Feed aggregator

UN police (UNPOL) have long contributed to protection of civilians (POC) mandates, yet their role remains underexamined and often undervalued. As UN peace operations shift toward more flexible, lighter-footprint mission models and increasingly emphasizes regional partnerships, preventive approaches, and people-centered security, UNPOL could take on an expanded role. This could include greater involvement of UNPOL in addressing emerging protection threats related to urban violence, transnational crime, and cyber-related risks. However, future POC strategies must balance UNPOL’s strengths with other security tools to align expectations with capacity.

This issue brief examines UNPOL’s contributions to POC, focusing on their recent experience, emerging functions during mission transitions, and potential place in future models for peace operations. It highlights how UNPOL have played a vital role in reducing violence, engaging communities, supporting host-state law enforcement, and sustaining protection efforts during mission drawdowns. However, persistent challenges—including coordination gaps, militarization trends, limited data on effectiveness, and political constraints—continue to restrict their impact.

To make UNPOL’s contributions to POC more effective, the UN needs to focus more on police in high-level policy discussions, improve coordination across the rule-of-law sector, and strengthen data collection to assess the impact of UNPOL efforts. As peace operations adapt to evolving challenges, ensuring that UNPOL are properly resourced and embedded within mission planning will be key to realizing their full potential in protecting civilians.

Download

The post Protection of Civilians by Police in UN Peace Operations appeared first on International Peace Institute.

Az energia létfenntartásunk nélkülözhetetlen eleme, amely az élet számos területén jelen van. Míg az energia az országok gazdaságának fő mozgatórugója, az energiabiztonság a nemzetbiztonság nem katonai jellegű eleme. Az energiabiztonság fogalma hagyományosan három alapvető pillérre épül: megfelelő mennyiségű energiahordozó rendelkezésre állására, a beszerzés megfizethetősége, valamint az energiaellátó rendszer ellenálló képességére.

1. ábra: Az energiabiztonság fogalmának meghatározása

Forrás: a szerző saját szerkesztése

 

Az energia elérhetőségének fontossága a világháborúk, különösen a második világégés következtében az olaj alapú gazdaságok esetében értékelődött fel. Ezen időszakban az energiabiztonságot az olaj rendelkezésre állásával azonosították, hiszen a figyelem az olajellátás esetleges zavarainak kezelésére irányult. Azonban a megnövekedő energiaszükséglet kielégítése miatt egyre több energiára volt szükség, így a szén és kőolaj mellett más energiaforrások –, mint például a földgáz és a nukleáris energia – is megjelentek. Bár az energiaellátás diverzifikációja újabb lehetőségeket teremtett, vele párhuzamosan újabb kockázatok is megjelentek, különösen a szállítási útvonalak szempontjából. Így ma már az energiabiztonság fogalmát a teljes energiaellátási lánc és infrastruktúra védelmével is ki kell egészíteni. Napjainkban a klímaváltozás hatására egyre nagyobb szerepet kapnak a környezeti fenntarthatóság és az energiahatékonyság dimenziói is az energiabiztonság megteremtésében.

Az energiabiztonság fogalmának értelmezése rávilágít arra, hogy az szoros kapcsolatban áll az ellátásbiztonság koncepciójával, sőt valójában az energiabiztonság fő kihívása az ellátásbiztonság megteremtése. El kell ismerni, hogy a honvédelemhez, a katonai biztonsághoz mérten az energiaellátás biztosítása csupán második a fontossági sorban, viszont az evidens, hogy a túléléshez és a fejlett, jóléti társadalmak biztosításához, valamint a fejlődő államoknak is nagy szükségük van az energiára.

Az EU energiabiztonsága az orosz-ukrán háború tükrében

Az energiaellátás biztonságának fontossága a történelem során számos alkalommal felerősödött, mint például az 1973-as és 1979-es közel-keleti olajválságok, az 1990-es Öbölháború, a 9/11 terrortámadás, valamint a 2006-os, 2009-es és 2014-es orosz-ukrán gázválságok hatására. Legújabban a 2022-ben háborúvá eszkalálódott orosz-ukrán konfliktus következtében kell a nemzetközi közösségnek szembenéznie az energiaellátási lánc függőségi aspektusaival.

Közismert tény, hogy Oroszország szerepe a globális energiaellátásban óriási, hiszen a világ legnagyobb földgázexportőre és Szaúd-Arábia után a második legnagyobb nyersolajszállítója. Számokban kifejezve, 2021-ben Oroszország szállította az Európai Unióba a fűtéshez, a villamosenergia előállításhoz és az iparhoz nélkülözhetetlen földgáz mintegy 40 százalékát. Ekkor az EU éves gázfogyasztása 400,5 milliárd köbméter volt, amelyből közel 153 milliárd köbméter Oroszországból származott. Az Unió második legfontosabb gázszállítója, Norvégia ugyanebben az évben ennek a mennyiségnek csak a felét, 74 milliárd köbmétert szállított.

 2. ábra: Az Európai Unióba érkező orosz gázimport 2020-ban

 

A fenti ábra szemléletesen rámutat arra a tényre, hogy az Unió számos országa részesült és ezzel párhuzamosan függött az orosz gázimporttól, mely országok közül, Németország, Csehország, Magyarország, Litvánia és Finnország kiemelt helyen szerepelt 2020-ban. Észak-Írország, Dánia és Horvátország kivételével az államok jelentős mértékben támaszkodtak az orosz gázra, hogy kielégítsék energiaszükségleteiket és hogy biztosítani tudják iparuk, háztartásaik, továbbá energiatermelésük stabil földgázellátását. Azonban a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború a fent szemléltetett helyzetet gyökeresen megváltoztatta. Az Oroszországból Európába importált gáz aránya drasztikusan lecsökkent: 2022 szeptemberétől az EU-ba importált összes csővezetékes gáz csupán 8%-a érkezik Oroszországból. Ez az arány 2021. augusztusában még 41% volt.

Az Európai Unió a konfliktus következtében szankciókat vezetett be Oroszországgal, a kontinens legnagyobb energiabeszállítójával szemben. Az Unió átfogó szankciós csomagokat fogadott el, melyek közül az energiaszektor vizsgálatának szempontjából kiemelendő a nyersolaj (2022. decemberétől), néhány kivétellel a finomított kőolajtermékek (2023. februárjától), valamint a szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból való importjának tilalma. A bevezetett import- és exportkorlátozások nagymértékben befolyásolják az EU Oroszországgal folytatott kereskedelmét, hiszen mind az export, mind az import jelentősen elmarad az invázió előtti szinttől. Az Eurostat adatai alapján az Oroszországból származó import 2022. februári 9,5%-ról 2023. decemberére 1,9%-ra, míg az országba exportált termékek aránya ugyanebben az időszakban 3,8%-ról 1,4%-ra csökkent. Az Eurostat alábbi ábrája jól szemlélti a fent leírtakat.

3. ábra: Az orosz import alakulása 2021 és 2023 között

 

Az ábráról leolvasható, hogy az orosz fosszilis tüzelőanyagokra kivetett uniós szankciók hatására az orosz energia európai importja jelentősen lecsökkent. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a 2021. évhez viszonyítva 2023-ra az Oroszországból származó kőolajimport 28%-ról 3%-ra csökkent, a földgázimport pedig 33%-ról 13%-ra esett vissza. Az EU szankciós lépések bevezetésével kívánja csökkenteni az orosz importtól való függőséget, azonban fontos azt megemlíteni, hogy ezek a korlátozások azon energiahordozókra terjednek ki, amelyek Európa gazdasági növekedésének fenntartása, sőt annak növelése szempontjából kritikusnak számítanak.

Az ellátásbiztonság szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a nukleáris energia kérdésköre is. Az atomenergia előállításához szükséges nyersanyagok, mint például az urán importjának alakulását is érdemes megvizsgálni: 2022-ben Oroszország a negyedik a legnagyobb (16,9 %) uránbeszállító volt az EU-ba és azóta is kiemelt szerepet tölt be az energiatermelés ezen szektorában. Európa energiabiztonsága tekintetében az is aggodalomra ad okot, hogy Európa számos országában orosz tervezésű atomreaktorok működnek, melyek elsősorban az orosz üzemanyagra támaszkodnak. Ezen országok közé sorolható Bulgária (2), a Cseh Köztársaság (6), Finnország (2), Magyarország (4 + 2 épülő reaktor) és Szlovákia (5 + 1 reaktor épül).

Az orosz-ukrán konfliktus ismét felhívta a nemzetközi közösség figyelmét az energiabiztonság megteremtésének és biztosításának a fontosságára. A kialakult geopolitikai helyzet sürgeti az Uniót más országoktól való dependenciájának csökkentésében, továbbá a konfliktus ösztönzi a környezeti fenntarthatóság aspektusainak előtérbe helyezését. Az energia világpiacán kialakult kihívások kezelésére, az Európai Bizottság 2022-ben elfogadta a REPowerEU tervet, melynek célja „az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség sürgős csökkentése a zöld átállás a tervezettnél való gyorsabb megvalósítása, valamint a reziliensebb energiarendszer és a valódi energiaunió létrehozása érdekében történő összefogás révén”. Mindez jól kiemeli az Unió jelenlegi célkitűzésit, azonban gyakorlati megvalósítása még sok akadállyal néz szembe. Például a jelenlegi infrastruktúra alapján az időjárásfüggő megújuló energiaforrások nem képesek kielégíteni az országok energiaigényeit, hiszen a napon beüli változások miatti hálózati instabilitás és a túltermelés problémái még megoldatlan és költséges problémák, hiszen az energiatárolók fejlesztése és az intelligens hálózatok (smart grid) felállítása jelentős erőforrásokat követelnek meg.

Összességében elmondható, hogy napjaink egyik legfontosabb geopolitikai és gazdasági kérdése az energiabiztonság, amely az EU számára is kiemelt stratégiai kérdés. Miközben az Európai Unió igyekszik csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, az orosz-ukrán konfliktus és az azt követő szankciók drasztikusan megváltoztatták az energiapiacot. Az átállás azonban számos kihívást és akadályt tartogat: a megújuló energiaforrások fejlesztése kulcsfontosságú a fenntartható jövő szempontjából, azonban ezen energiatermelési forma a jelenlegi infrastruktúrával és technológiai fejlettségi szinttel nem képes teljes mértékben ellensúlyozni a hagyományos energiahordozók kiesését. Ebből kifolyólag az országok nemzetbiztonsági és külpolitikai stratégiáinak szerves részévé vált az energiaellátás megfelelő biztosítása, hiszen az stabil gazdasági működésük és politikai függetlenségük alapfeltétele.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium EKÖP-2024-00029 kódszámú Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Szerző: Tóth Veronika

A Energiabiztonság az EU-ban: Hogyan írja át a geopolitika Európa energiatérképét? bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

French Touch, a team of innovators and military personnel from France, won first place on 15 May at the European Defence Innovation Days’ first ‘Makeathon,’ a competition for unmanned ground vehicles. The winners were awarded €10,000 in prize money. 

The competition, organised by the European Defence Agency (EDA) with support from the Polish Ministry of Defence, was structured to include a spending cap of €25,000 and a weight limit of 75kg on each robot’s development. The competition aims to foster cooperation, cross-border knowledge sharing and to cultivate a mindset of continuous innovation.  

The Makeathon focused on three main tasks: logistics, object recognition, and chemical, biological, radiological and nuclear (CBRN) sample collection. Judges tested the teams on their technical performance and autonomy around a course set out in a field next to the European Defence Innovation Days’ exhibition centre in Krakow, Poland. Points were awarded based on task completion. Tasks included monitoring a simulated gas leak and testing water quality, and correctly identifying military targets. 

"You built machines, yes. But you also built bridges between military and civilian worlds," said Nathalie Guichard, EDA's Director of Research, Technology and Innovation, as she presented the prize.

French Touch developed a robot over two months using in-house design and manufacturing. Like all of the teams, the ground vehicle included a robotic arm, sensors and a camera for AI recognition. The team, which included members from French military AI specialists AMIAD, French procurement agency DGA, and the navy and air force, built the system from scratch. They used CNC-machined aluminium parts for the red, white, and blue robot, weighing under 50 kg. It was powered by four 1,000-watt motors and used for block delivery and water pH analysis. 

Poland’s Impuls team came second with a 38 kg rover made from polyamide composites. Built by students from the Kielce University of Technology, the robot used cameras and AI for semi-autonomous operation. The team focused on improving coordination and machine control. 

 

Third place went to another Polish team, the Legendary Rover Team, affiliated with Rzeszow University of Technology. Known for participating in Mars rover contests, the team upgraded its previous design with a new manipulator arm, wheel system and an electric drive.  

Dutch team DykstrAV, supported by robotics company Avular and formed by students from multiple universities, placed fourth. Their robot featured a modular design with a black-box electronic unit. Despite early navigation issues, the robot completed two of the three tasks using a mix of autonomous functions and manual control. 

Ukraine continues to prioritise rapid innovation on the battlefield and is ready to share further knowledge with the European Union, Deputy Defence Minister Valerii Churkin told attendees at the European Defence Innovation Days event in Poland on 14 May 2025. 

“To innovate fast, you have to be as close as possible to the frontline,” Churkin said at the start of the three-day event in Krakow. “So that's why we're asking you to join Ukraine, come to Ukraine, develop with Ukrainian companies, establish joint ventures.” Twelve Ukrainian companies were among the nearly 90 exhibitors that filled the hall at the European Defence Innovation Days. 

Newly appointed EDA Chief Executive André Denk opened the event by saying that the European Defence Innovation Days is not just a conference but a platform to “connect and match bold ideas with bold action.” 

Since 2014, and especially after Russia's full-scale invasion in 2022, Ukraine’s Armed Forces have seen engineers, software developers, and business analysts join their ranks. These professionals have helped foster a bottom-up innovation culture, with most combat brigades now operating their own workshops to design and produce battlefield solutions. 

“What accelerates innovation is the existential threat. When your life depends on it, you develop so much faster,” Churkin said. Ukrainian units have established direct links between the front line and engineers, enabling faster prototyping and iteration of military technologies.  

To coordinate this rapid development, Ukraine has launched digital platforms such as Iron Bench, which connect private sector developers with military end-users. These systems provide near-instant feedback on battlefield tools and tactics, encouraging agile development. 

However, challenges persist. Chief among them is standardisation. Ukrainian forces employ a patchwork of Western and domestic technologies, which often lack compatibility in terms of frequency, command protocols, and user interfaces. 

“We’re now working on unified interfaces and protocols for drones and other systems to ensure our integration,” Churkin said. 

Senior European officials, defence experts, and industry representatives gathered in Kraków on 14 May for the European Defence Innovation Days. Drawing over 1,000 delegates from across Europe, the biannual forum is an initiative of the European Defence Agency (EDA), with support from the Polish Presidency of the Council of the EU in this third edition. Attendees also included military personnel, as well as researchers and investors from across Europe. 

Newly appointed EDA Chief Executive André Denk opened the three-day gathering by stressing that the European Defence Innovation Days was not just a conference but a platform to “connect and match bold ideas with bold action.” 

“In an era of great power competition and rapid technological advances — where speed often means strategic advantage — we cannot afford to fall behind,” Denk said. “The reason we are gathered here is one: to accelerate capability-driven innovation, ensuring that the best ideas don’t get stuck in the lab, but are translated into capabilities,” he said. 

The defence community must break down silos, connect the military with innovators, bridge the gap between the public and private sectors, cultivate a defence innovation mindset, and inspire cross-generational collaboration, delegates said. 

“We need to adapt to the changing environment,” said Marcin Gorka, Director of the Department of Innovation at Poland’s Ministry of National Defence. “The way we are developing capabilities ... is very static. We need to be able to change from talking about our specific requirements to talking about the operational challenges we need to address.” 

The event showcased Ukraine as a case study in rapid innovation under extreme conditions, with the participation in Krakow of Ukraine’s Deputy Minister of Defence Valerii Churkin.  

Ukraine's advantage has not just been in the technology it has reduced, but in its ability to regularly outpace Russia in the innovation cycle, said Kaja Kallas, Head of the European Defence Agency, in her role as High Representative of the Union for Foreign Affairs and Security Policy. “Ukraine's experience underlines what you can do when you get everyone working together,” Kallas said during a video message to the conference. 

The event also aims to underscore EDA’s own role in fostering innovation. HEDI — the Hub for EU Defence Innovation — is the Agency’s platform to ensure ideas can become deployable capabilities. The European Defence Innovation Days features a live exhibition with almost 90 stands. Highlights include mock-ups of soon-to-launch satellites and Ukrainian combat robotics. There are two new features this year: a competition known as a makethon for Unmanned Ground Vehicles, and a start-up pitching competition, offering €10,000 and €15,000 prizes, respectively. 

Ma Zágráb-Plesón bemutatták az áprilisban teljessé (10+2) vált "kockás" Rafale flottát, melyet délnyugati szomszédunk izraeli-amerikai F-16-os fiaskója után vett használtan Franciaországtól.

A Krilja Oluje Pilatusai mellett az új, F3R változatú harcigép-sor.

Így látszott a dinamikusra elhúzott négy gép nélkül a sor a túloldalról.

Ha már vontatás! A helyiek elektromos Still LXT-250-ese munkában.

A légharc bemutató előtt, a 04-es pályára gurulva.

A vendég francia spéci festésű demógép a hátát mutatja.

A Kiowa M36E9 (AGM-114 Hellfire) gyakorló rakétája. A pár évtizedes, "alig használt" könnyű felfegyverzett helikopter 8 kilométeres durranása.

Ejeugrás a SAR képességbemutatóhoz egy Black Hawkból.

Aeronautics Orbiter 3 drón a rendszer helyi hordozójárművével. Nem mindenben kell, érdemes és értelmes a milspec.

A kecskeméti Gripen, Szentendrei Dávid százados bemutatója.

Hidden in plain sight. Kanadai Hercules Zágrábból a lengyelországi Rzeszów-ba igyekszik, nyilván Ukarajnának szánt szállítmánnyal.

A gép útvonala.

A Zágrábtól északra fekvő Medvednica-hegység csúcsához, a Sljeméhez közel található Horvátország egyik AN/FPS-117(E)1T gerincradarja és egy időjárásradar.

A zágrábi Mirogoj-temetőben található Rudolf Peresin emlékműve, aki 1991 az első jugoszláv pilóta volt, aki MiG-21-esével Ausztriába szökve átâllt a horvát oldalra. 1995-ben esett el a nyugat-krajinai Villámlás művelet során, szintén egy 21-est repülve, melyet lelőtt a szerb légvédelem.

Ez már a pilóta emlékműve szülőfalujában, Gornja Stubnicában.

A MiG-21bisz és T-33 emlékmű a Csázma melletti Grabovnica "partizán-repülőterén".

A háború után mezőgazdasági célra használt repülőtér aszfalt burkolatú pályájának maradványa.

Zord

Az elmúlt években szép nagy ívet befutott helikoptererőink bázisa a levegőből.

Zord

Érdekli-e a francia elnököt, hogy mennyire gyenge az új német kancellár (igen)? Van-e a román választásnak tágabb nemzetközi tanulsága (van)? ----> tovább olvasok!

The post Nemcsak Trump játszik a sakktáblán, Macron német, orosz és szír bábukat mozgatna appeared first on FRANCIA POLITIKA.

EU Member States have appointed today General André Denk as the new Chief Executive of the European Defence Agency (EDA), upon recommendation of the Head of the European Defence Agency / High-Representative of the European Union for Foreign Affairs and Security Policy, Kaja Kallas. André Denk’s mandate will officially start on 16 May 2025. 

With German Major General Denk’s appointment, it is the first time in EDA’s history that a high-ranking military official will guide and manage the Agency.

“I am glad to appoint General André Denk as the new Chief Executive of the European Defence Agency. He brings a wealth of operational experience and a deep understanding of Europe’s defence needs. His leadership is a real asset, and I look forward to our work together. With war at our borders and hybrid threats across the Union, the EDA’s work to develop joint military capabilities and boost innovation in the defence sector has never been more important. Under General Denk's leadership, the Agency will play a key role in ensuring Europe’s readiness for the challenges ahead,” said Kaja Kallas.

“The European Defence Agency is uniquely positioned to support Member States across the entire capability development cycle, and beyond. The Agency brings together the expertise, networks and insight needed to strengthen military cooperation, innovate and support Europe’s defence industry. I am both honoured and energised by my appointment and the challenges ahead. I look forward to working for the shared interests of our Member States and our Union — now more vital than ever,” said André Denk.

André Denk has been Deputy Chief Executive of the European Defence Agency since February 2023. In this role, he deputised for the previous Chief Executive on all matters of political significance and led EDA’s efforts on joint procurement for 155mm ammunition in support of Ukraine and/or for the replenishment of Member States’ stocks. 

Before joining EDA, he was Director Logistics of the EU Military Staff and was previously commander of the Joint School of Logistics in Germany.   
 
Throughout his military career, he undertook many international deployments under European Union, United Nations and NATO mandates - including in Bosnia and Herzegovina, Afghanistan, and as chief of staff of the EU Training Mission in Mali. 
 
Born in Rotthalmünster, Germany, in 1967, General Denk joined the German armed forces in 1986. He holds a diploma in mechanical engineering and in addition, graduated from the German Command and General Staff College as well as from the French General Staff College.

In addition to German, he is fluent in English, French, Serbian and Croatian.  
 
See full CV. 

Background

The European Defence Agency is composed of all 27 Member States of the European Union.

It was established through a Council Joint Action (2004/551/CFSP) on 12 July 2004. This action formalised the Agency's creation and its mandate to support EU Member States in developing their military capabilities. The Lisbon Treaty later enshrined the EDA's role within the EU's Common Security and Defence Policy (CSDP). 

EDA is the only European Agency whose Steering Board meet at Ministerial level. Its Steering Board, composed of all 27 Ministers of Defence, meets twice per year and is chaired by the Head of the European Defence Agency / HRVP Kaja Kallas. 

EDA saw its role and core missions refined and consolidated on the occasion of its long-term review. It acts as the intergovernmental defence nexus at EU level. 

Marine Le Pen eltiltó ítélete mindent felforgatott a francia politikában. Nemcsak a Nemzeti Tömörülésnek kell teljesen újraszervezni a politikáját, de ----> tovább olvasok!

The post Marine Le Pen elítélése mindent felforgatott appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Souscrire une assurance automobile adaptée à la réalité de la vie militaire impose de prendre en compte plusieurs paramètres spécifiques. Cette démarche ne peut se résumer à une simple comparaison tarifaire, car les contraintes liées aux affectations, aux déplacements fréquents ou aux missions en zone sensible modifient les besoins classiques d’un assuré. La question centrale […]

Mi a sajátos logikája az amerikai politikának a Trump-korszakban? Milyen forgatókönyvek képzelhetők el, mik lehetnek a trumpi célok? Az EUInfó ----> tovább olvasok!

The post Mit csinál Trump? Itt a háttérlogika (EUInfó 7.) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A Magyar Honvédség részére beszerzett Airbus helikopterek közül a H145M fedélzetén hagyományos értelemben vett fedélzeti technikusra nincs szükség. A helikoptert alapvetően két pilóta repüli, de vannak esetek, amikor a szenzorok, fegyverek vagy a csörlő kezelése a fedélzeti rendszerkezelő feladata. Róluk és feladatrendszerükről korábban már írtam, most lássuk, hogy mi a helyzet a H225M fedélzetén.

Napjaink fedélzeti technikusai olyan repülőműszaki képzettséggel és munkatapasztalattal rendelkező szakemberek, akik a H225M megjelenése előtt a rendszerből 2021-ben kivont Mi-8-as és a jelenleg is szolgálatban álló Mi-17-es helikoptereken dolgoztak. Átvették az előkészített helikoptert a repülőműszakiaktól, a repülések előtt, között és után ellenőrizték a gépet, az egyes fedélzeti rendszereket kezelve segítették a pilóták munkáját, illetve elvégezték az egyéb feladatokat, legyen szó személyszállításról, ejtőernyős ugratásról, csörlésről, külső súlyos repülésről, tűzoltásról vagy ajtólövészként a fedélzeti géppuska kezeléséről. Ezt az orosz típusokon megszokott, sokrétű feladatrendszert kellett az új közepes szállítóhelikopter sajátosságainak megfelelően átdolgozni. A jól bevált koncepción nem változtattak - a két helikoptervezető mögött a H225M-ek fedélzetén is egy harmadik ember, a fedélzeti technikus dolgozik.

[...] Bővebben!

Les mutations militaires impliquant un changement de résidence soulèvent des défis logistiques et administratifs majeurs pour les personnels des armées. Le Plan Annuel de Mutation 2025, cadre réglementaire clé des déménagements militaires, introduit des dispositifs renforcés pour simplifier ces transitions. Cet article détaille les procédures administratives, les critères d’éligibilité et les aides financières disponibles, incluant […]

As part of preparations for the Operational Experimentation (OPEX) campaign in Rome in June and July 2025, the European Defence Agency has carried out a series of system acceptance tests to assess the readiness of unmanned aerial and ground systems. 

The OPEX campaign, hosted by the Italian Army, provides a platform to deploy autonomous systems in realistic operational settings. It focuses on testing advanced unmanned aerial and ground systems in field-like conditions, helping to accelerate their integration into future EU defence capabilities. Before taking part, however, each system must first demonstrate compliance with clearly defined technical, reliability, operational and safety standards. 

That is why over the past weeks, EDA experts travelled across the European Union to evaluate the proposed solutions of six companies involved in the project: Beyond Vision from Portugal, ALTUS LSA from Greece, Schiebel from Austria, Alisys from Spain, Sieć Badawcza Łukasiewicz PIAP from Poland, and ARX Robotics from Germany. 

These tests represented a milestone in the campaign, ensuring that the selected systems are prepared to support the development and validation of future autonomous solutions for European defence logistics.    

HEDI puts innovation to the test

Beyond its technical objectives, the OPEX Campaign is designed to serve as a strategic enabler for the rapid adoption of emerging technologies across the EU defence landscape.

EDA’s Hub for European Defence Innovation (HEDI) is bringing together industry innovators, operational end-users, and experts in an immersive, scenario-based environment, introducing a new EU-wide tool that accelerates the delivery of capabilities quickly, playing a role in making innovation frameworks operational and sharpening the technological edge of European defence.  

About EDA

EDA supports its 27 Member States in improving their defence capabilities through European cooperation. Acting as an enabler and facilitator for Ministries of Defence willing to engage in collaborative capability projects, the Agency has become the ‘hub’ for European defence cooperation, with expertise and networks that span the entire spectrum of defence technologies.     

1996 tavaszán, heteken át forgott Budapesten az Evita, az a nagyszabású musical, amely az egykori argentin elnök, Juan Perón feleségének, Eva Perónnak az életét dolgozta fel. A forgatáson használt homokszínű, argentin felségjelű katonai járművek és különböző veterán gépkocsik elhelyezésére a budaörsi repülőtér nagy hangárja nyújtott megoldást. A repülőgépeket a hangár keleti felébe fűzték össze vagy a szabadban nyűgözték, a nyugati részt a járművek vehették birtokba. Fontos megjegyezni, hogy az Evitához használt típusok közül nem mindegyik állt rendszerben az argentin hadseregben. A fotókat – egy kivételével – Kovács Gyula készítette, és bocsátotta rendelkezésemre.

*

Willys Jeep

A második világháború ikonikus terepjárója hivatalosan negyedtonnás teherautóként szerepelt a US Army járműjegyzékében. Nem kevés készült belőle, gyártási darabszáma súrolta a 650 ezret. Argentínához annyi köze mindenképpen volt, hogy a háború után polgári hasznosításra kínált Willysek egyik célcsoportja a pampákon dolgozó marhapásztorok voltak. A korabeli reklámkatalógus kiemelte, hogy a Jeep sebessége és terepjáró képessége ideálissá teszi a járművet a terület bejárására és az állatok terelésére.

[...] Bővebben!

Latvia’s Minister of Defence Andris Sprūds visited the European Defence Agency on 10 April 2025.

On this occasion, the Minister met with EDA’s Deputy Chief Executive André Denk who provided him with an updated overview of the most relevant work strands of the agency in the fields of capability development and prioritisation, defence innovation, EDTIB engagement, and support to Ukraine.
 
EDA’s Deputy Chief Executive also commended Latvia for the country’s excellent cooperation and involvement in key EDA’s activities, including the signing of three Letters of Intent to join forces with other EU nations on key military projects – ie. Integrated air and missile defence; electronic warfare; loitering munitions. 
 

The Incubation Forum for Circular Economy in European Defence (IF CEED) selected three projects to integrate circularity in defence. Proofs of concept or similar tangible results will be delivered within the next 15 months in the fields of critical raw materials, textiles, and eco-management.  

The three projects will receive a combined funding of approximately €800,000. They were evaluated based on criteria including innovation, viability, and alignment with the objectives of IF CEED and the scope of the call for proposals.  

Run by the European Defence Agency (EDA) to make the defence sector more sustainable, IF CEED is funded by the European Commission to bring together experts from the military, industry, and universities to develop projects that reduce waste, recycle materials, and use resources more efficiently in defence. Its goal is to make defence supply chains greener and less dependent on outside resources, focusing on areas like raw materials, textiles, and eco-friendly management.  

Three projects: MICRAM, REGEN and CEDSEMAS  

The first project, known as MICRAM, aims to identify suitable electronic waste from which materials can be extracted using a hydrometallurgical process. The recycled critical raw materials are transformed into advanced materials such as aerogels and films. These form the basis for tactical clothing, stealth systems, and shelters, while also providing microwave radiation shielding.  

The recovery of critical raw materials such as nickel, and their transformation into advanced textile materials supports the development of stealth technologies, minimising detection risks for military assets such as communication systems or unmanned aerial vehicles (UAV). These shielding materials also protect personnel’s health and extend the lifespan of electronic systems.  

This project brings together AITEX and FECSA of Spain, Italy’s Tor Vergata University of Rome, and Łukasiewicz – Institute of Non-Ferrous Metals of Poland.  
 

The second project, known as REGEN, aims to recycle the soft aramid layer from end-of-life body armour and turn it into new fibres for making ballistic vests using a disruptive solvent-based technology. It focuses on safely removing harmful coatings and using recycled and virgin fibres to create high-quality protective fabrics.  

Recycling aramid fibres reduces reliance on imported materials for ballistic protection, strengthening the resilience of defence supply chains and lowering environmental impact. It also supports sustainability and could lead to cost savings over time.  

This project brings together FECSA and AITEX of Spain, and Uplift360, the Institute of Science and Technology, and LIST, all from Luxembourg.  


The third project, known as CEDSEMAS, is a program designed to help the defence sector to manage its environmental impact. It aims to create tools and training for military personnel, setting up an electronic platform for collaboration, and implementing a coaching program to integrate eco-management and audit schemes into military installations.  

Smarter resources use reduces environmental harm, helps armed forces comply with sustainability standards, therefore improving resource management, and contributing to greater operational efficiency.  

This project brings together CRES of Greece and AEOLIKI of Cyprus

About EDA

EDA supports its 27 Member States in improving their defence capabilities through European cooperation. Acting as an enabler and facilitator for Ministries of Defence willing to engage in collaborative capability projects, the Agency has become the ‘hub’ for European defence cooperation, with expertise and networks that span the entire spectrum of defence technologies.  

 

Additive Manufacturing —commonly known as 3D printing—is a process that creates three-dimensional objects by depositing materials layer by layer from a digital model. And it is no longer science fiction. From manufacturing spare parts on site where the parts are needed to reverse engineering and bionic designs, additive manufacturing is already reshaping the defence sector. For sure, additive manufacturing technology has the most game-changing potential for military logistics and this has been recognised by EDA and its contributing member States.   For two days from 8 April 2025, over 400 military, industrial experts and gathered at the 3rd European Military Additive Manufacturing Symposium in Bonn, Germany.  The event was organised by the German Association for Defence Technology – Centre for Studies and Conferences with support from the European Defence Agency (EDA). Key Notes were provided by EDA, AM Machine Manufacturer, Original Equipment Manufacturer (OEM) and from Armed Forces User perspective. The event aimed to foster cooperation by bringing together Armed Forces, Industry, and Academia to address military use cases and to align those with European industrial capabilities and competences. New innovations were presented bringing potentially operational advantage to Armed Forces in future. A manufacturing revolution with military applications

Additive Manufacturing (AM) – a so called Emerging Disruptive Technology (EDT) - allows manufacturing of parts with complex structures, lighter wight and almost no design limitations than those made through traditional methods like milling and drilling. Industrial sectors like automotive, aeronautics and medical exploring for some time the advantages of AM technology. The biggest advantage of AM for military use is the significant reduction of so-called lead time, the time till a needed part has been made available where it is needed. AM technology can be used for on-site production and has a positive impact on the so called “military logistic footprint” and the operational availability of military assets.

“Additive Manufacturing is a prime example of the successful transition of a promising technology from research to military capability development under the umbrella of the European Defence Agency,” said Giuseppe Dello Stritto, Head of the Land and Logistics Unit at EDA.

EDA has already taken significant steps through key initiatives such as the Additive Manufacturing for Logistik Support (AMLS) project, aiming at developing common standards for interoperability among Member States, and the AM Village, designed as a capability workshop that connects military, industry, and academia AM experts to identify the most suitable AM technologies for military use cases and to foster military – industry cooperation. The 3rdedition of AM Village is scheduled to take place in Albacete, Spain, on 16-20 March 2026.

About EDA  EDA supports its 27 Member States in improving their defence capabilities through European cooperation. Acting as an enabler and facilitator for Ministries of Defence willing to engage in collaborative capability projects, the Agency has become the ‘hub’ for European defence cooperation, with expertise and networks that span the entire spectrum of defence technologies.

Az amerikai haditengerészet utolsó hagyományos meghajtású repülőgép-hordozóját, az egykori USS John F. Kennedyt – becenevén Big Johnt - 2007-ben vonták ki a hadrendből. A jövőjét illetően ugyanaz volt az elképzelés, mint a USS Kitty Hawk esetében. Múzeumhajó és emlékhely lett volna mindkettő, de az átalakítás és a majdani fenntartás horribilis költségeire egyik hajó esetében sem volt fedezet. Így aztán 2025. január 25-én, három évvel a Kitty Hawk után, a Kennedyt is kötélvégre vették a vontatók és elindult a texasi Brownsville-ben működő hajóbontó felé.

Az 1960-as évek első felében egymást érték Amerikában a repülőgép-hordozó átadások. Csak 1961-ben három hajó állt hadrendbe: áprilisban a USS Kitty Hawk, októberben a USS Constellation, végül novemberben az első atommeghajtású hordozó, a USS Enterprise. Bő három évvel később, 1965 januárjában egy újabb hajó, a USS America hadrendbe állítását ünnepelhették az Egyesült Államokban. Az Enterprise jelentette nukleáris kitérő után a Kitty Hawk-osztályba tartozó Americával visszatértek a hagyományos meghajtáshoz és ebből az osztályból egy negyedik hordozót is terveztek. A Kitty Hawk és testvérhajói üzemeltetése során szerzett tapasztalatok révén, a negyedik hordozó tervein annyi módosítást végeztek, hogy végül önálló osztályba sorolták. Nevét az Egyesült Államok 35. elnökéről, John F. Kennedyről kapta és ezzel a Midway-osztályú USS Franklin D. Roosevelt után a második olyan hajó lett, amelyet egy néhai elnökről neveztek el. A USS John F. Kennedy tehát külön osztályt alkotott, de „osztálytársai” nem voltak és 1968. szeptemberi hadrendbe állításával lezárult a hagyományos meghajtású repülőgép-hordozók építése Amerikában. A következő hajó, a USS Nimitz 1975-ben állt szolgálatba, de az már egy új, atommeghajtású osztályt képviselt, és külön fejezetet nyitott az amerikai haditengerészet és tengerészeti repülés történetében.

[...] Bővebben!