Biztonságpolitika

2019. január 21-én népszavazást tartottak a Fülöp-szigetek déli részén található Mindanaón. Az ország második legnagyobb szigetén a referendum tárgya egy jelentős muszlim lakossággal rendelkező terület autonómiája volt. Az itt élő iszlám vallást követő népesség évtizedek óta harcot folytat a többségében katolikusok által lakott Fülöp-szigetektől való elszakadásért.

A konfliktus nagyon hosszú történelmi gyökerekre tekint vissza. A 14. századtól, tehát jóval a spanyol gyarmatosítás kezdete előttől élnek Mindanao szigetén muzulmánok. Az amerikaiak 20. század végi érkezését, majd az önálló Fülöp-szigetek létrejöttét követően azonban megindult a keresztények betelepülése az ország többi részéről Mindanaóra, az itteni termőföldek kihasználása céljából. A folyamat következtében a muszlimok az 1960-as évekre kisebbségbe kerültek a katolikusokhoz képest. A feszültségek fokozatosan nőttek, és 1969-ben fegyveres összecsapások kezdődtek a kormányerők és a felkelők között.

A következő évtizedekben többször is próbálkoztak a felek a konfliktus tárgyalásos rendezésével. A januári népszavazás is ennek a hosszú folyamatnak a részeként került megrendezésre. 2014-ben ugyanis a lázadók és a központi kormány kompromisszumot kötöttek, melynek értelmében előbbiek lemondanak szeparatista elképzeléseikről a nagyobb önállóságért cserébe.

A szavazáson 1,74 millió fő adta le voksát, ami közel 88%-os részvételi arányt jelent. A szavazók túlnyomó többsége, 85%-a az autonómiát választotta. Ez az eredmény lehetővé teszi a békefolyamat további mélyítését, ugyanis a kormány és a szeparatisták egyezségének értelmében 3 év átmeneti időszakot követően a helyi lakosság saját törvényhozást választ majd, amely pedig létrehozza a terület különálló végrehajtási rendszerét. A központi kormányzat irányítása alatt marad azonban a biztonság- és védelempolitika, valamint a külügy és a monetáris rendszer irányítása is.

A terrorizmus Mindanaón

A fegyveres összecsapások a kormány és a felkelők között ugyan már lezárultak, de a terület továbbra sem békés. Az Iszlám Állam és több szélsőséges terrorszervezet is aktív a térségben, és időről időre merényletekkel hívják fel magukra a figyelmet. Január 27-én történt a legfrissebb támadás, amelyben robbantások következtében 27 ember vesztette életét és 70-nél is többen megsérültek. A terrorcselekményre egy katolikus templom közelében került sor Mindanao Sulu nevű provinciájában.

Egy másik esemény, mely szintén jelzi a szélsőséges szervezetek itteni aktvitása által okozott problémát, hogy 2018 decemberében Rodrigo Duterte elnök a 2017 májusa óta fennálló szükségállapot meghosszabbítását kezdeményezte abból a célból, hogy az ilyen helyzetben hatalmat gyakorló katonai vezetés meggátolhassa a terrorista csoportok újraszerveződését. A javaslatot a törvényhozás jóváhagyta.

A szükségállapot kihirdetésére is az Iszlám Állam tevékenysége miatt került sor. 2017 májusában ugyanis a legnagyobb muzulmán többségű városban, Marawiban fegyveres összecsapások törtek ki, amikor katonák le akarták tartóztatni egy, az ISIS-hoz köthető terrorista csoport vezetőjét. A kormányerők és a szélsőségesek közötti harcok 5 hónapig húzódtak; ezalatt 1000-nél is többen vesztették életüket, illetve 300 ezer ember kényszerült lakhelye elhagyására. Az összecsapások tehát nagy humanitárius problémát okoztak, a város újjáépítése várhatóan évekig elhúzódik majd.

Látható tehát, hogy nagy kihívást jelent Mindanao szigetén jelenleg a terrorizmus elleni küzdelem. A szavazás eredményeképpen létrejövő muszlim mindanaói Bangsamoro Autonóm Régió gyakorlati működésének megvalósulása ugyan még bizonytalan, de a széles körű támogatottság mindenképpen pozitív a térség békés jövőjére nézve.

A ferihegyi 31R pályavég közelében álló spotter domb szomszédságában, a facsoport mögött egy másik, kisebb dombot találunk. Általában néptelen, sokkal kevesebben használják, mint a nagyobb dombot és meglepő, de akad, aki nem is tud(ott) róla. A gurulóútra és a pályára laposabb szögben lehet rálátni és olykor a kerítés tetejére telepített pengés drót is belelóg a képbe, de van, akit ez nem zavar. Engem sem, ezért a februári szép időt kihasználva, két egymást követő napon kilátogattam a kisdombra.

A kisdombtól tovább sétálva is akad annyi „hézag” a fák között, hogy egy-egy leszálló gépet lefotózzunk. Például ezt a Ryanair-járatot.

Napi járat Dubajból, egy rövid B777-200-assal.

Egy másik széles törzsű nagyvas a Közel-Keletről: katari A330-as érkezik.

A Wizz Air századik gépe egy barcelonai járatot teljesített.

Földi forgalom.

Az Air Algerie járata Bécs érintésével köti össze Algírt és Budapestet. Ezúttal egy alig hároméves B737NG-vel repültek, de 737-600-asuk is jár Ferihegyre.

A bolgár Cargo Air 24 éves B737-400-as teherszállítója vár az engedélyre.

A Ryanair berlini járata csak egy pillanatra áll meg a váróponton. Mivel kész az azonnali indulásra, az irányító a pályára engedi. Sietnie kell, mert négy mérföldre egy leszálló közelít…

…mégpedig egy „Nagy Polski”, a LOT Varsóból érkező Dreamlinere.

Elegánsan ívelt winglet a török B737-900-as gurulás közben le-fel mozgó szárnyvégén.

Magasan a küszöb felett az International Jet Management Cessna 560XLS Citation Excelje.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Kiemelte: Európa súlyos nehézségei közé tartozik a gazdasági hiányosságok sora, a “nem megfelelő mértékű innovációs képesség”, és az a veszély is, hogy a többoldalú megállapodások helyett megjelenhet a “mindenki mindenki ellen” elve az egymás közti kapcsolatokban. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Európának “vannak ellenfelei”. Így “Oroszország hibrid hadviselése nap mint nap érezhető valamennyi európai országban”.

A támadás elsőként mindig a gazdaságilag leginkább sebezhető országokat éri, és “ha nem értjük meg, hogy ezek támadások mindannyiunk ellen irányulnak, hanem azt gondoljuk, hogy egyik-másik országnak vannak problémái, akkor egyszer csak valamennyiünknek lesznek problémái” – fogalmazott Merkel a beszéde után tartott pódiumbeszélgetésen.

Mint mondta, megjelentek mások is, köztük Steve Bannon – Donald Trump korábbi tanácsadója -, akik nem az “európai modell” sikerén munkálkodnak. Tevékenységükkel szemben “közösen védekeznünk kell, és még nem vagyunk eléggé képesek erre” – mondta a német kancellár. Aláhúzta: “küzdenünk kell Európáért és a multilateralizmusért, és küzdenünk kell mindazokkal, akik úgy vélik, hogy a legjobban otthon, és másokkal szemben tudják megoldani a problémákat”.

Arról is szólt, hogy Oroszország minden nehézség ellenére a Nyugat partnere, az elzárkózás következménye pedig csak az lenne, hogy függő helyzetbe kerül Kínával.

“Európának nem fűződhet geostratégiai érdeke ahhoz, hogy megszakítsa a kapcsolatokat Oroszországgal” – jelentette ki Merkel.

Oroszország “politikai alapú, tudatos” kiszorítása az európai földgázpiacról ugyancsak helytelen lenne. Orosz gázt a hidegháború idején is vásároltak nyugat-európai országok, például az egykori Nyugat-Németország, és “nem lehet annyira rossz a helyzet”, hogy szakítani kellene ezzel a gyakorlattal – mondta a kancellár.

Az Északi Áramlat-2 vezetékkel szembeni bírálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: “egy orosz gázmolekula orosz gázmolekula marad akkor is, ha Ukrajnán keresztül érkezik, és akkor is, ha a Balti-tenger alatt”.

Merkel a földgázvezeték építését hevesen ellenző amerikai kormányzattal szemben foglalt állást több további kérdésben is. Beszédében kiemelte, hogy “taktikai” nézeteltérések mutatkoznak Washingtonnal az iráni atomprogramról kötött nemzetközi szerződés ügyében. Európában éppen úgy veszélyesként ítélik meg Teherán ballisztikusrakéta-fejlesztési programját, vagy éppen beavatkozását a szíriai és a jemeni konfliktusba, mint Washingtonban, de nem tartják helyesnek az egyetlen működő megállapodás, az atomprogramról kötött szerződés felmondását.

A kancellár rémisztőnek nevezte, hogy hírek szerint az amerikai kereskedelmi kormányzat nemzetbiztonsági kockázatként értékeli a német gyártású autók jelenlétét az amerikai piacon, amire hivatkozva védővámokat vezethet be. Rámutatott, hogy a bajor BMW-nek nem Bajorországban, hanem éppen az Egyesült Államokban működik a legnagyobb gyára, amely a kínai piacra is exportál. Kiemelte: megbeszéléseket kell folytatni erről a kérdésről.

A védelmi kiadások növelésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Németország számára ez alapvető fontosságú, azonban a Washington által elvárt 2 százalék helyett csak a hazai össztermék (GDP) 1,5 százalékának megfelelő összegig tudja emelni védelmi költségvetését 2025-ig. Ugyanakkor a nemzetközi fejlesztési együttműködésre fordított forrásokat is növeli, ami szintén alapvető a biztonság és a stabilitás szempontjából.

Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy új alapokra kell helyezni az Afrikával folytatott fejlesztési együttműködést, az illegális migráció elleni küzdelem sikere érdekében is. Mint mondta, a gondokat helyben kell megoldani.

A közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló amerikai-orosz szerződés (INF) körüli helyzetről szólva kiemelte, hogy Kínát is be kellene vonni a fegyverzetcsökkentési törekvésekbe. Ismert ugyan, hogy Peking fenntartásokkal viszonyul a kérdéshez, mégis igen örömteli lenne, ha tárgyalások kezdődhetnek Kína lehetséges hozzájárulásáról – mondta Merkel.

Január 25-én a görög parlament is ratifikálta a görög–macedón névvita lezárására kötött Preszpa-megállapodást (a névvita történelmi előzményeiről és a megállapodáshoz vezető útról itt olvashatnak). Ezzel véget ért a majdnem 30 éve húzódó névvita, a nyugat-balkáni vitatott nevű állam hivatalosan Észak-Macedónia lett, és az egyezmény értelmében megkezdődhet a macedón euroatlanti integráció, melyet eddig a görög fél blokkolt.

Ratifikációs nehézségek mindkét oldalon

Habár a Preszpa-megállapodást 2018. június 17-én kötötte meg Macedónia és Görögország, a névvita lezárásához szükséges volt azt mindkét ország parlamentjének ratifikálni, illetve Macedóniában a szükséges alkotmánymódosítások előtt még népszavazást is tartottak.

A macedón parlament január 11-én szavazta meg az ország átnevezéséhez szükséges négy alkotmánymódosítást; a 120 fős macedón parlamentből 81 képviselő támogatta így szavazatával a névvita lezárását. Ahhoz, hogy hivatalosan is Észak-Macedóniának hívhassák az országot, kétharmados többséget kellett a kormányon lévő Szociáldemokrata Uniónak (SDSM) biztosítani; ellenzéki képviselők támogatását is meg kellett nyerni a kormánykoalíció 71 képviselője mellé. A jobboldali korábbi kormánypárt, a VRMO-DPMNE (Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja) bojkottálta a január 11-i szavazást, így fejezve ki helytelenítő álláspontját a Preszpa-megállapodással kapcsolatban.

A VRMO magatartása nem meglepő, először tavaly nyáron akasztotta meg a névvita lezárásához vezető utat a VRMO-tag köztársasági elnök, Gjorge Ivanov azzal, hogy nem írta alá a parlament által elfogadott megállapodást. Másodszorra azonban már nem tudta gyakorolni elnöki vétóját Ivanov, hiszen a Preszpa-egyezményt másodszor is abszolút többséggel szavazta meg a macedón parlament. A VRMO ellenállása ezután a szeptember 30-án, a megállapodásról tartott népszavazáson mutatkozott meg, akkor a szavazástól való távolmaradásra szólították fel a lakosságot, hogy érvénytelen legyen a referendum. Végül valóban, a szükséges 50%-os részvételi arányhoz képest csak a lakosság 37%-a ment el szavazni; ám az egyezményt támogató voksok aránya kiemelkedő, 91% volt. Ekkor Zoran Zaev, az egyezményt megkötő macedón miniszterelnök azt mondta, ha a parlamentben nem tudnak kétharmados többséget biztosítani a szükséges alkotmánymódosításokhoz, új választások kiírását fogja kezdeményezni.

A tavaly szeptemberi népszavazáson a választópolgárok az alábbi kérdésre adhatták le igen/nem voksukat: “Are you in favour of European Union and NATO membership by accepting the agreement between the Republic of Macedonia and the Republic of Greece?”

A kérdést a VRMO manipulatívnak nevezte, és ellenezte, hogy a névvita lezárásáról szóló egyezményt összekötik az ország integrációs törekvéseivel. Az SDSM erre úgy reagált, hogy a Preszpa-egyezmény nélkül Macedónia nem indulhatna el a fejlődést hozó euroatlanti integráció útján.

Az egyezmény életbe lépéséhez szükséges utolsó állomás a görög parlament ratifikációja volt. Nemcsak a heves utcai tüntetések jelezték a még mindig tartó görög ellenérzéseket az egyezményt illetően, de az Alekszisz Cipras, görög miniszterelnök személyéről szóló január 16-i bizalmi szavazás is. A szavazást maga Ciprasz kezdeményezte, miután a baloldali, kormányon lévő Sziriza koalíciós partnere, a jobboldali ANEL párt kilépett a kormányból, kifejezve a névvita rendezésére kötött egyezmény helytelenségét. A 300 fős görög parlamentből végül 151 képviselő szavazott bizalmat Ciprasznak; a Sziriza 145 képviselője mellett a távozó ANEL párt és független képviselők támogatásával. Ciprasz úgy nyilatkozott, hogy a parlament a „stabilitásnak szavazott bizalmat”. Ezt követte a három napig tartó parlamenti vita, melynek végén 153 képviselő szavazott a Preszpa-egyezmény ratifikálása mellett; a macedón névváltoztatásra válaszul így Görögország nem fogja tovább blokkolni Észak-Macedónia euroatlanti integrációját.

Gyors lépések az euroatlanti integráció felé

A névváltoztatásra válaszul a NATO február 6-án már alá is írta Észak-Macedóniával a csatlakozási jegyzőkönyvet. Az eseményre a brüsszeli NATO Központban került sor a Szövetség 29 tagjának állandó képviselői, illetve a macedón külügyminiszter, Nikola Dimitrov jelenlétében. A csatlakozási folyamat következő állomása, hogy a szövetséges tagállamok parlamentjei ratifikálják az aláírt jegyzőkönyvet. Amint ez mind a 29 tagállam nemzeti parlamentjében megtörtént, Észak-Macedónia hivatalosan is a Szövetség 30. tagja lesz.

Görögország és Szlovénia parlamentje elsőként már ratifikálta is a csatlakozási jegyzőkönyvet; a gyors lépéseknek köszönhetően Észak-Macedónia már 2020-ra NATO-tagállam lehet. Elköteleződésük kifejezésére február 12-én NATO zászlót vontak fel Szkopjéban, a kormány épülete előtt.

A kátyúbiztosítások már évi két-háromezer forintért megköthetőek, és jellemzően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként, de egyes biztosítóknál önállóan is elérhetők. Megkötésük casco biztosítás birtokában is indokolt, mivel a casco csak jelentősebb károsodásnál fizet kártérítést, a kátyúkárok átlagos költsége pedig 30-35 ezer forint, vagyis a legtöbbször a casco minimális önrészének mértékén belül marad.

A kátyúbiztosítások további előnye, hogy az autós az útkezelő helyett a biztosítója felé jelenti a kárt, egyes módozatok a figyelmeztető táblával jelölt útszakaszokon keletkezett károkra is kiterjednek, a térítést nem terheli önrész, és összességében a sikeres kárrendezések aránya jóval kedvezőbb az útkezelőkkel folytatott ügyintézésnél – ismertetik a közleményben.

Ha az autós nem kötött kátyúbiztosítást, a kártérítés az érintett útszakasz kezelőjétől kérhető. Ez lakott területen belül az illetékes önkormányzat, kivéve Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalait, ahol a Budapest Közút Zrt. az útkezelő. A lakott területen kívüli utak egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak.

Az FBAMSZ szakemberei azt javasolják, hogy kátyúkár esetén készítsünk minél több fényképet – ezeken mind a kátyú, mind a sérülés, mind a helyszín legyen jól beazonosítható. Ha van mérőszalagunk, azt használjuk, ellenkező esetben tegyünk hétköznapi tárgyakat a képre az arányok pontos érzékeltetése végett, és igyekezzünk tanúkat szerezni. Emellett a bizonyítási eljárás lezárásáig tartsuk meg a sérült alkatrészeket.

Mohamed Dzsavád Zarif hangsúlyozta, hogy a 2015-ös többhatalmi (Irán, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia, Kína, Németország és az EU) megállapodás nem tökéletes, de a legjobb, amelyet a szereplők érdekeinek kiegyensúlyozásával el lehetett érni. Az iráni lakosság 80 százaléka nem vár tőle átütő eredményeket, de a többség így is támogatja.

Azonban ez a többség és Irán “stratégiai türelme” a megállapodás hosszabb távon várt hatásaival kapcsolatban egyre inkább fogyatkozik, ezt jelzi, hogy 51 százalékra süllyedt a lakossági támogatás. Ebben a helyzetben a megállapodás megőrzését fontosnak tartó európai országoktól nagyobb elkötelezettségre van szükség, hogy ellensúlyozzák az Iránnal szemben “beteges megszállottsággal” fellépő Egyesült Államok törekvéseit.

Az Iránnal folytatott kereskedelem fenntartását szolgáló mechanizmus (Instex SPV) nem elég, aki Washington egyoldalú politikájával, “az amerikai unilateralizmus árjával szemben szeretne úszni, nem kerülheti el, hogy vizes legyen” – fogalmazott az iráni diplomácia vezetője.

Washington “erőszakos módon azt követeli Európától, hogy csatlakozzon hozzá, aláásva ezzel saját biztonságát és megszegve nemzetközi jogi kötelezettségeit” – tette hozzá.

Azzal az amerikai állítással kapcsolatban, hogy Irán célja egy “új holokauszt”, azt mondta, hogy a washingtoni vezetés “nevetséges és veszélyes” vádakkal illeti hazáját, és ha van ország a térségben, amely háborút akar, akkor az csak Izrael lehet. Kiemelte: Amerika biztonság helyett “bizonytalanságot exportál” a régióba, és legfőbb célja a “rezsimváltás”.

Az iráni rakétarendszer-fejlesztési programokkal szembeni bírálatokkal kapcsolatban kijelentette: Amerika évi százmilliárd euró értékben szállít fegyvereket az Irán körüli országokba, és elvitatja Teherán jogát védelmének megerősítésére. “Mivel védjük meg magunkat, szablyákkal és puskákkal?” – tette fel a kérdést.

Kiemelte: az iráni kormányzatnak vannak “hiányosságai” és történnek “túlkapások”, de Dzsamál Hasogdzsi rendszerkritikus szaúdi újságíró meggyilkolása után “álszentség” az emberi jogok tiszteletét számon kérni Teheránon. Hozzátette: Irán bírálóinak hozzáállását jellemzi John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó egy személyesen neki tett kijelentése, miszerint Washington számára “az emberi jogok szerszámok a szerszámosládában”, amelyeket csak akkor kell elővenni, ha hasznosak lehetnek.

Washington azzal vádolja Teheránt, hogy finanszírozza a terrorizmust és a közel-keleti térség destabilizációjára törekszik. Donald Trump amerikai elnök erre hivatkozva tavaly kiléptette országát a 2015-ös megállapodásból, és Washington a Teherán elleni gazdasági szankciókat is visszaállította.

A nemzetközi szerződés mellett kitartó országok a gazdasági együttműködés lehetőségét megnyitó szerződés végrehajtására törekednek. Nagy-Britannia, Németország és Franciaország január végén bejelentette, hogy kialakítják a kereskedelmi tranzakciók végrehajtását támogató különleges célú gazdálkodó szervezetet (Instex SPV, Instrument for Supporting Trade Exchanges Special Purpose Vehicle), amely az amerikai szankciók megkerülését szolgálja.

A közlemény szerint a bűnszervezet a csaknem négy éven keresztül folytatott jogellenes tevékenységével több mint egymilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.

Mint írták, a bűnszervezet élén álló gazdasági társaságok 2013 és 2016 között jelentős mennyiségű műanyagipari alapanyagot szereztek be főként szlovák és osztrák társaságoktól, “papíron” magyarországi társaságok közbeiktatásával. A bűnszervezet tevékenységéből hasznot húzó öt cég az első belföldi forgalomba hozatalt terhelő áfafizetési kötelezettség elkerülésére az árut egy 25 gazdasági társaságból felépített számlázási láncolaton keresztül szerezte be.

A számlalánc elején álló “eltűnő” cégek a következő szinten álló társaságok részére számlát bocsátottak ki, a belföldi értékesítés után pedig nem vallották be és nem fizették meg az adót. A lánc további résztvevői a termékeket továbbszámlázták, egyúttal az alsóbb szinteken álló cégektől kapott számlák áfatartalmát levonták. A számlaláncolat végén álló cégek az alattuk állók számlái alapján nagy összegű áfát igényelhettek vissza.

A gyanúsítottak az Európai Közösség területéről beszerzett áruk értékesítését terhelő áfa megfizetésének elkerülésével kedvezőbb piaci áron tudták a műanyagipari alapanyagot értékesíteni.

A főügyészég költségvetési csalás, pénzmosás, közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása miatt 14 ember ellen emelt vádat, közülük 7 vádlott bűnszervezetben követte el a bűncselekményeket. A vádhatóság hét ember ügyében tett indítványt alternatív büntetés kiszabására arra az esetre, ha az érintettek a bűncselekmény elkövetését az előkészítő ülésen beismerik.

A szabadlábon lévő vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék dönt.

Jens Stoltenberg a tanácskozás elején hangsúlyozta, a NATO folytatja az afgán hadsereg anyagi támogatását és kiképzését, mivel a helyi erők fontos harcot vívnak az országban található terrorista csoportok ellen a tartós béke megteremtése érdekében.

A szövetség folytatja kiképzőtevékenységét Irakban is, segítve az ország hadseregét azon célkitűzésének megvalósításában, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ne erősödhessen meg újra a régióban – közölte.

A főtitkár elmondta, hogy a védelmi miniszterek NATO-missziókkal foglalkozó ülésén megvitatják a szövetség koszovói missziójának (KFOR) jövőjét is, hiszen ez a küldetés nagyban hozzájárul az egész nyugat-balkáni régió békéjéhez és stabilitásához. Kitérnek a koszovói parlament december közepén hozott döntésére is, amely lehetővé teszi, hogy a koszovói biztonsági erőket hadsereggé alakítsák.

A NATO-tagországok védelmi miniszterei a csütörtöki találkozón az Európai Unióval folytatott együttműködésről is tanácskoznak.

A szakértő elmondta, a honvédség fegyverei – a Gripen vadászgépeket leszámítva – az 1970-es évek színvonalán volt, ráadásul a kézifegyverek a Varsói Szerződés korából származnak, s a lőszerük sem volt NATO-kompatibilis.

A honvédelmi és haderőfejlesztési programról Horváth József azt mondta, most nem arról van szó, hogy harmadik generációs, leselejtezett eszközökből “szemezget” a Magyar Honvédség, hanem a legkorszerűbb, csúcstechnológiát veszik meg, sőt újraélesztenek haderőnemeket, mind például a tüzérséget.

Zoran Zaev miniszterelnök a helyszínen kijelentette: országa “a balkáni mellékvágány helyett – ahol évtizedeket töltött – visszatért az Európába tartó autópályára”.

Mint mondta, a macedón, az európai uniós és a NATO-zászló egymás mellett meghatározza az ország jövőjét. “Ez nem csak jelkép már, hanem a valóság” – szögezte le. Hozzátette: a következő időszakban az állampolgárok az ország egyik legjelentősebb időszakának aktív részesei lesznek, saját maguk döntenek a jövőjükről, és arról is, hogy milyen sebességgel szeretnék elérni céljaikat.

A macedón hatóságok hétfőn kezdték meg a hivatalos épületeken olvasható feliratok cseréjét, a Macedónia elnevezést mindenhol Észak-Macedóniára változtatják meg. Vasárnapról hétfőre a macedón kormány épületéről is eltűnt a “Macedón Köztársaság kormánya” felirat, amelyet a bejelentések szerint a napokban az “Észak-Macedón Köztársaság kormánya” felirattal helyettesítenek majd.

Macedónia és a NATO múlt szerdán írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen. Erre várhatóan 2020-ban kerül sor.

Görögország azonnal ratifikálta is a jegyzőkönyvet, ennek következményeként pedig Macedóniát ezentúl Észak-Macedóniának hívják, és ezzel lezárul a majdnem harmincéves vita.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé tette, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

A gyanúsítottakat Berlinben, illetve Rajna-vidék-Pfalz tartományban vették őrizetbe még kedden, és az illetékes bíróság utasítására előzetes letartóztatásba helyezték őket. Az üggyel összefüggésben a német és a francia hatóságok együttműködése révén Franciaországban is elfogtak egy embert, ugyancsak kedden.

Az egyik németországi gyanúsított, a legfőbb ügyészség közleményében Anwar R. néven azonosított 56 éves férfi az úgynevezett általános titokszolgálat magas beosztású munkatársa volt a szíriai polgárháború kezdetének idején, 2011 áprilisától 2012 szeptemberéig. A főváros, Damaszkusz és térsége biztonságáért felelős egység nyomozati osztályát és a hozzá tartozó börtönt vezette, így ő határozta meg az intézmény munkarendjét, a “rendszerszerűen alkalmazott brutális kínzási módszerekkel” együtt.

A másik gyanúsított, az Eyad A. néven azonosított 42 éves szíriai állampolgár ennél az egységnél dolgozott, dezertőrök, tüntetők és gyanúsnak ítélt személyek kézre kerítésében és fogva tartásában működött közre. A 2011 júliusától 2012 januárjáig végzett tevékenysége során legkevesebb kétezer ember bántalmazásában és kínzásában, és két ember meggyilkolásában segédkezett a német szövetségi legfőbb ügyészség szerint.

Mindketten 2012-ben hagyták el hazájukat – áll a közleményben. A Spiegel Online hírportál értesülése alapján menedékkérőként érkeztek Németországba. Anwar R. soha nem titkolta múltját, bizonyára úgy vélte, hogy kellőképpen eltávolodott a Bassár el-Aszad szíriai elnök uralmával szembeni mozgalmak elfojtásán dolgozó titkosszolgálattól azzal, hogy elmenekült az országból – írta a hírportál.

Hozzátették, hogy a német hatóságok nemzetközi együttműködéssel az Aszad-rezsim több mint két tucat további tisztségviselője ellen is nyomoznak emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával

A tájékoztatás szerint az elsőrendű vádlottat életveszélyt okozó testi sértésben, míg a többi tíz vádlottat garázdaságban találta bűnösnek az első fokon eljárt bíróság. A vádlottakat egytől három év hat hónapig terjedő szabadságvesztésre ítélték. Az első, heted és nyolcadrendű vádlottak kivételével a bíróság a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette – ismertették.

A két családból származó vádlottak családjai között hosszabb ideje konfliktus volt, szóban és a Facebookon is rendszeresen kritizálták egymást – áll a kommünikében.

A törvényszék közlése szerint a két család megállapodott abban, hogy a vitát az elsőrendű K. J. M. és a tizenegyedrendű fiatalkorú P. J. vádlott közötti verekedéssel “próbálják meg tisztázni”, ezért egy pécsi buszfordulóban este 10 óra körül találkoztak. A vádlottak a verekedéshez különböző eszközöket, köztük fejszenyelet és kaszát vittek magukkal. A folyamatosan a helyszínre érkező családtagok kölcsönösen verték egymást, majd egyikük egy gáz riasztópisztollyal nem célzott lövést adott le – részletezte az esetet a kommüniké.

N. G. másodrendű vádlott egy farúddal, nagy erővel ütötte meg az időközben elhalálozott idősebb P. Gy. sértett tarkóját, aki emiatt térdre rogyott. A másodrendű vádlott oldalba is rúgta a férfit, majd elszaladt. Ekkor az elsőrendű vádlott a sértettet fejszenyéllel kétszer nagy erővel a fejen ütötte. A férfi súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, a büntetőeljárás során a bántalmazással össze nem függő okból kifolyólag meghalt – tudatta a bíróság.

Az ítélet ellen részben vádlottak és védőik jelentettek be fellebbezést, míg az ügyész három munkanapi határidőt tartott fenn a fellebbezésre, így a határozat nem jogerős.

A NATO felszólította Oroszországot, éljen azzal a lehetőséggel, hogy még visszatérhet a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló nemzetközi szerződéshez (INF) – mondta a védelmi szervezet főtitkára Brüsszelben szerdán, a szövetséges országok védelmi minisztereinek tanácskozásának szünetében.

Jens Stoltenberg emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok a december elején hatvannapos ultimátumot adott Oroszországnak. Ennek lejárta után pedig bejelentette, hogy elindítja az 1987-es kétoldalú szerződésből való kiválási folyamatot, amely fél évig tart. Oroszország tudja, mit kell tennie – emelte ki a főtitkár.

A tábornok szerint Donald Trump és Kim Dzsong Un  újabb csúcstalálkozója “kedvező jel”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az észak-koreai katonai képességek csökkentésében nem következett be “ellenőrizhető változás”.

Beszámolójában Abrams aláhúzta, hogy az észak-koreai hadsereg – ahogyan fogalmazott – “nagyszerű és veszedelmes”, és az előző évhez képest “nincs észrevehető változás e haderő struktúrájában, felkészültségében és halált okozó erejében”.

Philip Davidson tengernagy, az Egyesült Államok csendes-óceáni főparancsnokságának (USPACOM) vezetője – aki szintén részt vett a szenátusi meghallgatáson – egyetértett az amerikai hírszerzés azon megállapításával, amely szerint Észak-Korea várhatóan nem semmisíti meg teljes mértékben az atomfegyverzetét.

“Úgy gondoljuk, nem valószínű, hogy Észak-Korea feladja valamennyi atomfegyverét vagy az ezek előállításához szükséges kapacitásait, de tárgyal a részleges atomfegyver-mentesítésről, hogy cserében engedményeket érjen el az Egyesült Államoktól és a nemzetközi közösségtől” – fogalmazott az admirális, aki a múlt héten ugyanezen véleményének adott hangot a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt is.

A szenátusi meghallgatáson Davidson tengernagy figyelmeztetett arra is: Kína és Oroszország a befolyása kiterjesztését tervezi az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és ezzel potenciális fenyegetést jelent.

A mentőcsoport a 2013-ban megalakított Szombathelyi Járási Borostyánkő Mentőcsoportba integrálódik, és bevethető lesz árvízi védekezésben, veszélyhelyzetekben. Segíthetnek például a lakosság menekítésében, kitelepítésében, ideiglenes befogadóhelyek létesítésében, a rászorulók ellátásában, esetleges sérültek felkutatásában és a romeltakarításban.

Balogh közölte: az országban Mosonmagyaróváron és Debrecenben működik hasonló egyetemi mentőcsoport, de a szombathelyi az első, amely járási mentőcsoportba integrálódva, a katasztrófavédelem egységeivel és a vöröskereszt munkatársaival közösen látja majd el munkáját. Kiemelt feladatuk természetesen az egyetem tűzvédelmének és biztonságának erősítése is.

A strasbourgi plenáris ülésen csaknem ellenszavazat nélkül jóváhagyott tervezet az Európai Unió katasztrófavédelmi rendszerét hivatott erősíteni az erőforrások hatékonyabb megosztása által. A RescEU csak kiegészíti, nem pedig helyettesíti a nemzeti katasztrófavédelmet, csakis akkor lép közbe, ha egy adott tagállamnak már nem áll elegendő erőforrás rendelkezésére a helyzet kezelésére.

A cél az, hogy ne ismétlődhessen meg a 2017-es portugáliai és a 2018-as görögországi katasztrófa. Az életmentéshez hatékony eszközökre van szükség. A munka során a szolidaritás és az európaiak biztonságának megőrzése volt a vezérelvünk” — mondta Elisabetta Gardini néppárti jelentéstevő.

Az új szabályok a tagállami szakminiszterekből álló tanács végső jóváhagyását követően lépnek életbe. A RescEU költségeit és kapacitásait teljes mértékben közösségi finanszírozásból fogják fedezni, és az Európai Bizottság dönt majd az eszközök bevetéséről.

A jelenlegi európai polgári védelmi mechanizmus magában foglal minden uniós tagállamot, illetve számos más résztvevő harmadik országot is, nevezetesen Izlandot, Norvégiát, Szerbiát, Macedóniát, Montenegrót és Törökországot. A RescEU így kiterjed majd ezekre az országokra is.

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának sajtóreferense közölte, a pénzügyőrök egy szerb autót ellenőriztek Röszkén, és kockázatelemzés alapján a jármű tételes átvizsgálása mellett döntöttek.

Az ülések háttámlájából 13 csomagban összesen 10 843 gramm növényi törmelék – a gyorsteszt szerint marihuána – került elő – tudatta az alezredes.

A pénzügyőrök a több mint 21 millió forint fekete piaci értékű kábítószergyanús anyagot, valamint a sofőrt – feljelentéssel – átadták a rendőrségnek.

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia fővédnökségével és az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a TDK-ért Közhasznú Alapítvány támogatásával zajló szekciókban, a nevezések lezárultával az OTDT képviselő látogatást tettek az Óbudai Egyetemen.

Weiszburg Tamás tanszékvezető egyetemi docens, az OTDT általános alelnöke, Gherdán Katalin, a Határok Nélküli TDK koordinátor és munkatársa, Kocsis Edina részvételével zajló találkozón a szekciók általános szervezési kérdései mellett egyeztetésre kerültek az OTDK határon túli magyar képzőhelyek hallgatói fogadásának kérdései.

Réger Mihály rektor megnyitó szavait követően Weiszburg tájékoztatta a szekciók szervezőbizottságának megjelent tagjait a XXXIV. Országos Diákköri Konferencia szervezésének állásáról, a találkozó céljairól. Rajnai Zoltán dékán, a Had- és Rendészettudományi Szekció ügyvezető elnöke adott áttekintést az előkészítés helyzetéről. Vetített képes előadással tájékoztatta a jelenlévőket többek között a január 9-én lezárult nevezési határidőre beérkezett dolgozatokról, az április 16-18. között Óbudán megrendezésre kerülő szekció programjáról, a tagozatok beosztásáról, zsűrijének összeállításáról, a további elvégzendő feladatok ütemezéséről.

Vámossy Zoltán intézetigazgató egyetemi docens, az Informatika Tudományi Szekció ügyvezető elnöke prezentáció segítségével számolt be az előkészítés állásáról, a Had- és Rendészettudományi Szekcióval egy időben zajló Informatika Tudományi Szekció szervezésének állásáról, a beérkezett pályázatok számáról, a tagozatokról, a szekció szakmai és szabadidős programjáról, a zsűrik tagjainak felkéréséről, valamint a határon túlról és a hazai középiskolákból meghívásra kerülők fogadásáról.

A beszámolókat követően Gherdán adott áttekintést a határon túli magyar képzőhelyek hallgatói fogadásának egyes kérdéseiről, majd konzultációra került sor az aktuális szervezési feladatokról.

A jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést rögzítő uniós magatartási kódex éves jelentésének bemutatásakor Jourová elmondta, hogy 2016-os indulása óta a kódex folyamatos haladást eredményez, és a közelmúltbeli értékelés megerősíti, hogy az informatikai vállalatok gyors választ adnak a nekik bejelentett rasszista és idegengyűlölő gyűlöletbeszédre. Ugyanakkor fejlődniük kell a felhasználóknak adott visszajelzéseikben, és nagyobb átláthatóságot kell biztosítaniuk a hivatalos felszólítások és eltávolítások terén.

Noha a vállalkozások egyre gyorsabban távolítják el a jogellenes tartalmakat, ez nem vezet túlzott mértékű törléshez. Az eltávolítási arány azt jelzi, hogy a vállalatok által végzett felülvizsgálat továbbra is tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát – emelte ki a cseh biztos.

A 2016-ban elfogadott, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcról szóló kerethatározat bűncselekménnyé nyilvánítja az erőszakra vagy gyűlöletre uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott emberek csoportjával vagy ezen csoport valamely tagjával szemben. A kerethatározat szerint a gyűlöletbeszéd akkor is bűncselekménynek számít, ha az interneten jelenik meg.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az uniónak és tagállamainak, a közösségi médiát üzemeltető vállatoknak és más platformoknak kollektív felelősségük van a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdításában és megkönnyítésében az online világban. Ugyanakkor a szereplők feladata annak biztosítása is, hogy az interneten se burjánozhasson szabadon az erőszak és a gyűlöletbeszéd – hangsúlyozták.

A hatóságok hétfőn indítottak hajtóvadászatot a 42 éves Edin Gacic ellen, és ötvenezer konvertibilis márka (több mint nyolc millió forint) értékű nyomravezetői díjat ígértek annak, aki érdemi információval tud szolgálni a férfi hollétét illetően.

Mevludin Halilovic, a szarajevói rendőrség nyomozója kedd esti sajtótájékoztatóján közölte: reggel kezdték el átfésülni azt a területet, ahol feltételezték, hogy a gyilkos tartózkodik, késő délután pedig meg is találták a férfit egy erdőben, körülbelül húsz kilométerre Szarajevótól. Gacic nem akarta megadni magát, tűzharcban a rendőrök lelőtték. Egy rendőr megsérült. Az akcióban mintegy 1200-an vettek részt.

Gacic 2017-ben szabadult a börtönből, ahol húszéves büntetését töltötte emberölésért, a büntetés kétharmadát ülte le. A férfi az 1992-1995-ös boszniai háború idején a mudzsahed harcosokhoz tartozott, 1998-ban egy korábbi társát, 2002-ben pedig saját anyját gyilkolta meg.