a vonatkoztatási szintnél nagyobb dózist eredményezhetnek.

Kutatások szerint a genetika csak öt-tíz százalékban felelős a rák kialakulásáért – mondta Gundy Sarolta kutató. Az örökletes rákszindrómák elmondása szerint jellemzően nagyon fiatal korban jelennek meg, a rákot gyermekkorban az ivarsejtek mutációja, fiatalkorban pedig hajlamosító gének okozzák. Elmondta: a daganatos megbetegedések száma folyamatosan nő, és a legnépesebb munkavállalói korosztályba tartozók, a 40 és 59 év közöttiek közül többen halnak meg rákban, mint szív- és érrendszeri megbetegedésben. Gundy hangsúlyozta: a kutatások szerint rák kialakulásáért 90 százalékban környezeti ártalmak okolhatók. A környezeti ártalmak egyik legveszélyesebbike a dohányzás – fűzte hozzá.

Április 15-ével hivatalosan is lezárult az év eleji fűtési szezon, ez azonban nem jelenti azt, hogy elmúlt volna a szén-monoxid-mérgezések veszélye.

Sokan tévesen a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba a veszélyes gáz kialakulását, holott létrejöttének kockázata egész évben fenyeget. A fűtési időszakban valóban megemelkedik a mérgezéses esetek száma, de a fűtés mellett más napi rutintevékenység is végződhet tragédiával, ha valaki nem figyel oda a szén-monoxid veszélyére.

A mérgezéssel járó esetek fele a fürdőszobában történik. Az otthoni fürdők és zuhanyzók általában kis méretű helyiségek, ezért kevés bennük a levegő is. A nyílt égésterű vízmelegítők, kazánok, cirkók, bojlerek működés közben elhasználják a fürdőszoba levegőjét. Aki zárt ajtó mellett sokáig engedi a meleg vizet, és nincs semmilyen szellőzés a helyiségben, az életével játszik. A víz melegítése során mérgező gáz is keletkezik, ha nem biztosított a levegő cseréje, akkor a felhalmozódó szén-monoxid veszélyes helyzetet teremt, magas koncentrációban egy-két percen belül halált okoz. Miután színtelen és szagtalan, ezért lehetetlen érzékelő nélkül észrevenni.

Három egyszerű módszerrel megelőzhetőek a tragédiák:
– Biztosítani kell a nyílt lánggal égő vízmelegítők, kazánok, cirkók, bojlerek levegő-utánpótlását! Nem elég kinyitni az ajtót vagy az ablakot, egy résszellőzőt kell beszereltetni az ablakba. Tilos letakarni, vagy megszüntetni a szellőzőnyílásokat.
– A vízmelegítőt évente egyszer szakemberrel kell ellenőriztetni.
– Egy megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelő életet menthet, hiszen jelez, ha veszélyes mennyiségű szén-monoxid keletkezik. Ezen a linken érhető el az érzékelők pozitív és negatív listája.

Idén már 261 esetben riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt. 191 ember szenvedett mérgezést, nyolc emberen pedig már nem lehetett segíteni.

Megkezdődtek a gyöngyösi katasztrófavédelmi kirendeltség és hivatásos tűzoltóság laktanyája építésének előkészítő munkálatai. A több mint egymilliárd-háromszázmillió forintból korszerű, jól felszerelt, gazdaságosan fenntartható és üzemeltethető ingatlanegyüttes épül Gyöngyösön.

A gyöngyösi katasztrófavédelmi kirendeltség és a hivatásos tűzoltóság mind a személyi állományt, mind a rendelkezésre álló gépjárműállományt alapul véve az ország legjelentősebb szervezeti egységei közé tartozik. A kirendeltség 64 településért felel, a hivatásos tűzoltóság 48 település mentő tűzvédelméről gondoskodik.

A tűzoltók feladatai egyre összetettebbek, munkavégzésükhöz speciális járművekre és gépekre van szükség. Ezeket az eszközöket a nap 24 órájában készenlétben kell tartani, azokra bármikor szükség lehet. Ahhoz, hogy valamennyi használatban lévő gépet és szerszámot megfelelő módon tudják tárolni a tűzoltók, egy új, nagyobb, a jelenleginél jobb adottságokkal rendelkező laktanyára van szükség. Az új ingatlanegyüttes ezért egy új helyen, a Bethlen Gábor utcában, a volt honvédségi laktanya területén épül fel.

A csaknem egy hektáros területen megépülő új laktanya alapterülete több mint 1600 négyzetméter lesz, amely két funkcionális egységből áll majd. Az irányítási, hivatali épületrész mellett egy, a szertárakat magába foglaló, a készenléti állomány elhelyezésére szolgáló épületszárnyat is kialakítanak, több mint 1003 négyzetméteren. Itt az összes szükséges technikai építmény (mászóház, sportpálya, kismotorfecskendő-szerelő pálya és így tovább) helyet kap, továbbá az összes szerállás áthajtó rendszerű lesz. A káreseményhez riasztott szerek két irányba hagyhatják el a laktanyát, a visszatérő járművek pedig útvonal-keresztezés nélkül juthatnak vissza a szerállásba. A létesítményben összesen tizenkét gépjármű helyezhető el.

Az épületegyüttest korszerű építési anyagokból, a modern építési technológiák alkalmazásával alakítják ki, amely a kor kihívásainak megfelelő, komfortos környezetet biztosít majd az állomány számára. A tetőn elhelyezett napelemes erőmű a villamos energiát, a négy napkollektor a meleg víz előállítását biztosítja.

A beruházásra azért van szükség, mert a jelenlegi tűzoltóság nem bővíthető és gazdaságos átalakítására sincs lehetőség, a tűzoltójárművek, speciális technikai eszközök és berendezések szakszerű tárolása és üzemeltetése helyhiány miatt korlátozott. A jelenlegi épület egyes helyiségei szűkösek, az ügyfelek fogadására használt épületrész akadálymentesítése nem megoldott. Ezzel szemben az új épület minden szempontból megfelel a mai kor kihívásainak és a szakmai elvárásoknak.

Az építési munkálatok előreláthatóan 2020 második felében fejeződnek be.

A Miskolci Járási Ügyészség vádat emelt egy 35 éves büntetett előéletű bőcsi férfival szemben.

A vádirati tényállás szerint 2018. december 22-én éjjel a vádlott élettársa kért rendőri intézkedést bőcsi lakóhelyükre, mivel a vádlott erősen ittas állapotban agresszív módon viselkedett vele szemben. Mire a rendőrök a helyszínre érkeztek a konfliktus megoldódott, így a rendőrök egyike a szolgálati gépkocsiban ülve csupán felszólította a vádlottat, hogy későbbi magatartásával ne legyen probléma, ne kelljen a rendőrségnek ismét kijönnie. A vádlott ezen felháborodott, majd szájának kitépésével és fejbeveréssel fenyegette meg a hozzá felszólítást intéző rendőrt. Ezután a helyszínen lévő négy járőr intézkedés alá vonta a vádlottat, mire ő ordítva szitkozódni kezdett, durva, obszcén és rendőri mivoltukban lealacsonyító jelzőkkel illette a járőrök mindegyikét.

A bántalmazással megfenyegetett rendőr zaklatás vétsége miatt magánindítványt terjesztett elő a vádlottal szemben.

Az ügyészség a férfit négy rendbeli becsületsértés vétségével valamint személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétségével vádolja, és vele szemben tárgyalás mellőzésével, büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban, közérdekű munka büntetés kiszabását indítványozta a Miskolci Járásbíróságnak.

A Miskolci Járási Ügyészség vádat emelt egy felnőtt és három fiatalkorú férfi, valamint egy tizenhárom éves lány ellen csoportosan elkövetett rablás bűntette és csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt.

2017. november hó első napjaiban az éjszakai órákban az egyik fiatalkorú vádlott Miskolc belvárosában lévő bevásárlóközpont kijáratánál szóváltásba keveredett az üzletet akkor elhagyó négy sértettel, három férfivel és egy nővel, valamint egy további ott tartózkodó férfival.

A sértettek elhagyták a helyszínt, azonban a vádlott az időközben odaérkező rokonaiból és barátaiból álló 13 fős társaságnak odakiabált, hogy jöjjenek, mivel az egyik sértettnél szerinte pénz van. A társaságból kivált a további négy vádlott, valamint még hét férfi, és további két gyermekkorú fiú. Mindannyian követték a sértetteket, és többször megállásra szólították fel őket. Azok menekülni kezdtek, közülük az egyik férfi megbotlott, így a vádlottak közül három férfi és egy gyermekkorú fiú utolérték, és azonnal bántalmazni kezdték, arcon ütötték, rugdosták. Ezt látva, a többiek elfutottak, de a vádlottak és gyermekkorú társaik üldözték őket, mikor egy társasház mögötti gépjárműparkolóba értek, zsákutcába jutottak, nem tudtak hová menekülni, így a két férfi és a nő a ház falából kiálló villámhárítón felmásztak a légkondicionáló berendezéshez.

A sértettek közül az egyik férfi már nem tudott a társai után mászni, így őt a felnőtt korú és az egyik fiatalkorú vádlott megfogták, földre térdeltették, majd több alkalommal pofon ütötték és fejbe rúgták. A bántalmazáshoz csatlakozott még két fiatalkorú vádlott is, akik ököllel ütötték.

A vádlottak közül a felnőtt korú férfi, a fiatalkorú lány a sértettektől értéktárgyakat akart megszerezni, ezért kövekkel és fadarabokkal dobálták őket, azt kiabálták nekik, hogy „pénzt vagy életet, különben meghaltok!” A sértettek hatszáz forintot, valamint egy ötszáz forintos papírpénzt és még hatvan forint összegű aprópénzt dobtak le a vádlottaknak. A cselekménynek az vetett véget, hogy a társasház egyik lakója felfigyelt a kiabálásra és értesítette a rendőrséget.

Az ügyészség a felnőtt korú vádlottal szemben fegyházbüntetést és közügyektől eltiltást, a fiatalkorú lánnyal szemben javítóintézeti nevelést, míg a további három fiatalkorú férfival szemben próbára bocsátás intézkedést indítványozott pártfogó felügyelet egyidejű elrendelésével.

Április 12-én, pénteken délelőtt a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjaiként lehetőségünk nyílt meglátogatnunk az újpesti MH Hadikikötőt, ahol bepillantást nyerhettünk a tűzszerészek, azon belül a robbanóanyag-kereső kutyás műveleti század és a médiában is egyre többet emlegetett, idén 171 éves hadihajós alosztály mindennapjaiba.

Csapatunk délelőtt érkezett meg a helyszínre, ahol Koch Norbert főhadnagy úr várt ránk, hogy körbevezessen minket az objektum területén. A látogatást a robbanóanyag-kereső kutyás műveleti század nyitotta meg bemutatójukkal, amelynek keretén belül többek között bepillantást nyerhettünk a kutyák kiképzésének folyamatába és az eléjük táruló feladatok sokaságába.

Ezután megismerkedtünk az 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred történetével, szervezeti felépítésével, feladataikkal és kihívásaikkal. Megtekintettük a folyami aknamentesítő hadihajókat is, melyekről a március 23-i budafoki bombakiemelés kapcsán már sokat olvashattunk.

A nap folyamán hatalmas élménnyel gazdagodhattunk. „Hajózni szükséges, élni nem muszáj“ – mondta az ókori római Pompeius. Ezen mondásának helyességét immár nem csupán a nemzetközi, hanem a hazai viszonyrendszerben is tisztán látjuk. Az eszközök megismerésén túl kellemes tapasztalatként szolgált beszélgetnünk a katonákkal, akiknek szavaiból tisztán kiolvashattuk hivatásuk iránti elkötelezettségüket és odaadásukat.

Köszönjük szépen az 1. HTHE parancsnokának, hogy lehetőséget kaptunk betekinteni eme különleges, valódi képességekkel rendelkező speciális alakulat életébe. Rengeteget jelentett számunkra, hogy a tantermi előadásokon kívül testközelből is megismerkedhettünk a Magyar Honvédség tűzszerész és hajós képességeivel.

Szöveg: Szilágyi Laura

Fotó: Gajdos Milán hadnagy

A második világháborúban egy japán tengeralattjáróról torpedóval elsüllyesztett ausztrál szállítóhajó roncsait találták meg tengeri régészek a délkelet-ausztráliai Victoria partjaitól száz kilométerre az óceán mélyén.

Az SS Iron Crown szállítóhajó 1942-ben süllyedt el, a támadásban a legénység 38 tagja halt meg. Öt túlélőt egy másik hajó vett a fedélzetére – idézte fel a BBC News. A torpedó hatvan másodperc alatt elsüllyesztette a Dél-Ausztráliából Új-Dél-Walesbe ércet szállító hajót.

A tengeri régészek a 77 éve az óceán fenekén fekvő roncsot hétszáz méter mélyen fedezték fel. A tengerfenék kutatásához és feltérképezéséhez szonáreszközöket és kamerákat használtak.

Peter Harvey, a victoriai örökségvédelmi szervezet tengeri archeológusa elmondta, hogy az SS Iron Crown volt az egyetlen hajó, amelyet az állam felségvizein torpedóval elsüllyesztettek a második világháború alatt. Hozzátette, hogy a tengerbe veszett áldozatok családtagjai számára végre lezárulhat ez a tragikus esemény most, hogy sikerült megtalálni a hajót. A hatóságok megemlékezést szerveznek az elhunytak emlékére.

A legidősebb túlélő, George Fisher 2012-ben hunyt el. Mint 2003-ban elmondta: élete legszomorúbb eseménye volt a hajó elsüllyedése.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) elutasította a Fővárosi Törvényszékről február 15-én megszökött fogvatartott gyanúsítás elleni panaszát – tudatta Keresztes Imre főügyész, a KNYF vezetője.

A megalapozott gyanú szerint az elkövető február 15-én a Fővárosi Törvényszéken az ítélet kihirdetése után megszerezte az őt kísérő büntetés-végrehajtási felügyelő szolgálati fegyverét, és elmenekült a törvényszék épületéből. Beült egy arra közlekedő személygépkocsiba, amelynek vezetőjét fegyverrel fenyegetve arra kényszerítette, hogy hajtson el a belvárosból. Üldözés közben a rendőrök többször megkísérelték feltartóztatni a gyanúsítottat, aki – az intézkedés megakadályozása érdekében – feléjük célzott a pisztollyal, a felszólításokat figyelmen kívül hagyta, több alkalommal lövő mozdulatokat tett.

A gyanúsított és védője a gyanúsítás közlése miatt panaszt jelentett be. A gyanúsított panaszát érdemben nem indokolta, vallomást nem tett.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség fegyveresen elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt folytat nyomozást. A nyomozó ügyészség a megalapozott gyanút alátámasztó bizonyítékokat beszerezte, így a gyanúsítás törvényes intézkedés volt, ezért a KNYF az alaptalan panaszt elutasította.

A rendőrök sérelmére elkövetett bűncselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható – közölte a KNYF.

Korábbi sajtóhírek szerint a törvényszékről megszökött rabot nem sokkal később a XV. kerületben sikerült feltartóztatniuk az őt üldöző rendőröknek. Miután a férfi rendőri felszólításra, figyelmeztető lövésekre sem állt meg, a rendőrök többször rálőttek. A szökevényt a mentők súlyos, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba, ahol stabilizálták az állapotát.

Mexikót, Latin-Amerika második legnagyobb gazdaságával rendelkező országát már évtizedek óta sújtja a drogháború. A különböző drogkartellek, amelyek kontrollálják a kokain, marihuána, és egyéb drogok termelését és terjesztését, folyamatosan versengenek a hatalomért. Eközben Mexikó kormánya – nagyrészt sikertelenül – próbálkozik a kartellek visszaszorításával, az USA pedig katonai és pénzügyi támogatás mellett a biztonsági erőket is bevetette a drogkereskedelem csökkentésének érdekében.

A kartellek létrejötte, működése

Egészen a ’80-as évek végéig Mexikóban nem volt jellemző a drogkartellek uralma és az egész társadalomra kiható agressziója. Kezdetben főleg Kolumbiában jelentek meg ezek a szervezetek, melyek a kokaint Mexikón át szállították az USA-ba. 1989-ben Miguel Ángel Félix Gallardó-t, a mexikói kokainbiznisz fejét és a Guadalajara kartell megalapítóját letartóztatták; az így kialakult hatalmi vákuum pedig a drogkartellek közötti, máig tartó harcokat eredményezte.

Nagyobb kartellek 2000-ben és fragmentációjuk 2006 óta. Forrás: https://www.bbc.com/news/world-latin-america-42803801. Drogkartellek területi befolyása Mexikóban 2015-ben.

Ezt követően számos kisebb kartell alakult ki, melyek mára hatalmas szervezetekké nőttek, egész régiókat tartanak felügyeletük alatt, az ott élő civil lakosság ellen pedig folyamatosan erőszakot alkalmaznak. Ide sorolhatjuk többek között a Sinaola, Los Zetas, Jalisco New Generation, Gulf, Tijuana/Arellano Felix, Beltran Leyva, Juarez kartelleket.

Ezek a szervezetek dollármilliókat keresnek illegális kereskedelemmel. A legnagyobb hatalommal jelenleg a Sinaola kartell rendelkezik, mely számos kisebb, laza szálon összekötött csoporton keresztül operál.

A bandákat az országhatár sem állítja meg. Az USA-ban 2008-ban 230 városban voltak jelen mexikói drogkartellek, ez a szám pedig 2011-re drasztikusan megemelkedett, ekkor már több mint 1000 városról beszélhettünk. A nagy arányú mélyszegénység és munkanélküliség hatására a mexikói fiatalok számára sokszor az egyetlen lehetőség a nyomorból való kitörésre a kartellekhez való csatlakozás. Tovább rontja a helyzetet, hogy a mexikói rendőrség sok esetben tehetetlen a megfelelő kiképzés és felszerelés hiányában, az alacsony fizetések miatt pedig a korrupció sem ritka jelenség. A Los Zetas kartell például rendőröket integrált tagjai közé, annak érdekében, hogy illegális tevékenységeiknek a rendőrség se szabhasson gátat. Ugyanehhez a bűnszervezethez kapcsolódik a 2017-ben napvilágra került botrány. Számos szemtanú szerint a Zetas 2012-ben jelentős összeggel támogatta egyes mexikói politikusok kampányát, valamint rendőröket is lefizetett annak érdekében, hogy illegális tevékenységüket zavartalanul gyakorolhassák. Az ügy nemzetközi felháborodást keltett, és ugyan a Los Zetas kartell mára fragmentálódott, egykori hatalmát elveszítette, sokkoló a tény, hogy egy bűnszervezet ekkora hatást gyakorolhat egy ország politikájára.

A Monterrey és Torreón közötti úton a dombra festett ‘Z’ betű a Los Zetas kartell jelenlétét jelzi. Forrás: https://www.theguardian.com/world/2017/nov/10/mexico-drug-cartels-grip-on-politicians-and-police-revealed-in-texas-court-files Harc a kartellek ellen

Mexikó új elnöke, a 2018-ban megválasztott Andrés Manuel López Obrador radikális változásokat ígér a drogok elleni háborúval kapcsolatban. A kormány eddig is milliárdokat költött a közbiztonság fejlesztésére, és a katonai kiadások is sokszorozódtak az évek során. 2007 óta legalább 54 milliárd dollárt költöttek biztonságra és védelemre, az USA pedig további 1,5 milliárd dollárral segítette a mexikóiak ügyét. A próbálkozások ellenére az eddigi drogháborúkban 2007 és 2017 között körülbelül 230 000 civil halottról és majdnem 30 000 eltűnt személyről számolnak be az adatok. Mexikó kormányát emellett súlyos vádak érték az emberi jogok megsértése miatt, melyeket a drogkartellek elleni küzdelmük során figyelmen kívül hagytak.

A mexikói drogháború áldozatainak száma: 2007-2017.

Az elért sikerek

Emellett Alex Cifuentes, Guzmán jobb keze a New York-i bíróságon ekkor beszélt először Enrique Pena Nieto megvesztegetéséről. Cifuentes azt állítja, hogy a volt mexikói elnök 2012-ben, megválasztása után 250 millió dollár kenőpénzt követelt El Chapotól, azért cserébe, hogy leállítsa az ellene létrehozott országos hajtóvadászatot. Végül a felek 100 millió dolláros összegben egyeztek meg. A drogbáró szerint a mexikói szövetségi rendőrség továbbá nemcsak figyelmen kívül hagyta a drogkereskedelmet, de esetenként részt is vett benne. Ha a vallomás igaznak bizonyul, az azt jelenti, hogy a drogkartellek korrupciója a mexikói politikai rendszer legmagasabb fokait is el tudja érni.

Annak ellenére, hogy a mexikói drogkartellekhez köthető halálesetek és a drogot fogyasztók száma máig rendkívül magas, az ellenük folyó küzdelem kicsit sem mondható reménytelennek vagy feleslegesnek. A 2009-ben egy, az USA-ban kiadott 37 fős lista azoknak a drogbáróknak a neveit tartalmazta, akik a már felsorolt drogkartellek vezetői szerepét töltötték be. 2015-re a 37-ből már 31-et elfogtak, további 2 pedig életét vesztette rivális drogkartellekkel való küzdelemben. Az egyik leghírhedtebb drogbáró, Joaquín Guzmán Loera, más néven El Chapo elfogása és 2015-ös szökése nagy port kavart. A Sinaloa Kartell vezetője mélyszegénységben nőtt fel, az illegális drogkereskedelemmel pedig 1 milliárd dolláros vagyonra tett szert. Első elfogására 1993-ban került sor, 2001-es szökését követően pedig 2014-ben újra elfogták, majd egy évre rá újra sikeresen szökést hajtott végre Altiplano-i cellájából egy 1,5 km-es alagúton keresztül. 2016 januárjában ismét elfogásra került, egy évre rá pedig kiadták az Egyesült Államoknak, ahol jelenleg tárgyalása is zajlik. 2019. február 12-én Guzmán ellen 10 pontban emeltek vádat, a tanúk meghallgatása pedig 11 héten keresztül tartott, ezáltal fény derült El Chapo és a Sinaola brutális és megrázó tevékenységeire. A drogbárót előreláthatóan életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélik.

Ugyan a drogbárók elfogását és bíróság elé állítását érintően kimagasló sikerekről beszélhetünk, egyes szakértők szerint ezek az intézkedések összességében nem csökkentik az erőszakot, sőt, a kialakuló kaotikus helyzet akár még többet szülhet. Hiszen annak ellenére, hogy Guzmánt, a legbefolyásosabb drogbárót 2016-ban bíróság elé állították, a drogtermelés aránya és a halottak száma is növekvő tendenciát mutat. A Sinaloa vezetőjének elfogása után a kartell hatalma ugyan gyengült, ezzel viszont teret adott eddig kisebb és még erőszakosabb módszerekhez folyamodó bűnszervezetek felemelkedéséhez, mint például a Jalisco New Generation. A kartellek elleni küzdelem tehát koránt sem ért véget Mexikó és az USA számára.

Írta: Ustea Dóra

A négynapos, húsvéti hosszú hétvégén az érdekességek sorát a katari A380-as váratlan érkezése nyitotta és egy másik közel-keleti különlegesség, a Bahreini Királyság flottájának két gépe zárta. Az 1981-ben Bahreini Amiri Flight néven alapított, jelenleg Bahreini Royal Flight elnevezésű társaság kifejezetten az öbölbeli monarchia kormányának, az uralkodónak és természetesen családjának légi utazásait bonyolítja le.

Boeing 747-400-asból kettő repül a Bahreini Royal Flight-nál. Az itt éppen Budapestre érkező A9C-HMK már nem annyira fiatal példány, 2003 óta használják.

Az A9C-ISA lajstromjelű Boeing 737-es megérkezik Ferihegyre. A 737-esből egyetlen példányt üzemeltet a Bahreini Royal Flight, ezt a 2015-ben átvett 800-as változatot.

A Bahreini Royal Flight hatgépes flottájában a fent felsorolt gépeken kívül még egy B767-es, egy BAe146-os és egy Gulfstream IV-es repül. A korábban használt Airbus A340-est és Boeing 727-est már kivonták a szolgálatból.

* * *

Fotó: Rozgonyi Cecília

Műszaki hiba miatt megszakadt az áramellátás és a webkapcsolat az orosz parlament felsőházában, annak a törvénynek a megszavazásának idején, amely az előterjesztők szerint azt szándékozik biztosítani, hogy az orosz internet a világhálóról történő lekapcsolása esetén is stabilan és önállóan működhessen.

A törvényhozás felső kamarája végül húsz perc késéssel kezdte meg ülését. A szenátus 151 támogató és négy elutasító szavazat, valamint egy tartózkodás mellett elfogadta a jogszabály tervezetét, amely bírálói szerint indokolatlan kormányzati ellenőrzést biztosít a webhasználat felett.

A törvényt az előterjesztők indoklása szerint azért kellett elfogadni, mert az Egyesült Államok kiberbiztonsági doktrínája a kibertérben végrehajtandó támadó műveletekkel számol, és mások mellett Oroszországot is fenyegető tényezőként nevezi meg. A jogszabály a tervek szerint javarészt november 1-jén lép majd hatályba, kivéve a kriptográfiai információvédelemre és a nemzeti domainnév-rendszerre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek 2021 januárjától lépnek majd érvénybe.

A jogszabály olyan infrastruktúra létrehozását kezdeményezi, amely “szavatolja az orosz internetes erőforrások működését abban az esetben, ha lehetetlenné válik az orosz távközlési szolgáltatók kapcsolódása az internethálózat külföldi gyökérszervereihez”. A dokumentum egyebek között rögzíti a forgalomirányítás szabályait, valamint azt, hogy miként kell érvényt szerezni nekik.

Ha az orosz kormány úgy ítéli meg, hogy az internet országon belüli stabilitása veszélyeztetett, akkor a tömegtájékoztatás- és távközlésügyi hatóság (Roszkomnadzor) központi ellenőrzést vezethet be az általános felhasználású hálózatban, és intézkedéseket foganatosíthat majd a fenyegetések elhárítása érdekében. A “rendkívüli” helyzetekben a Roszkomnadzor lesz felelős a szolgáltatások elérhetőségéért és a szolgáltatók tevékenységének összehangolásáért.

A törvénytervezet értelmében az állami szervek és vállalatok informatikai rendszereinek kódolással biztosítanak majd pótlólagos védelmet. A szolgáltatókat mentesíteni fogják a tiltott tartalmakat közlő oldalakhoz való hozzáférés kötelezettségétől, ha a fenyegetések elhárítását szolgáló eszközöket fognak alkalmazni, a kormány által meghatározott módon. Ezen berendezések üzembiztos működéséért a Roszkomnadzor felel majd.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök egyébként március végén azt állította, hogy Oroszország nem fogja követni Kína példáját a világháló rá eső szegmensének szabályozásában. A kormányfő emlékeztetett rá: az internet történelmileg úgy alakult ki, hogy működését jelentős mértékben az Egyesült Államok, nem pedig nemzetközi szerződések határozzák meg.

“Ezért meg kell védelmeznünk az érdekeinket, nem azért, hogy mi valamit lekapcsoljunk, hanem hogy bennünket ne kapcsoljanak le” – mondta Medvegyev. A törvény hatályba lépéséhez már csak Vlagyimir Putyin aláírása szükséges.

A Salgótarjáni Járási Ügyészség 2018. áprilisában emelt vádat folytatólagosan elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt egy többszörös visszaeső férfi ellen, most fellebbezést jelentett be az elsőfokú ítélet ellen.

Az ügy vádlottja, egy negyvenéves férfi rendszeresen utazott a nógrádi megyeszékhely és az egyik kistelepülés közötti helyközi autóbuszjáraton, amelyen egy női gépkocsivezető dolgozott. 2017. év tavaszától néhány ízben ittasan, utazásra alkalmatlan állapotban akart a buszra felszállni, és miután a gépkocsivezető ezt számon kérte, a vádlott egyre dühösebb lett rá.

2017. június 5-én a vádlott azért kezdte szidalmazni és megöléssel fenyegetni a gépkocsivezető nőt, mert ittasan nem engedte felszállni, és nagy testű harci kutyáját póráz és szájkosár nélkül magával vinni a buszra. A nő a segítségére siető kollégái közbelépésével tudott a járműről lemenekülni, és sokkos állapota miatt az autóbuszjáratot sem tudta teljesíteni.

Két hónappal később, 2017. augusztus 16-án az egyik délutáni járaton ismét megjelent a vádlott, ordítva újra szidalmazni kezdte a nőt, ismét megöléssel fenyegette, sőt megvárta azt a késő esti járatot, amit a nő vezetett. A vádlott ekkor a buszt annak indulási helyén várta, és amint meglátta a járműhöz közeledő gépkocsivezetőt szidalmazni kezdte, veréssel fenyegette, és közben felugrott a már kinyitott járműre, ahonnan a biztonsági őr húzta le.

A vádlott magatartásával az autóbusz vezetőjét akadályozta a feladatkörének ellátásában, és folyamatosan félelmemben tartotta őt, ezért az ügyészség folytatólagosan elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat ellene, és rá, mint többszörös visszaesőre fegyházbüntetés kiszabását és közügyektől eltiltását indítványozta azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztésből feltételes szabadságra sem bocsátható.

A Salgótarjáni Járásbíróság most meghozott első fokú ítéletével a férfit egy év hat hó börtönbüntetésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

Az ítélettel szemben a Salgótarjáni Járási Ügyészség fellebbezést jelentett be a büntetés súlyosítása érdekében. Ennek indokaként kifejtette, hogy az a tény, hogy a cselekmény során a vádlott nem alkalmazott erőszakot, „csupán” fenyegetéssel, trágár szavak közepette való fenyegető fellépésével akadályozta a buszvezetőt feladata ellátásában, nem teszi cselekményét kevésbé veszélyessé.

Erre is figyelemmel az ügyészség a férfivel szemben a súlyosító körülményekre, így előéletére, ittasságára, a folytatólagos elkövetésére és az erőszakos bűncselekmények elszaporodottságára figyelemmel indítványozta, hogy a bíróság a kiszabott szabadságvesztés mértékét a több mint négy évben megállapítható középmértékhez közelítő tartamra súlyosítsa, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát pedig a legsúlyosabb, fegyház fokozatban állapítsa meg azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra sem bocsátható.