Biztonságpolitika

Vádemelést javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága tizenöt ember ellen, aki a gyanú szerint 150 millió forinttal károsította meg a költségvetést – közölte a szervezet sajtóreferense.

Kuperczkó Adrienn közölte: az őrzéssel és vagyonvédelemmel foglalkozó céghálózat “trükközött” az áfával és mintegy kétszáz dolgozó bére után nem fizette a járulékokat. Ezzel 150 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek. A megalapozott gyanú szerint a cégláncolat piramisrendszerben épült fel. A csúcson lévő társaság fogadta a rendszeres megbízásokat, a munkákat alvállalkozókra osztották.

Ugyan a dolgozókat bejelentették, a bevallásokat is benyújtották, adót és járulékot nem fizettek. A lebukás elkerülése érdekében az alvállalkozókat rendszeresen lecserélték, azokat “strómanok irányítására bízták” – ismertette a sajtóreferens.

Az őrző-védő szolgáltatás ellenértékéből az alvállalkozók feketén, készpénzben fizették az alkalmazottakat, levették a saját részüket és a többi pénz a “haszonhúzókhoz” vándorolt – mondta Kuperczó.

Mint felidézte, az akcióban először a két legveszélyesebb gyanúsítottat fogták el még 2017-ben a NAV kommandósai. A többi 15 előállított gyanúsított között visszaeső bűnözők is voltak, többen fegyvert, illetve riasztópisztolyt tartottak otthonukban. Mintegy harminc – többnyire baranyai és budapesti – helyszínen dolgoztak akkor a pénzügyi nyomozók, ingatlanokat és luxusautókat foglaltak le, illetve üzletrészeket zároltak.

A NAV különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, számvitel rendjének megsértése, hamis magánokirat felhasználása és közokirat-hamisítás bűntettek miatt javasol vádemelést ellenük – tudatta.

A szélsőjobboldali indíttatású németországi terrorcselekmények veszélyének növekedésére figyelmeztet a német szövetségi alkotmányvédelmi hatóság (BfV) – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap a nemzetbiztonsági szolgálat egy belső használatra készült elemzése alapján.

A BfV tapasztalatai szerint átrendeződik a németországi szélsőjobb, erőszakot pártoló rétegében egyre csökken a nagyobb, “klasszikus” szerveződések befolyása, és a néhány emberből álló csoportok vagy egyedül tevékenykedő személyek válnak meghatározóvá.

Sokan alig néhány hónapja vagy pár éve kerültek be a szélsőjobboldali körökbe, vannak köztük “teljesen ismeretlen személyek”, olyan emberek, akik eddig nem voltak a belső elhárításért felelős látókörében – áll az elemzésben, amely szerint az új felépítésű színtéren zajló folyamatok szemmel tartása “jóval intenzívebb munkát és több embert igényel”.

Az újraszerveződő német szélsőjobb heterogén, sok áramlatból, irányzatból áll, szereplői között vannak például katonák, rendőrök és úgynevezett prepperek, a civilizáció összeomlására készülő emberek. A többnyire harminc év körüli férfiakból álló színtér lazán szervezett és gyakran egymásba fonódó hálózatokat alkot. A radikalizálódás és a kapcsolattartás első számú terepe az internet. A meghatározó témák a menekültügy, a migráció és az iszlám.

A lehetséges terrorakciókat tekintve vannak arra utaló jelek, hogy a színtér egy “polgárháborús forgatókönyv” megvalósulására, a közrend felbomlására készül. A mérlegelt cselekmények köre a késes támadásoktól a robbantásos merényletekig terjed. A szervezettség viszont igen alacsony szintű, “a tervek és a valóság között nagy rés tátong” a BfV értékelése szerint.

A Welt am Sonntag kiemelte, hogy az úgynevezett terrorista-iszlamista veszélyt közvetlenül hordozó – vagyis merényletre bármikor hajlandó – személyek nyilvántartásában szereplő mintegy 760 főhöz képest alacsony a szélsőjobboldali terrorveszélyt közvetlenül hordozó személyek száma, táboruk mindössze 33 főből áll, de gyorsan bővül, két éve még csak 22 embert soroltak a legveszélyesebb potenciális szélsőjobboldali terroristák közé.

Jogerősen tizenöt év fegyházbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla azt a kecskeméti férfit, aki brutálisan megkínozta élettársát 2016 őszén.

A táblabíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérletében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a vádlottat. A vádlott és a sértett 2007 óta élettársi kapcsolatban nevelt Kecskeméten öt gyereket, négy közöset és az asszony előző kapcsolatából születettet. Viszonyuk 2016 őszétől egyre inkább megromlott, mert a vádlott féltékenykedett. A nő a rendszeres viták miatt el akart költözni, de a férfi ezt nem hagyta.

Féltékenységi rohamában a vádlott 2016 októberében arra kényszerítette a sértettet, hogy vallja be titkos kapcsolatát, mire az asszony félelmében beismert egy nem létező viszonyt. Ezután a férfi bottal ütötte a nő lábát, megégette az arcát, ollóval levágta a derékig érő haját, majd három milliméteresre lenyírta, mondván: így majd nem kell senkinek. A sértett félelmében nem mert orvoshoz fordulni.

Ezután a vádlott többször is bántalmazta az asszonyt, ököllel ütötte, késsel megszurkálta. November 11-én az egyik bántalmazásnak a gyerekek is szemtanúi voltak. Másnap a férfi a gyerekeket elvitette otthonról, és az asszonyt kézzel és vascsővel is ütlegelte, amikor pedig elájult, vízzel fellocsolta és tovább kínozta.

A vádlott végül a sérült asszonyt a kanapéhoz kötözte, hogy ne tudjon segítséget kérni, amíg ő elmegy dohányért. Később a vádlott felhívta lánytestvérét, akinek azt mondta, tragédia lesz, mert meg fogja ölni élettárását. A testvér értesítette a rendőrséget, majd a sértettet életveszélyes állapotban kórházba vitték. A szakértői vélemény szerint a nő orvosi ellátás nélkül 48-72 órán belül meghalt volna.

Hegedűs István bíró a Kecskeméti Törvényszék ítéletét helybenhagyó döntés indoklásakor azt mondta, hogy az elsőfokú ítélet inkább enyhének minősíthető, de mivel az ügyészség nem fellebbezett, az ítélőtábla súlyosabb büntetést nem hozhatott.

Ma Magyarországon a polgárok bíznak és bízhatnak a rendőrökben és a tűzoltókban – mondta a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója a rendőrség és a tűzoltóság napján.

Papp Károly altábornagy emlékeztetett arra, hogy április 24. Szent Györgynek, a rendőrség védőszentjének, május 4. pedig Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének a napja. Ezeket a jeles napokat a két szervezet évtizedek óta ünnepli; az idén kilencedik alkalommal közösen. A közbiztonsági főigazgató kiemelte: a megfelelő közbiztonság a polgárok alapvető igénye, a legfontosabb szükségleteik közé tartozik, áthatja a mindennapokat és a demokratikus társadalom működésének nélkülözhetetlen feltétele.

Azt mondta, hogy a közbiztonság az elmúlt évben is kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes volt, ezt támasztják alá a különböző felmérések is. Magyarországon egyetlen településén sem alakult ki közbiztonsági deficit, Magyarországon nincs no-go zóna, minden településre bemehetnek és be is mennek a rendőrjárőrök – szögezte le.

Papp egy friss felmérésre hivatkozva elmondta: a rendőrség munkájával a felnőtt lakosság 83,1 százaléka általánosságban elégedett, a felnőtt lakosság rendőrképe pozitív, a megkérdezettek 89 százaléka szerint a rendőrök teszik a dolgukat, 82 százalék szerint segítik az elesetteket. Kiemelte: 71,1 százalék szerint a rendőrök nem keltenek félelmet az emberekben. Tudjuk, nem mindig volt ez így – jegyezte meg a főigazgató. Hozzátette, hogy több tízezer rendőrnek sokmillió szolgálati órában, sok ezer rendőri intézkedés során kellett nap mint nap bizonyítania rátermettségét.

Szólt arról is, a bűnözéssel szembeni harcban minden nap új kihívásokkal szembesülnek, példaként a terrorizmust, a radikalizációt, a szervezett bűnözést, az emberkereskedelmet, a kábítószer-bűnözést, az illegális fegyverkereskedelmet, az illegális migrációt, az embercsempészetet és kiberbűnözést emelte ki.

A tűzoltókkal kapcsolatban Papp arról beszélt, a tűzoltók hosszú évek óta első helyen állnak a lakosság bizalmi indexét mérő felméréseken, és ez így volt 2018-ban is, a testület magas színvonalon végezte feladatát a tűzoltóság, polgári védelem területén. Papp hangsúlyozta: a tűzoltóság tavaly kimagaslót nyújtott a téli rezsicsökkentéssel kapcsolatos ellenőrzésekben és a hulladékszállítással kapcsolatos szervezési feladatok átvételében. A közbiztonsági főigazgató szólt arról is, hogy tavaly is biztosítottak voltak a költségvetési források a nyugodt, kiegyensúlyozott működéshez, folytatódott a felszerelések cseréje és új épületeket is átadtak.

Az ünnepségen Pintér Sándor belügyminiszter Az év rendőre és Az év tűzoltója miniszteri díjakon kívül Bátorságért érdemjeleket, Szent György-érdemjeleket, Szent Flórián-érdemjeleket, valamint A köz szolgálatáért érdemjelet adott át. Összesen több mint félszáz rendőr, illetve tűzoltó részesült valamilyen elismerésben.

A Magyar Honvédség katonáinak ejtőernyős kiképzését az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis Speciális Ejtőernyős Kiképző Csoportja, a SEKICS végzi. Az alegység közel tíz éve, 2009 októberében jött létre a honvédség ejtőernyős fegyvernemét érintő nagy átalakítás során. Elődje egy kisebb csoport volt a különleges műveleti zászlóaljnál, ahova a kiképző ejtőernyős oktatókat vonták össze.

Ebből a csoportból alakult ki napjaink Speciális Ejtőernyős Kiképző Csoportja, amely továbbra is kis létszámú, mondhatni családias alegység. Az itt szolgálók közül többeknél családi hagyomány az ejtőernyőzés. Egy nagyon tapasztalt, tíz éve összeszokott oktatói állományról van szó, mindenkinek legalább ezer ugrás van a háta mögött, de van közöttük tízezer ugrással rendelkező ejtőernyős is.

A SEKICS létrehozásának fő célja az volt, hogy az ejtőernyős kiképzésben egyfajta iskolarendszer jöjjön létre. Addig hagyományosan az volt a trend, hogy a szárazföldi alakulatok, a légierő és a kutató-mentők is hozták a maguk kiképzési módszereit „mi így szoktuk” alapon, amelynek a végén mindenkiből ejtőernyős lett. Ezzel szemben az elöljáró szakmai elgondolása az volt, hogy a Magyar Honvédségen belül jöjjön létre egy egységes ejtőernyős kiképzési rendszer.

Az elgondolás nyomán létrehozott iskola jól működik. Itt kapnak ejtőernyős kiképzést a szárazföldi lövész-alegységek, a különleges műveleti dandár, a debreceni felderítő ezred katonái, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felderítő szakos hallgatói, továbbá a kecskeméti és pápai repülőbázisok ejtőernyős szolgálatainak katonái. A SEKICS-nél történik a kutató-mentő ejtőernyős szakállomány felkészítése, valamint a leendő pilóták ejtőernyős felkészítése is. Ez az NFTC programon belüli hajózó felkészítés, ahol a Kanadába kiutazó állomány kap képzést bekötött ugrásra. A felkészítésük egy tandemugrással zárul, hogy lássák, milyen az, ha nekik kell nyitni és az ernyőt irányítani egy imitált vészhelyzetben.

*

Az ejtőernyős katonák fizikai állóképességnek az átlag felettinek kell lennie. A belépéshez szükséges követelmény pontrendszerben meghatározott alsó határa 300 pont. Ez egy átlagos katona értékelésének a felső határa. Az alkalmasságot a pilótákéhoz hasonló kétnapos repülőorvosi vizsgálat dönti el. Tíz fiatalból általában 2-3 fő alkalmas ejtőernyősnek, az alkalmatlanság legfőbb oka a gerincröntgennel kimutatott elváltozás. A fizikai állóképesség mellett természetesen a pszichés állóképesség is szükséges. Egy egészséges pszichével rendelkező embernek nem okozhat problémát, hogy egy működő repülőgépből kiugorjon, mégis sokan vannak, akik ezt a lépést nem tudják megtenni. A szakmai megítélés az, hogy a parancsnokok kiválasztásánál is elengedhetetlenül fontos az ejtőernyős kiképzés megléte, mert ez egy felmérő is egyben. Aki itt pánikba esik, az a harcban is pánikba esik majd, ha lőnek rá.

Felettem az utódom. A zöld kupolás RS-4-es felett egy MC-6-os süllyed.

Az ejtőernyős kiképzésre alkalmasnak minősített katonák alapképzése általában egy hónapos, amin belül két hét a felkészülés, az elméleti oktatás, a földi hajtogatás és a vészhelyzeti eljárások megismerése. Utána az időjárás függvényében két héten keresztül ejtőernyős ugrásokat hajtanak végre. Ez körkupolás kiképzést jelent 15 ugrással. Az első néhány ugrás a kiképzés „küzdjünk meg a félelemmel” része, azután már a feladatok következnek: ugrás reptéren kívüli külső területre, majd ugrás fegyverrel és felszereléssel. Így haladnak a végcélig, hogy 15 ugrást követően fegyverrel, felszereléssel, bonyolult terepre éjszaka is tudjanak ugrani. A tizennegyedik és tizenötödik ugrás a vizsgafeladat. Ehhez az alapképzéshez jelenleg az amerikai MC-6-ost használják. Ez egy klasszikus, tömegdobásra használt, körkupolás deszant ernyő, amellyel alacsony magasságról, 300-400 méterről ugrik például egy teljes zászlóalj és a földet érés után kezdi meg tevékenységét. A régi német RS-4/4-est tavaly kivonták, jelenleg az MC-6-os az egyetlen körkupolás ejtőernyő a honvédségnél.

A következő lépés a légcellás ernyővel történő ugrásra felkészítés olyan alegységek katonáinak, akiknek a körkupolás alapképzése már megvan és a parancsnokuk légcellás beosztásba tervezi őket. Ez már egy magasabb szint, ezért a képzés is hosszabb, másfél hónapos. Mivel ezekkel az ernyőkkel már nagy magasságból is ugranak, a légcellás képzésre jelöltek orvosija barokamra vizsgálattal is kiegészül. Évente egy légcellás képzés van. A földi felkészítés ugyanúgy kéthetes, mint a körkupolás ernyő esetében, de itt már negyven ugrást hajtanak végre az ejtőernyősök. Ezen a képzésen nem csak az ernyő kezelése a feladat, mivel ezek az ernyők a légcellának köszönhetően szárnyprofilként repülnek a levegőben. A kezelésük bonyolultabb, mint a körkupolásé és sokkal több vészhelyzeti lehetőség adódhat, de amire igazán fel kell készülni, az a szabadesés megtanulása stabil testhelyzetben. Ebben nagy segítség az a 2018 óta használt szélcsatorna, amelyben a zuhanási technikákat tudják megtanítani a katonáknak. A szélcsatorna-időt a honvédség bérli egy budapesti cégtől. Ugyancsak meg kell tanulni a kézi ernyőnyitást, hiszen a körkupolás képzés 15 ugrása bekötött rendszerben történik, ahol automatikusan megy végbe a nyitás. A légcellás képzés célja, hogy éjszaka, 4000 méterről, még az oxigén felszerelés használata nélkül, de a 20-30 kilogrammos felszereléssel és fegyverrel végre tudják hajtani az ugrást.

Stabil zuhanás gyakorlása. A nyitás kézzel történik majd.

A tanfolyam résztvevői 40 ugrásból 25-öt a cseh MarS légcellás tanuló ernyőjével ugranak, a maradék 15-öt az amerikai MC-5-ös taktikai légcellás ernyővel, amelyhez nagyméretű teher- és fegyverzsákok és oxigénellátó-rendszer csatlakoztathatóak. A taktikai ernyők további sajátossága, hogy a fő és tartalék ernyő egyforma méretű, hogy a katona akkor is végrehajthassa a feladatot, ha a tartalék ernyőt kényszerül használni. Tandemugráshoz szintén a MarS ernyőit használják, amellyel utast vagy nagyméretű terhet tudnak a földre hozni. Az utasok elsősorban elöljárók vagy VIP-ek, de hadműveleti körülmények között specialistákat, tolmácsot, egészségügyi személyzetet, kábítószer vagy robbanóanyag kereső kutyát is földre lehet juttatni. Tavaly szereztek be a légi kutató-mentő szolgálat ejtőernyőseinek MMTS-260-as ernyőket, amelyek nagy teherbírású, kimondottan kis területre való beugrásra való ernyők és szintén a MarS gyártmányai.

Az oktatás és kiképzés mellett a kiszolgálást is a SEKICS adja; az alegységektől beérkezett feladat alapján kivonulnak és berendezik az ugrózónát. Az ugróterületen kötelező jelleggel szakszemélyzetet, ugrásszolgálatot adnak: ugrásvezetőt és a helyettesét, felszerelő parancsnokot, földet érési ügyeletest, illetve ugrató parancsnokot a fedélzetre. Kétféle szakszolgálati engedély van, az ejtőernyős oktató és a beugró. Az ugrásvezetőnek és az ugrató parancsnoknak legalább ejtőernyős oktató szakszolgálati engedéllyel kell rendelkeznie, ez egyben le is szűkíti a kört.

Az alegységek katonái a berendezett ugrózónába érkeznek, és ott veszik fel az ernyőket. Ezt a SEKICS ellenőrzi. A fedélzeten már az ugrató parancsnok a felelős azért, hogy bekötött ugrásnál be legyen csatolva a karabiner, neki kell figyelnie az ugrókat, és intézkednie vészhelyzet esetén. Vészhelyzet lehet egy, a fedélzeten bekövetkező nem szándékos ernyőnyílás vagy, ha a gépen a bekötőkötélnél fogva fennakad az ugró. Ő figyeli a kiugrás pontját és a szélirányt és erősséget figyelembe véve úgy irányítja a gépszemélyzetet, hogy a kijelölt területre érkezzenek a katonák, különben földet érési vészhelyzet alakulhatna ki. Például a Tisza élő és holtága között ügyelnie kell, nehogy a vízbe dobja az ugrókat.

Ugrás körkupolás ernyővel Mi-8-as helikopterből

A nagy magasságú ugrást nagy magasságú nyitással (HAHO) és az ugyancsak nagy magasságú ugrást alacsony magasságú nyitással (HALO) a taktikai légcellás ernyőkkel hajtják végre az ugrók. HAHO esetében az ugrás 6000 méter körüli magasságban történik, oxigénnel. A nyitás bekötött rendszerben vagy rövid, öt másodperces szabadesés után történik. Ezekkel a kupolákkal akár 30 kilométert is lehet repülni. A szállító repülőgép a műveleti területtől távol repülhet, az ugrók pedig besiklanak a területre. Ez GPS-navigációval akár éjszaka is végrehajtható. A hazai ejtőernyős katonák egyelőre egy kisméretű, kézre szerelhető GPS-t használnak. Ahol a technikai feltételek adottak, az éjszakai ugrás és siklás még éjjellátóval (NVG) is bővíthető. A Magyar Honvédségnél a különleges műveleti katonáknak van olyan kevlár sisakjuk, amelyre NVG vagy akár rádió is csatlakoztatható. A zárt rendszerű rádióval a csapat tagjai nagytávolságú siklás közben is tudnak egymással kommunikálni, ami főleg éjszaka lehet hasznos, amikor nem látják egymást. (Nálunk egyelőre a rendszeresített ugrósisakot viselik az ugrók, de vannak törekvések arra, hogy az ejtőernyős lövészkatonák a saját sisakjukban ugorjanak; ahogy például az amerikai lövészek.)

Ugrás egy An-26-osból

A HALO során szintén nagy magasságban, 7-8 ezer méteren ugranak, és hosszabb zuhanás után, 1000 méter körüli magasságon, a célterület felett nyitnak. Az alacsony nyitás miatt a szállítógépnek a műveleti terület felett kell repülnie, ahol viszont számolni kell légvédelemmel. Ezért indokolt az a repülési és ugrási magasság, amely megnehezíti a légvédelem dolgát, de még kezelhető az ugrók számára (az oxigénellátás palackról megoldott, de a hőmérséklet itt már nagyon alacsony).

*

A bázisra visszatérve: a SEKICS épületéhez raktár, műhely, hajtogató terem és egy ejtőernyő szárító torony is tartozik. A toronyban szárítják a vizes ernyőket és itt gyakorolják a gyorsköteles és alpintechnikás lecsúszást a különleges műveleti dandár katonái és a kutató-mentők is. A toronyban kialakított pontokra felhúzott ernyőket kirázzák, majd a hajtogatóba kerülnek. A hajtogatást az erre szolgáló hosszú asztalokon, gyári eszközökkel, a három hónapos tanfolyamon kiképzett állomány tagjai, a riggerek végzik. Legalábbis a körkupolás MC-6-os és a légcellás tartalék ernyők esetében, mert a légcellás ernyőket maguk hajtogatják az ugrók.

Javítókészlet és javításon lévő ejtőernyő

A kiképzésen túl a SEKICS további feladata az ejtőernyős szakanyag raktározása is. Minden, ami ejtőernyő, az náluk összpontosul. Az ernyők csapatszintű karbantartása és javítása a saját műhelyükben történik. Az ejtőernyőzés leginkább az Egyesült Államokban fejlődött, sok minden onnan származik, például a javítási technológia is, amit aztán Európában is átvettek. Az ernyők alapvetően strapabíró eszközök, de amortizálódnak és sérülnek. Többnyire a földön, amikor a kupola vagy a nyitóernyő beleakad az aljnövényzetbe, miközben szedik össze az ejtőernyősök. Aztán van egy természetes kopásból adódó sérülés például a zsinórzatnál, ami a folyamatos súrlódás miatt megég, megolvad, megkopik. A kupola anyagán is keletkezhet sérülés, ha esetleg a hajtogatásnál – előbb-utóbb óhatatlanul – beszorul valami és kiszakad az anyag. A javítórészleg három embere cseréli a zsinórokat, foltokat varrnak fel vagy erősítenek meg, a menet közben keletkezett és félretett hibákat, illetve a szezonkezdés előtti átvizsgálás során feltárt hibákat kijavítják. Egy cérnaszál elvarrását, egy folt megerősítését nem kell leadminisztrálni, de nagyobb javítást, zsinórcserét már igen. Az ejtőernyő adatait és a sérülés helyét, jellegét rögzítik, a szervizlapra pedig felkerül, hogy hol milyen javítást végeztek, milyen cérnával, anyaggal, öltéssel. A javítási módszernek van egy nyilvántartási száma, ez bekerül az ernyő törzskönyvébe, egy bélyegzővel, hogy milyen sorozatszámú ernyőn milyen javítási számon található meg a dokumentáció. Így visszakereshető, hogy ki, milyen munkát hajtott végre az ernyőn. Az ejtőernyő javító tanfolyamot Csehországban végezték el a magyar ejtőernyősök.

*

A 2018-ban Szolnokon megrendezett 42. Katonai Ejtőernyős Világbajnokságon a magyar csapat a harmadik helyet szerezte meg. A honvédség tízfős ejtőernyős válogatottjának nyolc tagja a SEKICS-nél szolgál, ketten pedig Kecskeméten. Felkészülésüket is a SEKICS szolgálja ki. Épületük folyosóján kupák, serlegek, érmek és más relikviák tucatjai sorakoznak, a falon a magyar katonai ejtőernyőzés történetének egyik kiemelkedő alakjáról, Hüse Károlyról készült festmények lógnak. A SEKICS műhelyeiben tárolják és tartják karban az összes technikai eszközt. A névre szóló polcokon ejtőernyők sorakoznak. Mindenkinek két ernyője van, egy stílus- és egy célba ugró ernyő. A fogasokon ugróöltözékek lógnak; a sima felületű piros ruha a nagy sebességű zuhanáshoz, a fekete a célba ugráshoz kell. A többi helyet a célba ugráshoz használt, több darabból összeállítható, öt méter átmérőjű szivacs platform és felfújható gyakorló változata, valamint a földet érést kiértékelő rendszer elemeinek tároló dobozai foglalják el. 

A válogatott általában Szolnokon vagy Kaposújlakon készül fel. Utóbbi abból a szempontból nagyon jó, hogy az ugrók kihelyezett körülmények között dolgozhatnak, kiszakadhatnak a mindennapi környezetből, ahol ezernyi egyéb teendő vonja el őket a felkészüléstől. Az idei fő cél az októberi katonai világjátékok, a „katonai olimpia”, azon belül ez ejtőernyős világbajnokság a kínai Vuanban. Addig külföldi versenyek és hazai edzőtáborok segítik a felkészülést. Katonai ejtőernyős sportolóink a klasszikus sportejtőernyős vonalat követik, mint a célba ugrás vagy a stílusugrás. A stílusugrás egy kihaló ág, a célbaugrás továbbra is meghatározó, király kategóriaként is emlegetik. Aki civilben versenyez, az inkább a gyors kupolás (Swoop) ugrás vagy a szárnyas ruhás repülés felé kacsintgat. Itt is visszaköszön az, hogy a magas egészségügyi követelmény miatt kevés az utánpótlás, akikből később válogatott ugró lehetne. Ehhez hozzáadódott az is, hogy a honvédség évekig nagyon rosszul állt repülőeszközzel. Ezt azzal ellensúlyozták, hogy külön keretet biztosítottak civil repülőgép bérlésére és az ejtőernyős sportolók egy Cessnából ugrottak. A hét szűk esztendőnek vége, úgy tűnik, hogy most már lesz elegendő helikopter a felkészüléshez.

* * *

Fotó: SEKICS-archív, Szórád Tamás

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2019. áprilisi számában jelent meg.

Csökkent a regisztrált bűncselekmények száma és javult a rendőrség nyomozáseredményességi mutatója 2018-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – derült ki abból a megyei rendőr-főkapitányság által készített beszámolóból, amelyet csütörtöki ülésén tárgyalt a megyei közgyűlés. A beszámolót egyhangúlag fogadták el a képviselők.

Az adatok szerint a 2017-es 11 014-ről 19,6 százalékkal, 8854-re csökkent a regisztrált bűncselekmények száma tavaly a megyében, ami az ország területén regisztrált bűncselekmények 4,7 százalékát tette ki. Több mint hét százalékkal mérséklődött a közterületen elkövetett bűncselekmények száma és huszonegy százalékkal csökkentek a kiemelten kezelt bűncselekmények. Emberölés miatt 2018-ban hat, 2017-ben pedig öt esetben zárt le nyomozást a rendőrség.

A 2017-es adatoknál kedvezőbb volt tavaly a testi sértések aránya, számuk húsz százalékkal 780-ról 623-ra csökkent. A két évvel ezelőtti adatokhoz képest kevesebb tulajdon elleni szabálysértést, lakásbetörést és garázdaságot regisztráltak tavaly Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Tavalyelőtt negyvenöt rablás történt a megyében, ez 2018-ban huszonhatra csökkent, a lopások száma pedig 23 százalékkal, 3822-ről 2946-ra mérséklődött – olvasható a határozatban.

A megyei rendőrség nyomozáseredményességi mutatója a 2017-es 65,8 százalékról tavaly 74,4 százalékra emelkedett.

A beszámoló kitér arra is, a megyei rendőr-főkapitányság területén az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények száma tizenhárom százalékos emelkedés után 6626-ra nőtt 2018-ban. A 2017-es harmincról tavaly hatvanötre nőtt az illegális határátlépők száma, többségében iráni, török, afgán, szír és mongol állampolgárok próbálkoztak meg a zöldhatáron átszökni.

A beszámoló szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határszakaszán tavaly több mint 497 ezer doboz, csaknem 583 millió forint értékű csempészett cigarettára bukkantak a rendőrök.

Nőtt a határátkelőhelyek forgalma, a határrendészeti kirendeltségek 2018-ban több mint 12,5 millió utazót és 4,3 millió gépjárművet ellenőriztek, az átlépő magyar állampolgárok száma két, a külföldieké pedig tizennégy százalékkal növekedett. Az átkelőhelyek közül a csengersimai magyar-román határállomáson bonyolódik az összes átlépő személyforgalom harmada.

A tavalyi statisztikák szerint a megyében csaknem nyolc százalékkal, 1001-re nőtt a személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma – áll a beszámolóban. A halálos balesetek száma huszonötről huszonnégyre csökkent, de több súlyos és könnyű sérüléssel járó közlekedési baleset (278, illetve 699) történt az utakon; ezek hetven százalékát a személygépkocsi-vezetők, 15 százalékát a kerékpárosok, három százalékát pedig a gyalogosok okozták.

Tömegbaleset volt a kaliforniai Sunnyvale városban, a rendőrök szerint az elkövető szándékosan hajtott a tömegbe.

A San Franciscó-i öbölben fekvő Sunnyvale-ban történt szándékos balesetnek halálos áldozata nincs, de nyolc sérültet kórházban kezelnek. Egyikük, egy 13 éves kislány súlyos agysérülésekkel kómában fekszik. A baleset még a múlt héten történt, de a rendőrség csak egy nappal az eset után tájékoztatott róla. Az elkövetőt azonnal letartóztatták, és már bíróság elé is állították a Santa Clara-i megyei bíróságon.

A 34 éves Isaiah Joel Peoples nem mutatott megbánást. A rendőrség közlése szerint tettét az motiválta, hogy a járdán sétáló emberek ázsiaiak voltak, és azt gondolta róluk, hogy muszlim hitűek. Több rendbeli gyilkossági kísérlet miatt emelnek vádat ellene. Jay Boyarski helyettes ügyész szerint a vádpontokat gyűlölet-bűncselekménnyel is kiegészíthetik. Boyarski szerint Peoples akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat.

Sunnyvale polgármestere, Larry Klein közleményben ítélte el a történteket. “A mi közösségünk egységesen lép fel a gyűlöletből fakadó erőszakos cselekmények ellen” – fogalmazott a polgármester. Majd hangsúlyozta azt is, hogy a város büszke a közösséget gazdagító etnikai és vallási sokszínűségére, és ezen semmi sem változtathat.

Phan Ngo, a város rendőrfőnöke sajtótájékoztatóján közölte: folyik a nyomozás, a rendőrség azon igyekszik, hogy részletesen feltérképezze az elkövető személyét és hátterét. Mint mondta: Peoples 2005-ben és 2006-ban Irakban teljesített katonai szolgálatot, és azóta többször is kezelték őt poszttraumás stressz szindrómával.

Az Egyesült Államok kilép az ENSZ fegyverkereskedelmi egyezményéből – jelentette be Donald Trump az Országos Lőfegyverszövetség (NRA) indianapolisi konferenciáján.

Az ENSZ Közgyűlése által 2013-ban elfogadott egyezményt – a világ első olyan szerződését, amely szabályozza a hagyományos fegyverek globális kereskedelmét – az előző amerikai elnök, Barack Obama írta alá. Az amerikai szenátus azonban soha nem ratifikálta.

“Visszavonjuk aláírásunkat” – jelentette ki Trump az amerikai politikai életben is befolyásos fegyverlobbi konferenciáján. A résztvevők kitörő örömmel, tapssal és hurrázással fogadták a bejelentést.

Az NRA a kezdetektől fogva ellenezte a világszervezet egyezményét, amely nem csupán szabályozza a hagyományos fegyverek óriási üzletet jelentő világkereskedelmét, hanem egyúttal figyeli azt is, hogy ilyen fegyverek ne kerülhessenek emberi jogokkal visszaélők kezébe. Az amerikai lőfegyverszövetség álláspontja szerint azonban az egyezmény aláássa a belföldi fegyverkereskedelmet és ezzel a szabad fegyverviselés alkotmányban rögzített jogát.

Trump a konferencián mondott beszédében bejelentette azt is, hogy a kormány döntéséről értesítik az ENSZ illetékeseit is.

A bejelentés után több emberi jogi csoport is tiltakozását fejezte ki. Az Amnesty International amerikai szervezete például közleményében azt hangoztatta, hogy e döntéssel az amerikai kormányzat szabad utat enged a humanitárius megfontolásokat és emberi jogi kritériumokat nélkülöző fegyverkereskedelemnek.

2013 áprilisában az ENSZ 193 tagú Közgyűlése 154 támogató és három elutasító szavazattal fogadta el a fegyverkereskedelmet szabályozó egyezményt. 23 ország tartózkodott, köztük a legfontosabb fegyverexportőrök közé tartozó Oroszország és Kína is. Az egyezmény azt nem szabályozza, hogy a tagországok a területükön mire használhatják a fegyvereket, de a ratifikáló országoknak saját jogszabályt kellett elfogadniuk a hagyományos fegyverek, alkatrészeik és tartozékaik szállításáról, valamint a fegyverkereskedők működéséről.

Az egyezmény a kézifegyverektől a harckocsikon át a hadihajókig bezárólag szabályozza a hagyományos fegyverekkel történő globális kereskedelmet. Megtiltja a ratifikáló tagállamoknak a hagyományos fegyverek szállítását akkor, ha ezzel embargót sértenének, vagy népirtást, emberiesség elleni bűncselekményt segítenének elő, és tiltja a hagyományos fegyverek eladását akkor is, ha ezeket a polgári lakosság ellen, vagy úgynevezett civil épületek – kórházak és iskolák – ellen vetnék be.

Az egyezményt aláíró országoknak a fegyvereladások jóváhagyásakor mérlegelniük kell azt is, hogy a fegyvereket nem használhatják-e fel emberi jogok megsértésére, vagy nem kerülhetnek-e terroristákhoz, szervezett bűnözőkhöz.

Jogerősen tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy Erzsébet körúti gyorsétterem biztonsági őrét, aki megvert egy vendéget – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor a közleményében azt írta, 2017. október 15-én egy VII. kerületi étterem egyik vendége – kifejezett kérése ellenére – nem kapta meg a vásárlók könyvét, ezért szóváltásba keveredett az étterem két dolgozójával. Ekkor a harminc éves vádlott indokolatlanul megragadta a ruházatánál és az utcára rángatta, majd arcon ütötte a vendéget. Ezt követően a sértett kérdőre vonta a biztonsági őrt, aki tovább bántalmazta. A sértett az arcán nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, azonban súlyosabb sérülés bekövetkezésének is fennállt az esélye – tette hozzá.

A vádlott súlyos testi sértés bűntettének kísérletében bűnösnek vallotta magát, a bíróság a férfit tíz hónap, végrehajtásában két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Sebesült ukrán katonákat kezeltek a budapesti Honvédkórházban.

Kun Szabó István, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ parancsnoka pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta, 2014 óta a magyar állam – baráti országként tekintve Ukrajnára – segítséget nyújt. Azóta 39 katona gyógykezelését végezték el, pénteken három hagyhatja el gyógyultan az intézményt. Hozzátette: a Honvédkórház eddig is sok sérült katonán segített, s továbbra is kész erre. A kórház számos orvosa katonai műveleti tapasztalatokkal is rendelkezik.

Ljubov Nepop ukrán nagykövet megköszönte a magyar kormány segítségét, továbbá a kórház valamennyi dolgozójának a gondozást. Kiemelte: számítanak arra, hogy a továbbiakban is együttműködnek Magyarországgal abban, hogy erősebbé tegyék az európai platformot. Azt mondta: az orosz agressziónak nincs vége, majdnem mindennap vannak sebesültek, áldozatok, ezért a segítségre továbbra is szükségük lesz.

A nagykövet sajtóérdeklődésre jelezte, biztonsági okok miatt nincs lehetőség arra, hogy felvételt készítsenek az ukrán katonákról vagy interjút készítsenek velük.

Mind a biztonsági és minőségi szempontoknak, mind a nyomon követhetőségi és jelölési előírásoknak megfelelt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által vizsgált tíz üzletlánc polcairól származó egy “baby”, három bio és tíz hagyományos banán – közölte pénteken honlapján a Nébih.

A közlemény szerint a szakemberek a banáncsúcson és a gyümölcs húsában egyaránt elvégezték a penészvizsgálatot, továbbá banánonként több mint 350 növényvédőszer-maradék esetleges jelenlétét is mérték. A banánok mindkét vizsgálati irány esetében megfeleltek az előírásoknak. Hozzátették: a három bioként árusított gyümölcsnél nem volt kimutatható növényvédőszer-maradék. A többi tizenegy banán pedig ugyan tartalmazott szermaradékokat, de azok mennyisége minden esetben a megengedett határértéken belül volt.

Mindezek mellett mérték a gyümölcsök kalcium, kálium és összes cukor tartalmát is. A banánok kálium tartalma magasnak bizonyult, átlagosan kilogrammonként 3450 milligrammot tartalmaztak. A Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet OGYÉI tájékoztatása szerint a magyar ajánlás napi értéke 3500 milligramm – tették hozzá. A Szupermenta termékteszt kedveltségi vizsgálatán a tizennégy gyümölcs közül az első helyen az Excelban banán végzett, másodikként zárt a Natur aktiv bio banán, míg a harmadik helyre a az SCB Prémium banán került.

A Magyar Honvédség Modernizációs Intézete Digital Soldier 2.0 - „FÓKUSZBAN A KATONA” címmel rendezi meg következő angol nyelvű, nemzetközi konferenciáját.
Időpont: 2019. április 30. 09:00 - 15:00  Helyszín: Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központ

• 8:00 – 9:00 Regisztráció
• 9:00 – 09:25 Adminisztratív tudnivalók, programismertetés
• 9:25 – 10:00 Dr. Böröndi Gábor altábornagy – MHP, parancsnokhelyettes 
  Megnyitó előadás: Lépéstartás a virtuális generációval – a digitális világ a haza szolgálatában
• 10:00 – 10:20 Prof. Dr. Szilvássy Zoltán – Debreceni Egyetem, rektor 
  Tájékozódás és rövidtávú memória
• 10:20 – 10:40 Dr. Tóth László – Szegedi Tudományegyetem, egyetemi docens 
  A mély neuronhálók beszédtechnológiai alkalmazásai
• 10:40 – 11:00 A kiállítók bemutatása
• 11:00-11:30 Szünet (frissítők, a kiállítók megtekintése)
• 11:30 – 11:50 Dr. Amy A. Kruse – Chief Scientific Officer, The Platypus Institute, Arlington, VA, USA 
  Katona 2.0: A katonai teljesítmény fejlesztése a neurotechnológia által
• 11:50 – 12:10 Dr. Dávid Roland – Innoria Kft., társalapító és ügyvezető 
  Coherence & Team Flow: egyéni és csapatszintű képességfejlesztő EEG technológiák
• 12:10 – 12:30 Vécsey Zsadány – ALEAS Simulations, társalapító 
  Vezetésfejlesztés szimulációs alapokon – Egy Navy SEAL fejlesztő projekt tanulságai
• 12:30 – 13:00 Dr. Porkoláb Imre ezredes – HM Nemzeti Fegyverzeti Igazgató Kutatás-fejlesztésért és Innovációért Felelős Helyettese
• Küldetés alapú vezetés 2.0 – Miért szükséges a digitális transzformáció emberi aspektusaira koncentrálni?
• 13:00-14:00 Szünet (ebéd, a kiállítók megtekintése)
• 14:00 – 14:30 Panelbeszélgetés
• 14:30 Zárszó – Dr. Porkoláb Imre ezredes
  
  

Az előzetes adatok szerint 2019 első két hónapjában a születések száma 5,1 százalékkal kevesebb, a halálozásoké 11 százalékkal több volt, mint 2018 azonos időszakában. Ennek következtében a természetes fogyás 36 százalékkal, 3230 fővel nőtt 2018 január–februárjához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal statisztikáiból.

2019 februárjában az élveszületések száma 4,7 százalékkal csökkent, a halálozásoké pedig 1,8 százalékkal nőtt az előző év azonos havi értékéhez képest. A születések száma csökkent, miközben a halálozásoké emelkedett, ennek következtében a havi természetes fogyás a 2018. februári 5162-vel szemben 5695 fő volt, ez tíz százalékos növekedést jelent.

A házasságkötések száma lényegében változatlan maradt, 1872 pár lépett frigyre, ami 0,4 százalékkal, mindössze 7 házasságkötéssel kevesebb a 2018 februárinál.

Az idei év első két hónapjában összesen 13 891 gyermek jött világra, ami 745-tel, 5,1 százalékkal elmaradt a 2018. január–februári születésszámtól. Januárban 5,4 százalék, februárban 4,7 százalékkal kevesebb volt az élveszületések száma 2018 azonos hónapjaihoz képest. A teljes termékenységi arányszám egy nőre számított becsült értéke 1,43 volt, az előző év első két hónapjára számított 1,49-hoz képest.

Betett az influenza
26 106-an haltak meg, 11 százalékkal, 2485-tel többen, mint az előző év azonos időszakában. A jelentős többlet a kiemelkedően magas januári elhalálozásból adódott, amelynek hátterében az idei évben a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott. 2019. januárban 20, februárban 1,8 százalékkal többen hunytak el, mint egy évvel korábban.

Az élveszületések számának csökkenése, valamint a halálozások számának jelentős emelkedése következtében a természetes fogyás a 2018. január–februári 8985-tel szemben 12 215 fő volt, ami 36 százalékos növekedést jelent. 3319 pár kötött házasságot, ami 2,1 százalékkal, 72 friggyel kevesebb volt az előző év azonos időszakához képest.

Ezer lakosra 8,8 élveszületés és 16,5 halálozás jutott. Az előbbi 0,5 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 1,6 ezrelékponttal magasabb volt a 2018. január–februárinál, ennek eredményeként a természetes fogyás két ezrelékponttal, 7,7 ezrelékre emelkedett. 2019 első két hónapjában ezer élveszületésre 3,3 csecsemőhalálozás jutott, ez 0,4 ezrelékpontos növekedés az előző év január–februárhoz viszonyítva. A házasságkötési arányszám 2,1 ezrelékes értéke nem változott az egy évvel korábbihoz képest — írja a Biztositasiszemle.hu online biztosításszakmai újság.

A Száhil-öv, vagy Száhel-övezet, mely földrajzi értelemben Szenegáltól Eritrea keleti részéig terjed, nem hiába tekinthető napjaink egyik, ha nem a legszegényebb térségének. A néhány ezer évvel ezelőtt még erdős szavannaként létező terület jelentős része mára már gyakorlatilag „beleolvadt” a tőle északra elhelyezkedő Szaharába. A déli irányba történő, rekordokat döntő terjeszkedése (2500 km2/év), valamint területének mintegy 30%-ának (1,17 millió km2) sivataggá válása a 2010-es évekre mind egyre nagyobb nehézségeket okoznak a térség lakosainak.

A Száhel-övezet földrajzi kiterjedése napjainkban, forrás: google.com.

Kihívások a Száhel-övezetben

A jelenlegi szárazság még az 1970-es években kezdődött el, és azóta – néhány év kivételével – az évi csapadékmennyiség a korábbi átlagot (455 mm/év) sosem haladta meg.  Ez, az egyébként Afrika első számú termőföldjeiből egy olyan terméketlen földet eredményezett, mely milliók megélhetését, lakhelyét és ezzel párhuzamosan életét fenyegeti napról napra. Hogy közvetlenül pontosan hány millió emberről is van szó, nem lehet tudni. a Száhel-övezet folyamatos terjeszkedésével és a megközelíthetetlen területek miatt egyre nehezebb konkrét adatokkal szolgálni: a G5 országai (Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger) vonatkozásában egyes helyeken 80, máshol 90 millió főről írnak. Ez a szám számos szakértő szerint a következő 20 évben (2040-re) a duplájára nőhet, mely várhatóan fokozni fogja a térségben uralkodó válsághelyzetet.

Az ábra a Száhel-övezet évi csapadékmennyiség-változását mutatja 1901-től 2017-ig, forrás: http://research.jisao.washington.edu/data/sahel/. Az ábrán a Száhel-övezet népesség-és hőmérsékletváltozásának jelenlegi és jövőbeli becsült értékét láthatjuk, forrás: google.com.

Az utóbbi évek, évtizedek alatt az emberi tevékenységből  adódóan a levegőbe juttatott üvegházhatású gázok nagymértékben hozzájárultak a Száhel-övezet rendkívüli felmelegedéséhez, és a korábban ember által nem tapasztalt szeszélyes időjárási viszonyokhoz. A termőföldek mintegy 80%-a terméketlenné vált, a hőmérséklet pedig a globális átlagnál mintegy másfélszer nagyobb mértékben emelkedik, mely 2050-re akár 4-5 Celsius fokos hőmérséklet-növekedést is jelenthet. Az éghajlatváltozás mellett jelentős szerepe van a termőföldek pusztulásában a túllegeltetésnek is. Jelenleg mintegy 33 millió embert érinthet közvetlenül a szárazság okozta éhínség, akik nemhogy a jobb megélhetés érdekében, de már a túlélésért hagyják el otthonukat. Sokuk, a hiedelmekkel ellentétben nem külföldi országokban, hanem saját államuk egyik nagyvárosában keres menedéket, megélhetést. A fejletlen infrastruktúra, a szakképzetlenség, a megfelelő munkahelyek hiánya, a korrupció és a térség országaira közösen jellemző gyenge „demokratikus” kormányzás következtében nagy részük illegális munkát kényszerül vállalni. Ez a termőföldek elkobzásán át a nyílt utcai rablásokon keresztül a bűnszervezetek és más, szélsőséges csoportokhoz való csatlakozást eredményez.

A menekülés egyik legfőbb oka a fegyveres konfliktusok. A felmelegedés következtében rendkívül összezsugorodó Csád-tó és környéke az utóbbi években egyre több nyilvános figyelmet kapó Boko Haram terrorszervezetnek ad otthont. Az utóbbi 9 évben megközelítőleg 2,5 millió helyi lakos kényszerült elhagyni otthonát a Csád-medencében. Ugyancsak súlyos gondot okoz a pásztorok és farmerek közötti feszültség. Az előbbiek a részben a túllegeltetés során kialakuló elsivatagosodás hatására kényszerültek más, még termékeny és legeltetésre alkalmas földekre menni. Így kerülnek folyamatos összetűzésekbe a teljesen más mezőgazdasági eszközöket alkalmazó farmerekkel. A konfliktus kiváltó okai a természeti erőforrásokért való küzdelem, a gyors és szabályozatlan népességnövekedés, valamint az éghajlatváltozással és gazdasági átalakulással fokozódó ingerültség, melynek eredményeként 2011 és 2016 között évenként csak Nigériában 2000 ember vesztette életét, további 300 000 pedig menekülni kényszerült.

Regionális összefogási kísérletek

Bár problémáik jelentős része lokális eredetű, a súlyos természeti és ember generálta csapások egyaránt arra késztették a térség államait, hogy regionális szinten igyekezzenek megoldást találni mindezen nehézségekre. Az utóbbi évtizedekben a Száhel-övezet országai számos együttműködési tervet dolgoztak ki. Ilyen volt például a 2019. február 25-én, 17 térségbeli állam aláírásával létrejövő egyezmény is, mely hat projekt keretében igyekszik szabályozni a résztvevő országok üvegházhatás-kibocsátásának mértékét, ezzel enyhíteni az éghajlatváltozás helyi hatásain. Mahamadou Issoufou, nigeri elnök a klímacsúcson azonban kiemelte, hogy a 350 milliárd eurónak megfelelő támogatás nem tekinthető végleges megoldásnak, hiszen ők csak elszenvedői, nem közvetlen okozói a környezet gyors léptű változásának. A Csád-medence Boko Haram által ellenőrzött területeinek felszabadításáért, illetve annak későbbi újjáépítésének céljából a Lake Chad Basin Commission (LCBC) 2018. augusztus 30-án egy regionális szintű stratégiát dolgozott ki. December 6-án, egy Nouakchottban tartott adománygyűjtő konferencián 2,4 milliárd eurót sikerült összegyűjteni mintegy 40 különböző fejlesztési program kivitelezésére. Ez a G5 országainak korábbi, 1,9 milliárd eurós célkitűzését messze fölülmúlta.

Az egyik legnagyobb előrelépést a Száhel-övezet jövőjére vonatkozóan a 2013-ban publikált ENSZ-tervezet adta (UN Integrated Strategy for the Sahel). A tervezet elsősorban a jelenleg legsürgetőbb nehézségek kérdéseire ad kielégítő és megvalósítható válaszokat három fő területen: kormányzás, biztonság és újjáépítés. A kormányzás területe mindenekelőtt azt a célt tűzte ki, hogy a lakosság többségének akarata megegyezzen az adott ország prioritásaival, és fordítva. A biztonság elsősorban a határvédelem biztosítására utal, mely nemcsak a bűncselekmények és terrorista akciók visszaszorulását eredményezné, hanem a legitim gazdasági tevékenység kialakulásának feltételeit is előidézheti. A tervezet harmadik pillére pedig a sebezhető háztartások támogatását, az élelmiszerbiztonság megteremtését, valamint a hosszú távú újjáépítés feltételeinek biztosítását szeretné elérni. A 2013-as publikálás óta a térség számos állama, NGO-ja, intézménye, valamint jónéhány nemzetközi szervezet és intézmény (például: Afrikai Unió, Világbank, Afrikai Fejlesztési Bank) ígéretet tett a dokumentumban foglaltak kivitelezésének megsegítésére.

A „Nagy Zöld Fal” mozgalom

A Nagy Zöld Fal (Great Green Wall) kiépítésének ötlete minden eddigi regionális szintű együttműködési elképzelést felülmúlt. Az ötlet még az 1970-es években fogalmazódott meg a nagy szárazság következtében tömegével terméketlenné váló talaj feljavítására. Az 1980-as évekre már mozgalommá nőtte ki magát az ötlet, majd végül az Afrikai Unió égisze alatt, 2007-ben a Száhel-övezet érintett államai közösen kezdték el megvalósítani ezen régi álmukat. A kezdetben aláíró 11 állam létszáma mára már 20-ra emelkedett. A Nagy Zöld Fal mozgalom célja egy olyan zöld terület kialakítása, mely 8000 km (!) hosszan szeli ketté Afrikát Szenegáltól Dzsibutiig. 2019-ig, bő tíz év leforgása alatt becslések szerint az eredeti szakasz mintegy 15%-át sikerült kiépíteni, míg 2030-ra a következő célokat tűzték ki a résztvevő országok: 100 millió hektár jelenleg terméketlen földterület helyrehozása, 250 millió tonna széngáz elnyelése az atmoszférából, illetve 10 millió új munkahely megteremtése a mezőgazdasági és vidéki területeken. Amennyiben sikerrel jár a ’Fal’ kiépítése, úgy az rengeteg problémát képes lenne enyhíteni, mint az elsivatagosodást, talajpusztulást, éhínséget, migráció mértékét, illetve helyi konfliktusokat oldhat meg, munkahelyet teremtene millió ember részére.

Összességében stabilitást hozhat a térségre, mindemellett lényegesen hozzájárulhat az ENSZ által 2015-ben megfogalmazott Fenntartható Fejlődés célok eléréséhez is. A Nagy Zöld Fal építését 2014 óta többek között az ENSZ és az Európai Unió is támogatja: előbbi az ENSZ Sivatagosodás Elleni Konvenciója (United Nations Convention to Combat Desertification, UNCCD) keretein belül kidolgozott projekt által, utóbbi ennek finanszírozásával segíti a Fal megépülését. Csak az ír kormány eddig 1,2 millió eurót biztosított a zöldesítésre. Az UNCCD által elindított kampány, a „Growing World Wonder” egyre több figyelmet kap világszerte a médiának köszönhetően, melynek elsődleges célja globális figyelemfelhívás a térség problémáira. Reményeik szerint a kampánnyal – anyagi támogatások folytán – sikerül majd elérni a 2030-ra kitűzött céljaikat.

A Nagy Zöld Fal kiépítésének tervezete, forrás: google.com

Írta: Tóth Milán

Hagyományteremtő céllal első alkalommal rendeztek honvédelmi és rendvédelmi napot Csepelen a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma területén.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára köszöntőjében kiemelte: a rendezvény célja, hogy mindenki megismerhesse, a mindennapokban mit jelent a haza védelme, “a belső békénk, biztonságunk fenntartása”. Úgy fogalmazott: a békeidőben elvégzett hősies munkának lehettünk tanúi akkor, amikor a magyar tűzszerészek és hadihajózók a közelmúltban két egytonnás éles bombát kiemeltek Csepel és Budafok között a Dunából, majd hatástalanították és elszállították azokat.

Ahhoz, hogy öt-hat kilométeres sugarú körben az ott élő 3500 ember és a csepeli gyárakban dolgozó több száz munkás biztonságát garantálják, mintegy kilencszáz embernek – katonáknak, rendőröknek, polgári védelmiseknek és hivatalnokoknak – kellett a több hónapos előkészítő munka során összefogni – mondta az államtitkár.

György István fővárosi kormánymegbízott, a budapesti védelmi bizottság elnöke a társszervek közti együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott: Magyarországon eltelt több évtized, amikor katonának vagy rendészeti dolgozónak lenni nem jelentett igazán komoly presztízst. Ezért a kormánymegbízott szerint “vissza kell hozni” a területen dolgozók iránti tiszteletet.

Az első alkalommal megtartott csepeli honvédelmi és rendvédelmi napra a honvédség mellett a társszervek is bemutatókkal készültek. Megtekinthető a NATO 70 éves és a magyar NATO-csatlakozás húszéves jubileumára készült vándorkiállítás, valamint ügyességi versenyek is várják a fiatalokat.

Üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádol a Kisvárdai Járási Ügyészség egy kisvárdai férfit, aki egy nem létező szlovákiai pénznyereményre hivatkozással kért a sértettektől több mint 32 millió forintot, és a pénzt nem fizette vissza – tájékoztatta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vezetője.

Martossy György megbízott főügyész közleményében azt írta: a szintén csalás miatt kapott börtönbüntetéséből 2012-ben kiszabaduló vádlott rendszeresen kijárt Szlovákiába, ahol sportfogadásokat kötött, de nem nyert sokat. Szabadulása után két évvel ismerkedett meg egy szintén kisvárdai lakossal, akinek azt hazudta, hogy Szlovákiában nagyobb összeget nyert, de a lehívásához pénzre van szüksége.

A sértettől – 92 millió forintot ígéretével – 2017 májusáig részletekben több mint 26 millió forintot csalt ki a vádlott, aki ezt a pénzt fogadásokra és egyéb célokra elköltötte – ismertette a főügyész. Másik két sértettől ötmillió és másfél millió forintot kért a nem létező nyereményre hivatkozva, és azt a pénzt is elköltötte.

A bűncselekmények elkövetését tagadó vádlottra az ügyészség börtönbüntetést kiszabását érte a bíróságtól.

Megújul a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ moduláris katasztrófa-egészségügyi képességét támogató háttérlaboratóriuma – közölte a Honvédelmi Minisztérium.

A közleményben azt írták, az esetleges ipari katasztrófákat követő kár elhárításakor használt laboratórium fejlesztésével a Magyar Honvédség fenntartja a jelenlegi, katasztrófavédelmi közreműködőképességeit, bővíti azok kapacitását, valamint új képességekkel is gazdagodik.

A projekt célja, hogy pontosabban meg tudják határozni a katasztrófa méretét, csökkentsék a személyi és a vagyoni veszteségek mértékét, és növeljék a mentési és mentesítési feladatok támogatásának mértékét – tették hozzá.

A 650 millió forint vissza nem térítendő uniós forrásból megvalósuló projekt várhatóan 2020 tavaszáig tart majd.

Vasból készült, csaknem 700 éves robbanószerkezetet tártak fel kínai régészek az ország délnyugati részén fekvő Csungking városnál folytatott ásatások során – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

A szakértők szerint a Szung dinasztia idejéből (960-1279) származó bomba maradványai Kínában és talán az egész világon eddig feltárt legkorábbi robbanószerkezethez tartozhattak.

A maradványok egy Szung-kori kormányzati hivatal romjai közül kerültek elő, mely a kutatók szerint egy a 13. században a mongol és a Szung-seregek között zajló háborúban fontos védelmi szerepet betöltő, Tiaojü nevű városban állt.

Jüan Tung-san, a csungkingi kulturális örökségek intézetének igazgatóhelyettese elmondta: a vasból készült bomba az egyik legfontosabb lelet, amely Tiaojü város romjai közül előkerült. Ez a kor legfejlettebb fegyvere, ami az akkori legkorszerűbb technológia felhasználásával készült – tette hozzá.

A bombamaradvány 11 centiméter széles és 9,7 centiméter magas, 0,8 centiméter vastag héjjal rendelkezik, és egy gyújtózsinórral robbantható.

Csung Sao-ji, a kínai néphadsereg hadtudományi akadémiájának kutatója elmondta: a világ legkorábbi vasból készült robbanószerkezete egy 1341-es költeményből ismert úgynevezett Vaságyú volt az ókori Kína legjelentősebb hadtudományi fejlesztése, de eddig nem létezett megbízható tárgyi bizonyíték a létezésére, ezért a mostani lelet kulcsfontosságú a hadtörténeti kutatások szempontjából.

Az agyhártyagyulladás ellen egyedül a védőoltás nyújt hatékony védelmet – közölte a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerdán, az agyhártyagyulladás világnapján.

Póta György azt mondta, van védőoltás a betegség B- és a C-típusa ellen is, de mivel az egyik nem ad védelmet a másikra, érdemes mind a kettőt beadatni.

Az agyhártyagyulladások kétharmada a gyerekek első három és fél évében, főleg egy-másfél éves korban jelentkezik. A betegséget kiváltó meningococcus baktérium először a torokflórába kerül be, majd onnan a véráramba jut. A felnőtt szervezet már képes ezt meggátolni, de a kisgyerekek szervezete nem elég erős hozzá, ezért nagy veszélyt jelent rájuk – ismertette.

Az esetek hatoda, ha időben felismerik is, halállal végződik, a túlélők pedig nagy valószínűséggel egész életre kiható, maradandó károsodást (például járászavar, elbutulás) szenvednek – mondta Póta.

Új eszközöket, köztük járőrautókat és védőruházatot kaptak a Magyar Honvédség tűzszerészei.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter az ünnepélyes átadáson elmondta: a tűzszerészek évente mintegy 2500 riasztást kapnak, vagyis naponta öt-hat járőrt kell helyszínre küldeni szerte az országban. A Magyar Honvédség hadikikötőjében tartott rendezvényen Benkő Tibor közölte: még mindig számtalan feltárt és feltáratlan hely van Magyarországon, ahol a tűzszerészek munkájára van szükség.

A tűzszerészek naponta járják az országot, hogy az előkerült bombák, robbanószerkezetek ne veszélyeztessék a magyar állampolgárok biztonságát. Mégis – a miniszter szerint – méltatlanul keveset szólnak arról, hogy milyen áldozatvállalással végzik munkájukat a tűzszerészek minden nap. Benkő megemlékezett arról is, hogy az elmúlt húsz évben 11 katona halt meg tűzszerész feladatok ellátása közben.

Fontos, hogy méltó módon elismerjék a katonák mindennapi helytállását és szolgálatát – jegyezte meg a miniszter, kiemelve: kötelességük, hogy a legjobb, legkorszerűbb, a legnagyobb biztonságot nyújtó eszközöket adják nekik. Ezzel együtt viszont fontos a katonák megfelelő kiképzése is, a katonák megfontolt gondolkodása, felkészültsége. Benkő elmondta, a most és a közelmúltban átadott új eszközök mellett további terveik vannak arra, hogy a tűzszerészeket még jobban ösztönözzék.

A rendezvényen kiosztott sajtóanyag szerint a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében az elmúlt időszakban több hasznos eszközt: buszokat, tehergépjárműveket, járőrautókat, védőruházatot, generátoros robbantógépeket, aknakutató műszereket, önjáró tűzszerész felderítő robotokat, búvár felszereléseket kaptak a katonák.

Tavaly összesen több mint 36 ezer robbanótestet találtak Magyarországon. Idén, április közepéig 552 bejelentés érkezett a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred ügyeletére. Ebből több mint százszor soron kívül kellett intézkedniük a katonáknak. Eddig összesen több mint 3300 robbanótest került elő.

Április 10-én például a fővárosi BAH-csomópontnál egy 203 milliméter átmérőjű, száz kilogrammos szovjet gyártmányú rombológránátból szerelték ki a gyújtószerkezetet, amit a helyszínen meg is semmisítettek. Hatástalanítottak egy ötven kilogrammos magyar gyártmányú bombát, valamint elszállítottak több különböző típusú és nemzetiségű robbanótestet és gyújtószerkezet maradványt.