Kihirdette tegnap Klaus Johannis államfő a törvényt, amely szerint 2020-tól az inflációnak megfelelő mértékben nő a gyermeknevelési pótlék. A Román Nemzeti Bank prognózisa szerint 3 százalék körüli lesz jövőre az éves infláció. E szerint a pótlék 3 százalék körüli emelésére lehet számítani januártól. Mint ismert, idén áprilistól havi 300 lejes támogatás jár az államtól a gyerek 2 éves koráig, és ugyanekkora összeget kapnak 18 éves korukig a fogyatékkal élők is. A 2 és 18 év közöttieknek folyósított „gyerekpénz” összege 150 lej.
A jogszabály szerint 2001. április 1-jétől számítva a jelenlegi háromról négy hónapra emelik a korhatárkedvezményt minden nehéz körülmények között ledolgozott év után. A tervezetet még a Szociáldemokrata Párt tagjai kezdeményezték, és azzal indokolták, hogy a nehéz körülmények közötti munka fokozott erőfeszítést igényel és magasabb szakmai kockázattal jár.
Kelemen Hunor szövetségi elnök ma közölte: arra kérik a választóikat, hogy menjenek el szavazni, és döntsenek a „józan eszük” szerint arról, hogy Klaus Johannis vagy Viorica Dăncilă nevére ütik a pecsétet. Érvei szerint három nap telt el az első elnökválasztási forduló óta, és egyik jelölt sem kérte az RMDSZ támogatását a második fordulóban. A politikus értésre adta, hogy jómaga a jelenlegi államfőre szavaz. Kelemen Hunor a Szövetségi Állandó Tanács döntését ismertette a mai kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Új kerettantervre, tantárgyak eltörlésére van szükség ahhoz, hogy az iskolai óraszámok az államfő kihirdetésére váró törvény értelmében elemi osztályokban átlagosan 20 órára, gimnáziumban 25 órára, középiskolában pedig 30 órára csökkenjenek. Erről Monica Anisie tanügyminiszter beszélt az Europa FM-nek adott interjúban. Monica Anisie szerint a tanulók teherbírását kell figyelembe venni, nem pedig a tanárok érdekeinek szempontjából összeállítani a kerettantervet. De hozzátette, gondolnak azokra a tanárokra is, akik az intézkedés miatt katedra nélkül maradnak. A szenátus októberben döntő házként szavazta meg az iskolai óraszámok csökkentését. A jogszabály Klaus Johannis államfő kihirdetése után lép érvénybe.
Egyeztetéseket kezdeményezett Klaus Johannis államfő a miniszterekkel a kormányzati menetrendről, tevékenységi területek szerint. Politikai források szerint Johannis ma Lucian Bode szállításügyi, Virgil Popescu gazdasági, Adrian Oros mezőgazdasági és Florin Cîţu pénzügyminiszterrel folytat megbeszélést. A következő napokban az Orban-kormány többi tagjával is találkozik az elnök.
Sem a Transzfogarasi-úton, sem a drótkötélpályás felvonóval nem lehet feljutni a 2034 méteres magasságban fekvő Bâlea-tóhoz. Az utat lezárták, a felvonó pedig nem üzemel, mivel erős szél fúj, a széllökések elérik a 120 kilométeres óránkénti sebességet. A Fogarasi-havasokban levő Bâlea-tó környékén heves szélre vonatkozó narancssárga jelzésű figyelmeztetés van érvényben. Tavaszig már csak drótkötélpályás felvonóval lehet megközelíteni a Bâlea-tavat, az oda vezető Transzfogarasi-utat ugyanis már lezárták. A térségben még nincs hó.
A katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint hét tömbházról tépte le a szél a tetőt, öt személygépkocsi pedig megrongálódott ma hajnalban Vajdahunyadon az erős szél miatt. Felsőpestes és Kisalmás között a szél fákat döntött az úttestre, így egy ideig járhatatlan volt az út.
Esik az eső, az erős szél miatt pedig a tengervíz beáramlik a városba, a víz elárasztotta a híres Szent Márk teret is. A Szent Márk-székesegyházban a vízszint éjszaka meghaladta az egy méteres magasságot. Az egy méter fölötti vízszint azt jelenti, hogy több ponton a térdig érő gumicsizma sem elegendő a közlekedéshez. Az ár érkezését jelző szirénák folyamatosan jelzik a víz emelkedését. A város tegnap óta víz alatt van. A tengerár teljesen elöntötte Pellestrina szigetét, ahol két idős ember életét veszítette. Több velencei szállodát is víz öntött el az alsóbb szinteken. Az üzletek is víz alatt vannak, a gondolákat a szél elsodorta. A telefonösszeköttetés megszakadt, és továbbra is akadozik, az óvodák, iskolák is zárva tartanak. A város polgármestere mára a legmagasabb fokozatú készültséget rendelte el. Az olasz kulturális miniszter válságstábot küldött Velencébe.
Marcel Vela belügyminiszter bejelentette, hogy a héten feloldják a titkosítását a 2018. augusztus 10-i tüntetésen lezajlott csendőri beavatkozás dossziéjának. Ez legkésőbb péntekig megtörténik. Amint ez megtörténik, azonnal sajtóközleményt adnak ki a témában, ismertetve a jelentés részleteit, az események sorát és az intézmények részvételét az ügyben.
A parlamenti munkaügyi bizottság tagjai tegnap egyeztetésre hívták az új munkaügyi tárcavezetőt, Violeta Alexandrut a minimálbér emeléséének terve kapcsán. A bizottságban azt szorgalmazták, hogy a végső döntés meghozatala előtt legyen egy teljes körű egyeztetés, üljenek egy asztalhoz a döntéshozók, a patronátusok és a szakszervezetek képviselői, nyilatkozta Csép Éva Andrea RMDSZ-es képviselő, aki a munkaügyi bizottság tagja. Az Orbán kormány terve, hogy november végéig elfogadja az országos minimálbér emeléséről szóló jogszabályt és az előző PSD kormány által is javasolt 100 lejes minimálbér emelését bevezesse. Jelenleg az országban az alkalmazottak 30 százaléka dolgozik minimálbérből. Jelenleg az átlag minimálbér 2080 lej és 2300 lej a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára.
Hatalmas hőmérséklet-különbségeket mértek ma reggel az ország különböző részein. Románia egyes régióiban 22 fok is volt ma 7 órakor, Csíkszeredában viszont -1 Celsius-fok volt. Szokatlanul meleg idő van ebben a hónapban, és az előrejelzések szerint ez a következő két hétben is kitart.
A Székelyhon tájékoztatása szerint a férfi egy vaddisznóvadászat alkalmával találkozott a medvével. Az állat felé szaladt, mire a vadász hat méternyi távolságról rálőtt, fején találva el a nagyvadat. Mindez Mezőcsávás községben történt, Bazéd település határában. A Maros megyei rendőrség sajtószóvivője elmondta, hogy a rendőrséget szombaton délelőtt értesítették a 112-es sürgősségi hívószámról, hogy egy vadászat során engedély nélkül lelőttek egy medvét. A lőfegyverekkel foglalkozó osztály munkatársa kiszállt a helyszínre, ahol beszélt a szemtanúkkal. Az ügyben orvvadászat gyanújával indult vizsgálat, amelyet az ügyészség vezet.
Jelentette ki Ludovic Orban kormányfő. Elmondása szerint jelenleg 43 olyan város van, amely már nem tudja biztosítani év végéig a bérek kifizetését, a működéshez való költségeket, ezeknek majd pénzt utalnak át a költségvetés-kiigazítást célzó sürgősségi rendelettel.Rámutatott, a városok egyesületének képviselői azt kérték, hogy a helyi költségvetés megállapításánál minden lakosra számoljanak egy minimális összeget, és ebből induljon ki a büdzsé.
Florin Cîţu pénzügyminiszter egy Facebook-bejegyzésben fejtette ki, hogy a PSD-kormány az idei év első kilenc hónapjára 249 milliárd lejes bevétellel számolt, a költségvetés-végrehajtás pedig 228 milliárd lej, ami körülbelül 21 milliárd lejes ‘lyukat’ jelent 9 hónap után. Florin Cîţu kihangsúlyozta, hogy holnap sajtótájékoztatót fog tartani a pénzügyminisztérium székhelyén.
A listát a konzulátusok által jelzett igények szerint állították össze. Eszerint, a határon túli szavazókörzetekbe 4.608.175 szavazócédulára és 2.866.260 Votat matricára van szükség. Idén először a külföldi románoknak három nap áll rendelkezésükre, hogy az erre a célra létrehozott 835 szavazókörzet egyikében az urnák elé járuljanak. A második fordulót november 22-én, 23-án és 24-én tartják.
Jelentette az izraeli média. Így várhatóan ma sem nyílnak meg az iskolák az ország déli és központi részén. Tegnap közel kétszáz rakétát lőtt izraeli területre az Iszlám Dzsihád nevű gázai iszlamista terrorszervezet, miután hajnalban az izraeli hadsereg és a Sin Bet belbiztonsági szervezet közös akcióban megölte egyik gázai vezetőjüket. A mostanit megelőzően utoljára 1991-ben, az Öböl-háború idején maradtak zárva az iskolák Tel-Avivban.
Közölte tegnap este Viorica Dăncilă pártelnök. Elmondása szerint a döntést azután hozta meg a Szociáldemokrata Párt országos végrehajtó bizottsága, hogy Birchall és Guşă támogatta az Orban-kormány beiktatását.
Jelentette be Viorica Dăncilă szociáldemokrata pártelnök. A volt kormányfő, aki bejutott az államelnöki választások második fordulójába, a TVR tegnapi műsorában kijelentette, hogy pártja „az Orban-kormány által bevezetendő megszorító jellegű kormányprogram” miatt nyújtana be bizalmatlansági indítványt.
A Hotnews szerint ezt Claudiu Manda PSD-s EP-képviselő mondta el. Vasilescu egyébként Dăncilă kampányfőnöke, de amikor Dăncilă számon kérte, hogy miért mondott a férjének ilyet, akkor a szóváltást követően lemondott erről a tisztségről. A gyűlés végén Dăncilă mégis úgy nyilatkozott, hogy Olguţa Vasilescu továbbra is megtartja pozícióját a kampány élén.
Az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnökségének közleménye szerint az erdélyi magyarság Románián belüli 6,5 százalékos részarányának fényében az RMDSZ jelöltje által megszerzett, az érvényes szavazatok 3,9 százalékát kitevő szavazatszám nem nevezhető sikernek.A néppárt vezetősége kiemelte, hogy a jelöltállítást megelőzően azzal fordult az RMDSZ-hez, hogy keressék meg közösen azt a pártpolitikán felül álló személyt, akit az erdélyi magyarok elsöprő többsége támogatna, és vállalja mind a jelöltséget, mind a közös programot, viszont az RMDSZ nem élt ezzel a lehetőséggel. Korábban az MPP is úgy értékelte, hogy a Kelemen Hunor államelnökjelölt által elért eredmény a magyar pártok és politikai szervezetek összefogásának a hiányát tükrözik.