Erdély FM (Románia/Erdély)

A Kolozsvári Rádió beszámolója szerint a fejlesztési minisztérium 35 millió eurót biztosít Kolozsvárnak, amelyből a Gheorghe Dima Zeneakadémiának hoznak létre egy megfelelő székhelyet. A jelenlegi épület ugyanis nem felel meg a zeneoktatás speciális igényeinek. A Fejlesztési Minisztérium a közvita lejártát követően, november 18-a után folyósítja az összeget. A közvita a minisztérium honlapján érhető el és bárki hozzászólhat. A Monostor negyed végén található épületen zajló munkálatokra 24 hónap áll majd rendelkezésre.

A Helikon irodalmi folyóirat által szervezett ünnepélyes díjátadóra november 22-én, pénteken 18:00 órától kerül sor Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán. A díjazottról László Noémi mond laudációt. A meghívottal, Márton Evelin prózaíróval Demeter Zsuzsa beszélget. Az est házigazdája Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.

A parlament két házának európai ügyekkel foglalkozó összevont bizottságának 25 tagja támogatta a javaslatot, hárman tartózkodtak. Adina Vălean európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt tagja, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke.

Közölte a Twitteren az EP szóvivője. E döntés nyomán sor kerülhet a három jelölt szakbizottságokbeli meghallgatására, amelyet csütörtökre időzítettek. Adina Văleant – akinek a közlekedési portfóliót szánja az Európai Bizottság megválasztott elnöke, csütörtökön helyi idő szerint 13 és 16 óra között hallgatja meg a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság.A teljes biztosi testületről még az Európai Parlament plénumának is szavaznia kell, erre a jelenlegi tervek szerint november 27-én kerül sor.

A Maia Sandu vezette moldovai kormány a szocialista koalíciós partner által kezdeményezett parlamenti bizalmatlansági szavazáson bukott meg, mindössze öt hónappal azután, hogy beiktatták tisztségébe. A 101 tagú egykamarás parlamentben 63 képviselő támogatta a bizalmatlansági indítványt. A pártoknak most 90 napjuk van arra, hogy megpróbáljanak új kormányt alakítani, ha ez nem sikerül, újabb parlamenti választásokat kell kiírni.

Az Agerpres tájékoztatása szerint Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter tegnap találkozott Dimitrie Bogdan Licuval, a legfőbb ügyészség ideiglenes vezetőjével, valamint Călin Nistorral, a DNA ideiglenes vezetőjével. A felek az igazságszolgáltatásban történt bűncselekményeket kivizsgáló ügyészi részleg, illetve a DNA által kezdeményezett, a bírák és ügyészek korrupciós ügyeiben folyó eljárásokat nyilvántartó statisztikákról folytattak megbeszélést. Cătălin Predoiu kérni fogja ezeket a dokumentumokat az ügyészségtől és a DNA-tól elemzésre. A szaktárca vezetője ugyanakkor a minisztériumon belüli kiértékeléseket is át fogja tekinteni, mert a 2016 és 2019 közötti humánerőforrás-politika negatív következményekkel járt.

Dan Barna azután döntött így, hogy az államfőválasztáson nem érte el a kitűzött célt, azaz nem jutott be a második fordulóba. Elmondása szerint a kollegái kezébe helyezi a döntést a lemondásával kapcsolatban. Barna leszögezte, hogy amennyiben továbbra is bizalmat kap pártjának tagságától, elkezdik a felkészülést a helyhatósági választásokra. Ha  pedig nem szavaznak bizalmat, abban az esetben hátralép. Arra is kitért, hogy nem ő, hanem az USR politikai bizottsága hozta meg azt a döntést, hogy ne vegyenek részt a kormányzásban, ezért ez nem róható fel neki személyesen.

A PSD azzal a felkéréssel fordult a PNL-hez, hogy az elnökválasztás második fordulója előtt közös megegyezéssel szervezzenek legalább két vitát a két jelölt, Viorica Dăncilă és Klaus Iohannis között. Klaus Iohannis kampányfőnöke ezt követően kijelentette, hogy a második fordulót megelőző kampányban a területi szervezetekkel és a választókkal való találkozókra fognak összpontosítani, és nincs szükség a jelöltek közti vitára, mert az nem hozna semmiféle többletet. Ludovic Orban miniszterelnök hozzátette, hogy ha a Szociáldemokrata Párt elnöke, Viorica Dăncilă vitát akar, akkor vitázzon vele arról, hogy milyen “katasztrofális állapotokat” hagyott maga után a kormányfői tisztségből való menesztésekor.

Az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság központosított adatai szerint a külföldön dolgozó szülők itthon hagyott gyermekeik számát tekintve jelzi, hogy az első félév végén több mint 16 ezer olyan gyermek volt országszerte, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott és több mint 63 ezer azon gyermekek száma, akiknek az egyik szülője van külföldön. Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei képviselője az Erdély FM interjúban elmondta, hogy nem reális a hatóság központosított adatsora, hiszen a szociális rendszer nehézkesen működik, az állampolgárok nem bíznak az intézményekben és a bírság ellenére kevesen jelentik le a külföldi munkavállalást és az itthon hagyott gyermekek számát. A Maros megyei képviselő kiemelte azt is, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megyében regisztrált adatok az országos átlag alatt vannak. A jelenséget azonban felszámolni nem lehet, de Romániának egy átfogó családvédelmi és családtámogató, valamint oktatáspolitikára van szüksége, hogy kevesebb csonka család, kevesebb sérült gyermek legyen.

A legfelsőbb bíróságra vitték ma reggel a rahovai börtönből Liviu Dragneát. A Szociáldemokrata Párt és a képviselőház volt elnökének tárgyalása volt abban az ügyben, amelyben a 3 év és 6 hónap szabadságvesztésről rendelkező ítélet eltörlését kéri. A tárgyalás csak néhány percig tartott, az elítélt ugyanis halasztást kért, hogy ügyvédet alkalmazhasson. A bíróság helyt adott a kérésnek. A következő tárgyalás időpontját december 10-ére tűzte ki. Dragneát a Teleorman megyei gyermekjogvédelmi igazgatóságnál történt fiktív alkalmazások ügyében ítélték jogerősen 3 év és 6 hónap letöltendő szabadságvesztésre idén május 27-én, az európai parlamenti választások után egy nappal. Ennek az ítéletnek az eltörlését kérte az úgynevezett semmisségi panaszában a volt pártelnök. Ha a legfelsőbb bíróság helyt ad a keresetének, egy új öttagú bírói tanács kezdheti alapfokról a tárgyalást.  A mai tárgyalásra Dragnea börtönőrök kíséretében érkezett, megbilincselt kézzel.  A politikust 2016-ban kétéves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy 2012-es választási csalás ügyében, ezért a most kiszabott büntetést már le kellett töltenie.

A gyors ütemű drágulást a disznóhús, a telefonszolgáltatások és az üzemanyag sem kerülte el.  Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 decembere és 2019 októbere között a déli gyümölcsök és a citrusfélék átlagban 25,17 százalékos dráguláson mentek keresztül. A krumpli 19,8 százalékkal lett drágább, a friss gyömölcsök 9,87 százalékkal. A cigarettáért is 7,65 százalékkal kell többet fizetnünk, a köztisztaságért 6,72 százalékkal fizetünk többet mint 2018 decembere előtt.   A disznóhús átlagban 5,76 százalékot drágult, az üzemanyag 5,21 százalékot, a postai szolgáltatás pedig 5,71 százalékot.  Az infláció éves üteme az EU-ban szeptemberben szintén Romániában volt a legerősebb.

Egy 64 év körüli férfira támadt a medve tegnap éjfél előtt nem sokkal Oláhkocsárd határában, egy esztena közelében. A vészhelyzeti felügyelőség ma reggel közölte, hogy a nagyvad a férfi fején, karján és combján okozott sérülést. Az áldozatot a marosvásárhelyi kórházba szállították. Ugyancsak Oláhkocsárd környékén történt hasonló tragédia a hétvégén: holtan találtak egy juhpásztort, aki egy nappal korábban tűnt el a Maros megyei Oláhkocsárd és Gyulas közötti erdő környékén. A férfi holttestén medvetámadásra utaló sérülések voltak. A rendőrség tájékoztatása szerint az elhunyt férfi 63 éves volt.

 Újabb influenza elleni vakcinák érkeztek a napokban Maros megyébe. Ez a harmadik szállítmány ebben az idényben, most több mint 6 ezer adag érkezett. Ebben a hónapban várhatóan újabb 6 ezer adagot küld az egészségügyi minisztérium a megyének. Az első két alkalommal összesen 7 ezer 050 szérumot kapott a megye, a harmadik szállítmánnyal együtt így 13 ezer 460 adag oltás érkezett. A családorvosok elkezdték a vakcina beadását a betegség által veszélyeztetett rétegnek. Maros megyében eddig nem regisztráltak influenzás megbetegedést, de csak október 28. és november 3. között több mint 5000 légúti megbetegedéses és tüdőgyulladásos esetet jegyeztek.

Összesen 717-en használták ki a hétvégi nyitvatartást, és igényeltek személyazonossági igazolványt. A megyei lakosság-nyilvántartó hivatalok – az államfőválasztásra való tekintettel – november 9-én és 10-én is fogadták a személyazonossági igazolványra vonatkozó megújítási kérelmeket. Az összesített adatok szerint 717-en éltek a lehetőséggel, 676 igazolványt és 41 ideiglenes dokumentumot bocsátottak ki a két nap alatt összesen. Az igényléseknek kényelmesen eleget tudtak tenni a hivatal alkalmazottai, nem volt zsúfoltság.

E szerint az államfőválasztások első fordulójában Klaus Johannis a szavazatok 37,49 százalékát, Viorica Dăncilă a 22,69 százalékát, míg Dan Barna a voksok 14,73 százalékát kapta meg. Kelemen Hunor 3,95 százalékon áll. Mircea Preoţescu, a BEC szóvivője közölte, ez a 19 ezer 407 szavazókörzet szavazatainak összeszámolása utáni eredmény, ami 99,09 százalékos feldolgozottságot jelent.

Levelet ír Klaus Iohannisnak, amelyben nyilvános vitára hívja ki, hogy kielemezzék az eddigi megvalósításokat és a jövőbeni terveket – jelentette be tegnap Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt   államfőjelöltje. Erre reagálva Iohannis kijelentette, hogy a szociáldemokraták mindenféle manőverrel próbálják magukra irányítani a figyelmet, de ő a választókkal való találkozásokra akar koncentrálni.  A Központi Választási Iroda  részeredményei szerint Klaus Iohannis és Viorica Dăncilă jutott az államfőválasztás második fordulójába.

A sztrájkot azt követően függesztették fel, hogy a Salrom igazgatótanácsa úgy döntött, hogy enged a tiltakozók követelésének, és biztosítja számukra az üdülési jegyeket. A Salrom igazgatótanácsától ígéretet kaptak a 2019-es üdülési jegyek biztosítására vonatkozóan, és a jövőben a kollektív munkaszerződésbe is belefoglalják a vakációs jegyekhez való jogot. A só fejtése így tegnap folytatódott. A sóbánya turisták számára látogatható csarnokai már hétvégén is nyitva voltak. Kelemen József, a parajdi sóbánya szakszervezetének vezetője elnézést kért a turistáktól, akiknek a sztrájk ideje alatt nem volt lehetőségük lemenni a bányába.

A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség közleménye szerint az ammóniaszintézis konverter nagynyomású ammónia-hidrogén cserélő oszlopában a kivont hidrogén a levegővel való kontaktus miatt begyúlt, a tűz átterjedt a környező berendezésekre és mérőműszerekre. Személyi sérülés nem történt. Az Azomureş vezetősége szerint a tűz miatt semmilyen veszély nem fenyegette a környéken élőket.

Nyilatkozta Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ elnök, parlamenti képviselő egy sajtótájékoztatón. Elmondása szerint az államelnöki választás üzenetét sikeresen közvetítették Kolozs megyében, és ez részben annak is köszönhető, hogy a kampány során nagyobb szerepet kapott a környezetvédelem, nemcsak azért, mert ez érdekli az embereket és a fiatalokat, hanem mert ez egy „olyan valós probléma, amit egyetlen politikai alakult sem kerülhet meg”. A parlamenti képviselő kifejtette, hogy többek között elsőként a fakitermelés területén várható, hogy az RMDSZ fellép a parlamentben, mivel „a falopás már minden határt meghaladt”.

A díjakat az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke adta át. Egyed Emese irodalomtörténész a Tudomány Erdélyi Mestere kitüntetését kapta, sokoldalú és elismert irodalomtudományi, irodalomszervezői munkája és iskolateremtő szerepe okán. A Fiatal Kutatói Díjat Farkas Csaba matematikus, a Sapientia EMTE adjunktusa vehette át, aki diákként és kutatóként is magas szintű eredményeket ért el. A Tudományközvetítés és a Tudományos Bírálat Díját Dvorácsek Ágoston fizikus, a Bethlen Gábor Kollégium tanára vehette át a tehetségápolásban és a természettudományos ismeretek népszerűsítésében kifejtett eredményes munkájáért. Fiatal Tanári Díjban részesült Nagy Örs matematikus, a Báthory István Elméleti Líceum tanára, a matematika oktatásában és a tehetségápolásban felmutatott kiváló eredményeiért, valamint a matematikaoktatás színvonalának javítása érdekében kifejtett munkájáért.