Erdély FM (Románia/Erdély)

Nem hajthatnak be 2020. január 1-jétől Bukarest belvárosába olyan járművek, amelyeknek a légszennyezési besorolása nem éri el az Euro 3-as szabványt, 2022-től pedig a román főváros teljes területéről kitiltják azokat – döntött tegnap a bukaresti közgyűlés. Az elfogadott határozat értelmében úgynevezett oxigén-matricát és a légszennyezés mértékétől függő illetéket vezetnek be az Euro 3-as vagy rosszabb besorolású gépjárművek számára. A bukaresti közgyűlési határozat szerint 2021-től már az euro-4 es járműveket is matricavásárlására kötelezik. A határozatot előterjesztő Gabriela Firea főpolgármester szerint Bukarest a hatodik legszennyezettebb levegőjű Európai nagyváros, ahol – a fővárost körülvevő Ilfov megyével együtt – 1,6 millió autó szerepel a gépjármű-nyilvántartásban.

Ma, a Calea Neamului egyesület, a Frăția Ortodoxă nevű szervezet és a dormánfalvi polgármesteri hivatal szervezésében a hősi román halottakra emlékeznek az úzvölgyi katonai temetőben. Pártjelvények nélkül, népviseletbe öltözve, román zászlóval a kezükben várja a románokat a hadsereg napján a temetőbe a Calea Neamului egyesület. A nacionalista szervezet elnöke arra kéri a résztvevőket, hogy ne üljenek fel a szélsőséges magyarok esetleges provokációinak, ne skandáljanak magyarellenes jelszavakat. A résztvevők 150 fáklyával készülnek bevonulni a sírkertbe. A közösségi oldalakon felmerült, hogy székelyek is vonuljanak ki ma a katonai temetőbe, a Maszol szerint azonban nem valószínű, hogy ez megtörténik.

Az államfőjelölt a Facebook-oldalán kifejette, hogy az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus jelentése az igazságügyi reformmal kapcsolatban sokkal rosszabb, mint az schengen-i övezethez való csatlakozás eddigi sikertelensége. Továbbá kifejtette, hogy az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus európa szintre kellene terjeszteni és nem csak két országra orientálódva.

A elnökválasztás PMP-jelöltje szerint egy olyan államelnökre van szükség, aki konszenzust teremt a társadalom belső köreiben. Továbbá arról is beszélt, hogy szükség van az alkotmány “széles körű módosítására” annak érdekében, hogy az elnöknek hatáskörébe beletartozzon, hogy válság esetében rövid időn belül feloszlassa a parlamentet az előrehozott választások érdekében.

Az államfőjelölt az Erdély TV Sajtóprés című rendkívüli kiadásában arról beszélt, hogy amennyiben sok ember él környezettudatosan, akkor a politikai döntéshozatal is ehhez igazodik. Az RMDSZ államelnök-jelöltje támogatja, hogy Romániából ne lehessen kivinni nyers, feldolgozatlan fát, ezenkívül jónak látná egy erdősítési program elindítását, így 5 év alatt akár 200-300 ezer hektár erdőt lehetne beültetni, amire európai uniós források is lennének. Továbbá fontosnak tartaná még a vasút korszerűsítését, amely az egyik legkörnyezetkímélőbb szállítási forma, ugyanakkor szükségesnek látja az autópályák és a megújuló energiaforrások jelentős emelését is.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat feljelentése alapján újabb 12 ezer lejes büntetést szabott ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Bukaresti Dinamo csapatnak. Az eset még 2018. áprilisában történt, amikor a Sepsi OSK látta vendégül a bukaresti csapatot, és a vendégszurkolók a „ki a magyarokkal az országból” rigmust skandálták.

A korszerű központot a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem hozta létre a városvezetés, illetve helyi cégek támogatásával. A négy műhelyből álló központban keresett szakmákat sajátíthatnak el szakiskolás diákok, esetleg szakmát tanuló vagy váltó felnőttek. Csegzi Sándor, a tudományegyetem igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy a műszaki központban egy autóvillamossági és autószerelő, egy számítógép-vezérlésű fémforgácsoló műhely, illetve egy hegesztő- és lakatosműhely van. Berendeztek továbbá egy okosház-laboratóriumot is, ahol a korszerű hűtés és fűtés, az elektromos, valamint internet vezérelte épületgépészeti rendszerek kiépítését és működtetését tanulhatják meg a diákok.

Az Alternatív Szállítók Szakmai Egyesülete szerint a Romániai Engedélyezett Fuvarozók és Szállítók Szövetsége hamis vádakat sorol fel a Iohannisnak címzett levelében. Szerintük ez a szövetség mindig ellenezte a piaci versenyt, ellenőrizte a taximaffiát, és közvetlenül részesült az ebből származó haszonból. Az alternatív szállítási szolgáltatások megjelenésével pedig összeomlott a birtokukban lévő monopólium. A Romániai Engedélyezett Fuvarozók és Szállítók Szövetsége azt kérte tegnap Klaus Johannis államfőtől, hogy ne hirdesse ki az alternatív szállítást szabályozó törvényt, mivel a jogszabály azokat a cégeket támogatja, amelyek az elmúlt években szembementek a törvényekkel, és ezért nem ártana, ha az Országos Korrupcióellenes Ügyészség kivizsgálná a tevékenységüket. A képviselőház kedden fogadta el az autóval rendelkező gépkocsivezetők által folytatott, digitális platformon keresztül történő alternatív szállítási tevékenységekről szóló törvénytervezetet.

Eszerint az Orban-kabinet kinevezésre javasolt miniszterei Raluca Turcan – miniszterelnök-helyettes, Florin Cîţu – pénzügyminiszter, Marcel Vela – belügyminiszter, Bogdan Aurescu – külügyminiszter, Cătălin Predoiu – igazságügyi miniszter, Nicolae Ciucă tábornok – védelmi miniszter, Virgil Popescu – gazdasági, energiaügyi, turisztikai és üzleti környezetért felelős miniszter, Lucian Bode – szállításügyi, távközlési és infrastruktúráért felelős miniszter, Adrian Oros – mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, Costel Alexe – környezetvédelmi, erdő- és vízügyi miniszter, Ion Ştefan – közigazgatási, fejlesztési és közmunkálatokért felelős miniszter, Ioan Marcel Boloş – európai alapokért felelős miniszter, Victor Sebastian Costache – egészségügyi miniszter, Cristina Monica Anisie – tanügyi és kutatási miniszter, Bogdan Gheorghiu – művelődési miniszter, Marian Ionuţ Stroe – ifjúsági és sportminiszter és Violeta Alexandru – munkaügyi és társadalomvédelmi miniszter.

Hívja fel a figyelmet a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége. A szakszervezet szerint a kezdeményezés hasznos lehet, de csak akkor, ha más kiegészítő intézkedésekkel, például az osztályok számának növelésével és az Iskola utáni iskola program országos szintű kiterjesztésével társul. Meglátásuk szerint a törvény kihirdetését követően egy sürgősségi kormányrendelettel ki kell tolni a jogszabály hatályba lépésének időpontját. A szenátus plenáris ülése, döntéshozó testületként, elfogadott hétfőn egy joszabálytervezetet, amelynek célja a heti maximális óraszám életkor szerinti szabályozása az iskolákban.

Aláírta tegnap este Laura Codruţa Kövesi európai főügyészi kinevezését az Európai Parlament részéről David Sassoli elnök, az Európai Unió Tanácsának részéről pedig az európai ügyekért felelős finn miniszter. Az Európai Unió Tanácsa október 14-én formálisan is jóváhagyta Laura Codruţa Kövesi, a román korrupcióellenes ügyosztály volt vezetőjének kinevezését európai főügyésszé. A Tanács prioritása, hogy az Európai Ügyészség 2020 novemberében megkezdje működését. Laura Codruţa Kövesi mint első európai főügyész hétéves mandátumot kap.

A nyilvánosság elől eddig rejtegetett filmfelvétel birtokába jutott a Libertatea, amely ma délelőttől online videoműsorban mutatta be a 2015. október 30-án, a bukaresti Colectiv-klubban történt tűzvész utáni mentőakciót. A felvételt a portál rendelkezésére bocsátó tűzoltótiszt szerint közel négy évvel a tragédia után a közvéleménynek meg kell tudni az igazságot, hogy a mentés korántsem szakszerűen zajlott. A Bukaresti és Ilfov Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség egy neve elhallgatását kérő tisztje juttatta el a 20 perc 40 másodperces felvételt a szerkesztőségnek. Mint mondta, ezt a 65 halálos áldozattal járó tragédiáról szóló jelentés készítésekor nem vették figyelembe, és a nyilvánosság elé olyan felvételeket tártak, amelyeken a tűzoltók és a mentőegységek példamutató módon nyújtanak elsősegélyt a túlélőknek.  Ezzel szemben számos túlélő és szemtanú is azt állította, hogy a mentés korántsem zajlott szakszerűen.  Raed Arafat államtitkár, a katasztrófavédelem országos parancsnoka mára rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze a felvételek nyilvánosságra kerülése után.  Arafat nem tudott erről a felvételről.

Nem vesznek részt az RMDSZ helyi tanácsosai Marosvásárhely Helyi Tanácsának mai sürgősségi tanácsgyűlésén, mivel a város vezetősége ismételten olyan költségvetés-kiegészítést terjesztett elő, amely nem felel meg a pénzügyi valóságnak. Marosvásárhely megyei jogú város 24 millió lejt kapott a kormánytól, azonban a beterjesztett költségvetés-kiegészítés nem ennek az összegnek a felhasználásáról szól, hanem ennek sokszorosáról, amire viszont egyáltalán nincs fedezete a városnak. Az RMDSZ tanácsosai a rendkívüli tanácsülés előtt tartott szakbizottsági gyűlésen kérték, hogy csak az államtól kapott 24 millió lejről döntsenek. A polgármester azonban nem vette figyelembe kérésüket. A mai költségvetés-kiegészítéssel ismét több évre adósítanák el a várost, hiszen újabb 230 millió lej kötelezettségvállalást terjesztettek elő. Az RMDSZ hónapok óta, hangsúlyozza, hogy ez az út nem járható – írja közleményben a Maros megyei RMDSZ.

 Szombatról vasárnapra virradóra Románia áttér a téli időszámításra: október 27-én hajnali 4 órakor 3 órára állítják át az órákat. Ezen az éjszakán így egy órával többet alszunk, és ez lesz az év leghosszabb, 25 órából álló napja. A nyári időszámításra március utolsó hétvégéjén térünk vissza. Bár korábban Európa-szerte felmerült az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának megszüntetése, végleges döntés egyelőre nem született az ügyben.

Véradásra jelentkeztek ma reggel a Maros megyei közlekedési rendőrök. Az akcióba bekapcsolódtak az orvosi egyetem diákjai és oktatói, akik a Marosvásárhelyi Vérközpontnál jelentkeznek. A napokban ugyanis  arról számolt be a vérközpont szóvivője, hogy drasztikusan csökkent a véradók száma. Az utóbbi időben naponta alig 30-an jelentkeznek véradásra. Ez azt jelenti, hogy a múlt hónaphoz képest fele annyian váltak donorrá, mint az utóbbi napokban. Egy egészséges ember legalább egy, de akár három betegen segíthet ezzel a gesztussal.

A CURS legfrissebb felmérésánek közzétett adataiból kiderül, hogy Klaus Johannis államfő és Viorica Dăncilă ügyvivő kormányfő jutna be az államfőválasztás második fordulójába, ha most tartanák az első fordulót. A Nemzeti Liberális Párt jelöltjének 37 százalékos, a Szociáldemokrata Párt jelöltjének pedig 20 százalékos a támogatottsága. A korábbi felmérések többsége azt jelezte, hogy Viorica Dăncilă nem jut be a második fordulóba.  A harmadik helyezett az USR-PLUS jelöltje, Dan Barna. A Mentsétek meg Romániát Szövetség elnökének támogatottsága 13 százalékos, kisebb, mint amekkora a kampány elején volt. A negyedik helyezett a Liberálisok és Demokraták Szövetsége és a Pro Románia által támogatott Mircea Diaconu, 11 százalékkal. A negyedik a 6 százalékon álló Theodor Paleologu, a Népi Mozgalom Pátjának jelöltje.  Alexandru Cumpănașu, Ramona Ioana Bruynssels és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök támogatottsága egyaránt 4 százalékos.

Dan Barna államfőjelölt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke azt mondta, nem meglepő számára, hogy a Pro Románia nem fog bizalmat szavazni az Orban-kormánynak, de bízik benne, hogy a kormányalakításra felkért PNL-elnök össze tudja majd gyűjteni a beiktatáshoz szükséges többséget. Az USR következetes abban az álláspontjában, hogy előre hozott választásokat akar, és abban a véleményében is, hogy a Dăncilă-kormány távozása prioritást jelent. Dan Barna államfőjelölt szerint a választások tétje egy olyan második forduló, amelyben már nem szerepel a Szociáldemokrata Párt, mert Romániának ‘gyógyulásra’ van szüksége.

Viorica Dăncilă leváltott kormányfő, a Szociáldemokrata Párt államelnök-jelöltje úgy nyilatkozott tegnap Suceaván, hogy ő Klaus Iohannis egyetlen számottevő kihívója az államelnöki székért folyó küzdelemben, a többi jelölt valójában ‘alávetette magát’ Iohannisnak a bizalmatlansági indítvány támogatása révén. Dăncilă kijelentette, hogy a második fordulóba ő és a jelenlegi államfő fog bejutni.

Tegnap Resicabányán Mircea Diaconu államfőjelölt, akit a Pro Románia párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége támogat kijelentette, hogy kizárólag logisztikai értelemben számít az ALDE támogatására a választási kampány idején. A független jelölt azt mondta, nem akarja politikailag elkötelezni magát, és ezt támogatói is megértették.

Közölte a kormányalakításra felkért Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. Elmondása szerint, mivel a kabinet sürgős beiktatására van szükség, mindkét házelnöknek levelet fog küldeni egy minél szorosabb kormányalakítási ütemtervvel. Eszerint hétfőn kerülne sor a két házbizottság együttes ülésére, hétfő délután és kedden a miniszterjelöltek meghallgatására, és szerdán kellene összeülnie a plénumnak a kormányt beiktató szavazásra. Elmondása szerint nem hinné,  hogy valamely politikai párt távolmaradással bojkottálná a szavazást, mert ez „éretlen és felelőtlen magatartás” lenne.