Biztonságpolitika

A béke megőrzéséhez olyan erős, ütőképes, önálló magyar honvédségre van szükség, ahol jól felkészült, elhivatott és lojális magyar katonák teljesítenek szolgálatot – mondta a honvédelmi miniszter Szekszárdon.

Benkő Tibor a Szekszárdi Szakképzési Centrum honvéd-kadét képzésében tanuló diákjainak tartott előadásában hangsúlyozta: a magyar honvédség haderőfejlesztése is a békét fenntartását szolgálja. A fiataloknak ebben nagy szerepe van – tette hozzá.

“Szükség van a fiatalokra és az önkéntesekre, hiszen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc is kezdetben az önkéntesekre épült” – mondta a közelgő nemzeti ünnepre utalva, és megjegyezte, hogy idén 171 éve, hogy megalakult az önálló magyar honvédség.

Hallgatósága előtt úgy fogalmazott: a fiatalok megtalálhatják helyüket és számításukat honvédség kötelékében, de mindenképpen a haza szolgálatában. Az ország érdekeit nemcsak fegyverrel lehet szolgálni, hanem becsületes, felkészült munkával is – mondta. Szólt arról is: az, hogy a történelem során a magyar katona nem mindig volt győztes, nem jelenti azt, hogy le kellene kicsinyíteni a szerepét. “A magyar katonák mindig lojálisak voltak a hazájukhoz” – jelentette ki.

A miniszter kifejtette: a NATO-csatlakozás után az a téves üzenet jelent meg a hazai közvélemény előtt, hogy a NATO megvédi Magyarországot. Ezzel szemben rámutatott: nem a NATO-nak, hanem a magyar honvédségnek kell megtennie ezt. Az észak-atlanti szövetséget létrehozó washingtoni szerződés 5. cikkelye, amely a segítségnyújtásról szól, csak a 3. cikkellyel együtt érvényes, amely kimondja, hogy minden tagállam köteles olyan haderőt fenntartani, amely biztosítja az ország javának szolgálatát – szögezte le.

Benkő ismertette a Magyar Honvédség életpályamodelljét, valamint a honvédelmi képzésben tanuló diákok, hallgatók számára elnyerhető ösztöndíjakat. Mint mondta, ma 49 középiskolában 1925 diák tanul honvédelmi alapismereteket. Tervben van a debreceni Kratochvill Károly Honvéd Középiskola és Kollégium mellett egy újabb, hasonló iskola indítása Hódmezővásárhelyen.

A tárca vezetője elmondta: jelenleg öt szakképzési centrumban folyik honvéd-kadét képzés, az iskolák száma szeptembertől kilencre nő. Az újonnan induló képzés keretében a honvédelmi igazgatás mellett informatikai, gépészeti, logisztikai, vegyvédelmi ismeretekkel tervezik bővíteni az oktatást. A Szekszárdi Szakképzési Centrumban 2017-ben indult honvéd-kadét képzés, jelenleg két osztályban 42 diák tanul.

A Salgótarjáni Járásbíróság első fokon nyolc és fél év fegyházbüntetésre és nyolc év közügyektől eltiltásra ítélt egy 23 éves férfit egy 93 éves sértett sérelmére elkövetett rablás bűntette és lopás vétsége miatt.

A vádlott 2017. szeptember végén berúgta egy salgótarjáni lakás bejárati ajtaját, oda bement, kutatott, és eltulajdonított egy bankkártyát, negyvenezer forint készpénzt, valamint magával vitte a lakás bejárati ajtaja előtt lévő lábtörlőt is.

A férfi néhány hónappal később, 2018. február 2-án délelőtt Salgótarjánban azért ment egy családi házhoz, hogy onnan értékeket tulajdonítson el. Kopogott a ház bejárati ajtaján, majd az ajtót nyitó, 93 éves, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes sértettet mellkason lökte. A sértett a földre esett, a vádlott ezután a házból tízezer forint készpénzt, valamint egy nagyértékű televíziót tulajdonított el, miközben a sértett továbbra is az előszobában a földön ült.

A rablással okozott 120 ezer forint kárból 110 ezer a televízió lefoglalásával és a sértett részére történő visszaszolgáltatással megtérült.

Az ügyben a Salgótarjáni Járásbíróság a Salgótarjáni Járási Ügyészség indítványával egyezően a letartóztatásban lévő vádlottat halmazati büntetésként nyolc év hat hó fegyházbüntetésre ítélte, és nyolc évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlott különös visszaeső, a büntetéséből feltételes szabadságra sem bocsátható.

A bíróság elrendelte egy a férfivel szemben korábban, más ügyben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, és le kell töltenie egy olyan szabadságvesztést is, amelyből feltételes szabadságra bocsátották 2017 júniusában. Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette.

Három, terrortámadásra készülő iszlamista fegyverest öltek meg a biztonsági erők Kabard- és Balkárföd székvárosában, Nalcsikban – közölte az orosz Nemzeti Terrorelhárítási Központ a TASZSZ hírügynökséggel.

A kommüniké szerint az akciónak, amelyet az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) az észak-kaukázusi térségért felelős parancsnoksága hajtotta végre, a biztonsági erők és a lakosság körében nem volt áldozata. A hatóságok szerint a fegyvereseknek felajánlották a megadás lehetőségét, de azok tüzet nyitottak. Búvóhelyükön gépkarabélyokat és lőszert találtak.

Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója októberben azt mondta, hogy tavaly hat terrorcselekményt sikerült megakadályozniuk Oroszország észak-kaukázusi régiójában. Mint mondta, a térségben az év folyamán a szolgálat 50 terroristával végzett, és további 63-at elfogott, 142 bűntársukkal egyetemben. Úgy vélekedett, hogy ennek ellenére továbbra is fennáll a komoly terrorfenyegetés, mert nemzetközi terrorszervezetek ki akarják terjeszteni tevékenységüket erre a régióra.

Azt írja ma a kormányzatnál általában jól értesült, de néha tévedéseket megfogalmazó Haraszti Gyula, hogy a Gripeneket lehet lecserélik 7 év múlva, amikor lejár lízing (nem a bérlés, mint írja) - kormányzati források alapján. Az ok, hogy ötödik generációs gépet szerezzünk be, mert ez most 4 és feledik és elavult lesz hét év múlva. 
Az hogy 4. vagy 4. és feledik generációs a Gripen magyar szempontból szerintem mindegy. A jelenleg ismert, biztonsági és katonai doktrinákban megfogalmazott (bár ezek is átíráson vannak éppen) céljaink, az elmúlt 30 év hagyományai, a politikai elit áldozatvállalási hajlandósága, a magyar társadalom támogatottsága szempontjából, stb stb. a magyar légierő lenne az utolsó, amit egy válságkezelő műveletben bevetnénk (háborúról nem is beszélek). 
A magyar Gripenek története épp az, hogy "mindent" kispóroltunk belőle, a balti légirendészeti misszióban az utolsók között vettünk részt. Az Iszlám Állam elleni globális koalícióba is küldhettünk volna gépeket, de nem volt rá ambíció (azaz politikai szándék, pénz, humán erőforrás, és fegyver sem. A képesség épp hogy). A Gripen nem lesz elavult 7 év múlva, ha minden lehetséges modernizációt biztosítunk számára és nem spóroljuk ki azokat. A "lopakodó képessége" nem lesz, de azon túl szinte minden másban adott lesz a lehetőség, hogy még évtizedekig használjuk, ha megfelelően költünk rá. 
Persze történhet lépésváltás, lehet ambíciózusabb a magyar külpolitika, a magyar honvédség, de azért venni 5 generációs gépet, hogy a magyar és a szlovén légteret örizzük vele, és CAS-t gyakoroljanak vele a Bakonyban a különleges műveletiek, azért nagy pénzkidobás lenne. Vegyünk ilyet és menjünk háborúzni az USA oldalán. Dánia, Norvégia, Hollandia, Ausztrália, Olaszország, a britek (az FB-n Izraelt kihagytam, máris kaptam a fejemre), a jövőben a lengyelek, nézzük meg, eddig is együtt bombáztak, ott voltak az Iszlám Állam ellen is és most meg is vették az F-35ösöket. Mert ez egyszerre politikai elköteleződés, szándék a szoros kapcsolatok katonai fenntartására (lásd még interoperabilitás) és a használat. 
És arra most ki sem térek, hogy 5. generációs gépek egyelőre csak az USA-nak vannak. Amikor az új védelmi együttműködés megkötése kapcsán ennyi feszültség volt a két fél között, amit más országokkal rutinból kötötték meg, akkor nem biztos, hogy ez az üzlet olyan magától értetődő lesz (bár az is tény, hogy az üzlet, mit látjuk sokszor felülírja a politikát)

Az amerikai szárazföldi haderő mintegy ötszáz katonája érkezik a hónap végéig Lengyelországból Romániába, a Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogalniceanu támaszpontra – közölte szerdán a román védelmi minisztérium.

Az M1 Abrams harckocsikkal, és M2 Bradley páncélozott harcjárművekkel felszerelt gépesített gyalogos zászlóalj kilenc hónapig fog a román szárazföldi erőkkel közös manőverekben részt venni az Atlantic Resolve elnevezésű – a Krím-félsziget elcsatolása után a keleti NATO-tagok védelmi készültségének fokozása céljából elindított – állandó rotációs hadgyakorlat keretében.

Az Egyesült Államok légierejének mintegy száz katonája is a Mihail Kogalniceanu támaszponton fog ebben az időszakban szolgálatot teljesíteni AH-64 Appache harci helikopterekkel, illetve HH-60 Black Hawk közepes és CH-47 Chinook nehéz szállítóhelikopterekkel. A közös gyakorlatozásban a román légierő egy IAR Puma 330-as mentőhelikopterrel és a támaszpont katonáival vesz részt, akik októbertől a ENSZ Maliban szervezett MINUSMA békefenntartó missziójához csatlakoznak.

A bukaresti védelmi tárca közleménye szerint a román-amerikai katonai együttműködés a két ország közti stratégiai partnerség megszilárdítását, fekete-tengeri biztonságának erősítését célozza.

Az izraeli hadsereg szerda éjszaka légicsapást mért két, a palesztin iszlamista Hamász szervezethez tartozó célpontra a Hamász irányítása alatt álló, palesztin lakosságú Gázai övezetben, válaszul egy léggömbhöz kötött robbanószerkezetre, amely károkat okozott egy izraeli épületben – jelentette a ynet.

A Hamász által útnak indított házilagos bomba a levegőben robbant fel, és betörte egy dél-izraeli ház ablakait. Az izraeli válaszcsapás az övezet középső és déli részén vett célba gázai állásokat. A katonaság jelentése szerint az éjszakai bevetésben felrobbantották a Hamász katonai szárnyának legalább egy harci állását.

Sebesülésről nem érkezett jelentés.

“A léggömbökhöz kötött gyújtó- és robbanószerkezetek teljes mértékben terrortámadási szándékot jeleznek, és jelenleg terjed a terrornak ez a formája”- nyilatkozott a lapnak Gadi Jarkóni, a dél-izraeli Eskól önkormányzatának vezetője.

“Eskól lakói hihetetlen türelmet mutattak, lehetővé tették, hogy a döntéshozók és az izraeli hadsereg mindent megkíséreljenek a közösségünket megrázó terror megszüntetésére. De nem fogjuk elfogadni ezt a valóságot, és azonnali megoldást várunk a hosszú távú nyugalom biztosítása érdekében”- tette hozzá.

Haim Jelin, az eskóli helyhatóság korábbi vezetője, az ellenzéki Van jövő párt politikusa az eset kapcsán – a már javában zajló választási kampány részeként – Benjámin Netanjahu miniszterelnököt támadta, mert szerinte a Gázai övezetből indított robbanószerkezetek “következetes figyelmen kívül hagyása” vezetett a támadások fokozódásához, a léggömbökhöz kötött robbanószerkezetek megjelenéséhez.

“Netanjahu, Ön kudarcot vallott. Az izraeli közösségek a gázai határ közelében nem biztonságosak. Csak az üres szlogenek maradnak Ön után. A robbanószerkezetes léggömböket ugyanolyan súlyosan kell kezelni, mint a kasszám rakétákat” – jelentette ki, utóbbi megjegyzésével a házi készítésű robbanószerkezetre utalva.

Oroszország és Kína megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában csütörtökön azt az amerikai határozati javaslatot, amelyben a testület felszólította volna Venezuelát, hogy tartson “szabad és tisztességes” elnökválasztást, és tegye lehetővé, hogy a humanitárius segélyek szabadon bejuthassanak az országba.

Oroszországon és Kínán kívül a Dél-afrikai Köztársaság is a javaslat ellen szavazott, Indonézia, Egyenlítői Guinea és Elefántcsontpart tartózkodott. A többi kilenc BT-tag – köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – támogatta szavazatával a tervezetet.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete azzal érvelt: precedens nélküli lett volna, hogy ily módon megpróbáljanak eltávolítani egy elnököt. Az Egyesült Államok a konfliktus kiszélesítésén ügyködik – vélekedett az orosz diplomata, hozzátéve, hogy az orosz álláspont szerint Washington célja a rendszerváltozás Venezuelában.

Franciaország támogatta ugyan a határozati javaslatot, de nagykövete, Francois Delattre a voksolás előtt leszögezte, hogy az amerikai javaslat nem ad jogi alapot az erő alkalmazására, és nem több Venezuela szuverenitása elleni kísérletnél.

Elemzők szerint a kettős vétó nagyon ritka. A legutóbb 2017-ben fordult elő ilyen, szintén Oroszország és Kína emelt vétót egy francia-brit javaslat ellen, amely szankciókat irányzott elő a szíriai vegyi fegyverek bevetése miatt.

Jogerősen másfél hónap elzárásra ítélt a bíróság egy férfit, aki baltával ütött egy kiskutyára, ezzel olyan súlyos sérülést okozva, hogy az állatot el kellett altatni – tájékoztatta a Nyíregyházi Törvényszék szóvivője.

Sörös László közleményében azt írta: a Nyíregyházi Járásbíróság szerdán gyorsított eljárásban 45 nap elzárásra ítélt egy férfit állatkínzás bűntette miatt.

Ismertette: a vádlott unokatestvérének volt egy három hónapos kölyökkutyája; az unokatestvér kisfia tavaly december 29-én elindult a vádlott lakásához, és utánament a kutya is. Amikor a vádlott észrevette, hogy a kutya bement az ingatlanára, felkapott egy kisbaltát és a kutya hasfalára ütött, ettől az állat hasfala szétnyílt.

A kisfiú hazavitte a kutyát, szülei értesítették az Állatbarát Alapítványt, amellyel az állatot a nyíregyházi állatkórházba vitték. Megállapították: a kiskutya súlyos sérülései miatt már nem épül fel, ezért, hogy megakadályozzák további szenvedését, elaltatták.

Az ítélet jogerős.

A török belügyminisztérium pénteken újabb 57 ezer olyan útlevelet érvényesített újra, amelyet a 2016. július 15-ei puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapot alatt biztonsági okból érvénytelenített – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

A beszámoló szerint a rendkívüli állapot tavaly július 19-ei feloldása után végzett felülvizsgálat nyomán került sor az enyhítő intézkedésre. Tavaly július végén a török belügyminisztérium már mintegy 155 ezer útlevelet érvényesített. Akkor olyan emberek úti okmányairól volt szó, akiknek a házastársa ellen a hatalomátvételi incidenst követő megtorlás keretében jogi eljárás indult. A mostani jelentés nem tért ki az érintettek kilétére, de azt közölte, hogy az érvénytelenített útlevelek felülvizsgálata folytatódik.

Ankara a 2016-os puccskísérletért az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török származású, muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé, és azóta is megtorlóan lép fel a mozgalom tagjaival szemben. A hivatalos török álláspont szerint a terrorszervezetnek tekintett hálózat tagjai és támogatói hosszú évek alatt szivárogtak be az állami, valamint a magánszférába.

Süleyman Soylu belügyminiszter február közepén egy televíziós interjúban arról számolt be, hogy összesen több mint ötszázezer embert – köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat – vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a mozgalomhoz és azon keresztül az összeesküvéshez. A hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben 289 bírósági per indult, amelyek során legkevesebb háromezren kaptak börtönbüntetést, csaknem kétezren életfogytiglanit.

A kormány a rendkívüli állapot alatt törvényerejű rendeletekkel mintegy 129 ezer 500 állami alkalmazottat bocsátott el a munkahelyéről. A menesztettek közül később nagyjából 7500-at visszavettek állásába.

A rendkívüli állapotot 2016. július 20-án először három hónapra rendelték el, de 2018. július 19-ig minden alkalommal – összesen hétszer – újabb három hónapra meghosszabbították. Véglegesen nem sokkal azután oldották fel, hogy 2018. július 9-én végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe az országban.

Az Antarktisz, a déli félteke hó- és jégsivatagja, a Föld leghidegebb és egyben legszélsőségesebb kontinense. 14,2 millió négyzetkilométer kiterjedésű, de területén a kutatóállomások személyzetét leszámítva nem lakik senki. Mégis van egy olyan vonzereje, mellyel a nemzetközi hatalmak érdeklődését magára tudja irányítani.

Ez a különlegessége, hogy ez a legkevésbé kizsákmányolt természeti területe a Földnek, és óriási nyersanyag- és ásványkincskészlete van, amely az olykor több tíz méter vastag jégtakaró alatt helyezkedik el. A történelem során az államok folyamatos küzdelmet folytattak egymással a különböző energiahordozókért (elsősorban az olajért) és más értékes nyersanyagokért, hogy lelőhelyeiket kiaknázva gazdasági és tudományos előnyökhöz jussanak a vetélytársakhoz képest. Ez a jelenség ma sincsen másképp.

A globális felmelegedés eredményeként klimatikus, földrajzi és ökológiai változások mentek végbe az egész Földön, így a Déli-sarkvidéken is. Elindult a nyugat-antarktiszi jégtakaró egységes, míg a kelet-antarktiszi csupán foltokban megjelenő nagymértékű zsugorodása, melyet a tengervízszint emelkedése tovább gyorsít. A kutatók mérései szerint a jégolvadás mostani mértéke 15 százalékkal nagyobb, mint azt egy egy évvel korábbi tanulmányban kimutatták. 2012 és 2017 között a tempó a háromszorosára nőtt (219 milliárd tonna/év), ami évi 0,6 milliméter vízszintemelkedést jelent. Az ilyen ütemű olvadásnak köszönhetően közel 200 millió hordó olaj nemsokára elérhető közelségben lesz a kitermeléshez.

Azonban 2048-ig ez nem lehetséges az Antarktisz-egyezmény értelmében, amely a földrész nemzetközi viszonyait rendezi. Ez a nemzetközi megállapodás 1961. június 23-án lépett hatályba, összesen 53 ország írta alá. Kimondja, hogy semmilyen ásványi anyagot iparszerűen kitermelni a kontinens talajából nem lehet. Továbbá védett résznek nyilvánítja az Antarktiszt, ahol csak békés kutatási tevékenység folytatható. Jogi szempontból „res communis omnium usus”-nak nevezi, azaz „mindenki által használt terület”-nek, akárcsak a világűrt vagy a nyílt tengereket. A terület nemzetközi igazgatás alatt áll, lévén az utolsó felosztatlan kontinens. Azonban a már említett globális felmelegedés újra napirendre helyezi az olyan kérdéseket, hogy „Kié legyen ?”, illetve „Ki rendelkezzen felette?”.

Jelenleg 11 ország – Oroszország, Kína, Dél-Korea, Ausztrália, Argentína, India, Kanada, Norvégia, Dánia, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok – tart igényt a kitermelés jogára.

A harcok egy igen határozott politikát folytató éllovasa Oroszország, mely 2015-ben nyújtotta be kérelmét az ENSZ a kontinens határainak meghúzásáért felelős bizottságának arra hivatkozva, hogy a több évtizedes kutatómunkájuk feljogosítja őket az óceánban található nyersanyaglelőhelyek birtoklására. Első alkalommal közel 200 tengeri mérföldet követeltek. A második kérelem esetében 1,2 millió négyzetkilométernyi területet, amelynek egy részére Dánia és Norvégia is igényt tartana. Ezen kérelmek az Antarktisz-egyezmény hatálya miatt még nem kerültek elbírálás alá, de az oroszok minden erejükkel próbálnak jelen lenni a területen. Ennek keretében felújítják kutatóállomásaikat, új expedíciókat szerveznek, kutatóhajókat állomásoztatnak a vizeken, illetve navigációs műholdrendszert építenek ki.

Felmerül a kérdés, hogy „Miért is olyan fontos ez számukra?”. A válasz összetett. Az első indok a tiszta ivóvíz, amelyből egyre kevesebb van a Földön és előbb-utóbb globális szinten is hiánycikk lesz. A jégtakaró felolvasztásával és szűrésével azonban előállítható. A vízhez kötődik a második pont is, 5 milliárd tonna krill (a zooplanktonok családjába tartozó apró rák) halászható ki, melyet kapszula és olaj előállítására használnak fel. Az egyéb halakat, rákokat pedig a kereskedelmi céllal halászók tudnák kifogni. Harmadik elem a több milliárd dollárt érő szénhidrogén-tartalmú anyagkészlet a jég alatt, például a 221 billió köbméter földgáz. Ezzel az orosz gázmonopólium fennmaradhatna, sőt, kiterjedhetne komplett Kelet-Közép-Európára, erősítve ezzel a posztszovjet régió államainak Oroszországtól való függését. A negyedik a bányászható ásványkincsek és ritka fémek, amiket például űr-, számítógépes- és telekommunikációs eszközök fejlesztése során alkalmaznának, fejlesztve ezzel akár az ország által folytatott aszimmetrikus hadviselési módszereket, hadiipart, vagy hírszerzési eszközöket. Az ötödik és egyben legfontosabb pedig – ahogyan a cikk elején is megjelenik – a kőolaj. Közel 55 milliárd hordó rejtőzik a jég alatt, amiből benzin, kerozin, gázolaj és számos más energiahordozó állítható elő akár a katonaság vagy a civilek fogyasztását biztosítva. Ezen szempontok alapján az oroszoknak kiemelten fontos lenne a kontinens megszerzése, mind katonai, geopolitikai és geostratégiai, gazdasági és tartalékszerzési szempontból egyaránt.

Forrás: researchgate.com.

Összegezve, az Antarktiszért folytatott „harcot” megnyerő nemzet, amennyiben lesz ilyen, nemcsak az utolsó, eddig felosztatlan földrészt tudhatja a fennhatósága alatt, hanem egy kiaknázatlan „kincsesbányát” is, mellyel gazdaságilag, tudományosan és stratégiailag is a többi nemzettel szemben tud majd előnyt szerezni. Ez azonban drasztikus változásokat hozna a ma ismert nemzetközi környezetben és kapcsolatokban. A tudósok és a nemzetközi vélemény szerint ezért is lenne fontos, hogy 2048-ban az Antarktisz-egyezmény lejártát követően vagy egy újabb szerződés szülessen (melyet Kína, Dél-Korea és Oroszország vélhetően nem fognak támogatni), vagy a 2016-ban az EU és 24 másik állam között létrejött megállapodást , miszerint a Antarktisz ökoszisztémájának védelme érdekében, annak jéggel borított területére kiterjedő nemzeti parkot kívánnak létrehozni. Ezzel hoznának létre egy, az egész kontinensre és a környező vizekre is kiterjedő természetvédelmi területet.

Írta: Haiszky Edina Julianna 

Mintha betettek volna a szoba közepére egy GDPR feliratú bombát, ami ketyegett, de amikor lejárt az idő, nem történt semmi — mondta Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) alapító-elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Biztonságpiac Konferencia pódiumbeszélgetésén, amelyen a GDPR mellett az egyre nagyobb adatvédelmi kihívást jelentő kamerarendszerekről, illetve a komoly kiberbiztonsági kockázatot jelentő kínai techcégekről esett szó.

Mádi-Nátor Anett, a kiberbiztonsági szolgáltatásokat kínáló Cyber Services nemzetközi igazgatója szerint a GDPR mellékhatása, hogy nemcsak a visszaéléseket nehezítette meg, de sokak munkáját is, mert sokkal körülményesebbé vált az adatbányászat, az adatok etikus felhasználása is. Cserében új piacok nyíltak meg, mert olyan konzervatívabb iparágakba is be lehet már szállni, amelyek korábban kevésbé törődtek a kiberbiztonsággal.

Naivitás volt azt gondolni, hogy 2018. május 25-től minden egy csapásra megváltozik – mondta Péterfalvi Attila, a GDPR betartatatásáért felelős hazai testület, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. A GDPR egy rendelet, amely közvetlenül alkalmazandó, és kevés mozgásteret ad a tagállamoknak. A jogalkalmazó helyzetét nehezíti az is, hogy hiába vannak még érvényben bizonyos tagállami szabályok, ha a GDPR-nak ellentmondanak, nem alkalmazhatók, ezeket az ellentmondásokat pedig ki is kell iktatni, sőt már korábban meg kellett volna tenni. Péterfalvi cáfolta Keletit a robbanás elmaradásának ügyében: mint mondta bár május 25-től élesedett a GDPR, a NAIH eljárási szabályait is össze kellett hangolni, s az ezt elvégző új Infotörvény csak július 26-án lépett életbe, így eleve csak az ez után indult ügyekben lehet bírságot kiszabni. Éppen ezért hamarosan minden eddiginél nagyobb bírságok kiszabása várható.

A rendelet egyik fontos újítása például, hogy amelyik szervezetet adatbiztonsági incidens éri, például meghekkelik vagy gondatlanságból kikerülnek az általa kezelt adatok, 72 órán belül köteles jelenteni az incidenst. A NAIH elnöke szerint aki ezt elmulasztja, semmiféle méltányosságra nem számíthat, az ilyesmi automatikusan büntetést fog érni.

A kamerarendszerek adatvédelmi aspektusaira rátérve Szűcs Gábor, a Robert Bosch biztonságtechnikai szakértője elmondta, hogy épp nagy változás zajlik e rendszerek fejlettsége terén. Az elmúlt tíz évben a passzív, zárt láncú rendszerekből egyre inkább átáll a világ a nyitott, távolról is elérhető rendszerekre, amelyek már nemcsak klasszikus vizuális megfigyelőberendezések, hanem egyben szenzorokkal felszerelt analitikai eszközök is. Egyes biztonsági kamerák például már egészen korai fázisban képesek érzékelni, ha valahol tűz üt ki; mások egy üzleten belül képesek elemezni a vásárlók mozgását, hogy megállapítják, melyek a leginkább frekventált részek; megint másikak a látogatók demográfiai adatait is képesek rögzíteni arcfelismerés segítségével. A hírekben olykor olvasható, rémisztően okos rendszerekről szóló történetek viszont Szűcs szerint nem minden esetben fedik teljesen a valóságot.

Péterfalvi szerint szabályozói szempontból különbséget kell tenni az üzleti célú, illetve a közterületi és más bűnüldözési, honvédelmi célú kamerák között, mert utóbbiak nem a GDPR, hanem az Infotörvény hatálya alá tartoznak.

Mádi-Nátor is azt hangsúlyozta, hogy ma már nem elég a konkrét kamerákra gondolni, más olyan eszközökkel is számolni kell, amelyekben kamera van: például a mobiltelefonokra. Azokra, amiket például a Huawei gyárt. Ezek az eszközök rengeteg adatot gyűjtenek, elemeznek és tárolnak. “Gondoljuk végig azt, hogy egy európai telekommunikációs hálózatban, ahol például az ilyen adatok is közlekednek, milyen gyártóknak az eszközei kerülnek beépítésre? A hálózatokba beépített eszközöknek szerintem több mint hatvan százaléka kínai gyártásból származik” – mondta.

Mádi-Nátor szerint abba, hogy a kínai gyártók az általuk fejlesztett képességeket a saját országukon belül milyen megfigyelőrendszer kialakításához használják, nem lehet beleszólni. Az Európai Uniónak viszont fel kell készülnie a hasonló helyzetek és technológiák megfelelő kezelésére. Mint mondta, jelenleg két ipari szereplőkre vonatkozó EU-s jogszabálytervezet is előkészítés alatt áll. Ezek a tervek szerint elő fogják írni, hogy az Európában is működő gyártók a termékeiket már kutatás-fejlesztési szakaszban be kell, hogy csatornázzák egy nemzeti kompetenciaközpont-rendszerbe. Ezzel elindulhatnánk abba az irányba, hogy ne legyünk annyira kiszolgáltatottak egy ázsiai gyártási láncnak, mint amilyen kiszolgáltatottak most vagyunk – mondta.

Aggasztó mértékét öltött a kanyarós megbetegedések száma a világban, a növekedés több mint 74 százaléka tíz országban mutatható ki, és több olyan országban jelent meg újra a járvány, amelyet korábban kanyarómentesnek nyilvánítottak – figyelmeztet legutóbbi jelentésében az UNICEF.

A szervezet közleménye szerint 2018-ban 98 ország jelentette a kanyarós megbetegedések számának növekedését 2017-hez képest, a legnagyobb mértékű emelkedést Ukrajnában, a Fülöp-szigeteken és Brazíliában regisztrálták. Úgy látják, globálisan csökkent az erőfeszítés a könnyen megelőzhető járvány megfékezésére, pedig a kanyaró súlyos esetben akár halált is okozhat.

Csak Ukrajnában 35 120 esetet jelentettek 2018-ban, harmincezerrel többet mint egy évvel korábban, és a helyi kormány szerint még további 24 042 ember fertőződött meg 2019 első két hónapjában. A Fülöp-szigeteken 12 736 embernél diagnosztizáltak kanyarót idén, és 203 halálesetet jelentettek. Tizenháromezerrel több megbetegedést regisztráltak az ázsiai országban 2018-ban, mint egy évvel korábban. Brazíliában is tízezerrel nőtt a kanyarós esetek száma, de Franciaország is több mint kétezer új esetet jelentett 2018-ban.

Az összegzés kitér a közép- és kelet-európai régióra, megemlítve, hogy Magyarországon jó a helyzet, 2018-ban 13 kanyarós megbetegedést regisztráltak. A szomszéd országokban Ukrajnán kívül Szerbiában is jelentős a kanyaró térhódítása: 2017-ben 702 megbetegedést regisztráltak, ami 2018-ra 5057-re nőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján. Romániában 2017-ben 8673 eset volt, ami 2018-ra 943-ra csökkent – írták.

A közlemény idézi Henrietta Fore-t, az UNICEF igazgatóját, aki szerint ezek figyelemfelkeltő adatok, cselekedni kell. Közölte: van biztonságos, hatékony és gazdaságos oltóanyag, a vakcina csaknem egymillió életet mentett már meg minden egyes évben az elmúlt két évtizedben. Hozzátette, a mai tétlenség katasztrofális következményekkel járhat holnap.

A kanyaró fertőzőbb mint az Ebola, a tbc és az influenza. A vírus a levegőben terjed, a légzőszerveket támadja meg és halálos veszélyt jelenthet az alultáplált gyerekekre, valamint a csecsemőkre, akik még túl fiatalok ahhoz, hogy oltást kapjanak. Mivel a megfertőződés után a kanyarónak nincs biztos gyógymódja, az oltás életmentő lehet – hívta fel a figyelmet az UNICEF.

Jelezték, a gyermekjogi szervezet a kormányokkal és a partnerszervezetekkel együtt dolgozik a járvány terjedésének megfékezésén, a szervezet Ukrajnában felgyorsította az oltások beadását, különösen Lviv térségében, ahol az oltásokkal szembeni ellenérzet és a korábbi vakcinahiány miatt igen súlyos a helyzet. Ezen kívül több millió gyereket oltottak be a Fülöp-szigeteken, Jemenben és Madagaszkáron.

A közleményben kitértek arra, hogy a kanyarójárvány a fejlett világ országait is érinti, és megfelelő tájékoztatást kell adni minden szülőnek, hogy a tájékozatlanságból és bizalmatlanságból fakadóan a gyerekek ne legyenek veszélyben.

Méreganyagoktól mentesnek nyilvánították pénteken a hatóságok a délnyugat-angliai Salisbury városát, ahol csaknem pontosan egy évvel ezelőtt Novicsok típusú katonai idegméreggel próbálták megölni Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős katonai hírszerzőügynököt és lányát, Julija Szkripalt.

A Scotland Yard bejelentése szerint a szakértők Szkripal egykori házát és tizenegy egyéb helyszínt fertőtlenítettek, és az összes érintett helyet biztonságosnak minősítették. A rendőrségi tájékoztatás szerint a brit hadsereg vegyvédelmi egységei összesen 13 ezer munkaóra alatt tisztították meg azokat a helyszíneket, amelyeken ténylegesen fellelték a Novicsok hatóanyag maradványait, illetve amelyek potenciálisan szintén szennyeződhettek.

A tavaly április 20-án kezdődött tisztítási munkálatok minden érintett helyszínen a szennyeződésnek kitett felületek teszteléséből, a szennyezett tárgyak eltávolításából és elégetéséből, a helyszín vegytisztításából és újbóli teszteléséből állt. A tisztítás részeként teljes gyep-, talaj- és kőburkolat-cserét is elvégeztek annak a bevásárlóközpontnak a környékén, amely előtt tavaly március 4-én eszméletlenül találták Szergej Szkripalt és lányát.

A mérgezés ügyében nyomozó brit rendőrségi szakértők a méreganyagot Szkripal Salisburyben lévő házának bejárati ajtaján mutatták ki a legnagyobb koncentrációban.

Dean Haydon, a Scotland Yard főparancsnok-helyettese és terrorellenes rendőri tevékenységének országos főkoordinátora péntek esti tájékoztatóján elmondta: a továbbra is folyó vizsgálatban 250 nyomozó vesz részt, akik eddig 11 ezer órányi, térfigyelő kamerák által rögzített felvételt néztek át, 3700, potenciálisan bizonyítékként felhasználható tárgyat foglaltak le és 1702 tanúvallomást vettek fel.

A 67 éves Szkripal az orosz katonai hírszerzés (GU, korábbi rövidítésével GRU) ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott.

A tavaly márciusban történt mérgezéses incidensig Salisburyben élt. A Novicsok katonai idegméreggel elkövetett mérgezést lányával együtt túlélte, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják. Tavaly nyáron két brit állampolgár, a 45 éves Charlie Rowley és 44 éves élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából – ahol Szkripalékat is kezelték -, Sturgess azonban tavaly júliusban ugyanebben a kórházban meghalt.

A Scotland Yard főparancsnok-helyettese pénteki esti tájékoztatóján közölte: a rendőrség továbbra sem tudja, hogy a Nina Ricci márkajelzést viselő hamisított parfümös üvegcse hol volt a mérgezéses merényletkísérlet napja és tavaly június 27. között, amikor Rowley egy közterületi hulladékgyűjtőben megtalálta a palackot.

Haydon közölte: a Scotland Yard változatlanul várja azok jelentkezését, akik a két időpont között látták a rózsaszín csomagolású parfümös üveget.

A brit hatóságok hivatalosan a GU két aktív hírszerzőtisztjét gyanúsítják a merényletkísérlettel, de a Bellingcat független brit oknyomozó csoport a minap bejelentette, hogy nyomára akadt egy harmadik gyanúsítottnak is, bár ezt London hivatalosan nem erősítette meg. A mérgezéses incidens után a brit kormány többtucatnyi – a brit elhárító szolgálatok által hírszerzőként azonosított – orosz diplomatát utasított ki Londonból, és azóta a két ország kormányközi kapcsolatai gyakorlatilag befagytak.

Moszkva ugyanakkor folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

Itt a tavasz, kezdődik a gyakorlatok szezonja Magyarországon is. A Bakonyba az OAR keretében megérkezett a Nagy Testvér újabb Cav rotációja, őket (vagy akármit) meg ez előző nagyhatalmi iteráció jött megfotózni Kecskemétről OS-alapon egy An-30-assal. Közben a NATO JEWCS egy nálunk még ismeretlen platformüzemeltető (AVdef) szép festésű Falcon 20-asáról húzza a rádiófrekvenciás nótát a magyar radarosok és lérakosok örömére.

Zord

Az orosz belügyi szervek hatékonyságának növelését sürgette Vlagyimir Putyin egy szaktanácskozáson, mert – mint rámutatott – tavaly “gyakorlatilag minden második bűncselekmény feltáratlan maradt” Oroszországban.

Putyin egyebek között szorgalmazta, hogy a tárca új, korszerű megközelítések bevetésével fokozza a korrupció elleni küzdelmet.

Keménységet és egyszersmind a törvényesség betartását követelte az Oroszország minden régiójában tetten ért szélsőségesség elleni fellépésben. Az elnök ugyanakkor közölte, hogy tavaly 17 százalékkal csökkent az ilyen típusú bűncselekmények száma.

Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter a fórumon a többi között megemlítette, hogy a felügyelete alá tartozó szervek 77 százaléka korszerű technikával van felszerelve, és számukra 190 különböző típusú modern fegyvert szereztek be. A tárcavezető szerint az elmúlt hét év alatt 14-szeresére emelkedett azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a rendőrök bejelentették a korrumpálásukra irányuló ajánlatokat.

Együttműködési megállapodást írt alá a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum a segesvári csatatér régészeti feltárására.

A sajtótájékoztatón Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója hangsúlyozta: a fehéregyházi csatateret, ahol vélhetőleg Petőfi Sándor is elesett 1849. július 31-én, még sosem kutatták korábban modern régészeti módszerekkel. A kutatás eredményeit közös kiadványokban és kiállításokon fogja bemutatni a két múzeum. A hadirégészet területén komoly eredményei vannak a HM Hadtörténeti Intézetnek és Múzeumnak, köztük az 1849-ben Gönyűnél elsüllyesztett hadianyag-szállító uszály feltárása – emelte ki Kovács Vilmos, az intézmény vezetője.

A PIM kezdeményezésére a segesvári csata helyszínén már 2018-ban elkezdődtek a próbajellegű terepi kutatások, az eddigi eredményekről Polgár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum régésze számolt be. Mint elmondta, a tavalyi kutatás fő célja az volt, hogy megállapítsa, kutathatóak-e az ütközet főbb topográfiai pontjai, valamint hogy mekkora fémszennyezettséggel lehet számolni a lelőhelyen.

A terepi kutatások első szakasza a magyar balszárny harcrendjének feltételezett helyét vizsgálta. A kétnapos fémkereső műszeres terepbejáráskor a területen összesen 19 leletet találtak, elsősorban tüzérségi emlékek, valamint kézi tűzfegyverekhez tartozó lőszerek, ruházati és numizmatikai emlékek kerültek elő – tette hozzá Polgár Balázs.

Kiemelte azt is: 2019-ben szeretnék folytatni a megkezdett kutatást, és megtalálni a magyar balszárny és az orosz jobbszárny erdei küzdelmének a helyszínét.

A sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy Irányi Dániel (1822-1892) 19. századi magyar politikusnak, a márciusi ifjak egyikének írásos hagyatéka a napokban a PIM gyűjteményébe került az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatásával. Az anyag a Központi Antikváriumon keresztül jutott a magyar állam tulajdonába egy magánszemélytől.

Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos parancsnokhelyettese hangsúlyozta: az 1960-as évek óta nem került magyar közgyűjteménybe hasonló jelentőségű hagyaték a 19. századi magyar történelemből. Irányi Dániel teljes hagyatékának eddig csupán töredékei voltak ismertek, a most a PIM-hez került anyag a politikusnak írt levelekből áll. A levelek szerzői között van mások mellett Andrássy Gyula, Henryk Dembinski, Teleki László és Vajda János is.

Irányi az elmúlt mintegy 170 év azon kevés magyar politikusa közé tartozik, akik sosem engedtek az elveikből – fűzte hozzá Hermann.

Partnerkapcsolatok

2019. február 5.: Közös diplomáciai szeminárium a NATO és Marokkó rendezésével, a Mediterrán Párbeszéd létrejöttének 25. évfordulója alkalmából (Ibrahim Imre)

Január 22-én, a Mediterrán Párbeszéd 25. évfordulójának nyitóünnepségen részt vett a marokkói külügyminiszter, Nasser Bourita, a NATO Politikai és Biztonságpolitikai Főtitkárhelyettese, Alejandro Alvargonzález nagykövet, valamint a Hadügyminisztérium minisztere, Abdellatif Loudiyi. A ülésen a NATO–Marokkó együttműködés volt a fő téma. A Közel-Kelet és Észak-Afrika szekció vezetője, Nicola de Santis összegezte a támogatást, amelyet Marokkó biztonsági és védelmi intézményeinek korszerűsítésére fordítottak. A felszólalók közt volt Mathea Giacometti tengernagy és dr. Eyup Turmus, a Tudomány a Békéért és Biztonságért Program tanácsosa is, akik kifejtették a NATO és Marokkó közti együttműködés részleteit. Az eseményen megjelent számos katonatiszt, akadémiai professzor, valamint képviselők a NATO és a Mediterrán Párbeszéd tagállamaiból. A Főtitkárhelyettes látogatása a belga nagykövet marokkói rezidenciáján folytatódott, további nagykövetek jelenlétében. A belgiumi nagykövetség egyben a NATO Kapcsolati Nagykövetségeként szolgál a Marokkói Királyságban.

2019. február 8.: A NATO-szövetségesek aláírták az Észak-Macedón Köztársaság csatlakozási jegyzőkönyvét (Vas Beatrix)

Február 6-án a NATO brüsszeli központjában a 29 tagállam állandó képviselői aláírták az Észak-Macedón Köztársaság csatlakozási jegyzőkönyvét. Az eseményen részt vett a macedón külügyminiszter, Nikola Dimitrov is. Jens Stoltenberg Főtitkár a ceremónián elmondott beszédében kiemelte, hogy az ország csatlakozása a Szövetséghez megerősíti a stabilitást a Nyugat-Balkánon, így járulva hozzá a régió és az egész észak-atlanti térség biztonságához. A csatlakozási jegyzőkönyv aláírása után most már a szövetséges államokon a sor, hogy ratifikálják az egyezményt, Észak-Macedónia ezután válhat teljes jogú NATO-taggá. Szkopje addig is meghívottként vehet részt a szervezet tevékenységeiben, mint ahogyan tette eddig is az afganisztáni kiképzőmisszió és a koszovói KFOR békefenntartó feladatok esetében is. Bővebben a témával kapcsolatban itt olvashatnak.

2019. február 11.: A NATO Katonai Bizottságának Állandó Ülése üdvözli Észak-Macedónia meghívását (Gönczi Róbert)

Sir Stuart Peach, a légierők főparancsnoka és az bizottság elnöke február 11-én fogadta Szkopje képviselőjét. Miután február 6-án aláírták Észak-Macedónia csatlakozási jegyzőkönyvét, az ország „meghívott” státuszt kapott, mely által a kiküldött képviselőik megfigyelőként lehetnek jelen az ülésen. Észak-Macedónia első ülése után Sir Stuart Peach üdvözölte Krume Velkov ezredest, a balkáni ország küldöttjét. A bizottság elnöke kiemelte az esemény fontosságát: „Észak-Macedónia úton van ahhoz, hogy a NATO 30. tagállama legyen. A csatlakozás már csak a 29 fővároson múlik, akiknek ratifikálniuk kell a jegyzőkönyvet. Mindannyian rendkívül várjuk, hogy együtt dolgozhassunk, és a folyamatban lévő csatlakozás végén Észak-Macedóniát már mint a NATO-család tagját ünnepelhessük!”

2019. február 12.: A NATO kiberbiztonsággal foglalkozó tagjait tömöríti a Szövetség újonnan felállított centruma (Tóth Milán)

A NATO Távközlési és Információs Rendszerek Ügynöksége 2019. február 12-én hozta létre azt a közösséget, melynek keretein belül a NATO kiberbiztonsággal foglalkozó munkatársai hatékonyabban tudnak majd együttműködni egymással, valamint könnyebben hozzáférhetnek a Szövetségen belüli információkhoz, megosztva legjobb tapasztalataikat. Ezen kívül egy olyan kódolt munkatérben lesznek képesek együttműködni, mely garantálja a biztonságos videóüzeneteket, hanganyagot, csevegést, és természetesen a teljes körű információgyűjtést is. Öt ország (Belgium, Franciaország, Hollandia, Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok) hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportja már csatlakozott a NATO új, védett biznisz hálózatához. A hálózathoz való hozzáférés az év végére mind a 29 tagország számára elérhető lesz. Ez a kiberbiztonsági együttműdés előkészítő lépése egy információs központ felállításához (Kiberbiztonság Együttműködési Központ). A központ nem jelentene újabb kiadásokat, személyzetet, új irányelveket, mivel az együttműködést már létező megállapodások segítenék.

2019. február 13.: Magyarország Regionális Különleges Erők Parancsnokságot vezethet (Szabó Orsolya Réka)

Február 13-án a magyar, horvát, szlovák és a szlovén védelmi miniszterek aláírtak egy szándéknyilatkozatot arról, hogy létrehoznak egy Reginonális Különleges Erők Komponens Parancsnokságot (R-SOCC) a már említett nemzetek és Ausztria bevonásával. Utóbbi állam az aláírásával statuálná, hogy a NATO és partnerei között megvalósul a szoros együttműködés. Magyarország vezetésével a részes álamok egy kis, összhaderőnemi műveletekre (Small Joint Operations) bevethető egységet hoznának létre. Rose Gottemoeller, helyettes Főtitkár üdvözölte ezt a kezdeményezést. A többnemzeti parancsnokságot NATO-szabványok szerint alakítják ki, a mons-i NATO Különleges Erők Főparancsnoksága alá fog tartozni, és elsődlegesen NATO- és EU-missziókban fog részt venni, illetve más többnemzeti misszióban, gyakorlatban, képzésben is részt vehet.

2019. február 13.: A NATO tagállamok védelmi miniszterei Brüsszelben találkoztak (Németh Csenge)

A NATO védelmi miniszterei 2019. február 13-án találkoztak, hogy kétnapos tárgyalást folytassanak a védelmi kihívásokról, beleértve, hogy az Oroszországi Föderáció megszegte a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat korlátozó szerződést. A volt Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok 1987-ben kötötték meg az INF-szerződést (INF–Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, azaz a közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződése). Az Oroszországi Föderáció attól tart, hogy az egyezség felmondásával az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket telepítene a jövőben Európába. A NATO részéről Jean Stoltenberg megcáfolta ezt az elképzelést. Trump szerint az Oroszországi Föderáció megszegte az egyezményt, ezért az Egyesült Államok nem akarja annak betartását folytatni. Az amerikai elnök mellet kiállt Stolenberg, és megerősítette, megvédik a szövetségeseiket, illetve a NATO nem szeretne konfrontációba kerülni egyik országgal sem.

2019. február 15.: A brüsszeli találkozó főbb pontjai (Kertai Zoltán)

A kétnapos tárgyalássorozaton nagy hangsúlyt kapott a fegyverkezési korlátozások témaköre, a jelenleg folyamatban lévő küldetések és műveletek, a Szövetségen belüli tehermegosztás és Európa védelme.

Mindegyik tagállam egyetértett abban, hogy az INF-szerződés felrúgása veszélyt jelent, és felszólították az Oroszországi Föderációt, hogy a következő hat hónapban térjenek vissza a szerződésben foglaltakhoz. „Készek vagyunk nyitni az oroszok felé, de készülünk egy INF-szerződés nélküli világra is.” – nyilatkozta a Főtitkár.

Számos szövetséges állam tett felajánlásokat az úgynevezett „Four Thirties” oltárán. A készenléti kezdeményezés lényege, hogy 30 csatahajót, 30 szárazföldi zászlóaljat és 30 repülőszázadot akár 30 nap alatt felvonultasson. A tehermegosztás kérdésében a legfrissebb jelentések arról tesznek bizonyságot, hogy az európai tagok és Kanada 2020 végére plusz 100 millió dollárt fognak költeni. Minden szövetséges korszerűsít és növeli védelmi kiadásait, felajánlásait a Szövetség részére.

Jens Stoltenberg nyilatkozta, hogy a Szövetség egyként vesz részt az afganisztáni műveletekben, és az ezzel kapcsolatos döntéseket is együtt hozzák meg. Továbbá a Szövetség iraki kiképzőtábora teljes gőzerővel fut, és a koszovói küldetés célja is változatlan, bár a Koszovói Biztonsági Erőkkel való együttműködésről való döntés még várat magára. A végső ülésen a Szövetség üdvözölte az Európai Unió védelemre való összpontosításnak szándékát. A Főtitkár támogatta a szorosabb együttműködést, így „biztosítva a nem EU-s NATO tagállamok teljes mértékű bevonását”, viszont a „törekvéseknek ki kell egészíteniük egymást, nem pedig egymással versengeni”. A találkozó jelentőségét tovább növelte, hogy ez alkalommal vett részt először az Észak-Macedón Köztársaság védelmi minisztere az üléseken.

2019. február 21.: Konferencia a NATO befektetési lehetőségekről gazdasági vezetőknek (Rácz-Nagy Judit)

A NATO Kommunikációs és Információs Ügynöksége (NCI) május 20.-22. között tartja éves ágazati konferenciáját Oslóban. Mind az Ügynökség, mind a NATO technológiai és kiberbiztonsági vezetője fontos szerepet játszik a Szövetségen belüli politikai és katonai kirendeltségek kommunikációs rendszerének fejlesztésében, védelmében és biztosításában. “Az Atlanti-térség mindkét végéről dolgozunk a technológiai szektor vezetőivel. Készek vagyunk további együttműködéseket véghez vinni, bővülni több társasággal, beleértve a kis- és középvállalkozásokat is a Szövetség tagállamaiból.” – nyilatkozta Kevin Scheid, az Ügynökség vezérigazgatója. A konferencia fő témája egy “északi-sarki technológiai ultramaraton” lesz, amely üzleti és technológiai gyakorlatok erősítését és a tech cégek lehetőségeit ismerteti a NATO-n belül. A konferencia témaköre igen változatos lesz a big data-tól kezdve, a mesterséges intelligencián át, a vízi területi machine learningig bezárólag.
A konferenciára regisztrálni az alábbi linken lehetséges:  https://nitec19.com/

2019. február 22.: Algír, emirátusi és egyiptomi delegációk látogatása a NATO Parancsnokságon (Vas Beatrix)

Februárban a NATO Parancsnokság több delegációt is vendégül látott nyilvános diplomáciai tevékenységének keretein belül. Algériai parlamenti képviselők egy csoportjával és az Emírségek Diplomáciai Akadémiájának (EDA) jövendőbeli diplomata hallgatóival főként a Mediterrán Párbeszédről és az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezésről zajlottak beszélgetések; míg fiatal egyiptomi diplomatáknak többek között a kibervédelmi törekvésekről, és a Tudomány a Békéért és Biztonságért Program keretein belül zajló NATO–Egyiptom együttműködésről számoltak be a Nemzetközi Titkárság munkatársai.

2019. február 22.: A NATO Katonai Bizottságának látogatása a Szövetséges Szárazföldi Parancsnokságon, Törökországban (Györgyi Dominika)

2019. február 20-21-én a NATO Katonai Bizottságának az elnöke, Sir Stuart Peach a légierő marsallja vezetésével érkezett a NATO Szövetséges Szárazföldi Parancsnokságára Izmirbe, Törökországba. A találkozó lehetőséget nyújtott az Égei Hadsereg parancsoka, Abdullah Recep tábornok és más magas rangú, török katonai vezetők találkozására. A kétnapos találkozó során a Katonai Bizottság elnöke elismerését fejezte ki a NATO-műveletekben és -missziókban résztvevő számottevő török jelenlét miatt.

A Szövetséges Szárazföldi Parancsnokság (LANDCOM) főhadiszállásán tartott esemény során Mustafa Oğuz, őrnagy tájékoztatta az ország NATO-hozzájárulásáról a Katonai Bizottság képviselőit. Ezt követően a LANDCOM parancsnoka, John C. Thomson altábornagy ismertette a szárazföldi összetevő felelősségét. Az ülés végén többek között áttekintették a NATO parancsnoki struktúrájának végrehajtását is. A LANDCOM a NATO szárazföldi erejének állandó székhelyeként funkcionál, amikor legfőbb szövetséges európai parancsnok (SACEUR) irányítása alatt áll, biztosítja az alapokat a szárazföldi műveletekért felelős főhadiszállás számára.

2019. február 27.: Magyarországon járt a NATO Főtitkár-helyettes (Szabó Orsolya Réka)

2019. február 26-án Rose Gottemoeller találkozott Szijjártó Péter külügyminiszterrel, Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel és más magas rangú hivatalnokokkal. A Főtitkárhelyettes vitaindító beszédet tartott a külügyminisztérium nagyköveti konferenciáján. Ebben a beszédben szó volt az egyre komplexebb biztonsági környezetről, és az Oroszországi Föderáció szerződésszegéséről is. Továbbá aggodalmát fejezte ki azügyben, hogy az Egyesült Államok nem telepített új rakétákat, csak Oroszország. Ms. Gottemoeller megköszönte Magyarországnak az Ukrajna irányába nyújtott humanitárius segítségnyújtást, a gázáramlás megváltoztatását és a sérült katonák ellátását.

Műveletek

2019. február 18.: NATO aknamentesítő hajók érkeztek a Fekete-tengerre (Szilágyi Laura)

Négy napos isztambuli kikötőlátogatása után, február 19-én érkezett meg a NATO állandó aknaelhárító csoportja (SNMCMG2) a Fekete-tengerre. Az SNMCMG2-t Martin Schwartz parancsnok vezette a Német Haditengerészettől. A csoport egy német ellátóhajóból, egy török aknavadász, egy román aknamentesítő és egy bolgár aknavadász hajóból állt. A tengeri úszóegység rutin őrjáraton vett részt, mely keretein belül végrehajtásra került a Poseidon elnevezésű aknaelhárító gyakorlat, melynek Románia és Bulgária volt a vendéglátó országa.

A NATO rendszeresen hajt végre műveleteket a Fekete-tengeren annak érdekében, hogy fenntartsa védelmező képességeit a térségben, ugyanis három szövetséges ország is található a tengerpartján. A Krím 2014-es vitatható és illegitim annektálása óta még inkább megnövelte jelenlétét a régióban: 2018-ban már összesen 120 napot járőröztek a szövetséges haditengerészeti csoportok.

Engedély hiánya és súlyos higiéniai problémák miatt azonnali hatállyal felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy budapesti illegális főzőkonyha működését.

A hatóság keddi tájékoztatása szerint az ellenőrök a helyszínen megállapították, hogy a konyha sem hús, sem zöldség előkészítő helyiséggel nem rendelkezett és a csomagolt élelmiszereket, illetve az edényeket a földön tartották. A helyiség takarítatlan volt és a kézmosó sem működött a hivatal munkatársai szerint.

A konyhában 46 kilogramm jelöletlen, nem nyomon követhető élelmiszert találtak, amelyet a Nébih kivont a forgalomból. A két konyhai dolgozó egyike sem rendelkezett érvényes egészségügyi alkalmassági vizsgálattal – írták. A jogsértéseket tartalmazó lista szerint Szekeres Csabáné XIV. kerületi vállalkozása az érintett.

Őrizetbe vették pénteken Prágában Dér Csaba csantavéri születésű bérgyilkost, aki ellen három ország is elfogatóparancsot adott ki.

A férfi, akit több bérgyilkossággal is gyanúsítanak, legutóbb a Belgrád melletti Banovo Brdóban lőtte le január 5-én Nebojsa Markovicot fényes nappal. A szerb rendőrség közleménye szerint Szerbia kérni fogja a gyanúsított kiadatását.

A letartóztatott Dért több állam is körözi, európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. Feltételezések szerint több egyelőre megoldatlan gyilkosság is fűződik a nevéhez. Hollandiában, Budapesten, legutóbb pedig Belgrádban gyilkolt. Szerbiai lapértesülések szerint Markovic meggyilkolásakor tévedés történhetett, az áldozat ugyanis Aleksandar Saracnak, a hírhedt Pink Panther bűnbanda tagjának a sógora volt. Ezért azt gyanítják, hogy valójában nem ő volt a kiszemelt célpont.

A 39 éves Dér 2018. június 30-án Amszterdamban egy vendéglő teraszán lőtte agyon a horvát származású, de holland állampolgársággal is rendelkező Ivan Serdusicot. Az áldozat kábítószerekkel kereskedett, de egy nagyobb értékű szállítmányt lefoglalt a rendőrség, és feltehetően az így keletkezett adóssága miatt kellett meghalnia. A biztonsági kamerák rögzítették a gyilkosságot, de Dér DNS-mintáit is megtalálták a tetthelyen. Budapesten 2018. szeptember 20-án egy kétes hírnevű vállalkozóval, V. Lászlóval végzett egy parkolóban. A férfit térdre kényszerítette, majd fejbe lőtte.

Dér korábban is volt már őrizetben gyilkosság miatt. 2004. május 11-én Újvidéken Branislav Jelacicot, a Firma bűnbanda egyik tagját lőtte agyon a helybeli Marina vendéglőben vitás kábítószerügyek miatt. Akkor 15 évre ítélték, de 13 év után szabadlábra helyezték. Néhány hónappal azt követően, hogy kijött a börtönből, 2017 szeptemberében Szarajevóban fogták el. Fegyver volt nála, és azt feltételezték, hogy gyilkosságra készült. Alan Kozart, a bári bűnbanda vezetőjét kellett volna megölnie a gyanú szerint.

Hírek szerint korántsem biztos, hogy ennyi Dér bűnlajstroma. Feltételezhető, hogy más olyan gyilkosságok is hozzá köthetők, amelyeknek elkövetőit egyelőre nem sikerült felderíteni. A szerb sajtó szerint Dér kisstílű tolvajból vált a Balkán egyik legtöbbet foglalkoztatott bérgyilkosává. A gyilkosságok közti időszakokban Dér luxuséletet élt, jachtokon pihent, drága gépkocsikat vezetett, edzőtermekbe járt.

Brexit

Február elején Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Theresa May, brit miniszterelnök megállapodtak a brexittel kapcsolatos tárgyalások menetéről. A 2019. február 7-i brüsszeli tárgyaláson a megbeszélés fő célja az egyeztetések holtponton való átjuttatása volt.

Tusk elnök Twitteren közölte: ,,Még mindig nem látszik a fény az alagút végén. Folytatjuk a tárgyalásokat.”

Ezt követően február 20-án Brüsszelben May és Juncker újra tárgyalást folytattak a kilépésről. A megbeszélés 3 fő témát érintett. Elsősorban mindkét fél egyetértését fejezte ki az Írországot érintő határok szigorú ellenőrzésének elkerüléséről, valamint az EU és Nagy-Britannia belső piacának integritásáról, annak tiszteletben tartásáról. Emellett az alternatív megállapodásokról és azok jelentőségéről is szó esett. Harmadik témaként az esetleges jövőbeli változtatások jelentek meg, melyek az EU és Nagy-Britannia kormányának állásfoglalásával is összeegyeztethetők és növelhetik a felek közötti bizalmat a jövőbeli partnerséget illetően. A megbeszélést követően May és Juncker is egyetértett abban, hogy a tárgyalások konstruktívak voltak, ezenfelül szorgalmazták a további opciókhoz való pozitív hozzáállást.

A sikertelen januári szavazás után a brit parlament alsóháza ismét napirendre vette a kilépésről szóló megállapodást, amiről Theresa May kormányfő ígérete alapján március 12-ig dönteni kell. Amennyiben a képviselők többsége ismételten nemmel szavaz és elutasítja a May-féle brexit-megállapodást, akkor március 13-án szavaznak arról, hogy támogatnának-e egy megállapodás nélküli, rendezetlen kilépést. A képviselők jelentős része elutasítja ezt a megoldást. Ezenfelül március 14-én arról szavaznának, hogy kérik-e az Európai Uniótól a kilépési folyamat meghosszabbítását, eltolva ezzel a brexit időpontját. Utóbbira már az Unió képviselői is hajlanak, ezt látva az egyetlen reális forgatókönyvnek.

Bomlanak a pártok: február 20-án három képviselő távozott a Konzervatív Pártból és csatlakoztak ahhoz a hét képviselőtársukhoz, akik a Munkáspártból való kiválásuk után egy független képviselőcsoportot alakítottak. Kilépésüket mindannyian a pártjaikban jelenlévő brexit körüli feszültségekkel indokolták.

Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője bejelentette, hogy a korábbiakkal ellentétben a párt mégis támogatna egy második népszavazást a kilépésről, hogy az ország elkerülje Theresa May kilépési megállapodását és a megállapodás nélküli kilépést. Az kérdéses, hogy a sokat emlegetett második referendum mikor lenne megtartva (jelenlegi becslések szerint legalább 22 hét kellene a megszervezéshez), illetve milyen kérdést tennének fel, milyen válaszlehetőségekkel.

Nagy-Britanniában már többféleképpen készülnek egy megállapodás nélküli kilépésre. Az előző hónapokban számos, ezzel kapcsolatos hír érkezett, melyek szerint többek között egy 2 milliárd fontot tartalmazó vészhelyzeti alap létrehozásáról döntöttek bizonyos minisztériumok zavartalan működése érdekében, továbbá a kormányzati szervek munkáját segítve készenlétbe helyeztek 3500 katonát is. A vállalatok számára is több útmutató született erre az eshetőségre, illetve a lakosságot is számos ismertetővel próbálják eligazítani. Erre szükség is van, ugyanis a szigetország élelmiszerellátása jelentősen függ az Európai Uniótól. A legutóbbi hírek szerint emellett tisztviselők újra elővették és aktualizálták a királyi család kimenekítésére vonatkozó, még a hidegháború alatt megalkotott terveket arra az esetre, ha a brexit miatt súlyos zavargások törnének ki Londonban. Mindez egy hónappal a március 29-i kilépés előtt egyre több aggályt vet fel az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatban.

Regionális politika

2019. február 24-25-én került sor az első csúcstalálkozóra az Európai Unió és az Arab Államok Ligája között az egyiptomi Sarm-es-Sejkben. Az egyeztetésen 24 EU- és 13 Arab Liga-tagállam képviselője vett részt. Franciaország, Spanyolország, Lettország és Litvánia távol maradtak a megbeszélésektől. Az Európai Unió képviseletében jelen volt Jean-Claude Juncker, illetve Donald Tusk, aki a csúcstalálkozó társelnöki tisztségét töltötte be Abdel-Fattah al-Szíszi, egyiptomi elnökkel együtt. Rajtuk kívül Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Johannes Hahn, szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos is részt vett a történelmi találkozón. A felek megerősítették, hogy szorosabb együttműködésre van szükség Európa és az arab világ között a kihívások kezelése érdekében, különösen kiemelve a gazdasági kooperációt. A két fél kifejezte elkötelezettségét a multilateralizmus és a nemzetközi jogon alapuló nemzetközi rend megőrzése mellett, mely elengedhetetlen a globális kihívások eredményes kezeléséhez. Ilyen kihívások közé tartozik az éghajlatváltozás, az illegális migráció, az emberkereskedelem, a menekültek védelme és a terrorizmus. A tárgyalásokon kitértek a különböző regionális problémákra is, különös tekintettel a szíriai, jemeni és líbiai folyamatokra. Kifejezték támogatásukat az ENSZ béketeremtő törekvései iránt. Természetesen az izraeli–palesztin konfliktus is szerepelt a napirenden. A felek alapvető változást sürgetnek a Gázai-övezetben, illetve elkötelezettek az ENSZ palesztin menekülteket segítő programja iránt.

A csúcstalálkozó nem hozott átütő eredményt, a két fél kevés konkrét témában tudott egyezségre jutni. Diplomáciatörténeti szempontból azonban történelmi jelentőségű találkozóról van szó, hiszen ezelőtt még nem volt példa ilyen széleskörű egyeztetésre az EU és az arab világ országai között. Megállapodtak a csúcstalálkozók rendszeressé tételéről is, a következőt Brüsszelben tartják 2022-ben.

Szankciós politika

A Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni szankciók elrendeléséről szóló európai tanácsi határozathoz csatlakozott több EU-s tagjelölt ország (Észak-Macedónia, Albánia, Szerbia, Montenegró), a potenciális jelölt Bosznia-Hercegovina és az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai (Izland, Liechtenstein), továbbá a Moldovai Köztársaság és Örményország is. A szankciók 14 személyt érintenek: vagyoni eszközök befagyasztása és az uniós vízum megszerzésének tilalma van érvényben velük szemben. A Tanács a szankciókkal a kongói választások törvényszerűségét és tisztaságát akarja elérni.

A Tanács február 25-én 1 évvel meghosszabbította a fegyverembargót, és a belső elnyomás céljára alkalmas eszközökre vonatkozó szankciókat Belarussziában. Emellett 4 olyan személlyel szemben vagyoni javaik befagyasztását és utazási tilalmat rendeltek el, akik két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró eltűnésével hozhatók kapcsolatba. A Tanács emellett meghosszabbította a korlátozó intézkedések alóli eltérést, amely lehetővé teszi limitált számú sportfegyver importálását az országba.

Szomszédságpolitika

Günther H. Oettinger, az EU költségvetésért és emberi erőforrásért felelős biztosa február 17-18-án Lukashenko, fehérorosz elnökkel; Szergej Rumas, miniszterelnökkel; Maxim Yermalovich, pénzügyminiszterrel és Oleg Kravchenko, külügyminiszter-helyettessel folytatott megbeszéléseket az EU és Fehéroroszország közötti kapcsolatok helyzetéről. A biztos üdvözölte Fehéroroszország aktív részvételét a Keleti Partnerségben, amely idén ünnepli tizedik évfordulóját. Oettinger hangsúlyozta, hogy az EU a legnagyobb pénzügyi segítségnyújtó Fehéroroszország számára, mivel az elmúlt években az állammal folytatott uniós pénzügyi együttműködés fokozódott, mely nagy előnyöket jelent az országnak.

2019. február 24-én parlamenti választásokat tartottak Moldovában. Az EU ezzel kapcsolatban nyilatkozatot adott ki, melyben kiemelte, hogy az Unió figyelemmel követte az egész választási folyamatot és ezt a jövőben is folytatni fogja. Ismételten megerősítették, hogy az EU Moldovával folytatott partnersége továbbra is a polgárok számára kézzelfogható előnyökkel fog szolgálni, és az Unió nyitott az országban zajló reformfolyamat támogatóival való együttműködésre.

Február 28-tól március 1-jéig Ukrajnában tartózkodott az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis, aki felelős az Euró- és Szociális Párbeszédért, valamint a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért is. Látogatása során találkozott Petro Poroshenko elnökkel, Volodymyr Groysman miniszterelnökkel és a pénzügyminiszterrel, Oksana Markarovával. Február 28-án Dombrovskis a Maidan téren egy ünnepségen vett részt. Ezt követően beszédet tartott, melyben hangsúlyozta, hogy az Európai Unió továbbra is többoldalú támogatást nyújt Ukrajna számára az ország békéje és fejlődése érdekében.

2019 februárjában az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk Ukrajnába látogatott. A hivatalos találkozók után Tusk beszédet mondott az ország parlamentjében, melyben megismételte az EU azon elkötelezettségét, hogy továbbra is segítse Ukrajnát a reformjaiban és támogassa az ország területi integritását. Külön kiemelte, hogy az Unió sosem fogja elismerni a Krím-félsziget annexióját és az azovi-tengeri erőszakot sem, és az Oroszországgal szembeni szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg az állam nem teljesíti kötelezettségeit.

Az EU–Ukrajna társulási megállapodás 2018. évi végrehajtásának eredményeit 2019. február 18-án az ukrán fővárosban, Kijevben vitatták meg. Ivanna Klympush-Tsyntsadze, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjának helyettes miniszterelnöke szerint 2018 vált a társulási megállapodás teljes körű végrehajtásának első évévé . Hozzátette, hogy a megállapodás „52% -ban teljesült”. A rendezvényen bemutatott jelentés szerint Ukrajna legjobb eredményeit a vállalkozói hajlam, a mezőgazdaság, a kereskedelem technikai akadályainak csökkentése, a szociális politika és a munkaügyi kapcsolatok terén, valamint a pénzügyi és energiaágazatban érte el. A rendezvény az EU által finanszírozott „Association4U” projekt keretében került megrendezésre.

Február 20-án Günther Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős EU-biztos egynapos látogatást tett Bakuban, Azerbajdzsánban, hogy részt vegyen a Déli Gázfolyosó Tanácsadó Testületének ötödik miniszteri találkozóján. A látogatás keretében Oettinger biztos aláírta a déli gázfolyosóról szóló közös nyilatkozatot. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a projekt kiváló lehetőség Európa energiaforrásainak és ellátóútvonalainak diverzifikálására. Kiemelte továbbá, hogy a partnereknek a lehető legjobban ki kell használniuk az új infrastruktúrát, és a lehető leghamarabb meg kell fontolniuk a kapacitás legalább kétszeresére történő emelését.

Szomszédságpolitika

Libanonban 9 hónap után végül sikerült kormányt alakítania Saad Hariri miniszterelnöknek. Ezzel kapcsolatban az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini az alábbi nyilatkozatot tette: „A májusi – az EU megfigyelői által is ellenőrzött – választásokat követő, több hónapig elhúzódó intenzív tárgyalások után nagy örömömre szolgál, hogy Hariri sikeresen konszenzusra jutott mindegyik párttal a kormányalakításról. Ez egy nagyon pozitív előrelépés, ami kritikus fontosságú Libanon stabilitásában. A libanoni nép és a nemzetközi közösség magas elvárásokat állított az újonnan megalakult kormánnyal szemben, amelynek sikerében meghatározó lesz az országot érő kihívások megoldása, melyhez elengedhetetlenek a szükséges intézményi, gazdasági és szociális reformok.” Hozzátette, hogy az EU továbbra is támogatja Libanont mind politikailag, mind pénzügyileg. Február 25-én Mogherini el is látogatott az országba, ahol találkozott az állami vezetőkkel.

Federica Mogherini külön találkozókon egyeztetéseket folytatott a líbiai miniszterelnökkel, Fayez Mustafa al-Serrajjal és az ENSZ főtitkárának líbiai különleges képviselőjével, Ghassan Salaméval. A megbeszéléseken tárgyaltak a líbiai politikai folyamat elősegítéséről, különösen a jogi helyzet rendezése után megtartandó választásokról. Mogherini továbbá megvitatta a gazdasági reformok meggyorsításának és a tranzitzónákban uralkodó állapotok fejlesztésének kérdését az EU és ENSZ ügynökségeinek felügyeletével.

Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője február 22-én Brüsszelben találkozott az ENSZ szíriai különmegbízottjával, Geir Pedersennel, ahol szó esett a jelenlegi szír helyzetről, illetve az EU támogatásáról a genfi folyamatot és az ENSZ munkáját illetően.

Védelempolitika

2019. február közepén találkoztak az EU-tagállamok képviselői az Európai Kiberbiztonsági Szervezet (ECSO) szakértőivel, valamint egyéb kutatóintézetek delegáltjaival, és együttesen megvitatták az „Önálló Kiberválaszok” témáját. Ez magában foglalja többek között az önállóan működő webhelyek, a döntéstámogató számítógépes rendszerek, a vizuális elemzések, az önálló, mobilis kiberbiztonsági ügynökök, valamint gépi tanulási modellek kifejlesztését annak érdekében, hogy leküzdhessék a kiberkutatásokkal kapcsolatos nehézségeket, amelyekkel a tagállamok fegyveres erőinek szembe kell néznie.