Biztonságpolitika

Februárban a szokásos forgalom mellett néhány érdekesség is megfordult Ferihegyen. Ezek közül csak egy kerül be a februári spotter albumba. Ez sem a saját fotóm, ezúton is köszönet érte a készítőjének. Az albumot ezzel a képpel nyitom. 

A repülőgépmozgásokat követő internetes oldalak egyikén hosszú ideig követhető volt az amerikai külügyminisztert szállító, SAM 051 hívójellel Budapest felé tartó B 757-es, amely az US Air Force jelzésrendszerében a C-32A típusjelzést kapta. Fotó: Rozgonyi Cecília

A kormánygép után a „többiek” sorát Boeingekkel kezdem. A Norwegian B737 Max 8-asáról Mark Twain néz vissza.

Az El Al Boeing 737-900-asa a 31R pályára érkezik.

A Boeing 787 Dreamliner Rolls-Royce Trent 1000-es hajtóművének zajcsökkentő kialakítású, "fűrészfogas" gondolája.

Ez pedig a hajtómű gazdája, a LOT SP-LRA lajstromjelű B787-800-asa, amely alig nyolcórás „átkelési” idővel érkezik New Yorkból.

Dolgozik a sugárfék a Ryanair 737-esén.

Wizz Air járat indul, a háttérben a pályakeresztezésre várakozó katari teherszállító A330-as áll.

A felszálló a Wizz Air vadonatúj A321-ese, a HA-LTG, amely előző nap érkezett meg a légitársasághoz.

Egy szürke vasárnap délután a Joon A321-esével és cseperésző esővel.

Az Air Dolomiti ERJ-195-öséről ezúttal száműzték a céges színeket; a gép a Star Alliance festésmintával repül.

Ez a cseh ATR 75-ös sem a megszokott színekben látható.

Az ATR-rel azonos kategórájú turboprop, az Austrian Dash 8-asa, ezúttal nem a kék hasú változatból.

Érkezik a LOT Budapest és London City Airport között ingázó napi két járatának Embraer 190-ese.

Harminchárom éve szeli az eget az Airest Saab 340-ese. Sok más kargó géphez hasonlóan ez a légcsavaros is utasszállítóként repült sokáig.

Az egyik görög desztinációra induló Wizz Air gép mássza meg az emelkedő gurulót.

A szerb lajstromú Beech King Air közel három órán át rótta kalibráló köreit.

Lengyel Dash 8-as hátulról.

Bal főfutó a Qatar Airways A330-asán.

A török ULS A310-esének érkezését szépen végigkövette a felhőárnyék, a Nap csak oda nem sütött, ahol a gép gurult.

Egy szinte vadonatúj Airbus 321neo az izraeli Arkia Airlines színes sávjaival. A pilótafülke ablakai alá Shaike Ophir izraeli filmszínész nevét írták.

Készül a Cargo City.

A reptéri kerítés melletti fás-bokros rész lakói időnként előbújnak és futnak egyet a mezőn. Úgy tűnik jól megvannak a (gép)madarak árnyékában.

Energiaital, cigi, joghurt, üdítő … szemmel láthatóan mindenkinek megvan a maga kedvence. Kár, hogy ezt másokkal úgy tudatják, hogy szemétlerakónak nézik a repülőtér környékét.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A résztvevők a II. János Pál pápa téren gyűltek össze, a szervezők – roma civil szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok és aktivisták – zenét és verset egyaránt tartalmazó műsorral is készültek. Az áldozatoknak elhelyezett emléktáblát lepleztek le, amelynek közelében koszorúkat, virágokat, gyertyákat helyeztek el. Ezt követően a résztvevők fáklyákkal a Deák Ferenc térre vonultak: az ott található evangélikus templomban a program szerint istentiszteletet mutattak be a sorozatgyilkosság áldozatainak üdvösségéért.

A II. János Pál pápa téren Csóka János Pál, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke azt mondta, hogy fontos felvállalniuk a cigányságukat. Úgy fogalmazott, hogy tíz éve a vészkorszak eseményeihez hasonlók történtek, “elkezdték levadászni népünk tagjait”. Ez nem történhet meg többször – jelentette ki. Hidvégi Balogh Attila, a RomNet főszerkesztője szerint 2007 végén “hadrendbe állt és megkezdte menetelését a cigányokkal szembeni gyűlölet”, amikor egyenruhások vonultak fel Tatárszentgyörgyön. “Szárnyat bontott a kirekesztő retorika” – vélekedett.

A cselekményeket felidézve jelezte, hogy a támadók sörétes fegyvereket, Molotov-koktélokat vetettek be. Mindenre emlékezni kell, mert fontos történelmi események zajlottak – hangoztatta Hidvégi. A RomNet főszerkesztője arról is beszélt, hogy továbbra sem lehet tudni, kik voltak az ötletadók, valamint kik pénzelték a támadókat.

Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke többször hangsúlyozta, hogy nem felejtenek, és ezt a néhány száz fős tömeg elismételte. Nem lehet megfeledkezni az embertelenségről, a gyávaságról – mondta, hozzátéve: öröm, hogy Európa sok országában együttéreznek velük, hasonló megemlékezéseket tartva.

A Kúria 2016 januárjában jogerősen megállapította a vádlottak bűnösségét: hárman tényleges életfogytiglant kaptak, a negyedrendű vádlottra pedig 13 év fegyházbüntetést szabtak ki.

A Visegrádi Együttműködés kialakítása

A Visegrádi Nyilatkozatot 1991. február 15-én írták alá Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország vezetői. A formáció történelmi alapja messzire nyúlik vissza: 1335-ben Róbert Károly, magyar király kezdeményezésére a cseh Luxemburgi János és a lengyel III. Kázmér uralkodók hármas találkozót tartottak a Magyar Királyság területén lévő Visegrádon. A „regionális csúcstalálkozó” célja az volt, hogy megoldást találjanak a Bécs városa, konkrétan az árumegállító joga által okozott gazdasági kihívásra, amely súlyos hátrányokkal járt a közép-európai kereskedelem számára. Megoldásképp megállapodtak egy új kereskedelmi útvonal kijelölésében, amely megkerülte a bécsi vámot. A kereskedelmen túl több politikai, sőt katonai kérdésben is fontos döntéseket hoztak, hiszen elsimították a Lengyel Királyság és a Cseh Királyság közti ellentéteket, illetve „kölcsönös védelmi megállapodást” kötöttek egymással. Ezekre a pozitív történelmi hagyományokra építkezve hívták életre az új együttműködést 1991-ben. Az eredetileg háromtagú regionális együttműködés 1993-ban vált a jelenleg is ismert négytagúvá, mikor Csehszlovákia felbomlott és létrejött a független Szlovák Köztársaság, amely továbbra is részt kívánt venni a közös formációban.

A magyar miniszterelnök által kezdeményezett együttműködés többek közt a partnerállamok közti biztonságpolitikai, azon belül is a katonai, azaz a védelempolitikai kapcsolatok fejlesztését tűzte ki célul. (Ennek magyar részről ki nem mondott célja az volt, hogy megakadályozza egy új kisantant létrejöttét a közép-európai hatalmi vákuumban.) A felek megállapodtak abban, hogy rendszeres találkozókat tartanak és összehangolják külpolitikájukat a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának lebontásával, valamint segítséget nyújtanak egymásnak az európai uniós, illetve a NATO integrációval kapcsolatban.

A védelempolitikai fejlődés korszakai

A védelempolitikai együttműködés fejlődését három szakaszra lehet bontani. Az első szakasz az alapító nyilatkozattól számítva 2004-ig tart, amikor minden visegrádi állam sikeresen felvételt nyert az Európai Unióba és az Észak-tlanti Szövetségbe. Ebben az időszakban a találkozók témáját az integráció(k) előkészítése és menedzselése dominálta. A második szakasz 2004-től körülbelül 2012-2013-ig tartott, mely során az újradefiniált visegrádi együttműködés elsődleges feladatának az EU közös kül- és biztonságpolitikájának, valamint a NATO transzformációnak és műveleteinek támogatását tartotta. A harmadi szakasz, melyet az aktív kezdeményezőkészség, majd pedig az önálló védelempolitikai együttműködés gondolata jellemez, a 2010-es évek elejétől számítható. A 2012-es chicagói NATO-csúcsot, és a megváltozott biztonsági környezet (arab tavasz, ukrajnai válság, migrációs válság) kialakulását követően új lendületet nyert a visegrádi védelempolitikai együttműködés, ismét rendszeressé váltak a miniszteri szintű találkozók, valamint a védelempolitikai vonatkozású csúcstalálkozók, melyek során részletes közlemények, valamint meghatározó stratégiai dokumentumok születtek.

Az első időszak: „tetszhalott” állapot

Az Együttműködés első éveit a kevés sikerek ellenére (mint a CEFTA) inkább a kudarcok, a széthúzás és az egymással való versengés jellemezte; a közép-európai államok külön-külön lobbiztak az euroatlanti integrációjukért. Ennek oka, hogy a Visegrádi Együttműködés nem rendelkezik állandó intézményi struktúrával, ezáltal sokkal erősebben megszenvedi a részes államok politikai irányváltásait, amelyek megnehezítik az együttműködést. A kilencvenes éveket a Visegrádi Együttműködés „tetszhalott” állapotaként jellemezzük, amely egészen az 1998-as budapesti csúcstalálkozóig tartott, ahol Csehország, Lengyelország és Magyarország megállapodott abban, hogy segítséget nyújtanak a ’97-es NATO bővítésből kimaradt Szlovákiának a lemaradásának lefaragásához, és új lendületet adnak az Együttműködésnek.

A második időszak: az euroatlanti integráció támogatása

2004-ben a formáció egy fontos választóvonalhoz érkezett, hiszen minden részes állam tagjává vált mind az Észak-atlanti Szövetségnek, mind pedig az Európai Uniónak, ezáltal pedig teljesültek az 1991-ben kitűzött célok. Szükségessé vált, hogy döntsenek az együttműködés jövőjéről; megszűntetéséről vagy új tartalommal való megtöltéséről. A 2004. május 12-ei csúcstalálkozón úgy döntöttek a visegrádi államok vezetői, hogy fenntartják a Visegrádi Együttműködés kereteit, hogy elősegítsék a régió fejlődését és érdekérvényesítő képességeit.

A 2004-től kezdődő időszakban a részes államok leginkább azzal voltak elfoglalva, hogy kialakítsák a megfelelő együttműködést az Európai Unió és az Észak-atlanti Szövetség tekintetében. Önálló visegrádi védelempolitikai kezdeményezésről nem beszélhetünk. A miniszteri értekezletek és csúcstalálkozók témái legfőképpen az uniós közös kül- és biztonságpolitika, valamint a keleti bővítés voltak.

Harmadik időszak: az aktív kezdeményezés és az önálló visegrádi együttműködés időszaka

Az új időszak alapvető védelempolitikai irányvonalát az jellemezte, hogy a visegrádi országok igyekeztek meghatározni, hogy mivel tudnak hozzájárulni a NATO-képességek növeléséhez a megváltozott biztonsági környezetben. Ennek meghatározó dokumentuma a 2012. április 18-ai, a prágai védelmi miniszteri találkozón született “Responsibility for a strong NATO” nyilatkozat, melyet a 2012-es chicagói NATO-csúcs apropóján fogalmaztak meg. A nyilatkozatban a visegrádi országok kifejezték maximális támogatásukat és elhivatottságukat a 2010-es új stratégiai koncepció hármas prioritása (kollektív védelem, válságkezelés és kooperatív biztonság) iránt.

A 2013. október 14-ei budapesti csúcstalálkozó mérföldkőnek tekinthető a visegrádi országok védelempolitikai együttműködésében. A kormányfők által kiadott közös nyilatkozatban túlmennek azon, hogy a Visegrádi Négyek csupán hozzájárulnak a NATO és az Európai Unió védelmi képességeinek fejlesztéséhez, és célul tűzik ki egy saját, közös védelempolitika kidolgozását, természetesen összhangban az Észak-atlanti Szövetség és az EU törekvéseivel. A budapesti csúcstalálkozóhoz hasonló jelentőségű volt a V4 védelmi minisztereinek 2014. március 14-ei megbeszélése, ahol két, stratégiai jelentőségű dokumentumot hoztak nyilvánosságra a közös védelempolitikával kapcsolatban, melyek napjainkig meghatározzák az együttműködés törekvéseit.

Az első dokumentum a „Long Term Vision of the Visegrad Countries on Deepening their Defence Cooperation” nevet viselte, melynek célja egy hosszútávú közös védelempolitikai stratégia megalapozása volt. A biztonsági környezet értékelése (melyet törékenynek minősítettek) után megnevezik azt a három területet, melyen szükségesnek tartják az együttműködés elmélyítését, ezek a következők:

• közös képességek és a védelmi ipar fejlesztése, valamint közös beszerzések;
• többnemzeti alakulatok létrehozása;
• közös oktatások, képzések és gyakorlatok.

A második dokumentum, amely a „Framework for Enhanced Visegrad Defence Planning Cooperation” nevet viselte, a hatékonyabb védelempolitikai gazdálkodásról szólt. Miután bizonyos katonai képességek fejlesztése és fenntartása rendkívül magas költségekkel jár, ezért feladatul tűzték ki, hogy kialakítsanak egy olyan keretrendszert, amely lehetőséget biztosít azon területek felkutatására, amelyeken megvalósulhatnak a közös védelempolitikai beszerzések és fejlesztések. A gyakorlati megvalósítás elemeiként a következőket határozták meg:

• a források együttes biztosítása a visegrádi államok által;
• közös beszerzések végrehajtása;
• önálló kutatás-fejlesztés kialakítása a visegrádi együttműködésen belül.

Sikerek és kudarcok

Ha megvizsgáljuk az első dokumentumban megjelölt területeket, akkor egyaránt találhatunk sikereket és kudarcokat is. Sikeresnek tekinthető a többnemzeti alakulatok létrehozására való törekvés, hiszen 2019 nyarán másodjára kerül felállításra a V4 harccsoport, továbbá létrehoztak egy közös ABVR zászlóaljat. A közös oktatások és képzések szempontjából meg kell említeni a visegrádi országok területén található NATO Kiválósági Központokat (5), valamint a 2018-ban aláírt együttműködési megállapodást az államok védelmi felsőoktatási intézményei között.

Látható, hogy a többnemzeti alakulatok, valamint a közös képzések területén vannak sikerek és részeredmények az együttműködést tekintve. Sajnos, azonban a közös beszerzések és kutatás-fejlesztés kapcsán (melyek a szorosabb védelmi integráció irányába mutatnának) a törekvések ellenére inkább a kudarcok jellemzik a visegrádi államokat. A közös beszerzések területén számos próbálkozás történt. A kilencvenes években felmerült, hogy azonos modellekre cseréljék a volt szovjet vadászgép-flottákat, azonban ez meghiúsult. A lengyelek amerikai, a magyarok és a csehek svéd eszközöket vásároltak, míg a szlovákok megtartották a szovjet haditechnikát. Gondolkodtak egy közös, új generációs páncélozott harcjármű beszerzésében, sőt, közös modernizálásban is a T-72 harckocsikat illetően, de ezek sem valósultak meg. 2002. május 30-án hivatalosan is megállapodtak, hogy közösen hajtják végre a Mi-24 helikopterek felújítását, de ez szintén nem valósult meg. 2014-ben egy közös radarfejlesztési programot jelentettek be, amely az ígéretes indulás ellenére, végül a csehek kiszállása okán, nem valósult meg. Voltak még kisebb projektek a személyi felszerelések, a lőszergyártás összehangolása, valamint a vezetési, hírszerzési és felderítési (C4ISR) képességek terén, azonban ezek sem valósultak meg.

Értékelés

Az eredmények és a visegrádi nyilatkozat aláírása óta eltelt idő függvényében könnyedén fogalmazódhat meg bennünk negatív vélemény a védelempolitikai együttműködéssel kapcsolatban, hiszen relatív kevés sikert tud felmutatni a Visegrádi Együttműködés ebben a tekintetben. A teljes képhez azonban figyelembe kell vennünk a kooperációt gátló tényezőket is, melyből számtalan akad.

A V4 fejlődésének kulcsszava az egyensúly. A részes államok történelmét és jelenét is számos vitás pont terheli, gondoljunk csak a határon túli kisebbségek helyzetére vagy az Oroszországhoz fűződő különböző álláspontokra. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a gazdasági erőforrások és képességek asszimmetriáját. Ebben a kontextusban értelmezve a V4 akár sikeresnek is tekinthető, hiszen az érdekellentétek és a sérelmek ellenére már több mint két évtizede jelent biztos pontot a négy közép-európai ország kapcsolatában.

Egy elhamarkodott mélyítés az együttműködésben azonban felborítaná ezt a kényes politikai egyensúlyt, és az egyik részes tagállam akár bojkottba forduló ellenkezése ismételten „tetszhalott” állapotba juttathatná az együttműködést. Nagyon fontos ezért, hogy minden lépésnél, melyet az intézményesítés vagy az együttműködés mélyítése kapcsán tesznek az államok, tekintettel legyenek a konszenzusra való törekvésre és ezáltal a folyamatok időigényességére. Ezen szempontok figyelembe vételével kell véleményt alkotnunk a védelempolitikai együttműködés mértékével és minőségével kapcsolatban.

Borzalmas tragédiára ébredt az ország tíz évvel ezelőtt, amikor Tatárszentgyörgyön meggyilkolták Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát – írta az Emmi. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a minisztérium dolgozóival közösen rótták le kegyeletüket a sírnál.

A Kúria 2016 januárjában jogerősen megállapította a vádlottak bűnösségét, a romák ellen rasszista indítékból elkövetett sorozatgyilkosságért hárman tényleges életfogytiglant, a negyedrendű vádlott pedig 13 év fegyházbüntetést kapott.

A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület dolgozta ki a romák ellen elkövetett rasszista indíttatású bűncselekmény-sorozat közvetlen károsultjainak kárenyhítéséről szóló programot. A program során az áldozatok hozzátartozói kártérítésben részesültek – írták.

A 77 éves bostoni milliárdos ellen egy floridai tengerparti városban, Jupiterben emberkereskedelem és prostitúció ügyében folytatott hosszas nyomozás után emeltek vádat, valamint több mint két tucat ember ellen. Közülük 25 gyanúsítottat letartóztattak, így annak a masszázs-szalonnak a két tulajdonosát is, ahol a prostituáltak hálózatát működtették. Pénteken, helyi idő szerint kora délután tartott sajtókonferenciájukon a nyomozóhatóságok bizonyító erejű videófelvételeket mutattak be minden egyes gyanúsítottról. Köztük volt Kraft is.

Daniel Kerr jupiteri rendőrfőnök bejelentette azt is, hogy a hónapokig tartó nyomozás után a rendőrség tíz masszázs-szalont zárt be emberkereskedelem és prostitúció miatt. Kraft és a New England Patriots szóvivője, Aaron Salkin közleményt adott ki.

“Határozottan cáfoljuk, hogy Kraft úr bármiféle törvényellenes cselekedetben vett volna részt. Mivel folyamatban lévő jogi ügyről van szó, a továbbiakban elzárkózunk a kommentároktól” – olvasható a kommünikében. Az NFL szóvivője nem kívánta kommentálni a történteket.

Kraft 25 évvel ezelőtt 172 millió dollárért vásárolta meg a Patriots csapatát, amely az NFL legsikeresebb csapatainak egyike lett. Tíz alkalommal került a döntőbe és hatszor meg is nyerte. Az idei, február elején tartott Super Bowlon is a Patriots győzött. A csapat mai értékét szakértők négymilliárd dollárra becsülik, elsősorban a támadók vezérének, Tom Bradynek köszönhetően.

Pintér kiemelte: a további öt új intézet építésének előkészületei után már a települések önkormányzataival folynak az egyeztetések. A kiskunhalasi börtön ezekhez szolgál mintául a kivitelezés megvalósításában – tette hozzá. A belügyminiszter elmondta: a büntetés-végrehajtási intézet új kórházát speciálisan alakítják majd ki. Az teljesen más lesz, mint a tököli, egy kiválóan felszerelt városi kórházban az ellátásra szoruló fogvatartottakat egy új szárnyban helyezik majd el.

A kormány az eddig bevezetett életpályamodell továbbfejlesztésével a büntetés-végrehajtásban dolgozók megfelelő munkakörülményeinek és jobb anyagi feltételeinek megteremtésén dolgozik – közölte Pintér. A belügyminiszter beszélt arról is, hogy a kormány 2010-ben megfogalmazta a büntetés-végrehajtási intézet legfontosabb feladatát: a jól képzett hivatásos állomány és a biztonságos fogva tartási körülmények megteremtése mellett az elítéltek visszavezetését a munkaközpontú társadalomba.

Ismertetése szerint az akkori helyzetet a túlzsúfolt büntetés-végrehajtási intézetek, a kevés munkahely, és gyakran a képzetlen munkaerő jellemezte, a kormány éppen ezért férőhelybővítési programba kezdett, amelynek első lépéseiként kisebb átalakításokat, zárkabővítéseket végeztek. A Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet kialakítása már egy más minőséget jelent – hangsúlyozta. A korábbi menekültügyi befogadóközpont átalakításával létrejött 472 férőhelyes börtönben a férfi és női elítéltek elhelyezése az európai normáknak is minden tekintetben megfelel – mondta a belügyminiszter.

Pintér üzenetértékűnek nevezte, hogy az új börtön kialakításában mintegy 250 fogvatartott vett részt. Bizonyították, hogy lehet a büntetés-végrehajtásban fogvatartottakkal megfelelő munkát végezni, és fel lehet szerelni egy börtönt saját gyártású eszközökkel – tette hozzá.

Tóth Tamás, az Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka elmondta: Kiskunhalason az ország legmodernebb börtöne készült el, a jelenleg létező legfejlettebb biztonságtechnikai rendszerrel. Az intézetben minden adott, hogy az ott dolgozók a jogszabályban foglalt kötelezettségeiket jó körülmények között, jó színvonalon végezhessék – jegyezte meg, emlékeztetve arra, hogy legutóbb 16 éve, 2003-ban, Veszprémben adtak át új börtönt Magyarországon.

Az országos parancsnok kiemelte: a 2001-ig honvédségi laktanyaként, majd később menekültügyi őrzött befogadóközpontként működő kiskunhalasi épületegyüttes jelentős megtakarítással járó külső és belső átalakításában olyan elítéltek vettek részt, akik a munkálatok elvégzéséhez szükséges szakképesítést és gyakorlati tapasztalatokat már a börtönben szerezték meg.

Így a 2018 őszén kezdődött kivitelezés egy része, a bontás, a kőműves és villanyszerelő munkák, a kertépítés, valamint a börtön felszerelése, a zárkaajtók, a rácsok, a kilátásgátlók, a zárkaszekrények és az ágyak gyártása a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainál foglalkoztatottak munkájával valósult meg – sorolta.

A börtön területén – arra törekedve, hogy a lehető legtöbb fogvatartott dolgozhasson – egy szabászatot és varrodát is kialakítottak, illetve megteremtették az elkészült termékek raktározásának feltételeit is. A varrógépek használatának betanítását követően kiskunhalasi varrodában egyebek mellett börtönöknek és kórházaknak készítenek ágyneműhuzatokat és lepedőket. Kialakítottak továbbá egy hatágyas, általános belgyógyászati és fogorvosi rendelővel ellátott egészségügyi körletet is. Az udvari sétálót a már meglévő edzőeszközök köré építették.

Hasonló fenyegetés ért továbbá 14 iskolát, két állami intézményt és három lakóházat is. Mindegyik bombariadó hamisnak bizonyult. Tavalyelőtt Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban újrakezdődtek.

Az RBK gazdasági napilap szerint amíg 2017-ben a fenyegetések rendre telefonon, előre felvett hangüzenetben érkeztek, addig idén a bűnözők e-mailt részesítették előnyben.

A nyomozás adat szerint a 37 éves, budapesti F. Attila két társával együtt hőpapírszalagokat lopott, majd megbízta a szintén 37 éves, fegyverneki Cs. Norbertet, hogy azokból hamis bérleteket készítsen. A hamis jegyeket, bérleteket 26 embernek adták el – írták.

A tájékoztatás szerint a rendőrök F. Attilát és Cs. Norbertet 2016 októberében a IV. kerületben elfogták; a budapesti férfinél akkor több mint 180 ezer forint készpénz és 14 hamis bérletszelvény volt, amelyeken különböző személyiigazolvány-számok szerepeltek. A rendőrök a két elkövető lakásán több mint száz hamis bérletet, hőpapírtekercseket és hőnyomtatót foglaltak le – fűzték hozzá.

Az újpesti rendőrök a két férfit többek között tízrendbeli csalás, hatvanrendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt, a hőpapírszalag eltulajdonításában részt vevő két férfit rongálás és lopás miatt, a 26 vásárlót pedig szintén hamis magánokirat felhasználása miatt hallgatták ki gyanúsítottként – tudatta a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Az eljárás az ügyészségen folytatódik.

Azt, hogy a Cirkon létezik és hogy fejlesztése “a menetrend szerint halad”, Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be a szerdán az orosz parlament két háza előtt elmondott beszédében. Állítása szerint a Kalibr szárnyas rakéták hordozására alkalmas hajókról vagy tengeralattjárókról felbocsátható, kilencszeres hangsebességgel haladó (a 9 Mach óránként 11025,4 kilométeres, másodpercenként pedig 3,0627 kilométeres sebességet jelent) rakéta hatótávolsága ezer kilométer.

Putyin beszédében arra figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződés felmondása nyomán ilyen eszközöket állít hadrendbe Európában, akkor Moszkva a kifejlesztés alatt álló új hiperszonikus eszközeivel nemcsak a befogadó országokat, hanem azokat a célpontokat is “kénytelen célba venni”, ahol a telepítésről döntöttek.

Az orosz elnök gyakorlatilag arra szólította fel az amerikai döntéshozókat, hogy végezzenek számításokat az új orosz fegyverek sebessége és hatótávolsága alapján, és hogy lássák be: azok hamarabb elérik a céljukat, mint a Moszkvára Európából kilőtt rakéták, amelyek repülési ideje szerinte 10-12 perc. Az állította, hogy az amerikai rakéták Ukrajnába vagy Georgiába telepítése sem jelentene “nagy nyereséget a számukra”.

Putyin hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az orosz nukleáris doktrína továbbra sem számol az első csapás lehetőségével – éppen az új fegyverek paramétereinek köszönhetően.

A TASZSZ állami hírügynökség által idézett Vszevolod Hmirov nyugállományú ellentengernagy, a műszaki tudományok kandidátusa azt mondta, hogy az amerikai partoktól 500 kilométerre lévő tengeralattjárókról vagy hadihajókról felbocsátott Cirkon rakéták segítségével öt perc alatt megsemmisíthetők a hadvezetés kulcsfontosságú egyesült államokbeli központjai a partvonaltól számított több mint 500 kilométeres sávban. Mint mondta, egyebek között azok az objektumok is, ahonnan a potenciálisan Európába telepítendő rakétákat irányítanák.

Hmirov úgy vélekedett, hogy ennyi idő alatt a cél felé tartó rakétákat a legjobb esetben csak észlelni lehet, de elfogni már nem. Állítása szerint a Cirkonhoz hasonló hiperszonikus eszközök bármilyen légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszert képesek “átütni”, ezért nem lehet ellene védekezni. Az általa vázolt távlati elképzelés szerint ha a Csendes-óceán keleti és az Atlanti-óceán nyugati medencéjében, a nemzetközi vizeken két-három olyan orosz hajó vagy tengeralattjáró cirkálna, amely 40 ilyen rakétát hordoz, akkor ezeknek a központoknak a megsemmisítése garantált.

Alekszadr Mozgovoj, a Nacionalnaja Oborona című katonapolitikai és haditechnikai hetilap szerkesztője az orosz kormánylapnak, a Rosszijszaja Gazetának nyilatkozva azt mondta, hogy a Cirkon legnagyobb előnye röppályájának stabilitása; a rakéta “rángás és kilengés” nélkül halad a cél felé, ezért megbízhatóan irányítható. Mint mondta, az eszköz képes a nagyobb túlterhelés nélküli manőverezésre, de egyúttal ő is azt hangsúlyozta, hogy az egyenes röppályán haladó Cirkont sem lehet lelőni, mert nincs rá idő.

Az ugyancsak állami Sputnik rádió adásában Konsztantyin Szivkov, az Oroszországi Rakéta- és Tüzérségtudományi Akadémia (RARAN) elnökhelyettese, a haditudományok doktora arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO elhárító rakétarendszerei jelenleg legfeljebb másodperceként egy kilométeres sebességgel haladó célok megsemmisítésére alkalmasak. A Cirkon ezeknél háromszor gyorsabb, ezért elfogásának valószínűsége a százalékezredekkel mérhető, vagyis “elméletileg megsemmisíthetetlen”, és “úgy halad át a rakétavédelmi rendszereken, mind forró kés a vajon”.

Szivkov az mondta, hogy a Cirkon a tengeri hadszíntereken radikálisan megváltoztatja az erőviszonyokat, mert anélkül képes csapást mérni flottakötelékekre, hogy a fedélzeti légierő hatáskörébe érne. Közölte, hogy a Cirkon kilövésére az azonos méretű Onyiksz rakétákat hordozó cirkálók alkalmasak.

A The Insider című orosz ellenzéki hírportál Vagyim Lukasevicset, a Szuhoj fejlesztőiroda volt konstruktőrét szólaltatta meg, aki azt mondta, hogy a Cirkon hiperszonikus sebességű szárnyas rakéta. “Nincs benne semmilyen elvi újdonság. A hiperhangsebesség terén a az elvi újdonság a hiperhangsebességű hajtómű. Ilyen nincs benne. Hagyományos rakétahajtóművei vannak” — nyilatkozott Lukasevics.

A bűnügy vádlottja, egy üllői férfi fél évig Angliában dolgozott, majd 2017 elején tért haza Magyarországra. Elhatározta, hogy itthon úgy fog pénzt szerezni, hogy az Angliában összespórolt pénzét kábítószer, ketamin beszerzésére fordítja, melyet tovább értékesít. A vádlott 2017 szeptemberében száz darab 25 milliliteres ampulla ketamint vásárolt.

A férfi a folyadék formájában megvett ketamint mikrohullámú sütőben porrá alakította. A port nagyjából 0,2 grammos pakettekbe porciózta, és adagonként általában 4-5 ezer forintért árulta az ismerőseinek Üllőn, a lakása közelében. A vádlott a ketamin értékesítésével kapcsolatos találkozókat telefonon vagy internetes közösségi oldalakon egyeztette a vásárlókkal.

A férfit 2017 októberében a Monori Rendőrkapitányság nyomozói akkor fogták el, amikor két vásárlójával üzletelt. A vádlott lakásán megtartott kutatás során folyékony és porrá alakított ketamint, más kábítószereket és digitális mérleget találtak. A vádlott egy hónap alatt mintegy húsz dekagramm ketamint adott el. Ez a kábítószer büntetőjogi értelemben különösen jelentős mennyiség.

A Pest Megyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével vádolja a férfit. Az ügyészség fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádlottal szemben.

Grybauskaite kétnapos lengyelországi látogatásra érkezett. A két elnök megbeszélését követő sajtókonferencián Duda beszámolt arról, hogy megvitatták többek között biztonságpolitikai témákat, és “egyértelmű” álláspontot fogalmaztak meg az ukrán helyzetre vonatkozóan. “Úgy látjuk, nincs más út. Véget kell vetni a Krím-félsziget, a luhanszki és a donyecki körzet megszállásának, Oroszországnak vissza kell vonulnia onnan” – hangsúlyozta Duda.

Mindkét államfőt az is aggasztja, hogy Fehéroroszország megőrzi-e szuverenitását “keleti szomszédjától”. Moszkva – mint Duda mondta – az utóbbi években “sajnos határozott nagyhatalmi hajlamairól tesz tanúbizonyságot”, ami “Európa e részében fokozza a fenyegetettséget”.

Duda leszögezte: a térségbeli országok az említett orosz törekvésekre a katonai, a biztonsági és az energetikai együttműködéssel próbálnak választ adni.

Az energiabiztonság terén Duda és Grybauskaite határozottan ellenzi az orosz-német gázvezeték, az Északi Áramlat-2 felépítését a Balti-tenger alatt. A projekt veszélyezteti az energiabiztonságot nemcsak Lengyelországra és Litvániára, hanem a közép-európai térségre és az egész Európai Unióra nézve is – állapította meg Duda.

Grybauskaite támogatását fejezte ki Varsó igénye iránt, hogy az Egyesült Államok növelje lengyelországi katonai jelenlétét. Szerinte az amerikai fegyveres erők jelenléte Közép-Európában egyaránt szolgálja Lengyelország és Litvánia érdekeit.

Az államfői sajtóértekezlet elején a lengyel és a litván védelmi miniszter szándéknyilatkozatot írt alá, melynek értelmében a 2017 óta Lengyelországban és Litvániában állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljaknak otthont adó lengyel, illetve litván dandárt az északkelet-lengyelországi székhelyű, Nemzetközi Észak-Keleti Hadtest nevű testület parancsnokságának rendelik alá.

Grybauskaite a lengyel szejm és szenátus elnökeivel is találkozott. Tárgyalt Mateusz Morawiecki kormányfővel, majd Andrzej Dudával a kelet-lengyelországi Lublinba utazik, ott Petro Porosenko ukrán elnökkel együtt a 2014-ben létrejött lengyel-litván-ukrán gépesített lövész dandár (LITPOLUKRBRIG) parancsnokságát látogatják meg.

A France Inter francia közrádió értesülése szerint Fabien Clain fivére, Jean-Michel Clain a légicsapásokban súlyosan megsebesült. A nemzetközi koalíció a terrorszervezet utolsó csoportjait számolja fel Szíria keleti részén. A 41 éves Fabien Claint azonosították a francia nyomozók azon a hangfelvételen, amelyen az Iszlám Állam a párizsi merényletek másnapján elkövetőként jelentkezett. A 38 éves Jean-Michel Clain a felvételen vallási dalokat énekelt.

A francia vizsgálóbírók – miután minden bizonyítékot beszerezték a fivérek érintettségéről – 2018 júniusban adtak ki elfogatóparancsot ellenük.

Fabien Clain és testvérei a dél-franciaországi Toulouse-ban, katolikus családban nőttek fel. A 2000-es évek elején tértek át az iszlám hitre, majd radikalizálódtak és kapcsolatba kerültek a helyi iszlamista körökkel, amelyeket egy szíriai származású francia állampolgár, Olivier Corel vezetett, akire szellemi vezetőjükként tekintettek.

Fabien Clain, dzsihadista nevén Omar, az egyik szervezője volt annak a hálózatnak, amely Irakba küldött iszlamista harcosokat. A férfit ezért 2009 júliusában öt év szabadságvesztésre ítélték Thomas Barnouinnel együtt, aki a francia dzsihadisták fő toborzójának számított Franciaország délnyugati részén. Börtönévei alatt lefoglaltak nála egy levelet, amelyet annak a Mohamed Merahnak írt, akit néhány évvel korábban ismert meg és aki 2012 márciusában három katonát és egy zsidó iskola tanárát és három gyermeket ölt meg a dél-franciaországi Toulouse-ban és Montaubanban.

Fabien Clain szabadulása után Szíriába utazott, hogy a toulouse-i iszlamista körök több tagjával együtt csatlakozzon az Iszlám Állam dzsihadistáihoz. Onnan szervezte a francia dzsihadista-jelöltek toborzását. A hatóságok gyanúja szerint a Clain-testvérek eltökéltek voltak az iszlamista harcok folytatásában az Iszlám Állam katonai vereségei ellenére is.

A tilalom vonatkozik egyebek között a katonai egységek beazonosítását, elhelyezkedésük és feladataik meghatározását elősegítő értesülésekre, de a bajtársakra, családtagokra és hozzátartozókra vonatkozó információ megosztására is. A jogszabálytervezet értelmében a katonák és a kiképzésre behívott személyek nem továbbíthatnak a tömegtájékoztatási eszközöknek és nem terjeszthetnek az interneten olyan információt, amellyel felfedik, hogy ők vagy a társaik melyik és milyen rendeltetésű alakulathoz tartoznak.

Az indoklás szerint az orosz haderő tevékenységét, főleg a válságövezetekben, fokozott figyelemmel követik a külföldi hírszerző szolgálatok, valamint terror- és szélsőséges szervezetek is. A szöveget még a felsőháznak is jóvá kell hagynia, és Vlagyimir Putyinnak is alá kell írnia.

A kelet-ukrajnai válság kitörése, 2014 óta több olyan orosz katonát azonosítottak a közösségi médiában megosztott posztjai alapján, aki részt vett az ottani összecsapásokban, miközben Moszkva következetesen tagadja az orosz beavatkozást.

Miroslav Toman csütörtöki közleményében, amelyben lengyel kollégája, Krzysztof Ardanowski nyilatkozatára reagált, leszögezte: Prága nem kereskedelmi háborút akar Varsóval, hanem meg akarja védeni a cseh lakosság egészségét. A csehek az intézkedést azután hozták, hogy egy Prága melletti raktárban 700 kilogramm, szalmonellával fertőzött lengyel marhahúst találtak. Ardanowski korábban azt mondta: Prága feleslegesen felfújta az ügyet, s amennyiben a csehek zsarolni fogják Lengyelországot, a lengyelek bevezethetik a hozzájuk érkező cseh sör ellenőrzését.

“A lengyel miniszter kijelentését, hogy eltúloztuk a dolgot, az igazi problémáról való figyelemelterelésnek tartom. Már három héttel ezelőtt felhívtam a figyelmét arra, hogy továbbra sem bízunk a lengyel élelmiszerellenőrzési rendszerben és szükség esetén újabb intézkedéseket is elrendelünk. Miután a cseh piacra 700 kilogramm, veszélyes szalmonellával fertőzött lengyel hús került, reagálnunk kellett” – olvasható a cseh agrárminiszter közleményében.

Toman február 20-án rendkívüli prágai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy minden Csehországba behozott lengyel marhahús ezentúl kizárólag csak a cseh laboratóriumi vizsgálatok után kerülhet forgalomba. Ugyanakkor az illetékes szakhatóságok és a cseh rendőrség tovább erősítették a hússzállítmányok, a vendéglők, valamint a húst és húskészítményeket forgalmazó boltok ellenőrzését. A cseh rendőrség közölte, hogy már szerdától szigorúbban ellenőrzi a Lengyelországból érkező élelmiszereket szállító kamionokat.

A széleskörű csehországi húsellenőrzések már napok óta folynak. Azután vezették be őket, miután kiderült, hogy egy lengyelországi vágóhídon illegálisan beteg állatokat vágtak le. Erről a vágóhídról az Európai Unió 11 tagállama importált marhahúst, Csehországba 300 kilogramm került, amelynek többségét megtalálták és megsemmisítették. A cseh laboratóriumi vizsgálatok ennél a húsnál nem találtak fertőzést.

A most ellenőrzött 700 kilogramm fertőzött marhahús egy másik lengyelországi vágóhídról került Csehországba. A csehországi Makro nagykereskedelmi élelmiszer-üzletlánc bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállította a lengyelországi marhahús behozatalát.

A 2017-es és 2018-as időszakban az Oroszországi Föderáció területén 24, jelentős visszhangot kiváltó bűntényt követtek el, fegyver és robbanószerkezetek felhasználásával, amelyek tanárok és tanulók különböző fokú sérülésével, valamint emberek, köztük gyerekek halálával jártak – mondta.

Patrusev szerint a tanulók és hallgatók tudatára, illetve magatartására káros hatást gyakorol, hogy az interneten terjed a nacionalizmus, a szeparatizmus és az újnácizmus ideológiája, a bűnözői szubkultúra, valamint az erőszak, az öngyilkosság és a személyes meggazdagodás kultusza. Mint mondta, az iskolákban megszaporodott a rendkívüli helyzetek száma az ott tanulók agresszivitása, türelmetlensége és individualizmusa miatt, valamint amiatt, hogy közülük egyesek semmibe veszik mások jogait.

A tisztségviselő az iskolai erőszak terjedésének okai között nevezte meg a nevelés és megelőzés hiányosságait, és elégtelennek minősítette a család és a “kollektivizmus” értékeinek terjesztését.

Tavaly egy permi iskolai verekedésben 15-en szenvedtek sérüléseket, Ulan-Udéban pedig egy kilencedikes tanuló támadásának következtében kilencen sérültek meg. Októberben egy ámokfutó a kercsi műszaki középiskolában pokolgépet robbantott fel, és tüzet nyitott diáktársaira és tanáraira. Az incidensben 21-en vesztették életüket, több mint félszázan pedig megsebesültek.

Csemezov szerint a rakétákat – amelyek akkor sérültek meg, amikor az őket szállító hajó viharba került – meg kellett semmisíteni. A vonatkozó kétoldalú szerződés értelmében most újakat szerelnek össze helyettük.

Dmitrij Sugajev, a külfölddel való hadiipari együttműködést koordináló szolgálat (FSzVTSz) vezetője az Interfax hírügynökségnek kijelentette, hogy Oroszország a szerződésnek megfelelően 2020 végéig leszállítja Kínának az Sz-400-as rakétarendszereket, függetlenül a Peking ellen Washington által bevezetett gazdasági büntető intézkedésekre.

Hivatalosan 2015 áprilisában jelentették be, hogy Kína Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszereket kíván beszerezni, de az üzlet részleteit nem hozták nyilvánosságra.

Az írás szerzői kitértek arra, hogy Polt Péter magyar főügyész a napokban közölte: ukrán állampolgárok honosítása, illetve magyarországi letelepedése ügyében 370 esetben indítottak nyomozást. A bíróságok 108 ügyben hoztak ítéletet, amelyek közül kettő még nem jogerős. Hozzáfűzték, hogy az ellenőrzések főként a nyugdíjasokra irányultak.

Az újságírók szerint a helyzetben az a “legviccesebb”, hogy Budapest eddig maga osztogatta bőkezűen a magyar útleveleket az ukránoknak, nem törődve az ukrán törvények megsértésével, majd a kialakult helyzetet Ukrajna ellen használta fel, például az oktatási törvény körül kialakult vitában, amelyben a magyar kisebbség jogainak csorbításával vádolta Kijevet.

Megjegyezték, hogy az ukrajnai magyarság lélekszámát is mesterségesen megnöveli a magyar kormány, éppen a kettős állampolgároknak kiadott magyar útlevelek számára hivatkozva. Ironikusnak nevezték, hogy miközben Budapest amiatt vádolja jogkorlátozással Kijevet, mert ukrán állampolgárokat ukrán nyelven akar taníttatni az iskolákban, addig saját állampolgárai ellen indít büntetőeljárásokat a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt.

Az újságírók utánajártak, és találtak olyan hirdetőt az interneten, aki azt ígérte, hogy magyar állampolgárságot intéz ukránoknak egy-másfél hónap alatt. Telefonon felhívták az egyik ilyen hirdetőt, aki először is elmondta, hogy volt már kijevi kliensük. Közölte, hogy az egész összesen 1900 euróba kerül. A magyar nyelvtudással kapcsolatos kérdésre az válaszolta, hogy emiatt ne aggódjanak, van Magyarországon emberük, aki ebben segít.

Dmitro Tuzsanszkij politológus a cikkben kifejtette: a leggyakoribb ok, ami miatt ellenőrzik a kettős állampolgárokat, az az úgynevezett nyugdíjmigráció, mivel a magyar nyugdíjak lényegesen magasabbak az ukrajnaiaknál. Rámutatott arra, hogy míg a magyar származású ukrajnai bevándorlók első hulláma le is telepedett Magyarországon, addig a második hullám már csak felveszi a magyar nyugdíjat, de visszatér Ukrajnába, ahol ebből jobban meg tud élni, sőt, nem egy esetben az ukrán nyugdíját is felveszi.

Szó sincs arról, hogy a kettős állampolgárokkal szembeni vizsgálatokkal a magyar vezetés Kijevhez közeledne, mégis kedvező fejlemény, mert eszerint most már mindkét fél érdekeltté vált a kérdés rendezésében – emelte ki a szakértő.

Ihar Tiskevics nemzetközi és belpolitikai szakértő a Magyarországon indított büntetőeljárások kapcsán rámutatott: előfordulhat, hogy a kettős állampolgárok között a felelősségre vonás elkerülése végett lesznek, akik nyilvánosan lemondanak majd magyar állampolgárságukról. Ukrajnának pedig meg kell védenie állampolgárait, ez pedig újabb diplomáciai problémákat okozhat a két ország között.

Piers Cazalet rövid nyilatkozatában kijelentette: a NATO, mint védelmi szövetség mindig készen áll arra, hogy megvédje bármely tagját minden veszélytől. A szóvivő hangsúlyozta, Oroszország továbbra is megsérti a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló (INF) megállapodás rendelkezéseit. Kiemelte, a NATO nem akar újabb hidegháborút, sem újabb fegyverkezési versenyt.

Arra emlékeztetett, hogy a szövetség nem először szólítja fel Oroszországot arra, hogy tegye átláthatóvá a szerződésben foglalt fegyverek esetleges fejlesztésének és gyártásának dokumentumait, valamint teljes és ellenőrizhető módon feleljen meg kötelezettségvállalásainak a szerződés megőrzése érdekében.

” A NATO rakétavédelmi rendszerével kapcsolatos orosz állítások arra irányuló kísérletet jelentenek, hogy elvonják a figyelmet az INF-szerződés megsértéséről” – mondta. Mint azt a katonai szövetség világosan és többször is hangsúlyozta, a NATO rakétavédelme kizárólag védekező jellegű. A romániai és a lengyelországi telepítések pedig teljes mértékben megfelelnek a megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásoknak – közölte a szóvivő.

“Oroszország nem szándékozik ilyen (szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú) rakétákat elsőként telepíteni Európába. Ha ezeket valóban legyártják és Európába szállítják, márpedig az Egyesült Államoknak vannak ilyen tervei, legalábbis nem hallottuk ennek az ellenkezőjét, akkor hirtelen kiéleződik a helyzet a nemzetközi biztonság terén, ami komoly fenyegetést teremt Oroszország számára” – mondta Putyin, rámutatva, hogy a rakéták repülési ideje az orosz fővárosig 10-12 percre rövidül le.

“Ebben az esetben kénytelenek leszünk, hangsúlyoznám, kénytelenek leszünk tükör- és aszimmetrikus intézkedéseket előkészíteni. Egyenesen és nyíltan kijelentem, hogy mindenki számára előre világos legyen: Oroszország kénytelen lesz olyan fegyvereket kifejleszteni és telepíteni, amelyek nemcsak azokat a területeket képesek elérni, amelyekről bennünket veszély fenyeget, hanem azokat is, ahol az ilyen döntéseket meghozzák. Ezt meg fogjuk valósítani, amint a fenyegetés valóssá válik” – hangoztatta.

Az elnök ismételten a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött INF-egyezmény megsértésével vádolta meg az Egyesült Államokat. Megítélése szerint a megállapodást Washington nem “nyíltan és becsületesen” mondta fel, ahogyan azt 2004-ben a hadászati rakétavédelmi (ABM) megállapodás esetében tette, hanem Oroszország ellen “kitalált vádak” alapján.

“De még a szatellitáikat is mozgósítják, akik óvatosan, de aláröfögnek az amerikaiaknak ebben a kérdésben” – jellemezte Putyin a NATO többi tagországát. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Oroszország senkit sem fenyeget, továbbra is kész a párbeszédre, válaszlépései védelmi jellegűek, valamint teljes értékű, egyenjogú és baráti viszonyra törekszik az Egyesült Államokkal.

Putyin bejelentette, hogy Oroszország tavasszal bocsátja majd vízre először azt az atommeghajtású tengeralattjárót, amely Poszejdon típusú, korlátlan hatótávolságú víz alatti eszközök szállítására is képes, decemberben állítja hadrendbe a Pereszvet lézerfegyvert, és folytatódik a MiG-31-es harci repülők felszerelése Kinzsal típusú hiperszonikus rakétákkal. Közölte, hogy sikeres kísérletek folynak a Cirkon típusú, tengeri indítású hiperszonikus rakétával, az orosz flotta újabb korszerű tengeralattjárókat és hadihajókat kap, a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétával folytatott kísérletek a menetrend szerint haladnak, valamint megkezdődött az Avangard hiperszonikus fegyverrendszer sorozatgyártása.

Az Avangard szárnyas blokk kipróbálásának jelentőségét egyébként Putyin az első műhold felbocsátásáéhoz hasonlította Oroszország védelmi képességeinek növelése szempontjából. Az orosz elnök arra kérte azokat az amerikai szakembereket, akik hisznek az Egyesült Államok kivételességében és fölényében, hogy számítsák ki a fejlesztés alatt álló orosz fegyverek hatótávolságát és sebességét, mielőtt olyan döntéseket hoznak meg, amelyek új, komoly veszélyt jelenthetnek Oroszország számára.

A képviselők egy civil szervezet aktivistáival együtt behatoltak a támaszpont területére, és szimbolikusan elállták a kifutópályát, amelyet a belga légierő F-16-os vadászgépei használnak, közben “Atomfegyvermentes Európát!” feliratú táblákat tartottak a magasba. A zöldpárti frakció tájékoztatása szerint a kontinensen állomásoztatott amerikai atomfegyverek kivonását, a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés minden európai uniós tagállam általi ratifikációját és egy európai atomfegyvermentes övezet létrehozását követelték.

A demonstráció résztvevőit őrizetbe vették.

“Az atomfegyverek elavultak az aszimmetrikus és kiberhadviselés korszakában, nincs helyük a 21. századi európai védelempolitikában” – mondta Molly Scott Cato, az egyik őrizetbe vett képviselő.

Párttársa, Michele Rivasi arról számolt be, hogy még ma is 15 ezer nukleáris robbanófej van a világban, s ebből nagyjából húsz a Kleine Brogel bázison található. “Mintha mindenki megfeledkezett volna a jelenlétükről és a veszélyükről, pedig a Belgiumban tárolt bombák között 340 kilotonnás töltetek is vannak, amelyek mintegy 26-szor erősebbek a Hirosimára ledobottnál” – emelte ki.

A kelet-belgiumi Limburg tartományban lévő Kleine Brogel légibázison feltételezések szerint hosszú évek óta amerikai atomfegyvereket tárolnak, de ezt hivatalosan soha nem erősítették meg, igaz, nem is tagadták.