Biztonságpolitika

Összesen hatvanmillió forint bírságot szabott ki a jegybank a Magyar Posta biztosítóira: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, ügyféltájékoztatási, panaszkezelési és a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt hozott intézkedéseket és rótt ki bírságot a Magyar Posta Biztosító Zrt.-re és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-re.

Az MNB hétfői közleménye szerint az eljárások a 2015 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át. Bár az MNB több hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosítók megbízható működését. A jogsértések miatt az MNB a Magyar Posta Biztosítóra 25 millió, a Magyar Posta Életbiztosítóra 35 millió forint bírságot szabott ki, és kötelezte azokat a jogszabályszerű működésre.

A jegybank a bírságösszeget a biztosítók piaci súlyából fakadó piaci- és ügyfélkockázatok, a jogsértések súlya, és száma alapján állapította meg. A biztosítóknak 2019. június 30-ig (a kgfb-t érintő egyes hiányosságoknál szeptember 30-ig) kell írásban tájékoztatniuk az MNB-t a jogsértések megszüntetésére tett intézkedéseikről.

Az MNB jogsértésként azonosította, hogy a Magyar Posta Biztosító kgfb termékével összefüggő belső szabályozási, nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási és ellenőrzési rendszerei nem feleltek meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. A biztosító többször nem vagy késedelmesen tett eleget a kötvény- és kárnyilvántartó felé fennálló adatszolgáltatási, illetve az üzemben tartó felé történő értesítési kötelezettségének, és egyebek mellett a fedezetlenségi díjat érintő gyakorlata sem volt maradéktalanul összhangban a vonatkozó szabályozással.

Az MNB problémákat észlelt a lakásbiztosítási szerződési feltételek kötelező, illetve lehetséges tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Hiányosságokat tárt fel a vizsgálat a Magyar Posta Biztosító tartalékszámításában, a számviteli, vállalatirányítási, informatikai gyakorlatában, valamint az ügyféltájékoztatása és a panaszkezelése körében is.

A Magyar Posta Életbiztosító esetében a jegybank megállapította: a vállalatirányításában és belső kontrollrendszerében egyes belső szabályzatait, ügyrendjeit, eljárásrendjeit nem a jogszabályoknak megfelelően alakította ki, megfelelőségi, illetve belső ellenőrzési területét illetően is hiányosságokat észlelt, és a javadalmazási politikája sem volt minden tekintetben szabályszerű.

Hadtörténeti központtá alakítják Kratochvil Károly tábornok egykori balatonszepezdi lakóházát. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.

Ennek nyomán a kormány támogatja Balatonszepezd önkormányzatát annak érdekében, hogy az ingatlant megvásárolja és felújítsa. A határozat értelmében az ingatlant interaktív hadtörténeti emlékközponttá alakítják. E célra az idei költségvetésből 150 millió forintot biztosítanak.

Kratochvil a Székely Hadosztály parancsnoka 1869-ben született Brünnben. Első világháborús hőstetteiért később (1929-ben) megkapta a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét. 1946-ban halt meg Budapesten.

Mintegy négyszáz, robbantással fenyegetőző “telefonos terroristát” és e-mail-küldőt azonosítottak az orosz hatóságok, közülük többek ellen büntetőeljárás indult – közölte Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára.

“Mind nagyobb léptéket ölt az úgynevezett +telefonos terrorizmus+. Az év eleje óta több mint kétezer, elrejtett robbanószerkezettel kapcsolatos bejelentés érkezett, a legtöbb közülük külföldről” – mondta.

Sajtójelentések szerint múlt hétfőn névtelen, később hamisnak bizonyult bombafenyegetés miatt a moszkvai metróhálózat több mint kétszáz megállóját, az osztankinói tévétornyot, valamint egy tévé- és egy rádióstúdiót kellett átkutatni. Februárban az Interfax szerint a biztonsági szervekhez több mint nyolcszáz, bankfiókokra, bevásárlóközpontokra és közintézményekre vonatkozó, valótlan bejelentés érkezett.

Patrusev az Izvesztyija-interjúban arra a kérdésre, hogy a terrorelhárítás terén elért sikerek fényében nem lehetne-e enyhíteni a repülőtereken és a tömegrendezvényeken bevezetett biztonsági intézkedéseken, úgy vélekedett, hogy ezekhez már hozzászoktak az emberek, és természetesnek tekintik őket. Hangsúlyozta, hogy a biztonsági készültségnek összhangban kell lennie a továbbra is valós terrorfenyegetéssel. Elmondta, hogy 2018-ban 35 “terrorista irányultságú bűncselekményt”, köztük 19 terrortámadást sikerült megakadályozni.

Tovább folytatódik a bíróságokon a digitalizáció, az év végéig 112-vel bővítik azoknak a számítógépes végpontoknak a számát Magyarországon, amelyek használatával a bírák távmeghallgatásokat tarthatnak – közölte kedden Szombathelyen, a törvényszék összbírói értekezletét megelőzően Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese.

Az elektronikus fejlesztések nem csak a költséghatékonyabb ügyintézést teszik lehetővé, de a biztonságot is növelik, hiszen a vádlottat anélkül is meg lehet hallgatni, hogy elhagyná a büntetés-végrehajtási intézetet; a tárgyalás helyszínétől messzebb élő tanúknak sem kell utazniuk – mondta.

Hozzáfűzte: a rendszer kiépítését a Belügyminisztériummal közös projekt keretében kezdték meg, eddig 72 digitális végpontot létesítettek, az elmúlt hat hónapban 650 távmeghallgatást végeztek ezen a módon a bíróságok.

Gyarmathy szólt arról is, hogy szintén ez év második felében “élesedik” az e-akta rendszer, amelyet a bírák már használnak, de hamarosan elérhetővé tesznek az ügyfelek számára is. A kiépülő elektronikus rendszer lehetővé teszi, hogy az ügyfél – vagy a megbízott jogi képviselő – a nap huszonnégy órájában az interneten keresztül el tudja érni a ügyében keletkezett, elektronikusan rögzített dokumentumokat, amelyekből jelenleg több mint 22 millió található a megnyitni tervezett programban.

Andor Szabolcs, a Szombathelyi Törvényszék elnöke elmondta: 2018-ban összesen több mint 22 ezer 263 ügy érkezett a törvényszékre, amelyeknek döntő többségét egy éven belül sikerült befejezni, az ügyhátralék aránya az előző évhez képest tovább csökkent.

Továbbra is komoly kihívást jelent elmondása szerint a Szombathelyi Törvényszék számára a büntetés-végrehajtási ügyek nagy száma. A megyeszékhelyen található az egyik legnagyobb országos büntetés-végrehajtási intézet. Andor Szabolcs azt mondta, 2013 óta az ilyen ügyek száma megduplázódott, 2018-ban meghaladta a 2700-at.

Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az előző évhez képest összességében tíz százalékkal csökkent a Szombathelyi Törvényszékről a Győri Táblabíróságra került ügyek száma, ami – noha az eljárási szabályok változása is ebbe az irányba hatott – azt is jelzi, hogy a vasi bíróságok szakszerűen dolgoztak, főként a peren kívüli ügyekben és polgári peres ügyekben tovább csökkent a felekben fellebbezési hajlandóság.

Hozzáfűzte: a nem peres ügyekben tavaly az előző évhez képest egyharmadával csökkent a hatályon kívül helyezések száma, a polgári peres ügyekben 44 százalék körüli, a büntetőügyekben 40 százalékos a táblabíróság által teljes egészében helyben hagyott ítéletek száma, ami szavai szerint a legjobb arány a régióban.

https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/HHK-Kereszt%C3%A9ny%C3%BCld%C3%B6z%C3%A9s-HU.pdf

Élelmiszerbiztonsági és jelölési hibákat talált zabkásáknál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Jelölési problémák miatt a 17 termékből 14-nél indult hatósági eljárás. A kisebb jelölési hibák miatt a Nébih figyelmezteti az élelmiszer-vállalkozókat, és intézkedési terv benyújtása mellett kötelezi őket a hibák javítására, a súlyosabbnak számító jelölési problémák miatt hat zabkására élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki a szakemberek.

A hivatal honlapján közzétett tájékoztató alapján 17 zabkását, ezen belül 5 natúr, 12 csokoládés és csokoládé ízű zabkását ellenőriztek biztonsági és minőségi szempontok szerint. Közölték: mikotoxin szennyezettség miatt két zabkását már a teszt legelején ki kellett zárni. A Nébih szakemberei ezeknél a termékeknél azonnal megtették a szükséges hatósági intézkedéseket. A felelős vállalkozások a hatósággal együttműködésben maradéktalanul eleget tettek az előírt teendőknek.

A Nébih ellenőrizte a termékek allergénjeit is, emellett a szénhidrát-, a zsír-, és a fehérjetartalom, az édesítőszer-, valamint az ásványi anyag mérésére is sor került. A termékek megfeleltek az előírásoknak, valamint a csomagolásukon feltüntetett allergénekre vonatkozó állításoknak.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy bár a zab avenin nevű fehérjéje a gluténérzékenyek nagy részénél nem okoz egészségügyi problémát, fontos kiemelni, hogy az előállítás során búzával, árpával illetve rozzsal mégis könnyen szennyeződhet, amit a nem gluténmentesként jelölt termékeknél a laboratóriumi vizsgálatok is igazoltak. Három termék csomagolásán hirdették a gluténmentességet, amelyek a laboratóriumi eredmények alapján valóban mentesek voltak, így a gluténérzékeny vásárlóknak az ilyen vállaltan mentes zabkásákat kell keresniük.

Mindezek mellett a hivatal szakemberei kifogásolták az energiatartalom és a tápérték adatok szabálytalan megjelenítését, valamint az összetevők megtévesztő vagy helytelen jelölését is. Egy zabkásánál a magyar nyelvű jelölésen felültetett tápértékadatok eltértek az úgynevezett termékspecifikációban szereplő és a német nyelvű jelölésen feltüntetett értékektől – közölte a hivatal.

Átadták a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályának 5,7 milliárd forintból felépített új elhelyezési épületeit a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban.

Miskolczi Csanád rendőr ezredes, a Készenléti Rendőrség Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatóságának vezetője az ünnepségen elmondta, a kormány 2016-os döntésének értelmében a határőrizet megerősítésére háromezer új státusszal emelkedett a Készenléti Rendőrség létszáma, a bővülés eredményeképpen a meglévő hét mellett további nyolc határvadász bevetési osztályt hoztak létre vidéki székhelyeken.

A kabinet 2017-ben és 2018-ban összesen 96,9 milliárd forintot fordított a rendőri létszám feltöltésére, a szükséges felszerelések beszerzésére és a megfelelő infrastruktúra kialakítására. Az ezredes hozzátette, 2018 közepére felvették a háromezer főt, ezzel párhuzamosan pedig valamennyi székhelyen megkezdődött az elhelyezési körletek felépítése; tavaly Győrben, Szombathelyen, Pécsett, Nagykanizsán, Szegeden, idén pedig Debrecenben és Kiskunhalason adtak át az új épületeket.

Nyírbátorban 309 készenléti rendőr lát el szolgálatot, az új elhelyezési objektum biztosítja az állomány megfelelő bevetési képességének fenntartását szolgáló kulturált elhelyezést – hangsúlyozta Miskolczi Csanád.

Elmondta, a megyei rendőr-főkapitányság határrendészeti kirendeltségének területén felépített, csaknem hétezer négyzetméter alapterületű két új elhelyezési épület egyikében a 110 pihenőkörletet, klimatizált irodákat, teakonyhákat, raktárakat, hat fegyverszobát, eligazító helységet, kondicionáló termet alakították ki, a másik épületblokkban kapott helyet a kétágyas szobákkal épített garzonszálló. A lakókörletek minikonyhával és vizesblokkal felszereltek.

A Balogh János országos rendőrfőkapitány jelenlétében megtartott átadási ünnepségen Simon Miklós, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke, a térség országgyűlési képviselője elmondta, az egykori honvédlaktanyában szolgáló katonákra, határőrökre és rendőrökre mindig is büszke volt Nyírbátor és a környező települések lakossága.

A térség közbiztonsága jelentősen javult az elmúlt években, ezért köszönet illeti a helyben szolgáló készenléti rendőröket, valamint az állampolgársági és bevándorlási hivatal befogadó állomásán dolgozó munkatársait – fogalmazott Simon.

A képviselő felidézte, a helyiek nem örültek annak, hogy 2005-ben a nyírbátori laktanyába költöztették az idegenrendészeti közösségi szállást, de szavai szerint azonban annak sem lehet örülni, hogy – utalva az Iszlám Állam a helyi menekültügyi központban a napokban elfogott tagjára – “itt igen kemény terroristák, illetve terroristagyanús elemek is elvegyülnek az itt lévő illegális bevándorlók között”.

A körlet fejlesztésével viszont javulnak az itt szolgáló határrendészek munkafeltételei, a szolgálati lakások kialakításával pedig a fiatal rendőrök lakhatási feltételei váltak kedvezőbbé, ami segíti a fiatalok letelepedését – mondta el Simon.

Mintegy tíz százalékkal csökkent a fővárosi regisztrált bűncselekmények száma 2018-ban az előző év adataihoz képest a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) múlt évi beszámolója szerint, amelyet szerdán egyhangúlag fogadott el a Fővárosi Közgyűlés.

A rendőrségi beszámoló szerint a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2018-ban 9,8 százalékkal – 62 870-ről 56 739-re – csökkent.

Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány azt mondta, hogy a BRFK sikeres évet zárt, az elmúlt kilenc évet tekintve tavaly volt a legalacsonyabb a bűncselekmények száma Budapesten. Tovább csökkent a lakosság szubjektív biztonságérzetét leginkább negatívan befolyásoló kiemelt bűncselekmények száma – tette hozzá.

A jövő év fő feladatai között jelölte meg, hogy a kábítószer elleni küzdelem során a kínálati oldalt csökkentsék, minél több kábítószer-kereskedőt fogjanak el. Továbbá a gyalogos járőrszolgálatot előtérbe kívánják helyezni 2019-ben, mert “a látható rendőrség” visszatartó erőt jelenthet a közterületi bűncselekményekkel szemben.

Terdik fejlesztendő területként beszélt a baleset-megelőzésről, ugyanis a sérüléssel járó balesetek száma az elmúlt kilenc évben nem csökkent. Közölte azt is, hogy a rendőrség átlagos reagálási ideje – ez a küldés kezdeményezése és a riasztott egység helyszínre érkezése között eltelt időt jelenti – 2018-ban átlagosan 12 perc volt. A rendőrfőkapitány kitért arra is, hogy a BRFK-nál április elsejével létrejön egy olyan szervezeti egység, amelynek feladata az eltulajdonítottak dolgok mielőbbi visszajuttatása a jogos tulajdonosoknak.

Tarlós István főpolgármester a főváros nevében köszönetet mondott a BRFK vezetőinek és munkatársainak az egész éves munkájukért.

A rendőrségi beszámoló szerint a Budapesten regisztrált emberölések száma a 2017-es 34-ről a múlt évben 27-re csökkent, ugyanakkor a szándékos emberölések száma eggyel, 16-ra nőtt. A testi sértések száma 2,5 százalékos csökkenést mutat: 2017-ben 2048, 2018-ban 1996 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A halált okozó testi sértések száma nem változott a fővárosban, három-három ilyen történt 2017-ben és 2018-ban is, a súlyos testi sértéseké egy százalékkal nőtt (1124-ről 1135-re).

A beszámoló szerint kiskorú veszélyeztetése vonatkozásában 3,3 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2017-ben 184, 2018-ban 190 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A garázdaságok száma tavaly 5,9 százalékkal – 2766-ra – emelkedett, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeké pedig 31,7 százalékkal nőtt, 167-ről 220-ra. A vagyon elleni bűncselekményeken belül jelentős, 26,7 százalékos csökkenés figyelhető meg a lopások – ezzel együtt a betöréses lopások – számának alakulásában: 2017-ben 25 552, 2018-ban 18 727 esetet regisztráltak – olvasható a dokumentumban.

Az autólopások száma 50,7 százalékkal csökkent (998-ról 492-re) a főváros kerületeiben tavaly a 2017-es év adataihoz képest, a gépjárműfeltörések száma pedig 48 százalékkal (1768-ról 920-ra) esett vissza. A múlt évben 17,5 százalékkal kevesebb lakásbetörést regisztráltak Budapesten 2017-hez képest, számuk 2994-ről 2469-re csökkent. A rablások száma is csökkent, 270-ről 240-re, ami 11,1 százalékos visszaesést jelent.

A beszámoló szerint a rendőri eljárásokban a nyomozás eredményessége 2018-ban az előző évhez képest 48,3 százalékról 61,1 százalékra emelkedett. Kitértek arra, hogy Budapesten 2018-ban a személyi sérüléses balesetek száma a 2017-es adatokhoz viszonyítva 3,5 százalékkal, 3685-ről 3556-ra csökkent.

Március 24-én volt 20 esztendeje, hogy a NATO megindította a Jugoszlávia elleni Allied Force műveletet. Mialatt a bevetések zajlottak, az USAF egy kicsi, válogatott csoportja készen állt arra, hogy az esetleg lelőtt gépek pilótáinak ellenséges területről történő mentését a levegőből fedezze, irányítsa.

Egy lelőtt gép pilótájának, aki az ellenséges területen ejtőernyővel ért földet, az esetek túlnyomó részében a harci kutató-mentő szolgálat az egyetlen reménye a túlélésre. Mivel az eredményes lelövéssel többnyire az ellenség is tisztában van, azonnal megkezdi a túlélő hajózószemélyzet felkutatását. Egy elfogott pilóta rendkívüli értékkel bír, egyrészt a hírszerzés számára, másrészt felhasználható politikai és propaganda célokra. Ezért fontos, hogy a csapásmérő bevetések megkezdése előtt készen álljon a megfelelő képességű harci kutató-mentő, vagyis a CSAR (Combat Search And Rescue) szolgálat.

Sok pilóta szerint a harci kutatás és mentés a légierő feladatai közül a legnehezebb, legveszélyesebb és egyben a legnagyobb bátorságot igénylő feladat. A túlélőért a legtöbb esetben egy ismeretlen, ellenséges terület fölé kell berepülni, ahol a legnagyobb veszélyt a mobil légvédelmi eszközök jelentik, a járművekre szerelt rakétaindítók valamint az akár egy személy által is hordozható és alkalmazható eszközök (MANPADS). Ez utóbbiak minimális takarásból is dolgozhatnak, bármilyen jelentéktelennek tűnő tereptárgy, például fa, bokor, szikla mögött megbújva.

Phil "Goldie" Haun őrnagy gépét, a Lynx 11 hívójelű A-10-est 1999. május 2-án érte MANPADS találat. Az őrnagy a legközelebbi tartalék repülőtér, Skopje felé vette az irányt és egy hajtóművel, némi nehézségek árán sikeres kényszerleszállást hajtott végre. 

A bevetések közben folyamatosan változhat a helyzet az ellenség aktivitásától, a túlélő helyzetétől és állapotától függően. A CSAR kötelék helyszíni parancsnokának a pillanatnyi helyzethez alkalmazkodva kell döntéseket hoznia. A túlélőt helikopter menti ki, azonban ez önmagában nem mindig elegendő. A helikopter érkezése előtt a területet ellenőrzés alatt kell tartani, az ellenség figyelmét és erejét le kell kötni, ellenkező esetben a mentésre érkező forgószárnyas is könnyen áldozatul eshet. Ezért van szükség olyan támogató repülőgépre, amely kis magasságban is hosszú ideig tud járőrözni, jelentős fegyverterheléssel bír és találat esetén megfelelő túlélő képességgel rendelkezik. Az USAF-nál az ilyen gépek hívójele a vietnami háború óta: Sandy. Akkor a légcsavaros A-1 Skyraidert használták, napjainkban pedig az A-10-est, amely az összes fenti kritériumnak kiválóan megfelel.

A harci kutatás-mentést támogató feladat összetettsége miatt csak olyan hajózó ülhet a bevetésre kijelölt A-10-es pilótafülkéjébe, akinek van CSAR jogosítása. Ezt azok kaphatják meg, akik már megfelelő tapasztalattal és kiképzéssel (Weapon School, Fighter Weapons Instructor Course) rendelkeznek.

*

Harci kutató-mentő támogatás az Allied Force művelet idején

1993 után az egyetlen európai A-10-es egység a németországi Spangdahlemben települő 81. század lett. Amikor 1998-ban néhány A-10-est Avianóba vezényeltek és CSAR készültségbe helyeztek, a hajózók egy része már rendelkezett helyismerettel a Balkánon, mivel ’93 után a saját különleges erőkkel valamint az olasz és a francia kutató-mentő szolgálatokkal sokat repültek a boszniai légtérben. A térségre érvényes CSAR eljárásokat szintén a 81-esek pilótái dolgozták ki. A munkába mindenkit bevontak, akinek egy mentőakcióhoz köze lehetett, beleértve a műveleti központ (CAOC) embereit, a NATO AWACS-einek és az USAF EC-130-as harctéri légi harcálláspontjainak (ABCCC) személyzeteit valamint a különleges erők helikoptereseit is.

Avianóból száll fel a 81-esek egyik A-10-ese. A háttérben a Dolomitok magasodnak.

Az Allied Force művelet 1999. március 24-i megindításakor az USAF állandó földi és légi CSAR készültséget állított fel. A háború első szakaszában a 81-esek Avianóból biztosították a szolgálatot, ez azonban nagyon messze esett a műveleti területtől. Ezért április 11-én áttelepültek a dél-olasz Gioia del Colle-be. Itt hat plusz két tartalék gép adta a harci kutató-mentő készültséget.

Áprilisban a 74. század (Pope légierő bázis, Észak-Karolina) öt cápafogas gépe is csatlakozott a 81-esekhez. Őket követte május 19-én a 104. expedíciós egység, amelyet három, a Légi Nemzeti Gárdához tartozó A-10-es századból állítottak össze. Számukra azonban már csak Szicíliában, a Trapani bázison jutott hely. Elég egy pillantás a térképre és látható, hogy ez szintén nagyon messze volt a műveleti területtől, ezért az Észak-Szerbia feletti lelövésekre számítva az USAF Magyarországon, Taszáron állított fel egy második CSAR szolgálatot. A 104-esek pilótái egy emberként jelentkeztek a taszári áttelepülésre, de természetesen nem mehetett mindenki, mert mindössze három A-10-est vezényeltek Magyarországra.

Gárdista A-10-es Harley Copic festményén. A gárdisták alkotta 104. expedíciós egység beceneve a „Killer Bees” lett. A sajtó ezt annak idején „Gyilkos méheknek” fordította, ami szó szerinti fordításban megállja a helyét és találó is, bár ebben az esetben a valóság más. Mindhárom gárdista század honi bázisa B betűvel kezdődik (Boise - Idaho, Battle Creek - Michigan, és Barnes - Massachusetts), ezért a kevésbé izgalmasan hangzó „Gyilkos B-k” a helyes fordítás.

A CSAR készültséget adó A-10-esekre a betöltött gépágyún kívül általában két AIM-9M Sidewinder légiharcrakétát, egy AN/ALQ-131-es zavarókonténert, két, nem irányított rakétákat tartalmazó konténert, két AGM-65D Maverick infravörös rakétát és kettő-négy darab 500 fontos Mk 82-es bombát függesztettek (lásd nyitókép). A nem irányított rakéták közül a nappali célkijelöléshez füstöt fejlesztő foszfortöltetű, az éjszakaihoz magas hőfokon égő világító töltetű változatot választottak. Ez utóbbiak egy kis tartályt tartalmaznak, amelyek indítás után kinyílnak és kilökik a világítótöltetet. A töltet egy mini ejtőernyővel ereszkedik le és kb. három percig világítja meg a területet (célpontot) az éjszakai bevetéseknél minden esetben éjjellátó készüléket (NVG) viselő hajózó számára. A Mk 82-esek biztosítékát úgy állították be, hogy a bombák a talaj felett ötméteres magasságon robbanjanak. Légvédelmi eszközök és a gyengén vagy egyáltalán nem páncélozott célok ellen ez az eljárás bizonyult hatékonynak.

A pilótafülkében ott volt a keresést és vizuális azonosítást segítő távcső és a CSAR bevetések elengedhetetlen tartozéka, az ISOPREP (Isolated Personnel Report) kártya. Ez a kártya tartalmazta azokat a személyes kérdéseket, amelyekre a választ csak az adott pilóta tudja. A kérdéseket és a válaszokat a pilóták állítják össze, olyan formában, hogy stressz alatt is emlékezzenek rá. Miután megvan a lelőtt gép pilótájának a neve és rendfokozata, a CSAR géppár vezére - aki a mentés helyszíni parancsnoka is egyben - magához veszi a pilóta ISOPREP kártyáját és felszáll. Amint a CSAR gépek megtalálták a túlélőt, a kártya kérdései alapján azonosítják őt. Ha helyes válaszok jönnek, akkor indulhat a mentés. Ha nem, akkor valószínűleg nem a túlélő kezében van a rádió, vagy már elfogták és kényszerítik őt, hogy a kérdésekre válaszolva a közelbe csalja a CSAR gépeket.

A-10-es pilóták által dedikált poszter a taszári múzeumban.

A földi készültségbe vezényelt, felfegyverzett A-10-eseket a pilóták a szolgálat felvételekor azonnali indulásra kész állapotba hozták. A hajtóművek indítása után a navigációs rendszert beállították, a gurulás megkezdéséig szükséges összes földi ellenőrzést elvégezték, majd leállították a hajtóműveket. Valamennyi kapcsolót abban a helyzetben hagyták, ami az azonnali indításhoz szükséges így riasztás esetén csak indítani kellett, majd kigurulni és felszállni. A légi készültséget általában két A-10-es géppár adta. Amikor a csapásmérő gépek beléptek az ellenséges légtérbe, a CSAR gépek már a számukra kijelölt várakozási légtérben voltak, készen arra, hogy egy saját vagy szövetséges gép lelövése esetén azonnal akcióba léphessenek. Ebben az esetben az egyik géppár megkeresi, és a levegőből oltalmazza az ejtőernyővel földet ért hajózót, a másik fedezetet ad a kutató-mentő helikopternek vagy felváltja a túlélőt oltalmazó gépeket arra az időre, amíg azok megtankolnak valamelyik KC-135-ösből.

Ha volt elegendő számú A-10-es, akkor minden csapásmérő kötelék megkapta a maga Sandy-jét, de néha erősen „sakkozni” kellett a rendelkezésre álló gépekkel, hogy mindig jusson elegendő a CSAR készültségre. Előfordult, hogy egy-egy Warthog nappal csapásmérő bevetésen volt vagy éppen előretolt légi repülésirányító feladatot (AFAC) teljesített, majd az utolsó nappali bevetésről visszatérve a fegyveres szakág a CSAR fegyverzetet függesztette a gépekre, és harci kutató-mentő szolgálatba állították azokat. Az is egy megoldás volt, hogy az előretolt repülésirányító, célpontkijelölő A-10-esek pilótafülkéjébe CSAR jogosítással is rendelkező hajózó ült, így szükség esetén az AFAC bevetésből kiválva CSAR feladattal folytathatta a bevetést. A szerepek olykor felcserélődtek, és megtörtént, hogy amikor minden csapásmérő gép bevetésen volt, a CSAR készültséget adó A-10-est kellett kiküldeni egy radar megsemmisítésére.

A háború első szakaszában az A-10-es pilóták nem csak saját típusuk fedélzetén repültek. Egy-egy főt közülük beosztottak a harctéri légi harcálláspontként használt, Moonbeam hívójelű EC-130-asok fedélzetére. Feladatuk az A-10-esek tevékenységének koordinálása volt a műveleti központ és a Magic hívójelű AWACS igénye alapján.

*

Az Allied Force műveletben két amerikai repülőgép esett a szerb légvédelem áldozatául, a Vega 31 hívójelű F-117-es és egy F-16-os, Hammer 34 hívójellel. A nagyobb figyelmet a műveletek negyedik napján, március 27-én lelőtt F-117-es pilótájának kimentése kapta, egyrészt a típus miatt, másrészt, mert a mentésnél jelentős erejű CSAR támogatást mozgósítottak. 

Dale Zelko alezredes (Vega 31) sisakja és felszerelésének darabjai valamint gépének katapultülése. Korábban Zelko is A-10-es pilóta volt.  

A lopakodó lelövésekor nem volt levegőben CSAR készültség, ezért az avianói földi készültség indult. Összesen három A-10-es géppár adott közvetlen támogatást a kutató-mentő helikoptereknek. Rajtuk kívül tankerek, egy NATO AWACS, egy EC-130-as légi harcálláspont és lokátor elleni HARM rakétákkal felszerelt F-16CJ gépek vettek részt közvetlenül az akcióban. A lézerirányítású bombákkal és célzókonténerrel felszerelt F-16CG gépek földi készültséget adtak.

A tényleges mentőakció azt követően indulhatott, hogy Sandy 30 megtalálta és azonosította Vega 31-et. A pilóta nem ott volt, ahol először számították. Össze kellett hangolni a CSAR gépek légi utántöltését a helikopter érkezésével úgy, hogy közben egy A-10-es géppár mindig a túlélő közelében maradjon. Ha az A-10-esek kabinjában jelzett a besugárzásjelző, a pilóták „Magnum” jelzést adtak, ami a lokátor elleni HARM indítását jelentette. Természetesen az A-10-esek nem hordoztak ilyen rakétákat, de a trükk viszonylag jól bevált, a besugárzás megszűnt. Ettől függetlenül a besugárzás irányát megadták az AWACS-nek, amely odairányított egy F-16CJ-t. Ha ismét bekapcsolták a lokátort, HARM indításra is sor került.

David Goldfein alezredes (Hammer 34) F-16-osának maradványai. 

Miközben az A-10-esek lekötötték a légvédelmet, a különleges erők Mocassin hívójelű MH-53J Pave Low és MH-60 Pave Hawk helikopterei a terep felett alacsonyan repülhettek be Vega 31 kimentésére. Az akció közben többször tettek fel ISOPREP kérdéseket a pilótának, hogy biztosak lehessenek abban, hogy továbbra sem esett fogságba. Végül a közel hatórás mentőakció sikerrel, veszteség nélkül zárult, a lopakodó pilótája a Pave Hawk fedélzetén hagyhatta el rejtekhelyét.

John "Buster" Cherrey százados megérkezik A-10-esével az 1998-as kecskeméti repülőnapra. Hét hónap múlva Sandy 30 hívójellel az F-117-es pilótájának mentését fedező CSAR köteléket vezette. 

A háború előre haladtával bizonyossá vált, hogy a legnagyobb fenyegetést a nehezen felderíthető, mobil légvédelmi eszközök jelentik, márpedig ezek alkalmazásában a szerbek igen jók voltak. Az éles CSAR bevetés pedig rámutatott arra, hogy az erősen fenyegetett környezetben a sikeres mentéshez mennyire fontos szerep jut a helikopter közvetlen támogatására alkalmas repülőgépeknek. Nélkülük az ellenséges erők minden figyelmüket és eszközüket a kutató-mentő helikopter lelövésére fordíthatták volna.

* * *

Az írás a 2009-ben ugyanezzel a címmel megjelent bejegyzés átdolgozott változata.

Forrás: Christopher E. Haave és Phil Haun: A-10s over Kosovo

Fotó: USAF, Szórád Tamás

Tarcsa Csabát nevezték ki a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) igazgatójának – tájékoztatta a Belügyminisztérium (BM).

Tarcsa Csaba jelenleg – március 31-ig – a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. Április elsejei hatállyal nevezték ki a KR NNI igazgatójának.

A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetésével április 1-jei hatállyal Fellegi Norbertet bízták meg, aki jelenleg a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatóság vezetője.

A KR NNI korábbi igazgatója – 2014. július 1-jétől – Bezsenyi Mihály volt, aki januárban vesztette életét.

Az izraeli hadsereg közölte, a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász terrorszervezetet okolja a hétfő reggeli rakétatámadásért, és mozgósításba kezdett. A Hamász “technikai hibára” hivatkozott a reggeli rakétatámadás után – jelentette a helyi média.

A hadsereg szóvivője bejelentette, hogy két újabb gyalogos és egy tüzérdandárral erősítették meg az övezet környékén állomásozó csapatokat, amelyeket gyakorlatozásból irányítottak át a térségbe. Az izraeli közszolgálati rádió értesülése szerint ezek a csapatok mindenképp Gázához készültek a hét végére várható tömegtüntetések miatt, de a reggeli rakétatámadás miatt előrehozták az átcsoportosítást.

A hadsereg álláspontja szerint rakétát az övezet déli részéről, Rafiah mellett, egy Hamász birtokolta kilövőállásból a Hamász katonái indították, és ezért ők a felelősek érte. A reggel bevetett, 120 kilométeres hatótávolságú rakétát az izraeli katonai tűzszerészek szerint a Hamász műhelyében, a Gázai övezetben gyártották, az iráni gyártmányú Fadzsr-5 rakéta másolásával.

A rádió szerint a válaszcsapásra készülve tartalékosok behívása is megkezdődött, de egyelőre csak a légierő és a hírszerzés, valamint a vaskupola légvédelmi egységek személyzete körében. A Hamász azt közölte, hogy a viharos időjárás miatt felmerült technikai hiba okozta a rakéta kilövését. A tíz nappal ezelőtt Tel-Avivra kilőtt két rakéta után is tévedésre hivatkoztak.

Izrael lezárta a személyforgalmat szolgáló erezi és az áruforgalmat átengedő, Kerem Salomnál lévő átkelőhelyeket a Gázai övezet felé, valamint lecsökkentették a földközi tengeri halászati övezetet az övezetben élő halászok számára – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság.

A bíróságok még az igazságszolgáltatásnál is komolyabb szerepet töltenek be a társadalom életében, létük önmagában meghatározó a jogi kultúra, a béke, az együttélés szempontjából – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.

Handó Tünde a kaposvári önkormányzat és a hivatásrendek helyi szervezetei által 27. alkalommal tartott, Jogi beszélgetések című szakmai konferencia zárónapján hangsúlyozta: az állam ideális állapotában, a fékek és egyensúlyok rendszerében a hatalom megosztott gyakorlásáról van szó. A három hatalmi ág – törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás – együttműködve, egymásra figyelve építi azt, amit jogállamnak hívunk.

Hamis minden megközelítés, amely a hatalmi ágakat egymással szembe próbálja állítani, ezek egyik lényegi eleme, hogy a bírói hatalmat kormányzattal, törvényhozással szembeni ellenhatalomként határozzák meg és erre biztatják a bírókat és alkotmánybírókat – közölte az OBH elnöke.

Handó szólt arról is, hogy a bíróságok nem kizárólag jogalkalmazók, “a törvény szájai”, mert tevékenységükkel alakítják a jogot és ezáltal az állam működését.

Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában szólt arról, hogy készül a Kúria következő ötéves szervezeti stratégiája. Ebben fontos kérdésként szerepel, hogy belső működését tekintve a Kúria milyen szerepfelfogást kövessen, a hierarchiára vagy a koordinációra helyezze a hangsúlyt. Elmondta, a hierarchikus felfogás szerint a Kúria a bírósági rendszerre mint egységre tekint, amelyben a szervezeten belül szinte mindenért felelősséget vállal, s a helyes döntéseknek az eljárások végén kell megszületniük.

“Ebbe a modellbe illeszkedik az a gyakorlat, hogy a Kúria az alacsonyabb szintű bíróságokkal együttműködve dolgoz ki jogértelmezési megoldásokat az egységes jogalkalmazási irány követéséért” – közölte. Hozzátette, ennek előnye a joggyakorlat hatékony és gyors biztosítása, hátránya a kúriai bírák munkaterhének növelése, figyelmük megoszlása.

Hozzátette: ezzel szemben, ha a hangsúly a koordináción van, a bírósági szintek közötti elkülönülés funkcionális elkülönülés is, vagyis van elsőfokú bizonyító, van jogorvoslati bíróság és a jogegységesítést, jogfejlesztést biztosító Kúria. “Itt hierarchia helyett a bírók az egyes bírói szintek autonómiájára helyezik a hangsúlyt, a Kúria a törvényben meghatározott hatáskörének gyakorlásán túl nem ad tanácsot jogértelmezési kérdésben az alsóbb fokú bíróságoknak, hanem a jogfejlesztő szerepre koncentrál és a legnagyobb horderejű ügyekben dönt” – mondta, jelezve: ennek előnye, hogy a kúriai bírák a törvényi feladataikra tudnak koncentrálni, azokat hatékonyabban képesek ellátni, de hátrány, hogy a jogértelmezési dilemmák később kerülnek a Kúria látókörébe.

“A stratégia írói nyitva hagyják a kérdést, azonban utalnak arra, hogy a Kúria jelenlegi működése inkább az első modellnek felelne meg, hiszen egyre erőteljesebben működnek azok a testületek, amelyek a gyors állásfoglalást teszik lehetővé” – jegyezte meg Darák.

A Kúria elnöke szólt a jog és igazságosság problémájáról is. Úgy véli, a kettő egymásra van utalva: a jog az erkölcsi igazolást, az igazságosság pedig azt igényli, hogy az elveit ültessék át a pozitív normákba. “A kettő között sosincs állandó harmónia, az igazságosság képes megteremteni és elvonni is a pozitív jog legitimitációját” – fogalmazott.

Stumpf István alkotmánybíró előadásában azt mondta, az alkotmányos identitásnak, szuverenitásnak kell, hogy legyen egy érinthetetlen magja, amelyet nem sérthet az Európai Unió döntési rendszere sem. Ennek a magnak a napjainkban is zajló kimunkálása elsődlegesen az alkotmánybíróságok feladata.

Az alkotmánybíróságok tehát ezen a területen stratégiai szövetségesei a mindenkori nemzeti kormányoknak, hiszen a jog nyelvén mondják el a nemzeti identitást, szuverenitást érintő politikai szempontokat – hangoztatta.

Rámutatott, Magyarországon az alaptörvény hetedik módosítása után nyílt meg annak a lehetősége, hogy az Alkotmánybíróság törekedjen összhangba hozni az alaptörvényben foglalt alapvető jogokat és szabadságokat, amelyek nem korlátozhatják az ország területi egységére, népességére, államformájára, berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogosítványát.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kiemelte, hogy az ügyvédi hivatásrend híd szerepet tölt be a közszféra és a magánszféra között. Megítélése szerint az ügyvédi tevékenység nélkülözhetetlen a jogállamban, az állampolgárok eligazodását a legegyszerűbb jogi tanácsadástól kezdve a legösszetettebb jogi kérdések megoldásáig segítik.

A kamarai elnök felhívta a figyelmet az ügyvédi titoktartás fontosságára, amelynek szabályait a hivatásrend tagjainak nemcsak a hatóságok előtt, de a magánéletükben is be kell tartaniuk. Úgy vélte: a hatalomnak e titoktartás iránt mutatott tisztelete a jogállam értékmérője.

Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja azt hangsúlyozta, hogy jogállamról ott beszélhetünk, ahol valós és folyamatos az állam és az állami intézmények hatalmának korlátozása, a jogrend nem szelektál, a joganyag, különösen az alaptörvény nem frázisgyűjtemény, a törvényesség követelménye mindent megelőz, s ebben mindenki egyetért. “Magyarország természetesen jogállam, hisz ezt mondja az alaptörvény” – fogalmazott.

Elkezdődött a titkosszolgálatok közötti valós információcsere – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő annak kapcsán, hogy az elmúlt napokban Magyarországon, Ausztriában és Németországban is őrizetbe vettek embereket terrorcselekmények alapos gyanúja miatt.

Emlékeztetett: a Terrorelhárítási Központ (TEK) által elfogott férfi eddig átcsúszott minden ellenőrzésen. Görög tartózkodási engedélyt kapott, amit az Európai Unióban használhatott, de kiderült, hogy Szíriában tömeggyilkosságokat terveztek és vezettek. Nógrádi úgy fogalmazott: nem fog kiderülni, hogy az információ melyik országból érkezett, de a történtek azt mutatják, hogy elkezdődött Európában az együttműködés.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet szétesőben van. Tagjai mindent megtesznek, hogy lehetőség szerint Európában fogják el őket; ha itt kerülnek börtönbe, az “nyaralás” ahhoz képest, ahogy Szíriában vagy Irakban bánnának velük – fejtette ki.

A szakértő szerint a következő évek egyik legfontosabb kihívása lesz Európában, hogy hogyan lehet megszabadulni a “túlélő” terroristáktól, mert ezek az emberek napi terrorfenyegetést jelentenek.

1959-ben indult az első hajó a Japánban élő koreai közösség tagjaival Észak-Koreába. 1984-ig megközelítőleg 95 ezer személy hagyta el önkéntesen Japánt, csak néhányuknak sikerült kimenekülnie az országból. A Japánban élő koreai közösség tagjainak ma is élnek olyan rokonaik Észak-Koreában, akik megélhetése azon múlik, hogy mekkora anyagi támogatást képesek biztosítani nekik korábban elhagyott otthonukból. A cikk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Japán visszahonosítási programjának 60. évfordulója alkalmából született.

Japánban az 1900-as évek közepétől beszélhetünk számottevő (kb. 2 milllió fős) koreai kisebbségről. A Japán Birodalom 1945-ös kapitulációját követően a japánban maradt nagyjából 600 ezer fős koreai közösséget zainichi-nek nevezzük. Az 1952-es San Francisco-i békeszerződés megkötésének egyik következménye volt, hogy a zainichi elveszítette japán állampolgárságát, amely Korea megszállásának eredményeként jött létre. A közösség tagjainak nyilatkoznia kellett politikai hovatartozásukról, az északi identitást választók a Chongryon nevű (más elnevezése Chosen Soren), KNDK politikai támogatásával létrejött érdekvédelmi szervezethez tartoztak, míg a dél-koreai nézeteket vallók a Mindanhoz.

Az 50-es évek elején, a koreai háború alatt valósult meg a japán állam legkeményebb fellépése a koreai kisebbség és szövetséges szélsőbaloldali szervezeteikkel szemben, akik számos alkalommal keveredtek a japán kommunisták által szervezett véres tüntetésekbe és zavargásokba. A tömeges letartóztatások következtében az Omura fogvatartási központ túlzsúfolttá vált (ahonnan a japán törvényeket megszegő külföldieket kitoloncolják a szigetországból). 1954-ben Dél-Korea politikai okokból kifolyólag nem fogadta be zainichi tagjait. Emellett a deportálásra váró elítéltek jelentős része az antikommunista Dél-Korea politikájától félve kérelmezte, hogy a KNDK-ba szállítsák őket, amelyet Kim Ir Szen még 1955-ben engedélyezett.

Kép forrása: https://www.ncnk.org/resources/briefing-papers/all-briefing-papers/overview-north-korea-japan-relations

A dél-koreai vezetés hozzáállásával szemben a KNDK igyekezett elérni, hogy a kormányon lévő japán Liberális Demokrata Párt (LDP) engedélyezze koreai munkások és szakemberek ideiglenes áttelepülését Észak-Korea újjáépítése céljából. 1955-ig bezárólag az LDP és a japán vöröskereszt (Japan Red Cross Society – JRC) többször is tárgyalt Kim Ir Szennel, aki végül egy olyan visszahonosítási programba egyezett bele, amely teljes utazási költségét a KNDK fedezi.  A programot 1959 decemberében a kalkuttai szerződés ratifikálta, amely a nemzetközi vöröskereszt (International Committee of the Red Cross in Geneva – ICRC) közreműködésével jött létre.  A kalkuttai szerződés látszólag minden érintett szempontjából előnyös volt. Észak-Korea munkaerőhöz jutott és teret nyert Dél-Koreával szemben a japán belpolitikában. Kim Ir Szen egyúttal az ország nemzetközi elismertségét is növelte, mert egyenrangú félként kötött nemzetközi szerződést a ICRC-vel és Japánnal, amely a hidegháború ellentétes hatalmi blokkjának szuperhatalma, az USA szövetségese volt. A japán vezetés ezzel párhuzamosan megszabadult a zainichi politikai (szélsőbaloldali) és társadalmi fenyegetést jelentő tagjaitól, amelyet akkoriban az összes japán párt támogatott, mert a program csökkentette az Omura fogvatartási központ túlzsúfoltságát is. Emellett a koreai közösség részéről is felmerült az igény a visszatelepülésre a Japánban megtapasztalt szigorú szabályok és nehéz életkörülmények miatt, melyre a Chongryon propagandája erőteljes befolyást gyakorolt. A szervezet ígéretében „földi paradicsomként” állította be a KNDK-t, ahová az Észak-Koreával szimpatizáló zainichi tagjai elmenekülhetnek a diszkrimináció elől vagy például ingyenes felsőoktatáshoz juthatnak. Az áttelepítést az ICRC felügyelte (a résztvevőkkel egy szándéknyilatkozatot írattak alá, hogy önszántukból hagyják el otthonukat), így megközelítőleg 95-93 ezer zainichi (és kb. 6800 japán állampolgár, akik koreaiakkal éltek vegyes házasságban) hagyta el Japánt 1959 és 1984 között, de legfeljebb 200 fő tudott visszatérni a szigetországba Dél-Koreán keresztül.

Felvonulás Japánban a visszahonosítási program során kitelepültek hazatéréséért. Kép forrása: http://www.asahi.com/ajw/articles/AJ201808210034.html

2014 februárjában az ENSZ emberi jogi bizottságának nyilatkozata egyértelműen emberiség elleni bűncselekménynek minősítette Észak-Korea részvételét a visszatelepítési programban (és a japán állampolgárok elrablását). Jelenleg 5 fő perli a phenjani kormányt emberi jogaik megsértésével a tokiói bíróságon, összesen 500 millió jenes kompenzációt követelve. A felperesek a visszahonosítási program keretein belül települtek át Észak-Korába, ahol éheztek, és a szongbun rendszer (amely az észak-koreai társadalmat 50 különböző kategóriába sorolja a rendszerhez fűződő támogatásuk mértéke alapján) az ellenséges osztályhoz tartozóként kezelték őket: vidékre telepítették és termelő közösségekbe kényszerítették vagy bányában dolgoztatták őket. Az egykori zainichi tagjait bebörtönözték vagy koholt vádak alapján kivégezték családtagjaikat. Az áttelepülteknek csak a kétezres években sikerült dezertálni, hátrahagyva hozzátartozóikat, mert a phenjani vezetés megtiltotta számukra az ország elhagyását. 2018 februárjában az egyik dezertőr keresetet nyújtott be a Hágai Emberi Jogi Bírósághoz azzal, hogy a megtévesztésért és emberi jogaik megsértéséért (Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának 7-es cikke alapján) vonják felelősségre emberiség elleni bűncselekmény miatt Kim Dzsong Un-t, Észak-Korea vezetőjét és Ho Dzsong Man-t, a Chongryon első emberét.

A képeket Jiro Oshima, a visszahonosítási program egyik érintettje készítette, amikor fívéreit látogatta meg Észak-Koreában. Kép forrása: https://www.nytimes.com/2019/02/25/world/asia/korea-japan-diaspora.html

A Chosen Soren, Észak-Koreához köthető koreai érdekvédelmi szervezetnek, ma is nagyjából 75 ezer fős taglétszáma van. Ennek oka főként az általuk biztosított etnikai oktatás és munkalehetőségek hálózata, azonban az indokok között szerepel a visszahonosítási program keretein belül áttelepült családtagok helyzete is. A zainichi érintett tagjaira a Chosen Soren nyomást gyakorolhat Észak-Koreában tartózkodó szeretteiken keresztül (habár koruknál fogva egyre kevesebb az érintett), és többek között a rezsim anyagi és politikai támogatására kötelezheti őket. Az érintettek beszámolói alapján, rendszeresen juttatnak pénzügyi támogatást közvetlenül családtagjaiknak vagy Kínán keresztül megvalósuló személyes látogatások alkalmával olyan luxuscikkeket adnak át (kozmetikumok vagy ruhadarabok), melyket később pénzzé tehetnek, elcserélhetnek vagy megvesztegetésként használhatják fel Észak-Koreában.

A Japán állam részéről szintén fontos szerepet tölt be a Chosen Soren. A két ország közti diplomáciai kapcsolatok teljes hiányában a szervezet szolgál az egyetlen olyan fórumként, amely előremozdíthatja a két ország közti párbeszédet, és az 1970-80-as években elrabolt japán állampolgárok szabadon bocsájtásának ügyét. Emellett a koreai kisebbség életkörülményeit nagyban befolyásolja a szervezet tevékenysége és ellátja képviseletüket (Kim Dzsong Un a szervezethez írt legutóbbi levelében a Mindan, dél-koreai érdekképviseleti szervvel való együttműködést szorgalmazta a Korea-közi kapcsolatok fejlődésének tükrében). A koreai etnikum kultúra és identitás ápolásának egyik fajsúlyos szereplője a szervezet, ezért nem kerül napirendre beszüntetése a japán vezetés részéről, azonban törvénysértő, vagy titkosszolgálati és hírszerzési botrányokba keveredett tagjaival és vezetőivel szemben a japán hatóságok határozottan lépnek fel, átvizsgálások, vízummegtagadás és letartóztatások formájában.

Felhasznált irodalom:

KAZUKI BABA, Repatriation Program, 2011.12.06. Elérhető: https://japansociology.com/2011/12/16/repatriation-program/

DEWAYNE J. CREAMER, The Rise and Fall of Chosen Soren: It’s Effect On Japan’s Relations on the Korean Penninsula, Naval Postgraduate School Monterey, 2003, 24-27. oldal. Elérhető: http://www.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/a420217.pdf

Tessa MORRIS-SUZUKI, Exodus to North Korea Revisited, 2011.június 23. Forrás: https://ips-dc.org/exodus_to_north_korea_revisited

RYUICHI KITANO, Defectors bid to sue N. Korea for rights abuses in Japanese court, The Asahi Shinbun, 2018. augusztus 21. Elérhető: http://www.asahi.com/ajw/articles/AJ201808210034.html

DAISUKE KIKUCHI, ICC eyed to condemn North’s ’59-’84 repatriation program,The Japantimes, 2018. február 16. Elérhető: https://www.japantimes.co.jp/news/2018/02/16/national/politics-diplomacy/icc-eyed-condemn-norths-59-84-repatriation-program/#.W83dS3szY2w

MOTOKO RICH, Koreans in Japan Embrace the North as the World Shuns It, The New York Times, 2019. február 25. Elérhető: https://www.nytimes.com/2019/02/25/world/asia/korea-japan-diaspora.html

Iszlamista indíttatású terrortámadás előkészítésének gyanúja miatt őrizetbe vettek 11 embert Németországban.

Német hírportálok beszámolói szerint a gyanúsítottakat egy kora reggel kezdődött nagyszabású rendőri műveletben fogták el Hessen és Rajna-vidék-Pfalz tartományban. A Hessen tartományi bűnügyi hivatal irányításával végrehajtott razziában mintegy kétszáz rendőr vett részt, köztük terrorelhárítók.

A hatóságok feltételezése szerint a csoportnak három vezetője van, egy offenbachi illetőségű 21 éves fiatalember és egy 31 éves wiesbadeni testvérpár. A szélsőséges iszlamizmus Németországban leginkább elterjedt irányzata, a szalafizmus hívei, lőfegyverekkel és egy nehéz járművel akartak merényletet végrehajtani, céljuk az volt, hogy kioltsák minél több hitetlennek tartott, nem muszlim vallású ember életét. Fel is vették a kapcsolatot fegyverkereskedőkkel, béreltek egy járművet és gyűjtést kezdtek a fegyverek megvásárlására és a merénylet egyéb költségeire.

A rendőrök a több helyszínen tartott házkutatásokon lefoglaltak több mint húszezer euró (6,3 millió forint) készpénzt, több kést, kisebb mennyiségű kábítószert, valamint iratokat és adathordozókat. Az eljárás egyelőre tíz ember ellen irányul, 20 és 42 év közöttiek, terrorizmus finanszírozásával és bűncselekményre szövetkezéssel gyanúsítják őket.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) legutóbbi – a hatóság vezetője, Holger Münch által egy februári konferencián ismertetett – adatai szerint hét iszlamista motivációjú merényletet akadályoztak meg a legutóbbi nagyszabású németországi terrortámadás, a 2016 decemberében egy berlini karácsonyi vásáron elkövetett tömeges gázolás óta.

A hatóságok mintegy 750 terrorveszélyes embert tartanak nyilván, közülük 450-en tartózkodnak Németországban, ebből 120-an börtönben – mondta a BKA elnöke.

A Fejér megyei bíróságok 2018-ban kiemelt figyelmet szenteltek a két éven túli ügyek számának csökkentésére: a Székesfehérvári Törvényszéken az összesen folyamatban maradt 3879 peres ügy hét százaléka két éven túli, a járásbíróságokon tavaly a két éven túl folyamatban lévő ügyek száma büntető ügyszakban 36,5 százalékkal, polgári ügyszakban 10,8 százalékkal csökkent.

Turcsánné Molnár Katalinnak, a Székesfehérvári Törvényszék elnökének közleménye szerint a törvényszéken a másodfokú polgári, gazdasági és munkaügyi ügyszakban az éven túli perek száma csökkent, a másodfokú ügyek egy éven belül befejezésre kerültek. A peres és nemperes ügyekben együttesen 46 655-ot fejeztek be a Fejér megyei bíróságok. 2018-ban a bíróságokra összesen 8537 peres ügy érkezett, és ennél jóval többet, 10 031-et befejeztek.

Az összes befejezett peres ügy 82 százaléka első fokon egy éven, másodfokon hat hónapon belül befejeződött, ami emelkedés az előző évihez képest. A büntetőügyek 82,3 százaléka, míg a civilisztikai ügyek 91 százaléka első fokon jogerőre emelkedett. A 2019-es tervek között szerepel az elhúzódó ügyek számának további csökkentése minden ügyszakban, valamint az év végén elindult tárgyalótermi távmeghallgató rendszer bővítése a székesfehérvári, bicskei, dunaújvárosi járásbíróságon.

A Székesfehérvári Törvényszéken harmincegy, a járásbíróságokon ötvenegy, míg a közigazgatási és munkaügyi bíróságon négy bíró teljesít szolgálatot – olvasható a közleményben.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára lett a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke – közölte a társaság Szenes Tömböl László szintén egykori vezérkari főnököt váltja a poszton.

A Magyar Hadtudományi Társaság 1990-ben alakult közhasznú szervezet, melynek csaknem hatszáz tagja van. A társaság feladatának tekinti a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programhoz kapcsolódó kutatások végzését, a NATO-csatlakozás húszéves és az EU-tagság 15 éves évfordulójával összefüggő tudományos és népszerűsítő programok szervezését – olvasható a társaság közleményében.

Olyan új helikoptereket állítanak szolgálatba Magyarországon, amelyek éjszakai mentésre is alkalmasak lesznek – mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója.

A főigazgató elmondta, áprilisban állhatnak szolgálatba az új mentőhelikopterek. A szolgálat összesen kilenc ilyen géppel rendelkezik majd, az első három érkezhet a jövő hónapban. A korszerű helikoptereket felszerelték meteorológiai radarral, robotpilótával, lélegeztető- és újraélesztő berendezésekkel, illetve ultrahanggal.

Az OMSZ múlt szombati közleménye szerint az EC135P2+ típusú gép váltja fel az eddig bérelt osztrák tulajdonú helikoptereket.

Mint írták, Magyarország korábban nem rendelkezett tartalék helikopterrel, szükség esetén azt is az osztrák bérbeadónak kellett biztosítania, ezzel szemben a kilenc új gép révén esetleges műszaki hiba sem okoz átmeneti leállást a mentésben, vagyis fejlődhet a légimentés rendelkezésre állása és területi lefedettsége is.

Izrael a palesztinok elleni kemény válaszcsapással fogja megtorolni a Gázai övezetből hétfőn kora reggel indított váratlan rakétatámadást, a helyi média híradásai szerint legfeljebb órák kérdése, hogy ez mikor következik be, az Egyesült Államokban tartózkodó Benjámin Netanjahu miniszterelnök hazaérkezése után vagy már előtte.

A 13-as kereskedelmi tévé szakértői szerint a hadsereg kihívás előtt áll: egyértelmű, hogy kemény választ kell adnia, de lehetőleg úgy, hogy ne sodorja háborúba Izraelt két héttel a parlamenti választások előtt. A híradások szerint várhatóan a légierő hajtja majd végre a válaszcsapásokat. A tévében megszólaló szakértők azt feltételezik, hogy a palesztin lakosságú Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet vezetői a várható izraeli rakétatámadások elől a föld alatti alagútrendszerbe húzódtak.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök közölte, hogy megszakítja egyesült államokbeli útját. Az elkövetkező órákban találkozik Donald Trumppal, majd azonnal hazautazik. Netanjahu gyalázatos bűnténynek nevezte a rakétatámadást, és maga is kemény izraeli válaszcsapást helyezett kilátásba. A kormányfő lemondta beszédét a legbefolyásosabb Izrael-barát lobbiszervezet, az Amerikai-Izraeli Közpolitikai Bizottság (AIPAC) szokásos éves konferenciáján.

Az ellenzéki Kék-Fehér pártot vezető Beni Ganz volt vezérkari főnök keményen bírálta a miniszterelnök gázai politikáját. Úgy fogalmazott hogy “Netanjahu elvesztette a biztonságot, s aki váltságdíjat fizet a Hamásznak, és nem veszi fel a harcot, az rakétákat kap”. Ganz arra utalhatott, hogy Jeruzsálem egyetértésével Szaúd-Arábia pénzzel segítette a Hamászt.

Abban egyetértenek a megszólaltatott katonai szakértők, hogy az izraeli-palesztin viszály fokozódására lehet számítani, de egyelőre nem világos, hogy már a közelgő izraeli választások előtt, befolyásolva annak kimenetelét, vagy utána.

A Tel-Aviv és Haifa közötti Saron térség térségben lévő Mismeret falu mintegy nyolcvan kilométerre található a Gázai övezettől, Tel-Avivtól északkeletre. A helyi közszolgálati rádió beszámolója szerint a falu lakói közül sokan nem hallották a légvédelmi szirénákat, és reggel 5 óra 20 perckor egy hatalmas robbanás hangjára ébredtek fel, amely megremegtette a település minden házát. A hadsereg illetékesei vizsgálják, miért nem lépett működésbe a Vaskupola légvédelmi rendszer.

A Fadzsr-5 típusú gázai rakéta becsapódása szinte teljesen romba döntötte az ötszobás, kétszintes családi házat, majd tűz ütött ki az épületben. A ház lakói hallották a szirénát, ezért még időben a biztonsági betonszobába mentek, és ezért viszonylag könnyebb sebesüléseket szenvedtek.

A mentőszolgálat azt közölte, hogy egy 59 és egy 30 éves nő közepes sebesüléseket, egy 30 éves férfi, egy 12 éves kislány, egy 3 éves kisfiú és egy másfél éves csecsemő pedig könnyebben sebesült meg. Gázából sem a Hamász, sem az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet nem jelentkezett az Izrael elleni rakétatámadás elkövetőjeként.

Izrael 2014-es ötvennapos gázai háborúja óta nem fordult elő, hogy Tel-Aviv környékét érte volna rakétatámadás. Legutóbb tíz nappal ezelőtt lőttek ki a Gázai övezetből két rakétát Tel-Aviv felé, de nem csapódtak be. Akkor Izrael válaszcsapásában száz, a Hamászhoz tartozó katonai célpontot támadott, és már másnap tűzszünetet kötöttek, miután a terrorszervezet azt állította, hogy véletlenül, a kilövőállás karbantartási munkálatai miatt szabadultak el a kilőtt rakéták.

A hétfői váratlan rakétatámadást többen azzal magyarázzák, hogy vasárnap a Kciot börtönben a Hamász szervezethez tartozó foglyok megkéseltek két börtönőrt. Ezzel bosszulták meg, hogy a börtönhatóságok technológiai eszközökkel újabban megakadályozzák a becsempészett telefonok működését, és ezért megszakadt kapcsolatuk a külvilággal.

A támadás ellenére az iskolákat megnyitják a környéken, de a pedagógusok osztályfőnöki órán vitatják meg a történteket a gyerekekkel. Tal Russzó nyugalmazott tábornok, a Munkapárt listájának második helyén álló politikus szerint a gázai katasztrofális humanitárius helyzet is felelős a történtekért, ezért gazdasági intézkedésekkel mérsékelni kell a gázai szegénységet. A palesztin övezet szomszédságában már több napja éjszakai tüntetésék zajlottak a határnál, a tiltakozók hanggránátokkal is próbálták megzavarni a szomszédos izraeli településeken élők nyugalmát.

A hónap végén lesz a föld napja, amelyre a palesztinok minden évben Izrael elleni tüntetésekkel készülnek, ráadásul tavaly március 30-án kezdődött a határ menti tüntetéssorozat, s ennek egyéves évfordulóján, pénteken nagy tüntetésre lehet számítani. A múlt héten három napon át voltak tüntetések az övezetben a drágaság és a megélhetési nehézségek miatt, a demonstrációkat a Hamász keményen elfojtotta. Az izraeli szakértők szerint az övezet vezetői szándékosan fordítják a tömegek haragját Izrael ellen.

Fokozott ellenőrzésbe kezd a rendőrség a vonatokon és a vasútállomásokon – közölték a police.hu-n.

A Railpol (Vasúti Rendőrségek Európai Szervezete) által koordinált ellenőrzés kedden 7 órakor kezdődik és 24 órán át tart.

Az akció célja a személyszállító vonatokon, vasútállomásokon és környékükön elkövetett jogsértések megelőzése, valamint az ellenük történő hatékony fellépés, a csomagok ellenőrzése a szerelvényeken, illetve a pályaudvarokon – áll a közleményben.