Erdély FM (Románia/Erdély)

A Pro Románia elnöke úgy nyilatkozott, hogy a reméltnél gyengébb eredményt ért el az általuk támogatott Mircea Diaconu, de mindenképpen jobb, mint amit a Pro Románia jelenlegi ereje eredményezni tudott volna. Továbbá azt is kijelentette, hogy őt sem Klaus Johannis, sem Viorica Dăncilă nem képviseli, és ennek megfelelően fog majd cselekedni. A szimpatizánsaiknak pedig azt tanácsolja, hogy a második fordulóban mindenki voksoljon lelkiismerete szerint.

A harmadik alkalommal sorra kerülő bálnak ismét a Kultúrpalota nagyterme ad otthont november 20-án. A bál résztvevőit erre az alkalomra összeállított, különleges ételsor várja, amelyet a zene és a tánc szüneteiben fogyaszthatnak el. Míg korábban a művészeti múzeumot adományozták meg egy-egy műalkotással, most a filharmóniát szeretnék négy jelentős zenemű kottájával megajándékozni. A kottákat egy németországi nyomdától rendelték meg, darabját 300 és 800 euró közötti áron. A rendezvény ideje alatt nyitva tart a második emeleti kiállítóteremben látható Erdélyi festők a két világháború között című tárlat, valamint egy Constantin Brâncuși-alkotás is megtekinthető lesz ebből az alkalomból – mondta el Soós Zoltán, a Maros megyei múzeum igazgatója a Székelyhonnak. A Palotabál belépői 180 és 210 lej.

Gratulált Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek a romániai államfőválasztáson elért eredményéhez Fekete-Győr András, a magyarországi Momentum Mozgalom elnöke.  Magyarországon és az erdélyi magyar közéletben is felháborodást váltott ki, hogy a fiatal ellenzéki politkus az elnökválasztási kampányban Dan Barnának, a Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje támogatására buzdított egy kolozsvári rendezvényen, és nem a magyar jelölt támogatására szólított fel.  Utóbb Fekete-Győr András a Maszolnak elismerte, hogy tévedett, és nem ismerte fel időben, hogy az USR-nek nincs (legalábbis a nyilvánosság előtt ismert) kisebbségpolitikai programja.

 A szavazatok 95,89 százalékos feldolgozottsága után ma 11 órakor a Központi Választási Iroda  bejelentette az első hivatalos részeredményt: e szerint Klaus Johannis a szavazatok 36,91 százalékát, Viorica Dăncilă a voksok 23,45 százalékát kapta a tegnapi elnökválasztáson. Ők ketten mérkőznek meg a november 24-i második fordulóban, amikor a szavazatok egyszerű többsége elég lesz a végső győzelemhez. Az első hat helyezett tehát: Klaus Iohannis 36,91, Viorica Dăncilă  23,45, Dan Barna 14,19, Mircea Diaconu   9,17, Theodor Palelologu  5,69, Kelemen Hunor 4,13.

 Abszolút számokban 353 ezr 573 szavazatot kapott Romániában és 3 ezer 333-at külföldön az RMDSZ jelöltje. A Kárpátokon túli megyékben 18 ezer 636 szavaztak Kelemen Hunorra. Az RMDSZ elnöke a 2009-es államfőválasztáson 3,83 százalékos eredményt ért el az első fordulóban, öt évvel később, 2014-ben Kelemen Hunor támogatottsága 3,47 százalékos volt. Az RMDSZ jelöltjének támogatottsága e szerint a vasárnapi elnökválasztási fordulóban arányaiban és szavazatszámokban is magasabb volt, mint öt éve, arányaiban nagyobb, szavazatszámban pedig kisebb, mint tíz éve. Kelemen Hunor idei eredményéhez a Kárpátokon túl élő választók 18 ezer 636 szavazattal járultak hozzá. Ez az adat tartalmazza a bukaresti és Bákó megyei szavazatokat is. A fővárosban és a moldvai megyében jelentősebb magyar (illetve csángómagyar) közösség él. Az RMDSZ jelöltje Bukarest és Bákó után Prahova és Suceava megyében kapta a legtöbb szavazatot. Erdélyben Kelemen Hunor Hargita megyében érte el a legjobb eredményt. Az RMDSZ jelöltje Kovászna megyében is megnyerte az elnökválasztás első fordulóját.

Utoljára – romániai idő szerint ma reggel 7 órakor – az Amerikai Egyesült Államok nyugati partvidékén levő szavazóhelyiségek zártak be. A külföldi szavazókörzeteknél több mint 650 ezer választópolgár adta le voksát az államfőválasztás vasárnapi első fordulójában. A legtöbben – csaknem 130 ezren – Olaszországban szavaztak, Nagy-Britanniában 119 ezren éltek választójogukkal. A Központi Választási Iroda adatai szerint magas részvételt jegyeztek Spanyolországban és Németországban is. A diaszpórában élők ez alkalommal először három napon át szavazhattak. A második fordulóban november 22-én, 23-án és 24-én várják őket az urnákhoz.

Megszületett a végleges eredmény Maros megyében. Az elnökválasztás első fordulójában a legtöbb szavazatot, majdnem 74 ezret, Klaus Iohannis szerezte meg. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi államfő a voksok 34,81 százalékát gyűjtötte be. A második helyen, majdnem 56 ezer szavazattal az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor végzett, a voksok 26,29 százalékát szerezte meg. Feleannyi szavazatot kapott a PSD-s Viorica Dăncilă, ami 13,46 százalékot jelent. Maros megyében a harmadik helyen Dan Barna végzett, a voksok 11,1 százalékát kapta meg.Az összesített adatok szerint Maros megyében az 568 körzetben a választópolgárok 45,26 százaléka járult az urnák elé, az érvényes szavazatok aránya 98,25 százalék.

A ma hajnali órákig az Állandó Választási Hatóság az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok 99,97 százalékát összesítette, és feldolgozták a külföldi szavazókörzetek 84 százalékának adatait is. A majdnem végleges eredmény a következők: Klaus Johannis: 37,58 százalék, Viorica Dăncilă: 22,67 százalék, Dan Barna: 14,66 százalék, Mircea Diaconu: 8,95 százalék, Theodor Paleologu: 5,7 százalék, Kelemen Hunor: 3,95 százalék. A külföldi szavazókörzetekben  Klaus Johannis: 53,83 százalékot kapott, Viorica Dăncilă: 2,88 százalékot, Dan Barna: 26,42,  Mircea Diaconu: 3,67-et és Theodor Paleologu: 6,33 százalékot.

 Klaus Johannis az exit poll eredmények ismertetése után kijelentette, hogy a román állampolgárok soha nem szavaztak ennyire egyértelműen a PSD ellen, mint most vasárnap. Az első helyen végzett államfő azt nyilatkozta, hogy a szavazatok eredménye azt mutatja, hogy a románok az elmúlt 30 évben most győzték le a leginkább a PSD-t.  Szerinte ez egy óriási előrelépés Románia számára.

 Dan Barna Facebook-bejegyzésben ismerte be, hogy nem jutott be a második fordulóba. Megköszönte a szavazók bizalmát, kiemelve a diaszpórát, akiknek „történelmi részvételi arányuk” volt. Az USR-PLUS elnökjelöltje szerint a szavazatokon túl a kampány több ezer románnal való beszélgetést jelentett, olyan dolgokat, amelyeket tőlük tanult, és az ország minden részében megtett több ezer kilométert. Barna elismeri a kollégái hatalmas kampány munkáját, és büszke arra, amit sikerült közösen elérniük. Barna kijelentette, hogy folytatják a harcot egy korszerűsített Romániáért, és azért, hogy kiseperjék a korrupciót.

 Az RMDSZ államfőjelöltje megköszönte a szavazatokat és a támogatást, mivel szerinte nagyon jó eredményt értek el.  Köszönetet mondott azoknak a román embereknek és más nemzetiségű közösségeknek, akik meghallották a tisztelet és a bizalom üzenetét, valamint az önkénteseknek és az RMDSZ-ben dolgozó kollégáknak.  Úgy fogalmazott, hogy a kampány lejárt, de a munka folytatódik. A következő két évben két választás előtt áll a Szövetség, és azt a programot, amit most bemutatott tovább fogja építeni.

Tegnap – a romániai idő szerinti – 21 óráig több mint 636 ezer külföldön élő román állampolgár adta le voksát az államfőválasztás első fordulójában az ország határain kívül kialakított szavazókörzetekben. Ehhez a számhoz hozzáadódik még az a mintegy 25.200 külföldön élő román, aki a levélszavazás mellett döntött. A szavazatszám még nőni fog, mivel az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati partjain román idő szerint ma reggel 7 órakor zártak be a szavazóhelyiségek.

A háromszéki választópolgároknak alig több mint 28 százaléka élt szavazati jogával. A többi magyarlakta megye sincs az élvonalban, de valamivel nagyobb a választási részvétel: Hargita megyében meghaladta a 32 százalékot, MAros megyében közelít a 35 százalékhoz, Bihar megyében több mint 36 százaléka a jogosultaknak voksolt ma, Szilágy megyében lassan megközelíti a 38 százalékot a voksolók aránya. Szatmár megyében a második legkisebb a részvételi arány, a választóknak 29,36 százaléka járult az urnákhoz.

A belügyminisztériumi szóvivő szerint eddig 61 esetleges szabálysértésre vonatkozó bejelentés érkezett, de ezek fele megalapozatlannak bizonyult. A legtöbb bejelentés Dolj megyéből érkezett. A panaszok nagy része arra vonatkozott, hogy a szavazóirodáknál egyik vagy másik jelöltre való voksolásra próbálták rábírni a szavazópolgárokat, és hogy alkoholt árusítottak a közelben. A szóvivő azt is elmondta, hogy tíz szankciót szabtak ki, ezek közül három figyelmeztetés és hét bírság. Neamţ megyében például az egyik választási iroda elnöke jelentette be nyilvánosan a szavazóhelyiségen belül és kívül is, hogy kire adja voksát. Konstancán egy nő megpróbált kétszer szavazni, először az új, majd a régi személyazonossági igazolványával. Botoşani megye egyik szavazóhelyiségében két szavazófülke belső falán bizonyos elnökjelöltek nevei jelentek meg, ezek eltüntetése tíz percet vett igénybe, ez idő alatt szünetelt a voksolás.Toma Petcu volt energiaügyi minisztert figyelmeztetésben részesítették a hatóságok, mert lefotózta a lepecsételt szavazólapját és azt feltöltötte a közösségi média oldalára. A kép csak néhány percig maradt fent a Facebookon. A giurgiui rendőrség szóvivője megerősítette a büntetés tényét, de az összeget nem árulta el.

A 3 óra múlva esedékes urnazárást követően az Ires, a Curs és az Avangarde exit polljait hozzák nyilvánosságra. Az előzetes közvélemény-kutatások alapján az első forduló győztese kevésbé kérdéses, viszont a második helyért komoly harc folyik. A magas országos részvételi arány és a diaszpórában rekordszintű szavazás okozhat még meglepetést. Amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg a választásra jogosultak 50 százalékának voksát plusz egy szavazatot, két hét múlva, november 24-én tartják a második fordulót.

518 ezren a külföldön kialakított szavazókörzetekben voksoltak, ehhez hozzáadódik még a mintegy 25 ezer levélben történt szavazás. A közzétett adatok szerint a diaszpóra Olaszországban szavazott a legnagyobb számban 105 ezer vokssal, ezt követi az Egyesült Királyság 89 ezer és Németország 83 ezer szavazattal. Magyarországon eddig 1600-an szavaztak, míg a Moldvai Köztársaságban már több, mint 37 ezren.

Egy konstancai nő,  miután először leszavazott, úgy döntött, a város egy másik szavazókörzetébe is elmegy, hogy ismételten leadja a voksát. A második szavazókörzetbe már egy másik, régebbi személyigazolvánnyal jelentkezett. A hatóságok ezután a legközelebbi rendőrségre kísérték. Toma Petcu volt energiaügyi minisztert figyelmeztetésben részesítették a hatóságok, mert lefotózta a lepecsételt szavazólapját és azt feltöltötte a közösségi média oldalára. A kép csak néhány percig maradt fent a Facebookon. A giurgiui rendőrség szóvivője megerősítette a büntetés tényét, de az összeget nem árulta el.

A Központi Választási Iroda statisztikái szerint Romániában nagyjából 100 ezerrel több nő élt eddig a szavazati jogával, mint férfi. Külföldön ez az arány fordítva van, nagyjából 50 ezerrel több a férfi szavazó, mint a női. Ezen kívül a statisztikából az is kiderül, hogy Romániában a legtöbben városon tették le a voksukat, a vidéki szavazók hozzávetőlegesen 1 millióval maradnak el a várositól.

A Központi Választási Iroda honlapja szerint Új-Zélandon, Aucklandban 191 román állampolgár adta le a voksát. Az Ausztráliában kialakított hat szavazókörzetnél összesen 989 román állampolgár élt szavazati jogával. Sydney-ben négy személy a levélszavazást választotta.

A szavazati jog olyan alapvető jog, amely lehetőséget teremt a polgároknak arra, hogy eldöntsék, milyen irányba haladjon az országuk, ezért arra ösztönzi a romániaiakat, hogy vegyenek részt a választáson – nyilatkozta Ludovic Orban miniszterelnök miután leadta szavazatát. az Ilfov megyei Dobroeşti egyik iskolájában. „Az államfői tisztség a román állam legfontosabb funkciója, hiszen az elnök adja meg az irányt, az alaphangot, neki van valódi hatalma ahhoz, hogy képviselje Romániát a világban, hogy korrigálja más állami intézmények esetleges hibáit. -tette hozzá a kormányfő