Biztonságpolitika

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács illetékes bizottságának első alelnöke, Mark Kelly nyilatkozatában kijelentette, komoly aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt húsz évben tett erőfeszítések ellenére Csecsenföldön a fogva tartottak kínzása továbbra is fennálló probléma maradt. Ez nemcsak a kötelesség elhanyagolásáról szól a hatóságok részéről, hanem a hatékony felügyelet és az ellenőrzés kudarcáról is szövetségi szinten – közölte.

Mély aggodalomra ad okot az is, hogy a CPT jelentéseire adott válaszukban az orosz hatóságok nem ismerték el a helyzet súlyosságát. A rendőri bántalmazás széles körben elterjedt gyakorlata, beleértve a kínzást, nem egyedülálló jelenség, a problémát a CPT többször kiemelte az észak-kaukázusi régió többi köztársasága tekintetében is – tette hozzá.

Az illetékes bizottság nyilatkozatában arra emlékeztetett, hogy Oroszországnak jogi kötelezettsége a bántalmazások megszüntetését célzó megfelelő intézkedések meghozatala. Mint közölték, ilyen panasz esetén gondoskodnia kell egyebek mellett az igazságügyi orvosszakértői vizsgálatról akkor, is ha a fogva tartotton látható sérülések nem láthatók. Továbbá semmilyen körülmények között sem szabad engedélyezni egy gyanúsított elhelyezését olyan intézményben, ahol okkal feltételezhető, hogy bántalmazására sor kerülhet – húzták alá.

A közleményben emlékeztettek, hogy az elmúlt napokban a magyar sajtóban nyilatkozatok jelentek meg az Európai Bizottság jogi szolgálatának egy, az ENSZ migrációs csomagjával foglalkozó belső munkaanyagával kapcsolatban. A brüsszeli testület hangsúlyozta: a szervezeten belül folyamatosan sokféle feljegyzés készül az összes szakpolitikai területen, ezek a belső anyagok semmiképpen nem a hivatalos álláspontot jelentik.

Az Európai bizottság világos álláspontot képvisel: a megállapodás jogilag nem kötelező erejű, nem teremt törvényes jogot a migrációra, és nem célja ösztönözni a szabályozatlan migrációt, sőt éppen arra irányul, hogy fellépjen ez, valamint az embercsempészet és -kereskedelem ellen – írták a magyar nyelvű tájékoztatóban.

“A megállapodás a részt vevő államok számára sem a nemzeti, sem a nemzetközi jog alapján nem teremt semmiféle kötelezettséget. Az egyes országok továbbá szabadon dönthetnek arról, részt kívánnak-e venni a végrehajtásában vagy sem” – emelték ki.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban arról számolt be, a jogi szolgálat által készített dokumentum azt mutatja, titokban azon dolgoznak, hogy kötelezővé tegyék az ENSZ-csomagot minden uniós országra nézve. Bejelentette, kezdeményezte, hogy rendkívüli napirendi pontként tárgyaljanak az uniós külügyminiszterek következő tanácsülésén arról, hogy az Európai Bizottság felhatalmazása alapján milyen titkos terveket készítettek eddig a migrációról, s azoknak mi a céljuk.

Az eljárás adatai szerint a 23 éves férfi 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt azért, hogy megszerezze fegyvereiket. Ám amikor látta, hogy a sértettek életben maradtak, a fegyvereik nélkül távozott.

A rendőrök életét csak a gyors orvosi segítség mentette meg, de így is maradandó sérüléseket szenvedtek.

A tettes a merénylet előtt vidéken próbarobbantásokat végzett saját készítésű bombákkal, alaposan tanulmányozta a kiválasztott helyszínt, majd a Teréz körúton felrobbantott pokolgépbe több kilogramm szeget tett, hogy a hatást fokozza.

A vádlott a robbantás után nem sokkal egy laptopjába írt szövegben egymillió eurót követelt a Belügyminisztériumtól (BM) azért, hogy ne kövessen el újabb merényleteket. A BM-nek elküldött e-mailben ez már nem szerepelt, csak az, hogy miként készítette a bombát, és hogy lesznek követelései.

A férfit néhány héten belül elfogták. A nyomozás során beismerte tettét, az elsőfokú bíróság előtt azonban visszavonta beismerését, zavartan viselkedett, és egy idő után már nem is kívánt részt venni a tárgyalásokon, így a távollétében hirdették ki az elsőfokú ítéletet és kedden a táblabíróságon a másodfokút is.

A vádlott a hatóságok előtt időnként arról beszélt, hogy szülei – akik szerinte nem is biztos, hogy valóban a szülei – megfigyelik, megfigyeltetik őt, úgy érzi, valakik követik. Az eljárás során többször vizsgálták elmeszakértők.

A Fővárosi Törvényszék tavaly szeptemberben kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében egyrészt ötszörösen minősülő – előre kitervelten, aljas indokból, több ember, hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett – emberölés kísérletének, másrészt terrorcselekmény kísérletének és robbanóanyaggal visszaélésnek minősítette a vádlott cselekményét.

A védelem felmentés, enyhítés, illetve az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezése és az eljárás megismétlése érdekében fellebbezett, az ügyészség elsősorban súlyosításért.

A Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett, jogerős ítéletében a vádhatóság súlyosításra irányuló indítványával értett egyet és elutasította a védelmi fellebbezéseket.

A táblabíróság annyiban változtatta meg az elsőfokú döntést, hogy az emberölés kísérletének minősítésénél aljas indok helyett aljas célt állapított meg, a terrorcselekménynél pedig mellőzte a kísérleti szak megállapítását, tehát úgy ítélte meg, hogy befejezett terrorcselekmény történt. Az életfogytiglani büntetést annyiban súlyosították, hogy az első foktól eltérően a leghamarabb nem 25 év, hanem harminc év múlva vizsgálható az elítélt feltételes szabadságra bocsátása.

Szóbeli indoklásában az ítélőtábla kiemelte: első fokon tisztességes eljárásban részletes, alapos és törvényes bizonyítás folyt.

A gyanúsítotti – később visszavont – beismerő vallomásokkal kapcsolatban a táblabíróság arra mutatott rá: a beismerő vallomás már régóta nem a bizonyítékok “királynője”, súlya attól függ, milyen körülmények között tették és mit tartalmaz.

Jelen ügyben a nyomozás során a gyanúsított a védő jelenlétében tett többször beismerő vallomást, amelyet hónapokon keresztül fenntartott. Ráadásul ezekben a vallomásokban olyan részleteket is elmondott a cselekményről, amelyeket csak az elkövető tudhatott, a beismerést pedig számos más bizonyíték támasztotta alá. Ezek közül az ítélőtábla szerint perdöntő a genetikus szakértő véleménye, amely szerint a vádlott DNS-ét a tetthely számos pontján azonosították. Ezek a DNS-maradványok pedig a táblabíróság szerint csak a bűncselekmény elkövetésekor kerülhettek oda.

A másodfokú döntés szerint kétségtelen az elkövetőnek az élet kioltására irányuló szándéka, amely a tettestől függetlenül maradt csak kísérlet. Nem az elkövetőn múlott, hogy a sértettek életben maradtak, ha rajta múlik, már nem élnek – állapította meg az ítélőtábla. Ugyanakkor a törvényszékkel ellentétben a táblabíróság úgy ítélte meg, hogy a terrorcselekmény nem maradt kísérleti szakban: a fiatalember az általa megfogalmazott szövegben a valóban elkövetett robbantás megismétlésével fenyegetve követelt pénzt, és ez annak ellenére befejezett bűncselekmény, hogy végül a szöveget nem küldte el.

Az ítélethirdetés után a férfi apja a sajtó képviselői előtt a nyomozást és a táblabíróság szerinte téves döntését kifogásolta.

A Scotland Yard tájékoztatása szerint a csoport még előző nap, egy észak-írországi médiaorgánumnak küldte üzenetét, olyan kódolással, amelyet az észak-írországi felekezeti villongások évtizedeiben a britellenes katolikus mozgalom rendszeresen használt.

A kis hatóerejű, házilagos kivitelezésű gyújtószerkezetek A4-es méretű, ír bélyeggel ellátott fehér postai borítékokban érkeztek múlt kedden és szerdán két londoni repülőtér, a Heathrow és a City irodaközpontjaiba, a hatalmas belvárosi Waterloo metrócsomópont és vasúti pályaudvar postázójába, illetve a glasgow-i egyetemre.

A strasbourgi plenáris ülésen 402:163 arányban elfogadott dokumentumban kiemelték, hogy a büntetőintézkedéseknek arányban kell állniuk a fenyegetéssel, valamint rámutattak, hogy a felek közötti kapcsolatban számos feszültséggóc alakult ki az utóbbi években, például Oroszország szíriai és ukrajnai beavatkozása, líbiai és közép-afrikai szerepvállalása, illetve az, hogy Moszkva uniós szélsőjobboldali, populista nacionalista pártokat támogat.

A képviselők kiemelték: az EU-nak felül kellene vizsgálnia az érvényben lévő partnerségi és együttműködési megállapodását Oroszországgal, a kooperációt azokra a területekre korlátozva, amelyekben mindkét fél érdekelt. Mint írták, szelektív együttműködésre van szükség például a klímaváltozás, az energiabiztonság, a terrorizmus és digitalizáció jelentette globális kihívások terén.

Szorosabb kapcsolat csak akkor legyen lehetséges, ha Oroszország teljes egészében végrehajtja az ukrán válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodást, és ismét tiszteletben tartja a nemzetközi jogot – szögezték le.

Az EP elítélte az orosz dezinformációs kampányokat és kibertámadásokat, amelyek célja a feszültség növelése az Európai Unión és a tagállamokon belül. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU “erélytelenül” válaszol az orosz propagandakampányokra és félretájékoztatásra, s erőteljesebb fellépést sürgetett.

A képviselőtestület elítélte emellett “az önkényuralmi rendszerek és országok, például Észak-Korea, Irán, Venezuela vagy Szíria folyamatos orosz támogatását”, ahogyan “az orosz illegális pénzügyi műveleteket és pénzmosást is, amelynek keretében az európai biztonságot és stabilitást veszélyeztetve évente több milliárd eurót mosnak át az EU-n keresztül”.

Aláhúzták: az érintett uniós tagállamoknak fel kell számolniuk bevándorlási és letelepedési kötvényprogramjaikat, amelyek az orosz oligarcháknak kedveznek.

Végül megismételték a képviselők, hogy véleményük szerint az épülő Északi Áramlat-2 földgázvezeték fokozza az EU függőségét és veszélybe sodorja a belső piacot.

“Vége az udvarias és diplomatikus megfogalmazásoknak. Nagyon szűk téren működhetünk együtt az oroszokkal mindaddig, amíg az ország elfoglalva tartja Ukrajna egy részét, más európai országokat pedig folyamatosan támad” – hangoztatta Sandra Kalniet jelentéstevő.

A Zrínyi 2026 kutatás-fejlesztési forrásai a kimondottan katonai célú, haditechnikai jellegű kutatás-fejlesztésekre, innovációkra összpontosít – ismertette a programot Filótás István dandártábornok. Ide tartozik például az aktív és passzív radartechnológia, vagy a szenzortechnológia. De a mesterséges intelligencia kutatása, valamint széles körű alkalmazása szintén a Zrínyi 2026 részét képezheti – tette hozzá.

Sándor Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő igazgatója szerint a Zrínyi program lehetőség a kis és közép vállalkozások számára, hogy integrátorként részt vehessenek a szakmai ágazatokban. Rajnai Attila, a BM Heroes vezérigazgatója szintén a sikerekről számolt be. Megemlítette, hogy különböző katasztrófavédelmi eszközök, tűzoltó gépjárművek gyártását köszönhették a programnak, és büszke arra, hogy csak magyarországi beszállítókkal, fejlesztőkkel, mérnökökkel sikerült mindezt megvalósítani.

A beszélgetés résztvevői egyöntetűen támogatták azt a fajta elképzelést, miszerint magyar cégek bevonásával kell erősíteni a hadipar fejlesztését. Rajnai Attila, a BM Heros vezérigazgatója hozzátette: „Meg kell őrizni azonban azt a kényes egyensúlyt, hogy mi az amit kifejleszthetünk magyarországi piacon, és mi az amit megvásárolunk. El kell ismerni ugyanis, hogy vannak olyan világcégek, akik 100-150 éve fejlesztenek. Ebben az esetben abnormális, hogy magyarországi kezdő vállalkozásokkal próbáljunk meg hasonló terméket fejleszteni. A döntéshozók legfontosabb feladata tehát, hogy ezt az egyensúlyt megteremtsék”.



Szabó Endre, a SERO Int. Kft. igazgatója a mikro vállalkozások nevében szólalt fel. Elmondta, hogy akár egy családi nagyságú, kezdő cég is tud nagy sikereket elérni a nemzetközi piacon. Mindösszesen alkalmazkodni kell a piaci követelményekhez, meg kell találni a megfelelő szegmens, és megfelelő referenciát kell biztosítani.

Kazi Károly, a BHE Bonn igazgatója szintén a referenciák fontosságát hangsúlyozta, és az irányított megrendeléseket szorgalmazta. Elmondta: Fontos, hogy nagyobb összegeket ne úgy költsenek el, hogy nem megvalósult termék lesz az eredménye. Ezen pedig csak úgy lehetne javítani, hogy a kifizetés csak akkor történne meg, ha már készen van a fejlesztés. Szóba került még a beszállítói program, amelynek lényege, hogy kis és közép vállalkozások nagy magyarországi cégekkel karöltve közösen valósíthatnak meg fejlesztéseket. Végezetül pedig a digitális katonákról folytattak eszmecserét a résztvevők, amelynek lényege, hogy az egyéni harcos katonát digitális, XXI. századi technológiai újításokkal vérteznek fel, amely hatalmas taktikai előnyt jelent számára a hadszíntéren.

A közleményben azt írták, a Gripen pilótája észlelte a fellépő hibát, felfüggesztette a lövészetet, majd a repülőgéppel visszatért a kecskeméti bázisra. A hiba okát és az eset pontos körülményeit hazai és a következő napokban svéd szakértők bevonásával vizsgálják – tették hozzá.

Az új büntetőeljárási törvény által bevezetett szabályokat alkalmazta a bíróság. A vádlott az előkészítő ülésen beismerte tettét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság pedig – elfogadva a fiatalember nyilatkozatát – nyomban ítéletet hirdetett.

A főügyész felidézte: a bűntény idején 17 éves fiú és a sértett ugyanabban a gimnáziumba járt. 2017-ben egy ideig kapcsolatban voltak, de a lány szakított a fiúval, aki ezután sűrű telefonhívásokkal és üzenetekkel zaklatta őt.

Tavaly januárban a sértett egy buszmegállóban találkozott a fiúval, együtt elutaztak a lány Újlak utcai lakásához, de a lépcsőházban összevesztek, majd a fiú többször nyakon szúrta 19 éves volt barátnőjét, aki emiatt meghalt.

A napokban lesz egy éve, hogy a szolnoki Auchan áruház közelében lévő körforgalomban kiállítási helyére került az 574-es oldalszámú Mi-24D harci helikopter. A múlt heti szolnoki sajtónapról hazafelé, néhány fotó erejéig megálltam az emlékműnél, hazaérve pedig utánanéztem, hogy milyen fotóim vannak az 574-es Hindről. Sajnos a D változatról kevés képet találtam, az 574-esről mindössze néhányat.

2005 májusában, a helikopter bázison. Az 574-esen két ipari nagyjavítást hajtottak végre. Mindkettőt Tökölön, a Dunai Repülőgépgyár Rt-nél.

A Légi Roham 2009 gyakorlaton az újdörögdi Romváros egyik épületének tetején, leszállás közben.

2016. november. A kiállításra kiválasztott helikopter, immár jelentősen lekönnyítve.

2018 októbere. A nagy délutáni forgalom miatt olyan nehéz volt bejutni a körforgalomba, hogy közben volt idő elkészíteni ezt a képet. 

Az 574-es Mi-24D 1985 januárjában készült el, és áprilisban megérkezett Magyarországra, a szentkirályszabadjai ezredhez.

A helikopter (saját erejéből) nyolc éve, 2011. március 19-én emelkedett utoljára a levegőbe.

A Hind árnyékos oldalán.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az adatok forrása Brandt Gyula Magyar felségjelű Mi-24 harci helikopterek című könyve volt.

Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják a foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítését. Ezen túlmenően igyekeznek feltárni az adóelkerülési célból létesített fiktív munkaerő-kölcsönzési gyakorlatot, amelynek során nem csupán a kölcsönbe adó, hanem a munkaerő-kölcsönzést igénybe vevő cégek is komoly szankciókra számíthatnak.

Az adóhatóság láthatóan újult erővel igyekszik visszaszorítani azt a gyakorlatot, hogy olyan munkaerő-kölcsönző cégek asszisztáljanak jelentős létszámot foglalkoztató vállalkozások adóteher-optimalizálási törekvéseihez, amelyek adó- és járulékelkerülési célból jöttek létre, és működésük mind a foglalkoztatottakat, mind a központi költségvetést jelentősen megkárosítja.

„Ennek megfelelően előfordulhat, hogy az adóhatóság átminősíti a jogviszonyokat. Ennek adott esetben kiindulási alapja lehet, ha a kölcsönvevő olyan személyek tekintetében veszi igénybe a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást, akiket korábban saját maga közvetlenül alkalmazott. A jogviszony átminősítésével az adóhatóság a kölcsönbe-adó által kibocsátott számlákat fiktívnek minősítheti, ami az adójogi kockázaton túl büntetőjogi kockázattal jár” – mutat rá Hangyási Gábor, a BDO Legal adójogi osztályának vezetője.

Az adóhatóság ugyancsak szigorúan ellenőrzi a munkaidőre vonatkozó szabályok betartását, többször előfordult ugyanis, hogy a kölcsönbeadók részmunkaidős foglalkoztatottként jelentették be a ténylegesen teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat.

A jogviszony átminősítése általában tetemes adóhiány megállapításával jár, melyet 50, de hamis bizonylatok esetén akár 200 százalékos adóbírság is terhelhet. Ezt a tétel tovább növeli a késedelmi pótlék, illetve a hiányos vagy valótlan tartalmú bejelentés esetén kirótt bírság, amely személyenként 500 ezer forint. A bejelentés elmulasztása pedig személyenként 1 millió forintos bírsággal jár. Nem nehéz kiszámolni, hogy már egy kisebb, néhány tíz főt kölcsönző cég esetében is könnyen összeszedhető egy több tízmillió forintos nagyságrendű büntetés, a büntetőjogi vonzatokról nem is beszélve.

A kölcsönbeadók oldalán feltárt visszaélések előbb-utóbb elvezetnek a kölcsönvevőknél folytatott vizsgálatokhoz. A kölcsönvevőknek a hazai jogszabályok betartása mellett külföldi kölcsönző céggel való leszerződés esetén azt is vizsgálnia kell, hogy a külföldi munkavállaló foglalkoztatása megfelel-e a kölcsönbeadó illetősége szerinti jogszabályoknak is, illetve, hogy a juttatások tekintetében mely ország adójogszabályai alapján és kinek kell teljesíteni az adó-és járulékkötelezettségeket.

„A munkaerő-kölcsönzés területén tapasztalható, nagy visszhanggal járó visszaélések miatt a revizorok bizalmatlanul állhatnak a terület tisztességes szereplőihez is az ellenőrzések során, így különösen fontos, hogy a jogkövető társaságok felkészülten várják az esetleges ellenőrzést, a kockázataikat pedig még az megelőzően feltárják. Amennyiben ugyanis a jogszabályi kötelezettségek teljesítésére még az ellenőrzés megkezdése előtt sor kerül, a vállalkozás mentesülhet egyes jogkövetkezmények alól” – hívja fel a figyelmet a BDO Legal szakembere.

Az orosz vezető arra figyelmeztetett, hogy a mindinkább aktivizálódó külföldi titkosszolgálatok igyekeznek befolyásolni az Oroszországban végbemenő folyamatokat, s mindent elkövetnek a politikai, gazdaságági és tudományos-technikai információk megszerezéséért. Méltatta a kémelhárítás 2018-ban elvégzett “eredményes és támadó” tevékenységét.

Hangsúlyozta, hogy az FSZB-nek megkülönböztetett figyelmet kell fordítania az új orosz fegyverek fejlesztésével, tesztelésével és gyártásával kapcsolatos információk védelmére. Az elnök kifejezte Oroszország készségét arra, hogy minden országgal együttműködjön a terrorizmus elleni küzdelemben.

Az elnök egyébként a nap folyamán aláírta azt a törvényt, amely megtiltja, hogy a katonák szolgálat közben kép-, hang- és geolokációs adatok rögzítésére alkalmas készülékeket használjanak, valamint hogy a feladataikra, magukra vagy a bajtársaikra vonatkozó információt osszanak meg a világhálón vagy a sajtóval.

Putyin, aki a nyolcvanas években hírszerzői tevékenységet folytatott Kelet-Németországban, 1998 nyarától egy éven át irányította az FSZB munkáját.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök és védelmi miniszter a védelmi minisztérium közleménye szerint az izraeli terrorellenes törvény alapján, rendeleti úton nyilvánította terrorszervezetnek az Al Aksza tévét. Előzőleg a Sin Bet, Izrael belbiztonsági szervezete felfedezte, hogy a tévét új tagok beszervezésére, valamint velük való titkos kapcsolattartásra használja a Hamász, és ezért terrorszervezetté nyilvánítását javasolta a védelmi minisztériumnak.

A vádak szerint a műsorvezetők előre megbeszélten az adásban rejtjeleket adtak a frissen beszervezett palesztinoknak, hogy bizonyítsák nekik: valóban a Hamász emberével találkoztak, például egyik csuklójukról a másikra tették át órájukat vagy egyik oldalukról a másikra a poharukat.

A tévécsatorna tulajdonosa Fathi Hamad, a Hamász volt belügyminisztere, aki a vádak szerint rendszeresen a Hamász céljai érdekében használta a birtokában lévő médiumot.

Elutasította a Hamász fellebbezését szerdán az Európai Bíróság, a radikális palesztin szervezet így marad a terrorcsoportok uniós feketelistáján, és továbbra is érvényben lesz ellene a vagyonbefagyasztás. A Gázai övezetet uraló iszlamista szervezet azzal fordult a törvényszékhez, hogy töröljék a feketelistáról, amelynek alapján szankciókat rendeltek el ellene. A luxembourgi székhelyű bíróság elutasította a beadványt, a Hamász összes jogi érvével egyetemben. Mint közölték, ezzel megerősítették a Hamásszal szembeni vagyonbefagyasztás meghosszabbítására vonatkozó, a csoport által megtámadott 2015-ös döntést.

Mint elmondta: Washington egyértelművé tette Ankara számára, hogy amennyiben folytatja az orosz légvédelmi rendszerek megvásárlásáról folyó tárgyalásait, az amerikai kormány újragondolja Törökország részvételét az F-35-ös vadászrepülőgép-programban.

“Figyelmeztettük erre Törökországot” – fogalmazott Palladino. Hozzáfűzte, hogy ha Törökország nem tesz le az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer megvásárlásáról, az Egyesült Államok megfontolja azt is, hogy a jövőben – az F-35-ös vadászgépek programján kívül – más fegyverrendszereket se adjon tovább Törökországnak.

Recep Tayyip Erdogan török elnök tavaly nyáron kijelentette: Törökországnak mind az orosz légvédelmi rendszerre, mind az amerikai vadászbombázókra szüksége van. Erdogan jelezte: összesen 120 F-35-ös vadászgépet akar beszerezni az Egyesült Államoktól.

Donald Trump viszont tavaly nyáron aláírta azt a washingtoni kongresszus által megszavazott védelmi költségvetést, amelynek értelmében a Pentagon addig nem járulhat hozzá F-35-ös harci gépek eladásához Törökországnak, amíg Ankara nem kötelezi magát arra, hogy nem vásárol orosz fegyverzetet.

A Baranya Megyei Főügyészség keddi közleménye szerint a férfi 2018 júliusában Pécsett egy helyi járatú buszon a sofőr többszöri felszólítására sem mutatta fel a bérletét és jegyet sem érvényesített. Mivel a sofőr nem volt hajlandó elindulni, a bliccelő dühében a vezetőfülke ajtajának üvegére csapott, majd a buszvezetőt ököllel arcon ütötte.

A sofőr ekkor felszólította, hogy szálljon le a buszról, mire a férfi sértegetni és fenyegetni kezdte. Mindezek miatt a buszvezető rendőrt hívott, ezért a vádlott mellkason vágta, majd a csuklójánál fogva megrántotta; utóbbi miatt a sértettnek kifordult a válla.

A támadó nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okozott: a buszvezetőnek a bántalmazás következtében felrepedt a szája, kificamodott a válla és töréseket is elszenvedett – írta a vádhatóság.

Információk szerint a fel nem robbant, mintegy egy kilométerre a tengerparttól, nagyjából egy méteres homokréteg alatt fekvő lőszerek az úszókra, fürdőzőkre nem veszélyesek. A tengerbe szivárgó kémiai anyagok koncentrációja rendkívül alacsony, alig kimutatható mennyisége mintegy egy mikrogramm kilogrammonként.

Mint közölték, a terület vízminőségét a háborúkat követően folyamatosan ellenőrzik vegyi anyagok jelenlétét kutatva. A tengerfenék alján, homokba fúródott lőszerekből szivárgó TNT-t azonban csak nemrégiben észlelték először, ami a mérési technológia javulásának köszönhető. Elképzelhető, hogy a káros anyagok nagyon kis mennyiségben ez idáig is szivároghattak – mondták.

A belga természettudományi intézet tájékoztatása szerint az ipari és katonai robbanóanyagként egyaránt elterjedt TNT mellett főként német eredetű mustárgáz és foszfor található nagy mennyiségben a térségben. A halászati, valamint a kikötési, különösen a lehorgonyzási tilalom továbbra is érvényben marad.

A belga sajtó tájékoztatása szerint az első és a második világháborúban több ország is konténerekbe zárva, tengerbe engedte a cementbe helyezett vegyi anyagokat tartalmazó, főként hadizsákmányként birtokukba került fegyvereket. Akkoriban ez tűnt a legbiztonságosabb helynek elhelyezésükre. Kiemelésükre egyelőre nincs kormányzati terv – tették hozzá.

May látogatását kínos baki előzte meg: a Downing Street az évforduló alkalmából Salisbury helyett a tőle 65 kilométerre északnyugatra fekvő Bath székesegyházának fotóját tüntette fel Twitter-portálján. A hibát a The Times című konzervatív napilap egyik riportere vette észre és tette közzé az újság honlapján, ezután a kormányfői hivatal gyorsan visszacserélte a fotót a miniszterelnöki rezidencia híres, 10-es számú ajtaját ábrázoló képre.

May a látogatás alkalmából kiadott nyilatkozatában megismételte a brit kormány korábban is hangoztatott hivatalos álláspontját, amely szerint a merényletkísérlet során vegyifegyver-használat történt brit területen. A brit miniszterelnök szerint azonban Salisbury mára kezdi maga mögött hagyni e vegyifegyver-használat árnyékát, és tizenkét hónap múltával ismét ezerszámra fogadja a turistákat.

May elismerően szólt a sürgősségi szolgálatok és a méreganyag-mentesítést végző szakértők munkájáról, hangsúlyozva, hogy a merényletkísérlet során hátramaradt veszélyes anyagok eltávolítása befejeződött. A hatóságok a napokban minősítették hivatalosan méreganyagoktól mentesnek Salisburyt.

A Scotland Yard bejelentése szerint a szakértők Szkripal egykori házát és tizenegy egyéb helyszínt fertőtlenítettek, és az összes érintett helyet biztonságosnak minősítették. A tavaly április 20-án kezdődött tisztítási munkálatok részeként teljes gyep-, talaj- és kőburkolat-cserét is elvégeztek annak a bevásárlóközpontnak a környékén, amely előtt tavaly március 4-én eszméletlenül találták Szergej Szkripalt és lányát. A mérgezés ügyében nyomozó brit rendőrségi szakértők a Novicsok katonai idegméreg-hatóanyagot Szkripal Salisburyben lévő házának bejárati ajtaján mutatták ki a legnagyobb koncentrációban.

A 67 éves Szkripal az orosz katonai hírszerzés (GU, korábbi rövidítésével GRU) ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott. A tavaly márciusban történt mérgezéses incidensig Salisburyben élt. A mérgezést lányával együtt túlélte, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják. Tavaly nyáron két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowleyt hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából – ahol Szkripalékat is kezelték -,Sturgess azonban tavaly júliusban ugyanebben a kórházban meghalt.

A mérgezéses incidens után a brit kormány többtucatnyi – a brit elhárító szolgálatok által hírszerzőként azonosított – orosz diplomatát utasított ki Londonból, és azóta a két ország között gyakorlatilag szünetelnek a kormányközi kapcsolatok, bár a diplomáciai viszony továbbra is nagyköveti szintű.

Moszkva – annak ellenére, hogy az orosz titkosszolgálat emberei valami csodás véletlen során épp akkor tartózkodtak a helyszínen, amikor a terrortámadást elkövették – folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

“Mindenki nyugodtabb lesz, hogyha az amerikai nukleáris fegyverzetek visszatérnek az Egyesült Államok területére, azt az infrastruktúrát pedig, amely azok tárolását, kiszolgálását és gyors telepítését szolgálják, likvidálják” – mondta Medvegyev a TASZSZ orosz hírügynökség által ismertetett nyilatkozatában.

Az orosz kormányfő sürgette a nukleáris eszközök bevetésére való felkészülést gyakorló NATO-manőverek beszűntetését is, mert azok szerinte csak “fölösleges aggodalmat keltenek”, elsősorban a NATO-tagállamok körében.

Medvegyev emlékeztetett arra, hogy elsőként az Egyesült Államok döntött a szárazföldi telepítésű közepes- és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták megsemmisítéséről szóló orosz-amerikai INF-szerződés felmondásáról, és hogy Vlagyimir Putyin elnök tükörintézkedésként írta a paktum Moszkva általi végrehajtását felfüggesztő rendeletet.

Kifejezte Oroszország készségét arra, hogy “bizonyos feltételek mellett” az Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat fölgázvezeték megépítése után is fenntartsa az ukrán gáztranzitot. Feltételként szabta az érintett vállalatok közötti megállapodást, az ügylet gazdasági és kereskedelmi hasznosságát és a politikai stabilitást.

Mint mondta, egyetért Angela Merkel német kancellárnak azzal a kijelentésével, amely szerint az ukrán tranzitot az Északi Áramlat 2 megnyitása után is fenn kell tartani. Egyben rámutatott arra, hogy Oroszország igyekszik diverzifikálni az energiahordozók Európába szállításának útvonalát, ami csak növeli azok megbízhatóságát.

A Biztonságpolitikai Szakkollégium Geopolitika Műhelye cikksorozatot indít, melynek célja, hogy a tagok önfejlesztés keretében rövid ismertető elemzéseket készítsenek a világ területén található stratégiai jelentőségű földrajzi pontokról.

Skagerrak és Kattegat stratégiai jelentősége a történelem során

Az elemzés egyik fókusza a Dánia északi partjainál található Skagerrak és Kattegat tengerszoros párosa. Ezek a természetes képződmények választják el a Jütland-félszigetet a Skandináv-félszigettől, azaz Dániát Norvégiától (Skagerrak-szoros) és Svédországtól (Kattegat-szoros), valamint az Északi-tengert a Balti-tengertől. Alapvető stratégiai jelentőségét is ez jelentette a történelem során, mert az Eider-, majd a Kiel-csatorna megépítéséig vízi úton kizárólagos földrajzi átjáróként létezett a Balti-tenger felé. Ennek köszönhetően már a középkorban rendkívül intenzív tengeri kereskedelmi útvonal alakult ki a szorosokon keresztül, amely a Hanza-szövetség városai között zajlott. A kereskedelem vámolása rendkívüli jövedelmeket biztosított a dán uralkodók számára, évszázadokon keresztül. A szorosok partjai mentén olyan jelentős nagyvárosok alakultak és fejlődtek ki, mint Oslo (Norvégia fővárosa), Aarhus (Dánia második legnagyobb városa) vagy Gothenburg (Svédország második legnagyobb városa). Kereskedelmi szempontból napjainkban is nagy fontossággal bír, egyike a legforgalmasabb hajózási útvonalaknak.

Földrajzi kizárólagossága nem csupán a tengeri kereskedelem, hanem a hadviselés szempontjából is rendkívüli jelentőséggel ruházta fel a tengerszorosokat, melyek biztos ellenőrzésével lehetősége van egy adott államnak arra, hogy meggátolja a hadihajók áthaladását az Északi-tengerről a Balti-tengerre és fordítva.

Ennek köszönhetően a szorosok mindkét világháborúban hadszíntérré váltak. Az első világháborúban, 1916. május 31-én és június 1-jén került sor a skagerraki csatára (ismertebb nevén: jütlandi csata), mely a világháború legnagyobb tengeri ütközete volt a brit és német hadiflották között. A csata előzménye volt, hogy a németek a szorosok ellenőrzésével képesek voltak blokád alá helyezni Oroszországot és elszigetelni őt Nagy-Britanniától, aki viszont hasonló módon Németországot helyezte blokád alá az Északi-tengeren. A hadászati patthelyzet feloldásának céljából mindkét fél jelentős erőkkel vett részt a küzdelemben, melyből a németek kerültek ki eredményesebben, de sikerüket nem tudták már tovább fejleszteni és áttörni a britek blokádját. A második világháborúban a Skagerrak-szoros stratégiai jelentősége is az egyik fontos oka volt annak, hogy Németország megszállta Dániát és Norvégiát, biztosítva ezzel a közvetlen ellenőrzést a tengerszoros felett, így pedig a Balti-tengerre vezető vízi útvonalat. Mind Dánia, mind pedig Norvégia a NATO tagállamai, így az Észak-atlanti Szövetség képes volt arra, hogy megakadályozza a szovjet Balti Flotta kijutását az Északi-tengerre, ezáltal csökkentve a Szovjetunió globális erőkivetítési képességét.

Kiel-csatorna stratégiai jelentősége a történelem során

A Kiel-csatorna a tengerszorosokkal szemben egy mesterséges képződmény, melyet 1895-ben nyitott meg II. Vilmos császár a hajók előtt. Előzménye a dánok által a XVIII. század végén épített Eider-csatorna volt, amely azonban már nem volt képes kiszolgálni az ipari forradalomnak köszönhetően dinamikusan fejlődő tengeri kereskedelmet. Az Eider-, illetve a Kiel-csatorna jelentősége az, hogy lehetővé teszi a közvetlen kapcsolatot a Balti-tenger és az Északi-tenger között, anélkül, hogy a kereskedelmi hajóknak meg kelljen kerülni Dániát a tengerszorosokon keresztül. A csatorna a németországi Brunsbüttel és Kiel városok között húzódik.

A csatorna megépítése egyaránt szolgált katonai és kereskedelmi célokat a Német Császárság számára. Egyrészt magas profitot reméltek a két város számára a kereskedelem vámolásából, másrészt pedig a csatorna alkalmas volt kisebb méretű csatahajók számára is az átkeléshez az 1907-es bővítése után. Ezzel alternatívát teremtettek a tengerszorosok mellett arra, hogy kijussanak az Északi-tengerre. Az első világháború után a csatornát nemzetközi ellenőrzés alá helyezték, 1936-ban került ismét Berlin ellenőrzése alá. A második világháború után a szövetségesek biztosították, hogy a csatorna nyitott maradhasson a nemzetközi kereskedelem számára.

A területek geostratégiai jelentősége napjainkban

A kétezres évek végétől kezdve fokozatosan változás következett be a posztbipoláris rendszerben, hiszen régi és új hatalmak jelentek meg a nemzetközi térben, kihívást jelentve ezzel az Egyesült Államok hatalmára nézve. Az egyik nagyhatalom Oroszország, mely napjainkra nyíltan szembehelyezkedett az Egyesült Államokkal és az Észak-atlanti Szövetséggel. Ez magával vonta a tengerszorosok, valamint a Kiel-csatorna jelentőségének újbóli felértékelődését, a kereskedelem mellett katonai szempontból is. Oroszország jelenleg is a kalinyingrádi exklávéban állomásoztatja a Balti Flottát – mely meleg tengeri kikötő lévén – kiemelt helyet foglal el az orosz katonai stratégiai tervezésben. Egy Oroszországgal való eszkalálódó konfliktus esetén a NATO a tengerszorosok, valamint a Kiel-csatorna ellenőrzésével továbbra is képes arra, hogy akadályozza a Balti Flotta kijutását az Északi-tengerre, ezáltal pedig az Atlanti-óceánra. Ez jelentős stratégiai hátrányt jelent Oroszország számára, hiszen a három európai flottájából kettőt (a fekete-tengeri flottának a szintén NATO-tagállam, Törökország által ellenőrzött tengerszorosokon keresztül kéne kijutnia a Földközi-tengerre, majd pedig az Atlanti-óceánra) nem lenne képes maximálisan kihasználni egy konfliktus esetén. Ez pedig jelentősen mérsékeli Oroszország konvencionális fenyegetését és erőkivetítési képességét globálisan az Észak-atlanti Szövetség szempontjából.

Benkő Tibor hangsúlyozta, éppen azért kezdték el a haderő-fejlesztési programot, hogy e célkitűzéseknek eleget tudjanak tenni. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyverkezés mellett a társadalom megszólításával, a fiatalok hazafias nevelésével is sokat tehetnek a haderő fejlesztéséért.

A nemzetet elődeink alkották, ezért a jelenkor emberének kötelessége azt megvédeni, amiben nagy szerepe van a pákozdi emlékparknak, amely felhívhatja a fiatalság figyelmét ezen értékekre – fogalmazott.

A miniszter Széchenyi Istvánt idézve azt mondta: “tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn”. Ehhez találni kell az országban olyan helyeket, ahol ez a hármas követelmény jelen van, és a pákozdi nemzeti emlékhely ilyen, hiszen “méltóan tükrözi ezeket a gondolatokat” – tette hozzá.

Benkő kiemelte, a park látogatói évről évre meggyőződhetnek arról, hogy mi történt a múltban, és így megérthetik a jelent, valamint építeni tudnak egy igazi jövőt.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a katonai emlékpark méltó módon őrzi a békefenntartó missziókban életüket vesztő magyar katonák emlékét. A magyar katona már 1861-ben részese volt békefenntartásnak és napjainkban ez még inkább így van, hiszen évente mintegy kétezren teljesítenek békemissziós feladatot a világ különböző övezeteiben, Afrikától Irakon át Afganisztánig – mondta.

Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy az 1848-as, dicsőséges pákozdi csata helyszínén megszületett a honvédelem eszméje és vele együtt a magyar honvédség, ezért a helyén létesített katonai emlékparknak különleges kisugárzása van ma is. A park már tíz éve látogatók tízezreinek mutatja meg az igazi hazaszeretet történetét, a legnagyobbak példaértékű tetteit és hősies önfeláldozását – tette hozzá.

Görög István ügyvezető arról beszélt, hogy Gyuricza Béla, valamint az általa alapított Honvédség és Társadalom Baráti Kör és Pákozd önkormányzata közösen hozta létre az emlékparkot. Európai uniós támogatással 2010-re alakult ki jelenlegi formája, 2012-től pedig nemzeti emlékhelyként méltón hirdeti a katonák helytállását, s őrzi hősiességük emlékét.

A tárca közleménye szerint a felek eszmecserét folytattak a szíriai helyzet alakulásáról és hangsúlyozták az együttműködés folytatásának folytatását az incidensek megelőzése terén.

A találkozón szó esett a hadászati stabilitás és a regionális biztonság kérdéseiről, egyebek között a rakétavédelemről, valamint a hadászati fegyverzetek korlátozásáról szóló (Új START) és a szárazföldi telepítésű közepes- és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták megsemmisítéséről szóló (INF) szerződésről is.

Vlagyimir Putyin a napokban írta alá az INF-szerződés Moszkva általi végrehajtásának felfüggesztéséről szóló rendeletet. Moszkva és Washington egy hónappal ezelőtt jelentette be a szerződésben való részvételének felfüggesztését.