Erdély FM (Románia/Erdély)

 Jelentette be Ludovic Orban kormányfő. Egy komoly jelöltet keresnek, aki átveszi az országos állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság vezetését. Az október 29-én a parlamentben lezajlott miniszteri meghallgatásokon a mezőgazdasági miniszteri tisztségre javasolt Adrian Oros kijelentette, mandátuma átvétele után rögtön kérni fogja a kormányfőtől az ANSVSA vezetőségének leváltását, mivel az két év alatt nem tudta ellenőrzés alatt tartani az afrikai sertéspestist.

 A B1 televíziónak nyilatkozva kifejtette, hogy második hivatalos külföldi útja valószínűleg Brüsszelbe fog vezetni, várhatóan az Európai Bizottság új testületének beiktatása után. A Moldvai útjáról egyeztet Maia Sandu miniszterelnökkel.

A Kovászna Megyei Törvényszék jogerős ítélete értelmében törvényes volt az a bírság, amelyet Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa rótt ki Antal Árpádra, Sepsiszentgyörgy polgármesterére a 2018. március 15-re kitűzött magyar zászlók miatt. A kivonat szerint a törvényszék elfogadta a prefektus fellebbezését a polgármesternek kedvező első fokú ítélet ellen, és megalapozatlansága miatt jogerősen elutasította Antal Árpád polgármester keresetét. Kovászna megye prefektusa március 14-én és március 15-én is 5 000-5 000 lejes bírságot rótt ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi és Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármesterre amiatt, hogy az ünnepre a magyar nemzeti jelképekkel díszítették ki a városokat, és nem gondoskodtak arról, hogy minden magyar zászló mellé egy román zászló is kerüljön.

 A kabinet sürgősségi rendelettel döntött tegnap a minisztériumok átcsoportosításáról – jelentette be Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária igazgatója. Az elfogadott struktúra szerint a kabinet 16 minisztériumból áll. Hozzátette: a minisztériumokat többlépcsős ellenőrzésnek vetik alá. Ludovic Orban azt üzente tegnap a kabinet tagjainak, hogy csak hozzáértő embereket tartsanak meg a minisztériumokban, és rámutatott, nagyon fontos elkezdeni “a takarítást a közintézményekben”. Felszólította a minisztereket, hogy állítsanak le minden, a Dăncilă-kormány által az utolsó száz méteren kiírt versenyvizsgát, amelyekkel például konzulokat és nagyköveteket neveztek ki.

A két megnevezett román jelölt közül Adina Valeant választotta az Európai Bizottság megválasztott elnöke, neki szánja a közlekedési biztosi portfóliót az új brüsszeli testületben – közölte tegnap Ursula von der Leyen szóvivője.A hétfőn hivatalba lépett új bukaresti kormány két – egy férfi és egy női – jelöltet nevezett meg, Adina Valeant és Siegfried Muresant, miután az EP-ben a magyar és a francia mellett az első román választottat is elutasították. A szóvivő elmondta, hogy mindkét jelölt formális interjún vett részt a nap folyamán, és mindketten „jól teljesítettek”. A megválasztott elnök nemi kiegyensúlyozottságra törekedett a csapatában, és szakértők szerint ez feltehetőleg fontos szerepet játszott a döntésében. Az 51 éves Adina Valean tapasztalt politikusnak számít, jelenleg az ipari és energiaügyi EP-bizottságot vezeti. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság november elején lépett volna hivatalba, azonban ezt el kellett halasztani. A jelenlegi cél december elseje, bár vannak, akik szerint ez sem lesz tartható. A csúszás miatt Jean-Claude Juncker mostani elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradnak a posztjukon ügyvivőként.

Az országos közútkezelő társaság tegnap megtette az első lépést azzal kapcsolatban, hogy az ország északi felében is autósztráda épülhessen –adták hírül a román gazdasági szaklapok. Közzétették a Nagybányát Szucsávával összekötő autópálya megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozására vonatkozó pályázati felhívást. Jelenleg a két város közötti 338 kilométer távolságot több mint 5 óra alatt lehet megtenni közúton, ezen javítana az ott építendő autópálya. Az ajánlatok benyújtásának határideje 2020 január 8., és minden szakasz tervezetének megvalósítására 15 hónap áll rendelkezésére a jelentkezőknek. A sztráda építését európai uniós finanszírozással biztosítanák, a Közlekedési Operatív Programon keresztül.

Számolt be a kormány döntéséről Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő a Facebookon. A testület létrehozását a nyáron életbe lépett, sokat vitatott nyelvtörvény írja elő. A testület feladata “az állami nyelv megőrzése és fejlesztése lesz a nyelv szabványainak meghatározásával, valamint az ukrán állampolgárság megszerzéséhez, illetve a törvényekben meghatározott pozíciók betöltéséhez szükséges nyelvtudás ellenőrzésére szolgáló módszerek létrehozásával”. A múlt hónap végén érkezett Ukrajnába a nyelvtörvénnyel kapcsolatosan vizsgálódni az Európa Tanács Velencei Bizottságának szakértői küldöttsége. A nyelvtörvény ellen amúgy a kárpátaljai magyar szervezetek tiltakoztak, mert a törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezenfelül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.

Az elnök szerint , bátor tett volt a Nemzeti Liberális Párt  részéről, hogy vállalta a kormányzást, hiszen minden jogszabálytervezet elfogadása érdekében meg kell majd harcolnia a parlamentben a támogató szavazatokért. Az elnök ugyanakkor méltányolta, hogy az új kormány már a legelső rendes ülésén napirendre tűzött több, sürgősen megoldásra váró problémát.

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége és a Pro Románia alkotta választási szövetség államelnökjelöltje az AGERPRES hírügynökségnek nyilatkozott. Diaconu szerint Románia schengeni csatlakozásának ügyét a luxemburgi bíróságon kell megoldani. Az államelnökjelölt arról is beszélt, hogy tisztázni kell Románia brüsszeli képviseletének módját.

Jelentette be Constantin-Florin Mituleţu Buică, az Állandó Választási Hatóság elnöke. Elmondása szerint csak az okmány sérülése árán lehet eltávolítani a szavazást bizonyító matricát és ezt személyesen is bizonyította ma. A demonstrációra azt követően került sor, hogy egy londoni választó egy kisfilmet osztott meg egy közösségi portálon, amelyen azt mutatja be, hogy a levelezési szavazáson használt Votat matrica minden nehézség nélkül levehető és újra visszaragasztható.

A román Hősök Emléke Országos Hivatal meghívására tanácskozást hívtak össze a temető körül kialakult, eddig megoldatlan helyzet ügyében. A tanácskozás után Kovács Vilmos ezredes, a magyar Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetének és Múzeumának a parancsnoka az MTI-nek telefonon elmondta, hogy a román és a magyar hadisírgondozó hivatal illetékeseinek a júniusi megbeszélése óta semmilyen előrelépés nem történt a temető helyzetének a rendezése ügyében. Elmondása szerint azáltal történt kegyeletsértés a temetőben, hogy az ismeretlen román katonáknak állított ötven betonkereszt közül két sor keresztet magyar katonák sírjára helyeztek.

Az Eurostat adatai szerint az uniós tagállamok közül éves összevetésben a legnagyobb mértékben, 7 százalékkal Romániában emelkedett a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben. Ezt követi Magyarország 5,8 százalékos és  Írország 5,2 százalékos növekedése. A legnagyobb csökkenés Szlovákiában és Lettországban volt. Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint a 19 tagú eurózónában éves összevetésben 3,1 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az augusztusi 2,7 százalékos növekedést követően.

 A szállítók szövetsége szerint rekordhosszúságú, 25 kilométeres sorok alakultak ki, és emiatt tiltakozó akciókat fontolgatnak, amelyekkel akár a személygépkocsik átkelését is befolyásolhatják. A fuvarozók ‘túlbuzgósággal’ vádolják a magyar hatóságokat, amelyek november 1-jétől aprólékos ellenőrzésnek vetik alá a teherautókat, ami rendkívül lelassítja a forgalmat. A határrendészetnek a határátkelőknél való várakozási időket nyomon követő applikációja szerint Nagylak II-nél – 400 perc a várakozási idő, Varsánd – 210 perc, Nagylak I. – 60 perc. A magyar határrendészet hétfői közleménye felhívta a figyelmet arra, hogy november 1-jétől aprólékosan ellenőrizni fogják, hogy a szállítók törlesztették-e például az útdíj be nem fizetése miatt esetleg korábban kirótt bírságokat.

 Emellett elfogadnak egy sürgősségi rendeletet a központi közigazgatást érintő intézkedésekről, illetve szerepel a napirenden egy, a Zsil völgyi bányászokat érintő sürgősségi kormányrendelet is.  Az ülésen az államfő is részt vesz.

Ezt azzal magyarázta az Antena 3 televízióban, hogy azért nem jelent meg, mert az új miniszterelnök, Ludovic Orban korábban hazaárulás miatt büntetőjogi feljelentést tett ellene.  Az ex-kormányfő azt is elárulta, hogy a PSD-n belül „nagy az elégedetlenség” Ana Birchall volt igazságügyi miniszter hozzáállása miatt. Birchallt tegnap, a tárcavezetői mandátum átadási-átvételi ceremóniáján Klaus Johannis államfő megdicsérte, mondván: a volt igazságügyi miniszter mandátuma alatt „szembehelyezkedett” a Dăncilă-kormány és a saját pártja vezetőségével, „az igazságügyi rendszert, az igazságszolgáltatás függetlenségét helyezve előtérbe”. Dăncilă azt mondta: ő megpróbálta felmenteni tisztségéből Ana Birchallt, de Johannis nem írta ezt alá, és az elhangzott dicséret után érthető, hogy mi volt ennek oka.

 Ludovic Orban kabinetjének 16 liberális minisztere tegnap bemutatta prioritásait, négyük beszámolóját Klaus Iohannis államfő és Ludovic Orban miniszterelnök is meghallgatta.  A mai kormányülésen többek között napirendre kerül a minisztériumok számának csökkentésével kapcsolatos jogszabály, illetve az elbocsátás előtt álló parosényi és hobicaurikányi bányászok végkielégítését biztosító sürgősségi rendelet.

Ezzel hivatalosan is elkezdődött a december 12-re kiírt előrehozott parlamenti választás valójában már javában zajló kampánya. A brit választási törvény értelmében a Parlament a választás időpontja előtt 25 munkanappal befejezi tevékenységét és feloszlik.  Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök ugyancsak ma felkeresi a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, akit formálisan értesít a Parlament feloszlásáról. A kabinet tagja csak az lehet, aki egyben a parlament tagja is, így azok a jelenlegi kormánytagok, akiket esetleg nem választanak meg ismét alsóházi képviselőnek december 12-én, a választások után automatikusan kiesnek az új kormányból. Ez vonatkozik Boris Johnson miniszterelnökre is.

 Ennek értelmében mandátumuk idején ‘méltósággal és hazafisággal’ képviselik az ország és a polgárok érdekeit. ‘A feddhetetlenségi nyilatkozat alapelvei a  felelősség, feddhetetlenség, átláthatóság és méltóság. Az aláírók vállalják, többek között, hogy határozottan elítélik a korrupciót; minden erőfeszítést megtesznek a korrupció negatív hatásainak azonosítása és visszaszorítása érdekében.

Dan Barna államfőjelölt szerint Romániának aktív elnökre van szüksége, amely nem csak válsághelyzetekben jelenik meg. Azt állítja, hogy ha megnyeri a választásokat, akkor Romániának először lesz a magánszektorból származó államelnöke. Dan Barna, az USR PLUS jelöltje, ha megnyeri a választásokat hangsúlyt fektet a digitalizációra, az autópályák építésére, a vasúti infrastruktúra fejlesztésére és az oktatásra.

 Jelentette ki tegnap Sepsiszentgyörgyön Kelemen Hunor. Az RMDSZ államelnökjelöltje Antal Árpáddal, a szervezet sepsiszentgyörgyi, és Tamás Sándorral, az RMDSZ Kovászna megyei elnökével együtt tartott sajtóértekezletet. Kelemen Hunor azt mondta, hogy száz év után ideje lenne hét évet végre a magyaroknak adni. Ezalatt az idő alatt Románia elindulna a fejlődés útján.